2009.03.20./2009.11.14.
HÁZASSÁG GAZDAGÍTÁS – 2008.
1. Tisztelettel
Keith Moore tanítása
(A szinkrontolmács szövege, korrektúrázva.)
A HÁZASSÁG FONTOSSÁGA
Akár házas vagy és hiszed, hogy most
a házasságodat gazdagíthatod, akár még nem vagy házas, de előre építenéd a
hitedet és a szellemedet, így is, úgy is bölcsen teszed.
A házasság igen fontos dolog, és
manapság hatalmas támadásoknak van kitéve. Az ellenség el akarja pusztítani az otthonokat
és a házasságot. Aztán a sok különböző elképzelés, filozófia. Évekkel
ezelőtt elterjedt a mondás: egy egész falura van szükség ahhoz, hogy egy gyermeket
felneveljenek. Közben meg az emberek nem hiszik, hogy a házasság fontos ahhoz, hogy a
gyermekeiket jól fel tudjuk nevelni, és láthatjuk az ebből eredő problémákat. A
tinédzserek összezavarodottak, és nem tudják, hogy milyennek kellene lennie egy
férfinek, egy nőnek. Hogy mi a szerepe a férjnek, a feleségnek. Nagy a zűrzavar.
Isten sokféleképpen tehette volna, de
ezt választotta: teremtett egy embert, egy férfit, és a férfiből teremtett egy
asszonyt, és összeillesztette őket. És adott nekik gyerekeket. Tovább kellene
fejleszteni ezt, vagy maradjunk annál, amit Isten eltervezett? Megbízunk-e Istenben,
hogy képes tökéletessé tenni? A házasság egyben képe a Krisztusnak, és a
Gyülekezetnek. Mert Krisztus a Gyülekezet Feje, Ő a család feje. És mi mindannyian
együtt vagyunk a Menyasszony. És lesz majd egy menyegző, a Vőlegény és a Menyasszony
esküvője.
Isten használhatott volna más képet,
más kapcsokat, de ezt választotta. A férj, a feleség, a gyermekek; az asszony és a
férfi Istentől elrendelt közössége, Istentől választott mód és út. Nagyon
értékes, és igen fontos, mivel ez a civilizáció alapja. És a nemzet alapja. A
gyülekezet nem jobb a gyülekezetet alkotó családoknál és kapcsolatoknál,
házasságoknál. Egy ország nem jobb a benne működő gyülekezeteknél. És ezt
még tovább ragozhatnánk, de mindez visszavezethető erre az egy dologra.
(Sokat hallom: Tartanod kellene a
szolgálóknak külön konferenciákat. Ezt válaszolom: van egy januárban meg egy
júniusban, és úgy hívják, hogy a házassági alkalmak. Ó, mondják, az
emberek valahogy nem látják az összefüggést. De olvastad-e már a Bibliában, hogy ki
alkalmas a szolgálatra? Az 1Timótheus-ban, a Titus levelében? Miről beszél Pál: hogy
mennyi Igét tudsz idézni, mennyit prófétálsz, mennyit imádkozol? Tudod, miről
beszél sokkal inkább? A házasságodról, a gyerekeidről, az otthonodról. És mégis
nagyon sokan nem akarnak ezzel foglalkozni, mert tudják, hogy problémájuk van vele.)
A SZELLEMI EMBER
Nem tudsz úgy szellemileg növekedni, hogy a házasságod kudarcos. Annál
nem lehet szellemiebb semmi, mint ha nagyszerű házasságban élsz, és csodálatos
gyermekeid vannak. Csodálatos otthonod van. Ez a legszellemiebb hely, ahova valaha is
eljuthatsz, amilyen szintre elérhetsz. Ennél nincs szellemibb. Ha képes vagy szeretetben
járni a férjeddel/feleségeddel, akkor szellemi vagy. Ha képes vagy szeretetben
járni vele, éjjel-nappal, ha példaképpé válsz a gyermekeid számára, a nap
huszonnégy órájában, akkor vagy szellemi!
Bárki el tud jönni kiöltözve
ápoltan a gyülekezetbe, és ott pár órán, pár percen keresztül hangosan imádkozni
nyelveken. És ezt nevezik szelleminek. De mi az igazán szellemi? Elsősorban az, hogy
jó ember vagy, jó férj, jó apa vagy. Jó asszony, jó feleség, jó anya. Ezeket
kellene a legtöbbre értékelnünk. Ez az igazi szellemi ember karaktere.
Októberben van a gyarapodás hete, ami
nagyon sokakat érdekel. De a házasság hete nem hoz lázba annyiotokat. Pedig ez
ugyanolyan fontos. Ha a házasságod kudarcos, akkor gyarapodni sem fogsz úgy, ahogy
lehetne. Észre vettétek-e, hogy a házasság hete az első az esztendőben? Sokféle
alkalmat tarthattunk volna, de én hiszem, hogy ez az Úr útmutatása. És ha ez a
helyzet, akkor bizony ez áll az Úr fontossági listájának a legelején. Az, hogy a
férj és a feleség szeresse egymást, és jól bánjanak egymással. És jól bánjanak a
gyermekeikkel. Megfelelő példaképek legyenek a számukra. Ennyire elöl van ez
az Úr fontossági listáján? Bizony, igen! És ezért vagyunk itt ma.
ÚTMUTATÁS AZ IGÉBEN
Azóta is, hogy megtanultam repülni,
évről évre vissza kellett mennem, hogy újabb tanfolyamokon vegyek részt. Kenneth
Copeland is úgy negyven éve vezet repülőgépet, és amikor Hagin mama itt volt még a
földön, egyszer hallott minket arról beszélni, hogy Copelandnak éppen el kell mennie
ismét egy ilyen tanfolyamra. Azt kérdezte, mikor fogja megtanulni végre, hogyan kell
repülőgépet vezetni, hogy minden évben visszamegy ebbe az iskolába?
Vannak dolgok, amiket újra és újra
át kell ismételni. És az alapokat újra és újra meg kell néznünk. A hadseregben is
újra meg újra át kell gyakorolni bizonyos dolgokat, mert nem akkor kell keresni az
útmutatót, a kézikönyvet, amikor a golyók elkezdenek repkedni, amikor a bombák
robbannak, ugye? Na, most a piros gombot vagy a zöldet nyomjam meg? Tudnod kell
határozottan! Biztosnak kell lenned benne. Van, amit nem kell minden nap használnunk, de
amikor használnunk kell, akkor tudnunk kell pontosan, hogy működik.
Az Úr ezt az emlékezetembe idézte,
amikor elkezdtem beszélni a házassági alkalomról. Nem arra van szükségünk, hogy
valami új dolgot találjunk, az útmutatás benne van az Igében. És az nem
változik meg. Amit nekünk kell tennünk az az, hogy újra meg újra visszamegyünk
ezekre az Igékre. Mit mondott az Úr a férjeknek? Mit mondott az Úr a feleségeknek?
Ezt tesszük? És jól tesszük? Meg kell magunkat vizsgálni. Tehát most visszajöttetek
a házassági iskolába… Tudjátok, én sem akarok mindig elmenni arra a
repülőtanfolyamra, de el kell mennem. Phyllis a feleségem akarja, hogy menjek. Nem is
tudom miért, de ő bizony akarja, hogy menjek.
Magamtól nem mindig mennék. Mert elő
kell venni a könyvet, oda kell menni időben, be kell ülni a szimulátorba, és minden
nap “elromlik” valami a repülőgépen. Nem indul be a motor, a repülőszárnyak
tűzben állnak, aztán le kell gyorsan ereszkedned a levegőből, hirtelen egy nagy hegy
áll előtted, a motor meg leáll, és hasonlók. Ki akarja ezt csinálni? Nem úgy
hangzik, mint egy móka! Valóban, de amikor befejezzük, és beülünk az igazi
repülőgépbe, bizony sokkal magabiztosabbnak érezzük magunkat. Mert olyan sok mindenen
mentünk keresztül, hogy bármi is jöjjön, tudni fogjuk, mit kell tennünk. Készek vagyunk rá.
Miért beszélek erről? Mert a
házassággal is ugyanígy van. Előbb vagy utóbb szembesülsz olyasmikkel, amik
megpróbálják a házasságodat. De van útmutatás az Igében. Úgy teszed-e a dolgodat,
ahogy Ő mondta, hogy tedd? És elég jól teszed? Van úgy, hogy nem akaródzik
megvizsgálni, de ha megtesszük választ kapunk, és a válasz, az útmutatás kiment
bennünket, és a problémáink megoldást nyernek.
Amikor azután kikerülünk ezekből a
helyzetekből, akkor felkészültek, készek vagyunk. Készek arra, ami a jövőben vár
ránk. Erősek, készek vagyunk. Nem fogunk kiabálni, hogy hol a házassági útmutató?
Valaki adjon nekem tanácsot! Valaki imádkozzon velem! Nem, magad készen leszel, és
helyesen cselekszel, a hit útján, a szeretet útján, az Ige útján! És megragadod a
problémát, mielőtt kicsúszna a kezedből. Ez igen fontos.
TISZTELETTEL LENNI
Idén ismét rendszeresen fogjuk
olvasni az Igét, minden nap két fejezetet el fogunk olvasni az Énekek Énekéből,
férj és feleség együtt, hangosan. (Nem fog sokáig tartani, nagyon rövid fejezetek.)
Hozzá még olvassátok el az
1Korinthus 13-at is együtt. A szeretet-fejezetet. Hangosan. Ha különböző
fordításokban is megvan, akkor olvassátok el a különböző fordításokat is. Most
lássuk az Igét.
1Sámuel 2,30. Azért így
szól az Úr, Izráelnek Istene: Jóllehet, megmondottam, hogy a te házad, és atyádnak
háza mindörökké énelőttem jár; de most azt mondja az Úr, távol legyen tőlem,
mert akik engem TISZTELNEK, azoknak tisztességet szerzek, akik azonban engem megutálnak,
megutáltatnak.
Akik
engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, akik azonban engem megutálnak... Van-e, aki megutálja az Urat? Biztosan van, mert
különben Isten nem mondaná. Vannak keresztények, akik megvetették az Urat,
megutálták? Igen. Sokszor megtörtént.
A megvet szó azt is jelenti, ugyanis,
hogy nem értékel valamit az ember.
Nem tisztel, figyelmen kívül hagy. Vannak, akik manapság megvetik Istent?
Figyelmen kívül hagyják Őt, nem figyelnek rá, nem értékelik? Ezt a
Biblia megvetésnek nevezi.
Azt írja az Ige, hogy akik engem
megvetnek, azokkal mi történik…? Ugyanígy elvettetnek. A próféta, Isten embere azt
mondta nekik: Azt mondtam, - tehát itt az Úr szólt -, hogy a te házad
mindörökké énelőttem jár, mostantól fogva. És az Úr most azt mondja, hogy ez
nem lesz többé így.
Mert azok, akik engem tisztelnek,
azokat én megtisztelem, egyszóval, ha te engem megtiszteltél volna, akkor ez így
maradt volna, a te atyádnak a háza előttem járt volna továbbra is. De nem tisztelték
meg Őt, nem mutattak tiszteletet az Ő ígéretével szemben, ezért a házuk nem marad
többé a papságban. Elvesztették azt, ami az övék kellett volna, hogy legyen.
Ez egy hatalmas elv az Igében.
Itt valami kibontakozik, hogy jobban belelássunk Isten mélységeibe. Isten így
gondolkozik, és ilyen. Ez pedig azt jelenti, hogy ha te megtiszteled azt, amit Isten
tisztel, amit Isten mond neked, hogy tiszteld meg, akkor azt biztosítja számodra, és
megmaradsz abban. Évről-évre, évtizedekről-évtizedekre. Az örökkévalóságig. De
ha megveted, amit Ő tisztel, és ha megveted azt, amiről Isten azt mondta neked, hogy
tiszteld, akkor elveszted azt, ami neked adatott. Eltávozik tőled, és nem maradsz meg
benne. Hónapokon keresztül foglalkoztunk a tisztelettel, és ezt az Igét újra meg
újra elolvastuk, és azt hiszem, az Úr vezetése volt, hogy ezt tegyük.
Tinédzser voltam, amikor Isten
elkezdett velem foglalkozni erre nézve. Akkoriban olyan könyvek vonzottak engem, amik a
tiszteletről szóltak. Nem is tudtam miért, de olvastam különböző kultúrákról, az
amerikai bennszülöttek kultúrájáról, a japán kultúráról, az ázsiairól, és
ezek a tiszteletről beszéltek. Hogy ez és ez ezt tette meg tiszteletből. Valaki
ezt meg ezt nem tette meg a másik iránti tiszteletből.
Aztán elkezdtem Isten Igéjével
foglalkozni. Tizenvalahány éves koromban az Úr úgy vezetett, hogy olvassam el az
Újszövetséget, meg az Ószövetséget. Dávidról, és hatalmas vitézeiről olvastam,
a prófétákról. Nem értettem miért, de folyton ugyanaz “jött át”. Maga a tisztelet.
Olvastam, hogy Dávid hős vitézei átvergődtek az ellenség táborán, csak azért,
hogy egy bizonyos kútból vizet vigyenek Dávidnak. És visszamentek az ellenség
táborán keresztül, és elvitték hozzá. Ez sokak számára bolondságnak tűnik. Mert
nem értik Istent! Nem értik a tiszteletet!
Dávid aztán nem is itta meg azt a
vizet. Hanem fölemelte, és azt mondta: ez a víz túl értékes ahhoz, hogy
megigyam. Mint a társaimnak, barátaimnak a vére. Odaadom Istennek! És kiöntötte a
vizet a földre. Kiöntötte mint egy áldozatot az Úrnak. És ez a mi Istenünk.
Ez a mi Atyánk. Ő így gondolkozik. Ez Ő maga. És ha Őt megtiszteled, és
megtiszteled azt, amit Ő megtisztel, megtiszteled, amit Ő mond neked, hogy tiszteld
meg… Ha ezt megteszed, ha ezt megtesszük, Isten megtisztel minket.
VÉDELMEZ, MEGŐRIZ
A módja, ahogy Ő minket megtisztel,
sokféle lehet. Az egyik módja annak, ahogy Ő megtisztel, az, hogy megvédelmez bennünket. Megtart. Gondunkat viseli, megőriz
minket! Nem engedi, hogy keresztül menjünk olyan dolgokon, amin mások keresztülmennek.
Nem engedi Isten, hogy átmenjünk megaláztatásokon, kiszolgáltatottságokon, hogy
kifosszanak. Oly sok módja van annak, ahogy Isten meg tud tisztelni, de Ő képes, és
meg is tisztel bennünket, annak megfelelően, ahogyan mi tiszteljük meg Őt.
Ezt emlékezetünkben tartva menjünk
el a Példabeszédek 18. fejezetéhez. Óriási
dolog az, amikor az emberek összeházasodnak. Ha úgy házasodnak össze, hogy a
kezdetektől kezdve tisztelik Istent. Megtisztelik Istent a házassági
szertartásban. A mai társadalomban az elkötelezettség, az igazi elkötelezettség
igencsak elhalványodott. Nagyon sokszor ezzel lépnek be az emberek a házasságba: hát,
ha nem jön be, akkor egy-két éven belül otthagyom, és keresek egy másikat. És ez az
egyik oka annak, amiért az esküvések nem állnak meg.
De ha egy férfi és egy asszony
megtisztelik Istent… Hallottam egy házaspárt beszélni arról, hogy az esküvőn Isten
elé akarnak állni, és elkötelezik magukat, hogy bármilyen gyermeket is ad nekik, azt
a gyermeket Isten tiszteletére fogják tanítani, és elkötelezték magukat arra
is, hogy tizedet fognak fizetni, és hogy Istent helyezik az első helyre az
életükben. Mindenben, amit tesznek: a munkájukban első helyre helyezik Istent, az
anyagi életükben…
Ha megállnak ebben, segít-e az
Istennek, hogy megtartsa őket? Hogy évről-évre kitartsanak és megmaradjanak? Ha ők
megtisztelik Istent, képes-e Isten megtisztelni őket? Azáltal, hogy megőrzi őket, és
kitartanak a kegyelemben és erőben. Évek, évtizedek multán, míg az összes többi
házasság kudarcot vall és szétesik. Ez az egyik módja annak, ahogy Isten téged
megtisztel. Ahogy te Őt megtiszteled!
KINCS A FELESÉG
A Példabeszédek 18,22-es verse nagyon
ismert igehely, de nézzük meg újra, hogy még több világosságot kapjunk belőle:
Példabeszédek 18,22.
Megnyerte a jót, aki talált feleséget… – (én is áment mondok erre!) – …és vett
jóakaratot az Úrtól!
Itt van a kérdés, amit föl akarok
tenni nektek, és azt akarom, hogy gondolkozzatok el rajta: ha már házas vagy, vagy ha
majd házasodsz, a párod egy ajándék az Úrtól, Istentől? Hadd olvassam ezt az Igét
más fordításokból. Az Új Élő fordítás azt mondja: Az a férfi, aki
feleséget talál, KINCSET talál. Valaki mondja hangosan: kincset. Kincset. És
jóakaratot szerez így az Úrtól. Igaz-e a Jakab levél alapján, hogy minden jó
ajándék, minden jó, és tökéletes ajándék… felülről való! A világosságok
Atyjától száll alá! Akiben nincs sötétség, vagy változás, a változásnak
árnyéka sem.
Nos, a te párod egy jó ajándék,
vagy egy rossz ajándék? Vannak, akik az idő múlásával megváltoztak, és
meggondolták magukat. Azt mondják: hát igen, azt hittem, hogy egy angyal, de most úgy
tűnik, hogy inkább a pokolból való. Igen, azt hittem róla, hogy csodálatos, de most
úgy látom, az ördögtől van. Nem lehet mind a kettő! Hogy biztos vagyok-e ebben?
Igen! El kell döntened. Ajándék-e ő neked az Úrtól?
Még mindig vannak, akik úgy néznek
rám, mintha nem tudnám, mit beszélek! Menj vissza oda, amikor összeházasodtál
vele. Ha visszavihetnénk téged, egy héttel a házasságkötésetek előttre, és akkor
kérdeznénk meg erről… Ez az ember, akihez hozzá akarsz menni, egy ajándék
Istentől? Vagy a pokolból? De hát, ha tényleg azt hitted volna akkor, hogy a pokolból
való, soha nem mentél volna hozzá! Hogyan változhat át a mennyből jövő férj
pokoli férjjé? – Ó, az emberek megváltoznak! Én nem tudom, hogy van ez, de az
enyémmel így van – mondják.
Ennek vége, befejeztem vele, másra
van szükségem. Megszabadulok tőle, és keresek mást! Ha csak nem jössz rá, hogyan
vált a mennyből jövő férj, egy pokolból való férjjé, miből gondolod, hogy nem ez
fog újra megtörténni? Ajánlom, hogy rájöjj. Mindenkinek van hústeste.
Mindenkinek vannak olyan dolgai, amivel kapcsolatban tudatlan, amikben fejlődnie
kell, növekednie! Nem tudsz egyetlen olyan embert találni ezen a bolygón, akinek nincs
hústeste. Itt a dolog lényege! Amikor az emberek újak egymás számára, akkor pozitív
szemüvegen keresztül látják egymást. A jót hangsúlyozzák ki a másikban.
ELŐHOZNI A JÓT
(Uram, segíts, hogy ez megfelelően
előjöjjön!)
Amit az emberek nem vállalnak fel, az
az, hogy amit tesznek, az kihúzza a másikból a jót, vagy a rosszat.
Ugyanarról a személyről van szó, akivel összeházasodtál. Egy két-hét alatt vagy
egy-két hónap alatt nem válik teljesen más személlyé. Vagy nem hallottad meg az
Úrtól, hogy kihez mész hozzá. Ezért lenne szükség több mint három napra, mielőtt
összeházasodunk valakivel!
Tartósan együtt kell lenned vele, és
akkor is kell őt látnod, amikor nem a legjobb passzban van. Azt is kell látnod, hogyan
tud bánni azokkal a helyzetekkel, amik nem úgy alakulnak, ahogyan ő szeretné. Látnod
kell, milyen, amikor mérges, ideges. – Ó,
ő soha nem mérges, még soha nem láttam mérgesnek. – Akkor még nem vagy kész arra,
hogy összeházasodj vele. Akkor még nem ismered. –
Ó, ő nem lesz ideges, ő megszentelődött. – Nem ismered! Még nem látod igazában.
Tehetsz olyat, amivel kiváltod, előhozod
a jót belőle. De tehetsz olyat is, ami a rossz elemeket hozza felszínre. És az
emberek ezért nem vállalnak felelősséget. Hogy mi a szerepük ebben. Ehhez pedig
nagyon sok köze van a tiszteletnek illetve a megvetésnek. Ha megtisztelsz valakit, az a tisztelet lehatol a
másik mélységébe. És kihozza a legbecsesebb isteni minőséget, az isteni
tulajdonságokat. A legjobbat, a legmagasabbat, ami bennük van. Illetve amivé
válhatnának. Ha pedig megvetsz valakit, az a legalacsonyabb érzéseket váltja ki
az illetőből. A legalacsonyabb, a legnegatívabb, a legtestibb oldalát. És ez
mindenkivel, minden esetben így van. Van, aki jobban tud uralkodni magán, bármit tesz a
másik. De így is hatással van rá, amit teszel.
No, de még nem válaszoltuk meg ezt a
kérdést: A te társad egy ajándék az Úrtól? Dicsőség Istennek! Csoda történt:
előbb alig hallatszott valaki, most pedig mindenki kiáltott! Dicsőség Istennek. A Teljes
angol verziója a Példabeszédek 18,22-nek azt mondja: Az ember legnagyobb kincse
a felesége. Ő egy ajándék az Úrtól. Ajándék az Úrtól! A Példabeszédek 31.
a derék asszonyról szól, aki értékesebb a drága- gyöngyöknél. Ez egy másik
definíciója a tiszteletnek, a megtisztelésnek.
Hogyan tiszteledel meg Istent? Hogyan
tiszteled meg azokat, akikről az Úr azt mondja neked, hogy tiszteld meg őket? Az egyik
definíció azt mondja: nagyra értékeled. Nagy értéket
tulajdonítasz neki. Egy másik definíció: becsülöd az értékét, megbecsülöd, sokra becsülöd. Úgy bánsz vele, mint aki nagyon
fontos neked.
Tanít-e minket a Biblia arra, hogy tiszteljük
a hitvesünket? Mondja-e nekünk férjeknek, hogy mutassunk tiszteletet a feleségünk
irányába? (1Péter 3.!) Feleségek, mutatja-e nektek Isten Igéje, hogy tiszteljétek a
férjeteket? (Az Efézusi levél 5. fejezetében és még másutt is.) Ez nem javaslat,
hanem egy parancsolat. Felhív arra, hogy ezt megtedd! És ez olyan, mint a
repülőtanfolyamok, mindig újra vissza kell rá térni.
Férjek, mit kell tennünk a
feleségünkkel? Minden nap, minden éjjel meg kell őket tisztelnünk. Úgy kell velük
bánnunk, mint fontos, becses, értékes személyekkel. Kik ők, mik ők, mit tudnak, mit
mondanak, mit tesznek… Úgy kell velük bánnunk, hogy annak, amit tesznek nagy súlyt,
fontosságot, értéket tulajdonítsunk.
Feleségek, mi a helyzet a
férjetekkel? Ugyanezt parancsolja nektek az Ige, nemde?
Növekednünk
kell, sokaknak nagyon sokat kell ebben növekedniük. Hallod az embereket: áh, én nem
tudok tisztelni egy olyan férfit, aki úgy viselkedik, ahogy ő. Nem tudom, ezt az
asszonyt tisztelni, ahogy viselkedik. Bocsáttassék meg nekem, de nem tudom.
MEGTÉVESZTÉS
Ezzel azt mondják, hogy ha máshogy
viselkednének, akkor megtisztelnék Istent, illetve megtisztelnék őket, és akkor
engedelmeskednének Istennek. De az Ige soha nem tett ilyet hozzá, magad tetted az
Igéhez. Mert úgy véled, hogy Isten ezt így gondolta, csak nem volt ideje beleírni az
Igébe. Mert mindenki tudja, hogy ha valaki nem viselkedik helyesen, akkor azt nem kell
megtisztelni. A Gyülekezetben ez okozza a legnagyobb veszteségeket. Úgy hiszem, hogy ez
az egyik legnagyobb terület a házasok életében, ahol Istennek nincsenek a
tetszésére. Nap, mint nap kudarcot vallanak abban, hogy megfelelően bánjanak
egymással: tisztelettel, megbecsüléssel.
Ha
valaki jól viselkedik, tiszteletre méltóan viselkedik, akkor én is mutathatok
tiszteletet irányába. Ez nem igaz. Én ismerek valakit, aki nem tett mást, mint
tökéletes és csakis tiszteletreméltó dolgokat, és tökéletes volt mindenben, és a
saját hazája, lakóhelye nem fogadta be. Nem mutatott irányába semmilyen tiszteletet.
Jézusról beszélek. Ez tehát az ördög hazugsága! Elhiteti veled, hogy ha valaki nem
helyesen cselekszik, viselkedik, az téged felszabadít, az alól, hogy tiszteld. Ez
hazugság! Megtévesztés!
Az Úr évekkel ezelőtt mutatta ezt
meg nekem. Hadd mondjam úgy, ahogy Ő mondta nekem: lehet, hogy nem vagy képes arra,
hogy mindent megtisztelj és respektálj, amit egy személy tesz, vagy mond. Az emberek
elvéthetik, viselkedhetnek rosszul, de azt a helyet, és azt a pozíciót,
amit Isten adott nekik meg kell tisztelned! Mert ha ezt nem teszed meg, kudarcot vallasz
Isten tiszteletében. Aki választotta őket arra a pozícióra.
Ez összezavarja az embereket,
állandóan látom. Láttam már fiatal szolgálókat, akik nem tisztelték meg a véneket
a gyülekezetben. Mert azt mondogatják: én Istentől vettem, Isten mondta ezt nekem, és
ők nem engedik, hogy megtegyem. Meg: Nem értek egyet ezzel a tanítással. Lehet, hogy
nem értesz egyet vele, de hadd emlékeztesselek téged valakire, akiről Dávid azt
mondta, hogy Istennek a felkentje.
Azt mondta róla Dávid, hogy az ő
keze nem fogja érinteni, nem tesz semmi rosszat vele. Saulról beszélünk, aki
megszállott volt, aki dárdákat dobált rá, próbálta megölni. Miért neveznéd őt
Isten fölkentjének? És miért lennél óvatos azzal, hogy rosszat mondj, vagy tégy
ellene? Mert Isten választotta őt! Isten kente föl! Isten helyezte arra a
helyre, abba a hivatalba!
Ez nem azt jelenti, hogy minden, amit
az illető mond, vagy tesz, helyes. De ha te nem adsz tiszteletet Isten választásának,
nem adsz tiszteletet Istennek sem. Látjátok ezt barátaim? Asszonyok, mondjátok ki
hangosan: az én férjem Isten fia. És a férjek mondják ezt hangosan: az én
feleségem Isten lánya. Hogyan kellene bánnod Isten lányával? Hogyan kellene
bánnod Isten fiával? Amikor Isten, az Atya, a hatalmas Isten, a Mennynek és Földnek
teremtője a te apósod? Nem akarsz bajba kerülni az apósodnál. Ugye? Nem
akarod, hogy Isten lejöjjön, és azt mondja: hallottam, hogyan beszélsz a lányommal.
AZ OTTHON LÉGKÖRE
Tudatában vagyunk mi ennek igazában?
Hogy Ő hall minden egyes szót, ami kijön a szánkból? Az Ő fiainak
szájából? Tudatában vagyunk annak, hogy Ő lát mindent, amit teszünk, a nem
tisztelettel teljes dolgokat is? Tudatában kell, hogy legyünk! Isten akarata –
barátom – Istennek a terve, hogy minden otthon teljes legyen Isten tiszteletével,
hogy azok, akik bejönnek az otthonodba, álmélkodjanak
látván, hogy ti egymással hogyan bántok. És hogyan beszéltek egymással.
Az emberek majd azt kérdezik: Úgy
bánik veled, mint egy gyémánttal, mint egy királynővel! Úgy bánik veled a
feleséged, mint egy királlyal! Mióta vagytok házasok? Hogyan csináljátok? Ez most
tényleg igaz, vagy csak megjátsszátok magatokat?
Itt van egy kijelentés, itt van egy
igazság. Szellemi igazság. Ha így cselekszel, azzal felhatalmazod Isten Szellemét,
hogy lenyúljon az emberek bensőjébe, és megragadja a legbecsesebb, a legistenibb
elemeket, amiket beléjük helyezett, és azt a felszínre hozza. Segít nekik
abban, hogy teljesen más emberré váljanak.
Isten szándéka az, hogy olyan
dolgokat tegyünk, amik által a másik felünk, a párunk azzá válik, akit Isten lát
benne. És e helyett mi történik? Isten, a hatalmas Isten, a tiszteletnek az Istene. És
az ördög ennek az ellentéte. Ő megvet, leigáz, ő az, aki félreállít, lesöpör,
leszól és kigúnyol, kineveti az álmaidat, megveti a képességeidet. Ő megvet. De nem
akarunk megnyílni az ördögnek, és nem akarjuk, hogy rajtunk keresztül olyan szavakat
mondjon ki, ami megbántaná a társunkat. Nem akarjuk megengedni neki, hogy olyasmiket
mondjon, és tegyen, amik benne a legrosszabb elemeket és tulajdonságokat hozzák
felszínre.
Ha Isten azt akarja, hogy te a
legcsodálatosabb és a legnagyobb fia légy, akkor mit akar az ellenség? Azt akarja,
hogy a legalpáribb, a legkegyetlenebb, a leggonoszabb légy. Vannak gesztusok, amikkel az
emberek ezeket váltják ki egymásból.
Észrevetted már? Ha valaki
elutasító, úgy bánik veled, mintha te egy senki lennél, mit vált ki belőled? Nem
jókat, ugye? Ha megnyílsz nekik, keserűvé válsz. Az Ige figyelmeztet bennünket, hogy
a keserűség nagyon sok embert beszennyez. Ezt igazolja a tapasztalat. Mondogatod,
hogy az én feleségem, az én férjem nem törődik velem, nem érdeklem őt. Nem
érdekli, mit akarok, nem hisz bennem. Keserűvé válsz, és gyökeret ver benned ez a
keserűség. Aztán elmondod a barátnőidnek, a haverjaidnak, a munkahelyen, és ezt a
keserűséget szétszórod köztük.
Elkezdenek azon gondolkodni, hogy a társuk mennyire nem jól bánik velük, és mindenki
ezzel foglalkozik. Ez a keserűség így másokban is gyökeret ver majd. Átjárhat egy
egész családot, egy egész gyülekezetet, az egész társadalmat áthatja.
Ézsau bukásának története is ezt
példázza. Nem becsülte azt, amije volt. Ő volt az elsőszülött. Övé volt az
elsőszülött joga. Övé volt az áldás. És Jákób? Nagyon ravasz karakter,
óvatosnak kellett lenni vele. De egy dolgot tudott, tudta hogy mi a fontos. Tudta, hogy
az elsőszülötti jog szent.
Tudta, hogy ő másodszülött, és
neki ezt meg kell szereznie. Azt is tudta, hogy Ézsaut nem érdekli, nem értékeli. (Aki
nem becsülte, annak megvolt, és aki megbecsülte, annak meg nem.) Ézsau hazajött egy
nap, Jákób pedig főzött. Ézsau vadászott, de nem hozott haza semmit, és azt mondta:
adjál nekem abból az ételből. Jákób megkérdezte: mit adsz érte? Ézsau rábízta:
mit akarsz? Add nekem az elsőszülötti jogodat.
Mit kellett volna válaszolnia
Ézsaunak? – Az elsőszülötti jogomat?! Ennél nincs szentebb a földön,
ez maga Isten áldása az életemen! De mit mondott Ézsau? Vidd csak! Nem értettük meg
igazán, mekkora probléma is ez. Hogyan lehet valaki ennyire vak, hogy nem látja, milyen
értékes az, amit neki Isten adott?! Minden nap megtörténik! Minden áldott nap!
Amikor Jézus hazajött, a városában
az Igét akarta szólni. Gyógyulásokat, szabadulásokat, és csodákat akart látni!
Jeleket, és csodákat tenni! De nem lehetett. Miért? Mert azt mondták: Ááá, ez csak
Máriának a fia! Ismerjük őt. Hát, kicsoda ő? Ki ő, hogy azt mondja magáról, hogy
fölkent? Hiszen az ácsmester fia. Ez nem egy próféta! Ez nem az Igének a
beteljesedése. Ki ő, hogy azt gondolja magáról, hogy ő fölkent?
És megbotránkoztak, megítélték
Őt, a hústest alapján. Nem ismerték fel az értékét. Következményekkel járt ez?
Igen! Nem tehetett ott Jézus semmi csodát. Mi volt Jézusban? Csodák, szabadulások,
gyógyulások, életet változtató kijelentések. És a megvetésükkel kihozták
Jézusból ezeket? Mit kaptak? Azt, hogy Jézus nem tehetett ott semmilyen csodát. Pedig
Jézus tanította őket. Mert próbálta őket kihozni ebből. Ők viszont nem fogadták
el ezeket az áldásokat Jézustól. Ha ez igaz Jézusra nézve, akkor mindannyiunkra
nézve igaz.
HOGYAN BÁNSZ A HITVESEDDEL?
Hogyha te a jót akarod a férjedből
vagy a feleségedből kiváltani, akkor számít-e az, hogy hogyan bánsz vele?
Igen, számít. Senki nem szeret olyan helyre járni, ahol rosszul bánnak vele. Még a
Szent Szellem sem. Figyelmeztet minket a Biblia: Ne szomorítsátok meg a Szellemet!
Figyelmeztetést kaptunk erre, mert Ő mindenütt jelen van a szellemvilágban, de nem
nyilvánul meg mindenütt egyformán. Miért nem? És hol nyilvánul meg? Ott, ahol az
emberek nem is hiszik, hogy létezik a Szent Szellem? Ahol nem hisznek a Szellem
ajándékaiban? Kigúnyolják, kinevetik Isten dolgait? Nem!
Hol nyilvánítja meg magát a Szent
Szellem? Ott, ahol az emberek így beszélnek: Szent Szellem köszöntünk itt Téged, és
megtiszteljük Isten dolgait. Heteken át tanultunk a szellemi ajándékokról, hogyan
kívánjuk a szellemi ajándékokat. A kiválóbb ajándékokat. Így lehet megkapni
őket. De mi a helyzet azokkal az ajándékokkal, amik az emberi lényekben vannak? Azt ki
fogja megszerezni? Barátaim, el sem tudjuk képzelni, mennyi minden rejlik bennünk!
Milyen sok jó! Mennyire meg tudna nyilvánulni Isten rajtunk keresztül, mennyire meg
tudnánk változni testiességünkből? Abból, hogy állatias dolgok vezérelnek minket
ahelyett, hogy Jézusra hasonlítanánk?
Lehetséges-e, hogy a te társad
olyanná váljon, mint Jézus? Olyannyira, hogy egy teljesen más embert kapsz helyette?
Egy más asszonyt. Azt mondod, egy másmilyen férfire van szükséged. Lehet! Tied lehet!
Ugyanabban az emberben, akid már van! Egy más asszonyra van szükségem! Kaphatsz egy
igencsak más asszonyt. Tudod-e, hogyan kell előszólítani és kihozni azt, ami
benne van? A Biblia azt mondja, hogy a mélység hívja elő a mélységet.
Tudod-e, hogyan kell előszólítani azt, ami a másikban van?
Megmondom, hogyan nem lehet. Úgy, hogy kineveted, elutasítod,
ignorálod. [ignorál = mellőz, semmibe vesz, lenéz.] Hacsak nem olyan szellemiek ahhoz,
hogy önmagukat uralják ilyenkor. Ez ugyanis rosszat von maga után. Keserűséget,
haragot, megvetést, megbotránkozást, sérelmeket. Sokan tudják, mit akarnak, de nem
tudják, hogyan kell megszerezni, vagy nem hajlandók megtenni azt, amit kell.
Dicséret illet téged, aki ma
eljöttél! Nagyon sokan nem jöttek el. És ez nagyon szomorú, mert sokan nem látják
ennek a fontosságát. Mindenfelé kapcsolataink vannak, a munkahelyünkön,
lakhelyünkön, rokoni, baráti körökben. És sebezhetők vagyunk ezekben. Miért?
Azért mert otthon nem úgy bánnak
velünk, mint különleges személyekkel. Nem érezzük, hogy értékesek vagyunk, hogy
respektálnak. Sőt, az ellenkezőjét érezzük. Félvállról vesznek, megvetnek,
félresöpörnek. És aztán pl. a munkahelyünkön olyas valakinek a közelébe
kerülünk, aki figyelmet szentel nekünk. Hogy milyen szép a hajunk, a szemünk, milyen
okosak, és jók vagyunk. És ez bizony érzelmeket kavar fel az emberben.
SEBEZHETŐSÉG
Ha otthon nem kapod meg azt, ami
megillet, másvalaki viszont odaszenteli rád a figyelmét, akkor sebezhetővé válsz.
Senkinek sem muszáj elesnie, de ezért történik meg olyan sokszor. Lehetne a legjobb
ember, szerinted a legjobb, a legcsodálatosabb a legjóképűbb, és ugyanerre a pontra
jutsz el vele is. Idő kérdése csupán! Mert tudod az új, egy idő után már nem új.
És egy idő után elkezded majd látni benne azokat, amikben változnia, fejlődnie kell.
És hogyha nem a jót hívod elő
belőlük, és ők sem teszik ezt veled, akkor ennek rossz vége lesz. A dolgok csak
rosszabbra fordulnak, mígnem lassan elhalnak. – Az egész világ tudta, mennyire
szerelmesek voltunk, ó, olyan szerelmesek voltunk! Nem tudom, mi történt! Meghalt. És
nem tudjuk, miért? Hát, a szerelem az ilyen! Nagyon titokzatos! Beleesel, nem is akarod,
csak úgy szerelmes leszel. Aztán a szerelem elszáll, elmúlik. Persze azt kívánod:
bárcsak ne múlt volna el! De elmúlt, és ha elmúlt, akkor elmúlt. – Ez
tudatlanság! Tu-dat-lan-ság.
Ezek az emberek nem ismerik Istent, és
nem is tudják, mi a szeretet. Miért? Volt idő, amikor nem is ismerted az illetőt.
Hogyan jutottál oda, hogy éjjel-nappal ő járt az eszedben? Az emberek eljönnek
hozzánk, mielőtt összeházasodnak, leültetjük őket és megkérdezzük, hogy mit nem
kedvelnek egymásban? Szerelmes pillantásokat váltanak, és azt mondják: nem, nem tudok
ilyet egyet sem! Megdöbbenünk aztán, hogy 6 hónap sem telik el a házasság után vagy
egy év, és föltesszük a kérdést, írjátok le miket kedveltek igazán egymásban?
Egy darabig ülnek, fogják a ceruzát, nem jut semmi az eszükbe. De én tudom, hogy az a
másik nem változott át egyszeriben más személlyé 6 hónap alatt! Mi változott meg?
Olyan csodálatos volt a másik, amikor
elkezdtétek. Csak arról beszéltetek, hogy mi minden jó van benne, milyen okos, jó
humorú, milyen jóképű és így tovább, csak erről beszéltetek! Aztán néhány
hónap, néhány év eltelik és mindegy, hogy mit tesz, azt mondod, hogy aah, óhh! Mi
itt a probléma? Nagyon komoly. Az, hogy már nem teszed azt, ami kiváltja belőle
a jót! Így nem tud felszínre kerülni benne.
A SZERETET CSELEKEDET
A Biblia szerint az egyik oka annak,
hogy össze kell gyülekeznünk és közösségbe lennünk, egymással össze kell
kapcsolódnunk, az hogy egymást jó cselekedetekre buzdítsuk! Az angol úgy
mondja, hogy kiprovokáljuk egymásból a jót. Hogy azok a jó dolgok, amik
bennünk vannak, a felszínre jöjjenek. Van néhány ember az életemben, akikért
örökké hálát fogok adni Istennek. Hagin testvér, aki már a mennyben van, az egyike
ezeknek. Olyanokat látott bennem, amiket én nem láttam. És sokszor előszólított
belőlem olyan dolgokat, hogy megtegyek, és hogy úgy szolgáljak, amikre én azt
mondtam, hogy mi???! Én ezt meg tudom tenni?! Azt mondta, hogy igen, benned van!
Tedd meg!
Ha emberek a jót látják benned, és
ennek megfelelően bánnak veled, felemelkedsz ahhoz, amit benned látnak. Köszönöm ezt
Istennek, és nagyon szeretem Őt ezért! Ahogy ő énvelem bánt, befolyásolta
azt, ahogy én most őrá tekintek, ahogy én szeretem őt. Phyllis a feleségem is így
bánt velem, sokkal inkább, mint bárki más. Mert ő hisz bennem és tisztel engem! És
ha valamit elkezdek mondani, úgy figyel, mintha igen fontos lenne az, amit mondok. Már
31 éve házasok vagyunk és most még inkább így van, mint húsz évvel ezelőtt. Nem
mondanám, ha nem lenne igaz.
És ez hat az én érzelmeimre, ahogy
én őt szeretem. Befolyásolja azt, hogy én mit érzek iránta. Az, ahogy veled bánik
valaki, befolyásolja azt, hogy te mennyire szereted. Vannak, akiket tökéleteseknek
látsz, de ahogy közelebbi kapcsolatba kerültök csúnyán viselkednek veled egy idő
után. Azok az érzelmek, amiket feltételeztél, hogy irányodban táplálnak, eltűnnek.
Mert az érzelmek változnak, ugye? A szeretet az egy cselekedet, nem egy
érzés. Tud-e az Úr segíteni nekünk ezekben?
Elsőként azt kérd Istentől, hogy závárt
helyezzen a szádra. Olyan világban élünk, ahol egyfajta közömbösség uralkodik,
lazaság. Kényelmesnek tűnik, őszintének, de legtöbbször egyszerűen
tiszteletlenség, durvaság, önzés. Szavakat használunk könnyedén, amiknek sohasem
szabadna elhangzania a szájunkból: buta, hülye, fogd be a szád! Sokan így
nevelkedtünk. Ami a szívünkön az a szánkon, összeveszünk, kibékülünk. – Ez
így nincs rendben! Mert nem Isteni dolog!
Az örömödet fejezd ki, a
szeretetedet, a megbecsülésedet, a tiszteletedet! Mi van, ha valamit nem jó szemmel
nézel? Akkor ne nyisd ki a szádat, ne mondd ki! Nem szabad megszégyeníteni a másikat.
MAGASABB SZINTŰ ÉLET
Isten szándéka az, hogy a férjed,
feleséged tökéletesebbnek lássa magát a te szemeiden keresztül. Olykor saját
magunkban sem látjuk a jót, az istentől való erényeket. Mivel minden nap velük
élsz, számodra közömbössé váltak, de másnak a szemein keresztül Isten ki tudja emelni,
hogy milyen csodálatos az az életedben, megláttatja, mint egy tükörben! Sok ilyet
hallasz, sokat bátorítanak? Nem hiszem!
Hogyan érint az, amikor tudod
valakiről, hogy hisz benned? Mindig jót mond rólad. Ezeket a becses kincseket hívja
elő benned. A bensődből kihozza a felszínre, a tudatodba, és segít, hogy kilépj,
hogy fejlődj benne. Olvassuk el az Igében, hogy ez mennyire nem pusztán az én
elképzelésem. Dicsőség Istennek! Én hiszem, hogy Isten Igéje nem tér vissza hozzá
üresen! Hiszem, hogy mindenki szívébe eljut, az internet hallgatóság szívébe is, el
fog terjedni az egész világban, hiszem, hogy le fogják tölteni ezeket a tanításokat,
CD-ken, DVD-ken meghallgatják.
Azok az emberek, akik azelőtt
ordítoztak, veszekedtek egymással, és gúnyolták egymást, abba fogják hagyni, mert
nincs bocsánat ezekre a dolgokra. Illetve megbocsátás van, de mentség nincs. Jó
dolgokat kell mondanunk, megvallanunk egymásról, és kedvesen
beszélnünk egymással.
1Péter 3,7. A férfiak
hasonlóképpen, megértően éljenek együtt feleségükkel, az asszonyi nemmel, mint
gyöngébb edénnyel, megadván nékik a TISZTELETET…
Olvassuk hangosan: megadván nékik a tiszteletet! Gondolod, hogy az
Úr nem ismerte azokat az érzéseket, amiken keresztülmész? Ahogy hazamész a
munkából fáradtan, a gyerekek ezt csinálták, meg azt csinálták, gondolod, hogy az
Úr ezt nem tudta? Mégis azt mondja: tiszteld a feleségedet! Az Úr tudta, hogy
milyen lesz a feleséged! Tudta, hogy milyen sok ostobaságot is képes elkövetni, sok
kellemetlen és nem igazán vonzó dolgot művel olykor a feleséged, és mégis mit
mondott?
Nem azt mondta, hogy akkor illeti őt
tisztelet, amikor egy bizonyos mércéhez viszonyítva jól viselkedik. Hanem azt mondta,
hogy tiszteld őt! Úgy bánj vele, mint egy értékes, becses emberrel.
Tisztelettel bánj vele! Hadd olvassam föl ezt nektek egy másik fordításból is, a Teljes angol
fordítás: tisztelettel bánj vele. Egy másik meg azt mondja: mutass
irányába tiszteletet! Ez egy cselekedet! Ne várj addig, amíg úgy érzed! Ne várj
addig, amíg elhatalmasodik benned, hogy mennyire szeretnél neki valami szépet mondani.
Ez egy engedelmes cselekedet, engedelmeskedsz az Igének, az akarat cselekedete a
tisztelet. Ez azt jelenti, hogy odafigyelsz a másikra, ha valamit mond. Hogy az
elképzeléseit fontosnak tartod, figyelmedet szentelsz rájuk. Menjünk el az Efézusi
levélre. Ez volt a férfiak része. Hasonlót mond Isten a nőknek is, az Efézus 5-ben.
Az utolsó vers, 33-as.
Efézus 5,33. Ki-ki azért
úgy szeresse a feleségét, mint önmagát; az asszony pedig félje a férjét.
Egy másik fordítás azt mondja, az
asszony pedig ügyeljen arra, hogy tisztelje a férjét. Az NIV azt mondja, hogy a
feleségnek tisztelnie kell a férjét. A
Living Bibel azt mondja, hogy a feleségnek ügyelnie kell arra, hogy mélyen tisztelje
a férjét, engedelmeskedjen neki, dicsérje és megtisztelje őt.
[Bővített fordítás: Legyen az
asszonynak gondja rá, hogy TISZTELJE, nagyra becsülje a férjét – figyeljen rá,
törődjön vele, kedvezzen, hódoljon neki, alkalmazkodjon hozzá, dicsérje,
kivételesen szeresse és csodálja őt!]
A közgondolkodás ma rombolja a
férjnek, mint a család fejének a tekintélyét. Sok reklám ostobának, tehetetlennek
állítja be őket. Ez nem vicces! Ez támadás! Nézik a filmeket, ahol az emberek úgy
bánnak egymással, mint egy rakás szeméttel. Az ellenségnek elképzelése az, hogy
meggyőzzön arról, miszerint ez így normális, ez így rendben van. Ordítozunk
egymással, becsapjuk egymást, de a szívünk mélyén szeretjük egymást. Így aztán
rendben van az egész. Nem! Nem! Nem!
Így teszed tönkre a kapcsolataidat.
Így váltod ki a leggonoszabb reakciókat, és így táplálod a keserűségnek a
gyökerét a másikban. Így hagyod elveszni a legbecsesebb kincseiteket. Ezért válnak
el, folytatnak viszonyokat az emberek, és mennek az egyiktől a másikig, a
másiktól a harmadikig. Mert mindenki szeretné, ha megbecsülnék! Mindenki
szeretné, ha tisztelettel bánnának vele. Mindenki! Az Úr évekkel ezelőtt
elkezdett foglalkozni velem e témában és akkor kezdtem el ezt mélyebben gyakorolni.
HOGYAN MONDOD?
Ez húsz évvel ezelőtt volt. Egy
autószerelő műhelyben volt dolgom akkoriban, ahol éppen bolondok háza volt! Az
alkalmazottak fáradtak voltak, izzadtak, forróság volt, és mindenki kiabált velük,
az autóját követelte. Végül találtam egy embert és ránéztem, elolvastam a nevét, s azt mondtam neki: Mr. Karl,
látom, hogy nagyon elfoglalt … megállt és
rámnézett, a szemembe nézett. Tudatosult bennem, hogy alkalmasint jó ideje nem
szólították így meg. Nagyon sokan voltak az ügyfelek, és úgy bántak az
alkalmazottakkal, mintha másodosztályú állampolgárok lennének, akik csupán azért
vannak, hogy minket kiszolgáljanak. Ez senkire sem hat jól! Akármennyi igeverset
idézel, akármennyit imádkozol nyelveken, ha valaki így bánik veled, nem emel fel. De
legalábbis ilyenkor sok mindent le kell győznöd magadban ehhez. Az érzelmeket. Nem
csupán arról van szó, hogy mit, hanem az is, hogyan mondod? A hangszínedben, a
megközelítésedben is benne van a tisztelet vagy a megvetés.
Abbahagyta, amit csinált és rám
nézett: mit segíthetek? – Látom, hogy elfoglalt, jöjjek vissza később? –
Abbahagyta, amit addig csinált, odament az én kocsimhoz. Kihúzta magát, egyenesebben
járt. Valami előhozta belőle ezt a méltóságot, mert amikor bementem, hallottam, hogy
káromkodik, és dobálja a szerszámokat.
A rosszat ne a rosszal győzd le! Hanem
a jóval győzd le a rosszat! Mert
a rossz csak rosszat vált ki a másikból. A jó meg a jót. Ezért van az, hogy a
veszekedés során egyre csúnyább dolgok kerülnek elő, egyre messzebb ásunk vissza a
múltba, régi bűnökért, sérelmekért, a másik meg rákontráz, így árad szét a
vádlás, gyűlölet, a szembenállás.
Amikor meg akarod szégyeníteni, meg
akarod alázni a másikat, az magának az ördögnek a munkája! Az ördög szolgálata. A
szellemi ember uralkodik magán! Uralkodik a haragján, az érzelmein. Azt mondja:
Uram, mutasd meg, mit szóljak! Ha pedig nem tudod, mit mondj, akkor maradj csöndben egy
darabig. Emlékszem a nagyapám szokta mondani, amit sok más idős is: Ha jót nem tudsz
valakiről mondani, rosszat ne mondjál! A szüleimtől is ezt hallottam.
VILÁGÍTÓTESTEK
A nagyapám mesélte, hogy a városban
volt egy ember, három megyében a leggonoszabb. Amikor meghalt (természetes vagy
erőszakos halállal, nem emlékszem) nem sokan mentek el a temetésére, de
ketten-hárman ott álltak a sarkon, és bólogattak, hogy bizony, eljött a vége. Jött
arra valaki, akit úgy ismertek, hogy soha senkiről nem mond rosszat, és várták,
hogyan reagál. Ez az ember ott állt egy darabig, aztán fölnézett és azt mondta: Ez
az ember tudott a legjobban fütyülni, akit valaha is ismertem! Fantasztikusan tudott
fütyülni... – s azzal elment.
Bárki ki tudja mondani azt, ami amúgy
is nyilvánvaló. Hogy mi a nyilvánvaló gond valakinél. Könnyű arról beszélni, hogy
mi a rossz. Mit nem tett jól, mi az, amit nem tud. Az ördög az atyafiak vádolója. De
az hitet igényel – sokszor nem keveset! – hogy keresztülnézz ezen a durva
felületen, és a sok-sok szeméten keresztül meglásd a gyémántot, meglásd a
gyöngyöket! Meglásd az aranyat, az ezüstöt! Valaki a padlón van és sír! Fel akarja
adni. Sok rosszról beszélhetnél, ami senkinek nem segít. De ha az Úrnak a Szellemén
keresztül nézed őt, valami jót látsz meg benne, és azt mondod: sokan követtünk el
hibákat, de nézd meg ezt, nézd meg azt…! És segíts neki, hogy azt lássa meg. Az
erőforrásokat.
Az erőforrásokból jön a segítség,
amikről ő nem is tudta, hogy ott vannak benne. Előhúzza belőlük a
bölcsességet, a kegyelmet, és ez így működik a gyerekeinkkel is, az unokáinkkal,
bárkivel. Egy gonosz, kegyetlen világban élünk. Egy átkozódó, beszennyezett
világban élünk. Ebben a világban vagyunk, de nem ebből a világból vagyunk. Mi
vagyunk a világosság, ennek a világnak a világossága. Mi vagyunk ennek a
földnek a sója. Világítótesteknek kell lennünk! Nekünk tudnunk kell, hogyan
beszéljünk. Tudnunk kell, hogyan építsük fel a másikat. És ha ezt megtesszük a
férjünkkel, a feleségünkkel, gyermekeinkkel, unokáinkkal, nagyon fognak szeretnek
majd bennünket érte! Olyan érzelmeket vált ki belőlük, amikről nem is tudták, hogy
bennük van. Hűségesek maradnak hozzád, és a világ végére is elmennének
veled. Mert nem sok ember van, aki igazán hisz bennünk, és ha valaki hisz bennünk, azt
felismerjük.
A SZERETET FELÉPÍT
Egész este Istent írtuk le, aki maga
a szeretet, Ő soha nem terít le, soha nem aláz meg, Ő mindig felépít minket. Jézus,
még akkor is, amikor tudta, hogy Péter meg fogja Őt tagadni, átkozódni fog, s azt
fogja állítani, hogy soha nem is ismerte Őt, ránézett: Péter, imádkoztam érted,
fiam, és amikor megtérsz – Jézus azt mondta neki – tudom, hogy szeretsz a
szívedben, tudom, hogy meg fogsz ebből térni, megváltozol és visszatérsz. Amikor
megtérsz, akkor olyan erős leszel, hogy azt akarom, segíts a többieknek. Mert ő a
leghatalmasabb építő. A szeretet felépít. A szeretet az felépít. Halleluja!
Csukjátok le a szemeteket
és mondjátok: Atyaisten, azt mondtad nekem, hogy bocsássak meg másoknak, ahogy te
nekem megbocsátasz. Ezért megbocsátok a saját akaratomból bárkinek, aki rosszat
mondott felőlem, vagy rosszat mondott nekem, megalázott, megvetett, megbántott,
megbocsátok nekik, és elengedem ezt a sérelmet, nem várok el semmilyen
magyarázatot... Nem tartoznak nekem semmivel, mert megbocsátottam nekik, és kérlek,
hogy te is bocsáss meg nekik, halleluja! A szívedből mondd, legyen ez igaz a
szívedben! Holnap is! Halleluja! Köszönjük, Uram! Köszönjük, Uram! Mindent
elengedtünk. Mindent elengedtünk! Halleluja!
Mondd ezt hangosan: Atyám, bocsáss
meg nekem, minden szót, minden cselekedetet, amit mondtam vagy tettem, ami meggondolatlan
volt, szívtelen volt, kegyetlen volt, gonosz, minden, amit az ördög képes volt
használni, hogy másokat megbántson, megalázzon – én megbánom ezeket. Segíts
nekem, hogy többet ne tegyek ilyet. Tégy závárt a számra. Eltökélem magamat, hogy
nem beszélek, nem mondok gonosz dolgokat, nem nyílok meg a haragnak, a sérelmeknek.
Megtagadom, hogy olyan edény legyek, amit az ördög használni tud! Mutasd meg nekem,
hogyan szóljak szeretettel teli szavakat.
Segíts, hogy lássam másokban,
különösen az én társamban, azokat az értékeket, amiket te adtál nekik. Azokat a
dolgokat, amiket ők maguk nem látnak saját magukban. Amiket ők nem ismertek fel
magukban. Segíts, hogy meglássam ezeket, segíts, hogy jól szóljak ezekről. A
megfelelő időben, a megfelelő módon, a megfelelő helyen, használj engem, hogy
felépítsem őt. Tanácsolj abban, hogyan segítsek neki felemelkedni ahhoz, amire Te
elhívtad őt.
Forrás: www.moorelife.org
Meghallgatható: www.bekevar.fw.hu
> Házasságtan menüpontban