A TANULMÁNYI ELŐMENETELRŐL
A
fiatalok szívében van egy éhség valami valóságos után. Akadnak közöttük, akik a
rockzenéhez, kábítószerekhez, alkoholhoz, erőszakhoz, a szabad szexhez fordulnak —
eredménytelenül. De a kegyesség (istenfélelem) kifizetődik, hasznos! Biztosítja a
védelmet, és ez biztosítani fogja az előmenetelt is. Amikor az előmenetelről
beszélek, nem feltétlenül a világ szerinti előmenetelről beszélek. Mégis
másrészről, előmeneteled, vagyis gyarapodásod nyilvánvaló lesz mindenki előtt.
(1Tim. 4,15.) A „mindenki”: mindenkit jelent a világban, és mindenkit az Egyházban
is. Mindenki mindenkit jelent! A kegyesség biztosítja az előrehaladást. Sajnos, Isten
sok embert nem tudott előléptetni. Meg akarta áldani és előléptetni őket. Azt
akarta, hogy fejlődjenek és növekedjenek. Azt akarta, hogy az előrehaladásuk, –
beleértve az anyagi bővölködést, a boldogságot, az egészséget és a jó tanulást
is, – nyilvánvaló legyen mindenki előtt.
Ők maguk viszont nem foglalkoztak ezzel. Túlságosan lusták és
hanyagok voltak. Sokuknak pamutfonal volt a gerincoszlopa helyén. Nekünk olyan emberekre
van szükségünk, különösen fiatal emberekre, akiknek feszítővasból —
acélrúdból — van a gerincoszlopuk. Olyan fiatalokra van szükségünk, akik azt
fogják mondani: — Én meg fogom állni a helyemet, nem számít, mibe kerül. –
Bizonyára az én felnövekedésem sem volt tökéletes. Én semmit se tudtam a
megszentelődésről; sohasem hallottam ezt a szót. Megszülettem és felnevelkedtem egy
olyan felekezetben, amelyik azt tanította: az ember nem tehet mást, mint hogy vétkezik
– az ember kénytelen minden nap bűnt elkövetni. Újjászülettem (üdvözültem,
megtértem) McKinney városában, Texasban. De visszamentem ugyanabba a gyülekezetbe,
amelyikbe jártam, mert nem volt teljesevangéliumi (bibliahű) gyülekezet a mi
városunkban. Nagyon furcsának tűntem minden ember számára a gyülekezetemben, mert
én a megtérésem után megváltoztam.
Figyeld meg, Pál azt mondta Timótheusnak: „...légy példa a hívőknek a beszédben, a
magaviseletben...” (1Tim. 4,12.) Más szavakkal, mutass példát azzal, ahogy
viselkedsz. Vagyis mutass példát életviteleddel! A kegyesség a helyes, félve
tisztelő és engedelmes magatartást jelent Istennel szemben, más szóval: Istennek
élünk, szolgáljuk Őt teljes szívvel. (1Tim. 4,7-8; 15.)
Tinédzserként, beszéltem különböző csoportokkal más
gyülekezetekből, különösen fiatalokkal. A fiatalok pedig mind azt mondták:
„Kenneth, mitől vagy te annyira más, mint
mi? Te nem jársz el a táncos összejövetelekre.” Igen, ők még a gyülekezetben is
szoktak világi táncos összejöveteleket tartani! Én nem jártam el ezekre, mert én
nem hiszek ezekben. Akkor sem hittem és most sem hiszek. Én nem hiszek semmi ilyen
táncos összejövetelben, különösen nem a gyülekezetben. Azok a fiatalok azt
mondták: „Te nem jársz el velünk a táncos összejövetelekre, nem dohányzol.” A
tinédzserek, sőt még a náluk kisebbek is, azt hiszik, hogy ettől felnőttnek fognak
látszani.
Tizenöt éves voltam, mikor üdvösségre jutottam. Körülbelül
tizenhárom évesen, néha – ha más dohányzott –, én is rágyújtottam. Alig tudtam
beszívni a füstöt, aztán csak kifújtam. Amikor újjászülettem szellemben, az első
dolog az volt, hogy megígértem Istennek, soha nem fogok elszívni egy szál cigarettát
se. Valahogy a szellemem egyszerűen csak tudott olyan dolgokat, amiket a fejem nem
tudott, és én tudtam, hogy a dohányzás nem helyes. Így megígértem Istennek, hogy
soha nem fogok elszívni egyetlen szál cigarettát se. És soha nem is tettem. Még
moziba se jártam abban az időben. Most már úgy tűnik nekem, hogy csak az akkori
filmek között vannak elfogadhatóak! A mai filmek legtöbbje tele van szeméttel!
Vigyáznod kell arra, hogy jó példát mutass ezen a téren is. Mutass példát
életviteleddel, vagyis magaviseleteddel.
Azok a fiatalemberek, akik feltették nekem ezeket a kérdéseket,
mindnyájan valamelyik felekezethez tartoztak. Azt mondták: „Kenneth, te nem iszol?”
Ők tartottak gyülekezeti és vasárnapi iskolai bálokat is, és táncoltak, ittak,
dohányoztak, káromkodtak, és egymással szerelmeskedtek.
— Te nem teszel semmi ilyesmit — mondták
nekem.
— Mitől vagy te ennyire más?
— Én egy új teremtés vagyok, mert üdvözültem,
újjászülettem Krisztusban! Az ember valódi lénye a szelleme, van lelke (értelem,
érzelem, akarat) és testben él. Nemcsak testben születünk meg a szüleinktől, hanem
Isten Szellemétől is újjá kell születnie a szellemünknek. Jézus elfogadásával új
teremtménnyé válunk. (2Kor. 5,17.)
— Egy új micsoda? — szokták kérdezni, ez
pedig alkalmat adott nekem arra, hogy beszéljek nekik az Úrról. Látod, ők nyitották
meg az ajtót. Én nem kezdtem el mindenhol csak úgy magamtól szónokolni. Ha azonban
megnyitották az ajtót, én készen álltam. Te se próbálkozz azzal, hogy állandóan
ráerőltess valamit valakire. Ha azonban ők tesznek fel kérdéseket és kinyitják az
ajtót, légy készen arra, hogy megválaszolj nekik.
Kérlek, most nagyon figyelj. Még mindig az előmenetelről beszélek
– a minden területen való gyarapodásról, beleértve a pénzügyeket is. Elmesélek
neked egy titkot, amit évekkel ezelőtt tanultam baptista fiúként.
Miután újjászületett a szellemem Isten Szellemétől, betegségem
miatt egy teljes évet kimaradtam az iskolából. Mire ágyhoz kötött beteg lettem,
magántanulóként már két évet elvégeztem a középiskolából, de épphogy csak
sikerült átmennem; C mínuszt kaptam két
tárgyból. Az én időmben pedig, ha valaki megbukott egy tárgyból a középiskola
második osztályában, újra meg kellett ismételnie az egész évet, nemcsak azt az egy
tárgyat.
Nos, két tárgy volt, az angol és a matematika, amiből C mínuszt kaptam. Akkoriban A, B, C vagy D
osztályzatot adtak nekünk. A D bukást
jelentett, a C mínusz pedig azt jelentette,
hogy épphogy csak átmentél. A tanárok úgy az angolórán, mind a matematika órán
azt mondták nekem: „Te valójában D
osztályzatot kaptál, de mivel csak két pont hiányzott a C mínuszhoz, így mégis sikerült átmenned.”
Egyikük sem tudott a másikáról, de mindketten körülbelül ugyanazt mondták: „Arra
gondoltam, hogy esetleg egy vagy két ponttal tévedtem valamelyik dolgozat
osztályozásánál a tanév során, így mégiscsak megadtam neked a C mínuszt.”
Az örök élet, az üdvösség abban a pillanatban a miénk, amint
személyesen elfogadjuk a Krisztust megváltónknak, és megvalljuk Őt életünk urának.
Miután újjászülettem szellemben, természetesen elkezdtem olvasni a Bibliát, amely
ekkor kezdett érthetővé válni a számomra. Mivel egész életemben jártam a
vasárnapi Biblia iskolába, néhány dolog, amit olvastam, felfrissítette a
memóriámat, mert eszembe jutottak azok a történetek, amiket fiatal fiúként
hallottam.
Gyalog szoktam menni reggelente az iskolába. A gazdasági válság
napjait éltük és nem volt nagy forgalom, olykor mind az utca közepén gyalogoltunk.
Mialatt mindenki beszélgetett és nevetgélt, én az Úrral szoktam 'társalogni'. Tudod,
'beszélhetsz' az Úrral hangosan, de szólhatsz Hozzá a bensődben, gondolatban is, és
Ő azt is meghallja.
Így hát minden reggel az iskolába menet emlékeztettem az Urat és
magamat az Ő Igéjére, megtettem az én hitmegvallásaimat.
Nem tudtam, hogy ezt teszem, de végeredményben ezt tettem. Emlékeztettem Istent a
Dániel könyvében Dánielre és a három zsidó fiúra, akik Babilonban jártak
iskolába. Ők az Úrnak tetsző életet éltek, mert megtartották Isten akkori
elvárását, ezzel megtették a reájuk eső részt, s Isten hatalmasan megáldotta
őket. „És ada az Isten annak a négy gyermeknek
tudományt, minden írásban való értelmet és
bölcsességet.” (Dán. 1,17.) Ne feledjétek: Isten mindig megteszi a maga
részét. Te vajon megteszed-e a magad részét?
Nos, amikor befejezték az iskolát, az Írás szerint ”minden bölcs és értelmes dologban, amely felől
a király tőlük tudakozódék, tízszerte
okosabbaknak találá őket mindazoknál, akik egész országában valának.” (Dán.
1,20.)
Isten előléptette őket. És én emlékeztetni szoktam az Urat erre
az Igére.
Azt mondtam ilyenkor:
— Te engem is megáldhatsz így. Én meg
fogom tenni az énrám eső részt, ne érts félre. Nem fogom elmulasztani a
kötelességemet. Nem fogok hiányozni az iskolából. És nem hiányoztam egyetlen napot
sem, nem hagytam ki egyetlen órát sem.
— Uram, én nem fogom elvesztegetni az
időmet — folytattam.
Volt egy tanulási időszakunk a tanulószobában. Én minden egyes
órát tanulással töltöttem itt. És soha egy könyvet se vittem haza, hogy otthon
tanuljak a középiskola következő két éve során. Csakis az iskolában tanultam, és
a bizonyítványomba minden tárgyból A
osztályzatot kaptam. Én lettem az osztály legjobb tanulója.
Isten megjutalmazza a hűségességet. Te is megteheted ugyanazt. Ha
hiszel Istennek, és megteszed a magad részét azzal, hogy engedelmeskedsz az Ő
Igéjének, elvárásának, akkor téged is elő fog léptetni. Ez azt jelenti, hogy Isten
fog előrevinni téged.
Ha te Istennek élsz, Ő elő fog léptetni téged. Ő a te oldaladon
áll. Nem ellened van. Ha azonban csak elvesztegeted az idődet, ez nem fog működni. Ha
én ellógtam volna az időt az iskolában, papírdarabokat dobálva egész nap és
átaludva a tanulószobás időszakot, akkor otthon kellett volna tanulnom. Ha pedig
otthon se tanultam volna, akkor megbuktam volna. Emlékszem, idegen nyelvből egyszer
kaptam egy A mínuszt.
A tanár meg azt mondta nekem az
egész osztály előtt: „Kenneth, valójában úgy gondolom, A jegyet kellett volna adnom neked, mert az
osztályban senki másnak nem sikerült C-nél
jobbat kapnia. Te annyival jobb voltál a többieknél, hogy azt gondoltam: Annyival
mégsem lehet jobb a többieknél, ezért adok neki egy A mínuszt. De lehet, hogy tévedtem.” — mondta
ő. „Valószínűleg A osztályzatot kellett
volna adnom neked. És ezt meg akartam mondani az egész osztály előtt.”
Tudod, ezzel csak azt akartam érzékeltetni, hogy mennyire lehagytam
mindenkit az osztályban, pedig otthon semmit nem tanultam. Egy dolgozatomat sem írtam
otthon. Soha egy könyvet nem vittem magammal haza. Viszont elfoglaltam magamat az
iskolában, és hittem Istennek. Te is elfoglalhatod magadat és Isten elő fog léptetni
téged. De ha csak elvesztegeted az idődet, és nem Istent teszed az első helyre, bajba
jutsz. Figyeld meg újra a szövegünket, ami azt mondja, hogy a kegyesség, vagyis az
Istennek szánt élet, hasznos. Ez igaz pénzügyi vonatkozásban, de igaz minden más
területen is. Kifizetődő Istennek élni. Emlékszel, Jézus azt mondta: „Hanem keressétek először Istennek országát, és
az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.” (Máté 6,33.)
Figyeld, Ő azt mondta: ”...
ezek mind megadatnak néktek”, nem pedig
elvétetnek tőletek! Helyezd Istent az első helyre az életedben, hogy áldott lehess
minden lépésedben, és természetesen a tanulmányaidban is. De nem elég csak
imádkoznod, hanem tanulnod is kell! Ahogy az üres kútból sem lehet vizet meríteni,
úgy az elmédből sem jönnek elő a meg nem tanult dolgok.
Nem kell sok évet élned ahhoz, hogy felfedezz a szíved mélyén egy
bizonyos ’ürességet’, egy hiányt, vákuumot, amit ennek a világnak a dolgai soha
nem képesek betölteni. Sem a pénz, sem a szex, vagy az utazás, a hírnév, a drogok,
címek és rangok, a javak vagy más emberi dolgok nem képesek betölteni ezt az űrt. Ez
a bizonyos ’üresség’ egyedül a Világmindenség Teremtője számára van
fenntartva. Magának Istennek, hogy személyesen benned lakjon.
Jézus szeret téged! Ha szeretnéd befogadni Őt az életedbe, vedd
segítségül ezt az imát (Róm. 10,9-10; Luk. 11,13.), és mond el hangosan, teljes szívedből a mennyei Atyának:
Drága Mennyei Atyám!
Hiszem a szívemben és megvallom a számmal,
hogy Jézus Krisztus az Isten Fia,
Aki meghalt értem és feltámadt, hogy
megváltást nyerjek az Ő drága szent vére által.
Kérlek Jézus, költözz a szívembe,
s legyél az én Uram, Megváltóm, Gyógyítóm és Szabadítóm!
Kérlek Atyám, töltsd be a szívemet a Te Szent Szellemeddel.
Köszönöm Uram az örök életet és a szívem teljességét
a Te Szent Szellemeddel (Szentlelkeddel).
Jézus nevében, Ámen.
Ha őszintén és hangosan elmondtad az üdvösség imáját, akkor biztos lehetsz abban, hogy Jézus beköltözött a szívedbe. Örök életet, megváltást nyertél, üdvözültél a Mennyei Atya kegyelméből, hit által, és majd a Mennybe fogsz jutni. Jézus új életformát kínál, tanításai által új életet, új reményt, új életcélt kapsz. Ő gondoskodni akar rólad, és az életed része szeretne lenni, hogy teljes és boldog életet élj.
Megvallás: Drága Mennyei Atyám! Jézus nevében jövök eléd imádságban. Emlékeztetlek a Te Igédre, amelyben Dánielnek és osztálytársainak jó tanulmányi előmenetelt adtál. Én is igyekszem megtenni az én részemet a tanulás terén. Kérlek Téged, hogy adj nekem is jó előmenetelt a tanulmányaimban. A számonkérés idején emlékeztess a Szent Szellemed (Szentlelked) által mindarra, amit megtanultam. Frissítsd fel az elmémet és add meg a megfelelő gondolatokat a helyes válaszokhoz. Jézus nevében, megkötöm a sötétség minden erejét a felelésem, dolgozatírásom felett. Kirendelem a szolgáló angyalokat, hogy legyenek mindenben a segítségemre. Ámen.
Elmondhatod minden nap, felelés vagy dolgozat írása előtt magadért, illetve osztálytársaidért is.
Forrás: Bibliai kulcsok az anyagi jóléthez (Kenneth Hagin könyve)
Az igei idézetek a
megújított Károli Bibliából származnak,
melynek számozása esetenként eltér az eddig megszokottól.