TALLÓZÁS

Tartalomból:
 

  14. Katolikus szemmel... A pdf cikk letöltéséhez kattints ide.
  13. 2008 a Biblia éve (2008. 01. 12.)
  12. Rendkívüli sportpályafutás - a hit hőse (2007. 12. 07.)

  11. Tanítani kéne a családi életet (Somogyi Hírlap 2005. 08. 29.)
  10. Boldogságórák egy német gimnáziumban (2007. 09. 14.)
  9.   Lehet-e tanítani a boldogságot? (2007. 09. 14.)
        Egy régi-új szexuális divat! - Szüzesség (2008. 01. 12)

  8.   Európa-szerte evengelizálnak a katolikusok (2007. 09. 18.)
  7.   "Aranylakodalom" Szántódon (2007. 02. 24.)
  6.   Izraeli felhívás (2006. 12. 30.)
  5.   Mérnök a műtőben (2005. 11. 04.)
  4.   A katolikus egyházfő kézrátételes szolgálatáról (2005. 07. 13.)
  3.   Bangó Margit énekes gondolatai (2005. 01. 03.)
  2.   Lelki béke - cikksorozat
  1.   Kibékültek a katolikusok és a lutheránusok 

2008 a Biblia éve
Forrás: http://www.euroastra.hu/node/2456

A történelmi keresztény egyházak közösen úgy határoztak, hogy a 2008-as esztendot a Biblia évének nyilvánítják, hogy ezzel is népszerűsítsék a Szentírást és annak kulturális értékeit. Ugyanakkor a kezdeményezés másik kiemelt célja, hogy a Könyvek Könyvét ne csupán kultúrtörténeti értékként mutassa be, hanem annak olvasását, az evangélium megismerését is elomozdítsa.

Egy rendkívüli pályafutás - ez még csak a kezdet
Kaká, a hit hőse
Részletek a Hetek c. hetilap 2007. 12. 07-i számából

Tizennyolc évesen az orvosok egy baleset után azt mondták neki, hogy örüljön, ha megtanul mankó nélkül újra járni. Huszonöt éves korára szinte mindent megnyert, amit futballista elérhet… Kaká - azonban még a trófeáknál is jobban örül annak, hogy az emberek nemcsak a futballpályán tekintik őt hősüknek, hanem élete és hite is milliók számára példaképpé vált.

„Kaká elképesztő srác. Annyira kitűnt idén a mezőnyből, hogy egyszerűen nem lehet kérdéses a sikere."

…Mérnök apja és tanárnő anyja mindent megadott a Sao Paoló-i kisfúnak, ami a nyugodt gyermekkorhoz szükséges: családi biztonságot, kényelmes, már-már luxus életkörülményeket és hitet. „Evangéliumi keresztény családba születtem. Szüleim már megtért keresztények voltak, amikor én megérkeztem, így az otthonunkban mindig ott volt Isten jelenléte" – nyilatkozta Kaká egy brazil lapnak adott interjúban.

Kaká már a Sao Paulo felnőtt csapatában játszott, amikor 2000 októberében úgy tűnt, hogy végleg kettétörik a pályafutása. Nagyszülei kertjében, az úszómedencénél játszott, amikor a csúszdáról szerencsétlenül, fejjel lefelé ért a vízbe. A nem túl mély medence alján a nyaka félrecsavarodott, és az egyik csigolyája azonnal eltört. „Az orvosok később azt mondták, hogy szerencsém van, hogy egyáltalán megtanultam újra normálisan járni. A doktorok állandóan a szerencsét emlegették, a családom azonban Istenről beszélt. Otthon mindig hálát adtunk Istennek, mert tudjuk, hogy Ő őrzött és gyógyított meg" – állítja Kaká, aki három hónap alatt tökéletesen rendbe jött.

Ez az eset is hozzájárult ahhoz, hogy a tizennyolc éves futballista gondolkodásmódja megváltozzon. „Amikor megkeresztelkedtem, egy természetfeletti érintést tapasztaltam. Nem tudom megmagyarázni, de úgy éreztem, hogy közelebb kerültem Istenhez. Úgy hiszem, hogy ekkor születtem igazán újjá. Megtanultam azt is, hogy Istennel sokszor az utolsó pillanatban dőlnek el a dolgok és a hiten múlik, hogy valami megtörténik-e vagy sem" - emlékezett vissza életének erre az időszakára. Elkötelezett hitét a nyilvánosság előtt is vállalta, és ettől kezdve a pályán jellegzetes módon ünnepelte a gólörömét. Az ég felé mutató kezekkel azt fejezi ki, hogy Jézusnak köszöni a góljait. „Hiszem, hogy Jézus Krisztus kegyelméből lehetek ma az, ami vagyok" - vallja lépten nyomon. Gyakran visel a meze alatt „Jézushoz tartozom" vagy „Jézus szeret" feliratú pólót, amelyet akkor mutat meg, ha a kapuba talál. A pályán tanúsított viselkedése is eltér az átlagtól: imádkozva szokott pályára lépni, nem káromkodik, és nem szokott részt venni a játékosok közti összezördülésekben sem.

Jellemző pillanat volt az idei BL-győzelem után, amikor a Milan játékosai egymás nyakába ugorva ünnepelték a sikert, Kaká nem volt köztük, hanem arrébb vonulva, imádkozva köszönte meg a sikert Istennek. A brazil válogatottban keresztény társaival, például Zé Robertóval és Lúcióval szintén közösen szoktak imádkozni meccsek előtt…

Élete példakép lehet a mai fiataloknak. 2005-ben házasodott meg és büszke arra, hogy nem volt egyetlen szexuális kapcsolata sem az esküvője előtt. A házasságkötésre az egyik brazíliai neoprotestáns, evangéliumi megagyülekezetben került sor… Az anyagiakkal kapcsolatban is igyekszik példát mutatni: amellett, hogy jövedelméből egyházi tizedet fizet, másokon is segít… Kaká élharcosa a Krisztus Atlétái nevű keresztény szervezetnek, és humanitárius tevékenységet is folytat…

Hosszú távú tervei is hitével kapcsolatosak: azt nyilatkozta, hogy szívesen lenne lelkész. „Nagyon szeretném és élvezném ezt a munkát. Az ehhez vezető út azonban meglehetősen nehéz, hiszen mély ismeretekre kell szert tennem… A mai világban nem könnyű több mint ezer éve leírtakat alkalmazni, de egy lelkésznek éppen az a dolga, hogy a Biblia tanításait aktualizálja” – mondta Kaká, akinek az ars poeticája így szól: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít”.

…a brazil csatár arra a legbüszkébb, hogy hívő emberként – mint mondja – „Jézussal a legjobb csapatban lehet”. 

Forrás: http://www.hetek.hu/?q=node/14708

Tanítani kellene a családi életet
Somogyi Hírlap 2005. 08. 29-i számából




Boldogság órák egy német gimnáziumban
http://index.hu/politika/bulvar/bol3824/

    A boldogság nevű tantárgyat is választhatják a diákok a heidelbergi Willy Hellpach Iskolában. Az órák lényege a személyiségfejlesztés, a pozitív életszemléletre való képesség, a testi és lelki harmónia tanítása. Külön, választható tantárgy keretében oktatják az idei tanévtől az elégedettségre, az önbizalomra való képességet és a személyes felelősségvállalást a diákoknak, közölte a heidelbergi Willy Hellpach Iskola igazgatója.

Lehet-e tanítani a boldogságot?
http://www.origo.hu/itthon/20060502lehete.htm

    A heti egyszeri, boldogságot tanító órákat nemrég vezették be egy angol iskolában a tizennégy és tizenhat év közötti diákoknak. A "boldogságórák" az ismert angliai bentlakásos iskola, a Wellington College céljai szerint segítik majd a diákokat abban, hogy megoldják párkapcsolati problémáikat, megőrizzék fizikai és lelki egészségüket, megbirkózzanak rossz érzéseikkel. A kurzusokat Nick Baylis állította össze, aki amellett, hogy pszichológus, a cambridge-i egyetem egyik intézetének igazgatója is. A heti egyszeri órákon a diákok olyan tanároktól tanulhatnak majd, akiknek szakterülete az úgynevezett pozitív pszichológia. "Eddig túlságosan is az akadémiai tudásra koncentráltunk és közben elmulasztottunk valami sokkal fontosabbat" - nyilatkozta az iskola igazgatója.
    A kurzust azért fejlesztették ki kifejezetten tizennégy évesek számára, mert az ebben a korban lévők éppen maguk mögött hagyták a gyermekkort és el kell gondolkodniuk arról, hogyan irányítsák a saját életüket. "Arra kérjük majd a gyerekeket, gondolkodjanak el arról, hogyan érjék el a boldogságot. Bárki ki tud nyitni egy üveg bort vagy bevenni egy ecstasy tablettát, de meg kell érteniük: az a boldogság, amely alkoholból, drogból vagy mértéktelen evésből táplálkozik, gyorsan elmúlik és utána sokkal rosszabb, mint azelőtt. Azt szeretném, ha a fiatalok megértenék: el kell érni a boldogságot, és nem a fogyasztás révén" - mondta a The Times című lapnak a kutatás vezetője.
    "Hová fordulsz, ha szexuális problémáid vannak? Mit kell tenned, ha valaki megüt a sportpályán? Mit mondasz, ha az apád arra próbál kényszeríteni, hogy tanulj ügyvédnek csak azért, mert a saját, be nem váltott ambícióit próbálja rád erőltetni?" - ehhez hasonló gyakorlati kérdésekre is próbál válszt találni a boldogságóra a kutatók szerint.

Egy régi-új szexuális divat!
Szüzesség
http://www.eletforma.hu/?r=3929   http://www.silverringthing.com/

    A Silver Ring Thing (SRT) [magyar jelentése: Ezüst Gyűrű Mozgalom] elnevezésű programhoz csatlakozó fiatalok egy ezüstgyűrűt kapnak, mely azt a fogadalmat szimbolizálja, hogy nem létesítenek szexuális viszonyt házasságuk előtt. Ez a gyűrű nemcsak őket, hanem a velük kapcsolatba kerülő ellenkező neműeket is azonnal figyelmezteti erre.
    A fogadalmat egy kisebb közösség előtt teszik le, majd ennek dátumát bele is írják SRT Bibliájukba, melyet "tanagyagként kapnak" a mozgalomhoz való csatlakozáskor.
    Megnyugtató hírrel szolgálnak azoknak is, akik már túl vannak az első szexuális kapcsolatukon: az SRT megbocsát, és ad még egy lehetőséget! Vagyis szerintük a Második Szüzesség lehetősége még fennáll, ha komolyan megbántad tetted!
    Amerikában a "újkori" szüzességi mizéria  kezdetét Britney Spears felbukkanásához kötik a kutatók. Az énekesnő szimbolizálta az ellen az új szociális rend ellen való lázadást, melyben a tini unalmasnak vagy éretlennek érezte magát, ha nem élt aktív szexuális életet. Britney, a maga angyali kinézetével alkalmas volt arra, hogy megtestesítse a szűz tinédzser ideálját.
    A szűziesség mellesleg a zeneiparban is jól profitált neki és még néhány társának. Egyre több olyan tini van ugyanis, aki szívesebben vásárolja meg olyan előadók albumát, akikről köztudott, hogy még szüzek, illetve várnak a házasságig ártatlanságuk elvesztésével.
    A tizenéves zenefogyasztók jelszava: "wait to mate, please"- ami kb. így hangzik: "várj a párosodással, kérlek".
    A szűzies női előadók albumán egy "C" betű díszeleg, az angol "chaste" (szemérmes, szűzies, tiszta) szó rövidítéseként, amely biztosíték arra, hogy az előadó még érintetlen.

A gyűrűn az 1Thess. 4:3-4 igeszám olvasható, amely így hangzik:
1Thess. 4:3 Mert ez az Isten akarata, a ti megszentelődésetek,
hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok;
1Thess. 4:4 Hogy mindenitek szentségben és tisztességben
tudja bírni a maga edényét [testét].

Európa-szerte evangelizálnak a katolikusok
Forrás: www.varosmisszio.hu

    A „városmisszió”-ként ismert rendezvény a bécsi és a párizsi tapasztalatok alapján alapvetően két nagy programcsomagot ölel fel. Az egyik a „Nemzetközi Kongresszus az Új Evangelizációért”. Néhány napon át tartó, egy jelentős emblematikus helyszínen evangelizációs nagyprogram, valamint hozzá csatlakozó többféle műfajú találkozónak és rendezvénynek teret adva. (liturgia, tudományos konferencia, tanúságtétel, kerekasztal, bemutatkozás, stb.). Célközönsége az evangelizáció legkülönfélébb köreiben élők tapasztalatainak megosztása, valamint a katolikus értékrend és életmód felkínálása.
    A másik eleme a szűkebb értelemben vett „városmisszió”, melynek gerincét a helyi evangelizációs programok adják. Jellemzésére leginkább a plébániai adottságok és lehetőségek figyelembevételével a „szabadon választott” jelző alkalmazható. Utcamisszió, művészeti fesztivál, liturgikus alkalom, szociális misszió, prédikációsorozat, sport, koncert, vitaest mellett sok meghívó program jöhet szóba. Mindkét esetben a szellemi–lelki hangsúly a Krisztussal való személyes találkozáson és a Vele való kapcsolat megújításán van.
    Az utolsó időkben óriási szükség van az evangelizációs munkára, az elveszett lelkek megmentésére. Budapesten 2007. szeptember 15-22. között több tucat helyen zajlottak a rendezvény eseményei.

"Aranylakodalom"
A Szántódi Hírlevél 2007. februári számából

Szunyogh Imre és Szunyogh Imréné Peringer Zsuzsanna február 16-án az Úr színe és a Krisztus Szeretete Egyház szántódi közössége előtt hálaadással erősítették meg 50 éves házassági esküjüket.

Izraeli felhívás
A magyar nyelvű fordítás megjelent a Szigetvári Örömhíradó 2006. decemberi számának mellékleteként

Kivonat a Jerusalem Post napilapból

Felhívás az amerikai keresztények felé
Az óra ketyeg, akkor is, ha senki se szeretné hallani. Megkezdodött a visszaszámlálás a nukleáris hatalommal rendelkezo Irán létrejöttéhez, és minden egyes nappal egyre közelebb kerülünk e rémálom megvalósulásához.
Ha minden a tervek szerint halad, 2007 márciusának végére, Irán befejezi a több ezer, urán dúsítására alkalmas centrifugájának a felszerelését. Az ajatollahok ezután elkezdhetik a nukleáris fegyverek gyártását, amivel terrorizálhatják nem csupán Izrael, hanem az egész nyugati civilizáció létezését is.
Perzsia jövendo Hitlere ennél világosabban nem is fejezhette volna ki Izrael és a több milliós zsidóság eltörlésére irányuló terveit. Múlt héten a nyugati országok vezetoit is figyelmeztette, hogy ok lesznek a következo célpontok: „Ha nem reagálnak az isteni felszólításra, meghalnak és eltunnek a föld színérol.” – mondta.
Három hónap van tehát a jelenlegi világrendünk és a következo között, amikor a perzsa hóhér bármikor ráteheti az ujját a nukleáris gombra.
Ez nem történhet meg. Túl nagy a veszély, túl valóságos a veszedelem.
Itt az ido, hogy mindnyájan, akik szeretjük Izraelt erélyesen állást foglaljunk ez ügyben. Itt az ido, hogy az Izraelt szereto keresztények mindenhol, de különösen az Egyesült Államokban, felemeljék a hangjukat Isten választott népe mellett.
Ostromolják, kérem, a Mennyet az imáikkal, és a Fehér Házat beadványaikkal. Ne hallgassanak, buzdítsák Bush elnököt arra, hogy törölje el az iráni atomfenyegetést egyszer és mindenkorra. Mostanra már mindenki elott világossá vált: Egy amerikai katonai akción kívül semmi sem fogja eltántorítani Teheránt nukleáris szándékainak megvalósításától. A szankciókkal való fenyegetés és az ejnyebejnyék kora lejárt.
Európa reménytelenül gyenge és békülékeny, az ENSZ képtelen betölteni funkcióját. Egyetlen egy ember létezik, akit Isten olyan pozícióba ültetett, hogy képes lenne megállítani Iránt, és ezt az embert George W. Bushnak hívják.
Az elnök azonban állandóan a támadások kereszttüzében áll, a média és kritikusai mindent elkövetnek, hogy ellehetetlenítsék munkáját a hátra maradt hivatali ideje alatt. Gyulölik ot magát, és mindazt, amit képvisel.
Az elnök jó ember, a hit embere. Tudja, mit kellene tennie, de mint minden vezetonek, szüksége van a választóitól jövo megerosítésre.
És kedves keresztény barátaim, önök itt jönnek be a képbe.
Önök befolyásukkal, és természetesen hitükkel képesek változást hozni ebben az Izrael és a nyugat számára oly kritikus idokben.
Zsidó társaim nagy része hallgat, félnek felvállalni ezt a küldetést. Mintha nem tanultak volna semmit a hatvan évvel ezelotti eseményekbol, amikor Amerika hallgatása lehetové tette a népirtást a tenger túlpartján.
De önök jól tudják ezt, és nem félnek.
Az önök számára fontos ügyekben eddig is kiváló módon tudtak nyomást gyakorolni az amerikai politikai életre. Most nagyobb szükség lenne erre, mint bármikor, mert a mindnyájunkat fenyegeto veszély nagyon is valóságos.
Kérem, árasszák el a Fehér Házat aggodalmukat kifejezo levelekkel. Tudassák velük, hogy aggódnak Izraelért és biztonságáért. Ösztönözzék megválasztott hivatalnokaikat Irán megtámadására, nem csupán kritikákkal, hanem bombákkal is.
Mint tudják, Izrael Isten „szeme fénye”(lásd Mózes 5. könyve 32:10 és Zakariás 2:12). És Isten világossá tette az Igében, hogy mit vár el a hit embereitol az ilyen idokben, amikor Izrael veszélyben van.
»...kik az Urat emlékeztetitek, ne nyugodjatok! És ne hagyjatok nyugtot néki, míg megújítja, és dicsoségessé teszi Jeruzsálemet e földön.« – mondja Ézsaiás próféta könyvének 62. fejezetének 6-7. versében.
»Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretok!« – írja a zsoltáros a 122. zsoltárban.
Ezek nem öreg könyvekbol vett jó tanácsok, hanem mindnyájunk, keresztények és zsidók számára szóló parancsok, hogy cselekedjünk, amikor fenyegetve van Izrael létezése.
Semmi kétségem sincs a felol, hogy Isten meg fogja szabadítani népét, Izraelt. A szabadulás csak is Tole jön. De mindnyájunknak ki kell vennünk a részünket ennek elosegítésébol.
És önök kedves keresztény barátaim, önöknek most meg van a hatalmuk, és lehetoségük, hogy ezt megtegyék. Hassanak az elnök érzelmeire, hogy megmentse Izraelt és a nyugatot egy ördögi végzettol. Kérem, ne késlekedjenek – az ido lejár, már szólnak a vészharangok.
Emeljék fel a szavunkat imáikban és könyörgéseikben. Most jött el a cselekvés ideje és egy percet sem veszíthetünk.”


„Ketyeg a visszaszámlálás. Elkerülhetetlen a nukleáris konfliktus Iránnal. A Jeruzsálemi csata elkezdodött, és ez a háború a Föld minden lakóját érinteni fogja.” „Azok a nemzetek részesülnek Isten áldásából, amelyek igazodnak az Ő céljaihoz. Aki viszont szembeszáll Isten terveivel, arra gyors és határozott ítélet sújt le.” Írja John Hagee, a „Visszaszámlálás Jeruzsálem fölött” c. könyv szerzője.
A könyvet mindenkinek ajánlom, akinek kérdései vannak a Közel-Keleten folyó eseményekkel kapcsolatban, és aki jobb megértést szeretne kapni Isten utolsó időkkel kapcsolatos terveivel. Mindenkinek ajánlom Nemzetünk fiai közül, akik áldottak akarnak lenni, és minden antiszemitának egy időben jött, szóbeli figyelmeztetésül. Imádkozzatok Jeruzsálem békességéért!
Baruch HaShem!

Mérnök a műtőben
Riport Dr. Csókay András idegsebész főorvossal
Elixír újság 2005. augusztusi számából

 […]
– Ezek után biztos vagyok benne, hogy az operációkra nemcsak testileg készül fel, hanem egyfajta „lelki bemosakodást” is végez. Mire gondol ilyenkor?
– Természetesen nemcsak testi bemosakodásra van szükség ahhoz, hogy a lehető legtisztábban lépjünk be a műtőbe. Nekem ezt az odafordulást az imádság jelenti, mindig a zsebemben van a rózsafűzér. Szombathelyen a kórházban az egyes számú műtőben, ahol az idegsebészeti operációk folynak, fent van a falon egy kereszt, és ha nagy a baj, csak felpillantok, úgy kérek segítséget. Sokan megmosolyognak ezért, és a mai tudomány sem igazán fogadja el a hit gyógyító erejét, pedig az már vizsgálatokkal is igazolt. Két csoportra osztották az azonos betegségben szenvedőket, s azok az emberek, akikért ismeretlenek folyamatosan imádkoztak, lényegesen gyorsabban gyógyultak, mint azok, akik csak az orvosi segítségnyújtásban bízhattak. Ennél is hatékonyabb, ha a beteg, annak hozzátartozói vagy épp maga a gyógyító mond el értük egy imát.
– Gondolom, sokat merít a mindennapi csodákból, abból, hogy részese lehet az emberek gyógyulásának.
– Számomra a legnagyobb elismerés az, ha a beteg ráérez arra, hogy az élete tulajdonképpen nem az orvosok és a személyzet kezében van, hanem azt onnan felülről vezérli valaki. Sokszor előfordul, hogy felépülésük után a betegek odajönnek hozzám, és azt mondják: „Köszönöm doktor úr!” Amikor erre azt felelem, hogy „Ne nekem köszönje, én csak közvetítő vagyok!” két szót kapok válaszul, szemükben azzal a különleges ragyogással: „Igen, tudom.” Ez az, ami leírhatatlan boldogsággal tölti el a szívemet. 

(Részlet az Elixír újság 2005. augusztusi számának Mérnök a műtőben c. cikkéből)

A katolikus egyházfő kézrátételes szolgálatáról
Somogyi Hírlap 2005. június 28-i száma

A Somogyi Hírlap 2005. június 28-i száma II. János Pál pápa katolikus egyházfő kézrátételes szolgálatáról írt néhány esetet, a teljesség igénye nélkül:

·        A vak újra lát! – Puerto Ricót a pápa 1984-ben kereste fel. A repülőtéren odakísérték hozzá a 17 éves Lucia T.-t. A pápa rátette a kezét a szemére. Mire a vak lány hazatért, visszanyerte látását.

• Focizó rokkant! – Sokan súlyosan megsérültek az 1980. évi olaszországi földrengésben. […] Emilió Cecconi fejére tette a kezét, négy héttel később a 16 éves fiú felkelt kerekes székéből és futballozott.

• Új életre keltett csecsemő! – Egy ír házaspárnak azt jósolták az orvosok, beteg gyermekük meg fog halni. Amikor a pápa Dublinba érkezett, odatartották elé a csöppséget. Az egyházfő megsimogatta, s a gyermek felgyógyult.

• Járni tud a béna! – A Fülöp-szigeteki apáca balesetet szenvedett, 15 éve közlekedett rokkantkocsival. 1981-ben a pápa a fejére tette a kezét. Madre Vangie néhány perccel később gyalog követte a pápát a tömegben.

(A kézrátételes imádsággal kapcsolatban a szíves figyelmedbe ajánlom
a GYÓGYULÁS menűpontban a Kézrátétel c. tanítást.)

Bangó Margit énekes gondolatai
Idézet: Rtv Részletes műsormagazin 2005. 2. számából

„Gyönyörködjél az Úrban és megadja néked szíved kéréseit.
Hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál benne, majd ő teljesíti.”

    Zsoltárok könyve 37. (4.5.) Mit jelent ez az ige? Azt, hogy mennyire nem tudok úgy élni, mint szeretném, ahogy a lelkem szeretné, mert egész más az életritmusunk, az életvitelünk, megváltozott minden ebben a rohanó, szeretetlen világban, amikor az emberekben a szeretet igen nagyon meghidegül. Pillanatnyi haragomban felgerjedek én is, mert hirtelen ember vagyok, általában, ami a szívemen, az a számon. Nem igazán jó tulajdonság, de ha valakit megbántok, akkor lecsillapodom hamar utána, nagyon hamar, és keresem, próbálom megtalálni a lehetőséget, az alkalmat, hogy bocsánatot tudjak kérni.

    Ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom, amikor gondjaim, problémáim vannak, akkor mindig belekapaszkodhatom az Úr köntösébe. Mert ha embereknek nem tudom elmondani a gondjaimat, problémáimat, akkor ott az Úr, és személyesen beszélek vele, és ő válaszol nekem mindenre, tökéletes tiszta, őszinte feleletet kapok tőle.

    Már kiskoromtól egy vihar volt az életem: nyolcgyermekes családba, a szegénységbe, nincstelenségbe megszületni az ötvenes években. De a szeretet és a hit ott volt, mert édesanyám erre tanított bennünket. Tavaly a gyilkos kór engem is megtámadott, és elkezdtem sírni. Felnéztem az égre, és azt mondtam: Uram, kérem a te segítségedet, ne hagyj el, ahogy eddig sem hagytál. És akkor jött az ige: „Gyönyörködjél az Úrban és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál benne, ő majd teljesíti.” És itt vagyok, hála a jó Istennek túl vagyok a kemoterápián, a sugárkezelésen, és mindig mosolygok, jól érzem magam, hála Istennek.

Lelki béke
Forrás: Balatoni Polgár 2003. szeptemberében indult sorozata

1. Bevezető

Kedves Olvasó! Egy új rovatot indítunk a Balatoni Polgár c. lapban azzal a szándékkal, hogy ezáltal sokan megtalálhassák lelki békéjüket, s számtalan kérdésre választ kaphassanak a levélírók. Első alkalommal szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe egy ismeretlen szerző szívmelengető versét:

LÁBNYOMOK

Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom a parti homokon,
ahogy Ő mindig ott járt velem.

 De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

 Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
„Amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
minden nap ott leszel velem.
S most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínségben?”

 Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:
„Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
mert a legsúlyosabb próbák alatt
téged vállamon hordoztalak!”

Akik velünk tartanak, megismerhetik azt a szerető Mennyei Atyát, akit érdekel mindannyiunk sorsa. Az Ő karjai oltalmat és iránymutatást jelentenek a számunkra. Azt szeretné, hogy minden lépésünk áldott legyen, és Ő gyönyörködjön, s örömét lelje bennünk. A Mindenható természete, hogy Ő atyai módon gondoskodni szeretne a teremtményeiről. Az Ő ígéreteit és áldásait – gyógyulást, gyarapodást, üdvösséget – hit által vehetjük el. Ahhoz, hogy a hitünk növekedjen, tanulmányozni kell az Írást, mert az igei tudástól függ a hitünk mértéke. Nem vallásos alapokra építkeztünk, hanem a teljes evangéliumot tekintjük etalonnak. Szeretnénk közzétenni az igazságot, mert az igazság megismerése szabaddá tesz. Az ebben a rovatban megjelenő írások alapvető dolgokat tartalmaznak majd az üdvösségről, a küldetésről, a helyes gondolkodás és beszéd fontosságáról, a szellemi törvényszerűségek működéséről, a sikeres életről, a megváltásban kapott jogainkról és kiváltságainkról, azok számára, akik eddig nem mélyedtek el Isten üzeneteinek kutatásában, illetve akik csak most ismerkednek a szent írásokkal. Sorainkkal felekezeti hovatartozástól függetlenül igyekszünk segíteni minden érdeklődőnek és rászorulónak. De tudni kell hogy a segítség csak akkor hatásos, ha elfogadják azt és hisznek benne. A terjedelem miatt a lapban csak egy-egy jeligés levélre tudunk válaszolni, ezért a meg nem jelent válaszokat a megadott címre küldjük el. A közeljövőben tervezzük egy honlap létrehozását is, ahol a válaszokhoz minden érdeklődő is hozzáférhet. A leveleket a szerkesztőségbe vagy a lelkibeke@freemail.hu e-mail címre várjuk.

2. Ki az ember valójában?

Ha nem ismerjük saját magunkat, az hátrányosan érint bennünket. A Bibliában (1.Thessalonikai levél 5. fej. 23. vers – katolikus, Csia és revideált Károli ford.) olvashatjuk, hogyan osztja fel Isten az embert három részre. Minden bizonnyal fontos megtudnunk, hogy az ember nem kizárólag fizikai lény. Az ember szellemi lény, van lelke és testben él. A szakemberek leástak az ember mélyébe és rájöttek, hogy a mentális tudata alatt van még valami, amit elneveztek ’tudatalattinak’. Amit felfedeztek, az nem más, mint az ember szelleme, de nem tudták, mi az. Az igazi emberi ’valónk’ a szellemünk, amelynek a test a földi háza. Úgy veszi körül a szellemünket a testünk, mint a kezünket egy kesztyű. A lélek jelenti az ember értelmét, érzelmét és akaratát. Nagyon fontos, hogy megértsük az emberei szellem (belső ember), lélek és test (külső ember) közötti különbséget! Az igazi lényünk az örökéletű szellemünk, amely a fizikai testünk elmúlását követően a lelkünkkel együtt egy általunk kiválasztott, állandó helyre (menny vagy pokol) költözik.

A szellemünkkel a szellemi világhoz, a lelkünkkel az értelmi és érzelmi világhoz kapcsolódunk, míg a testünkön keresztül az öt érzékszervünk által a fizikai világgal érintkezünk. A szellemünk a lelkünkön keresztül, a lelkünk a fizikai testen keresztül működik. Az újjászületett, üdvösséget nyert emberi szellem a mennyei Atyával tart kapcsolatot, a Mindenhatóval van közösségben. A szellemünk tápláléka Isten Igéje. A keresztényeknek naponta olvasni kellene a Bibliát, mert az Ige adja a szellemi tudást, fejlődést, növekedést. Az intellektuális tudást a tanulmányaink során nyerjük el, de a lélek területén levő elménknek szüksége van még arra is, hogy a gondolkodásmódunkat megújítsuk Isten Igéje alapján. A testünk tápláléka a naponta elfogyasztott étel. Isten arra utasít bennünket, hogy egyformán viseljünk gondot a szellemünkre, a lelkünkre és a testünkre. Mi vagyunk ugyanis a felelősök azért, hogy jó karban legyünk.

Még mindig érthetetlennek, megmagyarázhatatlannak tartják sokan a klinikai halál állapotában az úgynevezett testen kívüli élményeket. Pedig itt a kézenfekvő magyarázat: az eddig csak kevesek által ismert emberi szellem. A test a szellem nélkül élettelen. A halál pillanatában a szellem elhagyja a testet és átlép a szellemvilágba. Tudni kell, hogy a szellemvilág volt előbb, majd utána teremtetett meg a fizikai világ. Tehát jelenleg is körülvesz bennünket a szellemi világ. Akiket sikerül újraéleszteni, azokba visszaköltözik a szellemük. Az viszont még nem ismert, hogy miért van az egyik életbe visszahozott embernek szellemi megtapasztalása, míg a másik nem „emlékezik” semmire.

Kevés a helytálló tanítás arról, hogyan tegyünk különbséget a szellem és a lélek között. Néhányan azt tanítják tévesen, hogy a szellem és a lélek egy és ugyanaz. De a Biblia (Zsidó levél 4:12) szétválasztja őket, tehát nyilvánvaló, hogy fontos a megkülönböztetésük. Az eredeti görög szöveg is két különböző szót használ a szellem és a lélek megjelölésére.

3. A teremtés

A Szentírás megértésének a kulcsa az első három fejezetben van. Néhányan úgy gondolják, hogy Isten a földet a semmiből teremtette, de ez nem így van. Amit Isten használt a bolygónk teremtéséhez, az a hit volt, s ezt a Szavaival szabadította fel. A hit valósággá lett. Vannak, akik azt hiszik, hogy a szellemvilág nem létezik, mivel nem látják. Pedig a szellemvilág a valóságos világ, amiből előállott, amit látunk. Maga Isten is szellemi lény az angyalokkal együtt, de ugyanígy szellem a sátán a démonaival. A fizikai világ csak időleges, mert állandóan változik. A szellemvilág állandó, ahol soha nincs változás.

 A Biblia első két Igéje így hangzik: Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlenné és pusztává vált... Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a föld és az ember teremtése egyidőben történt, mintegy 6 évezreddel ezelőtt. E rovat terjedelme csak rövid okfejtést tesz lehetővé, de számos igei alátámasztás adott.

A bibliakutatók szerint a két igevers között több millió éves időszakadék rejtőzik. Egyes bibliafordításokban úgy olvasható, hogy a ’föld kietlen és puszta volt’. De a héber ’hája’ szó eredeti értelme: ’vált’. Tehát nem arról van szó, hogy a megteremtett föld kietlen és puszta volt, hanem az évmilliókkal korábban megteremtett bolygó egy katasztrofális esemény – ítélet – során kietlenné és pusztává vált. Isten a földet kezdetben is lakhatóvá teremtette, mert Ő nem alkot értelmetlen, hiábavaló dolgokat.

Az Ádám előtti világot ért özönvíz után (ez nem Noé özönvize) a Mindenható újjáteremtette a földet a növény- és állatvilágával együtt, majd megalkotta az első emberpárt. Isten azt mondta, teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, a héber szöveg szerint: „az eredeti pontos másolatát” teremtsük meg. Isten olyan tökéletesre teremtette az embert, mint Ő maga. Az ember Isten képmása! Kezdetben, Ádámban csak a jó lakozott, mert Isten jó, s Ő csak a természetéből fakadó dolgokat tud teremteni. Minden a maga neme szerint terem. Ez is Isten egyik szellemi törvényszerűsége, ami nem évül el soha.

Hogy miért teremtett embert az Úr? Azért, amiért a házaspárok is vágyódnak magzat után. Hogy gyönyörködjön, és kedvét lelje a gyermekében! Isten a már létező anyagból, a föld porából megformálta az embert és – a héber szerint – a ’saját Szellemét lehelte belé’. Az Ige szerint ez az élet lehelete. Isten Ádám testét örök életűnek alkotta. A test úgy lett tervezve, hogy 7-11 évenként a sejtek megújulása által újjáteremtse önmagát.

Isten a föld javait az emberre bízta. Ádám szinte egy kis isten volt az Atya keze munkái felett. A kapott hatalom nem leigázást és kizsákmányolást jelentett, hanem a föld javainak az ésszerű felhasználását. Isten mindent előre eltervezett, hogy az ember jól érezze magát.

Isten szerető gondoskodásával vette körül az Édenkertbe helyezett gyermekét, aki semmiben nem szenvedett hiányt. Az élet fája mindent biztosított az első embernek, amire csak szüksége volt. Ádám szellemi kapcsolatban állt a Teremtőjével, így kinyilatkoztatott tudást kapott Istentől, s ezért nem volt szüksége intellektuális tudásra. Az embernek a bukás, és az Édenből való kiutasítása után vált fontossá az akadémikus tudás megszerzése.

4. Bukás és helyreállítás

Isten az embert az Éden kertjébe helyezte, és a ráruházott teljhatalmánál fogva megbízta annak őrzésével. Az „őrizni”-nek fordított héber szó jelentéséből – őrt állni, oltalmazni, megvédeni minden betolakodótól – tudható meg az, hogy jelen volt az ellenség. A sátán a kígyó testébe lépve jelent meg, hogy megközelíthesse Ádámot. A Teremtő nem akarta, hogy az Ő gyermeke egyen a tudás fájáról – amely a jó (áldás) és rossz (csapás) ismerete volt – ezért időben figyelmeztette őt. De az ember a szabad akaratával élve engedett a kísértőnek és elbukott. Ádám az engedetlenségével felségárulást követett el, és a bűnbeesés pillanatában szellemileg halottá vált, azaz elszakadt Istentől. A szellemi halál következménye lett a fizikai halál. Ádám az őt törvényesen megillető föld feletti hatalmat átadta sátánnak, akinek ma még ’bérleti joga’ van a földön.

Nagy hiba volt Ádám részéről, hogy evett a tiltott gyümölcsből. Az áldás előszólítása mellett, a bukása következtében megszerezte azt a tudást, hogyan hozzon létre átkot a szavainak teremtő erejével. Az ember ugyanis elveszítette a nyelve feletti hatalmat. Ádám térdet hajtott a törvénytelen gonosz szellemnek és ezzel beengedte a földre az átkot: a halált, a betegséget, a pusztulást. A világ kétségbeejtően gonosszá vált. A Biblia azt írja, hogy sátán törvénytelenül ennek a világrendszernek az istene. A betegség, a fájdalom és a szegénység nem szerepelt Isten teremtési tervében. Mivel a mennyei eszköztárban nincs csapás, baj és szerencsétlenség, ezért a Mindenható nem tud – hozzáteszem, nem is akar – ilyenekkel senkire lesújtani. A problémák nem Istentől, hanem az ördögtől származnak.

Amikor Ádám behódolt sátánnak, Istent kizárta az életéből. Az ember Teremtője kívülállóként tekintett le alkotására. Isten törvényes utat keresett arra, hogy újra részt vehessen a földi élet eseményeiben. Ezért Ő szövetséget kötött először Noéval, majd Ábrahámmal. Később a népének törtvényt adott Mózesen keresztül. Végül a megváltási terv részeként egy jobb szövetséget adott Jézus Krisztus által. Az emberiség egy ember (Ádám felségárulása) által bukott el, és egy másik ember (Krisztus megváltó munkája) által kerülhet vissza a mennyei Atyával való igaz közösségbe. Az üdvösség mindenki számára adatott, csak élni kell a lehetőséggel. Ha Ön is szeretne Isten gyermeke lenni, a Megváltóban, Jézus Krisztusban megkapni és birtokolni az üdvösséget, az örök szellemi életet, a gyógyulást és a szent egészséget, meglelni minden szükség betöltésének a forrását, társörököse lenni Isten egyszülött Fiának, akkor fogadja a szívébe Jézust. Ez a legcsodálatosabb karácsonyi ajándék!

Pál apostol így szól a szellemi újjászületés által elnyerhető üdvösségről a Rómaiakhoz írt levél 4:25 és 10:9-10 verseiben. Aki, szívbéli hittel és hangosan megvallja, – Hiszem, hogy Jézus az Isten Fia, Aki értem meghalt és feltámadt a halálból. Kérlek Jézus, jöjj a szívembe! Te vagy az életem Megváltója, Ura és Gyógyítója! – az megváltást, örök életet nyer a mennyei Atya kegyelméből, hit által. Az Atya tehát a Messiás megszületésével és az Ő megváltói munkájával helyreállította az Ádám bukásakor elszakadt szellemi kapcsolatot ember és Isten között.

5. Hálaadás

Az elmúlt évre visszatekintve, adjunk hálát Istennek az áldásaiért, a kegyelméért, a szerető gondoskodásáért és oltalmazásáért. Nálunk ugyan nem ünnepnap a hálaadás – mint ahogy az Egyesült Államok alapítói azt bevezették – de az óév végén, az újév elején illendő dolog megtisztelnünk a Mennyei Atyánkat szívből jövő hálaadásunkkal. Megköszönhetjük a szükségeink betöltését (étel, ruházat, stb.), de ugyanakkor hálát adhatunk az újév áldásaiért, az előmenetelért, a lehetőségekért. Aki nyitott szemmel jár, észreveheti a Teremtőnk segítő jobbját. Adjunk hálát a megváltásért (gyógyulás, gyarapodás, üdvösség), áldásokért, amelyek ugyan nem pottyannak az ölünkbe, de megtanulhatjuk, hogyan részesülhetünk azokból.

Pál apostol imádságra buzdítja a keresztényeket, de egyúttal a hálaadást is említi (1Tim. 2:1-2). Az Ige meghatározza, hogy kikért is kell hálát adnunk: mindenekelőtt a miniszterelnökért, a nemzet, a megye és a települések vezetőiért, a polgármesterekért és képviselőkért, a hivatali vezetőkért. Ha keresztényként Isten kedvében szeretnénk járni, akkor a hatalmi pozíciókban levőket helyezzük a hálaadási listánk első helyére. Ha követjük Isten útmutatásait, eredményeket érhetünk el, s számíthatunk a változásokra. Kérhetjük az Urat, hogy változtassa meg a vezetők hozzáállását, vagy az alkalmatlanokat cserélje ki.

Sajnos sok ember – a médiát is beleértve –, folyton panaszkodik, és szüntelen a problémákról beszél. De a Szentírás nem mondja azt, hogy így beszéljünk, hanem arra int, hogy a helyzet megváltoztatása érdekében imádkozzunk, és adjunk hálát Istennek. De lehetetlen a hatalmi pozíciókban levőkért elmondott imák működése, ha a kritizálással hatástalanítjuk a fohászokat. Az Úr nem azért buzdít bennünket imádkozásra és hálaadásra, hogy a Biblia üres helyeit szöveggel kitöltse, hanem célja van vele. Azért van szükség a vezetőkért naponta mondandó közbenjáró imákra és hálaadásra, hogy csendes, nyugodalmas és szabad életet élhessünk. Isten törődik az Ő népével, ezért munkálkodni fog az érdekünkben akkor is, ha a hatalmi székekben nem keresztények ülnek.

Nagyon helytelen az, hogy az éppen hatalmon levőket gyakran kritizálják és szidják. Akik gyűlölettől indíttatva szidalmaznak másokat, azok ellenszegülésbe kerülnek Istennel, és saját magukat – minden bizonnyal tudatlanul – átok alá helyezik. Az átok fogalma alá tartozik a betegség, a szegénység és az Istentől való elkülönülés. Tehát a harag, a gyűlölet, de még a neheztelés is a betegségek melegágya, a tünetek kiváltó oka lehet, amelyek súlyosabb esetben elhalálozáshoz is vezethetnek. Ezért a keresztények előnyére válik, ha megbocsátják a valós vagy vélt sérelmeket!

A vezetőknél – akár a politikában, akár egy cégnél – akkor számíthatunk pozitív változásokra, ha a helyes szavakat, mondjuk ki velük kapcsolatban. A kimondott szavaknak ugyanis teremtő erejük van, ezért az elérendő célt gyakran ki kell ejtenünk a szánkon, és hinnünk kell a megvalósulásában. Hálát adhatunk Istennek az igehirdetőkért és az igazságot tartalmazó Igéért, mert annak megismerése hozza meg a megoldást a számunkra. „Szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok!” (1Thess. 5:17-18)

 6. Vigyázat, hamisítják!

Most az egyházról szeretnék szólni. Valójában két alapvető vallás létezik: a Krisztust követők és a Krisztust elutasítók nagy csoportja. A Krisztust követők gyűjtőneve a Gyülekezeti Test, más néven az Anyaszentegyház, amelynek Jézus a feje. Az Anyaszentegyházba tartozik minden keresztény felekezet, nevétől és alapítási idejétől függetlenül. Isten szemében nincs kis egyház és nagy egyház, mert Őelőtte mindazok kedvesek, akik szívből keresik Őt. Az Atya egyébként sem személyválogató, csak esetenként mi emberek. A Mennyi Atya úgy gyönyörködik a keresztény közösségekben, mint a falusi házak kiskertjében nyíló virágokban a gondozójuk. Mostanság sok szó esik az ökumenéről, de sajnos csak egy-két felekezet összetartásáról lehet hallani. Az igazi ökumene akkor lesz, amikor majd egy település valamennyi felekezete összefog, és egységben munkálkodik.

Az APEH minden évben közread egy listát a törvényesen bejegyzett felekezetekről, akiknek felajánlható a személyi jövedelemadó 1%-a. A bejegyzett egyházak száma hazánkban meghaladja a százat, de közülük nem mindegyik keresztényi úton halad. Hogyan lehet különbséget tenni a keresztény és nem keresztény felekezetek között? Nos, akik Jézushoz vezetik az embereket, azok teljes bizonyossággal keresztények. Akik viszont Jézustól elfordítják az embereket, azok nem az igaz úton járnak. Vigyázat, mert már az egyházat is hamisítják! Egyesek egyház neve mögé bújva, különféle trükkökkel – rajzverseny, kirándulás, koncert, támogatások adása – igyekeznek rávenni gyerekeket és szüleiket egy ismeretlen és helytelen útra. Kérem, ne feledjék, hogy Jézus Krisztus az egyetlen mennybe vezető út! Ahol nem beszélnek Jézusról, ott gyakran okkult tevékenységek is meghúzódnak a háttérben.

Isten minden ember számára kijelöl egy gyülekezeti helyet, amit célszerű is lenne elfoglalni. Ő – az atyai szerepét betöltve – ezen a kijelölt helyen tud leginkább áldásival elhalmozni és gondoskodni az Ő gyermekeiről, szellemi, lelki és fizikai értelemben egyaránt. Minden ember szívében vagy egy űr. Sokan ezt az űrt világi dolgokkal (drog, alkohol, szex, karrier, pénzimádat) igyekeznek kitölteni. De a szívek mélyén üresen álló helyet csak és kizárólag a világegyetem Ura, Jézus Krisztus képes betölteni. Elég egy hívó szó, hogy: Jézus, jöjj be az életembe! – és a Megváltó azonnal beköltözik a nyitott szívekbe. Ha a keresztényi hit Isten Igéjére épül, akkor eredmények fognak születni az élet minden területén.

Mindegyik Evangélium végén az Úr utasítást ad arra, hogy minden keresztény ember hirdesse az Evangélium örömhírét. Ez a feladat szó szerint minden hívőre vonatkozik, nemcsak a papokra, lelkészekre, hitoktatókra. Sokan segítik és támogatják az Úr munkáját – nem egy esetben díjmentesen –, különféle eszközökkel, a médiában helyet adnak hirdetéseknek és lelki rovatnak, továbbá helyiséget biztosítanak a saját templommal még nem rendelkező keresztény közösségek számára. Ilyen esetben az áldások nem is fognak elmaradni sem a segítő személyek, sem a település fölött. Akik viszont bármilyen módon is akadályozzák az Úr munkáját, azok – gyakran tudtukon kívül – ellenszegülésbe kerülnek Istennel. A legkifizetődőbb pedig az lenne, ha az emberek megismernék Isten tervét az életükre vonatkozóan, és betöltenék azt, mert az biztosítaná számukra az áldások teljességét mind az egészség, mind az anyagiak területén.

7. Angyalok és démonok

Senkit nem szeretnék megijeszteni, de tudomásul kell venni a tényt: egy szellemvilágban élünk. Előbb volt a szellemvilág, s csak később teremtetett meg a fizikai világ. A szellemvilág vesz körül bennünket, ahol jó és gonosz szellemi lények vannak. Számukra nincsenek fizikai akadályok, korlátok. Adjunk hálát Istennek azért, hogy keresztényként a mi oldalunkon tudhatjuk a Menny minden erejét. Isten nem gonosz, Tőle csak jó származik, s Ő soha nem változik.

A szolgáló angyalok Isten családjához tartoznak. A mennyei Atyánk a segítségünkre rendelte őket, akik az Ő akarata szerint munkálkodnak (Zsid. 1,14). Közismert dolog, hogy a gyermekeknek vannak őrangyalai, akik vigyáznak rájuk. De a Szentírás sehol nem írja azt, hogy amikor felnövünk, akkor elveszítenénk őket. Isten az angyalokat azért adta mellénk, hogy bátran igényeljük a segítségüket. A láthatatlan égi segítőink követnek bennünket, bármerre is megyünk. Számtalan történetet jegyeztek már fel az angyalok természetfeletti megnyilvánulásairól. Míg az angyalok szelíden vezetnek, késztetnek, addig a gonosz szellemek befolyásolnak, sürgetnek, kényszerítenek.

A démonok a sötétség birodalmához tartoznak, akik a sátán vagy más néven ördög fennhatósága alatt állnak. Nem szeretnék senkiben sem félelmet kelteni, de szükséges a gonosz szellemekről ismereteket szerezni. A fel nem ismert veszély ellen ugyanis nem lehet védekezni. Lucifer magas rangú arkangyal volt mindaddig, amíg kevélysége és felfuvalkodása miatt le nem vettetett a Mennyből. Isten őt is jónak teremtette, de időközben gonosszá vált. Ettől kezdve sátán néven ismert. A démonikus hadsereg egy katonai ranglétrához hasonló (Eféz. 6,12).

A démonok állati vagy emberi testben való lakozást keresnek, hogy gyakorolhassák hatalmukat. Mivel az ördög legfőbb ’játszótere’ az emberek elméje, ezért az Ige alapján meg kell újítani a gondolkodásmódunkat. Gonosz szellemeknek nyitják meg magukat a túl önzők, a gyűlölködők. Az is előfordul, hogy egyszer jó, máskor meg gonosz szellemnek nyílik meg valaki, ami ’kétarcúságot’ eredményez. Démonok állnak a félelem, a depresszió, a függőség, a hazugság, a megtévesztés mögött. A János evangélium 10,10 verse a Biblia vízválasztója: az ördög azért jön, hogy meglopja az embert az egészségétől, a pénzétől és az életétől; de Jézus azért jött, hogy mindezektől az átkoktól megváltva, boldogan élhessünk és üdvözülve a Mennybe juthassunk.

Az ördög nagyon sok helyre szeretne beférkőzni, de Isten jelenlétét nem képes elviselni! Annak az embernek a szellemében nem lehet démon, aki elfogadta Jézus Krisztust élete Urának! Valójában nem az emberek természetével és személyiségével kell foglalkozni. Nem velük kell harcba szállni, hanem az embert befolyásoló gonosz szellemi erőket kell hatástalanítani. Jézus számtalan esetben gyakorolt hatalmat az ördög felett. Ő ezt a szellemi hatalmat a hívőkre hagyta, hogy ne legyünk védtelenek (Luk. 10,19). Sajnos, kevés emberrel tanította meg az egyház, hogyan kell ezt a hatalmat használni. Ezért sokan élnek ma is elnyomás alatt. Az ördögűzés nem egy misztikus dolog. Maga Jézus mondta (Márk 16,17-18): a hívők Jézus nevében ördögöket űznek, betegekért imádkoznak…

A hatalom Jézus nevében rejlik! Akinek szívében ott él az Úr Jézus, bátran imádkozhat így naponta: „Jézus nevében megkötök körülöttem minden gonosz erőt és elparancsolok minden gonosz szellemet! Jézus nevére az ellenségnek térdet kell hajtania (Fil. 2,10)!” A gonosz erőktől távol tarthatjuk magunkat, ha az Ige vonalában maradunk, és ha Istennek adjuk a dicsőséget.

 8. Áldás és átok

A mennyei Atya szabad akaratot adott a teremtményének, amivel mi élhetünk jól vagy rosszul. Pál apostol rámutat erre: „Minden szabad nékem, de nem minden használ.” Mindazt, amit Isten közöl velünk az Igéjében, mindig a javunkra mondja. Az Ige azért adatott, hogy legyen mi alapján kiigazítani magunkat, feltéve, ha hajlandóak vagyunk rá. Isten megadta az embernek a választás lehetőségét: „az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot.” (5Móz. 30,19). „Az áldást, ha engedelmeskedtek az Úrnak, […] az átkot pedig, ha nem engedelmeskedtek az Úrnak, a ti Istenetek parancsolatainak, és letértek az útról.” (5Móz. 11,27-28) Igazán örömmel kell, hogy eltöltse a hívők szívét a golgotai megváltás műve: „Krisztus váltott meg minket a törvény átkától!” (Gal. 3.13). Tehát szabadok vagyunk az átok alól! Jó lenne, ha ez tudatosulna a keresztényekben.

De mit is jelent valójában ez a két fogalom? Csak ezek pontos ismeretében érthetjük meg, hogy mi alól kaptunk megváltást Krisztusban. Lapozzuk fel Mózes 5. könyvének 28. fejezetét. Isten szövetséget kötött a zsidó néppel a mózesi törvényen keresztül. Aki e törvény szerint élt, az az élet minden területén védelem és áldás alatt állt. Aki nem tartotta meg a törvényt, annak nem volt biztosítva Isten áldása, mert önhatalmúlag kilépett az oltalom alól és ezzel az ellenség területére – átok alá – került. Az áldás fogalomkörébe tartozik a gyarapodás, az egészség, az előmenetel. Az átok meghatározása háromszoros: betegség, szegénység, szellemi halál (elszakadás Istentől).

A „Megver téged az Úr…” kifejezés tévesen azt sugallhatja, hogy Isten helyezi a betegségeket és kínokat az emberre. Az eredeti héberben ez megengedő igeidőben van, nem pedig okozatiban: ’Az Úr meg fogja engedni, hogy ezek a csapások rád szálljanak…’. Mivel a magyar nyelvben nincs ennek megfelelő igeidő, ezért okozati igeidőben lett lefordítva, ami téves értelmezéshez vezethet. Saulhoz sem Isten küldte a gonosz szellemet (1Sám. 16,14). Saul bűne megtörte az Istennel való közösséget, és az Úr megengedte, hogy az ördög gyötörje őt. Isten nem cselekszik gonoszt, csak megengedi. Hatalmas különbség van az elkövetés és az engedélyezés között!

Az Úr Jézus megváltott az átok alól, ezért nekünk nem kell sem betegnek, sem szegénynek lenni! Isten Igéje tanítja ezt. Ezen a területen vannak téves – úgynevezett gyülekezeti – tanok, amelyek eltérnek a Szentírástól, ezért igen károsak. Én a teljes és tiszta Evangéliumra hagyatkozom. A gyógyulás a Kálvárián keresztül jött létre, Jézus szenvedése, kereszthalála, véráldozata és feltámadása által: „betegségeinket Ő [Jézus] viselte, és fájdalmainkat hordozá […] az Ő sebeivel gyógyulánk meg” (Ésa. 53,4-5), „betegségeinket Ő viselte és fájdalmainkat hordozá” (Mát. 8,17), „Akinek [Jézusnak] sebeivel gyógyultatok meg” (1Pét. 2,24). Múlt idő! Már megvan!

A gyógyuláson és a bővölködés része Isten megváltási tervének, amelyért Jézus fizette meg az árat. „Jézus […] gazdag lévén, szegénnyé lett érettetek, hogy ti az Ő szegénysége által gazdaggá lehessetek” (2Kor. 8,9), „Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét; hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek legyen” (2Kor. 9,8), „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban” (Fil. 4,19). Isten tehát nem elvenni fog, hanem adni. Aki meg akar lopni az áldásoktól, az ördög az, akit tolvajnak nevez az Írás. A szülőkhöz hasonlóan Isten sem büntet, eszköztárában nincsenek csapások, csak áldások (Jak. 1,17). Az Úr Igéje adjon békességet minden kedves olvasó szívének.

9. Pozitív gondolkodás

A világ is sokat foglalkozik a pozitív gondolkodással, annak ellenére, hogy az bibliai eredetű. Az életünk legfőbb meghatározója a gondolkodásmódunk, amely a pozitív vagy negatív gondolatmintáinktól függ. A Teremtőnk gondoskodása látszik abban, hogy a tudtunkra adja: „csak azokról gondolkodjunk, amik igazak, amik tisztességesek, amik igazságosak, amik tiszták, amik kedvesek, amik jó hírűek” (Fil. 4,8).              Megkaptuk a képességet arra, hogy a gondolatainkat irányítani tudjuk, és a gonosz dolgokon ne járjon az elménk. Ennek ellenére igen sokan a gondolkodásnak csak a negatív oldalát gyakorolják. Nem akadályozhatjuk meg azt, hogy a gondolatok jöjjenek és menjenek. De azt meg kell tiltanunk, hogy helytelen gondolatokon elidőzzünk, nehogy azok befészkeljék magukat az elménkbe.

Fel kell ismernünk, hogy a gondolatok különböző forrásból származhatnak: 1.) eredhetnek a saját elménkből; 2.) az ördög kívülről az elménkbe helyezheti; 3.) a szellemünkön – belső emberünkön – keresztül kaphatjuk Istentől. Ezért a saját érdekünkben meg kell tanulni különbséget tenni a fejünkben levő gondolatok között. Ehhez meg kell újítani az elménket Isten Igéjével (Róm. 12,2). Az Ige tükrében meg kell vizsgálni minden gondolatot, ha azt akarjuk, hogy jó irányba haladjon az életünk (2Kor. 10,5). Ez azért annyira fontos, mert amiről folyamatosan gondolkodunk, az beivódik a szívünkbe, és a hitünkké válik. Ami a szívünkben van, arról előbb-utóbb beszélni fogunk. A kimondott szavaink pedig teremtő erőt képviselnek. Mint látjuk, igen szoros összefüggés van a gondolkodás–hit–beszéd hármas egysége között, amely befolyással van az életünk menetére.

A helytelen gondolkodás következménye lehet a depresszió, amely súlyosabb esetben elvezethet az elmebajig is. Aki állandóan a rossz dolgokon gondolkodik, annak az elméjében egy ’erősség’, ’fellegvár’ épül fel, amely ellentétes az igazsággal. Az így kialakult téves rögeszméket a helytelenül gondolkodók gyakran rá akarják kényszeríteni másokra is. Ezért nem szabad mindent ellenőrizetlenül elhinni. A megoldás Istennél van! A szabadulást az igazságot hordozó, Isten által felkent Ige hozza meg: „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket” (Ján. 8,32). Igyekezzünk mind inkább Krisztushoz hasonlóvá válni a cselekedetek mellett a gondolkodás területén is. A keresztényeknek nem a világi normák szerint kellene gondolkodniuk, hanem Isten Igéjének a vonalában. Fontos az is, hogy legyünk készségesek és hajlandók kiigazítani magunkat!

A pozitív gondolkodás és a helyes hozzáállás életfontosságú, ugyanis a gondolkodásunkon múlik az életünk és a halálunk. Elménk az ördög ’játszótere’, s már ezen a szinten ki akar rabolni mindenből! A csata az elmében dől el. A nem igei gondolkodás szegénnyé, beteggé, kifosztottá, elnyomottá tesz. A kiút a helyes – Isten Igéjének megfelelő – gondolkodás, amely a boldog, áldott élet alapja. Az Igén nyugvó keresztény életnek a koronája az a békesség, amelyről Pál apostol így ír: „És az Istennek békessége, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Fil. 4,7). Ahhoz, hogy Isten békessége uralkodhasson az életünk felett, az aggodalmaskodás helyett az elménket csak az igaz, tisztességes, igazságos, tiszta, kedves, jó hírű, erénnyel teli vagy dicséretre méltó gondolatokkal kell kitöltenünk.

10. Hitünk és szavaink

Az előző részben láthattuk, hogy igen szoros összefüggés van a gondolkodás–hit–beszéd hármas egysége között, amely befolyással van az életünk menetére. Ez azt jelenti, hogy amiről gondolkodunk, abban előbb-utóbb hinni fogunk. A szívünkben levő hitünkről pedig a beszédünk (megvallásunk) fog árulkodni. A kimondott szavaknak pedig teremtő erejük van, még akkor is, ha nem tudjuk (Márk 11,23). Ahogy a gondolkodásunk, ugyanúgy a hitünk és a kimondott szavaink is lehetnek helyesek és tévesek. A beszéd elárulja, hogy mi van a szívben, és a gondolatokban.

A hitnek ugyanazt a mértékét kapja mindenki Istentől, csak a hívők nem egyformán fejlesztik azt (Róm. 12,3). A hit ellentettje a hitetlenség, más néven ellenhit. Ha az emberek ugyanezzel az erővel a helyes dolgokban hinnének, sikeressé válhatnának. A ’ha’, a ’talán’ szavak nem megfelelő hitet tükröznek. Az embereknek az Igét kell hallaniuk, hogy növekedni tudjon a hitük (Róm. 10,17). Ez az egyik ok, hogy rendszeresen istentiszteletre kellene járni. A bibliai tudás határozza meg a hit mértékét. Nem tudunk jobban hinni, mint amennyi az igei tudásunk. A hitünk nagyságától függ az, hogy mennyi áldást (gyógyulást, gyarapodást) tudunk elfogadni Istentől. Sok keresztény azért nem hisz a hit általi gyógyulásban, mert soha nem hallott róla. Az embereknek nagyobb hitének kellene lenni a Mindenható Istenben, mint a gonosz erőkben. Aki a betegségről, kudarcról, szegénységről beszél, az helytelenül a legyőzöttségben hisz. Aki felfedezi, hogy helytelen a hite, az a beszédét is képes kiigazítani. Az igei hit tesz szabaddá! A hit működését akadályozza, ha az ember nem jár szeretetben másokkal (neheztel, megsértődik, nem bocsát meg), illetve nem szavahihető.

Törvényszerű, hogy a szívünkben levő hitről fogunk beszélni, akár igaz az, akár hamis (Mát. 12,34). A helyes vagy helytelen szavaink határozzák meg az életünk minőségét. Arról beszéljünk, amit el szeretnénk érni, azaz a hit beszéde legyen a szánkban (Márk 11,23). Minél többet beszélünk a problémáinkról, annál hatalmasabbá válnak azok. A helytelen megvallások által válnak meglopottá és legyőzötté a hívők (Péld. 6,2). A hittel teli – életet adó – szavak sikerre visznek, felvisznek a csúcsra (Jób 22,28). A félelemmel teli – a halál leheletével teljes – életet eltaposó szavak kirabolnak, elnyomnak. Amikor az emberek megvallják a hiányukat (egészség, pénz), akkor egy hiányosság tudatot építenek ki magukban, ami uralni fogja az életüket. De ha ragaszkodunk az Úr Jézus uralmának megvallásához, akkor Ő kerül fölénybe az életünkben, és sikerre vezet minket. Csak olyan szintig emelkedhetünk, amilyen szintűek a megvallásaink! A igei hit szívbéli megvallása minden esetben győzelemre visz az ördöggel szemben (1Ján. 4,4).

A megvallásunk az a küzdőtér, ahol a ’hit szép harcát harcoljuk’ (1Tim. 6,12). A szavak ’magok’, a szánk pedig egy ’vetőgép’. A kimondott szavaink határozzák meg, hogy sikert vagy kudarcot ’aratunk’ (Gal. 6,7). A kétség és félelmek megvallása kiszívja az életerőt és lerombolja a hitet. Mivel hit, szeretet és erő tartozik Isten gyermekeihez, ne valljuk meg a kétséget, a félelmet. Ahogy szánkra vesszük Isten Igéjét egy adott helyzetre vonatkozólag, a hitünk úgy fog erősödni. Szavaink szellemi erőt képviselnek, amelyek hasonlatosak egy maghoz. Választhatunk: életet vagy halált ’vethetünk’ a szavainkkal, s ennek megfelelően áldást vagy átkot fogunk aratni (Péld. 18,21). A nyelvünk az életünk hajójának a kormánya, amit nekünk kell igazgatnunk (Jak. 3,2-10). Aki nem elégedett azzal, ami körülötte van, az változtassa meg a szavait a saját érdekében!

11. Kereszt és feltámadás

A Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, mert Isten megváltási tervének beteljesülésére emlékezünk. Ennek megértéséhez mélyebb ismereteket kell szerezni arról, hogy mi történt a kereszten és az azt követő három nap alatt. A filmek sajnos nem adják vissza a szellemi világban történteket, pedig fontos tudni, amit Jézus az emberiség visszaszerzéséért, megváltásáért tett. Jézus haláláért nem szabad okolni egyetlen embert sem, mert Isten akaratát hajtották végre. Isten a Fia által vásárolta vissza, váltotta meg az embert (Tit. 2,14). A Szentírás igazságai közé tartozik: Jézus hogyan ment előttünk a keresztre, hogyan szenvedte el helyettünk a Törvény átkát (betegséget, szegénységet, szellemi halált), hogyan lett bűnné értünk és szenvedett minket helyettesítve.
    Jézus Önmagát áldozta fel értünk (Gal. 1,4). Az áldozati Bárány bűntelen volt. A bővített bibliafordítás nagyon fontosat közöl: „Pedig Ő lett megsebesítve a mi bűneinkért, Ő lett megsebesítve a mi bűneink és vétkeink miatt; a szükséges büntetés Őrajta volt, hogy ezzel szerezzen nekünk békét és jólétet, és azokkal a sebekkel, melyek Őt sebesítették meg, mi gyógyultunk meg, mi lettünk egészségesek.” (Ésa. 53,5.) A Jézusra helyezett sebek egyrészt megszabadítanak a bűntől, másrészt megszabadítanak a betegségtől. Mivel ugyanazokról a sebekről van szó mindkét esetben, ezért ezeket nem lehet különválasztani. Ha egészségben akarunk járni, ismernünk kell ezt a bibliai igazságot, és eszerint is kell cselekednünk (1Pét. 2,24).
    A megváltás megértéséhez ismernünk kell az ember hármas felépítését: az ember szellem, van lelke és testben él (1Thess. 5,23). Az ember szelleme örökéletű. Ez volt veszélyben, amikor Ádám bukásával az emberiség elszakadt Istentől, és a szellemi halál állapotába jutott. Ahhoz, hogy az ember és Isten ismét közösségbe kerüljön egymással, meg kellett szabadítani az embert a szellemi haláltól. Ennek egyetlen módja az volt, hogy a Megváltónak el kellett szenvednie a bűn büntetését, a halált. Ő kettős halált halt, először fizikailag, majd szellemileg vált halottá. Sajnos sok keresztény még nem érti, mit szenvedett el Jézus helyettünk azért, hogy megszerezze a megváltást – az örök életet, gyógyulást, anyagi jólétet – a számunkra.
    A kereszt tövében állók semmit nem láthattak Jézus leírhatatlan szenvedéséből a három órás sötétség miatt. Csak az ószövetségi próféciák fedik fel Jézus minden emberi képzeletet felülmúló gyötrődését (Ésa. 52,13-14; 53,10-12; Zsolt. 22,7-8; 15-18). Miután Ő meghalt fizikailag, a szelleme három napra lement a gonosz halottak lakóhelyére, ahol az emberi szellemek nagy gyötrelmeket állnak ki. Ő értünk és helyettünk szenvedte el a poklot, hogy nekünk ne kelljen. Miután kifizette helyettünk az árat, Isten Szellemétől újjászületett a Fiú. Krisztus lefegyverezte és megfosztotta a hatalmától a sátánt és seregét. Ez a csata két évezreddel ezelőtt már eldőlt (Kol. 2,15). Az ördög csak akkor tud ártani, ha mi átadjuk neki a jogos hatalmunkat (Luk. 10,19). Minden kereszténynek saját magának kell használni a Krisztus által megszerzett hatalmat (Jak. 4,7).
    Az ószövetségi előképekben a főpap évente mutatott be engesztelő áldozatot azért, hogy a nép bűne egy évre el legyen fedve. Két bakot áldoztak fel ilyenkor. Az első vérével meghintették a Szentek Szentjében levő oltár fedelét. A másik bak fejére a főpap rátette kezeit, és ráolvasta a nép bűnét, majd az állatot kivitték a pusztába, hogy az ítélet ne a lakott helyet sújtsa. Az Újszövetség küszöbén Jézus volt a bűnért való áldozat (Zsid. 9,13-15). Az Ószövetségben a bűnök csak el lettek fedve, ezért azt minden évben meg kellett ismételni. Az Újszövetségben Jézus véráldozata egyszer és mindenkorra végérvényesen eltörölte a bűnt. A Bárány szent vére által igazzá válnak az Atya előtt mindazok, akik Krisztust a szívükbe fogadják (Róm. 4,25). Jézus az egyetlen út a mennybe, semmi más módon nincs üdvösség. Megváltó nélkül reménytelen és elveszett az ember helyzete.
    Kedves Olvasó! Ha nincs meggyőződve az üdvösségének meglétéről, és arról, hogy a halála után a mennybe fog jutni, akkor imádkozza el Istennek hangosan: Hiszem és kimondom, hogy Krisztus az Isten Fia, Aki meghalt értem a kereszten és feltámadt, hogy megváltson. Elfogadlak Jézus Uramnak és Megváltómnak! Köszönöm Atyám az örök életet, Jézus nevében, Ámen. (Róm. 10,9-10) A megváltás örök ténye adjon békességet és örömöt minden ember szívébe. Okunk van erre, mert az üdvösséget nyert keresztényeknek nem kell a szenvedés helyére lemenni! Jézus járt ott helyettünk. A megváltásunk „bevégeztetett”! Ez örömhír (görögül evangélium) minden halandó számára! ÁLDOTT HÚSVÉTOT! BOLDOG FELTÁMADÁST!

12. Bűneltörlés és bűnbocsánat

Jézus a húsvéti áldozati Bárány, Aki a megváltásunk érdekében a világ alapítása óta halálra volt ítélve (1Pét. 1,20). Jézus fizette ki helyettünk a büntetés árát. Nem ezüstön és aranyon, hanem a szeplőtelen Bárány drága vérén váltattunk meg (1Pét. 1,19). Ha az emberiség örök megváltásának szemszögéből nézzük a golgotai eseményeket, úgy érthetővé válik Krisztus elítélésének és kereszthalálának szükségessége. Mindezeknek meg kellett történnie annak érdekében, hogy Isten vissza tudja állítani az embert abba a pozícióba, amelyben Ádám bűnesete előtt volt. Miután Jézus vére kiontatott a kereszten, „a templom kárpitja a tetejétől az aljáig kettéhasada” (Mát. 27.51). Ezzel megnyílt az út a Szentek Szentjébe, de az ítélet még hátra volt. Akkor Jézus bűnné lett, és elhordozta a bűnt a pokol mélyére, hogy megsemmisítse azt. Jézus helyettünk ment le a pokolba!
     Jézus véráldozatának a célja a bűn eltörlésével az örök megváltás megszerzése volt, hogy ezáltal az ember szelleme ismét közösségbe kerülhessen Istennel. Ő helyezte Jézusra a bűnt, Aki örömmel nyelte el és hordozta el azt a pokolba. A bűn-probléma orvoslást nyert: „Akiben [Jézusban] van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek eltörlése” (Kol. 1,14). Jézusnak fel kellett mennie a mennyei Szentek Szentjébe, hogy a vérét a kegyelem székére hintse (Zsid. 9,12). Még megvan a bűnösök – elveszettek, Isten nélkül élők – problémája, de arra is Krisztus az orvosság. Jézus elfogadásával az ember szelleme újjászületik, és „új teremtménnyé” válik Krisztusban (2Kor. 5,17). Ketté kell választani az újjá nem született és az üdvösséget nyert ember bűneinek orvoslását.
     Jézus vére értünk ontatott ki, hogy bűneink tökéletesen eltörlődjenek (görög „aphesis” szó = eltörlés). A bűnök eltörlését a szellemi újjászületéskor kapja meg az ember. Ehhez az Úr Jézus Krisztusban való hitéről kell Istennek megvallást tennie: hinnie kell a szíve mélyén, hogy Isten Fia, Jézus meghalt és feltámadt, s át kell adnia az életét Krisztusnak (Róm. 10,9-10). Így nyerhető el az örök élet, az üdvösség, a megigazultság, s Isten szemében abban a pillanatban a teljes múlt eltörlődik: „És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem” (Zsid. 10,17).
A bűnök megvallását és a bűnök bocsánatát Isten az újjászületett gyermekei számára adta. Amikor a keresztény Istennek nem tetsző dolgot követ el, akkor vétkezik. A lelkiismeretünk tudatni fogja velünk, ha hibát követtünk el. Amikor vétkezünk, megsérül a barátságunk az Atyával. Isten jól tudja, hogy vétkeztünk, és kikerültünk a Vele való közösségből. Ilyenkor nem elszaladnunk kell Isten trónja elől, hanem oda kell járulnunk Jézus elé, aki a szószóló az érdekünkben. A Szentírás ezt így tanítja: „…Ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus. És Ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért…” (1Ján. 2,1-2). „Ha megvalljuk bűneinket, [Jézus] hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1Ján. 1,9). „…Jézus Krisztusnak, az Ő fiának vére megtisztít minket minden bűntől” (1Ján. 1,7). A vér tisztít meg!
Jézus, mint egy védőügyvéd, képvisel minket Isten előtt. Nem másra kell kenni, amit elrontottunk, hanem be kell látnunk a hibánkat. Jézusnak kell megvallani a vétkünket, aki képes arra, hogy megbocsásson és megtisztítson. Ahogy megbántuk és megvallottuk a vétkünket, Jézus megbocsát és megtisztít minket a szent vér által, hogy újra a teljes megigazultságban állhassunk a trón előtt. A megbocsátás olyan teljes Isten részéről, hogy többé nem is emlékszik a tettünkre. A megváltás ténye tudatosuljon minden keresztény szívében, és ez adjon nagy örömöt és békességet.

13. Miért kifizetődő megbocsátani?

A meg nem bocsátás sok ember életét megkeseríti. Isten Igéje azt tanítja, hogy meg kell tanulnunk megbocsátani saját magunknak, és másoknak is. A felejtés és a megbocsátás szorosan összekapcsolódik, hiszen amit megbocsátottunk, azt el is kell felejtenünk. Néha olyan mélyek a sérelmek, hogy szinte lehetetlennek tűnik a megbocsátás. Amikor az apostolok megkérdezték a Mestert, hányszor kell megbocsátani, így válaszolt: „hetvenszer hétszer is” (Mát. 18,22). Azaz végtelen sokszor. „És ha egy napon hétszer vétkezik ellened …, bocsáss meg néki” (Luk. 17,4). Tehát naponta számtalanszor kell gyakorolnunk a megbocsátást, amihez hit szükségünk. A hitünk viszont nem fog működni addig, amíg nem bocsátunk meg. Istentől is csak hit által kaphatunk.
Isten Igéje arra tanít, hogy úgy szeressük a másik embert, mint saját magunkat. Csak azt tegyük másokkal, amit szeretnénk, hogy velünk is tegyenek. Csak olyan dolgokat mondjunk másokról, amit szeretnénk, hogy mások rólunk mondjanak. A Szentírás a szeretet törvényét (Ján. 13,34) királyi törvénynek nevezi (Jak. 2,8), mert aki azt megtartja, általa az Ószövetség minden törvényét teljesíti. Akinek szeretet van a szívében, az nem fog lopni, sem hazudni.
     Jézus szavai ezek: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és üldöznek titeket” (Mát. 5,44). Miért állít az Úr egy látszólag ilyen nehéz feladat elé? Kinek van haszna a megbocsátásból? Egyértelműen mondhatom, hogy a saját érdekünkben kell megbocsátanunk. Ha egy hívő ismeri és hiszi az Igét, akkor egyetlen akadálya lehet a gyógyulásnak: a meg nem bocsátás. Ugyanis, ha nem adunk kegyelmet, nem is kapunk kegyelmet, hiszen mindenünk Isten kegyelméből van. A gyűlölet, az indulat olyan hormont termel a szervezetben, amely tönkreteszi a testet. Ennek tükrében ugye megéri megbocsátani? Az egészségünk, sőt az életünk függ tőle! „Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg, áldást mondjatok, tudva, hogy arra hivattatok el, hogy áldást örököljetek” (1Pét. 3,9). De a vetés-aratás törvényszerűsége alapján csak akkor leszünk áldottak (egészségesek, bővölködők), ha mi is áldást ’vetünk’ (Gal. 6,7).
     A múltban sokszor hallgattunk másokra, a saját fejünk után mentünk, előítélettel voltunk más személyekkel és dolgokkal kapcsolatban, s elutasítottuk a gondolkodásmódunk legkisebb mértékű kiigazítását is. Itt az ideje, hogy elhatározzuk, ezentúl isteni fajta szeretetben fogunk járni! Az Írás szerint nemcsak a hívőkkel kell szeretetben járni, hanem mindenkivel. A szeretetben járáshoz néha természetfeletti hit szükséges. Előfordul az is, hogy olyan nehezünkre esik megbocsátani és szeretetben járni, hogy csak az Úr ereje által vagyunk képesek rá.
Ha megbántottak, megsértettek bennünket, igazságtalanul bántak velünk, hamis dolgokat mondtak rólunk, meg kell vizsgálni magunkat, hogy szeretetben tudtunk-e maradni annak ellenére, amit velünk tettek. A szeretetben járás felsőfokát az jelenti, hogy még mielőtt a vétkesek bocsánatot kérnek, mi már elengedtük a sérelmet a szívünkből, és megbocsátunk nekik. Ezen túlmenően Jézus nevében megkérjük az Atyát, hogy Ő is bocsásson meg az ellenünk vétőknek. Így saját magunknak is a legjobbat tesszük, mert a szívünket nem terheli a sértődöttség és a meg nem bocsátás mérgező érzése. A gyűlölet helyett ily módon Isten szeretetével és békességével lesz teljes a szívünk! Köszönjük meg Istennek, hogy Ő arra is megtanít bennünket, hogyan kell megbocsátani.

14. Mi a pünkösdi erő?

A pünkösd a Szent Szellem kiáradásának ünnepe, amely a húsvétot követő ötvenedik napra esik. Miután a Messiás a kereszthalála után harmadnapra feltámadt, negyven napig megjelent a tanítványoknak. Jézus többször utalt arra, hogy Ő el fog távozni, ezért mondta ezt: ”És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót ád néktek,... Ama Vigasztaló pedig a Szent Szellem,...” (Ján. 14,16; 26). A Szent Szellem a Szentháromság harmadik tagja, amit a magyar nyelvben Szentléleknek fordítottak. A görög ’pneuma’, vagy a latin ’spirit’ szó egyaránt szellemet jelent. A ’vigasztalónak’ fordított szó eredeti jelentése: ’segítő’. Tehát Jézus egy segítő elküldéséről gondoskodott, hogy az Ő eltávozása után se legyünk támasz nélkül. Ma a Szent Szellem Isten képviselője és ereje a földön.
     Jézus a mennybemenetele előtt így szólt: „És ímé, én elküldöm tireátok az én Atyámnak ígéretét [Szellemét]; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel” (Luk. 24,49). Az itt ’erőnek’ fordított görög ’dünamisz’ szó ’képesség’-et jelent. Tehát Isten az Ő Szelleme által egy mennyei képességet ígért: „...ti azonban Szent Szellemmel fogtok megkereszteltetni nem sok nap múlva..., vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok...” (Csel. 1,5; 8). A Szent Szellem keresztség által juthatunk mennyei erőhöz, képességhez.
     A menybemenetel után, Jézus kérésének megfelelően a tanítványok mintegy 120 főnyi sokasága együtt maradt. „Ezek egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával és az Ő atyjafiaival együtt” (Csel. 1,14). A megígért Vigasztalót várva tíz napig kitartóan imádkoztak, amikor hirtelen történt valami: „És mikor a pünkösd napja eljött,... lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ...És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk” (Csel. 2,1-4). Isten Szelleme ekkor áradt ki jelek kíséretében. Az emberek a szellemükből feltörő angyali nyelven kezdtek el beszélni, imádkozni és dicsérni Istent. A kívülállók részegeknek gondolták őket, pedig csak Isten Szellemének erejétől ’ittasodtak’ meg. Ott volt Szűz Mária is, aki szintén Szent Szellem keresztséget vett és mennyei nyelven beszélt.
     Az Ószövetségben a Szent Szellem a Szentek Szentjébe volt bezárva. Amikor Jézus meghalt a Golgotán, „a templom kárpitja a tetejétől az aljáig kettéhasada” (Mát. 27,51). Isten Szelleme az Újszövetség első pünkösdjén kiáradt és azóta is köztünk van, s azok szívében él, akik befogadják Őt. Pál apostol így ír: „Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Szellem temploma...?” (1Kor. 6,19). Isten a Szelleme által vezeti népét. Az Ószövetségben csak a királyok, papok és próféták fölött volt Isten Szelleme. Ma minden üdvösséget nyert embernek (lásd: 11. rész) lehetősége van arra, hogy megkeresztelkedjen, betöltekezzen, teljes legyen Isten Szellemével. Ezt kérni kell Tőle: Mennyei Atyám! Jézus nevében kérlek, keresztelj meg, és töltsd be a szívemet a Te Szellemeddel! Aki kér, az kap. Isten leghőbb vágya az, hogy megkeresztelje fiait az Ő Szellemével.
     Jézus szavai ezek: „Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik” (Luk. 11,13). A hívők életében is egy kis pünkösd lesz akkor, amikor felismerik ezt az igazságot és élnek vele. Jézust Isten a Jordánban keresztelte meg a Szellemével, a mennyei képesség hiányában addig nem tett semmi csodát. Ha Isten Fiának is szüksége volt a mennyei erőre, akkor nekünk még nagyobb szükségünk van rá. Az Ő Szelleme lesz a támaszunk, és általa fogjuk megérteni a Szentírást.

15. A szellemi ajándékokról

A Pünkösddel szorosan összefüggnek a szellemi ajándékok. Isten nem akarja, hogy tudatlanok legyünk ezek felől. Ezért tanít bennünket az Úr az 1 Korinthusi levél 12. fejezetének első részében a kilenc szellemi ajándékról, amelyek a Gyülekezeti Test épülésére adattak. A szellemi ajándékok célja a Gyülekezeti Test – más néven az Egyház tagjai – felé való szolgálat. A szellemi ajándékokat három nagy csoportra oszthatjuk. 1./ Kinyilatkoztatás ajándékai, amelyek a legmagasabb ajándékok: bölcsesség szava, ismeret szava, szellemek megkülönböztetése. 2./ Erőajándékok, amelyek Isten erejét mutatják: speciális hit ajándéka, csodatevő erők ajándéka, gyógyítások ajándéka. 3./ Ihletettségi ajándékok, amelyek kimondanak valamit: prófétálás ajándéka, nyelvek nemei, nyelvek magyarázata.

Kívánni és kérni kell Istentől ezeket az ajándékokat (1Kor. 14,1). Isten a Szent Szellemének kenete által adja meg a képességet, amelyet az Ő akarata szerint működtet rajtunk keresztül. Ez nem a mi erőnk és képességünk, hanem Istené! Igei ismeretre van szükség ahhoz, hogy a természetfeletti ajándékok működéséhez meglegyen a megfelelő hitszint. A Szent Szellem (Szentlélek) mindig Jézust magasztalja fel, a figyelmet nem emberekre irányítja, hanem Krisztusra.

Az Ószövetség idején is működtek a szellemi ajándékok, de csak a királyok, papok és próféták szolgálatában. Az új szövetségben az újjászületett keresztények a Szent Szellem keresztség elnyerésekor kapják meg a szellemi ajándékok működésének a lehetőségét. Egyidőben több ajándék is működhet, amelynek az egyik feltétele az isteni szeretetben való járás.

Isten ugyan nem vonja vissza az ajándékait és elhívását, de aki letér az igei útról, az elveszítheti azokat. Aki maga erejéből akarja működtetni a szellemi ajándékokat, az könnyen varázslásba keveredik, mert okkult erőknek nyitja meg magát, s így gonosz szellemek fogságába kerülhet. Isten Szellemének kenete nélkül nem működnek a szellemi ajándékok. Ezért hallani a Szent Szellemmel be nem töltekezett felekezetekben olyan nézeteket, hogy ma már Isten nem tesz csodákat, nem működnek a szellemi ajándékok. De Isten soha nem változik (Jak. 1,17).

Óvatosságra intek mindenkit, hogy ne próbálkozzon senki semmiféle erővel, energiával ’gyógyítani’, vagy ilyen ’kezelésnek’ részese lenni. A természetfeletti jelenségek ugyanis két irányból származhatnak: a mindenható Istentől és az ördögtől. Ha egy hívő hittel imádkozik a mennyei Atyához egy beteg gyógyulása érdekében, akkor a kenet által isteni természetfeletti gyógyulásnak, csodának lehetünk szemtanúi. Amennyiben valaki ismeretlen erőket, energiákat saját maga működtet, az is természetfeletti megnyilvánulásokat eredményezhet, de a démonikus oldalról.

A csodatevő erők és a hit ajándéka működött akkor, amikor a Vörös tenger kettévált Izrael népe előtt. Jézus földi szolgálatában is számtalan esetben láthatjuk működni Isten természetfeletti erejét, pl. az ötezer család jóllakatása esetén (Ján. 6,5-14), a kánai mennyegzőn a víz borrá változásakor és a megszámlálhatatlan gyógyulás kapcsán. Egy halott ember feltámadásához mindhárom erőajándéknak együtt kell működni. Miért van ma kevés csoda? Mert a hívők nem teljesítik az Isten által elvárt feltételeket. Jézus ígérete így hangzik: „Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is azoknál…” (Ján. 14,12).

16. Önmagunk megítélése

Az emberek gyakran beleesnek abba a hibába, hogy másokat a szájukra vesznek, kibeszélnek és megítélnek, annak ellenére, hogy Jézus egyértelműen tanít erről: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek… Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?” (Mát. 7,1-3). A Mester vajon miért óv bennünket az ítélkezéstől?

A válasz az 1. Korinthusi levél 11. fejezetében olvasható: Mert Isten egy gyermekének sem mondta azt, hogy másokat kritizáljon, megítéljen. Azt ellenben igen, hogy mindenki vizsgálja meg saját magát. Aki megítéli a másik embert – mint Isten tulajdonát – az ellenszegülésbe kerül az Úrral, és ítélet alá helyezi önmagát. „Pedig ha mi megítélnénk magunkat, nem ítéltetnénk meg.” (1Kor. 11,30). Az ítélkezők kiteszik magukat a szegénységnek, betegségnek és a korai halálnak.

Nincs arra szükség, hogy szigorú szemekkel figyeljünk, és ítélkezzünk mások felett. Arra kell ügyelnünk, hogy mi helyesen cselekedjünk, és szeretetben járjunk. Mások megítélése csak ellentétet és viszályt szül. Ez az oka annak, hogy néhány ember olyan sokat betegeskedik, sőt idő előtt meg is hal. Következménye van annak, ha valaki ’elveti’ a viszálykodás magvait és másokat ítélget: „Amit vet az ember, azt aratja is!” (Gal. 6,7). Csak idő kérdése, és eljön a keserű aratás ideje.

A keresztényeknek fel kell ébredni, és meg kell érteni, hogy bár a mennyei Atya egy szertő Isten, mégsem lehet Őt megcsúfolni. Előbb vagy utóbb eljön az aratás ideje, vagyis az embert utolérik a bűneik, azok nem maradnak elrejtve (4Móz. 32,23). Célszerű azokkal is szeretetben járni, akik korábban megítéltek és rosszat tettek velünk. Amikor szeretetben cselekszünk, annak jutalmát is le fogjuk aratni. Ez nem más, mint az egészség, a gyógyulás, a hosszú élet és jólét.

Mi magunk lerövidíthetjük a saját életünket azzal, hogy ha nem járunk másokkal szeretetben. Minden lépés, amit a szereteten kívül teszünk meg, egy lépés a bűn felé. A bűn pedig ajtót nyit az ördögnek, aki a betegség és az elszegényedés okozója. A sátán a test pusztítója és nem Isten! Istennek az a kifejezett akarata, hogy boldogan éljük le teljes életünket. Ha egészségesek és hosszú életűek akarunk lenni, akkor szeretetben kell járnunk minden emberrel. Fontos, hogy az indítékaink helyesek legyenek Isten előtt, mert bűnnek számítanak a rejtett, helytelen szándékok is.

Egyszer eljön az az idő, amikor oda kell állni az Úr ítélőszéke elé (2Kor. 5,10). Az életünk néhány helyzete miatt a trón előtt bizonyára szégyenkezni fogunk. Mindenki a saját batyuját viszi az Úr elé, de önvizsgálattal, megbocsátással ezen könnyíthetünk. Az elítéltekben gyakran felmerül a kérdés, hogy egy bíró – a Biblia tanításával ellentétben – miért ítélkezik. A törvényes rend betartatása érdekében Isten elrendelte az államapparátus létrehozását. A törvényes rend betartásán fáradozók, az igazságszolgáltatás területén ítéletet hozók Isten akaratát cselekszik (Róm. 13,1-7).

„A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátját” (Róm. 13,10). Aki gonoszul cselekszik mással, vagy megítéli Isten szolgálóját, a saját egészségét ássa alá azzal. Ha megítéljük és kiigazítjuk magunkat, megtakaríthatjuk a gyógyszerek és az orvosi kezelés árát. Célként kell kitűzni, hogy szeretetben fogunk járni mindenkivel. Ez magától nem fog menni. Mielőbb tegyük meg a szükséges változtatásokat, és első lépésként újítsuk meg a gondolkodásunkat az Ige alapján. Isten Igéje felkent, amely békességet és szabadulást hoz az életünkbe. A helyes gondolkodás az életünk alapvető meghatározója. Ha követjük az Úr útmutatásait, bevonulhatunk az Ő nyugodalmába.

17. Szavahihetőség

Előnyös olyan emberrel egyezkedni, tárgyalni, üzletet kötni, akiről tudjuk, hogy megtartja az adott szavát, mert így biztosan számíthatunk rá. Az Írások szerint az tekinthető szavahihető embernek, aki „esküjét meg nem változtatja, ha kárt vall is” (Zsolt. 15,4). Ez azt jelenti, hogy a szavatartó ember még akkor sem vonja vissza az ígéretét, ha nem jól jön ki az adott helyzetből. A szavahihetőség előnyös mindkét félnek: akinek megígértünk valamit, az bátran építhet ránk, de számunkra sem közömbös a saját hozzáállásunk.

Nem is gondolná az ember, hogy mennyire fontos dolog az adott szavunk megtartása. Ha nem tanulunk meg olyan emberré válni, aki mindig megtartja az adott szavát, a hitünkkel sohasem jutunk semmire. Miért? Mert ahhoz, hogy a hitünk működjön, hinnünk kell a saját szavainkban, és egyúttal hinnünk kell a szívünkben is. „Ha valaki azt MONDJA [ez és ez legyen]…, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit MOND, megtörténik, meglesz néki, amit MONDOTT” (Márk 11,23). Az idézetben háromszor szerepel a mondani szó, ami hangsúlyozottan felhívja a figyelmünket arra, hogy sorsformáló szerepe, teremtő ereje van a kimondott szavainknak.

Biztosan nem fogjuk elhinni, hogy a szavaink megvalósulnak, ha tudjuk magunkról, hogy nem tartjuk meg a saját szavunkat. Ezért igyekezzünk betartani az adott szavunkat! Ha nem ezt tesszük, annak hatása lesz az egész szellemi életünkre. Egy esetben lehet eltérni az ígéretünktől, ha az adott dologban Isten más útmutatást ad nekünk. De ilyenkor ne felejtsünk el szólni annak, aki számít ránk, vagy vár valahol bennünket.

Minden esetben az igazat mondjuk, és ne legyünk képmutatóak se. Aki nem az igazat mondja, az ’erőszakot’ követ el a lelkiismeretén. A hazugság akadályozza a saját hitünk működését. Jézus szavaiból tudjuk, hogy a hazugság ördögi viselkedés: „Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja” (Ján. 8,44). Monda azért nékik [a hitetlenkedő, vallásos embereknek] Jézus: „Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem” (Ján. 8,42). Mert az Isten = szeretet (1Ján. 4,8).

Ahogy a szülő a gyermeke mintaképe, úgy legyen a békesség Istene a mi példaképünk, mert Ő szavatartó és igazmondó Atya: „Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é Ő valamit, hogy meg ne tenné? Ígér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?” (4Móz. 23,19) Isten komolyan veszi az ígéreteinket, ezért mi is fordítsunk kellő figyelmet a szavaink betartására. „Ha fogadással ígérsz valamit az Úrnak, a te Istenednek: ne halogasd annak megadását; mert bizony megkeresi [számon kéri] azt rajtad az Úr, a te Istened…, Ügyelj arra, ami ajkaidon kijön, és úgy teljesítsd, amit száddal ígérsz…” (5Móz. 23,21-23).

Ha nem vagyunk szavahihetőek, vagy nem az igazat szóljuk, akkor nem fog működni a hitünk. A hitünkre pedig nagy szükség van a hétköznapi életben is. Gyerekesnek tűnik, de hit kell ahhoz is, hogy valaki a metróra, netán repülőre felüljön és szerencsésen célba érjen. De hit kell egy vállalkozás eredményes működtetéséhez is. Ha a helytelen hozzáállásunkkal blokkoljuk a hitünket, az életünk, vagy akár a cégünk is csődbe juthat. Kiút: „Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a Felségesnek fogadásaidat!” (Zsolt. 50,14). Ha megértjük és megtanuljuk, hogy mindig az igazat szóljuk, és szavahihetők legyünk, akkor sikeresek lehetünk, és békesség lesz a szívünkben.

18. A hívők hatalma

A Szentírás a szellemi dolgokkal foglalkozik. Akár tetszik, akár nem, tudomásul kell vennünk, hogy egy szellemvilág vesz körül bennünket. Háromféle szellem létezik: az angyali jó szellemek, a démonikus gonosz szellemek és az emberi szellemek. Isten az Édenkertben mindent tökéletesnek alkotott az Ő teremtménye számára. De Ádám a felségárulásával a Teremtőjétől kapott hatalmat átadta a sátánnak. Ezért az ördögnek mindaddig joga van itt lenni a földön, amíg a ’bérleti ideje’ le nem jár. Isten nem nézhette tétlenül a sátán és seregének pusztítását, ezért egy Megváltó útján gondoskodott a fogságba esett ember kiszabadításáról. Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása hozta meg az ellenség feletti örök győzelmet. Az Írásokból tudjuk, hogy Krisztus diadalt aratott a sátáni erők felett, mert legyőzte, lefegyvereztem, megbénította és semmissé tette azokat (Kol. 2,15).

Jó, ha tudatosítjuk magunkban, hogy az ellenségnek nincs fegyvere, de kísérteni tud, s mindaddig meg is teszi, amíg testben itt leszünk a földön. Krisztusnak hatalma volt az ördög felett, s ezt a hatalmát a hívőknek átadta, hogy mi is győzedelmesek lehessünk: „Ímé, adok néktek hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon [ördögökön és démonokon] tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek” (Luk. 10,19). Mikor kapjuk ezt a hatalmat? Akkor, amikor az ember Jézus Krisztus elfogadásával és hangos megvallásával újjászületik a szellemében. Az üdvözült emberhez jog szerint hozzátartozik a Krisztus által megszerzett győzelem!

A betegség, szegénység és tragédiák eredetét sokan helytelenül Istennek tulajdonítják. De mindezekért sátán a felelős. Az ördög nem fog piros öltözékben, vasvillával és szarvacskával megjelenni, hanem ő más embereken keresztül, alattomosan fog megnyilvánulni. A démonikus erők azokon az embereken keresztül fognak kifejezésre jutni, akik ezt megengedik. Ezért mondja azt az Írás, hogy nem emberek ellen kell harcolnunk, hanem az őket befolyásoló gonosz szellemek felett kell hatalmat gyakorolnunk, Jézus nevében (Eféz. 6,12). A szellemi hatalom Jézus nevében a hívőknek adatott! Jézus szavaiból tudjuk, hogy az ördögűzés minden újjászületett keresztény joga: „Azokat pedig, akik hisznek [a hívőket], ilyen jelek követik: az ÉN NEVEMBEN ÖRDÖGÖKET ŰZNEK; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: BETEGEKRE VETIK KEZEIKET, ÉS AZOK MEGGYÓGYULNAK” (Márk 16.17-18).

Sajnos nem minden felekezetben tanítják a Krisztusban kapott hatalmat. Ennek az a következménye, hogy az emberek elnyomottá válnak. De aki megismeri az Isten Igéjében rejlő igazságot és él is azzal, annak győzedelmessé válik az élete. Jézus nevében ma is ugyanakkora erő és hatalom van, mint amikor Ő itt járt a földön. Valahányszor Jézus nevét használva ellenállnunk az ördögnek, neki el kell futnia tőlünk (Jak. 4,7)! A Jézus nevében, hittel és hatalommal mondott imáink által tudunk érvényt szerezni a Krisztus által megszerzett győzelemnek. Úgy kell bánni az ördöggel, mint egy szófogadatlan kutyával. Jézus nevére a mennyben, a földön és a föld alatt mindenkinek – még az ördögnek is – térdet kell hajtani (Fil. 2,9-10). Ez egy igazi örömhír!

Imáinkban bátran fogalmazzunk így: – Jézus nevében, a törvényes hatalmamnál fogva ellenállok neked ördög, hatalmat gyakorlok feletted, kiutasítalak az életemből, megkötöm minden gonosz munkádat és tervedet, s a talpam alatt tartom a gonosz szellemek minden fajtáját. Jézus nevében követelem ördög, hogy levedd a kezedet a hozzám tartozó és az imáimban kért dolgokról. Ámen.

-- Az újság a cikksorozatot befejezte. --

Kibékültek a katolikusok és a lutheránusok
Forrás: Népszava 1999. 11. 01. és Örömhíradó 1999. 12. 19.

Korszakos jelentőségű dokumentum aláírását üdvözölte és méltatta a II. János Pál egyházfő is.

A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség vasárnap, a reformáció napján Augsburgban aláírta a megigazulásról szóló közös nyilatkozatát. A Szent-Anna templomban tartott ünnepélyes istentiszteleten több száz vendég és hívő jelenlétében aláírt dokumentum elsimítja a lutheránusok és katolikusok egyik központi, a nyugati egyházszakadáshoz nagymértékben hozzájáruló hitvitáját és érvényteleníti a másik egyház tanainak kölcsönös elítélését.

Az „évszázad ökumenikus eseményének” ünnepi szertartásai az augsburgi dómban kezdődtek közös ájtatossággal. A meghívott vendégek, hívek és érdeklődők ezután körmenetben átvonultak az evangélikus Szent-Anna templomba, ahol a Szentszék képviseletében Edward Cassidy bíboros, a Keresztény Egységet Előkészítő Pápai Tanács elnöke, Christian Krause varunschweigi tartományi püspök látta el kézjegyével a nyilatkozatot. Az aláírást perceken át tartó tapssal fogadta az ünnepi istentiszteletre összegyűlt hívősereg.

A kiemelkedő eseményen 50 püspök, illetve egyházfő vett részt meghívott vendégként a világ minden tájáról – írja beszámolójában a német hírügynökség. Az ökumenikus nyilatkozatban a két egyház egyetért abban, hogy az ember egyedül a hit alapján és Isten kegyelméből üdvözülhet (igazulhat meg). A jó cselekedetek nem feltételei, hanem „gyümölcsei” az üdvözülésnek – ezzel gyakorlatilag megerősítést nyert Luther Mártonnak (1483-1546), a reformáció megindítójának és vezérének alaptétele.

Luther tanításával szemben a katolikus egyház hosszú időn át azt vallotta, hogy az ember jó cselekedetei révén és az egyházi szentségek elfogadásával valamelyest hozzájárulhat üdvözüléséhez. A megigazulás körüli vita 1530-ben a nyugati egyház szakadásához vezetett, a vallási háborúban emberek millióit mészárolták le. II. János Pál pápa vasárnap üdvözölte és melegen méltatta a Vatikán és a Lutheránus Világszövetség Augsburgban aláírt közös nyilatkozatát.