2007. 03. 21.
SZINGLI
…és
nem keres
Interjú Chris Burg íróval
Megjelent
a Szigetvári Örömhírlevél 2006. októberi számában
Kérdés: Mi ma a legnagyobb kérdés az egyedülálló keresztények
számára?
Burge: A keresztény szinglik mindig azt kérdezik, „Hová menjek, hogy
találkozzam a megfelelő személlyel?”, de én úgy gondolom, hogy ez téves
perspektíva. Én azt hiszem, hogy először neked kell a megfelelő személlyé válnod
és azután Isten el fogja küldeni neked a megfelelő társat. Meg kell változtatnunk a
gondolkodásunkat arról, hogy „Hová menjek, hogy társat találjak?”, arra, hogy „Hogyan
válhatok én olyan személlyé, amilyet szeretnék, hogy az Úr küldjön nekem?”-re.
Túl sok egyedülálló gondolja azt, hogy amikor majd azt mondják, hogy „igen”,
akkor minden problémájuk varázslatosan megszűnik, de nincs olyan erős menyegzői
torta! Én teljes szívből hiszem, hogy a legtöbb házassági probléma egyszerűen csak
néven nem nevezett „szingli probléma”, amelyeket bevittünk a házasságba azt
gondolva, hogy majd a házasság megoldja őket. Valójában, a házasság csak felerősíti
a már létező problémákat. Annyi ember reméli azt, hogy a házasság ad majd valamit
nekik, amit csak az Úrral való kapcsolatuk tud megadni. Isten képes egy embert
használni, hogy megáldjon bennünket, de csak Isten képes meggyógyítani bennünket a
legmélyebb sérelmeinkből. Amikor az emberek keresnek egy másik személyt, hogy
meggyógyítsák őket, igazságtalan elvárásokkal vannak azon személy felé – akit
Isten nem arra tervezett, hogy azoknak az elvárásoknak megfeleljen.
Túl sok egyedülálló keresi a házasságot azért, hogy biztosítsa azt, amit csak az
Úrral való szoros kapcsolat képes biztosítani. Isten soha nem fog nekünk adni semmit,
amivel helyettesítenénk az Ő jelenlétének szükségét az életünkben. Az Ésaiás
54, 5. azt mondja: „Mert férjed a te Teremtőd...”.
Hiszem, hogy Isten figyeli, hogyan bánunk Ővele szingliként, annak jelzőműszereként,
hogy hogyan fogunk bánni a jövendőbeli társunkkal. Például, ha mi nem fogunk időt tölteni
Istennel egyedülállóként, vajon miből fogja Ő azt gondolni, hogy önzetlenek
leszünk majd a házasság szövetségében? Ha nincs szexuális feddhetetlenségünk
szingliként, vajon miből gondolja Isten, hogy majd lesz egy házasság szövetségében?
Miért adná Isten az Ő legjobbját házasságba egy olyan valakivel, aki nem
bizonyította, hogy hűséges egyedülállóként?
Kérdés: Miért olyan fontos ma a keresztény szinglikkel kapcsolatos
téma?
Burge: Nem kérdés, hogy a pásztorok alábecsülik a gyülekezeteikben
az egyedülállók százalékos arányát. A népszámlálási iroda kimutatása szerint,
a 30 év fölött házasodók száma megnégyszereződött az elmúlt 25 évben. És a
magas válási arányokkal, ott vannak azok, akiket „ismét egyedülálló”-nak
nyilvánítottak. A gyülekezetek általános nézete az, hogy a szinglik csak egy szűk rétege
a lakosságnak, de a pásztorok megdöbbennének, ha tudnák, hogy milyen nagy ez a
csoport valójában.
A második ok, amiért ez nagyon fontos, az az, hogy sok egyedülálló kíván házas
lenni, és amikor az álmuk halogatottnak tűnik, nagyon egészségtelen magaviselettel
kezdik orvosolni csalódottságukat. Így, ha a gyülekezetek nem beszélnek közvetlenül
ennek az egyre növekvő csoportnak a problémájáról, akkor a szinglik továbbra is
egészségtelen dolgokba fognak bonyolódni.
Kérdés: Miután a statisztikák azt mutatják, hogy az
egyedülállók az Egyház népességének felét teszik ki, mit tehet az Egyház, hogy
hatékonyan szolgáljon feléjük?
Burge: Az Egyháznak először fel kell ismernie azt, hogy a szinglik egy
összetett problémával néznek szembe, és hogy az Egyháznak segítenie kell nekik
megtalálni azokban a dolgokban az Isten szerinti megoldásokat. Általában az Egyház
azt gondolja, hogy csak két téma az, amivel az egyedülállókat szükséges
megszólítani, hogy „Tilos a házasság előtti szex!” valamint, hogy „Ne legyetek
hitetlennel felemás igában!”. Mindkettő igaz, de ezek távol vannak attól a
teljességtől, amivel a szinglik ma küszködnek. Küszködnek a magánnyal, a
pénzügyekkel, a teljesítéssel, és sok más dologgal kapcsolatban. A gyülekezeteknek
nyitottaknak kell lenniük, és foglalkozniuk kell a kérdések teljes képével, amivel
ma egy egyedülálló keresztény szembenéz.
Kérdés: Milyen tanácsot adna annak, aki „ismét egyedülálló”?
Burge: A tanácsom annak a személynek, aki ismét egyedülálló, az,
hogy komolyan tegye fel a kérdést önmagának, hogy mi volt a baj az első alkalommal,
mert a meg nem tanult leckék ismétlésre vannak rendeltetve! Még ha egy személyt
megcsaltak is, én még mindig azt kérdezném, hogy vajon voltak-e figyelmeztető jelzések,
amiket az illető figyelmen kívül hagyott vagy egyszerűen csak a házasság kedvéért
hágta át a belső békességet?
Kérdés: Milyen élettapasztalatok késztették önt arra, hogy
megírja „Az Ő szabályai”-t?
Burge: A könyv olyan témákat tartalmaz, amik az általam tartott
alkalmakon vetődtek fel kérdésekről, melyekre a gyülekezetek nem adnak választ.
Szinglinek lenni pedig egy olyan téma, amiről rengeteget tudok, mert ezzel találkozom
minden nap – egyedülállóként. Egy dologért azonban hálás vagyok, hogy amikor az
emberek olvassák a könyvemet, azt mondják, hogy nagyon nagy áldást jelentett nekik
az, hogy a könyv mennyire biblikus. Ez fontos volt számomra, mert rengeteg nagy szónok
és vezető eltért a Bibliától és sokkal inkább a pszichológia felé mozdult.
Kérdés: A könyvének tizenöt szabálya van, melyeket a szingliknek
követniük kellene. Melyik az egyik legfontosabb szabály?
Burge: Tisztító ház. Kérdezd magad: „ki vagyok én, amikor senki sem
lát”? Annál egészségesebb vagy, minél kevésbé vagy szűkölködő. Amikor szűkölködő
vagy, akkor idealizálsz egy másik személyt és szemellenzőt hordasz. Olyannyira akarsz
egy kapcsolatban lenni, hogy figyelmen kívül fogod hagyni a karakterbéli
hiányosságokat és a Szent Szellemtől származó figyelmeztetéseket. De amikor nincs
„szükséged” valakire, akkor sokkal objektívebben szemlélsz.
Kérdés: Hogyan válik ez a könyv hasznukra azoknak a majdani
házasoknak, akik ezt egyedülállóként olvassák?
Burge: A legfontosabb dolog az, hogy ez a könyv meg fogja tanítani
neked, hogyan használd ki az egyedülállóságnak ezt az idejét, a házasságra való
felkészülésben. Nem lehet túl felkészülni a házasság szövetségre. De még ha
sosem házasodsz is meg, olyan egészséges leszel, ha belemerülsz abba a folyamatba,
amit Az Ő szabályai körvonalaz, hogy hatalmas segítséget fogsz tudni nyújtani
az Isten Királysága számára.
A szinglik egy jó része nem dolgozik saját magán, és nem tesznek semmit a
Királyságért. Olyan elfoglaltnak kellene lenned egyedülállóként, betöltve az Ő
elhívását az életedben, hogy Istennek kelljen félbeszakítani, hogy megházasodj.
Kérdés: Hogyan segített a RHEMA Bible Training Center abban, hogy
eljusson oda ahol Ön ma van?
Burge: Nagyon sok mindent megtanultam a RHEMA-ban. Először is, azt a
tökéletességet, amit ez a szolgálat mutat. A második dolog pedig, Kenneth Hagin Jr.
pásztor és Lynette Hagin hűsége és emberiessége. Tanulóként lehetőségem volt
együttműködni Hagin pásztorral, a harmadéves pásztori program pedig segített
felkészülni a szolgálat gyakorlati oldalára, olyan kiképzést adva, amit ma a
gyakorlatban alkalmazhatok. Végül pedig ott voltak előttem a tanárok és az oktatók
istenfélő példái.
Kérdés: Mi lenne a záró gondolata a szingliknek ezzel a témával
kapcsolatban?
Burge: A szingliknek azt mondanám, hogy ez az egyik legkivételesebb időszaka
az életüknek, legyenek gyümölcsözőek Isten Királysága számára és fedezzék fel
az érdeklődési körüket és hobbijaikat, amiket most a házasság kötöttségei
nélkül élvezhetnek. Miközben a házasságra készülnek, használják ki ennek az időnek
az előnyét. Ismerjék fel, hogy soha többé nem lesz lehetőségük megismételni ezt
az időszakot, úgyhogy a végsőkig használják ki az Isten dicsőségére!
fordította: Szalai Bálint
Az eredeti cikk a The Word of Faith magazin 2006.
szeptemberi számában jelent meg.
Chris Burge a RHEMA Bible Traning Center bibliaiskolában
végzett 2002-ben.