2005. 08. 12.
Benny
Hinn
MIHEZ KEZDESZ A KENETTEL?
Amit
ma el szeretnék mondani, az nagyon fontos: hogyan készítsük fel magunkat Isten
kenetére. Van ugyanis felkészülés rá. Hiszem, hogy minden kereszténynek kenetben
kellene járnia. Hadd tegyem fel a kérdést: Mi is a kenet?
Vannak,
akik szerint a kenet egy rajtunk átáramló érzés, amit a gerincben lehet észlelni.
Valójában azonban a kenet az Úr jelenléte.
Az az erő, ami rászáll az ember életére.
Maga a kenet szó bedörzsölést, megkenést jelent. Láttátok már valaha, ahogy a
pásztor bedörzsöli olajjal a juhokat? Ez a felkenetés, én már láttam ilyet. A
keleti pásztorok mindennap olívaolajat kennek a juhok szőrére – azért, hogy távol
tartsa a bogarakat. Ahogy a zsoltáros mondja: Az Úr az én pásztorom. A
folytatásban pedig ez áll: Az Úr elárasztja (megkeni) fejemet olajjal, csordultig
van a poharam. A kenet távol tartja a rovarokat – vagyis távol tartja a
démonokat. Szükséged van a kenetre! Egy bogár – egy démon sem ragadhat meg téged!
A
kenet bedörzsölést, megkenést jelent. Amikor Isten kiárasztja ránk a
kenetét, akkor az Ő természetét dörzsöli bele a miénkbe. Nem lenne
csodálatos, ha Isten természete mindennap ott lenne a tiéd felett?
Először
is azt szeretném tudatosítani, hogy minden, amit az Ószövetségben láttok egy árnykép,
és minden, amit az Újszövetségben láttok: valóság. Az Ószövetség alatt az
emberek a dolgok árnyékában éltek, mi viszont a dolgok valóságát éljük. Itt ebben
a teremben a fény most lehetővé teszi, hogy lássam az árnyékomat. Ez az árnyék
akkor mozdul, amikor a valós, lényegi rész megmozdul, akkor jár, amikor a valós jár.
Az ó szövetségben élőknek az árnyék adatott, de a lényeg, a valóság Jézus
Krisztusban a miénk!
Sokszor
elgondolkozom azon, hogy ha nekik megadatott az erő az árnyék korszaka alatt, nekünk
mennyivel inkább van erőnk a valóságban élve. Elizeus a dolgok árnyékában járt,
és a Biblia azt mondja nekünk, hogy ezek (t.i. az Ószövetség) példaként írattak
meg a számunkra. Az Igében minden azért van megírva, hogy ti ismerhessétek, hogy
megtanulhassátok, és hogy élhessétek a keresztény életet.
Testvéreim,
van egy örömhírem! Nincs semmi baj! Minden rendben van! Addig, amíg Isten ül a
trónon, minden rendben van! Minden tökéletes!
Én
ezért mentem el mindig Kathryn Kuhlmann alkalmaira. Amikor csak tehettem, mindig ott
voltam az alkalmain. És mindent megtettem, hogy ott lehessek. Ültem és figyeltem
őt, és elfogott a sírás, amikor elkezdett énekelni és az Urat dicsérte. Csodálatos
szónok volt, felkent, ott volt fölötte a kenet. A legnagyobb Bibliatanítók egyike
volt, akiket valaha is hallottam. Nagyobb, mint bármelyik férfi, akit valaha hallottam.
Kathryn ismerte az Igét. Megvettem az összes kazettáját, hogy hallgathassam. Még
mindig sok megvan a kazettái közül és még mindig áldást jelentenek számomra. Ma
reggel is, mielőtt idejöttem, az ő egyik kazettáját hallgattam meg – pedig ő már,
ki tudja hány éve, meghalt. Tizenhét-tizennyolc éve lehet? Felmerülhet bennetek a
kérdés, hogy miért teszem. Azért, mert Isten Igéje nem hal meg, még most is élő! A
gyümölcs, a manna még mindig ott van.
Megszereztem
az összes kazettáját, és csak úgy faltam őket. Hallgattam őt a rádióban, néztem
a tévében, elmentem az alkalmaira. Ott ültem sírva, ahogy láttam Isten erejét, és
ez nagyon mélyen megérintette az életemet. És mindeközben nem voltam tudatában, hogy
a szolgálat és annak kenete beszivárgott az életembe!
A
közösség létfontosságú! Keresd a felkent emberek társaságát! Menj olyan
gyülekezetbe, ahol ott van a kenet! Légy felkentek közelében! Elizeus tudta
ezt, rá is ez hozta meg a kenetet. Az Igében az áll, hogy Illés négy helyre
vitte őt el.
2
Királyok 2:1 „És lőn, mikor az Úr Illést fel
akará vinni a szélvész által a mennyekbe: elméne Illés és Elizeus Gilgálból.”
Józsué
5:9-12 „És monda az Úr Józsuénak: Ma
fordítottam el rólatok Egyiptom gyalázatát; ezért hívják e hely nevét Gilgálnak
mind a mai napig. És Gilgálban táborozának Izrael fiai, és megkészíték a pászkát
a hónapnak tizennegyedik napján, estve, Jérikónak mezején. És ettek a föld
terméséből a pászkának másodnapján kovásztalan kenyeret és pörkölt gabonát,
ugyanezen a napon. És másnaptól kezdve, hogy ettek a föld terméséből, megszűnék a
manna, és nem volt többé mannájuk az Izrael fiainak; hanem Kánaán földjének
gyümölcséből ettek abban az esztendőben.”
Nagyon sok minden
történt itt. Az első, hogy Egyiptom már a hátuk mögött volt. Egyiptom a világ,
a régi élet jelképe. És az Ige azt mondja, hogy amikor Gilgálba értek, a manna eltűnt.
Ez nagyon fontos! Izrael népe negyven hosszú évig vándorolt a pusztában és az Úr ez
alatt mennyei mannával táplálta őket. Nappal a felhő vezette, éjjel a tűzoszlop
fedezte be őket. Az Ige szerint a felhő és a tűzoszlop röviddel az után jelent meg,
hogy átkeltek a Vörös-tengeren. Negyven éven át a felhő minden évben előremozdult.
És ha a zsidók nem követték volna a felhőt, az ammoniták megölték volna őket. A
felhő és a tűzoszlop alatt kellett maradniuk. Ezek Isten jelenlétének a jelképei. Meg van írva, hogy
mielőtt a Jordánt elérték volna, Gilgálba érkeztek, és ott nemcsak hogy eltűnt a
manna, de nem esik több említés a felhőről és a tűzoszlopról sem. Gilgálnál
tehát eltűnt a manna, a felhő és a tűzoszlop is. Izraelnek tennie kellett valamit.
Negyven hosszú évig látásban jártak, Gilgálnál el kellett kezdeniük hitben élni. Gilgál az a hely, ahova az Úr elvisz téged, hogy hitből kezdj el élni. Többé nem láthatod a mannát, a felhőt és a tűzoszlopot. Hitből kell élned.
A Mindenható
Isten nem elvenni akarta a felhőt és a tűzoszlopot, csak meg akarta változtatni a
helyüket. A nép szeme elől akarta elvenni, hogy a szívükbe helyezhesse őket.
El akarta mozdítani az égről, hogy a szívükbe, az életük részévé tegye őket.
Ennek az az oka, hogy amikor Izrael elhagyta Egyiptomot, még nem volt meg a Szövetség
Ládája, hogy azt követhessék. A Szövetség Ládája csak az után készült el, hogy
elhagyták Egyiptomot. Amíg a pusztában voltak, — Egyiptomból kijőve — vittek
magukkal egy ládát, de ebben nem Isten dicsősége volt, hanem csontok. József
csontjai. Amikor azonban beléptek az Ígéret Földjére, már nem esik többé szó erről
az élettelen csontokkal teli ládáról. Isten Szövetségi Ládájáról ír ott már az
Ige, amit a papok hordoztak, és így léptek be az Ígéret Földjére. Amikor
otthagyták Egyiptomot, halott csontokat láttak. Amikor pedig bementek az Ígéret
Földjére: Isten dicsőségét látták. A Mindenható Isten így szólt ekkor
hozzájuk: mikor kijöttetek Egyiptomból, halált láttatok; amikor bejöttök az
Ígéret Földjére, életet láttok. Nincs szükségetek többé a felhőre, nincs szükségetek
többé a tűzoszlopra, a mannára. Most már a szívetekben lévő felhőre és tűzoszlopra
van szükségetek, Isten Igéjére, ami az én számból jön ki a ti szívetekbe. Isten
akkor mutatta meg nekik először a hitet, amikor kijöttek a pusztából.
Elizeus Gilgálba vitetett. Senki sem kaphat kenetet, míg látásban jár. El kell kezdened hitből élni, mielőtt Isten kenete a tiéd lehetne. Ne várd, hogy Isten felkenjen, ha a láthatók szerint élsz. Nem élhetsz a láthatók alapján. Nem járhatunk látásban, mert az Ige azt mondja, hogy „hitben járunk, nem látásban”. És a Bibliában az áll, hogy amikor a hit belép az életedbe, bizonyos dolgok történnek majd veled. Nézzük meg, mit hoz a hit az életünkbe! Ez nagyon fontos! Akarod Isten kenetét, ugye? Vágyódsz Isten jelenlétére, ugye? Úgy akarsz majd elmenni erről az alkalomról, hogy telve vagy Isten erejével? A Biblia szerint a következőt fogod tapasztalni, ha hitből kezdesz élni: nézzük meg a Zsidó 11:1-6-ot! Írd fel egy papírra, mi mindent eredményez a hit! Ezek a dolgok nyilvánulnak meg az életedben, ha hitben jársz.
Elizeus eljutott
Gilgálba és Isten így szólt: „Most már hitből kell élned, Elizeus”! Hiszen
Gilgál volt az a hely, ahol eltűnt a manna, a felhő és a tűzoszlop is, most már nem
lehet a láthatók szerint élni. Ezek fognak tehát történni veled, ha hitben élsz.
Zsidó
11:1 „A hit a reménylett dolgok valósága…”
Álljunk meg itt
egy pillanatra! Hol van a reménység? Az elmében. Hol van a hit? A
szívben. A hit a szíved meggyakorlatoztatása, megmozgatása. Az Ige azt mondja, hogy az
ember szívvel hisz az üdvösségre. A hitnek van egy célja, a reménységnek
nincs. A Biblia így szól: hiszünk az
üdvösségre. A hitnek van célja.
Zsidó
11:1 „A hit pedig a reménylett dolgoknak
valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.”
Valósága. Az egyik fordítás szerint ez így hangzik: a hit valóságot ad. Az első, amit a hit eredményez az életedben, az Isten jelenlétének a valósága. Az első, amit látni fogsz az életedben, ha hitből élsz, a valóság. A hit a valóság, mondja az Ige.
A második, a bizonyosság,
meggyőződés. Bizonyosságot fogsz kapni. Olvassuk el még egyszer az első verset!
Ha elkezdek hitből élni, az első, amit Isten ad nekem, a valóság. A második a
bizonyosság. A harmadik pedig a jó bizonyság (jó jelentés, jó hír az angolban).
Zsidó
11:2 „Mert hittel szereztek jó bizonyságot e
régebbiek.”
A harmadik, amit a
hit eredményez benned, hogy jó bizonyságot fogsz kapni Isten szemében. A hit
valóságot teremt, bizonyosságot hoz és jó bizonyságot ad neked (rólad) Isten
szemében.
Zsidó
11:3 „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten
beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.”
A hitből megértés
származik. Hit által értjük meg… Ez az oka annak, hogy a világ soha nem fog
megértést kapni. Látás szerint járnak ugyanis. Csak a hit segít megérteni a Szellem
dolgait. Csak a hit segít megérteni Isten dolgait. A 4-es versben ez áll:
Zsidó
11:4 „Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot
Istennek, mint Káin, ami által bizonyságot nyert afelől, hogy igaz…”
Ebből látszik,
hogy a hit teszi lehetővé, hogy Istennek tökéletes áldozatot tudjunk
felmutatni. Más szóval: ezáltal kezdjük el az Urat dicsérni. A dicséret a hit eredménye. Nem dicsőíthetem
az Urat, ha látás szerint élek, csak akkor tudom Istent dicsérni, ha hitből
élek.
5-ös vers: A hit
visz át minket a fizikai dolgokból, a fizikai világból a szellemiekbe. A hit juttat el
a földiektől a mennyeiekig. A hit visz előre. Figyeld csak meg: a hit valóságot
teremt, a hit bizonyosságot ad, a hit jó bizonyságot szerez. Az Ige
világosan szól arról, mit tesz a hit. A hit teszi lehetővé, hogy jó bizonyságot
szerezzünk. Hit által kapunk megértést Isten dolgairól. A hitünk által vagyunk
képesek a dicséret tökéletes áldozatát vinni az Úr elé. A hit visz át
bennünket a természetes, földi világból a szellemiek felé. És nézzük, mit mond
végül:
6-os vers: Tehát
a hit juttat el minket arra a helyre, ahol Isten tetszésére tudunk lenni. A hit valóságot teremt, bizonyosságot ad, jó
bizonyságot szerez, a hit megértést fakaszt, tökéletes áldozatot segít elő, a hit
formál át minket, és hit által lehet Istennek tetszeni. Ezt mondja az Ige a hitről.
Elizeus Gilgálba vitetett, hogy hitből kezdjen élni. Ha kívánod Isten kenetét, nem járhatsz látás szerint. Kezdj el hitből élni! „A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” A hit jön… Ez azt jelenti, hogy a hitnek lábai vannak. A hit egy személy. Akinek lábai vannak, az egy személy. Nézd meg a 2 Korinthus 4:13-at! A hit egy szellem, mint ahogy a félelem is egy szellem. A hit egy személy. Ne hitet keress – keresd Jézust!!! Ő a mi hitünk szerzője. Ne egy dolgot keress, hanem egy személyt – a hit jön. A hitnek lábai vannak, tud járni, mert a hit egy személy.
Mit mond a 2
Korinthus 4:13? Ugyanaz, ami van bennünk? A hitnek ugyanaz a szelleme. A Szent Szellem a
hit szelleme. Tehát amikor Isten Igéje belép az életedbe, ki sétál még be vele? A
Szent Szellem! Amikor befogadod az Igét, a Szent Szellem ezt megtiszteli, és besétál
Ő is.
Gilgál az a hely,
ahol megjelenik a Szent Szellem. Gilgál az a hely, ahol a hit valósággá
válik. De hova vezette őt tovább az Úr Gilgál után? Lapozzunk a 2 Királyok 2:2-re! „És monda Illés Elizeusnak: Maradj itt, kérlek,
mert az Úr Bételbe küldött engem.” Hova? Bételbe. Emlékeztek, mi történt
Bételben? Menjünk az 1 Mózes 28-ra! Segíteni szeretnék nektek, hogy fel tudjatok
készülni a kenetre. Nem kaphattok addig kenetet, amíg nem mentek el Gilgálba, és nem
hitből éltek. És nem kaphattok kenetet addig sem, amíg nem mentek el Bételbe. Illés
Bételbe indult, és megpróbálta elbátortalanítani Elizeust. Azt mondta neki: ’Maradj
inkább itt Gilgálban’. Elizeus azonban így felelt: ’Él az Úr, hogy ahova te
mész, oda megyek én is, mert tudom, hogy a közösség lehozza a kenetet. És nem
távozom el tőled.’ Elmentek Bételbe és ott valami csodálatos dolog történt.
Bétel az a hely, ahol meghalt Jákób, és Izrael életre kelt. Jákób ember volt, sok
személyes problémával. Jákób olyan ember volt, aki becsapta a saját édesapját. Nem
volt igazán tiszta a szívében, de Isten elment hozzá és megküzdött vele. És amíg
az Úrral küzdött, Jákób meghalt. Mert az Úrral való hadakozás megöli a testet.
Ezért küzd veled Isten – hogy megölje a testedet [testiségedet – Gal.
5,19-21]. Szeretnéd, hogy az Úr megtegye ezt? Akkor engedd meg Neki, hogy megküzdjön
veled! Amikor imádkozol, akkor is küzdesz az Úrral. Előfordult már, hogy
imádkoztál, és úgy érezted, mintha az Úrral birkóznál? Ez azért van, mert Isten
meg akarta ölni a testet. Engedd, hogy az Úr bevégezze a munkát! Isten küzdött
Jákóbbal, és Jákób nem engedett addig, amíg meg nem áldotta őt. Jákób nem
engedte Őt elmenni, amíg meg nem áldja őt. És amikor vége lett a küzdelemnek, Isten
így szólt: ’Többé nem Jákób vagy, hanem Izrael, Isten mellett való vagy.’
Mi volt ez a Bétel? Bétel a döntés és a halál helye volt. Az a hely, ahol a ’testnek’ meg kellett ’halnia’. Bétel az a hely, ahol meghal a test. El kell menned Bételbe! Engedd, hogy Isten megölje a testedet! Ezt azonban senki, de senki nem tudja személyesen megtapasztalni, amíg nem hitben él. Amikor hitből kezdesz élni, a test haldokolni kezd. Hiszen, ha látás szerint élsz, az életben tartja a testedet. A hitből való élet pedig megöli a testet, mert a test nem tud hit által élni. A test abból él, amit lát, amit ízlel. És amikor hitből kezdesz élni, az már szellemi élet – a test pusztulni kezd.
De Bételnél valami más is történt. Bétel mindig a küzdelem helye. Jákób az Úrral küzdött itt, Saul pedig Sámuellel. Emlékeztek a történetre? Jött Sámuel és azt kérdezte: ’Mit tettél?’ Saul pedig így felelt: ’Nem tudtam tovább várni rád és feláldoztuk az áldozatot.’ Mi történt? Egy küzdelmes mérkőzés kezdődött Saul és Sámuel között. Sámuel köntöse kettészakadt.
Egy ember Istennel harcolt és ’meghalt’. A másik pedig emberrel harcolt és fizikailag halt meg, mindent elveszített. Bétel volt az a hely, ahol Jákóbot elfogadta az Úr, Sault viszont elutasította. Amikor Jákób az Úrral harcolt, Isten azt mondta: ’Elfogadlak.’ Amikor Saul emberrel harcolt, Isten így szólt: ’Elutasítalak.’ Ne küzdj ember ellen! Soha! Engedd, hogy Isten vívja meg a csatát!
Nézzük tehát, merre jártak Elizeusék: Gilgál volt a hit, Bétel pedig a halál helye. Ezután egy harmadik helyre mentek. Menjünk vissza a 2Királyok-ra. Ez az üzenet meg fogja változtatni az életedet, ha hagyod, hogy a Szent Szellem munkálkodjon benned. Imádkozni fogunk, hogy Isten vezessen el titeket Gilgálba és Bételbe.
De hova mentek
ezután? Nézzük a 4-es verset: „És monda néki
Illés: Elizeus! Maradj itt, kérlek, mert az Úr engem Jérikóba küldött.”
Tehát Gilgálban
a hit lakik. Bételben az Úr lakik. Jerikóban pedig elpusztulnak a
démonikus erők. Ez az a hely, ahol Isten minden erősséget elpusztít! Itt nyerte meg
Jézus a csatát. Ez az a hely, ahol magával a sátánnal nézel szembe és ő fog
meghajolni! Meg kell hajolnia előtted. Az ördögnek azelőtt sokszor sikerült elérnie,
hogy az emberek térdet hajtsanak előtte Jerikónál, de nem így Jézus! Jerikónál ma
az ördögnek kell térdet hajtania! Ez az a hely, ahol te győzöl, és ő veszít! Ez a
háború helyszíne.
Fel kell fedezned, hogy csak egymás után tudsz egyik helyről a másikra jutni. Nem tudsz addig elindulni, míg nem hitből élsz. Egyik állomás vezet át a másikba. A hit elvezet téged az Úrral való küzdelembe, ahol meghal a tested. Miután a test halott, már készen állsz a sátánnal való találkozásra. Az ördög nem nyerhet, ha meghalt a test! Nincs mivel megküzdjön, hiszen a test halott!
Engedd, hogy a hitetlenség meghaljon Gilgálban! Engedd, hogy a test meghaljon Bételben! És akkor látni fogod, ahogy az ördög elpusztul Jerikóban!
Úgy gondolkodtam,
hogy ha a test nem halna meg, az ördög mindenkit legyőzhetne Jerikónál. De látod,
így nincs amivel megküzdjön az ördög! A test halott, nem tud mivel harcolni. Semmit
sem tehet. Ezért győzött Jézus – mert a teste halott volt! Így szólt: „Meg van írva.” Sokat tűnődtem azon, hogy miért
kellett az embereknek hét napon át körbejárniuk a várost. Tudjátok, miért? Hogy a
végére meghaljon a test. Azzal, hogy körbe-körbe jártak, megölték a
testüket.
És aztán Elizeusék a Jordánhoz értek. Uram, vigyél el minket ma a Jordánhoz! Az Ige azt mondja, hogy Illés átvezette Elizeust Gilgálon, Bételen és Jerikón. És mindig így szólt hozzá: ’Elizeus, te maradj itt:’ De Elizeus azt felelte: ’Él az Úr és a te lelked, oda megyek, ahová te mész. A végsőkig a közelségedben akarok lenni, testvérem. Nem mész nélkülem.’ Illés megkérdezte: ’Mit akarsz, Elizeus?’ Elizeus pedig azt válaszolta: ’A kétszeresét akarom annak, ami neked van!’ ’Sokat kérsz, mégis mondom neked: ha látsz engem elragadtatni, megkapod, amit kértél.’
Mi a Jordán? A látomás helye. Meg kell értenetek valamit. Gilgálban meghaltak a test szemei. Többé nem látták a felhőt és a tűzoszlopot. A Jordánnál a szellem szemei keltek életre. Megmagyarázom. Gilgálban felhagytak azzal, hogy a testük szemeivel lássanak. A Jordánnál azonban el kellett kezdeniük a szellemük szemeivel látni. Azt mondta Illés: ’Ha látsz engem elragadtatni.’ Ez a látomások, látások helyszíne.
Hol látta
Keresztelő János leereszkedni a Szent Szellemet egy galamb képében? A Jordánnál! A
látomások helye ez. Hol látta Keresztelő János megnyílni az eget? Hol látta
Jézusra leszállni a Szent Szellemet? A Jordánnál! Hol hallotta, amint az
Atya így szólt: „Ez az én szerelmes Fiam”? A Jordánnál!
Illés és Elizeus
beszélgettek és a tüzes szekér mögéjük érkezett, ők nem látták, de aztán az
elválasztotta őket egymástól. A szekér felvette Illést, de a palástja leesett a
szekérről.
Testvéreim! Elizeus látta lehullani a szekérről azt a palástot és látta, ahogy leesett a Jordán partjára. Három dolgot tehetett volna vele. Az első: egy nagy épületet, például egy templomot építhetett volna, hogy őrizze az emlékét. Vagy kicsi darabokra vághatta volna és eladhatta volna – csinálhatott volna belőle üzletet.
Mit teszel a kenettel?! Vannak, akiket felkent Isten, de egy nagy emlékművet építenek a kenetük körül. Egy birodalmat építenek ki maguknak. Mások, fogják a kenetet, és üzletet csinálnak belőle.
Dicsőség az Úrnak, vannak olyanok is, akik azt mondják: „Nem, Uram. Nem fogok kultuszt kiépíteni a kenet köré, nem csinálok pénzt belőle. Hanem úgy teszek, mint Elizeus, aki így szólt: ’Hol van az Úr, az Illés Istene? Hol van Illés Istene? ’”
Nem, Uram, nem
azért vagyunk itt, hogy emlékműveket építsünk. Nem azért vagyunk itt, hogy
üzleteljünk. Azért vagyunk itt, hogy elvegyük a kenetet és mondjuk ki: „A
Názáreti Jézus Krisztus nevében, Illés Istenének nevében, az Úrnak nevében
Jordán vizei keljetek életre!”
Barátaim! Ha
átmentek Gilgálon, Bételen és Jerikón, ha eljöttök a Jordánhoz, az Úr megengedi,
hogy lássátok lehullani a palástot – oda fog érkezni éppen mellétek. És rajtatok
áll, hogy mihez kezdtek vele. Kérlek benneteket, ne építsetek emlékműveket, ne
üzleteljetek vele! Használjátok az Úr dicsőségére!
Használd Mestered
dicsőségére! Használd az Úrért! Emeld fel a kezed és mondd ezt az Úrnak: „Uram,
felkiáltok Hozzád. Hűséges leszek a kenethez. Nem fogok emlékművet emelni köré,
nem teszem pénzzé. A Te dicsőségedre fogom használni! … Atyám, vígy el Gilgálba!
Atyám, vígy el Bételbe! Atyám, vígy el Jerikóba! Atyám, vígy el a Jordánhoz!
Engedd, hogy lássam a kenetet! Megígérem Neked, Uram, hogy nem építek köré emlékművet,
nem üzletelek vele, hanem a Te dicsőségedre használom! A Te dicsőségedre! A Te dicsőségedre!”
A szívemből mondom: Ha fel vagy kenve, egy démon sem állhat ellen neked! Semmilyen sátáni erő nem állíthat meg! A világon semmi sem állhat neked ellen! Mert nagyobb Ő, aki benned van, mint az, aki körülötted a világban van!