Békevár webkikötő

Sokan Krisztus Testén belül hordozzák a Jézabel szellemét. Legtöbben nem is tudnak róla, mert nincs tiszta látásuk a Jézabel szellemének karaktereiről. Házasságok, gyülekezetek, családok, barátok, még a legkedveltebb szolgálók is, akiket követsz, hordozhatják a Jézabel szellemét.

20. De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak, Jézabelnek, aki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak és a bálványáldozatokból egyenek.

21. Adtam néki időt is, hogy megtérjen az ő paráználkodásából; és nem tért meg.

22. Ímé, én ágyba vetem őt, és azokat, akik vele paráználkodnak, nagy nyomorúságba, ha meg nem térnek az ő cselekedeteikből.

Jézabel szelleme a boszorkányságból és a lázadásból született, és ma az egyik leggyakoribb működő szellem. Egy hatalmas ellensége Krisztus Testének, a gyülekezetnek. Szabadon működik még őszinte (igaz) hívőkön is, akik Istenért élnek. Személyesen is hatalmat vesz a gyülekezeteken belül. A mindennapi életben ezeket az embereket általában személyiségzavarban szenvedőknek hívják, akik paranoiások (*lásd lábjegyzet), vagy csak piszkosul játszanak. Önteltek vagy gonoszak. Mégis a legpontosabb leírása ezeknek az embereknek egy szellemi összefüggésben van. Ez a bizonyos szellem, bár egy a sok gonosz szellem közül, elsősorban nőkben állítja fel az erősségeit. Viszont nagyon sok férfi is áldozatul esett már, ahol egy kontrolláló szellemként működik. Minden ember életét, akit a Jézabel szelleme kontrollál, a káosz, a zűrzavar, változékonyság (hullámzás), összetört kapcsolatok és a rombolás jelzi. Ha bárki közeli kapcsolatba került valaha Jézabel szellemével, az megtapasztalt egy agresszív indítást a kapcsolatai felbontására azokkal szemben, akiket tulajdonképpen szeret. Bár a Jézabel hitrendszere hibás, mégis hívei erősen ragaszkodnak a hitükhöz. Jézabel áldozatai általában mély meggyőződéssel rendelkeznek. Sok ember, akiket a Jézabel szelleme kontrollál, igaz szívűek is lehetnek Istennel szemben, és egy vágy van a szívűkben, hogy szolgálják az Urat.

Az eredeti Jézabel, vagyis a szellem első ismert áldozata Izrael királynője volt, aki áhítatosan vallásos volt, de ellenséges volt Istennel szemben. Baál oltáránál tartott imádatot. A testet imádta. A modern kori Jézabel áldozatai meg vannak győződve róla, hogy az igaz Istent szolgálják. Viszont az igazi, rejtett napirend, az önimádat. Ahogy olvashattuk, az „Isten következő igazlépése” című könyvben, a Jézabel szellemének küldetése, hogy megöli a prófétákat, (továbbá Isten valamennyi felkentjét). Ahogy, azt meg is tette a korszakokon keresztül.

Az áldozat célja általában más: a személyazonosság, a dicsőség, az elismerés, a hatalom elnyerése, és az elismerés szükségének kielégítése másoktól. Más szóval az emberek dicsérete. Máté evangéliumának 6. fejezetében olvashatunk erről. Ezt eredményezi a vágyakozás, ami a szeretetből és az önbecsülésből fakad, egy rossz nézőponttal, ami a saját önmaga (önzőség).

Másodlagos küldetésként a Jézabel szelleme azt keresi, hogy elgyengítsen minden embert, vagy megfossza őket a szellemi tekintélyüktől, erejüktől és hatalmuktól, másokkal szemben. Egy bizalmatlanságot, gyűlöletet kelt az emberekkel szemben, és bosszúvágyat kelt az áldozataiban bizonyos emberek felé. Rendszeresen egy durva bánásmód vagy elhagyottság eredményezi ezt, egy bizonyos ember által az áldozat életében. Ide kapcsolunk egy női napirendet a szellemhez, de igazában nincs napirendje. Ez egy plátói (be nem teljesülő, reménytelen) dolog. Szörnyen agresszív, nagyon határozott, figyelmetlen, kontrollálatlan, önimádó, hatalomra vágyó, manipuláló, meg nem tért, hitető, rettenetesen gonosz szellem, és ezek csak a legjobb oldalai. Ez a szellem minden bizonnyal, a sátán asszonya. Valószínűleg a legszembetűnőbb dolog az emberek számára, hogy Jézabel vallásos volt és tett vallásos dolgokat. Ethbaál (sidon királyának) lánya volt Jézabel, akit Aháb feleségül kért. (1Kir. 16,31) Ő elcsábította férjét Ahábot, hogy kövesse Baált (a hamis istent). Aháb feleségül is vette Isten parancsa ellenére. Jézabel neve annyit jelent, férj nélküli vagy Baál nélküli. Valós magyarázata Jézabelnek a legtisztábban így adható vissza: önimádat.

A Jézabel elleni harc az emberekért van. A gyülekezetekben Jézabel kontrollálni és uralkodni vágyik Isten népén. Ha nem vagyunk a döntés emberei, akkor a Jézabel szellemének varázsa alá kerülünk. Jézabel vallásos, hamis erejét mégis az igaz Isten prófétikus folyása ellen végzi. Jézabel gyűlöli a prófétákat, és minden prófétikus szolgálatot. Különösen gyűlöli a megtérést, az alázatosságot, valamint a közbenjáró imát, mert ezek döntik meg a makacsságának és büszkeségének erősségeit. Jézabel szeret megjeleníteni egy olyan erőt, amije tulajdonképpen nincs. Ez a megfélemlítésen alapszik, azért, hogy befelhősítse azok elméjét, akiket sanyargatni kíván.

Milyen gyakran szerez befolyást Jézabel szelleme a gyülekezetekben, a szellemi közösségekben? Ha nem úgy látod a dolgokat, ahogy én, akkor ellened állok, és nem fogsz tudni elbánni velem, mert megtartom minden munkámat, amit előkészítettem! Igen! Ha valaki nem működik együtt az ő cselekedeteivel, annak következményei lesznek. A megfélemlítés mindig azt keresi, hogy az áldozatot a fenyegetés felé hajszolja. Ez a félelem az áldozatot kontroll alá helyezi, hogy elvesz valamit, ami a számára becses. Ez zsarolás, hölgyeim és uraim, és messze van Isten szeretetétől. Jézabel embereket használ tárgyként, hogy a szükségleteit betöltse, hogy kontrollt, befolyást, hatalmat nyerjen. Ha megszerezte a kontrollt, amire vágyott, akkor gyengéden odébb teszi az embert.

Az illető, ha családban van, akkor ezt érzelmileg teszi. Jézabel haragot, rosszindulatot és erőszakos viselkedést mutat. Az ellen fordul, aki nem hajlandó az ő akaratát tenni, vagy nem enged neki, különösen akkor, ha Jézabel szelleme a múltban már sikeresen manipulálta az illetőt. Gyakran rosszindulatú szóharcokat kezd az alázatosság ellen. Az érzelmi roncsolás, amit ez okoz, pusztító lehet abban az otthonban, ahol Jézabel küldi a támadásait. Ez gyakran a forrása a borzasztó lelki sebeknek az illető házastársának és gyerekeinek. Amikor ez a viselkedése nyilvánosság előtt történik, olyankor megnyilvánulás tapasztalható másokon keresztül is, akiknek a múltjában már szerencsés volt Jézabel szelleme. Ha nem a döntő szó Jézabel szelleméé. Amikor a szellemi tekintéllyel rendelkezők nemet mondanak Jézabelnek, Jézabel kész a harcra. Ne feledd, hogy Jézabel egy hadakozó szellem, aki mindig harcra kész.

Érezted már magad bizonytalannak? Legyél óvatos! Jézabel szeret a bizonytalanság szférájában mozogni. Ezen kívül ahhoz, hogy elpusztítsa a maga körül állókat, Jézabel különösen azt gyűlöli, akit éppen kontrollál. Ne feledd, hogy Jézabel küldetése, hogy megölje a prófétákat. Az áldozat gyakran maga Isten felkent embere, aki prófétikusnak látszik. Jézabel végül is az önpusztulásba kergeti az áldozatát. Jézabel megöli a férfi tekintély alakját, vagy a prófétát, vagy a saját áldozatát, aki jézabeli lett, akinek kontroll alá vette az életét.

Jézabel versengő hatalma annyit jelent: megvetni, vagy semmibe venni. Ez a helyes tekintélyre épült, mivel a férfi a tekintély alakja, aki eredetileg megsértette Jézust. Jézabel gyűlöl mindenkit, aki a tekintély által Jézabel fölé lett helyezve, és azt keresi, hogy korai megnyilvánulásai gyerekkorban az önbecsülés hiányaként, vagy mások becsületének hiányaként jelentkezik. Valamint becsülethiány pozíció felé, akár az övék, akár a másoké. Jézabel egy klasszikus hátba szúró, rád mosolyog, megölel és meg is csókol, viszont, ahogy elfordulsz, többször hátba szúr, élvezve minden sebet, amit ejthet rajtad. Jézabel a legromlottabb, legkacskaringósabb (tekervényes) szellem.

A kontroll és a manipuláció a legerősebb eszközök Jézabel természetében. Ezek a boszorkányság szellemei, és különösen veszélyesek. Majdnem mindenhez, amit Jézabel tesz, felhasználja, vagy az egyik, vagy mindkét szellemét, hogy elnyerje célját. Jézabel a végsőkig manipulál. Senki nem jobb a manipulálásban, mint az a személy, áldozat, akit éppen Jézabel szelleme éppen kontrollál. De Jézabel nem tud kontrollálni egészen addig, először el nem csábít. Vigyázz a hízelkedéssel, a sima, finom, prófétai beszédekkel és a csábító könnyekkel, óvakodj ettől a szellemtől!

A Jézabel szelleme eszközként és fegyverként néz a gyerekekre, hogy manipulálja a szívedet a célja eléréséért. Mások életét körbejárja, és olyan tanítványokat keres, akik taníthatóak, csábíthatóak és kontrollálhatóak. Jézabel szelleme szeret szellemi gyermekeket szülni magának, vagy tanítványokat keres, hogy őbelőle táplálkozzanak, a Jézabel asztaláról. Jézabel azokat keresi, akik lázadóak és gyengék, megsebzettek és azokat, akik versengenek, vagy szellemi hatalmakkal harcolnak. Jól tudja, hogyan kell a mély lelki sebeket, fájdalmakat használni, hogy manipuláljon és kontrolláljon, hogy lelki összefonódást teremt az áldozatával. Jézabel szereti maga alá hajtani az embereket, és eltávolítani az áldozatát azoktól az emberektől, akik igazsággal tudnának rá hatni. Jézabel tudja, hogyan kell felkavarni az embert, mivel világszerte jól mozog az összezavarásban. Kitapogatja a lelkedet, keresve a gyengeségeidet. Jézabel szakértője a lelki összefonódásnak, és ezt gyakran meg is teszi. Ahogy már említettem, Jézabel, bármilyen elérhető eszközt használ ahhoz, hogy a körülötte lévőket manipulálja, hogy megtegyék akaratát. Gyakran használja a félelmet, hogy megadásara kényszerítse az embereket. Jézabel nagyon leuraló, és uralkodó szellem, kontrollálni akar. Jézabel szereti az erőt. Adj, adj, adj! Értsd meg, nem a pénz az, amit ő igazából akar! Az erő és a hatalom az, amit hajszol. Kontrollálni szeretné az életedet, mert abból nyeri erejét, ha kontrollálni tud, azért érzed magad szellemileg kimerültnek, miután harcoltál vele. A Jézabel fejedelemség kontrollálni szeretne téged, még imát is használ, hogy manipulálja azt, akit megkísérel kontrollálni. Különösen olyan imák ezek, amik hangosan vannak elmondva az áldozata felett. Azt az illúziót keltve az illető felett, hogy a Jézabel akaratának a cselekedete igazából Istennek való engedelmesség. Vagy éppen félelmet vált ki az illető bensőjében, amit felhasznál arra, hogy manipulálja. Sok esetben hatalmas (szellemi) ajándékokkal megajándékozott hívő is az illető. A Jézabel gyakran működik az ellenség hamis látásaiban, az által, hogy az ismeret vagy a tudás szavát szólja, amiket gonosz szellemektől vesz, nem pedig az Isten Szellemétől. Ez boszorkányság. A boszorkányság ereje magától a sátántól jön. Minden manipulációs kísérlet vagy kontroll, többet és többet árul el a sátánnak és erősíti a hitetést, ami alatt rejlik a Jézabel szelleme. Hogyha a Jézabel szelleme és az áldozata közé állsz, akit kontrollálni próbál, gonoszul meg fog támadni, és mindent megtesz azért, hogy tönkretegye a kapcsolatodat azzal a bizonyos személlyel. A hírnevedet próbálja majd aláásni. Hamis vádakkal fog előállni, és elszakít az áldozatától. Az igazi küldetése a pusztítás, minden elérhető eszköz segítségével. Aláássa az illető hitelességét, becsmérli a tekintélyét, kétségbe vonja a szolgálatát, és szexuális kísértésekbe ejti az illetőt.

Jézabel szelleme különösen hatalmaskodó, a természetére nézve. Bár egy alacsony profilú szellem, mégis könnyen megsérthető, ha tekintélye megkérdőjelezett. Ezért gyakran reagál szélsőséges haraggal, még a leggyengébb sérelemre is.

Két dolog mindig támadta a gyülekezetet, a kontroll és az uralkodás utáni vágy. Ez az erőharc mindig szakadást és rövidzárlatot okozott a gyülekezetek egységében. Jézabel szellemének a leggyakoribb működése: a kontroll és a manipuláció. A manipulációt sokféleképpen használja, mint pl. a hízelgés, az önsajnálat és a célzás valamire. A manipulálás használata a pénz mellőzésére nézve ugyanúgy céltudatos. Nem mondhatsz nemet ennek a szellemnek. Ha nemet mondasz Jézabelnek, abból nagy probléma lesz. Sok esetben azok, akik hordozzák a Jézabel szellemét, szünet nélkül beszélnek. Szükségét érzik, hogy hatalmat szerezzenek. Ennek érdekében bármit meg is tesznek. Úgy érzik, többet tudnak mindenkinél, ezért leuralnak minden beszélgetést. Jézabel szelleme a beszédet használja a kontrollálásra. Egy beszélgetésben tipikusan csak ez az illető beszél, függetlenül attól, hogy az időjárásról, sportról, vagy éppen az Isten országáról van szó. A kontrollnak ez a partnere, amiért az illető nem képes befogadni semmilyen információt. Minden beszélgetés az illetővel egyoldalú. Te csak hallgatsz, és ha adódik egy szünet és mondanál valamit, Jézabel szelleme kikapcsol, és nem hallgat meg téged.

Az egyik legsimább útja Jézabelnek a menekülésre az, ha már szembesítetted, hogy megpróbál összezavarni az által, hogy ötször változtat témát, egy percen belül. A zavarkeltés felfedezetlenül és megvilágítatlanul tartja őt. Ha egy beszélgetésről van szó, Jézabel ostobaságokról beszél, hogy összezavarhasson. Soha nem reagál a kérdéseidre. Ebben a szituációban a másik félnek meg kell ismételni a kérdést, és megkérni, hogy csak arra a bizonyos kérdésre reagáljon az illető. A Jézabel ezt nem teszi meg. A keresztényeknek nagyon fontos megérteni, mert amikor olyanokkal foglalkoznak, akik hordozzák a Jézabel szellemét, és ráadásul szembesítik is az illetőt ezzel, azok a személyek mindig elmenekülnek a kérdések elől.

Jézabel mestere a kritizálásnak, a zúgolódásnak és a panaszkodásnak. Azok, akik ellenállnak neki, szidalmazva és átkozva vannak, csak azért, hogy bűnhődjenek, és a támadás élén álljanak. Azok, akik a Jézabel szellemének az átka alá kerültek, érzik a haragot és a rosszindulatot, ezek miatt az átkok miatt. Viszont azok, akik a kereszt védelme alatt vannak, ezek az átkok leggyakrabban áldássá lesznek. Hátrahagyva Jézabel lelki (szellemi) erejét, frusztráltan, összezavarodottan, teljesen legyőzötten (érzik magukat), azon tűnődve, vajon mi nem sikerült? Jézabel szelleme gyűlöli a megtérést és az alázatosságot. Mivel a Jézabel szelleme büszke és lázadó, ezért gyűlöli a megtérést és az alázatosságot. Ezek ketten hatalmas fegyverek, amiket használnunk kell Jézabel szelleme ellen. Ez ugyancsak kulcsa Jézabel (tevékenységének) tisztánlátásához. Egy büszkeséggel teljes, lázadó személy, aki elutasítja a megtérést, hordozza a Jézabel szellemét. Vajon Jézabel egy szellem, vagy egy testi cselekedet? Egyszerűen Jézabel egy szellem, aki hozzáférést talál a fel nem áldozott testen keresztül. (Róm. 12,1) Soha nem találkozol olyasvalakivel, aki hordozza a kontrollálás szellemét és be is látja, hogy hibás vagy bűnös. Mindig valaki más hibájának tulajdonítja. Ha súlyt helyezel a bocsánatkérésre, és felfeded a kontrolláló szellemet, valószínűleg egy sikító reagálást fogsz tapasztalni, mint pl.: Igen, hibás vagyok, én mindig hibás vagyok! Ez a gúnyos reakció még messze van a megtéréstől. Jézabel szelleme működik a barátokon keresztül, családon keresztül, és nagyon gyakran elkötelezett keresztényeken, igaz hívőkön keresztül is. Jézabelnek olyan személyisége van, amit kontrolláló, démoni elme élesített. Éppen ezért az illető ellen kell, hogy álljon a hazugságnak, és fel kell áldozni a testét Istennek. A test, és annak cselekedetei alá kell, hogy legyenek rendelve a Szent Szellemnek naponként ahhoz, hogy az illető véglegesen szabad legyen a Jézabel szellemétől. (Vagyis a Jézabel szellem által uralt hívőnek bizony vannak testi megnyilvánulásai. Ettől a gonosz szellemtől úgy tudna megszabadulni, ha naponta alárendelné a testét és annak cselekedeteit a Szent Szellem uralmának.)

Használd ezt a tanítást is, és vizsgáld meg a szellemeket! Az az illető, akit a Jézabel szelleme kontrollál, lehet, hogy igaz szívvel rendelkezik Isten felé. Az oka annak, hogy áldozat lett az, hogy Jézabel életét akarja romba dönteni. Isten elhívása és az ajándékok a megtérés nélkül adatnak. (Róma 11.29.) A gyümölcseikről ismeritek meg őket (Máté 7.16.), nem pedig az ajándékaikról. Jézabel gyűlöli a megtérést, és az alázatosságot. Elutasítja vagy kicselezi az elhívást, hogy bármelyik ezek közül megtörténjen az illető életében, de ha mégis, akkor hamísítja ezeket. Egyszerűen nem tudja és nem is fogja azt mondani, hogy sajnálom, de ha mégis arra van kényszerítve, hogy ezt megtegye, tisztán látható lesz, hogy egyáltalán nem sajnálja azt. A csábító gyakran teljesen nyilvánvaló mindenki számára, kivéve azt, aki éppen csábítva van. Jézabel szelleme magát imádja, és magán tartja a fókuszt. Kivéve, ha a hamis együttérzés magatartása, és az alázatosság a céljait szolgálja. Nehézsége van hosszasan beszélni másról, inkább önmagáról, még amikor tanácsot is ad másoknak. Jézabel nagyon büszke, különösen hiú. Sok Jézabel árulkodó módon vonzó, néhányuk nagyon gyönyörű. Viszont a csábítás nagy része, és a vonzerő igazából démonikusan van vezérelve. Képességet adva arra, hogy létrehozzanak lelki kapcsolatot rövid időn belül, és így kontrollálják a mások életét és jövőjét. Most már ezeken az embereken keresztül él, és veszi el az erejüket.

A keserűség és a neheztelés, a múltbeli fájdalmakkal és a sérelmekkel szemben, beidegződnek az illetőbe Jézabel által. Mert jól tudja, hogy a keserűség gyökere, úgy fog növekedni, mint a rák, és megnyilvánul majd mindenféle fizikai betegségeken keresztül, amiket használni tud majd Jézabel a manipuláláshoz. Természetesen a keserűségnek ez a rákja lassan elpusztítja az áldozatot. Jézabel egyesíti a kritizálás, a zúgolódás és a panaszkodás szellemeit, akik az erősségek gonosz szellemei. Mivel hogy a tökéletességre igyekszik, bármilyen hiba, amit másokban talál, az jó talaj az engedetlenségre. A kritizálást használja, mint eszközt, hogy manipulálja a körülötte lévőket. A zúgolódással és a panaszkodással együtt gyengíti meg a vele szemben álló ellenállást. Így erőt vesz az ember felett, hogy elpusztítsa. Amikor a Jézabel szelleme szembesítve van az igazsággal, a vele szemben állót fogja ellenségnek tekinteni. Azután támadást intéz az ellenségeivel szemben. Sőt nincs nagyobb csapás, ami felléphet, mint amikor egy kontrolláló személy szembesítve van. Ez az illető soha nem látja be a bűnét, vagy felmutatja az erejét és a szembe állóira hárítja. A védekezés egy gyakori reakció akkor, amikor tanácsot adna valaki. Emberek, akik hordozzák a Jézabel szellemét, telve vannak büszkeséggel, összekeverve a bizonytalansággal, ami mélyen gyökerezik, mint egy erősség az elméjükben. Soha nem találkozol olyan emberrel, aki hordozza a Jézabel szellemét és belátná hibáit. Mindig valaki más lesz érte a felelős. Az ő akaratának kell meglennie, figyelmen kívül hagyva a következményeket, és azt, hogy ki sérül meg ez alatt.

Az Úr vár valakire, aki felfedi Jézabel szellemét azok előtt, akik hordozzák. Sokan jönnek az Akháb szellemével, de elfordítják a fejüket, amikor megijednek a Jézabel taktikáitól. Majd Jézabelt okolják, mondván nagyon vallásos, ismert és keményen munkálkodik a gyülekezetben. Mit fognak az emberek mondani rólam, ha én fedem fel a Jézabel szellemét. A vezetők között a leggyengébb kísértés, a szembesítéstől való félelem. Békét akarnak anélkül, hogy megfizetnék az árát, azért mert szembesítik a manipuláló és kontrolláló taktikáit azoknak, akik hordozzák a Jézabel szellemét. Ha te szembesítesz valakit a Jézabel szellemével, vádlást hoznak ellened, és ocsmárolni fognak, és minden gonosz néven fognak szólítani. Úgy fogod látni a gyűlöletet, ahogy soha azelőtt. Ez jöhet azoktól az emberektől is, akik hálásak az elhívásod és a munkáid miatt. Gyorsan rossz emberré faragnak úgy, hogy másoknak hamis prófétaként, hamis tanítóként mutatnak majd be, és hogy a szolgálatod, hazugság. A gyűlöletet fogják hirdetni, rávesznek másokat, hogy ne vegyék meg a kazettáidat, és meggyőzni őket senki nem tudja. Jézabel meggyőzi ezeket az embereket arról, hogy ne hallgassanak arra, amit tanítasz vagy mondasz.

Emberek ezzel a szellemmel ugyanúgy fognak viselkedni, és hordozzák magukban ugyanúgy, mint amikor szembesítve lettek. Néha Jézabel hordozói kis időre bűnbánatra indulnak és barátságosnak tűnnek, mint akik a te oldaladon vannak. De hamarosan visszatér a kontrolláló taktikájához abban a percben, amikor az illető nem kapja meg, amit akar. Amikor imára kerül a sor, Jézabel a saját napirendjén fog imádkozni. Ebben nincsen erő. Az igaz, közbenjáró ima megváltoztatja a büszke szívet, így megtérés és alázatosság következik. Semmi nem hoz nagyobb vereséget Jézabel szellemére. Tipikus a Jézabelre nézve az, hogy panaszkodni fog, mivel nem kapott elég köszönetet azért, hogy mások érzelmeivel játszott.

Jézabel énközpontú természete miatt, bármilyen messzire is elmegy a hazugságaival. Csak azért, hogy szelleminek és szentnek láttassa magát. Sőt, szuperszentnek. Mivel, hogy én központúak ezek az emberek, senki nem fontos annyira, mint ők maguk. Újra és újra azt fogják állítani, hogy az ő döntésük eredménye okozta a sok imát és böjtöt. Jézabel jól tudja, hogy kell szimpátiát nyerni másoktól, mivel hogy sírva tud fakadni pillanatok alatt. Bolondnak nézve az embereket. Ne engedd, hogy ez a szellem becsapjon! Arra vannak szakosodva, hogy játszanak az érzéseiddel, hogy az ő oldalán lehess. Jézabel nagyon okosan gyűjti maga köré az embereket, hogy sajnáltassa magát. Ahogy az Akháb szelleméről, ugyan úgy Jézabel köztudott, hogy hogyan használja a hatalmát. Nyugodt elmével kerüli el a felfedést és tagadja a hibát. Az Akháb szelleme nagyon gyenge és félelem teljes. Szereti a pozícióját, de fél a szembesítéstől.

1. Alaptalan rettegés; észszerűtlen túlzott félelem vagy szorongás, illetve üldözöttség érzése minden embertől való rendkívül erős félelem miatt; üldözési mánia. Ennek oka nem a valóságos környezet, hanem lehengerlő múltbeli tapasztalat.

2. Lélektan, régies, elavult: Sérült értelmi állapot; tévhiten alapuló elmebaj. Gondolkodásbeli zűrzavar az észszerű különbségtételi képességben, amely a gondolatok, érzések észszerűtlen azonosításában, vagy egyes gondolatokhoz, érzésekhez kapcsolódó rögeszmében, illetve a környezet érzékelésének súlyos zavarában nyilvánul meg.

Vezetve vagy félrevezetve? (Led or mis-led?)
című prédikáció hanganyagának a fordítása.

Nyissátok ki a Bibliátokat a Jelenések könyvénél. „Én, János, a testvéretek vagyok Jézus által. Társatok vagyok a szenvedésben, a türelmes kitartásban, és a Jézussal való együtt-uralkodásban is. Patmosz szigetén voltam, mert Isten beszédét és a Jézusról szóló igazságot hirdettem az embereknek. Ekkor magával ragadott a Szent Szellem, és elvitt az Úr Napjára. A hátam mögül erős hangot hallottam. Olyan volt, mint a trombita hangja. Ezt mondta: „Írd meg egy könyvben mindazt, amit látsz, és küldd el annak a hét gyülekezetnek, amely Efézusban, Szmirnában, Pergamonban, Thiatirában, Szárdiszban, Filadelfiában és Laodiceában van!” Akkor megfordultam, hogy lássam, ki szól hozzám. Hétszínarany olajmécs-tartót láttam, közöttük pedig valakit, aki az Emberfiához hasonlított. Ott állt, hosszú ruhában, a melle körül aranyövvel. A feje és haja olyan volt, mint a tiszta fehér gyapjú, vagy a hó. A szeme a tűz lángjához, lábfeje a kemencében megolvasztott izzó rézhez, a hangja pedig hatalmas vízesés zúgásához hasonlított. A jobb kezében hét csillagot tartott. Szájából kétélű éles kard jött ki. Arca úgy ragyogott, mint a Nap, amikor a legfényesebben süt.” János reggelizett Jézussal a Galileai tenger partján. De amikor János Jézust szellemben látta, akkor az Ő teljes dicsőségében látta. És ebben a dicsőségben az arca úgy ragyogott, mint a nap.

Emlékeznünk kell arra, hogy kit szolgálunk. Nem olyan valakit szolgálunk, akit egyesek havernak kezelnek. Vannak emberek, akik Istent a haverjuknak nevezik. Mi azt szolgáljuk, aki annyira felséges, hogy az Ige azt mondja, egy araszával megméri a világuniverzumot. A nagyujjától a kisujjáig. Markában mérte meg a föld vizeit. Ilyen Istent szolgálunk!! Olyan Isten Ő, aki visszatartotta a dicsőségét, azért, hogy lássa – még így is szolgáljuk és dicsérjük-e őt? Vagy pedig jobban elszállunk-e egy olyan embertől, aki kosarat dob kosárlabdában a 15 méteres vonalról. Na, most, szeretném, ha feltűnne nektek, hogy Jézus azt mondja, van egy levele mind a 7 gyülekezet számára. Na, most, ezek a gyülekezetek 7 történelmi gyülekezet, ugye? De a levelek nem csak róluk szólnak! Hogyha ezek a levelek csak ennek a 7 gyülekezetnek szóltak volna, Isten sosem tette volna őket bele az igéjébe, ugye? Tehát, prófétai alkalmazásuk is van a leveleknek. Ránk is vonatkoznak a mai nap, mert Isten igéje élő és ható, és élesebb minden kétélű kardnál. Isten nem a holtak istene, hanem az élik Istene, ámen?

Ma reggel meg szeretnék nézni egy levelet közelebbről. Lapozzunk a Jelenések 2. fejezet 18. verséhez, amiket itt olvasunk azok Jézus prófétai szavai az Egyháznak: A thiatirai gyülekezet angyalának ezt írd: Ezt üzeni az Isten Fia, akinek a szeme olyan, mint a tűz lángja és a lába, mint az izzó olvasztott fém: ‘Ismerem mindazt, amit teszel, a hitedet, szolgálatodat és türelmes kitartásodat. Tudom, hogy amit most teszel, az több mint amit kezdetben tettél. Ebből már látjuk, hogy nem egy halott, száraz, vallásos gyülekezetről van szó! Olyan gyülekezetről beszél, ami tele van Isten szeretetével (fordító megjegyzése: mert az eredetiben görögül ott szerepel a felsorolásban az agapé szeretet is), tele van hittel, tele van türelemmel, tele van munkálkodással, sőt ezek a munkák még sokasodnak is. Úgyhogy egy buzgó, szellemmel teli gyülekezetről beszélünk.

Minket az kell, hogy érdekeljen, hogy mit mond ma Isten ezen a levélen keresztül nekünk, ámen? Az első dolog, amit akarok mondani, hogy ez a nő egy történelmi személy volt, akinek Jézabel volt a neve. Valami oknál fogva, ha manapság erről az igéről tanítanak, összekötik ezt a nőt azzal az Ószövetségi történettel, melyet az 1Királyok könyvében olvashatunk. És ez téves! Ez olyan lenne, mintha Józsefet, Jézus apját, összehasonlítanám Jákób fiával, aki szintén József. Vagy te teszel ilyet? Megpróbálod megérteni Jézus apjának, Józsefnek az életét azáltal, hogy megnézed az Ószövetségi József életét? És az is lehet, hogy lesz közte párhuzam, az is lehet, hogy semmi párhuzam nem lesz. De a kettőt nem lehet direkt módon összekapcsolni. Úgyhogy ezzel a nővel se tegyük ezt. Amit meg kell, értsünk az az, hogy ez a Jézabel nevű nő egy történelmi személy, de Isten arra akarja felhívni a figyelmünket, hogy van egy szellem, mely az Újszövetségi gyülekezet ellen munkálkodik, melyet nevezhetünk jézabel szellemének. Viszont a szellemeknek nincs nemük!! A szellem nem női vagy férfi! Annyira elegem van azokból a tanítókból, akik kiállnak a pulpitusra és beleverik a nőket a földbe ezzel az igével! Isten által megváltott és felszabadított nők sokaságait verik fejbe ezzel az igével! Ez az igerész nem a nőkről szól! Ez az igerész sokkal mélyebb dolgokról szól, mint ahogy te vagy én valaha is gondolhatnánk.

Isten az elmúlt évek során sokat mutatott nekem, ennek az igerésznek a mélységeiből. Tehát ez egy olyan szellem, ami embereken keresztül működik. Először is meg kell értenünk, hogy mit csinál ez a szellem: Először is, amit meg kell látnunk, hogy ez a szellem nagyon-nagyon vallásos. Ez a szellem imád elmenni Szent Szellemmel teli gyülekezetekbe és buzgó, Istenért égő gyülekezetekbe! Ez a kedvenc tartózkodási helye! Mert ilyen helyeken tud kivirágozni a munkája, ha szabad utat kap. Mert a célja az, hogy kontrollálja, és végső soron tönkretegye a gyülekezetet. Figyeljétek meg: …Eltűröd, hogy az az asszony, Jézabel azt tegye, amit akar. Mert prófétának mondja magát… Figyeljétek meg, hogy hogyan működik ez a szellem. Az a személy akin keresztül megnyilvánul ez a szellem, egy olyan szellemi tekintélyt feltételez saját magáról, melyet Isten nem adott neki. Ez a szellem egy olyan szellemi pozíciót fog feltételezni magáról, melyet nem kapott. Egy olyan ember, aki ennek a szellemnek a hatása alatt van, gyakran órákat imádkozik. Tökéletes precízióval idézi a bibliai idézeteket. ÉS EZT DIREKT CSINÁLJA!! Hogy téged megfélemlítsen, hogy ezáltal bekerülj a fennhatósága alá. Ha beszélget veled, álmokról és látásokról fog beszélni, arról, hogy hány órán keresztül beszélt hozzá az Úr imában… És te csak arra fogsz tudni gondolni, hogy „Apám! Nekem sosem voltak ilyen álmaim!’, ’Örülök, ha sikerül reggelente 45 percet imádkoznom!’, ’Örülök, ha 20 perces imát elrebegek!’, sőt, ’Tegnap nem is imádkoztam!’…Ez az ember meg órákat imádkozik”…és a megfélemlítésnek a hatalmas áradatával közelít hozzád az ilyen szellem. És miért? Hogy felsőbbrendű legyen nálad! Mert be akar férkőzni az életedbe. És pontosan azáltal tud majd beférkőzni az életedbe, hogy nagyon szelleminek tünteti fel magát. „Óóó, Isten ilyen álmokat és látásokat mutatott nekem, Isten ezt megmutatta, azt megmutatta”. Egy ilyen szellem által befolyásolt ember olyat is mondhat, hogy „Tudod, Isten mutatott valamit a családoddal kapcsolatban”. Neked meg azon jár az eszed, hogy „Te jó ég ez tényleg igaz!... Igaza van, a családomban tényleg ez történik!”… Na és ekkor kebelezett be téged is!!! Elvihetnélek téged egy cirkuszba és megkérhetnék ott valakit, hogy mondja meg mi a címed, anélkül hogy téged ismerne, természetesen miután megfizetem… Az ilyen szellem által befolyásolt ’keresztény’ ember is szellemi, csak épp egy nagyon más szellemről van szó! A jövendőmondás szelleméről… (Gondolj csak bele! Van-e a gyülekezetedben olyan hívő, aki túl szelleminek tűnik, de egyúttal folyton szeret beszélni és leuralja a beszélgetéseket? Légy óvatos!)

Annyira el tudok csodálkozni azon, hogy milyen könnyű az embereket levenni a lábukról azzal a kifejezéssel, hogy „Hűű, az Úr azt mutatta…” A legszellemibb emberek, akikkel valaha találkoztam vagy ismertem, általában a legnormálisabbak voltak. Ott van Jézus – jól fogadták őt az adószedők, a bűnösök, sőt még vendégségbe is meghívták őt! Nem volt egy állandóan lebegő szuperszellemi lény. A halászokkal halakról beszélgetett, a magvetőkkel a magokról beszélgetett – Jézus normális volt!! És néha, mikor egy ilyen szellem befolyása alatt lévő ember társaságában vagyok, azon jár az eszem, hogy „Te jó ég! Te meg milyen dimenzióban vagy?!; „Honnan származol?!; „Miféle mennyről hallottál te?!” Ha hagyod, hogy hasson rád ez a „Ilyen látást láttam, olyan álmot álmodtam” duma, akkor bekerülsz a befolyása alá! A legtöbb emberben nincs erő az ellenállásra. Vagy nem értik és ezért nem látják. Tudjátok, az ördög egyik legjobb taktikája ellened, az hogy megvakít az ő munkáinak módszerére. Tudjátok, Izrael azért volt mindig nagyon sikeres a harcokban, mert Izrael rendelkezett mindig a világ legjobb hírszerzésével. És ha te is megérted, hogy az ellenség hogyan működik, le fogod tudni győzni, még akkor is, ha nálad erősebb. És hát ugye az ördög nem erősebb nálunk, úgyhogy már ezen a téren is előnyben vagyunk.

A szomorú csak az, hogy a megfélemlítés, kontroll és boszorkányság segítségével jön az ördög a keresztények ellen, és a saját uralma alá hajtja őket, miközben ugyanezeknek a keresztényeknek megvan arra a fegyverük, hogy legyőzzék őt. Nagyobb az, aki benned van!!! És aki benned van, az nem furcsa vagy bolond, hanem nagyon is normális! Aztán olyat is mondhat ez a gyülekezeti tag neked, hogy „Háát, imádkoztam a családodért, imádkoztam a férjedért. És Isten mutatott pár dolgot.” Aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy ezzel a személlyel együtt imádkozol. Együtt imádkoztok, akár hetekig is. Nemsoká, megosztod vele azt, hogy „a férjem ezt csinálta, a férjem azt csinálta…” erre meg ő azt mondja, hogy „Én tudom! Imádkoznunk kell a férjedért!” Ezután elkezdtek imádkozni a férjedért. Na, most mit ér el egy ilyen szellem által befolyásolt személy? Elvonja ezt a házas nőt a férje szellemi fennhatósága és védelme alól, továbbá a szellemi vezetőjének köpönyege alól, ahova Isten helyezte.

Ez az incidens megtörtént velem, mikor ifjúsági vezető voltam. A gyülekezetemhez közel költöztem és a költözésem napján odajött hozzám egy srác, aki ott lakott az épületemben. Első reakcióm az volt, hogy elzárkóztam tőle, de minél többet beszélt, annál jobban lenyűgözött, hogy mennyire szellemi volt a srác. Először csak nagyon megragadott néhány gondolata, amit mondott, de aztán hamarosan elkezdtünk együtt imádkozni. Nem sok idő telt el, míg eljutottunk oda, hogy már nem voltam hajlandó meghallgatni a feleségem Istentől kapott bölcs gondolatait, mert hiszen a srác mást mondott, és hát neki ’Isten mutatta meg’. Eljutottam egy olyan helyre, hogy jobban adtam ennek a srácnak a szavára, mint a feleségem szavára. Na, ez a srác a jézabel szellemének befolyása alatt volt. Pedig ez a srác úgy idézte az igéket, órákig olvasta a Bibliát és imádkozott, rengeteg könyvet elolvasott… És én nem figyeltem a feleségemre, hanem erre az emberre!

Nem figyeltem már azokra a vezetőkre, akiket Isten helyezett fölém, hanem én arra figyeltem, hogy mit mond ez a srác!” Ki lettem vonva az alól az alárendeltségi védelem alól, ahova Isten tett. De nekünk meg kell értenünk, hogy Isten királysága nem demokrácia!! Még csak nem is köztársaság!! Hanem egy királyság! Ahol rang és fennhatóság van! És Isten fennhatósága alatt nagy védelem van! És ennek a szellemnek a legfőbb célja, hogy kivegyen téged abból a fennhatóság alatti helyből, ahova Isten védelemből belehelyezett. Mert ha ezt meg tudja tenni, onnantól kezdve megnyert téged magának! Az a legfőbb célja, hogy kivonjon ez alól a fennhatóság alól. És ezt úgy csinálja, hogy azt mondja: „Háát, az Úr megmutatta nekem…” Mit is mond az ige? Ez a nő magát prófétának nevezi, igaz? Azaz, egy olyan pozíciót feltételez magának, amit az Úr sosem adott neki. Tehát mit csinál? „tanítja Isten szolgáit és félrevezeti őket. Ráveszi őket, hogy szexuális bűnöket kövessenek el, és hogy egyenek a bálvány-isteneknek felajánlott ételekből.”

A szexuális bűn – Pál azt írta a Korinthusi gyülekezetnek, hogy „arra törekedett, hogy úgy vigye az Úrhoz a gyülekezetet, mint tökéletes menyasszonyát.” De voltak ott más tanítók, akik magukhoz akarták vonzani őket, akiknek Isten nem adott fennhatóságot a gyülekezet felett. Látjátok, ez nem testi erkölcstelenség, hanem szellemi erkölcstelenség. Ha mi elhagyjuk Isten fennhatóságát, szellemi házasságtörést követünk el! Értitek? Pál azt mondja, hogy Isten rá bízta annak a felelősségét, hogy „mint tökéletes menyasszonyát”, úgy vigye a gyülekezetet az Úr elé, de jöttek más tanítók és megpróbálták kivonni őket az alól a fennhatóság alól, ahova Isten tette őket. És pont ez az, amit ez a szellem el akar érni.

Van erre egy példa is az Ószövetségben. Mely szerintem még a Jézabel történetnél is jobb. Nem egyezik meg a két történet teljesen, de nézzük inkább meg együtt. Lapozzunk együtt a 1Királyok 13. fejezetéhez. Hadd vázoljam a helyzetet: Salamon után Izrael két királyságra bomlott – Izraelre és Júdára. Salamon fia, Roboám volt Júda királya, Jeroboám, aki Salamon szolgája volt, Izrael királya lett. Na, most Jeroboámot aggasztotta a gondolat, hogy Izrael visszakerül Roboám uralma alá, mert Jeruzsálemben volt a szövetség ládája. Úgyhogy Jeroboám két bálványimádó helyet állított fel – egyiket Dánnál, a másikat Béthelnél. Ez után megparancsolta az embereinek, hogy ezeken a helyeken imádják Istent, és azt is mondta nekik, hogy ezek azok az istenek, akik őket megszabadították Egyiptomtól. Tehát még mindig vallotta azt, hogy Izrael népe megszabadult, csak éppen Isten képmását formálta el valami másra. Én úgy érzem, hogy ez olyan dolog, amit mi is megtettünk – megváltoztattuk Isten képmását. Más Jézust szolgáltunk, mint aki Ő valójában.
Elismerjük az Ő megváltó kegyelmét, de vajon olyan Jézust imádunk, akiről az ige beszél? Visszatérve Izraelre, tehát lett két bálványimádó hely – Béthelben és Dánban. És Isten elhívott egy prófétát, aki elment ehhez a királyhoz és ránézett a királyra és így szólt: „Isten fel fog emelni egy Jósiás nevű embert, aki le fog rombolni mindent, amit építettél. Ez lesz a jel: az oltár kettéreped és kifolyik a hamu.” Amikor ezt Jeroboám meghallotta, kinyújtotta a kezét, és azt kiáltotta, hogy „tartóztassátok le!” De ahogy ezt tette, a keze elsorvadt! Erre a király kérlelni kezdte a prófétát, hogy az imádkozzon a kezéért. A próféta imádkozott, és a keze helyreállt. A király meghívta a palotájába egy lakomára, de a próféta visszautasítja, mert azt mondta neki az Úr, hogy „Nem ihatok itt, nem ehetek itt, és más úton kell visszatérnem!” És a próféta útra is kelt.

Na most gondoljuk végig egy kicsit! Ez a Jeroboám egy nagyon gonosz ember, és a próféta nyugodtan mondhatta volna, hogy „Eszem ágában sincs veled lakomázni!” Ahogy elindul az útján visszafele, nézzük meg kivel találkozik. 1Királyok 13:11. „Lakott azonban Bételben egy öreg próféta…” Na most, az első dolog, amit tudni szeretnék az, hogy miért? Miért lakott ez a próféta Béthelben – ezen a helyen, ahol ez a bálványimádó hely fel lett állítva? Mindjárt meglátjátok, hogy voltak problémái ennek az embernek. Egy dolgot nagyon fontos észben tartanunk a jézabel szellemével befolyásolt személlyel kapcsolatban – és ez egy nagyon fontos dolog: az ilyen embernek nagyon komoly és valóságos ajándékai lehetnek. Csak éppen rossz befolyás alatt vannak ezek az ajándékok. El lettek torzítva. Tartsuk észben, hogy csak azért, mert benned van az ajándék, még nem válsz prófétává! Ugyanúgy igaz ez, mint az is, hogy csak azért, mert van ajándékod az emberek szeretetére és gondozására, ettől még nem leszel pásztor! Egyedül Jézus nevezheti ki a pásztorokat – az Ö Szent Szelleme által! Pál egészen addig nem volt apostol, míg a vének a kezeiket rá nem helyezték és ki nem küldték. És pont ez az, amit eltorzítanak a ’jézabeli’ emberek: ’Óóóó, Isten azt mutatja nekem, hogy te egy prófétanő vagy!’ ’Isten azt mutatja nekem, hogy te próféta vagy!’ És ettől te rögtön azt érzed, hogy ’Hű, tényleg mondtam már dolgokat embereknek, ami igaznak bizonyult, akkor ÉN PRÓFÉTA vagyok!’ Ezzel egy olyan szellemi pozíciót feltételeztél magadénak, amit Isten nem adott neked! És ezzel bekebelezett ez a szellem!

Egy másik történetet hadd meséljek – amikor először elkezdtem járni ebbe a gyülekezetbe, volt itt egy srác. (Fordító megjegyzése: John Bevere Benny Hinn gyülekezetében volt ifjúsági pásztor sok évig – erről beszél itt). Körülbelül 8–9 évvel ezelőtt történt. Emlékszem, hogy megfigyeltem, mekkora beleéléssel imádta az Urat – csak úgy potyogtak a könnyei dicsőítés alatt. Többet olvasta és jobban magyarázta az igét, mint akkoriban bárki ebben a gyülekezetben, akit én ismertem. Egy nap a pásztori vezetőségi megbeszélésen, ráeszméltünk, hogy több mint 100-an elhagyták az ifjúsági csoportot, melyben ez a srác is benne volt. (Gondolj csak bele! Van-e a gyülekezetedben olyan hívő, aki fontolgatta már, hogy elmegy vagy már el is ment egy olyan személy miatt, aki irritálta őt? Meglehet, hogy a jézabel szelleme váltotta ki ezt az irritáló személy által. Nagyon figyelj oda az ilyen jelenségre és légy bölcs!) Benny Hinn pásztor kiadta nekem és egy másik vezetőnek, hogy menjünk, beszéljünk ezzel a sráccal. Úgyhogy nekiálltam imádkozni, és kérdeztem az Urat, hogy ’Mi van ezzel a sráccal? Imád téged! Zokog, mikor dicsőít! Fejből fújja a Bibliát! Minden ifjúsági alkalmon ott van az első sorban! Mi a baj vele??’ És az Úr szólt hozzám és ezt mondta: ’Ez a srác egy ön-jelölt próféta! Egy olyan pozíciót feltételez magának, amit én nem adtam neki!’ Elmondjam nektek, hogyan történik az ilyen? Valaki rád néz, és azt mondja: ’Te próféta vagy!’ És hajlamosak vagyunk ezt rögtön el is hinni – ’Hűű, akkor ez azt jelenti, hogy ÉN próféta vagyok!’ Emlékezzetek: Pál addig nem volt apostol, amíg a vének a Szent Szellem által nem szóltak és a kezeiket rá nem tették. Még Jézus sem nevezte ki saját magát a főpapi címre! Nem ő volt az, aki megragadta magának ezt a titulust – hanem az Atya nevezte ki! A Biblia azt írja, hogy: ‘…Ő adott némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul…’

Ezt muszáj, hogy megértsük, mert túl sok keresztény kerül manapság hamis szellemi fennhatóság alá, és ez boszorkányság! A boszorkányság nem más, mint hamis /hamisított/ leutánzott szellemi fennhatóság. Miután az Úr megmutatta, hogy ez a srác egy önjelölt próféta, egy nap leültünk vele beszélni az istentisztelet után. És mivel szívemből szerettem ezt a srácot, szelíden és kedvesen mondtam neki, hogy Isten szólt hozzám imában… De ő rögtön felrobbant, hogy ’De Isten mutatta neki azokat a dolgokat…’ ’Miért ne mondhatná, ha Isten jelentette ki neki…’ Végig saját magát mentegette. Mikor mondtuk neki, hogy Isten azt mutatta, hogy ő egy önjelölt próféta, elvesztette az önuralmát és egyikünkre sem akart hallgatni. A vége az lett, hogy otthagyta a gyülekezetet – el kellett mennie. Pár hónapra rá megtudtuk, hogy börtönbe került, mert kiderült, hogy veri a feleségét. Jézus azt mondta, hogy a ’Gyümölcseiről ismeritek majd meg őket…’ Nem azt mondta, hogy a ’Próféciáikról ismeritek majd meg őket…’!! Mi a gyümölcse egy igaz prófétának? Ha elhagyod a jelenlétét, jobban vágysz az Úrra, mint azelőtt valaha, és jobban aláveted magad Istennek, mint azelőtt valaha! Viszont egy hamis prófétával az történik, hogy ha elhagyod a jelenlétét, akkor hozzá vonzódsz – az emberhez! Egy igazi próféta Isten szívéhez fog vonzani téged – egy hamis próféta meg a saját ajándékához! Ha elhagyod a hamis próféta jelenlétét, arra fogsz vágyni, hogy hadd mehessek vissza hozzá – ’Bárcsak adna még egy kijelentést!’

Sok ilyen alkalomról hallunk – özönlenek az emberek, és mindenki kijelentést akar kapni! És nagyon szomorú, de legtöbbjük úgy üli végig a tanítást, hogy ’Fejezd már be a tanítást, térjünk a lényegre – akarom a kijelentésem!’ És képesek kínlódva végigülni a tanítást, még ha késő estig is várniuk kell, de akarják a kijelentésüket! És ugyanezek az emberek újra és újra visszajárnak, mert vonzza őket az ajándék! Az igéből azt látjuk, hogy az igaz prófétákat félték! Mikor Sámuel megérkezett egy városba, a helyi vének ’reszkettek’. Kérdezték tőle hogy ’Békésen jössz?’ Ugyanez történt Pállal – amikor megérkezett egy helyre, a helyiek féltek. Pál azt kérdezi a Korinthusiaktól: Mit akartok? Vesszővel menjek-é hozzátok, avagy szeretettel és szelídségnek szellemével? A gyümölcseiről ismeritek meg őket, és nem az ajándékaikról!

Folytassuk az 1Királyok 13-at: Lakott azonban Bételben egy öreg próféta, akihez elmentek a fiai, és elmondtak neki mindent, amit Isten embere tett aznap Bételben, és azokat a szavakat, amelyeket a királynak mondott. Elbeszélték ezeket apjuknak. Az apjuk pedig megkérdezte tőlük: Melyik úton ment el? Fiai megmutatták neki, hogy melyik úton ment el az Isten embere, aki Júdából jött. Akkor ezt mondta fiainak: Nyergeljétek föl a szamaramat! Azok fölnyergelték a szamarát, ő pedig elnyargalt rajta. Elment az Isten embere után, és rátalált, amint egy cserfa alatt ült. Azt kérdezte tőle: Te vagy-e az Isten embere, aki Júdából jött? Ő így felelt: Én vagyok.

Emlékezzetek ez volt az a próféta, aki nem sokkal ezelőtt elmondta a királynak, hogy Isten jelet ad majd úgy, hogy az oltár kettétörik, helyreállította a király elszáradt kezét és azt mondta neki, hogy ‘nem ehetek, nem ihatok veled, és másik úton kell visszamennem!’ Erre, jön ez az öreg korrupt próféta Béthelből, és megtalálja őt egy fa alatt ücsörögve. Először is miért ücsörög a prófétánk egy fa alatt? Mert elfáradt, gyenge volt – hiszen nem evett és nem is ivott. Éppen szenved egy kicsit, és gyenge pillanatában van. És ugye tudjuk, hogy a farkasok pont ezt csinálják: gyenge, vagy sebzett bárányokat keresnek. Tudjátok, hogy mi a farkas fő célja? Hogy elszigetelje a sérült bárányt a nyájtól! Hiszen a nyáj védelmet jelent a báránynak! És ha el tudja szigetelni a gyenge és sérült bárányt a nyájtól, akkor fel is tudja falni! Úgyhogy látjuk a prófétát, ahogy fáradtan és gyengén ott ücsörög a fa alatt.

Nehéz időszakon megy éppen át, és odalép hozzá ez az öreg és korrupt próféta: Elment az Isten embere után, és rátalált, amint egy cserfa alatt ült. Azt kérdezte tőle: Te vagy-e az Isten embere, aki Júdából jött? Ő így felelt: Én vagyok. Akkor ezt mondta neki: Jöjj haza velem, és egyél kenyeret. De az így felelt: Nem térhetek vissza veled, és nem mehetek be hozzád. Ezen a helyen nem eszem kenyeret, és nem iszom vizet veled. Mert ilyen parancsot kaptam az Úrtól: Ne egyél ott kenyeret, és ne igyál vizet, és ne azon az úton térj vissza, amelyen odamégy. De a másik ezt mondta neki: Én is olyan próféta vagyok, mint te, és egy angyal így szólt hozzám az ÚR parancsára: Hozd vissza őt magaddal a házadhoz, hogy kenyeret egyék, és vizet igyék. Így hazudott neki. Az pedig visszatért vele, evett kenyeret, és ivott vizet annak a házában. Még az asztalnál ültek, amikor az ÚR igéje szólt ahhoz a prófétához, aki visszahozta őt, és így kiáltott az Isten emberének, aki Júdából jött: Így szól az ÚR: Mivel ellene szegültél az ÚR szavának, és nem tartottad meg azt a parancsot, amelyet Istened, az ÚR adott neked, hanem visszatértél, és kenyeret ettél, meg vizet ittál azon a helyen, amelyről meghagyta neked, hogy ott ne egyél kenyeret, és ne igyál vizet, ezért holttested nem jut őseid sírjába! Miután evett és ivott, fölnyergelték neki annak a prófétának a szamarát, aki visszahozta őt. És elment, de az úton egy oroszlán talált rá, és megölte. Holtteste ott hevert az úton, mellette állt a szamár, de az oroszlán is a holtteste mellett állt. Kapott Istentől egy kijelentést! De jött egy ember, aki odadobta a csalit, hogy ‘Isten szólt hozzám…Még egy angyalt is láttam, aki rád vonatkozó kijelentést adott nekem…’ És ezzel kivonta őt a védelem alól, melyet Isten szavának a fennhatósága nyújtott. Hadd mondjak nektek ma valamit: Isten megmondta az 1Korintus 12-ben, hogy “Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta.”

Nézzetek rám és figyeljetek! Nem te döntöd el, hogy hova jársz gyülekezetbe!!! Na, most tudom, hogy ez nem túl népszerű kijelentés ebben a szabados országban. Amerikában nagyon kevés világosságunk van a fennhatóságról, mert annyira lázadók vagyunk. Tudjátok a nemzetünk felett 3 fő uralkodó szellemiség van: a kapzsiság, a büszkeség és a lázadás. Egy város, terület vagy nemzet felett levő uralkodó szellemiség befolyásolni fogja annak a városnak, területnek, vagy nemzetnek a kultúráját. Ma Amerikában teljesen normális, ha lázadó vagy. És ez bekúszott az Egyházba is. És ezért mondja Jézus, hogy az utolsó időkben a második visszajövetele előtt elhatalmasodik a törvénytelenség. És a törvénytelenség lázadás – Isten elleni lázadás. És a szeretet sokakban meg fog hidegülni. Itt a Biblia az ‘agapé’ szót használja. És tudjuk, hogy agapé szeretet csak a keresztényekben lehetséges, úgyhogy itt Jézus arról beszél, hogy ez a törvénytelenség és lázadás annyira elhatalmasodik a Gyülekezetben, hogy Isten szeretete az emberekben kihűl. Aztán azt is mondja, hogy ‘De aki mindvégig kitart, az megmenekül’. Hadd mondjam el nektek, hogy Istennek engedelmeskedni néha szenvedéssel jár. Na, most tudom, hogy a vallás sok évig azt mondta, hogy Istennek tetszik, ha mi szenvedünk – de ez egy perverz és megromlott hozzáállás. Az igazság az, hogy ha engedelmeskedsz Istennek, lehet, hogy szenvedni is fogsz. Pál ezt így fogalmazta meg: ‘Ne legyetek megtévesztve. Aki Krisztust követi, szenvedésben lesz része!’ Üldöztetés, próbák, nyomorúság, stb. Ámen?

Itt van ez a próféta, aki éppen nyomorúságban van – erre jön ez az öreg próféta, pont, amikor gyenge volt, hogy kivonja őt abból, ami Isten akarata volt. Nem te választod meg, hogy melyik gyülekezetbe jársz! Legalábbis ezt mondja az én Bibliám! Olvasd el csak, hogy tudatosuljon benned, nem én találtam ezt ki: 1Korintus 12:18: Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ahogyan te akarod? Kérdeztem, ahogyan te akarod? Olyan ez, mint a távirányító? Oda kapcsolod magad, ahol éppen tetszik az adás? ‘Ááá, az nem jön be, itt jobban érzem magam! Óóó, az a pásztor nagyon bejön – igazán szellemi ember! Áh, ott sokkal nagyobb a szabadság, jobban tetszik a dicsőítésük!’ A mai kereszténységet távirányítós kereszténységnek kéne hívni – oda kapcsol, ahol jobb az adás! Aztán meg csodálkoznak, hogy miért nem virágoznak! Szeretnétek tudni, hogy miért nem virágoznak? Mert a 92. Zsoltár azt írja, hogy az virágzik, aki az Úr házába van elplántálva! Fogj egy növényt és kéthetente ültesd át! A növény így szól: ‘Nem tetszik ez a nyomás! Ültess át!’ Te meg, ‘Ok!’ És átülteted. 2 hét múlva így szól: ‘Úúú, itt nagyon hideg van!! Ültess át.’ Jó. Megint két hét múlva: ‘Túl meleg van…!’ És megint átülteted… És mi történik?? A növény hamarosan elpusztul! A gyökerei elsorvadnak és sosem fog gyümölcsöt teremni. És aztán csodálkoznak az emberek, hogy miért nem virágzik valakinek a valóságos, Istentől kapott szolgálata. Azért, mert távirányítózik – nyomogatja az ‘átültetés, átültetés, átültetés’ gombot. Így tovább sorvadnak a gyökerei, és amikor jön a vihar, ezeket fogja először elsodorni a szél! Azok, amelyek a vihar alatt is erősen állják a helyüket, azok mélyre lettek beplántálva. MÉLYRE LETTEK BEPLÁNTÁLVA!

Na, most mi is az, amitől mélyebbre mennek egy növény gyökerei?? A nyomorúságtól! A csapásoktól és próbáktól! A próba lesz az, amitől egy növény gyökere mélyebbre megy! Isten tudja, hogy a nyomorúság és próbák által fog a szellemi gyökered mélyebbre és mélyebbre menni, és csak így leszel képes több és több gyümölcsöt teremni. Ez Isten országának legfőbb alapelve! Komolyan mondom, ez a kereszténység, amit itt Amerikában játszunk, ez inkább egy ‘Keresztény Klub’. Jézus megmondta, hogy Isten országa olyan, mint a mag, melyet elvetnek, és ezután ez a mag elhal. Hadd magyarázzak meg valamit a magról. A magnak van egy héja. És a héjon belül élet van, ami egy hatalmas fát fog létrehozni, sok-sok gyümölccsel. Na, most, ha én ezt a magot felteszem ide a szószékre, és 10 ezer évig böjtölnék, imádkoznék, zokognék, énekelnék, táncolnék az Úrnak, hogy történjen valami, akkor mi történne? SEMMI! De ha beleteszem ezt a magot az előírt földbe! Az előírt földbe! Tudjátok, Michigan államban hiába ültetnék pálmafát. De mi van, ha a pálmafa így szól: ‘De én jobban szeretem Michigan-t! Szeretem a havat! Látni akarom a havat!!! Akkor te úgy szólsz: ‘Nem! Neked Floridában a helyed!’ Ugyanígy nem ültethetsz nyírfát Floridában! Mert ez Kanadában él és növekszik! Az előírt föld kulcsfontosságú!

Emlékszem arra, hogy mielőtt megtértem volna, nagyon gyakran randevúztam. Ez a terület egy nagy gyengeség volt az életemben. És gyakran aggódtam, hogy nem fogok tudni megházasodni, mert két nap után képes voltam megunni a nőket és ők is engem. Persze olyan nagyon nem aggódtam, mert fiatal voltam. Aztán 19 éves koromban megtértem. Ezután továbbra is világi lányokkal randiztam, de ezt hamar abbahagytam, mert nem vált be. Aztán következtek a keresztény lányok, és ez még rosszabb volt. Általában második mondatuk az volt, hogy én leszek a férjük. Én meg: „Ezt honnan szedted?” Hiszen Isten nekem nem mondott ilyet. Ez tudjátok mi? – ez boszorkányság! Van olyan, aki azt mondja, hogy “Isten azt mondta, hogy az a nő lesz a feleségem.” Te varázsló! Hogyan mered a Bibliát használni a te varázslásodhoz?! Egy másik ember szabad akaratával játszol!

Emlékszem arra, hogy 1990-ben ebből a gyülekezetből lettem kiküldve szolgálatra. Hinn pásztor ránk tette a kezét, és úgy rogytam össze, mintha 5000 Volt áram ment volna át rajtam. Ezután elmentem szolgálni egy kis Arkansas-i gyülekezetbe, ahova a pásztoruk hívott meg. Öt alkalmat tartottunk ott és Isten nagyon erőteljesen ott volt. Első alkalom alatt az ifjúság hátul ült érdektelenül és unottan, a második alkalom alatt már a földön feküdtek sírva az Úr jelenlétében, a harmadik alkalmon pedig, mind az első sorban ült! A gyülekezet vezetői kezdtek kiakadni, hogy kifúrták őket az első sorból. Szóval az Úr csodálatos munkát végzett ott. 9 hónappal később megint meghívtak, de addigra egy ideiglenes női pásztora volt a gyülekezetnek. Én visszarepültem hozzájuk és az alkalom előtt kimentem a mezőkre sétálni, mert ott szeretek leginkább imádkozni. Szóval kimentem, és egyszerűen nem tudtam imádkozni! Ha az életembe került volna sem tudtam! Próbálkoztam, de teljesen lenyomottnak, nehéznek érzetem magam. Borzalmasan éreztem magam! És a kínlódás közben rám szállt az egész városka szellemi terhe. 847 ember élt ebben a városban – és a vállamon éreztem az összes terhét. De nem éreztem a kenetet, arra hogy ezt hordozzam. És egyszerűen nem tudtam rájönni, hogy miért éreztem magam így. De mondtam az Úrnak, hogy mondjon, amit akar, én megteszem, ha azt akarja, hogy legyek a pásztora ennek a gyülekezetnek, én azt is megteszem. Eldöntöttem, hogy engedelmeskedem. De ezután sem jött a várva várt érzelmi megkönnyebbülés. Tovább küszködtem, és talán 55 perc kínlódás után az Úr Szelleme szólt hozzám, hogy “a hölgy, aki ennek a gyülekezetnek a pásztora és egy másik hölgy, aki ennek a gyülekezetnek a fő közbenjárójának nevezte magát, azért imádkoznak, hogy te légy ennek a gyülekezetnek a pásztora. Törd meg az ő szavaikat! Mert ez ellened való boszorkányság!” Hűű, de begurultam! Elkezdtem fel alá járkálni, és imádkozni. Tudjátok, hogy mit mond a Biblia?: Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van. Tehát mik ezek a fegyverek? Szavak! Tehát elkezdtem én is szólni az imát: Megtöröm ezeket az imákat! Ezek azért lettek kimondva, hogy én legyek ennek a gyülekezetnek a pásztora. Megtöröm ezeknek az imáknak az erejét! Megtöröm ezeknek a szavaknak az erejét! Jézus nevében megtöröm! És ekkor azt éreztem, hogy egy gejzír készül kirobbanni belőlem. És öt percen belül már nyelveken szólva rohangáltam fel-alá, kiabáltam, a hangom sokkal erőteljesebb volt, pedig azelőtt alig volt hangom!

Észrevettem amúgy, hogy akárhányszor jézabel szellemével van küzdelmem, mindig megtámadja a hangomat. Miért? Mert nem akarja, hogy kimondjam Isten igéjét! Szóval már olyan hangos voltam, hogy szinte kiabáltam. A következő egy óra pedig nagyon győzedelmesen telt az imában! Alig vártam az esti alkalmat, tudtam, hogy jó lesz! És jól is sikerült. A fiatalokat nagyon megérintette megint az Úr. Az alkalom után pedig megkértem ezt az ideiglenes pásztor hölgyet, a férjét és a fő közbenjáró hölgyet, hogy jöjjenek be velem az irodába. Amikor bementünk, megkértem őket, hogy üljenek le, és így szóltam: „Isten azt mondta nekem, hogy ti azért imádkoztok, hogy én legyek ennek a gyülekezetnek a pásztora – igaz ez?? Erre mindkét hölgy elkezdett sírni! Elkezdtek siránkozni, hogy „sosem érintette még meg senki ennyire a gyülekezetet, meg a fiatalságot, annyira szükségünk van egy ilyen pásztorra, brühühüü…, stb”. Én pedig rájuk néztem a brühühűű-t figyelmen kívül hagyva, és azt mondtam nekik, hogy „Ez boszorkányság!!” Nagyon megszeppentek, és nem értették. Elmagyaráztam nekik, hogy „Amit ti tettetek, az boszorkányság – a ti akaratotokat imádkoztátok az én életemre, és nem Isten akaratát!!” Tudnotok kell, hogy ezek amúgy kedves aranyos hölgyek voltak. Tudjátok a jézabel szellemnek a befolyása alatt állók sokan nagyon kedves aranyos emberek. És ezek a hölgyek is teljesen ki voltak akadva ettől. Úgyhogy miután elmagyaráztam nekik, szolgáltam feléjük, ők megbánták, amit tettek, és nagyon jól végződött a megbeszélés. Értitek azt, amiről beszélek?

Visszatérve az előírt talajhoz! Látjátok, nem felejtettem el. Szóval ott voltam én, megtérésem után, keresztény lányokkal randiztam, és szörnyű volt. Második randin már kitalálták, hogy én leszek a férjük. Egyikre különösen emlékszem – olyan volt, mintha egy hálót font volna a szívem köré. Sokkal szellemibb volt, mint én, és meg volt róla győződve, hogy én leszek a férje. Egyik hétvégén, amit a szüleimmel töltöttem, fel alá járkáltam depressziósan, és azon gondolkodtam, hogy ’El kell majd vennem ezt a lányt.’ És nagyon nehéz szívvel, de mondtam az Úrnak, hogy ’Hát Uram, tudod, hogy nagyon szeretlek, úgyhogy meg fogok tenni neked bármit, amit kérsz.’ És történik ilyen manapság is – valaki azt mondja két fiatalnak, hogy ’Az Úr megmutatta, hogy nektek össze kell házasodnotok!’ Tudjátok az ilyen fiatalok éretlenek, nem értik a jézabel szelleme működését, azt tudják, hogy szeretik az Urat, ezért összeházasodnak, pár évvel később meg elválnak, mert nem Isten ötlete volt az egész. Ez boszorkányság! Úgyhogy Istenhez siránkoztam azért, hogy el kell vennem ezt a lányt, de az Úr csodálatos kegyelme által megnyitotta szemeimet azon a hétvégén, mert különben tuti, hogy elvettem volna. De Isten megmutatta, hogy ami velem történt az mennyire helytelen.

Aztán jött a harmadik keresztény lány, akit pedig én akartam elvenni, de az Úr megmutatta, hogy nem tőle van. Ekkor azt mondtam az Úrnak, hogy addig nem randizok, amíg elém nem hozza a feleségem. Abban az időszakban jártam a mérnöki szakra egy virginiai egyetemen, és a következő másfél évem csodálatosan alakult. Rengeteget növekedett a kapcsolatom Istennel, így hogy kettesben voltunk. És aztán Isten bemutatta nekem ezt a gyönyörű nőt, aki itt ül elől. Ő volt a legvadabb csaj az egyetemen. És az Úr úgy alakította, hogy meghívtam egy bibliakörre, amit én vezettem. Éjfélkor, mikor hazakísértem a koleszba, ahol én is laktam, elkezdtem neki prédikálni az evangéliumot. Hajnalban 1:30-kor felrázott engem, és azt kérdezte: ’Hozzak Bibliát?’ én erre ’Miért?’, erre ő ’Azért, hogy megtérjek!’ erre én ’De még nem fejeztem be a prédikálást!’ erre ő ’De én most rögtön meg akarom ezt csinálni!’ Szegény, annyira félt attól, hogy bármikor eljön az elragadtatás, engem elvisz, és ő meg itt marad.

Szóval a történet röviden, hajnali 1:30-kor átadta az életét Jézusnak, 2:15-kor meg betöltötte a Szent Szellem. Egy hónapon belül tudtam, és tudtam, és tudtam, hogy ő lesz a feleségem. De ugyanakkor értetlenül mondtam az Úrnak, hogy ’Nekem pásztorlányt kellene elvennem, Atyám! Nekem elhívás van az életemen. Nem vehetem el ezt a vad, pogány lányt, aki csak most tért meg! Köszönöm Atyám, hogy megmentetted, na de Uram! Valaki olyat kéne adnod, aki erős!’ Isten gyakran el kell, hogy viselje a butaságainkat. Szóval a lényeg, hogy végül megházasodtunk, és egyértelműen Istentől volt a dolog. Ennek ellenére házasságunk első négy éve majdnem olyan rossz volt, mintha a pokol szállt volna le a földre. El kell, hogy mondjam, hogy én borzalmasan viselkedtem. Ő, és maga a házasság szörnyű dolgokat hozott ki belőlem. És én is hoztam ki belőle olyan dolgokat, amik nem voltak túl szépek. ELŐÍRT TALAJ, TESTVÉREM!! Erről beszélek! Sokan hogyan reagálnak ilyenkor? „Na nekem ennyi elég volt, én leléptem! Keresek valakit, aki szeret engem. Nekem békés élet kell!” TE HAZUG! Ehelyett úgy döntök, hogy házasságban maradok, még ha nem is csíplek, hiszen szövetségben élek, és félem az Urat!! Tudjátok, négy év alatt Isten nagyon sok mindent kigyomlált belőlünk és most a feleségem a legjobb barátom! Ezen a földön senki sincs, aki közelebb állna hozzám, mint ő. Előbb beszélek meg vele dolgokat, mint mással. Nemcsak a szerelmesem és a feleségem, de a legjobb barátom is. És tudod mit? Isten is így szól: ’Tudom, melyik gyülekezet lesz számodra az előírt talaj!’ Pontosan tudja, hogy melyik a legtökéletesebb gyülekezeti talaj a számodra, és oda is tesz téged! Elkezdesz oda járni, és először átéled a mézes heteket. A magocska szabad, látja a napsütést, aztán hirtelen elkezdi befedni a föld. Te meg ki vagy akadva, hogy hova tűnt a napsütés! Na és MOST jön a nyomás. És ez a nyomás rendkívül intenzívvé tud válni. De ha kitartasz a nyomás alatt, akkor egy idő után elkezdesz rügyet fakasztani. De sajnos a legtöbb ember sosem jut túl a nyomás időszakán, hanem inkább továbbállnak zöldebbnek tűnő legelőkre.

Személy szerint én 18 éve vagyok keresztény, és azóta három gyülekezet tagja voltam és három államban éltem. De a 3 gyülekezet közül kivétel nélkül mind a háromból el akartam jönni! Ezt a gyülekezetet is beleértve! (Fordító megjegyzése: abban a gyülekezetben prédikál éppen, ahova régen járt.) De Isten azt mondta, hogy ‘Én tudom, hogy melyik a számodra előírt talaj!’ Na, most, miért is akartam elmenni? Mert nem kaptam meg, amit akartam!! Az éretlenségem beszélt belőlem! De ugye nem adod oda az elkényeztetett gyereknek azt, amit akar! Hanem csak azt, amire szüksége van! És Isten azt adta nekem ezekben a gyülekezetekben, amire szükségem volt!

Hadd tárjam fel nektek a szívemet! Emlékszem egy esetre, amikor elmentem ebből a gyülekezetből 4 hónapra 1990-ben. Akkoriban is sokat utaztam és szolgáltam, és az volt bennem, hogy a családomnak szükségük van egy pásztorra, és én meg nem tudtam velük időt tölteni, úgyhogy elmentünk. Csak amit akkor még nem értettem, az az, hogy ez nem egy mechanikus dolog, ami úgy működik, hogy találok magamnak valakit és azt mondom, hogy ‘Jajj, annyira bírlak, igyunk meg egy kávét együtt, hadd legyek a pásztorod!’ Ez egy testi dolog így gondolni! Nekem akkor a védelmem Benny Hinn pásztor befedezése /tanítványsága/ alatt lett volna. Értitek? De én csak azt láttam, hogy a szeretteimnek szükségük van egy pásztorra, és én meg sokat utaztam, úgyhogy eljöttünk onnan. Nem messze egy gyülekezet fel is ajánlotta, hogy felvesznek a vezetőségbe. Mondták nekem, hogy ‘prédikálhatsz, amikor épp itthon vagy, gondoskodunk majd a családodról’, és én meg úgy éreztem, hogy ‘IGEN, erre van szükségünk.’ Úgyhogy elkezdtünk oda járni négy hónapig. De mindvégig a szellemem teljesen össze volt gabalyodva. Éreztem, hogy valami nem stimmel. Eszembe jutott, hogy lehet, hogy az előző gyülekezetben nem éreztem magam kényelmesen, de legalább mélyen legbelül a szellememben tudtam, hogy tudtam, hogy tudtam, hogy jó helyen vagyok. És emlékszem, hogy 4 hónap után, mikor beléptem ebbe a gyülekezetbe, ott a bejáratnál, abban a pillanatban, amikor hozzáért a lábam a szőnyeghez, Isten szólt hozzám, hogy ‘Én sosem mondtam neked, hogy elmehetsz!’ És akkor jöttem rá arra, hogy mi volt a gond. Isten hozott ebbe a gyülekezetbe, és én anélkül mentem el, hogy Ő ezt mondta volna nekem!

Jól figyeljetek: Ma nem lennék ott, ahol vagyok, ha akkor végleg elhagyom ezt a gyülekezetet!! Valahol ott lebegnék a nagyvilágban egy kis szolgálattal, egy pár emberrel körülöttem, mert azért mégiscsak az Isten igéjét hirdetem, de sosem tehettem volna azt, amire elhívott Isten. Mert ebben a gyülekezetben volt a védelmem, itt tudtam növekedni. A Sátán csapdája c. könyv /Immánuel kiadónál: A sátán csalija/ sosem jelent volna meg, más könyvek sem jelentek volna meg, és nem lennék ma ott, ahol vagyok. Ezután az eset után egy évvel, megláttam a fényt – azaz a magocska kihajtott a föld felszíne fölé. A dolgok elkezdtek virágozni. A családom, a gyerekeim nem voltak betegek többé, a szükségeinket Isten betöltötte, a szolgálatunk kirobbanóan növekedni kezdett. Miért? Mert védelem van az Isten szerinti befedezés alatt. Értitek? Hallgassatok ide! Isten erre hívott el titeket, hogy alávetettségben éljetek. De ami történik az az, hogy jön ez a jézabel szelleme, előadja, hogy mennyire szellemi és tökéletes. És segítenek nektek hibákat találni Istennek az embereiben, akiket fölétek helyez.

Beszéljünk most csak a gyülekezetről. Most mondjátok meg! Akárkire ránézünk, találunk hibát benne! Kérdezzétek meg a feleségemet rólam, megmondja rögtön! Tudjátok miért? Mert Isten tökéletlen edényeket használ fel, és ruházza fel őket hatalommal. És minél nagyobb egy szolgálat, annál jobban láthatóak a kis hibák. Hadd mondjak egy példát – ezen a héten új házba költöztünk, az Úr kegyelméből. Kilenc évig éltünk egy házban, és Isten gondoskodott egy újról. Tudjátok, ez a ház gyönyörű, valaki ebből a gyülekezetből építette, és tényleg gyönyörű a ház. De tudjátok mit? Megtehetném, hogy besétálok abba a házba és teljesen figyelmen kívül hagyom a szépségét, és azt mondhatom, hogy ‘Mi az a folt a falon??!’ ‘Van egy kis lyuk ott az ajtó mellett!’ Elképesztő, hogy mennyire hajlamosak vagyunk erre a magatartásra a testünkben, ha ezt szabadjára engedjük. Pont így működik ez a gyülekezetben is. Vannak, akik így szólnak, ‘Hát a pásztor már nem is engedi, hogy a Szent Szellem ajándékai működjenek a gyülekezetben!’ ‘Nem engedi, hogy mindenki szabad legyen!’ ‘Hűű, viszont az a másikban gyülekezet ott, a tanítás friss és új, és stb…’ JÉZABEL! Megpróbál kivonni téged az alól a befedezés alól, amit Isten adott neked. Értitek ugye? Nem arról beszélek, amikor Isten szól hozzád, hogy menjél egy másik helyre, nem erről beszélek. De én nem látom, hogy az Úr így működne. Nem látok az Új Testamentumban sem olyan embereket, akik ide-oda ugráltak gyülekezetek között. Úgyhogy, amit csinál ez a szellem az az, hogy megpróbálja elérni, hogy te ne vesd alá magad a pásztorodnak és az ő hatalmának, ami alá Isten helyezett téged.

Menjünk együtt a Zsidókhoz írt levél 13. fejezetéhez, 17 vers: Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak és vessétek alá magatokat, mert ők vigyáznak lelkeitekre, mint számadók; hogy ezt örömmel műveljék és nem bánkódva, mert ez néktek nem használ. Feltűnik, hogy arra hívja fel a figyelmet, hogy engedelmeskedj és vesd alá magad? És kiről is beszél? Az elöljárókról, ugye?! Tehát a szellemi hatalmakról, ugye? És mit mond még, ha nem teszed, kinek lesz rossz? A vezetődnek vagy neked?? Neked, ugye?! Szóval feltűnik, hogy arra hívja fel a figyelmet, hogy engedelmeskedj és vesd alá magad? Nézzetek rám! Miért mondja Isten, hogy engedelmeskedj és vesd alá magad? Azért mert lehet, hogy megteszel mindent, amit tőled kérnek, azaz engedelmes vagy, de közben nem veted alá magad!! Az engedelmesség a cselekedeteinkre utal, az alávetettség pedig a szív állapotára utal!

Emlékszem, jártam egy gyülekezetbe Texasban, ahol én voltam a gyülekezet pásztorának helyettese 4 és fél évig. És egy idő után én is elkezdtem látni a pásztor hibáit – egy kis repedés itt, egy kis karcolás ott, és elkezdtem azokra fókuszálni. És volt egy másik házaspár is abban a gyülekezetben a személyzetben, és összejöttünk és együtt kritizáltuk a pásztort – CSAK éppen mi ezt tisztánlátásnak és helyes megítélésnek neveztük! Tudjátok, mindenki tud kritizálni, kell hozzá két szem és egy bűnös elme. Értitek, mit mondok? Annyira elegem van, amikor keresztények a kritikájukra ráhúzzák, hogy tisztánlátás, vagy helyes ítélőképesség. Akarjátok tudni, mi a helyes ítélőképesség? A Filippi levélben az van leírva, hogy ‘A ti szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék ismeretben és minden értelmességben; hogy megítélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó.’ Szóval, ha kész vagy meghalni valakiért, akkor vagy abban a helyzetben, hogy helyesen tudd megítélni őt! Jézus képmutatóknak és kígyóknak nevezte a farizeusokat, de utána felment a keresztre, hogy meghaljon értük. Úgyhogy, ha legközelebb „tisztán látsz” vagy „megítélsz” valakit, kérdezd meg magadtól, hogy meg tudnál-e érte halni? És ha a válasz, az hogy nem tudnál meghalni érte, akkor ’Te most kritizálsz!’ Mert Isten szeretete, ha benned lenne, arra késztetne, hogy letedd az életed értük. És a helyes megítélés egyedül akkor lehetséges, ha szeretetben gyökerezik. Értitek?

Szóval vissza a történethez, kritikussá váltunk a pásztorral szemben. És elkezdtünk arról beszélgetni a másik házaspárral, hogy mi itt nem kapjuk meg a nekünk szükséges táplálékot! Hányan hallottátok már ezt a kifogást? Gyerünk, tegyétek fel a kezeteket, vagy különben imádkoznom kell értetek, mert a hazugság vermébe estetek! ’Én nem kapom meg a megfelelő táplálékot ebben a gyülekezetben!’ Ezen beszélgettünk ezzel a másik szolgáló házaspárral gyakran, meg arról is, hogy lehet, eljött annak az ideje, hogy Isten új helyre vigyen minket. Lehet, hogy lejárt itt az időnk?! Ezt így folytattuk egy jó ideig, és tudjátok mit? Eltelt 6 hónap, és hétről hétre semmit sem kaptam a prédikációból. Egy apró dolgot sem! Aztán egy nap a 6. hónap végén éppen imában voltam, és az Úr így szólt hozzám: ’A probléma nem a pásztoroddal van! A probléma veled van! Erre mondom az Úrnak, ’Na de Uram, ez én vagyok, John, emlékszel? Mit értesz az alatt, hogy velem van a baj?’ És az Úr így válaszolt: ’Hallgass rám. Én mondtam az Ézsaiás 1:19-ben, hogy ’ha hajlandó vagy és engedelmes, akkor a föld javaival fogsz élni’. (Fordító megjegyzése: ez az angol ige szó szerinti fordítása). Isten rámutatott, hogy én azon panaszkodom, hogy nem tudom éppen enni a föld javait, és azt is mondta, hogy ’Én nem azt mondtam neked, hogy ’ha engedelmes vagy, akkor a föld javaival fogsz élni’! Ha engedelmes vagy, akkor megteszel mindent, amit a pásztor mond. De attól még nem vagy ’hajlandó’ – a hajlandóság a szív állapotára utal. Te a szívedben nem veted alá magad a pásztornak! Megteszed, amit kérnek tőled, de rossz a hozzáállásod!’

Hadd meséljek valamit – gyerekkoromban a kedvenc TV programom a Buretta volt. És nekem úgy tűnt, hogy minden szerda este anyukám kivárta, mikor a program a tetőfokánál volt és akkor jött megkérni, hogy vigyem ki a szemetet, mert minden csütörtök reggel jött a szemetes. Első reakcióm az volt, hogy ’Hadd, ne most, Anya!’ Erre ő ’De igen, most vidd ki!’ és én meg engedelmeskedtem. Fogtam a szemeteszsákot, és miközben vittem kifele, dühöngtem magamban, hogy ’Nem igaz, hogyan lehet ilyen, hogy mindig, amikor a legizgalmasabb a program, akkor jön, hát nem tudja kivárni a végét??!’ És Isten megmutatta, hogy ’Engedelmes voltál, de nem volt benned hajlandóság. És pontosan ezt csinálod ebben a gyülekezetben is!’ Hű, de nekiálltam megbánni a vétkemet! Mondtam az Úrnak, hogy ’Bocsáss meg nekem én Istenem, mert kritikussá váltam. A hozzáállásomban nem volt hajlandóság és nem vetettem alá magam’. Ide figyeljetek, a rákövetkező héten megyek a gyülekezeti alkalomra, ugyanaz a gyülekezet, ugyanaz a pásztor, ugyanolyan üzenet, ugyanabban a székben ülök, és a menny megnyílt felettem!! És ott ültem, könnyek között és sokkosan, azon gondolkodva, hogy mit hagytam ki az elmúlt 6 hónapban. És rájöttem, hogy nem a pásztor miatt történt ez, hanem miattam. Itt vagytok még??

Lehet egyszerre 100%-ig igazad és mégis tévedésben vagy! Itt jön be a probléma! Vannak, akik úgy állnak hozzá, hogy ‘Márpedig igazam van! Láttam, hallottam, és tudom, hogy igazam van!’ Csak hogyan lehet egyszerre igazad is miközben hatalmasat tévedsz. Nóé – az igazság hatalmas hirdetője, ugye? Megépíti a bárkát. Hatalmas ember, ugye? Ő és a fiai az engedelmességének és istenfélelmének köszönhették az életüket, ugye? Egy évig élnek a bárkában, mivel 40 napig és 40 éjjel esett az eső, de aztán még egy évbe telt mire a vizek elvonultak. Egy évre rá földművelésbe kezd. Egyik este totál részegre issza magát. Annyira részeg lesz, hogy levetkőzik, és meztelenül fekszik a sátrában. Besétál a legfiatalabb fia, és amikor besétál, megdöbben a látványtól – ott fekszik az apja meztelenül és részegen. Kám erre kimegy és elmondja mindenkinek. Persze, tartsátok észben, hogy akkor a ‘mindenki’ két másik embert jelentett – Sémet és Jáfetet. Így szól hozzájuk: ‘Srácok, imádkozni kell apáért – anyaszült meztelen és hullarészeg! Imádkozzunk!’ Na, most, mit csinál a két idősebb testvér, amikor ezt meghallják? Háttal besétálnak a sátorba egy lepedővel a kezükben. Nem hajlandóak ránézni az apjuk meztelenségére, és betakarják. Hányan vagytok itt ma, akik végighallgatjátok, ha valaki a vezetőitek hibáiról beszél??! Hányan reagáltok ilyenkor úgy, hogy ‘Te jó ég!!’, úgy viselkedve, mint a kistestvér? És hányan fordítotok hátat tudatosan ezekre a dolgokra, mint a két idősebb báty??

Mikor Noé másnap felkel, és megtudja, hogy mit tett a legfiatalabb fia, egy átkot mond ki Kám legfiatalabb fiára és az utána következő generációkra. És ez az átok utána még sok generációt érintett. És tudjátok, mi az elképesztő?? Noé volt az, aki részegre itta magát, de mégis őt találjuk ott a Zsidók 11-ben, ahol Isten a hit hőseiről beszél. És Kámot sehol sem találom. Kámnak 100%-ig igaza volt, és mégis tévedett.

Megpróbálom összefoglalni az elhangzottakat. A jézabel szelleme elcsábítja Isten embereit, hogy bálványoknak feláldozott dolgokat egyenek. Mit is jelent ez? Mi is a bálványimádás? Az 1Sámuel 15-ben azt olvassuk: Az engedetlenség varázslás, és az ellenszegülés pedig bálványimádás. Itt vagytok? Te válsz a saját bálványoddá, mert nem Isten akaratát, hanem a saját akaratodat magasztalod fel.

Nézzük még meg a 4Mózes 12-öt, és megpróbálom ezzel befejezni. Hűű mekkora csönd van itt! De tudom én, hogy mi történik most! Gondolkoztok! 4Mózes 12:1 – “Miriám pedig…” Nézzetek rám! Ki is az a Miriám?? Mózes nővére, ugye? És még mi? Prófétanő, ugye? Szóval itt egy nagyágyúról beszélünk – Mózes nővéréről beszélünk, akit Isten is prófétának nevezett. Szóval… „Miriám pedig és Áron…” És Áron kicsoda? Ő a báty, ugye? És még mi Áron? A főpap, ugye? Szóval mit csináltak?? „…Mózes ellen szóltak” Nézzétek, mit csináltak? Csak ellene szóltak. Ugye? Ellene szóltak, az etióp asszony miatt, akit feleségül vett, mert etióp asszonyt vett feleségül. Na, most, nézzetek rám. Mózes elvett egy etióp nőt. Elvett egy fekete nőt. Jó dolgot tett? Nem, ugye? Mivel a törzsén kívülről vett magának feleséget. Pedig Isten azt akarta, hogy a törzsön belül házasodjanak, hogy megőrizzék a magot. Na, most, ami az Ótestamentumban van, azt mind a kereszt munkáján keresztül kell nézni. Ugye tudjuk, hogy ma már nincs se görög, sem zsidó, sem fekete, sem fehér, sem ázsiai, sem indiai, hanem mind új teremtések vagyunk Krisztusban. Ma már semmi baj sincs azzal, ha egy fekete férfi fehér nőt vesz el. Azzal sincs gond, ha egy indiai nő egy ázsiai férfihoz megy hozzá. Értitek? Abban az időben viszont Isten meg akarta őrizni a magot. Értitek? Úgyhogy ennek a fényében, amit Miriám és Áron mondtak, az igaz volt, ugye? DE MÉGIS TÉVEDTEK! Ki hatalmazta fel őket arra, hogy megbírálják a vezetőjüket? Még hogyha ő is a nővére?

Mielőtt tovább olvasunk, hadd kérdezzek valamit: mi táplálta bennük azt, hogy a vezetőjük ellen szóltak? Nézzük meg együtt a 2. verset, mert Isten megválaszolja ezt a kérdést ott: „És mondának: Avagy csak Mózes által szólott-é az Úr? Avagy nem szólott-é mi általunk is? És meghallotta az Úr.” Ti is kihalljátok ebből a szellemi büszkeséget?? Ugye? Igen, Isten szólt Miriámon keresztül próféciákat, le is van írva a Bibliában. Áronon keresztül is beszélt, hiszen ő volt a szószóló a fáraó előtt. De most jól figyeljetek, ahhoz hogy megmagyarázzam ezt, át kell ugornom az 1Korinthus 12-be. Azt hiszem a 3-as, vagy a 4-es versben mondja ezt: „A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Szellem.” Na, most, ki a ’felülvigyázója’ az ajándékoknak? A Szent Szellem, ugye?

A következő vers pedig ezt mondja: „A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr.”
Ki a ’felülvigyázója’ a szolgálatoknak? Az Úr Jézus, ugye? Az Effézus 4. is azt mondja, hogy ’Jézus maga adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul’. Na, most a királyság hatalma kin keresztül érvényesül? A Szent Szellemen keresztül, vagy az Úr Jézuson keresztül? Gyerünk!! Kinek adta meg az Atya az összes hatalmat?? Jézusnak! Ő a királyok Királya, ugye? Ő kapta meg a hatalmat egészen addig, míg egy nap visszaadja ezt az Atyának. Tehát a királyság hatalma az Úr Jézuson keresztül érvényesül. Tehát a hatalom a szolgálatokon keresztül érvényesül, és nem az ajándékokon. Értitek?
Szóval visszatérve: Isten használta Miriámot és Áront, ajándék volt az életükön. A hibájuk csak az volt, hogy megengedték a saját ajándékuknak, hogy magukat az Isten által föléjük helyezett hatalom fölé emeljék. Sokan hajlamosak úgy vélekedni, hogy ’Hát velem is történt már, hogy emberekért imádkoztam, Isten megáldotta őket, megérintette őket, de hát a pásztorom nem engedi, hogy a szellemi ajándékok áradjanak a gyülekezetben, ő ilyen, meg olyan, bla, bla, bla…’ Mit csinál egy ilyen ember? Saját magát, az ajándéka miatt, az Isten szerinti hatalom fölé emeli!

Hadd adjak egy másik példát – az egyik ajándék a Róma 12-ben az üzletemberek/vállalkozók ajándéka – azaz a szentek szükségeire való adakozás ajándéka. Vannak olyan emberek, akik bármihez érnek, az arannyá változik a kezükben. És hiszem, hogy Isten az ilyeneket azért állította fel, hogy Isten királyságát szponzorálják. Na, most van egy ember, 5000-ren dolgoznak a vállalkozásában, és egy 300 fős gyülekezetbe jár. És magában pedig így vélekedik: ’Hááát, ha ez a pásztor tényleg jól csinálná a dolgát, akkor ezt és ezt így meg így csinálná.’ És ez az ember most mit is tesz?? Megengedi az ajándékának, hogy feljebb emelje saját magát a hatalomnál, amit Isten tett fölé. Pontosan ezt tette Miriám és Áron is! Csak annyi kellett hozzá, hogy Mózes egy hibát kövessen el, és máris készek voltak arra, hogy magukat a hatalom fölé emeljék. ’Hiszen Isten szólt már rajtam keresztül is! Mégiscsak a nővére vagyok…bla, bla, bla…’ Itt vagytok még?

Na, most nézzük meg a folytatást: ’Az az ember pedig, Mózes, igen szelíd vala, minden embernél inkább, akik e föld színén vannak. Mindjárt monda azért az Úr Mózesnak, Áronnak és Miriámnak: Menjetek ki ti hárman a gyülekezetnek sátorába; és kimenének ők hárman. Akkor leszálla az Úr felhőnek oszlopában, és megálla a sátornak nyílásánál; és szólítá Áront és Miriámot, és kimenének mindketten. És monda: Halljátok meg most az én beszédeimet: Ha valaki az Úr prófétája közöttetek, én megjelenek annak látásban, vagy álomban szólok azzal. Nem így az én szolgámmal, Mózessel, aki az én egész házamban hív. Szemtől szembe szólok ő vele, és nyilvánvaló látásban; nem homályos beszédek által, hanem az Úrnak hasonlatosságát látja. Miért nem féltetek hát szólani az én szolgám ellen, Mózes ellen? És felgyullada az Úr haragja ő reájok, és elméne. És a felhő is eltávozék a sátor felül, és ímé Miriám poklos vala, fejér mint a hó; és rátekinte Áron Miriámra, és ímé poklos vala.’ Miriám leprás lett!

Jól figyeljetek rám! Két szolgálatban (ministry-ben) dolgoztam a múltban, az egyik ebben a városban volt, a másik pedig Dallasban, ahol 400 alkalmazott volt. Akárhányszor valaki munkatárs úgy ment el, hogy kritizálta vagy panaszkodott a vezetőségre, akiket Isten helyezett föléjük, vagy anyagi katasztrófába, vagy válásba keveredtek, vagy betegség jött rájuk. Minden egyes alkalommal ez bekövetkezett, mint egy törvényszerűség. Amikor Isten felhője felemelkedett, Miriám leprás lett. Pedig ez egy olyan nő volt, akinek a próféciái benne voltak a Bibliában. De megbánta a bűnét és 7 nappal később helyreállította az Úr. Most jól figyelj, ha te Isten kijelölt felkentje ellen szólsz, maga Isten ellen szólsz! Értitek ezt? Pont emiatt nem bántotta volna semmi pénzért sem Dávid Sault. Pedig Saul az Úrnak 85 papját meggyilkolta, kihasználta a saját nemzetét, bántotta az embereket. És amikor Isten mély álmot bocsát a csapatra, és Dávid rátalál a táborban alvó Saulra, Abisai felajánlja, hogy hadd ölje meg, mert biztos az Úr adta a kezükbe Sault. De Dávid válasza az, hogy „Ítélje meg őt Isten, nem én, Saul nem az én szolgám, hanem Istené!”

Hadd fejezzem be ezzel a mai napot: Hogyan tudod megvédeni magad jézabel szelleme ellen?
Hogyan véded magad? Menjünk együtt az 1Sámuel 3-ba. Nem akarom ezt a napot befejezni anélkül, hogy erről ne beszéljünk. Tehát 1Sámuel 3:1. Mielőtt olvassuk, nézzetek rám. Ezt a Sámuel nevű fiatalembert Isten egy olyan gonosz ember alá helyezte, hogy még Isten is azt mondta, hogy „megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohasem töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véres áldozattal, sem ételáldozattal”. Azért az nem semmi, ha Isten egy ilyet kimond valakire. Nincs és nem is lesz soha olyan áldozat, ami eltörölné az Éli házának álnokságát. Nagyon gonosz lehetett, nem? Nagyon korrupt vezető is volt. Tudjátok mit csináltak a fiai? A templom bejáratánál összefeküdtek a nőkkel. És manipuláció és erőszak által szedték ki az emberekből a felajánlásokat. Szóval ez a Sámuel szolgált az Úrnak Éli előtt. Mit jelent, hogy „Éli előtt”? Azt, hogy alávetette magát Éli főpapnak, mert Isten helyezte őt oda. Ebben az alávetettségben maradt! Na, de mi van akkor, ha a vezetőm arra kér, hogy bűnt kövessek el. Ebben az esetben ugye tudjuk, van egy magasabb törvény – Sidrák, Misák és Abednégó nemet kellet, hogy mondjon a királynak, mert Istennek akartak engedelmeskedni. De a legtöbb esetben, amikor keresztények nem vetik magukat alá a vezetőiknek, nem olyan helyzetben történik, ahol nyilvánvaló bűnről van szó, hanem olyan területen, ahol például nem tetszik nekik az, ahogy az adakozás/gyűjtés történik a gyülekezetben, vagy ahogy az istentisztelet zajlik, vagy ahogy a gyülekezetet vezetik, vagy ebben, vagy abban, stb….

Visszatérve Sámuelre: Sámuel szolgált az Úrnak Éli előtt, és Isten megítélte Élit. Nézzük meg mit mond az ige: „És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás.” Ugye miért is volt ez így? Mert akkora volt a bűne Élinek és a fiainak, ugye? De nézd meg, mit mond a 19. vers: „Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő igéiből a földre nem hagy vala esni. És megtudá egész Izráel Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett.” Mi történt Sámuellel? Növekedett! Ebben a hatalmas nyomásban, amiben élt, növekedett! Látjátok ezt ti is? Tehát, hogyan vált Sámuel Isten prófétájává? Vajon úgy, hogy egy bizottságot létrehozott, és ellene ment az aktuális vezetésnek?? Látjátok már, hogy honnan erednek azok a gyülekezet-szakadások? Itt olvasunk egy emberről, Sámuelről, aki féli az Urat, alávetettségben marad, és még egy olyan helyen is, ahol „igen ritkán volt az Úrnak kijelentése”, Isten kijelenti magát az igéjén keresztül ennek az alávetettségben élő fiatalembernek. Isten kijelentései ritkán jöttek, de Isten kijelenti magát ennek a fiatalembernek. Miért? A szíve állapota miatt!

Tudjátok ez az, amit sokan nem értenek. Sokan közületek nem értitek, hogy te nem vagy felelős a fölötted levő emberekért. Megengeditek nekem, hogy itt és most felszabadítsalak titeket ez alól a nyomás alól, amit néhányan cipeltetek? Te nem vagy felelős! Nem vagy felelős, azért amit a pásztorod csinál, amit az elnököd csinál, amit a kormányodban lévő vezetők csinálnak. Mert a Biblia azt mondja, hogy a kormányod vezetőiért járj közben, imádkozz értük, adj hálát értük és tiszteld őket. A pásztorodnak engedelmeskedj és vesd alá magad nekik. Az egyetlen, akiért felelős vagy, az saját magad! Meg azokért, akik alattad vannak. De legtöbben olyan sok időt töltenek azzal, hogy a fölöttük levők miatt aggódjanak, hogy elfelejtenek saját magukkal törődni. Hogyha bizonyos emberek legalább annyi időt szentelnének saját maguk vizsgálgatására, mint amennyit azzal töltenek, hogy mi van az éppen aktuális sztárok életében, a pásztor életében, a politikusok életében, akkor ébredést kéne látnunk. Tudjátok, miért akarnak sokan állandóan a pásztorról meg másokról beszélgetni? Mert a pletyka finomabb a csokinál is! A testnek nagyon ízlik, de a szellemedet megöli!

Tehát, hogyan véded meg magad ettől a szellemtől? 1Péter 5:5: „Hasonlatosképpen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel…” Itt van az az erő, amely megvéd téged jézabel szellemétől – az ALÁZAT. Öltözzétek fel! Mert ez egy védőruha! A büszkeséget csak akkor fogod tudni kiszűrni, ha alázatban jársz. „… mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat Ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.” Milyen gondról beszél itt? Arról a szenvedésről és nyomásról, amin most átmész. Testvéreim, beszéljünk egy pillanatra az alázatról. Pálnak volt egy kijelentése Filippi 3-ban. Itt sorolja fel a saját eredményeit, melyeket kereszténnyé válása előtt szerzett, de aztán hozzáfűzi a 7. versben, hogy: „de amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. Sőt annak felette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem…” Pál itt más néven azt mondja, hogy minden, amit megtérése előtt nyert el, az már elmúlt, eltűnt. Mikor valaki igazán megtér, mi történik? Mindent kárnak ítél! De aztán a megtérés után mi történik? Utána jönnek azok az eredmények, amelyeket már az Úrban szerzünk, ugye?

Olvassuk tovább: Filippi 3:12: „Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.
Atyámfiai, én magamról nem gondolom, hogy már elértem volna: De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam mögött vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.” Itt viszont már nem a megtérése előtti eredményeiről beszél, hanem azoknak a hátrahagyásáról beszél, amit megtérése után ért el. Arról beszél, hogy hátat kell fordítania ezeknek, hogy az előtte levőknek neki tudjon feszülni. Alázatba kell, felöltözzem, és tudatosítanom magamban, hogy mindaz, ami mögöttem van, Isten kegyelméből történt, és előre kell mennem. Ez történik sokakkal – mikor először megtérnek. Rájönnek, hogy mindent, ami mögöttük volt, kárnak ítélnek. De azután eltelik néhány év, kiolvassák a Bibliát, tartottak már gyermek-bibliaórát, ismeret beszédét szólták valakinek, vagy valaki eldőlt a kenet alatt, miután rátették a kezüket, és egyszeriben megszállja őket a büszkeség, és a gőg: „Hát, igen, még a pásztorom sem működik olyan hatékonyan, mint én!”

Lehet, hogy ezt nem is mondják ki, de a szívükben biztos, hogy ezt gondolják! Ezt úgy hívják, hogy büszkeség!! Pál azt mondja, hogy ahhoz, hogy a felülről való elhívásra igyekezzek, a hátam mögött levőket el kell felejtenem, el kell engednem. Na, most, egy pár percre vizsgáljuk meg az életét. Ki ért egyet azzal, hogy Pál az Új Testamentum legnagyobb apostola? Ő írta a felét az Új Testamentumnak, egyetértesz velem?

Na, most, hadd mutassam meg neked, hogy mit mond magáról ez az apostol. Menjünk együtt az 1Korinthus 15-be. A 9-es vers így szól: „Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.” Nézzetek rám! Ez a levél Krisztus után 55-ben íródott. Eddigre Pál már néhány missziói útján túl volt. Gyülekezeteket alapított, nem csak a környező népek között, mint Júdeában és körülötte, hanem Ázsiában is, és más országokban is. Egy nagyon nagy becsben tartott ember volt, különösen ezekben a gyülekezetekben, hiszen ő alapította ezeket. Ennek ellenére nézzétek, hogy hogyan vélekedik magáról – „én vagyok a legkisebb az apostolok között”. Látjátok, hogy hogyan vélekedik? Nem úgy, hogy ’Én aztán már tévében is szerepeltem, a leghíresebb újságokban írtak rólam, könyveket írtam, sőt ezek a könyvek vezetik az eladási ranglistát.’ Pedig ezeket én is mind elmondhatnám magamról – voltam tévében, benne voltam nagy újságokban, a könyveim nagyon jól fogynak, de hadd mondjak valamit! Tisztában vagyok vele, hogy kinek az eredményei ezek, tudom ki tette ezeket! És teljesen tisztában vagyok azzal is, hogy mit érek nélküle – nem vagyok több a föld poránál. Bármi, amit tettem, egyedül Isten kegyelméből történt. Lucifer is abba a hibába esett, hogy elfelejtette kitől kapta mindazt, amije volt! Semmi olyanod nincs, semmi, és nem érdekel, hogy mennyire nagy a talentumod, vagy mennyire nagyszerű vagy! Jobban teszed, ha észben tartod, hogy kitől kaptad!

1Korinthus 15:10: „De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az Ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan, de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.” Kik azok a „mind azok”? A többi apostol, ugye?
És egy pillanatra lehet, hogy úgy tűnhet, hogy Pál büszke, mikor azt mondja, hogy „sőt többet munkálkodtam”, mert tény, hogy sokat munkálkodott, de utána rögtön látjuk, hogy azt mondja, „de nem én voltam…”.

Ugorjunk 7 évvel későbbre, Krisztus után 62-be, az Efézusi levél 3. részébe. Mostanra már még jobban ismerik Pált, elterjedt a hírneve még szélesebb körökben, ismert mindenfelé. Ehhez képest nézzük meg, hogyan vélekedik magáról Krisztus után 62-ben: „Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott ez a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus végére mehetetlen gazdagságát.” Nézzetek rám! Nem semmi, ugye? Hét év alatt eljutott az apostolok között a legkisebbtől, a szentek között legkisebbig! Miközben persze az elmúlt hét évben még több eredményt ért el. De ennek ellenére jól látható Pál magatartása. És mind tudjuk, hogy az igében nem lehet túlozni. Pál itt nem olyan, mint néhány keresztény, hogy azt mondják, ’Ó testvérem, ez csak az Úr kegyelméből volt, (de azért remélem, látjátok, hogy mennyire ügyes vagyok!)’ Az igében nem lehet hazudni!

Pál tudta a lénye legmélyén, a szellemében, hogy kizárólag olyan képességei vannak, amit Istentől kapott. Minél idősebb lesz Pál, annál kevesebbet tulajdonít magának – azaz növekszik az alázatban. És pont ez az, amit Jézus is tett: lejött az Atya jobbjáról, megalázta magát, szolgai módon engedelmes volt egészen a halálig, letette az életét, pedig tudta, hogy egyenlő Istennel. És ezért Isten felmagasztalta őt. Ez az út, amiről Pál is beszél, a felülről való elhívás felé az önmagunknak való meghalás és az alázat az út. Mi történne, ha az Egyház eljutna oda, hogy igazán megalázzuk magunkat, és egymást és Istent szolgáljuk tiszta motivációkból? Mi fog történni, ha ez bekövetkezik? Az biztos, hogy akkora ébredés lesz, mint még soha! Mert ez a nemzet a büszkeségéből él. És a keresztények is pont abból élnek, amiből a világ él. ’Nekik van ilyenük, akkor nekünk is kell! Nekik is van olyanuk, akkor nekünk is kell!’

És az alázaton nem vallásosságot értek, nem gerinctelenséget és gyengeséget értek ezen. Hanem azt jelenti, hogy megbízol Istenben minden felől. Dávid alázatos volt, de mindeközben bátor is, mint az oroszlán! Soha ne párosítsd az alázatot gyengeséggel!! Az alázatnak az erő a párja! Az alázatnak a bátorság a párja! Mert a mi bizalmunk Isten kegyelméből ered! Ámen!