2008.03.31./2011.11.15.
KULCS A HALÁLKÖZELI ÉLMÉNYEKHEZ
A
legtöbb embert foglalkoztatja az a kérdés: mi történik majd a testünk elmúlása
után? Tudósok és egyszerű emberek egyaránt keresik erre a választ. A Biblia
segítségével képet nyerhetünk arról, hogy mi történik a halál pillanatában és
hová kerülünk azután.
Ehhez
először is fontos megértenünk az ember hármas felépítését: az ember igazi valója
a szelleme, van lelke (értelem, érzelem, akarat) és testben él (1Thes. 5,23). Sajnos a
korábbi magyar bibliakiadások nem különböztették meg a szellem és lélek fogalmát,
ennek következtében az emberekben nem is alakulhatott ki tiszta kép e témáról. Isten
a teremtés során megalkotta az embert a föld porából és az Ő Szellemét adta belé,
aki így lett élő lénnyé (1Móz. 2,7). E mellett meg kell értenünk, hogy egy
szellemi világban élünk, amely körülvesz bennünket. A fizikai világ a szellemi
világ képmása. Tehát előbb volt a nem látható birodalom, és utána hozta létre
Isten a látható és érzékelhető dolgokat (Zsid. 11,3).
Jézus
egy megtörtént esetről beszél a Lukács Evangéliumban, amely tanulságos, és
megértést, kijelentést adhat nekünk ma is. A gazdag ember és Lázár igaz története
a kulcs a halálközeli élmények megértéséhez is.
Lukács 16,19-31
Volt pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan
vigadozván: És volt egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve,
fekélyekkel tele. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a
gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit. Lőn pedig,
hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig
a gazdag is, és eltemetteték. És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén,
és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében. És ő kiáltván, monda:
Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő
ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e
lángban. Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a
te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te
pedig gyötrettetel. És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy
közbevetés van, úgyhogy akik akarnának innét tihozzátok általmenni, nem mehetnek,
sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. Monda pedig amaz: Kérlek azért téged
Atyám, hogy bocsásd el őt az én atyámnak házához; Mert van öt testvérem; hogy
bizonyságot tegyen nékik, hogy ők is ide, e gyötrelemnek helyére ne jussanak...
Amikor a testben megszűnik az élet, a szellem és a lélek kiköltözik onnan. A halál csak azt jelenti, hogy a szellem és a test különválik. A halál, a földi lakozásunk végét jelenti. Ezt ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor a kesztyűből kihúzzuk a kezünket. A „kileheli a lelkét” még ma is közismert szóhasználat a nyelvünkben. A fenti történetből kitűnik, hogy az ember tudata, érzései a halál után is léteznek. Az elhunytak testét valószínű, már rég elhantolták, sőt az meg is semmisülhetett, – de ennek ellenére minden dolognak a tudatában voltak. Ez egy másik tényt is igazol: a tudat, a gondolkodás, az elme nem az agyhoz kötődik, hanem a lélekhez. De a lélek – amely az értelem–érzelem–akarat hármas egységét foglalja magába – az agyon keresztül nyilvánul meg.
Jézus
mennybemeneteléig az istenfélő emberek szelleme egy várakozóhelyen tartózkodott,
amelyet a Biblia „Ábrahám kebelének” nevez. A hitetlen emberek pedig akkor is
egyenesen a pokolba jutottak. A gazdag érezte a lángok okozta kínokat, és az
emlékezete is működött – távol a testétől! Víz után epekedett, és megoldást
is javasolt a szomja csillapítására. Képes volt azon is gondolkodni, hogyan menthetné
meg a pokol gyötrelmeitől a hozzátartozóit. Ehhez a világosságban levő
Ábrahámtól kért segítséget – küldje el Lázárt, és enyhítsen iszonyú
tikkadtságán. De nem kaphatott semmilyen segítséget, mert a Biblia tanítása szerint
a pokol és a menny között nincs lehetőség az átjárásra. Nem lehet az egyik
helyről a másikra átmenni.
Félreértés
ne essék, a gazdag nem a vagyona miatt szállt alá a pokolba, és a szegény nem a
nincstelensége miatt indult el felfelé. Hogy a halál után melyik helyre kerül az
ember szelleme, azt egyedül és kizárólag az üdvösség megléte vagy hiánya
határozza meg, amelyet nem a cselekedeteink által nyerhetünk el! Örökre meghatározza
a jövőnket az, hogy a szívünkben ott van-e Krisztus, vagy nélküle élünk!
A
test halála után a szellem – hozzákapcsolódva a lélek – tovább él, de nem
mindegy, hogy hol! Aki még itt a földi életében elfogadja Krisztust Urának és
Megváltójának, az kegyelemből, hit által üdvösséget nyer, mennyei
állampolgárság birtokosa lesz, és a halála után a Mennybe kerül. A halál kapu az
örökkévalóságba. Az örök élet – amiben gyakran kételkednek az emberek –
a mennyei örökkévalóságban eltöltött életre vonatkozik, és nem a földön
felöltött fizikai testre. A hívő számára a halál az Istennel való találkozást
jelenti.
Jézus Krisztus az egyetlen út az Atyához! (Ján. 14,6) Kizárólag Jézus elfogadásával lehet a Mennybe jutni! Az üdvösség nélküliek osztályrésze a pokol minden szörnyűsége, amelyből soha nem szabadulhatnak ki (Márk 16,16). Tehát mindössze két hely van a szellemvilágban: a Menny és a pokol – és az Írás szerint a kettő között nincs lehetőség az átjárásra! A Biblia nem tanít tisztítótűzről sem! Az elhunytak üdvösségért szintén semmi értelme imádkozni! Jól teszed, ha az Ige alapján ellenőrzöd a mennyei állampolgárságodat, és nem hagyod magad megtéveszteni.
A
Római levél 10,9-10 verseiben - Pál apostol által
A
test a szellem nélkül halott (Jak. 2,26). A halál nem más, mint átmenet a fizikai
életből a szellemi életbe. A test halálával egy új élet kezdődik a szellemi
világban. Hasonlóképpen a hernyó is elpusztul a bebábozódása során, hogy idővel
egy csodálatos lepke válhasson belőle. Mind többen számolnak be a klinikai halál
állapotában átélt eseményekről. Akik már megtapasztalták a ragyogó fényben
úszó mennyei paradicsomot, azok nem is kívánkoznak visszajönni ebbe a földi életbe,
mert vonzóbbnak tartják azt a „más” életformát. Mert a Menny dicsőséges
országában mindig szeretet és béke van, ott soha nincs bánat, fájdalom és gyász.
Ritkábban, de előfordul az is, hogy nyomasztó halálközeli élménnyel térnek vissza
egyes emberek az életbe. Az újjászületett hívők szelleme a menny felé tart, a
Krisztus nélkülieké pedig a pokol felé. Ebből adódik hát a kétféle
Testen
kívüli élmény, megtapasztalás lehetséges a klinikai halál állapotában, illetve
élő embernél a szellemi elragadtatás során. Isten kegyelméből ily módon
esetenként bepillantást kaphatunk a szellemi világba. Ilyenkor az ember szelleme kilép
a testéből, a szellemi világban megtapasztal dolgokat, majd visszatérve – az esetek
egy részében – emlékezik is erre. Többek között Pál (2Kor. 12,2-4) és János
(Jel. 1,1-2) apostol is betekintést nyerhetett a Mennybe a Biblia tanúsága szerint.
2Korinthus 12,2-4
Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt, hogy testben-é, nem
tudom; hogy testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja, elragadtatott a harmadik égig.
És tudom, hogy az az ember, hogy testben-é, hogy testen kívül-é, nem tudom; az Isten
tudja, elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, amelyeket nem
szabad embernek kibeszélnie.
Isten
dolgai szellemi jellegűek, ezért az érzékszerveinkkel nem foghatjuk fel ezeket, sőt
egyesek bolondságnak is tartják (1Kor. 2,14). Fizikai jellegű vizsgálatok, műszerek
nem képesek Isten szellemi dolgait kimutatni. Ahogy a víz nem keveredik az olajjal,
ugyanúgy nem keverednek a szellemi dolgok a fizikai dolgokkal. Ezek csak akkor érthetők
meg a számunkra, ha szellemi emberré válunk, azaz üdvözülünk, és
megkeresztelkedünk a Szent Szellemmel.
1Korinthus 2,14
Érzéki
Akik
bepillantást kaptak a Menny királyságába, azoknak többsége már másképp tekint az
életre. Sokan nem értik, hogy mi történt velük, sőt, nem is merik megosztani
másokkal, mert nincs erről bibliai ismeretük, igei alapjuk. A teljes-evangéliumi –
nem tradicionális – felekezetek képesek felkarolni azokat, akiknek problémájuk
adódik ezen a téren.
Istennek
az idő előtti (korai) halálhoz semmi köze, Ő 120 évet ígért az embernek (1Móz.
6,3). A sátán az, aki az életünkre tör. Isten azok esetében, akik idő előtt
költöztek ki a testükből, visszaküldheti az ember szellemét a testbe, hogy a Tőle
kapott elhívását betölthesse, feladatát elvégezhesse. Mert Ő csak itt a földön
tudja használni a gyermekeit. Ugyanis minden keresztény feladatául kapta az Evangélium
hirdetését, és az Úr kegyelmének és dicsőséges munkájának elbeszélését, hogy
mind többen a jézusi útra térhessenek (Mát. 28,19).
-bf-
Milyen
a kapcsolatod Istennel?
Hiszed, hogy Jézus feltámadt a halálból, és él?
Megkérted már Őt, hogy legyen az életed Ura?
Ha még eddig nem hívtad be a szívedbe,
akkor itt az ideje, hogy hangosan imádkozz:
Hiszem, hogy Jézus Istennek Fia,
aki meghalt az én bűneimért és
feltámadt a halálból az én megigazulásomért.
Kérlek Jézus, legyél az én Uram!
Jézus, elfogadlak Uramnak, Megváltómnak és Gyógyítómnak!
Az Ő szent vére megtisztított minden bűntől!
Meg vagyok váltva! Újjászülettem Krisztusban!
Köszönöm Úr Jézus az örök életet! Ámen.