2007. 06. 27.
A BOLDOG HÁZASSÁG ALAPJAI
Bor
Ferenc – 2007. 05. 13. Szekszárd
Az ott elhangzott tanítás korrektúrázott változata.
Az
Úr Jézus Krisztus nagy-nagy szeretetével köszöntünk benneteket. Úgy látom, hogy
mindnyájan vágyakozó és elváró szívvel vagytok itt. Halleluja! Tudjátok mit jelent
a „Halleluja”?
A Hallelu-Yahve szóból ered, ami szó szerinti fordításban annyit
tesz: „Dicsérd Istent”!
Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: én vagyok a Bor, feleségem a
Bordám és itt van két Borszármazék is.
Nagyon sok a mondanivalóm számotokra. Meglátjuk, meddig jutunk. A
lényeg az, ahogy azt a pásztorotok is említette imájában, hogy ma az Úr szólni fog
hozzátok.
A tanítás címe érdekfeszítő: A
boldog házasság alapjai.
Először is járjuk körül, mi is a boldogság? Illetve mi az, hogy boldog?
Mit jelent ez a szó? Az értelmező szótárt hívtam segítségül, hogy ha már a
tanítás címe az, hogy boldog házasság, akkor azért tudjuk meg mit jelent az, hogy
„boldog”, vagy „boldogság”. Sejteni ugyan sejtjük, ugye, hogy mi az, de
konkrétabban fogalmazzuk meg!
A boldog azt jelenti, hogy az
ember a sorsával, a körülményeivel való megelégedés érzésétől teljesen
áthatott. Gyakorlatilag a „boldog” az egy lelki állapot. A teljes megelégedettség
érzésével eltöltő, boldogító állapot.
A boldogság -
hasonlóképpen megfogalmazva – egy érzelmi állapot. Egy olyan érzelmi állapot, ami
a vágyaink kielégülése folytán jön létre megelégedettség- és örömérzet
formájában. Mi már nagyon jól tudjuk a Bibliából, hogy az ember hármas
felépítésű szellemi lény: szellem-lélek-test. E hármas egység szükségleteinek a
kielégítése idéz elő egy boldog állapotot.
Közben nézem a jegyzeteimet, mert nem nagyon szeretnék elkalandozni.
Van-e ma újonnan jött köztetek?
Ugyanis a mai tanításra meggyőződésem, hogy nagyon nagy szüksége
van mindenkinek. Mondhatom úgy is, hogy ez egy „ütős” tanítás lesz.
Mivel sok mindenre ki kell térni ma, inkább csak a jéghegy csúcsát
érintjük. Mindenből kaptok egy kis csipetnyit, mert arra most nincs elég idő, hogy el
is mélyedjünk a különböző témakörökben. De hiszem, hogy bőven kaptok új
információt, elég lesz a batyuban hazavinni!
Attilát megkérem, hogy segítsen majd az igéket felolvasni. Többek
között az 5 Mózes 32,2-t. Ez nagyon a szívemhez szólt. Nem régen hozta az Úr elém.
Az is egy tanító alkalom volt, de akkor én ültem ott a sorokban hallgatóként.
Mózes így imádkozta le a tanító kenetet: „Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint
harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!”
Ámen. Mózes így imádkozta le a tanító kenetet.
Tudjátok, hogy öt szolgálati elhívás létezik. A tanítói
szolgálat az, amikor a tanító „kicsomagolja”, kibontja az Igét, és a szájába
rágja a bárányoknak. Tehát egy-egy Igét, egy-egy témakört kiveséz. Lenne egy
kérdésem: Miért adta Isten az Igét a számunkra? Rögtön meg is válaszolom. Azért,
hogy magunkat kiigazíthassuk. Az Ige a tükör.
Amikor reggelente a tükör elé állunk, ugye olykor azt látjuk, hogy a „rőzsénk”
nem úgy áll, ahogy kellene. Ilyenkor gyorsan megigazítjuk, megfésüljük.
A fenti példára alapozva az életünk tükre az Ige kell, hogy
legyen! Az Igére alapozva kell kiigazításokat tennünk.
A
mai témára térve általánosságban elmondható, hogy a keresztény házasságok sem
mind mentesek kisebb-nagyobb problémáktól, de zűrzavar csak azokban a keresztény
házasságokban van, ahol az Igét nem cselekszik
meg. Pedig Jakab világosan tudtunkra adja, hogy a hit önmagában halott. Cselekedetek
kellenek mellé!
Mindaz, amit eddig tanultatok, kamatoztatható a házasság
témakörében is. A szeretet, a hit… és a többi. Azt is elárulom, lehet, hogy most
nem csak azt fogjátok hallani, ami a szátok íze szerint való, de az Úr Igéjét fogom
szólni a számotokra. Felhívom a figyelmeteket arra, hogy a képernyő bal alsó
sarkában, a piros karikában van egy 18-as szám, ami a korhatáros témára hívja fel a
figyelmet. Isten Igéje ezzel a területtel is foglalkozik, nevezetesen a házasélettel.
Kimondhatjuk,
hogy az élet leghosszabb utazása a házasság. És mivel ez így van, tanítani kellene
a családi életet – még a házasságkötés előtt. Persze ha valaki túl van már a
házasságkötésen, még akkor is tanulhat. A jó pap is holtig tanul. Egy újságcikk
jelent meg nálunk, a megyei lapban, „Tanítani
kellene a családi életet” címmel. Ha Ti magatok nem interneteztek is, de van
gyermeketek, unokátok, akkor általuk is megtalálhatjátok a neten. A „Békevár”
portálon sok, a házassággal, gyermekneveléssel, családi élettel és ehhez
hasonlókkal foglalkozó témában találtok tanításokat. Az előbbiekben jelzett cikk
részlete is megtalálható ugyanitt. (A Békevár weblap úgy működik, hogy szellemi
kapcsok és kötelékek által sokan munkálkodnak annak feltöltésén. A testvérek
közül vannak, akik fordítanak, mások korrektúráznak, stilizálnak. Így áll össze
a honlap.)
Visszatérve
eredeti témánkhoz: tanítani kellene a házasságot! Életerős társadalom csakis
egészséges családokra tud épülni. Tehát ahhoz, hogy egy társadalom jól
működjön, és egészséges legyen, kellenek életerős és egészséges családok.
Ahogy körülnézünk, sajnos nem mindenhol ezt látjuk. Sok helyütt
csak döcög a házasság, mert a házastársak nem kaptak igei tanítást a
házasságról: hogyan is kell az Igére alapozva élni a házasságban?
Egy megdöbbentő igazságot osztok meg veletek. Isten, a család
fején, azaz a férjen kéri számon, illetve a férj kap ítéletet azért, hogy mi
történik a családban. Ahogy a téma miatt végiggondoltam a környezetem tagjainak, az
utcánkban élőknek és a szolgálóknak az életét, rádöbbentem, hogy bizony vannak
beteg férjek és vannak, akik el is költöztek az élők sorából. Úgy látom, mintha
több lenne az özvegyasszony, mint az özvegy férj. Nem tudom, Ti hogy vagytok ezzel, de
ez egy nagyon megszívlelendő dolog. A férjeknek a sarkukra kell állniuk.
Két
véglet van: az egyik ember túlságosan szégyenlős, zárkózott, a másik pedig
túlontúl nyílt. Én szeretnék egyidejűleg konkrét is lenni, de ugyanakkor tapintatos
is a mai tanítás során.
Ugye nincs a számotokra kényes kérdés? Halleluja! Tovább
mehetünk? Az első akadályt jól vettétek.
Most egy megtörtént esetet mondok el: egy nőegyesület meghívott
egy pásztort, hogy tanítson a szexuális életről. A felesége ezt valamilyen módon
megtudta és gratulált neki mondván: „– Hála Istennek, hogy meghívtak drága
férjem ebbe a nőklubba. Miről fogsz tanítani?” A férj annyira szélsőségesen
tartózkodó volt a felesége előtt, hogy nem azt mondta, hogy a szexuális életről
fogok előadást tartani, hanem hímezett-hámozott, végül azt mondta, hogy a
vitorlázásról. Ez megtörtént eset, úgy hallgassátok! Az előadás után az egyik
gyülekezeti hölgy találkozott a feleséggel. Most jön a poén! Azt mondta neki, hogy
dicsőség Istennek, amiért a te férjednek ilyen csodálatos a rálátása és
megközelítése a dologgal kapcsolatban. A feleség persze megdöbbent – mert ugye, ő
úgy tudta, hogy a férje a vitorlázásról tanít – és így szólt: „– Hát nem
elképesztő? Életében kétszer próbálta, egyszer rosszul lett és kijött a gyomra,
kiadta a reggelit, másodszor meg leesett a kalapja.” Látjuk ugye, milyen hibás
gyakorlat ennyire szélsőségekbe esni?!
A
mai tanítás érinti Isten szexuális tisztaságra, illetve a házaséletre vonatkozó
tervét. Erről még keresztény körökben is igen keveset beszélnek. Én hálát adok
Istennek azért, hogy az a sok kérdés, ami korábban volt bennem, megválaszolásra
került. Legalábbis egy része. Biztos, hogy van még olyan is, ami szűz terület.
Történt egyszer, hogy egy szolgálótársunkkal beszélgettünk
erről a témáról és ő buzdított, hogy imádkozzak azért, hogy az Úr hozzon elénk
több házassággal kapcsolatos tanítást. A mi könyveink között talán kettő van,
ami ezzel foglalkozik, ha jól emlékszem. És jött elém bőven tanítás.
Tehát miért van szükség arra, hogy Isten tervét megismerjük a
házassággal kapcsolatban, illetve a házaséletre vonatkozóan? Azért, mert Isten azt
szeretné, hogy mi az Ige nyomdokain járjunk
minden területen. Ahhoz, hogy megfelelően tekinthessünk a szexualitásra, alá kell
rendelni azt Annak, Aki teremtette, az Úrnak. Nagyra kell értékelni, és hálát kell
adni érte Istennek, hogy nekünk adta a szexualitás
ajándékát. Nyomatékosan kihangsúlyozom, hogy ajándékát.
Később a gondolkodásról is ejtünk majd néhány szót, mivel
sajnos a gondolkodás nem mindig követi az Igét ezen a területen. Az intimitás
általában azokban a házasságokban probléma, ahol elhanyagolják, vagy nem kellő
hangsúllyal kezelik ezt a területet. Tehát csak másodlagos, harmadlagos, vagy
ötödleges témaként.
Megnyugtatásképpen azt azért szeretném elmondani, hogy az én
feladatom a tanítás és nem a számonkérés. Szeretném, hogyha mindenki örömmel a
szívében menne haza, és senkiben sem születne bűntudat attól, ami ma itt elhangzik,
mert nem az a célja a tanításnak, hogy bárkiben is bűntudat keletkezzen. Az alkalom
végén, ha valakinek személyes kérdése is lenne, állunk rendelkezésetekre. Senki ne
menjen úgy haza, hogy megválaszolatlan kérdés van a szívében.
Múlt
szombaton volt a főpróba, mert ez a tanítás majdnem egészen így elhangzott már –
kicsit rövidebb formában. Váratlanul Siófokon kellett helyettesítenem az ottani
pásztort ballagás miatt. A gyülekezet ugye, a tizenévesektől a 70-80 évesekig
tevődik össze. Tehát a korosztály elég széles és az emberben óhatatlanul
felmerül, hogy az egyik korosztály nyitottabb, míg a másik, feltételezhetően
zárkózottabb e témában. De az alkalom végén az Úr megerősített abban, hogy
kellett erről szólnom. Többen is odajöttek, hogy még fél órát elhallgatták volna.
De a csend is, ami az alkalom alatt volt, magáért beszélt. Volt, aki még egyszer meg
kívánta hallgatni, mert ettől a tanítástól olyan sokat kapott. Hiszem, hogy Ti is
így mentek haza. De legyen nyitott a szívetek Isten Igéjére.
Ezért
most egy közös imára invitállak benneteket:
„Drága Jézusom! Hajlandó vagyok a
ma hallottakon elmélkedni, mert meg akarom érteni Isten akaratát az életem minden
területére vonatkozóan, és ez kiterjed a házasságomra és a házaséletemre is.
Ámen!”
Tudsz-e
úgy gondolkodni a házasságról és a házaséletről, mint Isten? Valószínű, hogy
még nem egészen, de a kérdés amúgy is inkább az, hogy szeretnél-e úgy gondolkodni?
Ámen.
Ha a tanítás valamelyik része most éppen nem vonatkozik rátok mert
vagy fiatalok vagytok még hozzá, vagy már olyan korban vagytok, hogy nem akartok ismét
házasságot kötni, akkor azt kérem tőletek, hogy raktározzátok el, amit ma tanultok.
Ha személy szerint most nincs is rá szükségetek, akkor is raktározzátok el a
hallottakat, mert később áldásotokra lehet, vagy áldássá válhattok mások
számára. Hiszen lehetnek gyermekeitek és unokáitok is, akik ahogy növekszenek, bizony
sokszor tesznek fel kérdéseket az Anyukának, vagy a Nagyszülőknek: „Anyu,
hogy is van ez és ez…?” És akkor majd tudsz válaszolni rá. De vannak
szomszédaitok, munkatársaitok is, tehát áldássá tudtok lenni mások számára.
A
tanítás-írás során egy kijelentést kaptam az Úrtól, hogy Isten csak azt tudja megpecsételni, ami az Ő terve
szerint van. Illetve Isten csak azt tudja
megáldani, ami Vele azonos elvekre épül. Ugye, szépen hangzik? Halleluja!
Van egy meggyőződésem: a pásztorok bármilyen lelkesen is
tanítják az Igét a hitről, a gyógyulásról, a gyarapodásról, hogyha a nyáj a
házassággal és a testükkel kapcsolatos isteni alapelveket figyelmen kívül hagyva ellenszegülésben van Istennel. Mert az
ellenszegülés megakadályozza az áttörést az életükben, legyen az a gyógyulás,
anyagi áldás, vagy bármi más.
Ismeritek a Jakab 4,7-et, szerintem tanítottak is titeket erről
mostanában, mert ez Pesten is téma volt. „Vessétek
hát alá magatokat az Istennek; álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.”
Ámen.
Akkor én most érthetőbben megfogalmazom: amilyen mértékben
engedelmeskedünk Istennek, olyan mértékben van hatalmunk az ördög felett. Tehát
hogyha 50%-ban engedelmeskedek Istennek, akkor csak 50%-os hatalmam van az ördög felett,
ami nem biztos, hogy elégséges a győzedelmes élethez. Ha 100%-ban engedelmeskedünk
Istennek, akkor 100%-os hatalmunk van az ördög felett.
Az utolsó időkben élünk. A Szent Szellem kiáradása mondhatni a
küszöbön van. Sokan imádkoznak ezért. Olyan csodálatos gyógyulásokról
beszéltünk ma délután is, hogy megdöbbentő. Ha lesz módotok, nézzétek meg a 2007.
május 9-i pesti alkalmat, akár az interneten, akár a Hálózat Tv-n – (ez utóbbin az
alkalmak 4-6 hetes eltolódással láthatóak).
A jelzett alkalmon csodálatos bizonyságot hallhattunk: Egy erdélyi
pásztor, aki mentősofőrként tevékenykedik, imádkozott egy 70 éves hölgyért, aki a
kórházba szállítás közben, a mentőautóban meghalt.
Két perc múlva Ő is, és mindannyian, akik a mentőben voltak és
egyben tanúi is az eseménynek, az árok partján elmondták az üdvösségi imát!
Tehát az utolsó időkben vagyunk. A Szent Szellemnek ki kell áradni,
mert máskülönben nem történik semmi! De hogyan fog kiáradni? Hogyan tudjuk
birtokolni a Menny erőforrásait? Úgy, hogy engedelmesek
vagyunk Istennek minden területen.
A
házasság és a házasélet területén is szükséges, hogy Isten Igéje alapján
éljünk és engedelmeskedjünk Neki. A vonatkozó Igét, illetve a fejezetet csak
említem. Az 1 Mózes 2-ben az ember teremtéséről van szó. Isten megteremtette
Ádámot a föld porából, Évát pedig Ádám oldalbordájából. Ezt mindannyian
tudjátok. Mégis vannak emberek, akik nincsenek megelégedve a saját testükkel.
Én elszörnyűködve nézem a tv-ben a különböző műsorokat, hogy
ilyen plasztikai műtétet meg olyan szépészeti operáció végeztetnek el. Nem ítélem
meg azokat, akik így tesznek, csak nekem nem szimpatikus. De, jobban jártok, ha úgy
csináltok, mint az egyszeri férj és a feleség: a feleség mindig kritizálta a saját
testét és a férje egyszer felírta a Zsoltár 139,14-et egy cédulára, odaadta a
feleségének, (vagy odatette a tükörre – nem tudom pontosan a történetet),
– amire az volt írva, hogy „kedves feleségem, vesd le a ruhádat, állj a
tükör elé és kezdd el dicsérni minden porcikádat a lábujjadtól a fejed búbjáig
végig, mert azt Isten teremtette. Mondd ki: „Magasztallak,
hogy csodálatosan megalkottál. Csodálatosak a Te cselekedeteid! És jól tudja ezt az
én lelkem.”
Tehát Isten csodálatosan alkotott meg minket. Téged és engem és
mindenkit.
A fent idézett hölgy végül eljutott oda, hogy hálát adjon
Istennek azért, hogy életet tudott adni a gyermekeinek, hogy a testéből tudta Őket
táplálni és mindezekben teljesen megértette Isten alkotásának nagyszerűségét.
Többé nem is kritizálta a testét. (Mi is tapasztaljuk, hogy itt-ott néha bizony van
egy kis úszógumi, vagy van egy kis fölösleg.)
Idefelé jövet elimádkoztuk a kék imakönyvből a fogyás imáját
is. (Súlytöbblet címen találjátok meg.) Nagyon hatékonyan használható ez az ima.
Egyébként a „túlevés” is egy fajta testi kívánság. A test egyéb kívánságai
esetén is jól alkalmazható ez az ima, csak alakítsátok át egy picit. Étel
helyett pl. azt a kívánságot helyettesítsétek be, amitől meg szeretnétek
szabadulni.
Nos, ott tartunk, hogy ott álltok a tükör előtt és megköszönitek
Istennek a csodálatos testeteket, ugye? Halleluja! Minden porcikátokat.
Azt ugye, mondanom sem kell, hogy alaphelyzetben a férfi és a nő
között van egy vonzódás. A férfi úgy
érzi, hogy hiányzik belőle valami, amit kivettek: az oldalbordája. A nő pedig
visszavágyik abba az oltalomba, amiben volt. Íme a vonzódás alapja.
Van itt egy gyönyörűséges mondat: Isten minden lánynak
születésekor egy olyan ajándékot adott
megőrzésre, amit a házasságban megoszthat majd a férjével. Az Isten által
becsomagolt ajándék miatt érdemes várni a nászéjszakáig. A világ, tudom nem ezt
követi. A világ nem ezt vallja, nem így működik. De Isten Igéjében ez az alapelv.
Ha netán valaki idő előtt eltékozolta volna az ajándékát, ne
essen kétségbe. Istennél mindenre van megoldás. Isten kegyelméből mindent újra lehet kezdeni. Ámen! Jaj de jó!
A nászéjszakán az ifjú feleség egy olyan ajándékot adhat a
kedvesének, amit ő senki mástól nem kaphat meg. Gondolom, hogy mindenki kapott már
ajándékot szülinapjára, névnapjára, csokit, virágot, akármit. Vagy gondoljunk a
karácsonyra, amikor ide-oda dugdossuk az ajándékunk, – talán sikerül és nem
találják meg idő előtt –, hogy az tényleg meglepi legyen.
Ha egy ajándékot idő előtt megnéznek, kicsomagolnak, netán
használnak, akkor az milyen ajándék? Ha valakinek ajándékot
adunk, akkor azt szeretnénk, hogy ő annak nagyon örüljön, nagyon élvezze azt.
Gondolhatunk itt a karácsonyi ajándékokra éppúgy, mint a nászéjszakára, vagy a
házas élet hosszú éveire is.
A kérdés az – és ez egy női tanító szájából hangzott el,
szó szerint idézem –, hogy „Átadtad-e már ajándékként a testedet a párodnak?” Mert sok esetben ez
nem történik meg. Amikor ez a tanító megértette, hogy az ő teste ajándék a férje
számára – és a férj teste is ajándék a feleség számára – akkor a következő
házassági évfordulójukra, hogy meglepje a férjét, csomagoló masnikat szerzett be
(az ajándékhoz). De az egyik megtréfálta, mert mivel öntapadós masni volt, nem
rákötni, hanem ráragasztani kellett a testre, így a kicsomagolás kicsit fájdalmasra
sikerült... Ezért ez a bizonyos tanító azt ajánlja, hogy öntapadós masnikat
lehetőleg ne használjatok.
De a lényeg az, hogy a férjének szó szerint leesett az álla,
amikor meglátta milyen ajándékot kapott a feleségétől.
Folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy a férj teste a
feleségé, a feleség teste pedig a férjéé. Szabad áment mondani, amikor egyet
értetek!
A test és a szexualitás Isten
ajándéka a házaspárok számára. A
házaspárok számára! Ezzel felelősségteljesen kellene élni. Az Ige tanítja, hogy a
testünkre gondot kell viselni, szellemi, lelki és fizikai értelemben egyaránt. Mi
vagyunk a Szent Szellem temploma. (Mindazok, akik befogadták az Úr Jézust és
megkeresztelkedtek Szent Szellemmel.)
Mi vagyunk a Szent Szellem temploma! Mire is való a templom?
Dicsőítésre. Tehát a mi testünk dicsőítésre való. Az is dicsőítés, amit az
alkalom elején hallottunk, de gyakorlatilag úgy kell élnünk, hogy a testünkkel is dicsőítsük Istent.
A test az idő haladtával öregszik, de Pál azt írja, hogy a
szellemünk megújul. Egy bölcs asszony azt mondta, hogy igaz, hogy a testem öregszik,
de a szexuális tapasztalatom egyre gazdagabb lesz. S ez a bölcs asszony azt is mondta,
hogy a férjem, még mindig olyannak látja a testemet – 40-50 éves házasság után is
–, mint amilyen annak idején volt, mivel még mindig olyan sok gyönyört talál benne.
Isten elvárása, hogy tartsuk
tisztán az edényünket. Pál a testünket edényeknek nevezi. Isten edényének. Itt
felmerül a szentség szó is, ami azt jelenti, hogy tartsuk tisztán a testünket, azaz a
testünket különítsük el a világtól, ahol a sátán az úr.
A tisztaság akaratunknak és
Isten bámulatos kegyelmének a kombinációja. Csodálatos konstelláció, ugye? Így
lehetünk tiszták. A döntésünkön múlik, hogy akarunk-e? Tehát rajtad múlik, rajtam
múlik, hogy az Úr arany edénye leszel, leszek
vagy csak agyag edénye.
Minden információ egy lenyomatot hagy a szellemünkben ugyanúgy,
mint a fényképezőgép filmjén. Amikor a gépet elkattintjuk, lesz egy lenyomatunk, s
az már nem törölhető le. Jim Sanders is beszélt erről a lenyomatról. Nagyon fontos
megválogatni, hogy milyen körökben mozgunk, mivel táplálkozunk (szellemi
értelemben), mit nézünk meg, mit engedünk magunkhoz. Most egy szélsőséges esetet
mondok. Ha mondjuk egy ember pornó filmeket néz, akkor ez a szellemében nyomot,
lenyomatot fog hagyni. S ez újra és újra elő fog jönni, mígnem a gondolatokat is
beindítja. Jön a krampusz és bekapcsolja a „videót”, s emlékeztet, mit is
néztél korábban. És előjönnek a szennyes gondolatok.
A test szentségre teremtetett és nem szexuális bűnre. Az 1Kor. 6
fejezetéből fogunk ehhez Igét olvasni. Itt van az „ördögcsapótok”? Kétféle
bűn létezik. A Biblia kétféle bűnt különböztet meg, az egyik a szexuális bűn, a másik minden egyéb bűn. Mi a különbség a kettő
között? Az, hogy a szexuális bűn, az testen
belüli, tehát a saját teste ellen vétkezik az ember, a többi bűn pedig testen kívüli. Tehát a szexuális bűn az
beleivódik az emberbe.
1Kor. 6,13-20 : „Az eledelek a
hasnak, és a has az eledeleknek rendeltetett. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat
eltörli. A test azonban nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a
testnek. Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, minket is feltámaszt az Ő ereje
által. Nem tudjátok-é, hogy a ti testeitek a Krisztusnak tagjai? Elszakítva hát a
Krisztus tagjait, paráznának tagjaivá tegyem? Távol legyen. Avagy nem tudjátok-é,
hogy aki paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté.
Aki pedig az Úrral egyesül, egy szellem Ővele. Kerüljétek a paráznaságot. Minden
bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de aki paráználkodik, a maga
teste ellen vétkezik. Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent
Szellem temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok? Mert drága
áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben.” Ámen.
Itt előjön két dolog. Az Ige utolsó mondata arról szól, hogy a
testünkben dicsőítsük Istent, tehát úgy viselkedjünk, úgy éljünk, ahogy azt
Isten elvárja tőlünk. A másik dolog, hogy minden más bűn – tehát a szexuális
bűn kivételével minden egyéb bűn – a testen kívüli. A szexuális bűn pedig a
testen belüli és eltér minden mástól, azt mondja az Ige.
Ha valakinek bűntudata lenne, vagy találkoztok olyan emberrel, akinek
ezen a területen bűntudata van, igyekezzen megszabadulni a bűntudattól, mert az nem
Istentől van. A bűntudat ugyanis leállítja a hitet. Blokkolja a hitet és ezért az
nem fog működni. Még egy érdekes gondolat jött elő a Lukács evangélium
7-ből. A történetet a parázna asszonyról és Jézusról, gondolom, már ismeritek.
Ami ebből a lényeg, hogy, amikor ez a parázna asszony elvesztette a szüzességét,
akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy elvesztette az értékét.
Az értéket mondhatjuk erénynek is. Jó tudni, hogy abban az időben árat fizettek a
szüzességért. Tehát ára volt a tisztaságnak. Manapság nem ára van a tisztaságnak,
hanem inkább értéke. Az erényes jelzőt is használjuk ezzel összefüggésben. Nagyon
fontos mindebből kihallani azt, ami éppen szükséges. Mint már említettem, a testnek
vannak kívánságai is. A fogyókúrás ima kicsit átalakítva „bevethető” ezek
ellen.
Visszatérve: párválasztás. Hogyan is kezdődik? Vonzalommal. S mikor
lesz belőle házassági szövetség? Amikor kimondjuk, – vagy kimondtuk (mi, dicsőség
Istennek, már 30 éve) – hogy igen! Amikor kimondtátok, hogy igen. Onnantól él a
szövetség.
Az újjászületést is párhuzamba lehet állítani ezzel. Mert hiába
vonzódik valaki Istenhez, ha nem lép be az újszövetségbe. Hogyan lehet belépni az
újszövetségbe? Ha elmondja hittel, hogy: Hiszem, hogy Jézus Istennek fia…, tehát
elmondja az üdvösségi imát. Azzal és akkor kerül be a szövetségbe.
Azt írja Pál, hogy keresztény lehetőleg csak kereszténnyel lépjen
házasságra és így elkerülhetők a későbbi problémák. A Máté 6,33-at ismeritek,
ezt szerintem kívülről is tudja mindenki: Keressétek
először Isten országát és az Ő királyságát, az Ő Igazságát, az Úr Jézus
Krisztust… – És mi történik? – Minden
megadatik néktek! Ámen. Nem elvétetik. Megadatik.
Ha most valaki éppen párt keres, akkor terjesszük ki erre is, hogy
megadatik a párja is. De, ehhez az kell, hogy mindkét szemét Isten országán tartsa,
ne pedig az egyiket a fiúkon, a másikat meg Istenen. Vagy fiú esetén az egyik szemét
a lányokon, a másikat meg Istenen. Nem, mindkét szemet Istenen kell tartani, és
megadatik nékünk.
Nemrégen egy apa mesélte, aki egyébként szolgáló is, hogy úgy
néz ki, a fia megtalálta az igazit. Az igazi kislányt. (A mai világban ezt sem árt
hozzá tenni.) Azt mondta nekik, hogy ha a szívetekben ott a döntés, akkor lépjetek
mielőbb házasságra, mert nem tudjátok, hogy mitől fosztjátok meg magatokat.
Kérdezhetnénk mitől? A szövetség áldásától! Nézzük meg ezt konkrétabban is. Az
5 Mózes 32,30-ban az áll (a lényeget fejből mondom, úgy rövidebb), hogy: egy
megfutamít ezret, kettő tízezret. A tízszeres
erő az, amit akkor birtokolnak a párok, ha szövetségre lépnek egymással. Ámen.
A folytatás a 2. és 3. részben következik.