2008.04.22.
BARÁTI ÜZENET
Figyeltelek,
ahogy ma reggel felkeltél. Reméltem, hogy
beszélgetsz majd velem, még ha csak néhány szót is: megkérdeznéd a
véleményemet, vagy megköszönnéd azokat a jó dolgokat, amelyek a napokban történtek
veled. De észrevettem, hogy nagyon elfoglalt voltál.
Megint
vártam, amikor föl-alá szaladgáltál a házban és készülődtél. Túlságosan lekötött az, hogy
milyen ruhát vegyél fel. Tudtam, hogy lenne pár perced, hogy megállj egy pillanatra
és köszönj, de te túl elfoglalt voltál.
Egyszer
egy ideig tétlenül várakoztál, 15 percig
dologtalanul üldögéltél. Aztán láttam, hogy talpra ugrasz, és már azt hittem,
beszélgetni akarsz velem. De végül a telefon után nyúltál, és
felhívtad egy barátodat, hogy megtárgyaljátok a legújabb pletykákat.
Egész nap türelmesen néztelek. Azt hiszem, a sok
elfoglaltságod miatt nem értél rá, hogy bármit is megossz velem. Sokkal több dolgod
volt annál, mintsem hogy szakítani tudtál volna rám egy kis időt.
Észrevettem,
hogy ebéd előtt körülnéztél. Talán
kínosnak érezted, hogy hozzám szólj, ezért nem hajtottad meg a fejed. Viszont
megláttad, hogy 3-4 asztallal arrébb néhány barátod köszönetet mondott, mielőtt
nekiláttak volna az étkezésnek, de te mégsem tetted ezt. Nem baj!
Amikor
hazamentél, úgy tűnt, hogy otthon is sok dolgod van. Miután néhányat elvégeztél
közülük, bekapcsoltad a tévét. Nem tudom,
hogy te szereted-e a tévét, vagy sem, mert nem sok lényeges dolog történik ott. Ennek
ellenére sok időt eltöltesz a készülék előtt, nap mint nap, holott nem gondolsz közben
semmire, miközben csak bámulod a képernyőt.
Ismét
türelmesen vártam, míg tévézés közben megvacsoráztál. Ez
alkalommal sem szóltál hozzám.
Lefekvéskor úgy láttam, hogy már túl
fáradt voltál. Jó éjt kívántál a családodnak, majd bezuhantál az ágyba és
pillanatok alatt el is elaludtál. Nem baj!
Talán
még észre sem vetted, hogy én mindig ott vagyok melletted. Türelmesebb vagyok, mint
gondolnád. Még van idő, és remélem, hogy egyszer
majd fogsz velem beszélgetni.
Szeretnélek
megtanítani arra, hogy légy türelmes másokkal. Nagyon szeretlek téged, és minden nap
várok egy fejbólintásra, egy imára, vagy
a szíved mélyéről feltörő hálaadásra. Nagyon nehéz egyoldalúan
beszélgetni veled.
Nos, amikor te másnap ismét felkelsz, én újra várni fogok rád a szeretettemmel. Remélem, az új nap során szánsz rám egy kevés időt.
Szerető barátod: Jézus