2006. 05. 17./2009.04.02

AZ AZUSA UTCAI ÉBREDÉS

A tábla szövege:
A Vigasztaló eljött
A Pünkösdi Örökség Részvénytársaság
ezt a helyet Istennek szenteli,
az 1906. április 9-i
AZUSA UTCAI ÉBREDÉS emlékére,
amely ezen a helyen kezdődött.
Dr. Art E. Glass
az Örökség alapítója

100 ÉVES ÉVFORDULÓ
 

2006. április 9-án ünnepeltük az Azusa utcai ébredés centenáriumát. 100 éve a Szent Szellem Azusa Street-i kiáradását az egész világon az egyháztörténet egyik legfontosabb eseményeként tartják számon. A pünkösdi és karizmatikus gyülekezetek, irányzatok sokasága vezeti vissza gyökereit az Azusa Street-i ébredéshez.
    A 19. és 20. század fordulóján a kaliforniai Los Angeles sok amerikai képzeletében a nagyobb lehetőségek és beteljesülő merész álmok földje volt. 1906-ra a város óriási ipari-kereskedelmi és szellemi központtá nőtte ki magát. Az év áprilisában azután az egész világ figyelme Los Angeles felé fordult: a San Franciscót is elpusztító hatalmas földrengés a várost sem kerülte el. A katasztrófa sújtotta metropoliszban a szentség-mozgalom Azusa Street-i kicsiny központjának összejöveteleivel világraszóló szellemi megújulás vette kezdetét. Ezrek özönlöttek az ország minden vidékéről az Azusa Street-i közösségi házba, ahol az Úr Jézus Krisztus szolgálatának új tüzét és elszántságát szívhatták magukba, sokan ott szánták el magukat, hogy az Úr szeretetét és erejét másokkal is megosztják.
   
    A Szent Szellem tüze 1906-ban leszállt Los Angeles-re, és olyan elfojthatatlan, megfékezhetetlen tűzviharrá nőtte ki magát, amely továbbterjedt az egész földre. Akik az Azusa Streeten átélték az Istennel való találkozást, magukkal vitték onnan a lángot. Igen sokan nyertek üdvösséget, gyógyultak meg, és keresztelkedtek meg a Szent Szellemben. A keresztség erőt adott nekik, hogy szóval és tettel Isten bátor tanúivá váljanak. Milliókhoz vitték el a pünkösdi lángot, az amerikai kontinensen túl is. Ilyen erő csakis az élő Istennel való találkozásból fakadhatott.
    Egyes felekezetek a nyelveken szólást az ördög munkájának bélyegezték, és tagjaikat eltiltották az összejövetelektől. A hagyományos egyházak nem hittek abban, hogy mindez Isten műve, és mindenfajta vádaskodások keltek szárnyra. De a tűz nem aludt ki, hanem tovább terjedt. Akik megtapasztalták Isten érintését, magukkal vitték, amerre csak mentek.
    Az Azusa Street-i ébredés gyümölcsei önmagukért beszéltek. Akik Szent Szellem keresztséget vettek, bátor tanúbizonyság-tevőkké váltak, ahogy az Apostolok Cselekedetei 1,8 mondja. Élő bizonyságai voltak, hogy ennek a megtapasztalásnak nem a nyelveken szólás az egyetlen gyümölcse. Isten betöltötte a szívüket az Ő szeretetével az elveszettek és a haldoklók iránt. Felkente őket a szolgálatra az Ő nevében, a Márk 16,17-18 szerint. Némelyek Los Angeles utcáin adták tovább a Szent Szellem erejét, mások hazavitték magukkal a szülővárosukba, megint másokat arra hívott el az Úr, hogy külföldön szolgáljanak pünkösdi misszionáriusként.

Számtalan egyház, gyülekezet és szolgálat eredete vezethető vissza az Azusa Streetre. Ahol csak befogadták a pünkösdi igazságot, a láng fellobbant és tovább terjedt. A pünkösdi mozgalom az Egyesült Államokon túlra is kiterjedt. Olyan misszionáriusok is megfordultak az Azusa Streeten, mint John G. Lake, akik elvitték a lángot Afrikába és számos más országba.
    Az 1900-as évek elején az Egyház nagy része nagyon várta Jézus visszajövetelét. Ez még magasabb hőfokra izzította a missziók buzgóságát, hogy bevégezzék a Nagy Küldetést. Sokan imádkoztak a Szent Szellem olyan kiáradásáért, mint ami az Apostolok Cselekedetiben olvasható. Tudták, hogy Ő ruházhatja fel őket erővel, hogy bátor tanúi lehessenek, és hogy jelek és csodák kövessék őket, amelyek a Krisztushoz vonzzák az elveszetteket.  Miután azok, akik keresték, részesültek a pünkösdi megtapasztalásban, sokan misszionáriusnak álltak. Minden égtáj felé elvitték a lángot: Kanadába, Afrikába, Skandináviába, Angliába, Európa-szerte, és olyan távoli országokba is, mint Indonézia, Kína, és a "föld szélső határáig". (Ap.Csel. 1,8)
    A hagyományos egyházak évtizedeken át elutasították a pünkösdi tanításokat. Ám az 1940-es években Oral Roberts, Jack Coe, William Branham és más prédikátorok gyógyító szolgálatai felkeltették az emberek érdeklődését. Oral Roberts televíziós szolgálata például igazi áttörést hozott a köztudatba kerülés és a közvélemény-formálás terén.

Az 1960-as évekre számos hagyományos felekezet pásztora vett Szent Szellem keresztséget, és imádkozott nyelveken. Korábban ez az egyházi pályafutásuk végét jelentette volna, ám ekkorra a Szent Szellem elsöprő erővel kezdett munkálkodni a hagyományos egyházak berkeiben is. Isten a kereszténység minden irányzatán belül kijelentette magát. Megkezdődött a karizmatikus megújulás.
    Egyre többen ismerték fel, hogy a Szent Szellem keresztség és az Ő ajándékai ma is érvényesek, sőt, nélkülözhetetlenek. Most, amikor az Azusa Streeti ébredés 100. évfordulóját ünnepeljük, százmilliókban számlálhatók a Szent Szellemmel teljes keresztények világszerte. Az igei küldetésünk, hogy Isten tanúi legyünk, egyértelmű. A mi felelősségünk, hogy elvigyük az örömhírt Isten szeretetéről, és a Szent Szellem erejét a világ minden tájára. Ahogy Jézus visszajövetele egyre közelebb van, terjesszük tovább a lángot, és végezzük be a munkát, amit Isten ránk bízott. 

(Forrás: Kenneth Copeland Ministries: Believers Voice of Victory c. magazin
márciusi számában és a szolgálat honlapján megjelent cikkekből szerkesztve.
Megjelent az Örömhíradó újság 2006. 06. havi számában.)

KÉT HIVATKOZÁS A NEVES ESEMÉNYRE 

Kenneth Hagin: Tervek, célok, törekvések c. könyvének 4. fejezetéből
   Miért mondom el ezeket? Miért jelent meg nekem az Úr Jézus látomásban, és miért beszélt tervekről, célokról és törekvésekről? Mert ma újra természetfeletti megnyilvánulásokban akar mozdulni. Isten mozdulása nem ért véget a múlt ébredési mozgalmaival!
    Egy erőteljes ébredés és Szent Szellem kiáradás kezdődött 1906-ban az Azusa Utcai Szolgálatban, Los Angelesben. 1907-re ez a hullám már elkezdett országos, sőt nemzetközi szintre is kiterjedni. Majd 1947-ben, negyven évvel később, kezdetét vette a gyógyulási hullám. Ez a gyógyulásról szólt! Én benne voltam, és az igazat megvallva, a világ legkönnyebb dolga volt az embereknek meggyógyulni. Soha ahhoz foghatót nem láttam, mint amiben akkor éltünk; könnyű volt meggyógyítani az embereket!
    Egy evangélista hölgy (valójában inkább lelkes buzdító volt) egyszer ugyanerről beszélt nekem. Azt mondta:
    — A férjemmel együtt szolgáltunk. Mindketten énekeltünk, emellett ő zongorán játszott, de többnyire én prédikáltam. Több mint harminc éve voltunk a szolgálatban, és ez idő alatt soha senkire nem tettük rá a kezünket. Egy-szerűen csak összejöveteleket tartottunk, ahol az emberek üdvözültek, betöltekeztek Szent Szellemmel, és egy kicsit fellelkesedtek. Amikor azonban ez a gyógyulási hullám elkezdődött, és mindenki a betegekre tette a kezét, hogy meggyógyuljanak, úgy határoztunk, mi is kipróbáljuk. Az első ember, akire rátettem a kezemet — mondta — teljesen vak volt, és egy szempillantás alatt meggyógyult! Drága Istenem, majdnem halálra ijesztett! A legkönnyebb dolog volt az embereket meggyógyítani. Olyan volt, mintha a gyógyulás szinte a levegőben lett volna. A legnagyobb csodák történtek, amiket valaha is láthattál!
    Ehhez hasonló gyógyulási hullám érkezik ismét Krisztus Testébe. Istennek ebben a következő mozdulásában ugyancsak nagy csodák szemtanúi leszünk! Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hullám közeledik, és azt is tudnunk kell, hogyan készüljünk fel rá, hogy a leghatékonyabban használjuk ki. Ez az oka annak, hogy lejegyeztem ebben a könyvben, amit Jézus mondott nekem az 1987-es látomásban. Azt mondta, hogy a Krisztus Testének meg kell találnia az Ő tervét, az Ő célját és azok megvalósulására kell törekednie. 

Kenneth Hagin: Mi a hit? c. könyvének 4. fejezetéből
   Egy 83 éves férfi jött el az egyik összejövetelre, amit 1950-ben tartottam Kaliforniában. Elmondta nekem, hogy "keresi a Szent Szellemet" az "Azusa utcai" kiáradás óta.
    Azt mondta: "Hagin testvér, feleségem megkapta a Szent Szellemet 50 évvel ezelőtt az újraéledéskor Los Angeles-ben a régi Azusa utcai missziónál. Némelyek azt mondták, hogy mindenki, aki odament, megkapta a Szent Szellemet. Én azonban végigjártam azt az egész összejövetelt, napi három szolgálatot három évig. Majdnem minden szolgálaton részt vettem és kerestem a Szent Szellemet, de nem kaptam meg." […]
    "Hagin testvér, csak ma reggel jöttem rá, most látom, miért nem kaptam meg. Sosem hittem! 50 évig csak reméltem, hogy megkapom a Szent Szellemet!!" […]
    Elmondtam neki, hogy amikor reménye hitté változik, tudni fogom, ő is tudni fogja és akkor ő meg fogja kapni a Szent Szellem keresztségét.
    Kb. három nappal később, miután az esti szolgálatot elhagytuk, ez az ember odajött a pásztorhoz és hozzám.
    "Kíváncsi vagyok, megkérhetem-e a testvéreket, hogy a kezüket rám tegyék." - mondta - "A reményemet hitté változtattam. Kész vagyok kapni!"
    A pásztor és én rátettük kezünket és szinte azonnal a levegőbe lendültek a karjai, szája megnyílt és nyelveken szólt. Közel 50 évig csak reménykedett - de most kapott!

Kérjük, hogy aki talál még ide vonatkozó hivatkozást, jelezze vagy küldje el nekünk!

BÉKEVÁR FŐOLDAL