2017.01.26. 
 

A GYÓGYULÁS HANGJA

Sandersné dr. Kovács Erzsébet élőben elhangzott tanításának nyers szövege

2016. december 11.

Élő reménységünk van, ahogy tanítja nekünk a Szentírás. A gyógyulás, a szabadulás hang­járól szeretnék ma nektek szólni.

Vannak-e újak ma közöttünk? Nagyon örülünk ennek! Dicsőséges az Úr, hogy elhozott benneteket. Az első alkalmon mindenkinek át kell esni, az elsőn, amikor döbbenettel érik olyan dolgok, amit még nem látott, de biztosítlak benneteket, hogy csak az Igét fogjátok látni, hallani és gyakorolni, mert annak működése és ereje van! Jézus nevében!

A gyógyulás hangja – hogy miért az a címe a mai tanításnak? Mert azt akarja az Úr, hogy ma a gyógyulásról halljunk! Nagyon sokan vagyunk hitpróbákban. Hallom, hogy nagyon sokatoknál újra és újra visszajönnek a régebbi tünetek, amikből egyszer már meggyógyul­tatok, és újabb próbálkozásai vannak az ellenségnek.

Szoktam mondani, hogy nincs ilyenkor semmi nagy gond, az ellenség is szorgalmasan végzi a dolgát. Ahogy mondta Kenneth Hagin, hogy egyetlen jó dolgot lehet megemlíteni az ellenségről, hogy kitartó, nem adja fel. De mi annál kitartóbbak vagyunk, és nem adjuk fel a hitünket! Ugyanis az Úrnak a hitünkben van az öröme.

Ha csalódások érnek minket, miről szólnak ezek? Arról, hogy kitépjék a hitet a szívünk­ből, hogy elforduljunk az Úrtól, hogy azt mondjuk, hogy Ő nem segített nekem. Az Úr a másikat meggyógyította, engem meg nem.

Közben az a célja az ellenségnek, hogy elfordítson minket attól az egytől, aki igazán szeret minket, az Úrtól, aki megfizette az árát. Teljes árat fizetett a váltságunkért. Tőle akar elfordítani téged, hogy ne tartson örökké az elkötelezésed, hogy igent mondtál az Úrnak, hogy kimondtad, hogy igaz az Igéje. Ebben vagy megpróbálva.

Ilyenkor honnan lehet hitet meríteni? Csak az Igéből, nincs más hely. Jézus mindig azt mondta, amikor csodák történtek, hogy a te hited tartott meg téged. Mert a hitükre hivatkozott Jézus, nem az Ő hatalmas erejére, bár az Ő ereje végezte el azt a munkát, azt a gyönyörű gyógyulást. A tömegeket az Ő ereje gyógyította meg.

Soha nem a saját erejére irányította a figyelmet, hanem mindig azt hangsúlyozta, hogy a te hited cselekedte azt meg. A te hited tartott meg, menj, lányom, békével, a te hited tartott meg téged! Miközben hallgatjuk majd a mai igecsokrot erről, a hitünk megelevenedik, mivel Isten elküldte az Igéjét.

A hit hallásból, a hallás Isten Igéjéből származik. Miközben hallod az Igét, a szívedben egy olyan munka folyik, amit csak Ő tud elvégezni. A szívedben ez a hit elkezd ébredezni és erősödni. Addig erősödik, amíg egyszer csak meglátod, hogy hiszen ez az enyém, megvan nekem! Amikor belül látod, akkor tud valóra válni, és tud valóságba jönni, mert a láthatat­lanokból lesznek a láthatók. Ez a hit alapja.

Amíg belül nem látjuk, hogy ez nekünk megvan, hogy ezt Jézus elvégezte értünk, addig a végleges és állandósult gyógyulás nem tud jönni az életedre. Lesznek esetleg olyan alkalmak, hogy elmész és egy evangélista rád teszi a kezét…

Tegnap is láttunk nagyon sok gyönyörűséget, de felhívtam mindenki figyelmét, hogy amilyen könnyen jött a gyógyulás, olyan könnyen el is lehet veszteni, ha nincs gyökere a szívedben! Az ellenség azonnal ott terem, hogy megpróbáljon.

Ma sok gyógyító ajándék van. Ma meg fogjátok sokan tapasztalni, hogy már nem fáj a torkotok, az artériákban egy szorító érzés fog elmúlni, egy igen szorító, nehéz megpróbáltatás­ban van valaki a szívével. A Szent Szellem ezt ma egy gyönyörű olajban elsimítja, el fog múlni, és átjárhatóvá válnak azok az erek.

De ezt meg is kell őrizni, amit kapunk! Az pedig csak az Ige által van, hogy tudsz rá tenni egy pecsétet, hogy ez az enyém. Az Úr nekem adta, és megőrzöm örökre, az enyém, senki tőlem el nem lopja! Ehhez ismerni kell az Igét, hogy mit ír a Szentírás. Ha ott látod, az alapján a tiéd örökre. Ezért megyünk bele Isten Igéjébe. A Róma levél pedig tudatja velünk, hogy hogyan működik az Ő csodálatos királysága.

Róma 1,16.

16. Mert nem szégyenlem a Krisztus Evangéliumát; mert Istennek ereje az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek.

Sokan vannak, akik röstelkednek, hogy hát igen, hiszek, hiszek, de nem mondom sen­kinek, nehogy kinevessenek, vagy megvessenek, vagy mit gondolnak majd rólam. Segít az rajtunk, hogy mit gondolnak rólunk? Kinek segített már valaha, hogy mit gondoltak róla? Azt hisszük, hogy az milyen fontos dolog, de igazából nem vagyunk vele előbbre azzal, hogy ki mit gondol rólunk.

Azt mondja Pál, engem nem érdekel, hogy hogyan vetnek meg ezért, az én szent hitemért, én nem szégyellem a Krisztus Evangéliumát. Nézzétek meg, miért ragaszkodik ennyire hozzá? Mert Istennek ereje az Evangélium! Istennek ereje az minden hívőnek üdvösségére – mondja Pál.

Istennek ereje jön elő, mikor megismered az Evangéliumot, és elkezded azt hirdetni, a szádra venni, még ha magadnak szólod is. Először állj a tükör elé, és hirdesd magadnak, amíg nincs nagyobb bátorságod, hogy mások előtt mondjad.

Hirdesd ki magadnak, hogy Jézus meghalt értem! Jézus viselte a betegségeimet. Jézus elhordozta a fájdalmaimat. Jézus magára vette a bűneimet. Hirdesd először az Evangéliumot így magadnak, hogy bátorodjál benne, mert azt írja, hogy ebben van benne Istennek ereje!

Az Evangélium Istennek ereje. Akarod-e látni Isten erejét működésben? Vissza kell menni az Evangéliumhoz, ami arról szól, hogy mit tett értünk Jézus, hogy mit szenvedett értünk, hogy Isten mit cselekedett meg Őbenne értünk. Erről hallani kell, mert ez által tud Isten ereje működésbe lépni, ha az Evangéliumot halljuk, ha az Evangéliumot hirdetjük.

Ez a szó, hogy üdvösség, a görögben a szozó, az értelmező szótár szerint egy nagyon gazdag szó. Jelentése kimeríthetetlen szinte, benne van minden, amire szükségünk van, magyarul csak így írjuk, hogy üdvösség.

Mi kell tehát, hogy Isten ereje munkába tudjon lépni? Kell hozzá az a hit, ami ébred, miközben hallgatjuk az Evangéliumot. Miközben felébred a hitünk, akkor tud Isten ereje működésbe lépni, hogy ezt az üdvösséget elvégezze, amiben minden benne van, amire szükségünk van. Mit tudnánk még itt felsorolni, amit a szozó szó nem takar, vagy nem foglal magába? Bátran mehetünk, mert ha az Evangéliumot halljuk, ezek munkálódnak.

Ugye, a mi életünkben, vagy a szeretteink életében volt már úgy, hogy szükségünk volt gyógyulásra?  Körbenézve a családunkban láthatjuk, hogy hányszor volt, amikor Jézus kinyúlt értünk, és meggyógyított, megtartott, és megsegített minket! Mindannyiunknak van bizonysá­ga, akik csak Vele járunk egy ideje. Mert Jézus megmutatkozik, mint Gyógyító az életünkben. Szeretetéből teszi ezt, Ő a gyógyító.

Isten ereje tehát az Evangélium hirdetésében jön elő, és működésbe lép. Az Evangélium­ban Isten ereje jelen van. Ő végzi ezeket. Ha hiszi valaki az Evangélium üzenetét, akkor ez az erő készenlétben van, hogy munkába lépjen. Hit által van. Isten ereje – úgy szokták mondani – mindenhol jelen van, de ahogy az Evangéliumot elkezdjük hirdetni, akkor az erő mozgásba jön a hitünk által. Megnyilvánulások jönnek.

Jézus egy helyen hirdette az Evangéliumot, és azt írja a Lukács 5-ben, hogy Istennek az ereje jelen volt a gyógyításra. Egyetlenegy ember nem gyógyult meg. Csak az, akit leengedtek a cimborák kötélen Jézus elé. Az az egy ember gyógyult meg, pedig Isten ereje jelen volt a gyógyításra, ott mindenki meggyógyulhatott volna.

De nem tudta mindenki működésbe hozni azt az erőt, ami meggyógyítja, mert hiszen jelen van az erő az Evangélium hirdetésében. Ha egy lágy szívvel, egy tiszta szívvel, egy nyitott szívvel, egy befogadó szívvel hallgatjuk, sok mindenben fog az életünk előre lendülni. Rá fogunk látni olyanokra, amit eddig nem láttunk.

Az Isten egy jó Isten. Ez egy nagyon fontos alapfogalom, és naponta figyelmeztesd magad erre! Ha Istenről olyan dolgokat hallasz, hogy mivel büntetett meg, meg Isten csapása, meg kárhoztatják Istent olyan dolgokkal, amiket még a gondolatban sem tudna Isten elkövetni, mert Ő egy jó Isten, akkor tudd, hogy nincs köze azokhoz a dolgokhoz, amivel vádolják Őt. Be tudom nektek bizonyítani ezt a Szentírásból.

Lukács 11,13.

13. Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle kérik.

Nem én mondom így, Jézus mondja, mert Ő még azt sem engedte meg, hogy Őt jónak mondják. Amikor hozzá mentek, azt mondta, hogy nincs jó, csak egy, az Isten. Ha Jézus akkor azokat gonosznak mondta, azért tette, mert viszonyításként egy jó van csak, és az az Isten. Ne vedd magadra! Mert csak egy jó van, és az az Isten.

Mind meg tudjuk ajándékozni a gyerekeinket, a szeretteinket? Ki tudjuk találni a legjobbat nekik? Ennek örülne a legjobban. Addig-addig időzünk ezen a karácsonyon az ajándékokkal, míg előkerülnek a legjobb ajándékok. Elkészítjük a legjobbat. Ugye, mindannyian így va­gyunk vele? Buzog a szívünk, hogy olyat tegyünk, ami a másiknak örömére van.

Azt mondja Jézus, hogyha ti ilyenek vagytok – és hozza tovább a hasonlatot, hogy tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékot adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, vagy mondja egy másik helyen, hogy jó ajándékokat.

Ha ez így igaz, akkor hogy vádolhatjuk Őt azzal, hogy a gonoszságokat cselekedne az életünkben? Távol álljon tőlünk, hogy mi Istent vádolnánk, hogy ezt nem tette meg az életemben, azt nem tette meg az életemben! Ugyanis máshogy állnak a dolgok.

Ő mindent megcselekedett értünk, hogy mi ezekben járhassunk, és nekünk kell meg­tanulni azt, hogyan tudjuk ezeket fölölteni magunkra, a Jézus Krisztus szent nevében. Mert hatalmat kaptunk ebben a névben. Az Apostolok cselekedeteiben tanulunk a názáreti Jézusról.

Apostolok cselekedetei 10,38.

38. A názáreti Jézust, mint kené fel Őt az Isten Szent Szellemmel és erővel, aki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög elnyomása alatt voltak; mert az Isten volt Ővele.

Először Jézusnak meg kellett születnie, és Názáretben nevelkedett. A neve először az ismeretségi körben názáreti Jézus volt. Abban az időben is volt sok Jézus nevű a földön. Így különböztették meg, hogy a názáreti Jézus, aki Názáretből való.

Nézzük meg, mit tett vele Isten! Olvassuk, hogy a názáreti Jézust Isten felkente. Valamit Isten hozzáadott ahhoz, hogy Ő Isten Fiaként megszületett a földre. Még kellett valami. A názáreti Jézust az Isten felkente. Szent Szellemmel és erővel. Nézzük meg, hogy mi történt! Istennek a kenete volt szükséges ahhoz, hogy így széjjeljárt jót tévén.

Kiket kellett meggyógyítani? Akiket „Isten” beteggé tett? Nem így írja. Meggyógyított mindeneket, akik az ördög elnyomása alatt voltak. Itt egy nagy világosság jön nekünk, ha ezt még nem hallottuk volna soha.

Akiket az ördög elnyomott, beteggé tett, nyomorgatni akart, a gonosz terveit akarta valóságra váltani, hogy megnyomorgassa a betegségekkel, de Jézus jött, és a kenetével szabaddá tette őket, meggyógyította, és így végzi az Ige, hogy azért tudta ezt megtenni, mert az Isten volt Ővele.

Ebből ki kell hallani, hogy akkor nem lehet Isten akarata a betegség! Nem lehet az az igazság, hogy Isten sújtotta őt betegséggel, Isten csapása, hogy ilyen és olyan szörnyűséges dolgokba került. Mert ki kell ebből hallanunk, ha csak azt az egyet halljuk most, és először vagyunk, hogy az Isten volt Ővele, és ezért tudta Isten akaratát cselekedni! Isten akarata pedig az volt, hogy meggyógyítsa a betegeket, akik az ördög elnyomása alatt voltak.

Lehet-e Isten akarata, hogy mi betegségben szenvedjünk? Mint ahogy halljuk sokszor. Azért veszélyes ezt hallani, mert az ember mindent befogad, amikor még nem tudja jobban. Mint egy kis csecsemő, amit talál, mindent a szájába vesz. Megkóstolgatja, nézi, van, amelyi­ket lenyeli, másikat kiköpi, de mindent megízlelget.

Hogyha nem vagyunk figyelmesek, akkor sok olyan információ érhet minket Istenről, ami nem úgy van. Elkezdjük befogadni magunkba, és annak megfelelően szabjuk magunkra az életünket. Ezért nagyon fontos kidobni mindazt, ami nem úgy van. Nézzük tovább.

Milyen erő volt ez, ami Jézussal volt? Felkente a Szent Szellemmel és erővel. Milyen erő járt Jézussal? Gyógyító erő. Meggyógyított mindeneket. A gyógyítás – megtudjuk ebből az Igéből – jó cselekedet, és Isten akaratában van, mert Ő cselekedte vele, mert Isten volt Ővele.

De nem mondhatjuk, hogy Jézus magától tette volna, mert Jézus azt mondta, hogy én mindenkor az Atya akaratát cselekszem. Amiket látom, hogy Ő cselekszik, azokat cselek­szem. Amiket hallom, hogy szól, azokat szólom.

Jézus azért jött le a földre, hogy bemutassa a mennyei Atyát, hogy ilyen a ti mennyei Atyátok, ismerjétek meg Őt! Az én Atyámat, és a ti Atyátokat. Rögtön megosztotta velünk az Ő szerető Atyját azzal, hogy mondta, hogy a tiétek is. Mindenkit meggyógyított.

Isten akarata nyilvánvalóvá vált Jézus Krisztusban, és Jézus egyetlenegy gyógyítását nem említi a Biblia, amíg ácsként élte az életét. Szent életet élt, a családjában élt, szeretetben élt, Is­ten Igéje volt addig is, az élő Ige, egyetlen egy csodát nem tett, amíg ez a kenet le nem szállt rá.

Nézzük meg, hogy a betegség honnan van. Azt írja, hogy a betegség az átok része. A törvény átkának nevezi a betegségek szörnyűséges sorát. A törvény átka. Jóbnak szörnyű csapásokon kellett keresztülmennie. Meg volt próbálva. Közte voltak a súlyos fekélyek.

Jób 42,10.

10. Azután megszabadította az Úr Jóbot fogságából, miután imádkozott vala az ő barátaiért, és kétszeresen visszaadá az Úr Jóbnak mindazt, amije volt.

A betegség egy fogság. Az ellenség fogságába kerül az ember, amikor betegségben van, nem tudja szabadon megcselekedni azt, amit eltervezett, amit szeretne. Egy kötelékbe kerül. Fogságban van.

Isten megszabadította Jóbot ebből a fogságból, miután imádkozott az ő barátaiért, azt hozzáteszi azért. Jóbnak meg kellett igazítania magát egy-két dologban, meg kellett bocsátania azoknak, akik összevissza beszéltek, és próbálták magyarázni a történteket. Amikor ezt megtette Jób, és magát megigazította, kétszeresen visszaadta neki az Úr mindazt. Mondd azt, hogy kétszeresen!

Isten a kárpótlás Istene. Kétszeresen visszaadta neki mindazt, amije volt, amit addig elvesztett. Megkapta az új, gyönyörű bőrét, az egészségét, a családját. Isten kárpótolta, helyreállította őt. Itt egy fogságról beszél az Ige. Isten pedig, tudjuk, hogy nem volt benne ebben a fogságban, mert Ő szabadította ki a fogságból. Jézus Krisztus szent nevében.

Ha továbbmegyünk, a Lukács evangéliumban olvasunk egy meggörnyedt asszonyról, aki bement a zsinagógába. Hallotta Jézust prédikálni szombatnapon. Jézus tanított és prédikált. Ő egy percig sem tudta elnézni, ha valaki nyomorúságban volt. Bár szombatnap volt, és amikor szombatnapon cselekedett jót, akkor az mindig megbotránkoztatta a törvénytudókat, hogy hogyan tehette pont azon a napon ezt.

Bejött ez az asszony, és Jézus megparancsolta neki, egyenesedjen ki. Ahogy Jézus szólt neki, és a kezét rátette, az asszony kiegyenesedett. Csoda történt, gyógyulás történt! Akkor számon kérték tőle a farizeusok, hogy hogyan tehetted ezt szombatnapon?

Ez az egy bajuk volt. Arra rá se hederítettek, hogy az asszony 18 éve meggörnyedve járt előttük, az nem zavarta őket. Az viszont nagyon zavarta őket, hogy ma szombat van. Ma nem lett volna szabad ezt tenned! Erre Jézus azt mondta:

Lukács 13,16.

16. Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a sátán megkötözött, ímé tizennyolc esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélből szombatnapon?

Nézzétek meg, Jézus hogyan felelt! Az Ábrahám leányát, akit a sátán megkötözött, ímé tizennyolc esztendeje… Az a görnyedt állapot, az a szörnyűséges helyzet, hogy nem tudott előre nézni, nem tudott kiegyenesedni, nem tudott az emberekkel beszélni szinte, mert tizennyolc évig volt így, ebben az állapotban, hogy a sátán megkötözte. Tudjátok, miért volt ott? A sátán megkötözte.

Azt mondja Jézus, hogy nem kellett-e feloldani e kötélből szombatnapon? A gyógyulást Jézus úgy nevezi, hogy a kötelékekből való feloldatás. Ez megint egy másik megfogalmazása a gyógyításnak. Isten akarata, hogy ezekből a kötelékekből megszabaduljunk.

Felejtsük el, hogy a betegség Istentől lenne, és Isten akarata lenne, vagy Isten nem akarná, hogy meggyógyuljunk! Ezt is halljuk, hogy Istennek nem akarata, hogy te még meggyógyulj! Hallunk ilyeneket, amikor nem jön a gyógyulás, vagy nehezen jön a gyógyulás. Sokan mond­ják, hogy biztos van valami, ami miatt Isten még nem oldozott fel téged ebből a betegségből.

Hazugság, mert az Ige az igazság, és azt fogom olvasni nektek! Csak Igéket fogok szólni, ezek magukért beszélnek, és felszabadítanak minket minden téves gondolkodás alól, és köz­ben felgerjesztik a hitünket a gyógyulásra. Gyógyító kenetek mozdulnak közben. A Szent Szellem bizonyságot tesz az Igéjéről. Nem azért, mert én hirdetem!

Bárki is hirdeti az Igét, miközben hirdetjük az Evangéliumot, Isten ereje működésbe lép. Nem személyre tekintünk, hanem a szent Igére tekintünk, és a Jézust látjuk benne. Jézus akaratát, ha meglátjuk, akkor az megvan nekünk.

Így látjuk ezt most a Máté evangéliumban. A hegyi beszédben vagyunk, a 6. és 7. fejezet­ben. Jézus felmegy a hegyre, és beszédet mond. Gyönyörű bölcsességek vannak benne. Ami­kor végez a beszéddel, lejön a hegyről. De nem azon az oldalon jön le, ahol a sokaság hallgatta.

Oly gyönyörű, ott jön le a hegyről, ahol az az egy leprás várta Őt, és hallgatta. Ugyanis a leprásoknak nem volt szabad bemenniük a tömegbe. A törvény kimondta, hogy nekik külön kellett húzódniuk és kiáltani, hogy tisztátalan vagyok, tisztátalan vagyok!

Nem lehetett bemenniük a többiek közé, és Jézusnak mégis gondja volt arra az egy leprásra. Ott jött le a hegyről, hogy vele találkozhasson. Látjuk-e Istennek ezt a végtelen kegyelmét, amikor megtalál minket az irgalmával? Ezeket a verseket fogjuk most olvasni, mikor lejött a hegyről Jézus, a hegyi beszéd után vagyunk.

Máté 8,1–3.

1. Mikor lejött a hegyről, nagy sokaság követé Őt.

De Ő nem a nagy sokaság oldalán jött le. Azok csak utána mentek. Nézzük, kivel talál­kozik Jézus?

2. És ímé, eljövén egy bélpoklos, leborult előtte, mondván: Uram, ha akarod, meg­tisztíthatsz engem.

Semmi nincs azért, mert te olyan jó voltál! Mert az nem összemérhető avval, hogy Ő mennyire szeret, és mennyire kegyelmes. Ezek nem cselekedetekből vannak, kegyelem által, és az alázatosnak tud adni még több kegyelmet.

Ha nem jön a gyógyulás, abban kell körülnézni, hogy mennyire kevélyen hordjuk az orrunkat. Tudunk-e kicsit alázatosabbak lenni esetleg? Mindenkinek van mit söprögetni a saját háza táján. Csak azért mondom, hogy nincs senki sem, aki azt mondaná, hogy ő már teljes, tökéletes alázatban jár. Sajnos elvétjük. De ki kell igazítani magunkat.

Így ment Jézus elé a bélpoklos. Leborult Jézus előtt, és azt mondta, hogy Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! Ez a bélpoklos, ez a leprás a keresztény világnak a leg­nagyobb részét jelképezi, képviseli. Így vagyunk az Úr előtt. Uram, ha te akarod, akkor meg­gyógyíthatsz engem.

De avval nincsen tisztában, hogy Istennek mi az akarata. Akarja-e, hogy meggyógyuljak? Vagy esetleg visszatartja tőlem a gyógyulást? Ebben nem vagyunk biztosak, ugyanis, amikor ezt az akaratot megtudjuk és ez felszabadul bennünk, pontosan úgy fogunk járni, ahogy ezzel a leprással is történt.

Jézus kinyújtotta a kezét, és rátette a leprásra. Nincs senki hasonló Jézushoz, aki meg merne illetni egy leprást. Egy leprást? A lepra, fertőző dolog, és hogyha az ember nem tudja, hogy milyen hatalma van, nem fogjuk egy leprásra a kezünket tenni, még közelébe menni se, nemhogy a kezünket rátenni!

A legtöbb ember ezt gondolná. De Jézus nem! Jézus rátette a kezét, megillette őt. Micsoda kegyelem! Jézus megilleti, és ekkor még nem gyógyult meg a leprás. Nem írja, hogy akkor megtisztult volna. Jézusnak ki kellett mondania.

3. És kinyújtván kezét, megilleté őt Jézus, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azon­nal eltisztult annak poklossága.

Ez volt a kérdése: Uram, tudom, hogy meg tudod tenni, de nem tudom, akarod-e? Nem ott vagyunk tehát elakadva, hogy Isten képes-e rá, mert tudjuk, hogy az Ő ereje mindenható. De akar-e minket meggyógyítani? Uram, akarod-e, hogy meggyógyuljak? Kell-e neked az én éle­tem, hogy én gyógyult legyek? Van-e terved az életemmel? Akarod-e, hogy én megtisztuljak?

Amikor Jézus ezt kimondja, hogy akarom, akarom, így akarom, tisztulj meg! – abban a pillanatban eltisztult annak poklossága, így írja. Abban a pillanatban, ahogy a kétségek eltávoztak, a poklossága eltűnt. Így ezzel vagyunk mi is.

Ha tisztában vagyunk azzal, hogy az Úrnak mi az akarata az életünkre, és tudjuk, hogy megfizette az árát, akkor nagyon gyorsan távoznak a betegségek, a tünetek. Nem állhatnak meg Istennek ebben a kinyilvánított és megismert akaratában, amit a szívünkben hordozunk. Tudjuk, hogy megfizette ezt az árat. A tiszta megértés az Igéből ezt hozza nekünk, hogy azonnal eltávoznak a betegségek. Azonnal! Térdet kell hajtaniuk, és eltávoznak.

A bizonytalanság egy nagyon rossz dolog, ahogy az a leprás volt. Uram, mi lehet a Te akaratod? Hogy akarod, hogy legyen? Jézusnál nem merül ez fel, mert Ő úgy tekint rá, hogy minden betegségünket elhordozta, minden fájdalmunkat elszenvedte, és odaadta nekünk ezt a megváltást örökségül.

Újonnan születve ott vagyunk Őbenne, gyógyultan, és az Ő részéről úgy van, hogy azt elvégezte. Megfizette az árat. Hogy minden betegségünket, minden szenvedésünket Ő is elszenvedte, már Ésaiás is írja. Az Ő részéről úgy van, hogy ez már elvégeztetett dolog. Te meggyógyultál, Ő így látja. Nekünk kell erről egy bizonyosságot kapni, egy belső meggyőződést.

A hit egy belső meggyőződés. Tudom, hogy így van, akkor is, ha nem látom. Ez a legnagyobb erő a világon, amikor tudod. A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés. Tudom, hogy én gyógyult vagyok.

Csak esetleg még te nem látod, talán még én sem látom a testemben, de belül gyógyultnak látom magam, teljes mértékben látom, mert elfogadtam azt, ezért megvan nekem. Ez a hitnek az erős szava, hogy tudjuk, hogy megcselekedte, meg akarja tenni. Megvan nekem, kijelen­tem, hogy gyógyult vagyok. Ez a hit szava.

Hogy Jézus akarata kell-e hozzá? Sok keresztény itt akad el. Uram, akarsz-e meg­gyógyítani? De ha belegondolunk a vérfolyásos asszonynak az esetébe, aki tizenkét év óta vérfolyásban szenvedett, és sok orvostól, sokat szenvedett. Járt orvostól orvosig.

Márk 5,25–34.

25. És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt,

Nem javult egy cseppet sem az állapota, sőt, minden pénzét az orvosokra költötte.  Vagyis anyagilag is tönkrement, családi élete sem volt, nyomorult volt, közösségbe se járhatott, vérfolyásos volt. Tizenkét év szenvedés! Ez az asszony, amikor Jézusról hallott…

Mit hallhatott? Hogy van egy Jézus, akinél meggyógyulnak a betegek, és jött a világosság, a szikra, hogy igen, ez a Jézus engem is meggyógyít! Ezt a Jézust kell, hogy megérintsem! Ráébredt a szívében, hogy ez lesz a megoldás. Igen!

26. És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,

Nem az orvosok, mert minden pénzemet már rájuk költöttem, senki nem tudott segíteni nekem, de itt van az a Jézus, akiről hallok. Ez a Jézus, ha csak a ruhája szegélyét illethetem, megtartatom, meggyógyulok.

Honnan volt neki ez a szikra? Honnan volt neki ez az erős elszántság, hogy bement a tömegbe, ahova nem lett volna szabad neki bemennie? Ráadásul Jézus Jairussal együtt készült annak házához menni, mert Jairus kislánya a halálán volt. A zsidó vallási vezetővel volt együtt Jézus!

Ha őt ott meglátják, hogy vérfolyásos létére bement a tömegbe, akkor megkövezik! Az életét kockáztatva ment oda a tömegbe, hogy Jézust megérintse. Mert azt mondta, hogy csak a ruhája szegélyét érinthetem. Micsoda elszántság! Tudta, hogy akkor ő megtartatik, mert hallotta, hogy ez az erő jelen van.

Honnan van a hit? Ebből a hallásból. Ennyi elég volt. Elszántan ment, a tömegen átfúrta magát, és addig nyomult, amíg Jézus ruháját meg nem érinthette. Amikor megérintette, akkor érezte, hogy ez az erő kiáradt, és kigyógyult a bajából egy szempillantásban.

27. Mikor Jézus felől hallott, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.

28. Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.

29. És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.

Elállt a vérének folyása! Jézus nem is tudta, hogy ki érintette meg, mert megállt a tömegben, és csak annyit vett észre, hogy az erő kiáradt belőle.

30. Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?

Jézus akarata nem volt jelen a vérfolyásos asszony gyógyulásában. Ezért nem mond­hatjuk, hogy Isten nem akarta, hogy meggyógyuljon. Ha odamész Jézushoz hittel, az az erő kiárad. Ez a hit hozza működésbe.

Jézus megállt, miközben úton volt a kislánykához, hogy feltámassza a halálból. Megállt, és azt kérdezte, hogy kicsoda érintett engem? A tanítványok válaszoltak neki – megint nem szellemben, mint sokszor olvassuk, hogy nem fogták fel szellemben a lényeget:

31. És mondának néki az Ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?

A tömeg szorongat, mi az, hogy ki érintett téged? Nem értették a kérdést.

32. És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte.

Nem, mert van valaki, akik hittel megérintett engem, mert én éreztem, hogy erő szárma­zott belőlem, mondta Jézus. Ez a hit tart meg téged. Amikor úgy tudsz odamenni, hogy az a hit, amivel odamentél, az előhozza, mozgásba hozza azt az erőt, ami az Evangélium hirde­tésében van, és az egyszerűen elvégeztetik a hit által. A hit odavonzza magához, és az asszony nem tudta tovább titkolni, előállt. Megkövezhették volna a törvényük szerint.

33. Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda, és elébe borult és elmondott néki mindent igazán.

Előállt, és elmondta, hogy miért jött, és mi történt vele. Jézus megkegyelmezett neki, és azt mondta:

34. Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és megszabadulva bajodtól, maradj egészséges.

Az a drága Jézus felfedezte, hogy valakitől egy érintést kapott, bár nem látta az asszonyt, az asszony négykézláb ment a tömegben, hogy senki meg ne lássa. Megtaposhatták a kezét, rugdosták, lökdöshették, min kellett keresztülmennie, míg odajutott a Jézushoz és meg­érintette! Az erő kiáradt anélkül, hogy Jézus tudta volna. Akkor nem mondhatjuk, hogy Jézus akarata kellett hozzá.

Természetesen Jézus mindenkinek akarta a gyógyulását. A hite elvégezte azt. Ez egy csodatörténet abból a szempontból, hogy meglássuk, a hitünk mire képes, és ne hivatkozzunk arra, hogy nem akarja Isten, hogy meggyógyuljunk! A legnagyobb ellensége a gyógyulásod­nak, ha ezt elfogadod! Ne fogadd el!

Az asszony hite hozta működésbe ezt a csodaerőt, a Jézus nevében. És Jézus utólag áldotta meg az asszonyt, amikor már meggyógyult: menj, lányom, békével, ez elvégeztetett, a te hited megcselekedte!

A te hited ma ugyanúgy megcselekszi azt, amiért Jézushoz jössz. Egyedül a hited tudja, senki helyetted nem tudja elvégezni a végleges és tökéletes felépülésedet, csak a te hited. Az odaadatott neked, az neked van, az a hited megvan.

Szoktuk mondani, hogy nincs elegendő hitem. Ez egy nagyon nagy hazugság, mert mustármagnyi hit elég hozzá, hogy az előjöjjön. Ami a baj, hogy van mellette más is. Van mellette hitetlenség, van mellette kétség, van mellette ez meg az, amit kimondtunk, meg mit mondott más, és abban jobban hiszünk.

Amikor Jézust kérdezték a tanítványok, hogy mi miért nem tudtuk megszabadítani azt, aki tűzbe-vízbe dobta magát, azt válaszolta Jézus, hogy a ti hitetlenségetek miatt! Pedig a tanít­ványoknak volt hitük, de mégis a hitetlenség beférkőzött, elkezdtek jobban hinni annak, amit látnak, és ez hitetlenség. Ez megöli, elfojtja a hitnek az erejét.

A hit ott van bennünk. Ha koncentrálsz a hitedre és nem engeded, hogy elfojtsa az, ami ellentétes vele – legtöbbször a tünetek, amit látunk –, akkor a hited működik. A hited valóság­ba hozza, ugyanis a hitetlenség egy ellenerő, egy ellenpólusú erő, és így nem tud megnyilvá­nulni a hited. Ezért a hitedet nagyon kell gondozni, vigyázni és óvni.

Nem szabad engedni, hogy bárki megmérje, kritizálja a hitedet, mert neked hatalmas hited van! A te hited Jézusban egy csodálatos természetfeletti kincs, és működik! Ahogy Jézus mondta, a te hited megtartott téged. Őrizd a hitedet, és ne engedd, hogy bármi ellene menjen!

Pállal mi történt, amikor hirdette az Evangéliumot Listrában? Három sor mindössze, de nagyon tanulságos. Egy rövid betekintést kapunk itt arról, hogy mi történt, amikor az apostolok hirdették az Evangéliumot. Jézus is hirdette az Evangéliumot, és hatalmas dolgokat cselekedett, de utána a tanítványokat is kiküldi, és Pált is felkeni.

Mi történik akkor, amikor ők kezdik el hirdetni az Evangéliumot? Ugyanazok a dolgok megtörténnek, mert Jézus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, és ezeknek a csodáknak ma is meg kell történniük! Ez az alapja a hittel teljes szolgálatoknak. Listrában mi történt?

Apostolok cselekedetei 14,7–10.

7. És ott prédikálják vala az Evangéliumot.

Vagyis mit tettek? Hirdetni kell! Honnan tudnák az emberek, hogyha nem hallották? Vagyis bátorsággal prédikálták az Evangéliumot. Volt, hogy az életükre törtek, volt, hogy üldözték őket, volt, hogy börtönbe zárták őket – de hirdették az Evangéliumot. Ez egy elszánás. És miközben hirdették az Evangéliumot Listrában, ott ült egy ember, aki lábaival tehetetlen volt az anyjának méhétől fogva.

8. És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.

Nem úgy volt, hogy tegnap megfájdult kicsit a lába, és mára megszűnt. Az is jó, de ő úgy született, hogy sánta volt.

9. Ez hallá Pált beszélni, aki szemeit reáfüggesztvén, és látván, hogy van hite hogy meggyógyul,

Hallotta, hogy az Evangéliumot hirdetik, mint ahogy most te is hallod. Hallotta az Evangéliumot, hallotta Pált beszélni, aki szemeit reá függesztvén – ez a fókuszálás, az Úrnak a dolgaira figyelni. Pál észrevette, miközben hirdette az Igét, hogy ez az ember másképp figyel, felébredt a hite. Látod, hogy Pál nem tudott mindenkit fölemelni, csak azt, akinek ott hite volt?

10. Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött, és járt.

Soha előtte, de most felszökött és járt, a Jézus nevében. Az Evangélium hirdetésére történt ez a csoda, szeretném, ha ezt látnátok. Hit ébredt a szívében, meglátta, hogy ez az üzenet neki szól, fölébredt a hite, felöltötte magára és járt – csoda történt! A 17. vers írja, hogy Isten nem hagyja magát tanúbizonyság nélkül akkor, amikor az Igét hirdetjük. Mindig vannak jelek és csodák.

Kérdezzük, hogy miért pont vele történt ez? Ez Isten és őközötte van, föl tudta emelni a hitét, Isten megkönyörült rajta. Miért pont akkor történt? Sok miért van, amit nem értünk. De egy biztos, hogy Isten egy jó Isten, és hit által minden lehetséges.

Ebben biztos legyél, ezt soha ne engedd elvenni magadtól! Soha ne engedd elvenni magadtól! Ez így igaz, az ár ki van fizetve és te járhatsz benne, szabadítsd fel a hitedet! Itt a lényeg, hogy szabadítsd fel a hitedet!

1Timótheus 2,4.

4. Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.

Sok bizonyságot gyűjthetünk még ide, mert már az Ószövetségben, a Zsoltárokban énekli a zsoltáros, hogy aki megbocsátja minden bűnödet, és meggyógyítja minden betegségedet. A minden betegség azt jelenti, hogy Istennél nincs gyógyíthatatlan betegség.

Az orvostudomány mondja, hogy nem tudok segíteni, mert neki addig ér a tudomány szintje abban a pillanatban. Lehet, hogy egy évvel később már tudnak azon is orvoslással segíteni, de Istennél nincs jelen a gyógyíthatatlan betegség, mert minden betegségünket meg­gyógyította. Ami nincs megemlítve ott a törvény könyvében, arra is igaz, hogy az a törvény átka, és Jézus pedig megszabadított minket a törvény átkától.

Lapozzunk tovább az Igében, mert még mindig jönnek helyek, amelyeket meg fogunk vizsgálni. Minden betegséget meggyógyított, és minden beteget, most erre az oldalra fogunk nézni. Minden betegség – vagyis nincs gyógyíthatatlan betegség, másrészt, hogy minden beteget meggyógyított.

Amikor ezt megnézzük, akkor teljesen lehetetlenné válik az a látásmód, hogy viszik a tanít­ványok Jézushoz az egyiket és kérdezik, hogy Uram, ezt meggyógyítod? Mondja Jézus, hogy nem, ezt még nem. És akkor visszaviszik, és visznek egy másikat. Uram, őt meggyógyítod?

Jézus nem ilyen volt! Mindig minden beteget meggyógyított! Ezt fogjuk olvasni, Igék sokasága van erről. Mondd, hogy minden betegséget! És mondd, hogy minden beteget! Akkor semmi nem marad! Dicsőség Istennek!

Máté 8,16–17.

16. Az est beálltával pedig sok ördöngöst vittek hozzá, és egy szóval kiűzte a tisztáta­lan szellemeket, és meggyógyít vala minden beteget;

Vagyis, amikor az a nagy, erős napsütés, ami Izraelben van nyaranta, akkor nem vitték a betegeket, de amikor az est beállt, a hűs alkonyat után, odavitték a betegeket Jézus elé.

Nem kell szóba állnod az ördögökkel, egy szó elég, hogy távozz, és annak távoznia kell! Meggyógyít vala minden beteget. Mondd velem együtt, hogy minden beteget! Minden beteget!

17. Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Pedig betegsége­inket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá.

Hogy beteljesedjék, ugyanis az meg is volt írva. Már Ésaiás prófétánál meg volt írva. És ahogy azok meg voltak írva, úgy be is kellett teljesedniük. Ha Ő elvitte, akkor nekünk mi közünk hozzá? Erre így kell tekinteni.

Az ördög akar sarcot szedni, de te ne hagyd, mert Jézus már elviselte! Ha Ő már elvitte, akkor te szabad vagy! Ezt látnod kell. Ha ezt látod, akkor megvan neked. Honnan fogod látni? Az Igéből, mert le van írva. A Szentírásból! Betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá.

Ezért hiszek abban, hogy egy keresztény, aki szentül él és hiszi az Igét, és az Úrnak a ked­vességében, az Úr teljességében, a Szent Szellem keresztségében van, az nem ismerheti a fáj­dalmat. És ha megtámadnák a fájdalmak, hatalmában áll elparancsolni, azoknak el kell menniük!

Azoknak a fájdalmaknak el kell távozniuk! Így van megírva, és így kell lennie. Ragasz­kodunk hozzá, hogy csak úgy lehet, ahogy meg van írva. Ez a mi örökségünk, Jézus el­végezte, akkor az a miénk.

Közben nagyon erős kenet van a szívben, az artériákban óriási munkát végez az Úr. Valakinek ébredezik a hite, és amikor ébredezik a hitünk, akkor tudjuk, hogy most az Úr tudja végezni a munkát, mert hit által végzi. A szívben óriási gyógyulás van, lesz róla orvosi jelentés valakinél.

A Máté 4-ben olvassuk, hogy hogyan történt a betegek gyógyítása. Néhány ilyen helyet még olvasunk, ahol kiderül, hogy Jézus minden beteget meggyógyított. Egyetlen ember sem ment el betegen, aki azért jött, hogy Jézus meggyógyítsa.

Gyógyultan ment haza. Ez Jézus kegyelme, mert annyira szerette őket, és mindannyiukat szerette. Ha Jézushoz jössz, Ő nem küld haza téged betegen. Gyógyultan fogsz elmenni, amikor Jézushoz jöttél.

Máté 4,23–24.

23. És bejárta Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának Evangéliumát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget.

Így kezdte Jézus, hogy tanított, mert nem tudja az ember addig, amíg nem hallja. Tanított. Látod ezeket? Hirdetve az Evangéliumot, vagyis prédikált. Tanított, prédikált, gyógyított. Nem volt elég világosság – tanított. Amikor már tűzből és lendületből mondta, akkor az már nem tanítás volt, hanem akkor már prédikált az Istennek a szent tüzével, és utána gyógyított.

Erő nélkül nincs Isten Igéjének hirdetése. Mert ott van azon a Szent Szellem, hogy bizonyságot tegyen arról, hogy az úgy van. Gyógyított a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. Egy betegség sem fogott ki Jézuson soha. Képzeld el!

Bármilyen beteget vittek oda, mindenkit meggyógyított. Érdemes néha ezen elgondolkod­ni, amikor halljuk, hogy milyen szörnyű betegségek vannak. Mert Jézus az erősebb, minden beteget meggyógyított, egy betegség sem fogott ki rajta.

24. És elterjedt az Ő híre egész Szíriában: és hozzávitték mindazokat, akik rosszul voltak, a különféle betegségekben és kínokban sínylődőket, ördöngösöket, holdkórosokat és gutaütötteket; és meggyógyítja vala őket.

Jézus Krisztus mindenkit meggyógyított, akit odavittek hozzá. Mindenkit! Azt mondja, hogy minden betegséget, és mindenkit meggyógyított. Ez a te Jézusod, akit befogadtál a szívedbe, és amikor még a szent vér nem folyt ki a Golgotán, ezt már akkor elvégezte.

Mennyivel inkább igaz ez ma, amikor a szívünkben él, és felöltött magára minket, hordoz minket, és megnyilvánítja a kegyelmét az életünkben! A betegség nem állhat meg előtte – ez hit által lehetséges. Minden lehetséges hit által, és ez a mi gyógyító Jézusunk. Meggyógyított minden betegséget, és meggyógyított minden beteget.

Nem küldött el egyetlenegyet sem azért, mert azt mondta volna, hogy még szenvedned kell, hogy még nem vagy elég jó, elég méltó rá, hogy meggyógyítsalak. Ilyet nem mondott. Miért vannak ilyen vallásos fellegvárak? Miért hagyjuk, hogy ilyeneket mondjanak nekünk?

Azért írja ezt ilyen sok helyen az Ige, ha az egyiket ki tudná magyarázni egy vallásos kútfő, akkor az Úr hoz még mellé száz másikat. Tele van a Biblia, hogy mindenkit meggyógyított. És így fakad fel a te hited, így fogod tudni, hogy téged is meggyógyított.

Máté 12,15.

15. Jézus pedig észrevevén ezt, eltávozék onnan. És követé Őt nagy sokaság, és Ő meggyógyítja vala mindnyájukat;

Itt ugyanis az életére törtek a farizeusok, mert nem volt a kedvükre Jézus csodatevése. Akkor onnan elment, és tudjátok mit tett? Továbbra is gyógyította a betegeket. Nem engedte, hogy a kedvét szegje bármi is, ami történhetett volna vele. Amikor az életére törtek, odébb ment, eltávozott onnan, és követte őt nagy sokaság, és Ő meggyógyítja vala mindnyájukat.

Azt mondta, ez az Isten akarata, másképp nem lehet, nem azért jöttem le a földre, hogy ne az Atyám akaratát cselekedjem! Nem tekintett az ellenzékre, nem tekintett az üldözésekre, addig az életét sem tudták elvenni, amíg Ő oda nem adta azt. Amíg le nem tette, addig nem tudták elvenni az életét. Megfenyegették, az életére törtek, és Ő gyógyította a sokaságot. Nem volt benne félelem. A kulcs nálunk is az, hogy ne tekintsünk az ellenség fenyegetéseire, hanem Jézusra tekintsünk.

A Lukács evangéliumban olvassuk az Igét, hogy ez a csokor teljes legyen, azért vesszük ide. Nem fogsz mást olvasni. Hozhatunk a Biblia mellé még újabb és újabb könyveket, de ha más van benne, akkor dobd el! Mondják, hogy találtak itt egy könyvet, ott egy könyvet.

Ha nem azt írja, amit az összes többi könyv a Bibliában, akkor dobd ki a szemétbe! Mert itt annyira egyértelműen le van írva, hogy ki a te Jézusod, és mit tett érted. Ezen kívül semmit ne fogadj el! Ebben vagy áldott, ha ezt a hitet kiépíted, elfogadod, és jársz benne.

Lukács 4,40.

40. A nap lementével pedig, mindenek, akiknek különféle betegeik voltak, Őhozzá vitték azokat; Ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.

Mindenek, vagyis a családban, az ismeretségben, akik betegek voltak. Ő pedig – és itt megint kapunk egy betekintést, hogy hogyan történt ez: Jézus mindegyikőjükre reá vetvén kezeit – gyakorolta a kézrátételt. Itt nem csak úgy gyógyultak a betegek, hogy prédikált, hanem rávetette mindegyikőjükre a kezét – így írja.

Lukács nagyon megfigyelt dolgokat, amit máshol nem olvasol. Ő orvos volt, és meg­figyelte, hogyan tette Jézus. Mindegyikre rátette a kezét és meggyógyította őket.

Mit szóltok ehhez a Jézushoz, aki gyógyít? Ha Jézusra rátekintesz, és ezeket olvasod, akkor egyre jobban fogod Őt szeretni. Egyre jobban fogod Őt szeretni. Ez a kincse az Igének, hogy újra és újra belenézel, újra és újra egyre élőbb lesz az egész, és egyre jobban fogod Őt szeretni, és ennek az elmélyülésnek nincs vége. Egyre közelebb fogod érezni magadhoz. Ez az a Jézus, aki bennem él, és aki meggyógyít mindeneket, így engem is.

Lukács 6,17–19.

17. És alámenvén ővelük, megálla a síkságon, és az Ő tanítványainak serege és a nép­nek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tírusznak és Szidónnak tenger­melléki határából, akik jöttek, hogy hallgassák Őt és meggyógyíttassanak betegségeikből.

18. És akik tisztátalan szellemektől gyötrettek, meggyógyulának.

19. És az egész sokaság igyekezik vala Őt illetni: mert erő származék belőle, és min­deneket meggyógyíta.

Vagyis, amikor Jézus már nem győzte a kézrátételt, akkor azt mondta az embereknek a sokaságban, hogy elég, ha a ruhája szegélyét megérintik, mert csak megérintik hittel, és abból kiárad az erő. Ugyanis körülötte is ott volt ez a gyönyörű erő, a gyógyító erő, az Istennek a jelenléte, a felkenetés. Elég volt megérinteni a ruhája szegélyét, és aki ezt megtette hittel, az meggyógyult. A vérfolyásos asszony is így gyógyult meg. Jézusnak egy gyönyörűsége ez.

Péter árnyékától is gyógyultak. Kitették az embereket az utcákra, és amerre járt Péter, még az árnyékától is gyógyultak a betegek. Ezt képzeld el! Várod-e ezt a kiáradást, amikor úgy fog megnyilvánulni a Szent Szellem, hogy amerre mész, mindenki meggyógyul? Tudod-e, hogy a Szent Szellem dolgozik azon, hogy ezt vágyjuk, mert úgy fogja tudni megcselekedni.

Ma, ahogy bejöttem istentiszteletre, két testvéremmel is beszéltem, és mindkettőjüknél érzékeltem, hogy a drága Szent Szellem végzi a gyógyító munkáját a szemükben. Más és más volt a gond. Mondtam, hogy a szemetekben az Úrnak a gyógyító felépítése jelen van, és képzeljétek el, hogy ők is érezték, hogy a Szent Szellem végezte a munkát. Pedig nem prédikáltam, még csak készültem, csak bejöttünk, és örültünk egymásnak, és a Szent Szellem már munkába lépett.

Amerre jártok, ki fog áradni a Szent Szellem, ezek az idők jönnek. Nagy kiáradás előtt állunk, és Istennek ez a gyógyító munkája nem tagadható, mert ez annyira nyilvánvaló lesz, hogy mindenki meggyógyul, aki a Jézushoz jön, meg fogja tudni, hogy Jézus a gyógyító. Ez az idő, ezt várjuk.

A hitetlenségekkel, a kétségekkel foglalkoznunk kell. Egyetlen helyen van feljegyezve, hogy Jézus nem tudott csodát tenni. Ha ezt elolvassuk, meglátjuk majd, hogy mi akadályozza Jézust abban, hogy a mi életünkben csodát tegyen, és megtudjuk belőle, hogy a Jézus Krisztusunknak a gyógyító szándéka velünk van. Meg akar minket gyógyítani.

Mikor nem tudja megtenni? Az esetek túlnyomó részében mindig mindenkit meggyógyí­tott. Volt-e olyan eset, amikor Jézus is kudarcot vallott? Feljegyzi a Biblia. A Biblia semmit nem takargat. Mindent leír úgy, ahogy az volt, mert az az igazság. Isten az igazságot küldi el az Igéjében. És van ilyen, és ebből is tanulhatunk.

Ez a Márk evangélium 6. fejezetében található, amikor Jézus ott járt Názáretben. Mi történt? Mi az, ami meggátolja, leblokkolja Isten erejét, ha szabad így mondanom? A Minden­ható erejét? Mi történik ilyenkor? Jézus ment haza az ő hazájába, és követték Őt a tanítványai, és amint eljött a szombat, tanítani kezdett a zsinagógában. Szokása volt, hogy tanított a zsinagógákban, mert vallásos rabbi volt. Tehát elkezdett tanítani:

Márk 6,2–3.

2. És amint eljött a szombat, tanítani kezde a zsinagógában; és sokan, akik Őt hallották, elálmélkodtak, mondván: Honnét vannak ennél ezek? És mely bölcsesség az, ami néki adatott, hogy ily csodadolgok is történnek általa?

Honnan került ez elő, hiszen őt ismerjük?

3. Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az Ő nőtestvérei is? És meg­botránkoztak Őbenne.

Ez hiba, ha elkövetjük, hogy valamin megbotránkozunk, ha valamibe belebotlunk, valamin elkezdünk gondolkodni.  Ez nem lehet így, hogy ez a Jézus mindig mindenkit meggyógyít! – és akkor jönnek az észérvek, amikor próbáljuk a fejünkbe befogni Isten kegyelmét, mindenható voltát, akkor kerülünk bajba. Mert elkezdünk rajta emberi módon gondokodni, de Isten nem ember. Isten afölött van!

Isten mindentudó, mindent látó, mindenható. Az Ő ereje képes lett volna megnyilvánulni ott is, de nem tudott, mert elkezdtek rajta gondolkodni, hogy honnan vannak ezek ennél, hogyan történnek ezek a csodák? Nem ez az a Jézus, aki itt nőtt fel a szemünk előtt? Vele játszottunk, vele nőttünk fel, honnan tudja ez az Igéket? Nem lehetséges, nem is járt iskolába! Honnan tudja, hiszen senki nem tanította? Hogyan tudna csodákat tenni?

Ezek a kétségek bejönnek az életünkbe. Lehet, hogy nem ilyen durván, de nagyon trükkösen tud jönni az ördög a kétségeivel, és gonoszul sustorog szinte, de hoz valamit, amin elkezdesz gondolkodni, amin nem kéne.

Megkérdőjelezi Isten erejét az életedben, vagy Isten jóságát, vagy bármi apróságot oda beültet a fejedbe, és elkezdesz rajta gondolkodni. Hiszen ez nem lehet így, hát a másik sem gyógyult meg, pedig hitt. Akkor engem miért gyógyítana meg? Belesustorog itt a gondolata­inkba, és magaslatokat kezd kiépíteni.

Tudod, mi történt utána? Azt írja, hogy nem is tehetett ott semmi csodát. Ez a Jézus, aki mindenkor, mindenkit, mindenhol meggyógyított, Názáretben nem tehetett semmi csodát! Képzeld el! Semmit! A csodatévő Isten. Semmit! Leesik az állad, igaz? Semmit! Mondjad nekem, hogy semmi csodát, ha kétkedések vannak, ha hitetlenség van, ha észérvek jönnek! Istent nem lehet befogni a fejdobozba, hogy így gondolkodik, nem! Ő afölött van!

Ha elkezdjük így az észérvekkel Őt megmérni, eldönteni, mi lehetséges neki, mi nem, akkor igazából megsértettük az Ő mindenható voltát! Megsértettük Őt, mert Ő nem olyan, Ő afölött van. Ő mindent tud, csodatévő. Új szerveket tud hozni a mennyből, leküldeni az angyalokkal. Mindenre képes.

Egy szempillantásban ráleheli az életét, halottak támadnak fel. Hogyan fogja előhozni a temetőkből a holtakat? Lesz feltámadás. Az Ő ereje olyan mindenható, hogy nem tudjuk befogni a fejünkkel, az észérveinkkel, a gondolatainkkal.

Felejtsük el, hogy meg tudjuk magyarázni például, hogy hogyan történt, hogy a süket hall. Nem tudjuk, de megtette. Ő tette, a szeretete tette. Árat fizetett érte, hogy megtehesse. Közöl­te velünk ezt az erőt, úgyhogy ezeket az aggodalmaskodásokat ki kell dobni. Összpontosítani kell az Ő jóságára, kegyelmére.

Nem tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, és egy másik fordítás szerint úgy van, hogy könnyebb betegségekből meggyógyított néhányat. Ez a Jézus, aki csodatévő, és mindenhol mindenkit meggyógyított, és ekkor is a kézrátételt alkalmazta. Azt írja, hogy rájuk vetvén kezeit.

A kézrátételnél nincs erősebb gyógyulási mód, mert ott kontaktusban, pontból pontba [kézből egy másik testbe] tud áradni Isten ereje. Jézus bevetette a kézrátételt, és néhány beteget sikerült meggyógyítania.  Jézusnak, a Mindenhatónak!

Úgyhogy a mi életünkben többé nem lesz, hogy korlátoznánk Istent a kétségekkel, a hitet­lenséggel! Ma az Isten felszabadító ereje van itt a bennünk levő hit munkálkodására. Ez a hit hatalmas dolgokra képes, ugyanis Istentől született, és ami Istentől született, az legyőzte a világot.

Úgyhogy ki ne mondd többet, hogy nincs elég hited, mert a saját hitedet gyalázod! A mustármagnyi hit elég ahhoz, hogy meglegyen, amiben hiszel, ha kitartó és szorgalmas vagy, és hálát adsz. Ha megtanulod, hogy imádattal menj elé, és odateszed az életedet, halálodat, hogy Uram, a Te kezedben van, Te cselekszed ezeket, én bízom benned!

Bízom benned, Uram, Te vagy az élet és halál Ura, tudom, hogy csodatévő vagy, és én hiszek benned. A többi a tied! Ha ilyen szabad kezet adsz Istennek, akkor csodákat fogsz látni. Csodákat fogsz látni az életedben! Bizony így van. Ámen. Hálákat adunk Istennek.

Azt kérdezte Jézus, hogy ezt az Ábrahám leányát nem kellett megszabadítani? És azt tudod-e, hogy te Jézus Krisztusban Ábrahámnak a magva vagy? Hát, ha máshogy nem tudod felszabadítani a hitedet, akkor Jézusnak a sorain.

Azt a meggörnyedt asszonyt szabadította meg szombatnapon, perlekedett Jézus a vallásosokkal. Figyeljetek ide, meg kellett őt szabadítani! Hát az ökrét nem hozza ki senki szombatnapon, ha beesik a kútba? Az Ábrahám lányát nem kell kimenteni szombatnapon, ha benne van egy ilyen igában? – mondta nekik Jézus. Igenis ki kellett menteni, és azért kellett kimenteni, mert Ő Ábrahám leánya.

Vagyis neked, ha jönnek a tünetek, akkor perlekedned kell! Ki kell kiáltanod: az Ábrahám magvát ne szabadítaná meg Isten? Meg van írva! Legyél bátor, és hirdesd ki, amit Jézus hirdetett, és ahogy Ő mondta, annak úgy kell lennie!

Egy helyen azt mondja Jézus, hogy a gyermekek kenyere, a fiak kenyere nem vethető a kutyák elé. Jön a szidóni asszony a leánya gyógyulásáért, és Jézus ezt mondja neki, hogy a fiak kenyerét vessem oda a kutyának? Tudod, miről beszél? A gyógyulásról! A fiak kenyere, vagyis te Isten fia vagy! Ő nem hagy téged éhezni, hanem odaadja neked a gyógyulást!

Bármilyen helyzetben vagy, kiment, megment, megvéd. Azután meggyógyította a pogány asszony leányát is, mert az asszony megalázta magát. Azt mondta, hogy igen, a kutyák is esznek az asztal alól, a morzsalékokból, és Jézus meggyógyította a lányát.

Jézus annyira lenyűgöző, annyira szeretetreméltó, hogy még a gondolat se támadjon fel benned, hogy pont téged hagyna ki ebből a jóból, a gyógyulásból, hiszen megfizette az árat! Úgyhogy törekedj rá a hiteddel, és legyél olyan, mint Mária, akit meglátogatott az angyal, és hozta az Isten üzenetét, hogy születik a Megváltó. És tudod mit mondott Mária? Legyen nekem a Te beszéded szerint – ennyi kell hozzá.

Ha megadjuk azt a helyet Istennek: Uram, cselekedd meg a Te beszéded szerint, legyen nékem a Te beszéded szerint! Mária megfogant, és a Megváltót fogadta be a méhébe Isten szaván keresztül. Minden így működik, hogy ki kell jelentened, hogy legyen nekem a Te beszéded szerint, minden mást megtiltok! Nekem csak úgy lehet!

A fülben közben gyógyító kenet van, valakinek megnyílik a füle. Az Úrnak kedvére volt, amit most hallottatok.

Ezt kell kijelenteni, hogy legyen nékem a Te beszéded szerint, Uram! És ahogy kijelented és kikiáltod, hogy minden mást megtiltok, csak úgy lehet nekem, ahogy meg van írva – nézd meg, hogy nem állhat meg a betegség, és győztes leszel! És győztes vagy a Krisztusban! Örvendezni fogsz, és az örvendezésekben hálaadások, örömök és örömujjongások vannak. Dicséretek vannak.

Jézus Krisztus él bennünk, az öröm Úr Jézusa, aki gyógyító, aki szabadító, aki életet adó! És ez a gyógyulás hangja van számodra. Jézus meggyógyít minden betegséget, Jézus meggyógyít minden beteget, úgyhogy ma minden betegségtünettel küszködő hívő ember gyógyultan megy haza! Egyetértesz velem? Kijelentjük, elrendeljük! 

Gyógyulást szólítunk! Jézus nevében szólítjuk! Hányan akartok velem egy akaraton lenni? Akkor a te hited is benne lesz, és közös akaratú ima lesz, közös akaratú elrendelések lesznek, és hatalmas jelek, és csodák történnek majd Jézus nevében! Ámen.

*A barna színnel jelzett igeversek más fordításból származnak.

A felhasznált bibliai versek a King James kiadás számozását követik.

BÉKEVÁR FŐOLDAL