2016.02.15. 
 

A MEGTÉRÉS HELYE

Sandersné dr. Kovács Erzsébet élőben elhangzott tanításának nyers szövege

2016. február 7.

 

Jézust első helyre kell tenni, és az Igét megtisztelni! Most az Igéből szeretnék egy rövid üzenetet mondani, amiről azt hiszem, hogy a Szellem szólja a szívemnek, és általa nektek, akik ma eljöttetek, hogy hallgassátok, a gyülekezeti Testnek.

Amit adott nekünk Isten ajándékba, az az Ő kenete, amelyről azt írja, hogy ez a kenet egy olyan ajándék, ami bennünk van. Ez a kenet megtanít minket mindenre, amit tudnunk kell. Már az Ószövetségben megírja az Úr erről a kenetről, hogy lesz ama napon, és az még egy jövendőbeli prófétálás volt. Most ez a nap már itt van, mert Krisztus Testében bent vagyunk.

Ésaiás 10,27.

27. És lesz ama napon, eltávozik az ő terhe válladról és igája nyakadról, és megsemmisül az iga a kenet miatt.

Közben a szemekben van gyógyulás, miközben ez az Igét szóljuk. Látjátok, mennyire él az Ige? Kiment az Ige, és már végzi az Úr a gyógyítást. Megsemmisült az iga! Azt mondja az Úr, hogy megsemmisült.

A megsemmisül szó azt jelenti, hogy úgy eltűnik, mintha ott sem lett volna. Semmissé lesz, mintha nem lett volna jelen előtte a nyomorgató az életedben. Mintha nem lett volna ott jelen a pusztító az életedben. Úgy semmisülnek meg ezek az ellenség igái az életedben.

Bízhatsz a kenetben, hogy elvégzi, mert megírta az Úr, hogy a kenet megtöri ezeket az igákat. És nemcsak hogy megtöri, letöri a nyakakról az igákat, hanem semmissé lesz. Mintha nem lett volna, úgy fogod tudni folytatni az életedet az Ő kegyelméből.

Ezt a munkát csak Isten Szelleme tudja elvégezni, hogy úgy semmissé teszi a nyomorgatót az ő gonoszságaival, a pusztító szándékaival, mindenféle gonosz nyilával, hogy semmivé válik az életedben. Visszatekintesz és olyan lesz, mintha nem lett volna.

A kegyelme kiemel és előrevisz, s azt mondja, hogy íme, menj tovább, készítettem számodra újakat. Íme, újakat cselekszem, most készül. Ezekre kell tekinteni, ami közben tudjuk, hogy az Igében lévő erő – a kenet – elvégzi ezt a munkát, amit az Ige írt nekünk. Ha megsemmisülnek az igák az életünkön, azt írja, hogy a kegyetlen pedig elveszett. Nincs többé. Ha megsemmisült az iga, nem találod többé a kegyetlent.

Ésaiás 29,20.

20. Mert a kegyetlen elveszett, és a csúfoló elpusztult, és kivágattak a hamisságnak minden őrei.

Akik csúfolták a kicsiny kezdetet. Hányatokat ért olyan támadás, amikor elkezdtetek gyülekezetbe járni, hogy elkezdtek leszektázni benneteket. Hogy olyan szektába nem járok! Ez a csúfoló elpusztult, azt írja az Ige. Úgy tűnt el az iga, hogy megsemmisült, elveszett, nincs többé. Nem látod többé a szemeiddel. Nézed azt, de nem látod. Nincs többé, elveszett.

Napi imádságom ez most, hogy a gonosz minden munkája letűnjön Krisztus Testéről. Minden akadályoztatás megszűnjön, hogy Krisztus Teste el tudja végezni azt a munkát, amire Isten kirendelte! Mindannyiunknak van elhívása.

Mindannyiunkra számít az Úr ebben a munkában, ehhez az igáknak meg kell törni az életek felett. Mindannyiunk számára. Ez egy Rhema, amit az Úr ad. Álljunk meg ebben, hogy megsemmisült az iga a kenet alatt! Mondd te is: megsemmisült az iga a kenet alatt!Isten adja ezt a kenetet, és az Igéjében van jelen ez a kenet. Az Ige nélkül nincs győzelem.

Az Igét nem lehet megkerülni, nem lehet elhagyni, nem lehet mellőzni, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mit ír a Szentírás? Amit ír, azt neked mondja Isten. Pál apostolnak nagyon sok mindenen kellett keresztül­mennie az életében. Rengeteg megpróbáltatáson. Azt írja, hogy amik a hátam mögött vannak, azokat elfelejtem.

Filippi 3,14–15.

14. De egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam mögött vannak, elfelejtem, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékifeszülve, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.

Ez egy elhatározás. Elhatározás kellett hozzá, hogy azon a nyomorgató sorozaton keresztül tudjon menni a pusztító gonosz szándékai miatt, és az igák miatt, amiket a nyakába akart tenni. Mindannyiunknak vannak bizonyságai, hogy hogyan akarta az ördög az igát a nyakadba tenni. Hogyan akarta a terheket a válladra tenni. Hogyan akart elpusztítani.

Azt mondja Pál apostol, hogy ezeket, amik a hátam mögött vannak, elfelejtem. Ez egy elhatározás. Hogy többé azokon nem gondolkodom. Többé azokon nem tépelődöm. Azt mondja Pál: elfelejtem. Ez a te döntésed, hogy el kell szánnod magad, hogy többé azokba a gondolatokba nem engeded magad, hogy az ördög vissza ne tegye azokat az igákat a nyakadra. Hogy többé azokat nem mérlegeled, hogy hogyan történhetett, miként történhetett. Miken kellett át­mennem, és vajon miért? Elmúlt.

Azt mondja Pál, hogy amik a hátam mögött vannak, azokat elfelejtem. Így fogsz tudni jól előremenni ugyanis. Mert próbáltál-e már úgy autót vezetni, hogy a visszapillantó tükörből nézed a forgalmat? Nagyon bizonytalan helyzetekbe tudnál kerülni így.

A visszapillantó tükör egy nagyon kicsi felület ahhoz képest, hogy mekkora az autónak az előre néző üvegfelülete, a szélvédő. Hatalmas területet mutat az Úr előre, hogy erre kell menned, ebbe az irányba, és pici tükör van visszapillantónak.

Néha visszapillant az ember, hogy van-e valaki, aki előzi, vagy mi van mögötte. Igazából keveset tekintünk így hátra, miközben autót vezetünk. Teljesen normális ez. A múltnak a dolgaival is körülbelül ennyit szabad foglalkozni, vagy ennyit sem azért, hogy ne vegye le a figyelmedet arról, ami előtted van.

Mert az Úr hatalmas dolgokat készít neked. Ezekbe akkor tudsz bemenni, ha nem pillantasz folyton vissza. Főleg akkor nem, ha az ördög önsajnálatba akar bevinni. Hogy olyan dolgokkal időzz, amin már nem tudsz változtatni, kész tények elé állít.

Az Úrnál van megoldás. Az előrefelé halad. Előre kell menned! Pál így azt mondja, hogy amik a háta mögött vannak, azokat elfelejti, és azoknak pedig, amelyek előtte vannak… Hányan tudjátok, hogy vannak még előttetek dolgok Istentől? Érezzük a szívünkben, hogy hatalmas dolgok vannak.

Azt mondja Pál, hogy amik előttem vannak, azoknak nekifeszülve, teljes erőbedobással nekifeszülve, teljes erőből, annak meg kell valósulnia. Amit Isten nekem rendelt, azt meg kell futnom. Ezeknek nekifeszülve. Pál azt mondja, hogy célegyenest.

Tudod, miről szólnak az ellenségnek a gonoszságai? Hogy levedd a figyelmed arról, hogy merre kell menned, hol a célegyenes? Miért vagy itt? Mit kell megfutnod? Mi a dolgod? Mit kell elvégezned Istennek? Állandóan azt akarja, hogy hátrafelé pillantgassál.

Ott már nincs számodra mit tenni, mert a hitedet nem tudod benne [a múltban] használni. Azok a dolgok már eldőltek, megtörténtek. Jók vagy rosszak, egyiket sem érdemes már elővenni. Mert előre kell menni, azt mondja Pál, hogy célegyenest nekifeszülve igyekszem.

Hova igyekszel, Pál? Hogy folytatja? Az elhívás jutalmára. Mindannyiunknak van egy elhívása, és azt az elhívást ha betöltjük, annak van jutalma. Ezt akarja ellopni az ördög, hogy ne kapjuk meg odaát a jutalmunkat, amiért itt elrendeléseink vannak. Meg kell futnunk ezeket a futásokat. Célegyenest kell mennünk!

Nem lehet jobbra és balra tekingetni, hogy mi történt a másikkal, mi és hogyan? Ki mit mondott? Ki mit gondol rólam? Én most ezt a leckét tanulom. De nem érdekel, hogy ki mit mond és gondol rólam! Másként nem tudnék bemenni a célegyenesbe. Szép kis leckét kaptam, de tanulom – mindannyian, akik itt vagyunk, valamit tanulunk –, és a célegyenesbe be fogok menni.

Az Úr segítségével fogok bemenni, és az által, hogy megvilágosít az Igében, hogy mire figyeljek. Ezt az Igét kaptam, hogy figyeljek oda, hogy nekifeszülve menjek előre. Se jobbra, se balra, se hátra ne tekintgessek, és célegyenest igyekezzek.

Igyekezzek? Hova igyekszem? Az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára. Van egy felülről való hívásunk. Mert barátod is hív, hogy gyere el moziba, meg menjünk diszkóba, meg ezt csináljuk, meg azt csináljuk.

De van egy fentről való elhívásunk is. Az mindenekfelett kell, hogy uralkodjon az életünkben. A földi dolgainkat félre kell tenni, hogy miért vagy itt, azt meg kell látnod, meg kell hallanod, és célegyenest előre kell menned az Úr dolgaiban, hogy azt a jutalmat megkaphasd, mert én törekszem rá. Én nem akarom a jutalmaimat elveszteni.

Az egy nagyon-nagyon szomorú állapot, amikor az Úrnak az elhívását már megismertük, ismerjük az Igét, és nem cselekedjük, nem engedelmeskedünk. Ha nem megyünk be a végcélba, nem lesznek jutalmaink. Ne történjen ilyen velünk! A Szent Szellem figyelmeztetett.

Ne foglalkozzak a visszapillantó tükörrel, hogy mi volt a múltban! Átadom neked, mint jó tanácsot, hogy te is figyelj erre, mert mindannyiunknak vannak dolgok a múltban, amivel már nem szabad időzni! A bölcsesség és a tanulság erejével letudtuk, és lezártuk azokat, és előre­megyünk célegyenest, nekifeszülve. Mondd, hogy nekifeszülve!

Bizony, ehhez teljes erőbedobás kell. Nem engedheted meg, hogy a gondolataidnak a fele a múltban járjon eközben! Teljes erőbedobás kell, teljes odaszánás, a Szent Szellem ereje, hogy a dünamisz erővel belülről megerősítsen, meg tudj állni benne. Abban, amiben most vagy, a most hittel, a jelen hittel. Előre, célegyenest. Azzal fontos időznöm, hogy ott vannak-e a gondolataim, ott van-e az elszánásom erre? Mi a célkitűzésem, hova igyekszem? Nekifeszülve.

És azt mondja Pál, hogy tökéletesek pedig ilyen értelemben legyünk! Az ördög mindig fog mutogatni, hogy mit tettél a múltban, és mit nem tettél meg a múltban, mi ez, és mi az? Hibáidat sorolja, és próbál téged elbátortalanítani, ellopni a hitedet, kárhoztatás alá tenni. Ez mindig lesz, ezt a munkát folytatja, mindig is tette. Neked pedig azt mondja Pál, hogy te ilyen értelemben legyél tökéletes.

15. Valakik annakokáért tökéletesek vagyunk, ilyen értelemben legyünk: és ha vala­miben másképpen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni néktek:

Abban az értelemben, hogy előremész. Nekifeszülve, ilyen értelemben legyünk tökéle­tesek. Azt mondja Pál, hogyha tökéletes vagyok, akkor ilyen értelemben vagyok tökéletes, hogy nem tekintek ezekre a dolgokra, amik a múltban voltak. Nagyon nagy tanulság. Azt is mondja Pál, hogy amikor döntéseket kellett hozni, akkor nem tekintett testtel és vérrel, nem tanácskozott.

Nem tehetjük meg, hogy mit szól hozzá a hústest, hogy vajon most menjek vagy ne menjek, ha hív az Úr? A hústesttel nem lehet tanácskozni. Mit mond a Szellem? Nem tanácskoztam – írja a Galata levélben – a testtel és vérrel. A test mindig másik irányba akar menni, a test kívánságai el akarnak vinni. Neked nekifeszülve kell célegyenest menned előre az elhívás jutalmára!  Ennek kell a szemed előtt lennie!

Ekkor egy nagyon érdekes részt mond el Pál, mert a Pál apostol tollából jön a Biblia Újszövetségének kétharmad része. Tehát muszáj, hogy tanuljunk ettől a nagyon bölcs embertől. Az Apostolok cselekedeteiben ír valamit, ami nagyon megragadta a figyelmemet. Utóbbi időben nagyon sokat olvasom ezt a részt. Ír erről a futásról, amiről szó van, hogy ezt a futását örömmel kell megfutnia. Mindazon nehézségek ellenére, amin át kellett mennie.

Apostolok cselekedetei 20,23–32.

23. Kivéve hogy a Szent Szellem városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy én­reám fogság és nyomorúság következik.

Szent Szellem megjelentette nekem, hogy fogság és nyomorúság következik rám, azokban, amik előttem vannak, amiről mondta, hogy célegyenest igyekszem. Tudta, hogy ilyen helyek jönnek az életében, és ezek után azt mondja:

24. De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvé­gezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének Evangéliumáról.  

Nem tanácskozom testtel és vérrel! Mit mond a testem? Azt, hogy jaj, ne menjek arra! Nem! A Szellem akarja, hogy arra menjek, az az utam. Azt mondja, hogy nem érdekelnek, mit mond a test és a vér erről, nem tanácskozom testtel és vérrel! Nem gondolok ezekkel!

Azt mondja Pál, semmivel sem gondolok, ami ellentétesen szólna vele, mint amerre nyomulnom kell előre. Semmivel nem gondolok, se azzal, amit a Facobookra írnak, se azzal, amit az ellenség mond, se azzal, amit a szomszédom mond.

A legnagyobb jó szándékkal is mondhat ellentéteset, mint amit Isten nekem kirendelt. A legjobb jó szándékkal is megszólalhat valaki, és levehet téged Isten útjáról. Ne figyelj arra, ami kint van! Figyelj arra, ami bent van. Pál azt mondja, hogy semmivel se gondolok! Nagyon erős állítás. Figyelj erre! Csak az, ami belül megszólal, mint bizonyosság, azzal gondolj, minden mást zárjál ki!

Még az én életem sem drága nékem – mondja Pál. Odaadta az életét az Úrnak, amikor újjászületett. Onnantól fogva Uram, a tiéd, rendelkezz vele! – ezt mondja Pál. Még az én életem se drága nekem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat. Látod, mit tartott szem előtt? Nekifeszülve, célegyenest, előre a végcélba, a futását. Ez volt a szeme előtt. Csak így lehet Istennel befutni a pályát, amiért itt vagyunk.

Mindannyian itt vagyunk valamiért. Amikor újjászületünk, az új teremtésben Isten elkészít nekünk jó cselekedeteket, hogy azokban járjunk. A Krisztus Teste számára rengeteg feladat van Istentől elrendelve.

Pál azt mondja, hogy ez az egy számít nekem, hogy ezt elvégezhessem. Elvégezhessem az én futásomat. Nem tanácskozom testtel és vérrel. Semmivel nem gondolok – mondja. Nagyon erős kijelentés. Érdemes rajta gondolkodni, hogy megállunk-e ennek a mércének a tükrében. Ha nem, akkor itt kiigazításokat kell tenni. Ezért vagyunk itt.

Elvégezhessem az én futásomat – és hozzáteszi: örömmel. Ez, ami nagyon megütött engem mostanában, amikor ezt olvastam. Mondom, bármin kell keresztül menned, azt a futásodat csak örömmel futhatod, mert csak akkor kedves Istennek. A legnagyobb mélységeken, ha át kell menned, a legnagyobb gyalázatokon átmenni, a legnagyobb támadásokon átmenni.

Azt mondta, hogy fogság és nyomorúság következik rám. De én akkor is örömmel fogok végigmenni! Az én futásomat örömmel fogom megfutni, ezt mondja. Nem engedte, hogy a Szent Szellem közösségének az örömét bármi ellopja. Ez egy hatalmas odaszánás. Ez csak úgy megy, ha nem tanácskozol testtel, vérrel, hogy mit mond a másik. Mit írtak ki ellened. Nem számít, semmivel se gondolok – mondja Pál. Semmivel sem. Nem érdekel.

Csak arról szól, hogy levegye a figyelmemet, hogy ne a célegyenesbe igyekezzek, és ne teljes nekidőléssel és odafeszüléssel, odaszánással. Teljes odaadással. Elveszi a figyelmedet. Nem fogsz tudni bejutni a végcélba úgy, ahogy kellene. Erről szólnak az ellenség tervei. Az én futásomat örömmel – mondja Pál. Mondd, hogy örömmel!

Szánd el magad, hogy bármi legyen előtted, örömmel fogod megfutni azt a futást! Ne engedd el az örömödet! Mert ez az öröm nekünk Isten országában örökségünk. Megigazultság, békesség, és öröm a Szent Szellem által! Miért van neked örömöd a legnagyobb nyomorúság közepette is? Mert a Szent Szellem közössége táplálja ezt. Mert Ő érezteti veled, hogy Ő ott van. Hogy a leg­nagyobb mélységekben is, a legnagyobb próbákban is Ő ott van.

Azt mondja, hogy én itt vagyok veled. Ez örömöt gerjeszt benned, és nincs ott az a félelem. A világ lehet, hogy rettegne attól a helyzettől, de te tudod, hogy neked öröm gerjed a szívedből, mert az Úr azt mondja, hogy ne félj, én veled vagyok és megsegítelek. Igazságom jobbjával támogatlak, nincs mitől félned!  

Pál azt mondta, hogy a közösségnek ezt az örömét nem engedem el! Örömmel futom meg a futásomat, bármilyen nyomorúság következik rám! Oroszlánokkal kellett megküzdenie Efézusban. Pont az efézusiaktól búcsúzik ezen a részen. Hihetetlen megpróbáltatásai voltak. Azt mondta, hogy akkor sem engedem el az örömömet! Örömmel futom meg, és bemegyek a végcélba. Mondd azt te is: örömmel futom meg! Bizony.

Mert ha el tudja lopni az örömödet az ördög, akkor elérte a célját. Ha be tud vinni a csüggedésbe, a szomorúságba, a depresszióba, reménytelenségbe. Egy keresztény nem lehet reménytelen! Még ha annak is tűnik a helyzete, akkor is van reménysége az Úrban. Az Úrban való öröm nagyon fontos! Gyönyörű volt ma a dal.

Az én futásomat örömmel futom, és azt a szolgálatot – látod mi volt a szeme előtt? A szolgálat. Elhívásod van! Szolgálatra van elhívásod! – azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól. Te is vettél szolgálatot. Mindannyiunknak van elhívása Krisztus Testében. Senki nem mondhatja, aki belép Krisztus Testébe, hogy én csak ott lézengek. Nem. Csak még nem találtad meg a helyed. Mindannyiunk számára van kiírása az Úrnak az életünkre, az új teremtésben.

Azt mondja Pál, hogy ezt a szolgálatot, amit vettem, ezt be kell töltenem, és örömmel fogom megfutni a futásomat! Célegyenest előre, és amik hátam mögött vannak, elfelejtvén. Figyelj erre! Ne hagyd, hogy háborgassanak a múltban lévő események, mert ettől a célegyenestől veszik el a figyelmedet és a hitedet.

És vigyázz az örömödre, mert az öröm által erősebb a hited. A hitnek az öröme nagyon fontos dolog. Ha nincs ott ez az öröm, akkor a hited nem teljes. Ha nincs ott a békességed, ez a hit nem teljes. Ha nincs ott a szeretetben való kiteljesedés, akkor a hitednek nincs ereje.

Ezek nagyon fontos kísérői a hitünknek. Ez az öröm, ez a szeretet, ez a békesség. Isten megfizette az árát, hogy így menjünk át dolgokon. Ragaszkodj hozzá! Pál így folytatja, hogy viseljetek gondot magatokra és az egész nyájra!

25. És most ímé én tudom, hogy nem látjátok többé az én orcámat ti mindnyájan, kik között általmentem, prédikálván az Istennek országát.

26. Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindenki vérétől tiszta vagyok.

27. Mert nem vonakodtam attól, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát.

28. Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Szellem titeket vigyázókká tett, az Isten Gyülekezetének pásztorlására, amelyet a tulajdon véré­vel szerzett.

Vigyázókká tett. Nagyon sok pásztor hallgatja ma is, és fogja hallgatni. Először is a saját útjaid legyenek rendben – mondja Pál –, viselj gondot magadra, és az egész nyájra! Mert vigyázókká tettelek, és vigyáznotok kell a szeretet útjaira, és az igazságra, melyet a tulajdon vérével szerzett.

Drága áron vagytok megvásárolva. Tulajdon vérével szerzett. Hatalmas ár van értetek kifizetve. Tulajdon vére, az Ő szent vére, az Istennek a vére vásárolt meg benneteket, és ez a vér őrködik felettetek. A pásztorok felvigyázására.

29. Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jönnek tiközétek gonosz far­kasok, akik nem kedveznek a nyájnak.

Pál kapott kijelentést, hogy mik következnek a jövőben. Ilyen farkasok néha belátogatnak a gyülekezetekbe, a pásztornak ezért ezt a felvigyázást el kell végezni. Az ördög mindig ugyanazokkal a kártyákkal dolgozik, nincsenek új kártyái, a régieket dobja mindig eléd, ez az egyik kártya. A gonosz farkasokat küld be a nyájba, akik nem kedveznek a nyájnak, és a másik, amikor kívülről jönnek.

30. Sőt, ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat maguk után vonják.

Nem állják meg a helyüket. Fonák [fordított] dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat maguk után vonják. Mi a célja ezeknek a fonák dolgoknak? Megint, hogy levedd a szemed az Igéről. Hogy ne az Igét kövesd, hanem azokat, akik fonák dolgokat beszélnek.

Ők a saját táborukat akarják építeni velük, hogy levedd a figyelmedet az igazságról, az Igéről. Az Igéhez ragaszkodva tudsz csak előre menni. Erről szólnak ezek a gonosz munkák. Közületek felkelnek, és támadnak közületek, akik ezt teszik – írja.

31. Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szűntem könnyhullatással inteni mindenkit.

Azt mondja Pál, hogy vigyázzatok, és figyeljetek erre. Igenis a Szent Szellem megjelent előre dolgokat, hogy mik következnek. Nagyon sok könnyhullatás volt köztünk is sokak életében. Pásztorok, gyülekezetek, személyes helyzetek. Nagyon sok könnyhullatás volt. Sok mindenen túl vagyunk. Pál is mondja: meg nem szűntem könnyhullatással inteni mindenkit közületek. Utána egy koronát föltesz erre:

32. És most, atyámfiai, ajánllak titeket az Istennek és az Ő kegyelmessége Igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek között.

Isten megjelentette neki, hogy az eltávozása közel. Itt búcsúzik az efézusi tanítványaitól. Nézd meg, hogy mit tesz, és én ugyanezt teszem, amikor imádkozom értetek. Ajánllak titeket Istennek, az Ő kegyelmének és az Ő kegyelmessége Igéjének. Az Igének ajánllak benneteket, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek között.

Az egyetlen, aki tud segíteni a helyzeteken, amikor ilyen fonák dolgok jönnek, farkasok jönnek kívülről, belülről férfiak támadnak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy maguk után tereljék az embereket. Egyetlen dolgot tehetsz. Odaajánlod a helyzetet és a nyájat Istennek a szent vérével, és az Ő kegyelmessége Igéjének. Az Igének szánlak benneteket minden nap.

Az Ige képes egyedül benneteket megtisztítani, felépíteni, megvigasztalni. Az egyetlen, ami képes átadni az örökségeteket. Úgyhogy csak az Igére tekints, sehova máshova! Mit ír az Ige? Ragaszkodj hozzá! Az Ige képes erre. A kegyelmessége Igéje felépíthet. Ha az Igéhez ragaszkodsz, az kegyelmet fog hozni arra a helyzetre. Ha vigyázol a szeretet útjára, az kegyelmet fog hozni arra a helyzetre.

Pál ezt teszi. Odaajánlja a nyájat, aki fölött felvigyázóvá teszi Isten. Odaajánlja Istennek, és az Ő kegyelmessége Igéjének. Nagyon gyönyörű, és imádkozom ezt a nyáj felett a jelenlegi helyzetekben. Odaajánllak benneteket Istennek, és az Ő kegyelmessége Igéjének. Az Ige végzi el. Az Ige a mindenható, az élő és a ható és mindenható.

Odaszánlak benneteket Istennek, a kegyelmessége Igéjének, hogy meg tudjátok futni a futásotokat. Semmi ne tudja levenni a figyelmeteket a drága Úr Jézus Krisztusról, az egy­szülött bárányról. Az egyszülött Fiúról, a szeplőtelen Bárányról. És a futásotokat örömmel tudjátok megfutni. Semminek ne hagyjátok, hogy az örömötöket elvegye, a Jézus Krisztus szent nevében! Pál azt is mondja, hogy ne rémüljetek meg attól a tűztől.

Vannak tüzek itt is, ott is. A saját életetekben, a gyülekezetekben. Pál újabb tanácsot ad, ne rémüljetek meg attól a tűztől! Olvassunk bele ebbe a részbe, nagyon nagy segítséget ad ez nekünk, hogyha rálátunk erre a bölcsességre. Ezt Isten bölcsessége mondja az egész gyülekezeti Testnek. Ma ugyanúgy szól ez a Krisztus Testének.

1Péter 4,12–19.

12. Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely megpróbáltatásul támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek;

Ne rémüldözzetek! Hallottad, mi történt, hallottad, mit mondott? Ne rémüldözzetek, azt mondja Pál. Miért kellene megrémülnötök? Azt mondja, hogy ne rémüljetek meg attól a tűztől, amely megpróbáltatásul támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek. Azt mondja Pál, nyugalom!

Nem méltó Isten gyermekéhez, amikor szalad fűhöz-fához, és nem áll meg az Igében. Tessék megállni az Igében gyökeresen! Az Ige győzedelmeskedik minden körülmény felett, ha vigyázol a szeretetre. Győzedelmeskedik.

Ehhez hozzáfűzöm, hogy a gonoszért gonosszal ne fizessetek, hanem szeretetben járjatok! Szerelmeteseim, adjatok helyet ama haragnak, mondja az Úr. Enyém a bosszúállás, én megfizetek. (Róm. 12,19)

Te ne kerülj bele testi cselekedetekbe azért, mert a másik gonoszkodik! Te őrizd meg magad a szeretetben! Ez kulcs. Őrizd meg magad a szeretetben! Ez kell a győzelemhez. Másképp nincs győzelem. És ne rémüldözzetek ezektől a tüzektől. Azt mondja: sőt. Tudjuk, jön még hozzá valami, amit be kell venni. Itt is így van. Egyrészt ne rémüldözzetek, sőt…

13. Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az Ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek.

Mindannyian kapunk belőle, mert az üldözések meg vannak írva. Azt mondja Pál, hogy örüljetek! Itt van újra az öröm. Jönnek ezek a megpróbáltatások, ezek a szenvedések, akkor mindig nézd meg, megvan még az örömöm? Ha megvan, akkor jól vagyok, ha nincs, akkor meg kell nézni, hova lett. Azonnal vissza kell szerezni az örömödet! Örvendezzetek!

Ha keseregni kezdesz, akkor rossz úton vagy. Örvendezzetek! Látod azt a buzdítást a Szellemtől? A Szellem látja a végét. Látja a kezdetektől a végéig. Ha éppen benne vagy valamiben, azt mondja, hogy ne rémüldözzetek, örvendezzetek! Nagy kihívás, amikor éppen benne vagy valamiben. Azt mondja az Ige, hogy vedd elő az örömödet, ne engedd el azt! Célegyenest előre menj! Örvendezzetek – azt mondja. Mondd velem: Örvendezzetek! Örüljetek!

Miért kell nekünk örvendezni ezekben a szörnyű tüzekben? Azért, hogy az Ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessünk. Lásd, hogy visszajön érted! Lásd, hogy meghozta a győzelmedet! Lásd, hogy veled volt mindenben! Lásd, hogy nem egyedül álltál benne! Örvendezz benne – azt mondja az Ige.

Vedd elő az örömödet, mert te más vagy, mint a világ! Te örvendezz és lásd, hogy meg tudsz állni ezekben! Ez egy hatalmas biztatás, és kötelező ránk nézve, akik az Úrban vagyunk. Letöröljük a könnyeinket, és előre megyünk így. Ez köteles részünk. Elhívásunk van rá.

Meg kell mutatnunk, hogy mások vagyunk, mint a világ. Innen ismerik meg, hogy az Úr tanítványai vagyunk. Ez teszi az Urat kívánatossá nekik, ha ezen végig tudunk így menni. Ez teszi kívánatossá az Urat.

14. Áldottak vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Szelleme, akit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek Őt.

Volt részünk mostanában gyalázásokban. Mondtad-e magadban, hogy most vagyok igazán áldott? Mondjad, mert ez az igazság! Most vagyok igazán áldott, hogy gyaláztak engem. És örvendezek benne. Az Igét magamra kell ölteni, különben nem tudok megállni benne. Közben gyógyító kenetek vannak, mert az Úr pecsételi az Igéjét, hogy ez az igazság.

Áldottak vagytok, ha a Krisztus nevéért gyaláznak titeket. Bátran vállald föl! Hatalmas jutalmat fogsz kapni érte, ha végig tudsz menni szeretetben. Ha te a jobbik részt választottad, akkor kapsz valami jutalmat. Egy burokba kerülsz, ahol érinthetetlen leszel, mert szeretetben jársz. Megnyugszik rajtad a dicsőség, és az Úr oltalma alá kerülsz.

A dicsőség burkába kerülsz, ezért nem tud érinteni az ellenség, csak vicsorog. Nem tud érinteni, ha szeretetben maradsz. Ez a jutalom, a Szent Szellem burok. A Szent Szellem megnyugszik terajtad, az Ő dicsősége megnyugszik rajtad. Ki ne vágyná ezt a dicsőséget? Ebben a közösségben lenni gyönyörűséges, a Szent Szellem közösségében. Ezt kínálja neked.

15. Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztevõ vagy mint más dolgába avatkozó:

Ha valaki gyilkol, akkor azért büntetés jár, bűnhődni fog, mert a törvény elítéli. A törvény szerint fog szenvedni. Azt mondja az Úr, hogy ti ne így szenvedjetek, ti ne kövessétek el ezeket!

16. Ha pedig mint keresztény szenved, ne szégyellje, sőt dicsőítse azért az Istent

Dicsőítsd az Istent, hogy meg tudsz állni ezekben, hogy látod a végét, hogy látod a kimenetelt, látod a győzelmedet. Meg van írva a te győzelmed a Krisztusban. Mert Krisz­tusban maradtál, mert szeretetben maradtál. Mert nem fizettél gonosszal a gonoszért. Ezért neked dicsőség és jutalom jár, amikor kijössz belőle. Nagyon nézzétek, hogy mit ír az Ige!

17. Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először rajtunk kezdődik, mi lesz a vége azoknak, akik nem engedelmeskednek az Isten Evangéliumának?

Isten háza nem kap ítéletet, azt gondoljátok? Isten igazságos, rajtunk kezdi. Vagyis azoknak szörnyű vége lesz – írja itt az Ige –, akik nem engedelmeskednek az Isten Evangéliumának.

18. És ha az igaz is alig menekül meg, hová lesz az istentelen és bűnös?

Igenis legyen feletted istenfélelem, mert azt írja az Ige, hogy az igaz is alig menekül meg a megmérettetésekben. Ez ide van írva, te is olvashatod. Ha az igaz is alig menekül meg, akkor hova lesz az istentelen és a bűnös? Nagyon siralmas dolog Isten tüzének és ítéletének a súlya alá kerülni. Ítélet jön.

19. Annakokáért akik az Isten akaratát követve szenvednek is, ajánlják néki lelküket, mint hű Teremtőnek, jót cselekedvén.

Lehet úgy is szenvedni, hogy közben Isten tökéletes akaratában jársz? Itt van leírva, hogy „az Isten akaratát követve szenvednek”. Azt is írja, hogy ne rémülj meg, ha ezek tüzek lesznek. Jönnek ilyenek, de viseld úgy ezeket, hogy közben örömben és dicsőségben vagy, akkor megnyugszik rajtad Isten Szelleme, megtisztulva jössz ki belőle.

Dicsőséggel jössz ki belőle, örvendezve jössz ki belőle, erősebb leszel, amikor kijöttél belőle. Csiszoltabb leszel, mint amikor bementél. Mert fogsz tanulni belőle valamit, az biztos, különben az Úr nem engedett volna be oda. Tanulságot tanulva fogsz kijönni onnan, bölcses­séget fogsz kapni Istentől.

És amint kijártad azt a leckét, kijöhetsz onnan győzelemmel, bebizonyítva, hogy tudtál szeretetben járni. Kijártad azt az osztályt és mehetsz tovább. Utána is lesznek megpróbál­tatások, mert azok csak a mennyben nem lesznek már. De addig, amíg a földön vagyunk, lesznek. De egyre erősebb és erősebb vagy benne.

Így mondja az Ige, hogy a minden kegyelemnek Istene. Vagyis nincs olyan helyzet az életedre, ami fölött ne lenne elkészítve a kegyelem. Ezt tudd meg. Jönnek a tüzek, de a minden kegyelemnek Istene elkészítette azt a kegyelmet a számodra, hogy abban megállhass. Ezért nem kell rémüldözni azoktól a tüzektől, hanem dicsőséggel vegyük ezeket és álljunk meg benne.

1Péter 5,10.

10. A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az Ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, akik rövid ideig szenvedtetek, Ő maga fog tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosakká tenni.

Rövid ideig. Kérlek, mondjad, hogy rövid ideig! Azt kell látnod, hogy örök dicsőségre hívott el. Az örök dicsőséghez képest a rövid idő mennyi? Jelentéktelen. Örök dicsőségre van elhívásunk, és rövid ideig tartó szenvedésünk van. Tudsz-e ezért hálát adni?

Jelenleg úgy érezzük, hogy tüzek próbáltak meg minket, de azt írja az Ige, hogy rövid ideig való szenvedések ezek. Már ezen is örvendezni tudunk, hogy nem tart örökké. Az örökkévaló az odaát van, és az dicsőséges. Az örök dicsőségre hívott el minket a Krisztus Jézusban.

Ezek a rövid ideig tartó szenvedések valamire mégis csak jók. Azt írja, hogy Ő maga fog általuk tökéletessé tenni. Tökéletes vagy-e már? Én még biztos nem. Remélem, te sem mondod magadról. Csak a Krisztusban vagyunk tökéletesek. De ezek a próbák fognak minket tökéletessé tenni – írja az Ige.

A megmérettetésekben azt mondja az Úr, hogy na, itt még egy kicsit csiszolni kell rajta, még nem olyan, mint akarom, és megcsiszolgat. Fönt vagyunk azon a korongon, és formálgat minket, mint a fazekas az ő edényét. Na, ezt nem így kellett volna. És formálgat közben. Így válsz te tökéletessé ezekben. Javadra fog válni, ha a szeretet útját megőrzöd. Ezek mind a javadra fognak válni. Csillogó leszel. Tökéletessé tesz téged. Erőssé tesz téged.

Utólag hálás leszel érte, hogy átmentél rajta. Amikor benne vagy, akkor lehet, hogy inkább rémüldözöl. De amikor kijöttél belőle, akkor hálás leszel. Tökéletessé tett az Úr és erőssé. Az izmaid megerősödnek. Úgy fogsz kijönni belőle, hogy volt egy kis ez meg az, megpróbálták a hitizmaimat, de erősebb lettem.

Gyúrni is azért megyünk be a gyúróterembe, hogy rágyúrjunk az izmainkra. Ha nem tornáztatnánk meg az izmainkat, akkor nem lennénk erősek, amikor onnan kijövünk, akkor ugyanolyan laza izmaink lennének, mintha soha nem gyúrtunk volna. Meg vannak gyúrva a hitizmaink, amikor ezeken átmegyünk. Szilárd leszel!

Nézd meg, micsoda ajándékok jönnek! Szilárd leszel! Nem fog tudni megingatni téged, hogy most ez történik, az történik. Nem! Te a Kősziklán szilárdan állsz az igazságban és a szeretetben. Hatalmas nyereség ez annak, aki ezt látja. Egyre jobban tudunk örvendezni annak, hogy át tudunk menni rajta, ha ezeket látjuk. Örömmel fogsz tudni átmenni rajta. Örömmel futod meg a futásodat. És állhatatossá is tesz.

Nyereség ért-e téged? Mondd meg nekem az Ige tükrében! Még akkor is, ha abban a jelen pillanatban azt mondod, hogy bárcsak ne történt volna ez meg velem. De ha az Úr megengedte, hogy átmenj rajta, akkor tudta azt is, hogy meg tudsz állni benne.

Sőt azt is tudta, hogy ki tudsz jönni belőle győzedelmesen és dicsőségesen. És nyereséged van belőle, mert közben kicsit megformált, és még dicsőségesebb vagy, mint amikor bementél. Próbák ezek. Szeretet próbák.

Szeretetben tudsz-e maradni vagy elkezdesz gyűlölködni, kígyót-békát visszadobálni a másikra? Jézus nem tett ilyet, nekünk sem szabad. Jézus mindig elöljáró, jó példa nekünk, és ezt elolvasom nektek az Igéből. Az, hogy Jézusnak min kellett keresztül mennie, az mindig legyen mérce neked, amikor azt mondod, hogy jaj, micsoda tűz, akkor az mindig legyen mérce neked!

Zsidó 12,3.

3. Gondoljátok meg azért, hogy Jézus ily ellene való támadást szenvedett el a bűnö­söktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben.

Min kellett Jézusnak keresztülmennie úgy, hogy Ő ártatlan volt? Mit kellett végig­szenvednie? Leköpdösték, kicsúfolták, kigúnyolták, keresztre feszítették. Iszonyatos megaláz­ta­tásokon kellett keresztül mennie.

Azt mondja az Írás, hogy gondoljátok el ezt, hogy Ő milyen támadásokon ment keresztül! Hogy el ne lankadjatok, és el ne csüggedjetek lelkeitekben, ezért folytatja ezt a gondolatot. Legyen szemed előtt Jézus! Ő mit szenvedett el értünk? Értünk szenvedett, mert minket látott, látta a kimenetelt. Hogy hogyan szenvedte el ezeket, elolvasom.

1Péter 2,19–21.

19. Mert az kedves dolog, ha valaki Istenre néző lelkiismerettel tűr keserűségeket, igazságtalanul szenvedvén.

Ebben volt részünk az elmúlt hetekben. Igazságtalanul szenvedtünk, a világháló nyilvá­nossága előtt. Keserűségek voltak ebben. Nyílt rágalmazások és megszégyenítések. Nézzük meg, hogyan kell reagálni ilyenkor. Mi kedves az Úrnak?

Az kedves dolog, ha valaki Istenre néző lelkiismerettel tűri ezeket. Vagyis mi nem dobáltunk vissza kígyót-békát. Nem mondtunk ezt meg azt. Sem azt, amit írhattunk volna, sem semmit, hanem szeretetben maradtunk, és azt írja az Ige, hogy ez kedves dolog az Istennek.

Nekem egy vágyam van, ha Jézus elé állok, akkor mosolyogjon rám. Nekem ez az egy vágyam van, hogy amikor odaállok elé, akkor azt mondja nekem, hogy jó van én hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután. Ez a vágyam. Remélem, hogy neked ugyanez dobog a szíveden. Ez kell, hogy dobogjon a szíveden, semmi más, hogy az Ő tetszésére legyél.

Azt tedd, ami Neki kedves! Ne próbáld magad igazolni az emberek előtt! Olyan úgy sem lesz soha, hogy mindig mindenkinek a tetszésére leszel. Olyan soha nem lesz. Egy valaki mindig jön, aki beleköt majd valamibe.

De te az Úr előtt kell megállj, azt kell nézni, mi kedves Neki abban a helyzetben, és azt tegyed, szigorúan Istenre néző lelkiismerettel! Ő lesz, aki előtt megállunk, senki más nem számít. Mindig lesznek „jóakaróink”. Megáldjuk őket! De az a lényeg, amit az Ige mond.

A lelkiismereted tisztán Istenre kell, hogy tekintsen. Uram, mit tegyek ebben a helyzet­ben? Mit szán nekem a Te szíved? Ha az én lelkiismeretem tiszta és meghallja azt, hogy mit szán nekem a Te szíved, ez az Istenre néző lelkiismeret. Mutasd meg nekem Uram…

„Tűr keserűségeket igazságtalanul szenvedvén” – ez kedves lenne Istennek? Le van írva. Még ha akkor nem is esik jól a hústestünknek. Ezért mondja Pál, hogy nem tanácskoztam testtel és vérrel, hogy az mit tenne, mert nem érdekel, azt félreteszem.

Egy dolog számít, hogy Istennek legyen az a tetszésére, amit én teszek. És ha nem, akkor azonnal ki kell igazítani magam, mert egy ember sem volt még tökéletes mindenben, de azonnal, ahogy tudjuk, hogy elvétettük, ki kell igazítani magunkat. Meg kell térnünk abból.

Igenis érvényes az 1János 1,9! Meg kell igazítani magadat a szent vérben! Be kell látni, hogy tévedtél. Meg kell igazítani magad! De azt nem lehet kivenni a Bibliából, mert akkor nincs meg a visszatérés lehetősége. Akkor nem tudunk visszatérni Istenhez.

20. Mert micsoda dicsőség van abban, ha vétkeitekért tűritek el az arculverést? De ha jót cselekedtek és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Isten előtt.

Látod, hogy perlekedik az Úr veled? Azt mondja: micsoda dicsőség van abban? Te magadnak ilyen dicsőséget keresel vajon? Ha valamit tettél, és azért kapsz egy jó nagy pofont, akkor abban nincs dicsőség. Akkor megérdemelted azt a pofont. Ha jót cselekedtek, és mégis szenvedve tűrtök, ebben volt részünk mostanában.

21. Mert erre hivattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az Ő nyomdokait kövessétek.

Ez mindannyiunk elhívása, hogy tűrni kell, amikor igazságtalanság ér, Istenre néző lelkiismerettel. Erre elhívást kaptunk. Ez tetszik Istennek. Az Ő kedvéért járjál így, akkor is, ha a hústestednek nem esik jól!

A hústest azt mondaná, hogy most majd jól visszafizetek, majd most megmutatom és így tovább. Mit tudunk testből megmutatni? Egyik bajból a másikba kerülnénk. Nem érdemes belemenni a testi harcokba.

Jézus szenvedése példa volt neked, ahogy Ő szenvedett, hogy száját nem nyitotta meg. Mondhatta volna, hogy ezek közül egy bűnt nem követtem el. Uram, ez a büntetés engem méltatlanul ért. Ez a bánásmód igazságtalan volt a részükről. Hogyan tehettek ilyet?

De Ő a száját nem nyitotta meg. Így van leírva. Aki szidalmaztatván, viszont nem szidal­mazott. Szenvedvén nem fenyegetőzött, hogy na, most majd jól megnézheted magad! Nem fenyegetőzött. Ez egy példa volt nekünk. A nyomdokait kövessétek! – így írja.

Hanem rábízta magát az igazságosan ítélőre. Ha ezt teszed, akkor helyet adsz annak a haragnak, ami az Ő igazságos trónterméből jön ki. Ezt mondja, hogy adjatok helyet annak a haragnak. Enyém a bosszúállás, én megfizetek, te ne vegyél benne részt! – mondja az Úr. Te maradj szeretetben, maradj oltalom alatt! Maradj az igazságnak a sátrában! Majd én rendezem – mondja az Úr –, engedj engem előre!

Ez nagyon fontos hozzáállás, mert itt vétjük el legtöbbször. A test, amikor cselekedni akar, sokszor nem jó irányba visz minket. Az ember nagyon messzire kerülhet, amikor a testnek enged, és maga akar bosszút állni helyzetekben.

Nagyon fontos, hogy ne kerüljünk erre a helyre, ahol az Ige írja, hogy mi történt Ézsauval. Ézsau kereste a megtérés helyét, könnyek között kereste és már nem találta. Van olyan hely, ahol meg akarunk térni egy helyzetből, és már nincs visszaút? Ide soha ne jussunk el!

Mindig még előtte térjünk meg, igazítsuk ki magunkat, és menjünk vissza az igazság útjára. Ne próbáljunk testből megfizetni, bosszút állni, és én majd megmutatom, hogy kinek van igaza. Istennek van igaza. Ő odaadta neked a megigazultságát, abban járj és hagyj a szeretetnek utat!

Ez egy nagyon nagy kihívás, mert nem mondom, hogy ezt könnyű megtenni. Az ember­nek a zsebében kinyílik a bicska, hogy ez itt most elég legyen, és tovább ne, egy szót sem! Akkor azt mondja az Úr, hogy húzódj hátrább, én megyek elöl!

Zsidó 12,15–17.

15. Ügyeljetek arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne hajoljon, hogy a keserűség bármely gyökere felnövekedve zavart ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.

Létezik az, amikor olyan lépéseket teszünk, amikor egyre távolabb kerülünk Isten kegyel­métől? Ezt írja, hogy ne történjen ilyen veletek, Isten kegyelmétől el ne hajoljatok! Rossz irányban vagytok akkor, ha Isten kegyelmétől elhajoltok.

Az ember hozza a rossz döntéseket, egyre nagyobb a keserűség belül, és nincs benne annyi alázat, hogy azt mondja: Uram, bocsánat, rossz az útirány, nem így kellett volna! És egyre nagyobb a keserűség belül. Egyre nagyobb a dübörgés, a rossz döntések, a másik kárhoztatása, a fenyegetések. Ez rossz útirány. A keserűségnek a gyökere is növekszik.

A dicsőség is növekszik feletted, ha abban jársz, és az ellenséges hangulatok is növeked­nek benned, ha abban jársz. Minden mozgásban van a világegyetemben. Ha ez a keserűség felnövekszik benned, nézd meg, mi fog történni? Ez a keserűség gyökere zavart ne okozzon, és sokakat meg ne fertőzzön.

Ha magunkban ezt gyűjtögetjük, akkor ez is kifröcsköl, és áldozatul ejt sokakat. Azt mondja, hogy ügyeljetek arra, hogy ez ne így legyen! Ügyeljetek, hogy az Isten kegyelmétől el ne hajoljatok így! Erre figyelnünk kell, amikor jönnek ezek a kihívások.

16. Ne legyen senki parázna vagy istentelen, mint Ézsau, aki egy tál ételért eladta elsőszülöttségi jogát.

Ézsaut hozza fel példának, aki a test kívánsága miatt eladta az elsőszülöttségi jogát, Ábrahám, Izsák áldását eldobta. Semmire nem megyek én ezzel, mire megyek én ezzel a hellyel, amit Krisztus adott nekem? Félretolta, eldobta magától a test kívánsága miatt. Ilyen dolgokat nem lehet megtenni a Krisztus Testében, mert van egy olyan hely, ahol elutasították őt.

17. Mert tudjátok, hogy később, amikor örökölni akarta az áldást, elutasították; mert nem találta meg a megtérés útját, noha könnyhullatással kereste azt.

Volt benne igaz megtérés? Könnyhullatással kereste, de már késő volt, nem adatott neki visszaút, mert Isten azt mondta, hogy eldobtad, ami a tied volt. Eldobtad azt a szellemi helyet, és már késő volt a megtérésre.

Veletek így ne legyen soha! Mindig idejében igazítsátok ki magatokat minden tévedésből, minden olyan döntésből, amikor a test kívánságának engedtetek a Szellem helyett! Ahogy Ézsau tette, hogy egy tál ételért dobta el Ábrahám áldását.

Eldobta, amit Isten adott neki, és nem volt lehetősége, hogy visszavegye azt. Pedig benne volt az igaz megtérés, könnyek között kereste, de Isten azt mondta, hogy ezt már nem veheted vissza. Ez már másé.

Isten adjon nekünk bölcsességet az útjainkhoz, adjon nekünk igaz látásokat, hulljanak le a leplek a szemekről, tisztán láthassuk az útjainkat, tisztán láthassuk a megtévesztéseket, hogy a­zokra az utakra ne térjünk, és ne menjünk olyan messzire, hogy már ne legyen megtérésünk abból.

A döntéseinknek következményei vannak. Vannak döntések, amiket meghozunk, és a következményét viselnünk kell hosszútávon, vagy az életünk végéig, Isten szolgálatában vagy a szellemi helyünkön. Nem kaphatta meg azt a helyet, amit az istentelenségében eldobott. Ez történt Ézsauval. Ilyen helyekre ne jussunk az életben soha.

Végül Jézus Krisztusnak a példája. Ő az egyetlen, aki látja a szíveket. Ezért ne ítéljünk keményen helyzeteket, amiben nem kaptuk meg a meglátást, hogy beleláthassunk a másik szívébe! Mi vezérelte, amikor úgy döntött? Mi hozta az életében azt, hogy ezeket meg tudta cselekedni? Maradjunk távol attól, hogy ezeket megítélnénk!

Nem kaptunk rá elhívást, hogy ítélkezzünk. Annyit elég látnunk, hogy ez olyan gyümölcs, amiből nem akarok közösséget. Tartsd magad távol, ne tegyél ennél többet! Ne kárhoztasd a másikat, ne ítéld a másikat! Ugyanis az egyetlen, aki belelát a szívekbe és látja az indítékokat, hogy az illető mit, miért tesz, az maga Jézus. Ő ül az ítélőszékben és Övé az ítélet.

János 2,23–25.

23. Amint pedig Jeruzsálemben volt húsvétkor az ünnepen, sokan hittek az Ő nevé­ben, látván az Ő jeleit, amelyeket cselekszik vala.

Hatalmas tábora lett Jézusnak. Sokan közeledtek hozzá, sokan kedveskedtek neki, sokan vették körbe, sok lett a rajongója.

24. Maga azonban Jézus, nem bízza vala magát reájuk, amiatt, hogy Ő ismerte mindnyájukat,

Látod, van sok ember, akinek a közelségét nem fogod tudni elfogadni, ha igazán hallasz az Úrtól. Te kívülről látod a másikat, miközben azt mondja, hogy szeret téged, de mi van belül?  Jézus nem bízta magát rájuk, mert ismerte mindannyiukat, hogy mi lakozik bennük.

25. És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi lakozik az emberben.

És ezt te nem tudod. Ezt csak Jézus tudja, vagy ha a Szellem kijelenti neked. Mindig kérd meg a drága Szent Szellemet, mutassa meg, hogy kik azok, akik őszintén a szívükből ott vannak és szeretnek! Akikre támaszkodhatsz. Akiknek, ha azt mondod, hogy ezt így gondolom és rád bízom, akkor holnapra nem fogja kivinni a piacra a híreket, hanem őszintén imádkozik érted.

Csak az Úr látja a szíveket. Ezért helyzeteket és életkörülményeket ne ítélj meg, ne hamarkodd el ezt az ítéletet! Ne kárhoztasd a másikat! Ne kárhoztasd Isten szolgáját, amikor olyan helyzetek vannak, hogy elsőre azt mondanád, hogy ezek aztán, ezek a tüzek, hogy tehette, miként tehette? Ne menj bele ebbe az utcába, ez megint az ellenségnek a kelepcéje lenne!

Őrizd magad ettől, mert nagyon ravasz az ellenség, és be akar vinni valamelyik utcájába. Ha nem ebbe, ha erre vigyázol, akkor hoz egy másikat, és ott akar bevinni. Mindenképpen meg akar kaparintani magának.

Te bízzál Jézusban, hogy Ő kijelenti neked, és amíg nem mutatta meg, addig nem kell tudnod. Addig nem kell tudakozódnod helyzetek felett, hogy miként és hogyan volt. Jézus Krisztus előtt megáll minden. Ő az ítélőbíró. Az a tied, amit kijelent neked, ő látja egyedül a szíveket. És a te szívedet is Ő látja.

Kérd meg mindig, hogy mutasson rá, ha olyan illat van a trón előtt a te gondolataid között, a te szíved szándékai között, ami neki nem tetszik, és azzal foglalkozzál, azokat tisztogasd ki! Ott kell takarítanod, hogy te mindig megállhass az Úr előtt. Ha a számonkérés órája jön, akkor te ne szégyenülj meg.

Ez a közösség a Szent Szellemmel pont erről szól, hogy átpásztázza a szívünket, és az Istenre tekintő lelkiismerettel ott tisztán állhassunk. És ha valamire rámutat az Úr, azonnal legyél engedelmes, igazítsd ki magad! Legyél engedelmes az Úrnak ezekre a jelöléseire és szándékaira. A drága Úr Jézus Krisztusban való kegyelmeket el kell venni erre. Nagy szeretetben kell járni.

Utolsó időket éljük. Amik történnek körülöttünk, ezek a tüzek az utolsó idők történései. Az ördög gonoszságai. Az ördögnek a nyilai, hogy levegye a tekintetünket arról, hogy be­fussunk a végcélba. Hányan szeretnétek befutni a végcélba?

Ehhez az kell, hogy ami a hátad mögött van elfelejtvén, ne engedd meg, hogy ott időzzél. (Fil. 3,14) Az időd java részét a Biblia olvasásával töltsd és ne azzal, hogy mit mondanak itt vagy ott rólad! Ne törődj vele! Maradj az Igében! Megígéred-e az Úrnak ezt? Maradj az Igében! A jutalmadat el ne veszítsd, a szemed előtt legyen!

Hálákat adunk! Megköszönjük Istennek, hogy ma szólt a szívekhez, és adott kegyelmet a megértésre a drága Úr Jézus Krisztusban.

 

*A barna színnel jelzett igeversek más fordításból származnak.

A felhasznált bibliai versek a King James kiadás számozását követik.

 

BÉKEVÁR FŐOLDAL