2013.03.31. 

ALÁZAT

Feljegyzés Jim Sanders tanításából
2013. március 31.

Köszöntsük a szomszédunkat ezen a gyönyörű húsvéti ünnepen. Kovácsik Melissza (aki december 19-én született) felajánlása történt az Úrnak, és áldást mondott rá és családjára főpásztorunk.

Úrvacsora vételére kerül sor. Hatalmas kegyelmében állunk itt az Úrnak. Köszönjük! Hálákat adunk, csodálatos, hogy pont a mai napon emlékezhetünk a húsvéti ünnepről. Emlékezhetünk arról a szent, megtört testről, hogy az Ő sebeivel meggyógyulhattunk. Úgy elcsúfíttatott és roncsoltatott a teste, hogy nem lehetett ráismerni. Összezúzatott az Ő teste miérettünk. Erre emlékezünk most.

Hálákat adunk Istennek, úgy vesszük ezt a kenyeret magunkhoz, hogy közben emlékezzünk rá, hogy az Ő szent sebeivel meggyógyultunk, mert ezek a sebek értünk ejtettek a drága Bárány testén. Jézus tanította, hogy ezt tegyétek az én emlékezetemre. Most a kenyérből úgy részesedünk, hogy Őreá emlékezünk, hogy ezt Ő megcselekedte. Köszönjük drága Úr Jézus. Ámen.

Ugyanezen az éjszakán, Jézus vette a poharat, miután vacsorált, és azt mondta, hogy ezt igyátok, ez az én vérem, az Újszövetség vére, mely tiérettetek ontatott. Mi Ővele együtt meghaltunk. Ővele együtt feltámadtunk. Jogot kaptunk arra, hogy Isten családjába tartozhatunk, csupán az által, ha elfogadjuk, hogy ezt Ő értünk elvégezte. Kiontotta értünk a vérét. Értünk ontotta vérét! Erre emlékezve részesedünk a borból, és vesszük magunkhoz, a szent vért. Az Úr Jézus Krisztus vérét. Ámen.

Köszönjük a gyönyörű dicséretet. Áldott legyen az Úr neve.

A Filippi levélre szeretném, ha hajtanátok velem. Itt fogunk Igéket olvasni. A mai napon a feltámadást ünnepeljük. Hogy pontosan mikor volt az Ő feltámadása? A múlt szerdán történt, de részleteit most nem említjük ennek, de ma ünnepeljük és ez így rendjén van.

A következő hetekben el fogom kezdeni a hatalomról szóló tanításokat. Fogok utalni a tanításokban olyan beszámolókra, akik a mennybe elragadtattak és visszajöttek. Egyrészt tudnunk kell azt, hogy hatalmunk van, másrészt azt kell tudnunk, hogy milyen időkben élünk. A Gyülekezeti időkorszak végét éljük. Tehát nem a világ végét éljük, hanem a Gyülekezeti időkorszak végére érkezünk lassan.

A három ég közül, amiről lehet a könyvekben olvasni, hogy három különböző eget különböztetünk meg. A második égben a démonikus seregekről említést tesz az illető, hogy milyen látást kapott.

Ha az illető magát odaszánja egy démonikus munkára, akkor ahhoz hasonlítható a folyamat, mint amikor a legyek rajokban meglepnek valakit. Olyan csapatostul jönnek utána a többiek. Lehet, hogy egész várost megszállnak, vagy embereket.

Észak-Koreában például ez történik most. A hírekben nincs erről említés, de a tegnapi napon a 46. Zsoltár 9. versét adta az Úr. Ő az, aki megtöri a háborúknak az erejét a földön. Ez alapján imádkoztunk, és úgy tekintünk rá, hogy megtört ez az erő.

Úgyhogy ettől kezdve csak köszönnöd kell az Úrnak, hogy ott békesség van. Nagy figyelmeztetések elhangzottak. Az a fiatalember, tele ördöggel, nagyon fiatal. De hogy is működnek ezek az ellenséges erők, az utolsó időkben?

Filippi 2,5-7.

5. Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,

6. Aki, mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő,

7. Hanem Önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett;

A mai napon az Úr munkájáról, hogy Ő mit is tett értünk, az alázat vonatkozásában fogunk szólni. Mert amit Ő értünk tett, és amit elvégzett értünk, ahhoz szükség volt arra, hogy alázattal teljes legyen Isten felé. Az alázatnak az ellentétje pedig a kevélység, a kevélységnek pedig a vége mindig pusztulás.

A kevélység arra is képes, hogy elrontson kapcsolatokat vagy kapcsolatokat nyomás alatt tartson. Feszültség alatt. Nem lehetséges az ilyen nehéz helyzetekben alázat nélkül felépíteni, helyreállítani a dolgokat. Nem lehet semmivel helyettesíteni ezt az alázatot, például édességgel, cukorkával sem lehet. Semmi nem léphet a helyébe, semmi nem képes azt helyettesíteni.

Ha egy kapcsolatot helyre szeretnénk hozni, akkor valamelyik félnek el kell indulni ezen az úton, alázatot kell öltenie magára. Ehhez az is szükséges, hogy az ember önmagát is tekintse. Magunkra úgy kell tekinteni, hogy belássuk, hogy tévedtünk, hogy hibáztunk, és így odaállni a másik elé és azt bevallani.

Úgy gondolja ugyanis az ember, ha magát így megalázza, akkor ezzel csak a saját gyengeségét mutatja ki. Főleg a fiatalabbak gondolják ezt. Fiatal koromban arra is sor került, hogy ilyenkor fizikális harcokba, bunyókba keveredtünk, mert nem volt hajlandó egyik fél sem megtenni, és harc lett a vége. Verekedés.

Az egyik vidéki buszon, amin közlekedtünk naponta, ott mindennaposak voltak ezek a verekedések. Az alázattal teljesség az erőre utal, hogy volt erőd megtenni, nem arra, hogy gyenge voltál. Legpontosabb önbecsülésedet mutatja, hogyha képes vagy belátni, hogy te tévedtél, és azt őszintén megvallod.

Vannak idők, amikor nem akarjuk ezt megtenni, mert úgy gondoljuk, hogy ezzel csak a gyengeségeinket mutatnánk ki a másik felé. Pont az ellenkezője az igaz, mert ez az erőnknek a felmutatását jelenti. Tudok olyan esetről, hogy a pásztor az egész gyülekezete előtt a pulpitusról nyíltan bevallotta, hogy ezt és ezt a tévedést tette. Tévedett.

Kettő közül az egyiket név szerint személyesen is ismertem, és nem szégyellte azt, hogyha meg kellett vallania, hogy tévedett. – Az én hibám! Nem szégyellte ezt bevallani, és ezzel az alázatot mutatta ki az életén. Az alázat egy biblikus szó, és Isten emberei, ahogy növekednek Isten Igéjében, látjuk ezt a karaktert rajtuk.

Sok-sok évvel ezelőtt, volt két orosz hajó. Az előirányzott útvonal alapján, hogyha úgy folytatják az útjukat, akkor egymásnak ütköznek. Kijelezte a műszer, hogy ütközés várható. Mégsem akart egyik sem szabad utat engedni a másiknak, kitérni.

Végén addig kevélykedtek, míg túl késő lett és összeütköztek. Százával kerültek az emberek a jéghideg vízbe és megfagytak. Kitérhetett volna, de nem tette meg, mert az emberi jellemzőire nem az alázat, hanem a kevélység volt a jellemző. Egyik sem adta meg a szabad utat a másiknak és így ütközés lett a vége.

Példabeszédek 16,18.

18. A pusztulás előtt kevélység jár, és a bukás előtt felfuvalkodott szellem.

Példabeszéd 13,10.

10. Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, akik a tanácsot beveszik, bölcsesség van.

A kevélység az szakadásokhoz vezet, és pusztító eredményeket hoz.

A bölcsesség pedig azoknál találtatik meg, akik befogadják a tanácsot.

Az alázattal teljes személy az egyben egy bölcs személy, mert hajlandó a tanácsot be­fogadni. A kevély az mindig ellentmond és visszautasít, mindegy, hogy milyen módon pró­bálod meggyőzni.

Ha két kevély csak egymás ellen továbbra is kevélykedik – egy barátságban, vagy egy házasságban, vagy egy munkahelyi szituációban –, addig romlik a helyezet, míg a végén már tényleg nem lesz megoldás.

A kevélység visszatartja az embert, hogy bizonyos dolgokat ne tudjon kimondani. Például azt, hogy: – De sajnálom, hogy én tévedtem ebben, az én hibám! Kérlek, bocsáss meg! A kevélység megtagadja, hogy ő legyen az első, aki ezt kimondja.

Ha egyik se teszi meg ezt első helyen, akkor a konfliktus tovább ágaskodik, és a kapcsolat pedig még inkább megsérül. Valaki kérdezheti, hogy akkor megengedjük, hogy a másik csak szabadon eltaposson minket? Nem erről van szó.

Lehet, hogy egy félreértés volt kettőtök között például. Lehet, hogy a másik tényleg tévedett, de ha mégis úgy közelítesz, hogy te kéred az ő engedelmét, hogy bocsásson meg, ez fog segíteni a helyreállításban.

Vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy ők annyira szuper keresztények és szellemiek, hogy nem is kell közeledniük senkihez. A szellemiségüket teljesen megélhetik otthon, gondolják. De ha úgy gondolják, hogy úgy járnak szeretetben, hogy közben nincs megpróbálva ez a szeretetben járásuk, mert mindig otthon vannak, akkor nem annyira szellemiek, mint gondolták.

Mondhatja, hogy én alázatos vagyok az Úr előtt, de velem ne kezdjél ki. Én szeretem az Urat, az Úrért bármit megteszek, de téged nem akarlak többé látni. Ez az alázatunk az Úr felé, amit hangoztatunk, nem jó semmire, nem tetszik az Úrnak sem, mert nem jelentetjük meg az emberi kapcsolatainkban.

Mondhatjuk az illetőre, hogy egy képmutató. Megalázzuk magunkat Isten előtt, de ha az Ő népe előtt nem vagyunk ilyen alázatosak, akkor az a dolog nem használ nekünk, nem jó semmire.

Itt húsvétkor, nézzük meg ezt a csodálatos mennyei képet. Jézus, Isten teljes kifejeződése volt az emberiség felé. Megmutatta magát. Istennek pontos képmása volt Jézus itt a földön, magára öltve ezt a mennyei alázatot.

A kezdetekben, Ő maga is Istenként volt, és levetette ezt az isteni mivoltát, és alázattal jött a földre. Tudjuk, hogy Ő is Isten volt, hiszen részt vett a teremtésben, az írott Ige és az élő Igeként. Amikor Isten mondta, hogy legyen világosság, ez a cselekedet Jézus volt, az Ige.

Ezért mondja a Biblia, hogy minden Ő általa lett, és mindenekben jelen van. Amikor Jézus a földön járt, akkor példaként megmutatta nekünk, hogy milyen is az alázatosság valójában. Az emberiségért jött a földre, hogy megváltsa az emberiséget, mert Isten úgy szerette e világot.

Jézusnak megvolt egy bizonyosfajta gondolkodásmódja, de ezt a mennyből hozta magával. Ő mindig is úgy gondolkodott. Ő nem úgy jött a földre, hogy itt a földön változásokat kellett eszközölnie. Biblia írja, hogy nekünk is megvan a Krisztus értelme, bennünk.

Ez pedig azért van, mert Isten a törvényeit beleírja a szívünkbe, és az elménkbe helyezi el azokat. Ezért Krisztus elméje, értelme a miénk, mondja a Biblia. És a Krisztus megigazult­sága a miénk, amikor újjászülettünk, megkaptuk.

Aztán megkapjuk a Szent Szellemet is a bensőnkbe, és így lesz a dicsőségnek ama reménysége bennetek, azaz bennünk. Istennek a természete, az Ő tulajdonsága, jellemvonásai kerülnek belénk, mikor mi újjászülettünk.

Amikor Jézust látjuk, akkor számunkra is tudatosítani kell, hogy nem lehetetlen számunkra, hogy ugyanúgy gondolkodjunk, mint ahogy Ő tette. Azért, mert az Ő természete megvan bennünk. Látjuk, hogy milyen indulat volt, milyen értelem volt Krisztusban.

Filippi 2,5.

5. Annakokáért az az indulat [az az értelem] legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,

A lényeg, amit látnunk kell, hogy Jézus pontosan tudta, hogy miként gondolkodjon saját magáról. Ugyanígy neked is, tudnod kell, hogy miként tekints önmagadra, miként gondolkodj magadról. Egy magyarázatot nézzünk itt, hogy milyen módon tekintett Jézus magára.

Róma 12,16.

16. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek ti magatokban.

Ugyanazzal az értelemmel, indulattal legyetek egymás iránt, és ne kevélykedjetek a dolgokkal, hanem az alázatosokkal legyetek, és a saját véleményetekben ne bölcselkedjetek. Ne nézegess túl sokat a tükörbe! – ez ezt jelenti viccesen.

Tehát ez utasítást ad arra nekünk, hogy miként viszonyuljunk mindenkihez. Nem mondja, hogy a gazdag távozzon el a szegénytől. Nem mondja, hogy az iskolázott maradjon távol attól, akinek nincs iskolája. Azt mondja inkább, hogy az alázatosokkal vegyétek körbe magatokat.

Jézus pontosan szólva, a bűnösökért jött, hogy meghaljon. Ez Isten maga volt, a Teremtő, aki ember formájában eljött, hogy a teremtményéért meghaljon. Az alázatosság azt fogja hozni, hogy megfelelő módon tudjuk magunkat megmérni és értékelni.

Jézusnak is megvolt az a látása, ahogy saját magáról vélekedett. Helyesen becsülte fel az önértékeit. Ez azt jelenti, hogy ezt mi is ugyanígy megtehetjük. Helyesen tekintsünk az önértékeinkre.

Jézus, tehát Isten lévén, része volt a teremtésben, és megvolt a státusza Istennél. Nem ragaszkodott ehhez mégsem, nem tartotta magának meg. Ezért nekünk ugyanígy magunkat olyan helyre kell hoznunk a szívünkben, hogy a másik felé képesek legyünk megnyitni a szívünket.

Ha nem ragaszkodunk a saját jogainkhoz, vagy amiről úgy gondoljuk, hogy az a minket illető jogok, meg fogja lágyítani, puhítani a szívünket, és így jobban fogjuk tudni érezni a másik szívét.

Más szóval, vannak választási lehetőségeink bizonyos helyzetekben. Mondhatja valaki, hogy jogom van ahhoz, hogy a sérelmeimet hordozzam, ha a másik jól beolvasott például neked, amikor a hústestből részesített a másik. (Az olaszok azt hiszem így mondják.) Tehát tudod, miről van szó, ez a lényeg.

Akkor ragaszkodsz hozzá, hogy te majd jól visszafizetsz ezért, bosszút állsz. Meg is tervezed, hogy ez miként lesz. Majd ha már úgy érzem, hogy egálba kerültünk, és visszafizettem, akkor jön majd ez az alázat dolog.  

Amikor ez a világosság hozzánk jön, az üdvösség, akkor az biztosít számunkra képességet arra, hogy egy új úton járjunk. Hogy egy új kezdetet kezdjünk az életünkben. Egy másfajta módon kezdjünk el gondolkodni.

Jézus azt mondta magában, hogy nem fogok az isteni jogaimhoz ragaszkodni, hanem alázatteljes leszek, és felvállalom a halált, hogy meghaljak a bűnösökért. Jézus miért nem így vélekedett: én teremtettem őket, miért kellene nekem az isteni mivoltomat letenni? Eltörlöm őket, és majd teremtek másikat.

Ha így gondolkodott volna, akkor mi már nem lennénk itt. Ha Ő ragaszkodott volna a saját jogaihoz, akkor egy teljesen új teremtést hozhatott volna létre. A régit eltörölhette volna, és akkor már nem lennénk itt.

A 69. Zsoltár 7. versét hozta az Úr a múlt héten, ami vonatkozik ránk. Mindannyiunkra, akik ezt a hosszú utat választottuk Magyarországon, hogy az igazságot hirdetjük. Így szól ez.

Zsoltárok 69,7.

Mert Teéretted viselek gyalázatot, és szégyen borítja az én orcámat.

Róma 12,17. 19.

17. Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt.

19. Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.

És Ő hétszeresen fizet meg! A 79. Zsoltár 12. versét naponta megvallom, hogy hétszeresen fizet vissza az ellenségeink kebelébe a gyalázatért, amellyel minket illettek. Ezért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie, ha szomjúhozik, adj innia, mert ha ezt teszed, eleven szenet gyűjtesz az Ő fejére. Ne győzettessél le a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd le.

Az Úr maga fog bosszút állni érettünk és visszafizetni. Ő ebben oly kiváló munkát végez majd és neked nem szabad benne örvendezned. Vannak helyzetek, amikor nekünk kell megtenni az első lépést, alázatot ölteni magunkra és megtenni ezt, s akkor ezáltal növekszik a mi tekintélyünk.

Ha viszont azt határozzuk, hogy nem fogok megbocsátani az illetőnek, akkor azt veszed majd észre, hogy egyre kevesebben lesznek az illető környezetében, és egyre kisebb a ráhatása a másikra. Az alázatosnak pedig nagyobb és nagyobb a szava és a tekintélye. Ahogy Jézus tette, hogy úgy határozott, hogy az isteni mivoltát leteszi, félreteszi és nem él vele.

Filippi 2,7.

7. Hanem Önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett;

Ő volt az emberiség Teremtője. Nem kellett volna neki ezt tenni, mégis úgy határozott, hogy az isteni mivoltát leteszi. Vannak idők, amikor neked van igazad és a másik tévedett. Mégis úgy határozhatsz, hogy alázatos leszel és megkérdezed magadtól, hogy most mégis mi a legfontosabb: kiderüljön, hogy ugye én megmondtam, nekem van igazam?

Az emberek ilyenkor azért mondják meg a magukét, mert azt hiszik, hogy az a fontos. De mi nem akarjuk, hogy az emberek elkárhozzanak. Az számít, hogy képesek legyünk a többieket megtanítani erre [az üdvösségre vezetés lépéseire].

Istennek az számít, ahogy Jézus Péternek is mondta, hogy legeltesd az én nyájamat, tanítsd őket. Istennek megvannak a tervei az életünkre. Jézusnak az számított, hogy elvégezze ezt a feladatát, hogy megváltsa az emberiséget.

Egyszerű bűnösök voltunk csak, mégis Jézusnak olyan fontos volt, hogy elvégezze ezt, hogy letegye az isteni mivoltát, emberek közzé jöjjön, ember formában és megváltsa az emberiséget.

Mi az, ami számít a te életedben? Megengedhetjük-e magunknak, hogy ebben a viszály­kodós környezetben, hangulatban éljük le az egész életünket? A viszálykodás azt hozza majd, hogy az összes örömtől megfoszt téged az életben.

Milyen kihatással lesz azokra, akikkel együtt élsz, a környezetedre? Nem mondhatod, hogy nem törődsz vele, hogy mi lesz velük? Amikor így viselkedsz, az rád is kihatással lesz, fizikális kihatással lesz rád. Nem a fizikai fenyítésre utalok most, mert van, aki erre gondolna, szó nincs erről. Tehát nem a testi fenyítésekről van most szó.

Jézus még azt is megengedte, hogy a bűnös a kezével érintse, és hogy megverjék Őt. Azok, akik velünk, a környezetünkben vannak, hogy azok velünk mennyire nem kedvesek például. Jönnek hozzánk és panaszkodnak, hogy az illetőt nem kedvelem, az illetőt nem szeretem, és ahogy hozzám beszélt, ahogy velem beszélt, az egyáltalán nem volt szívélyes.

De ha ennek hangot adsz, helyette javaslom, hogy inkább alázattal legyél, nem tudod, hogy az illetőnek milyen napja volt aznap, hogy így szólt hozzád. Legyél alázattal és próbáld meg helyrehozni azt a helyzetet. Nálunk van egy bölcs mondás erre, hogy az egyik füleden be, a másikon ki, tehát ne rágódj rajta. Engedd el.

Ha az ember egy katonai egyetemre jár, akkor meg kell tanulnia ezt, hogy hogyan kell ezt tenni. Most az unokám kapja ugyanezt a kiképzést. Ő is megtanulta, hogy hogyan kell ezt tenni, az egyik fülén be, a másikon ki. Akik nem tudták ezt megtenni, azok az első évben már kimaradtak, kiestek ostoba dolgokon.

Ez egy kiképzés, egy nagyon jó kiképzés az embernek. Tehát az érzéseidet ne a válladon hordjad. Még egy pár dolog, ami segít majd neked, ha elmondom. Fogadd el a tanácsokat másoktól.

Példabeszéd 11,14.

14. Ahol nincs vezetés, elvész a nép; a megtartás pedig sok tanácsos által van.

Ha van például egy rossz megtapasztalás, az illető mindenét elvesztette egy befektetésben, minden elúszott. Láttam ezt sokaknál, hogy ez megtörtént. Más országokban is megtörténik, ugyanaz az ördög teszi ezt velünk.

A helyzetet foglalja, az emberekkel törődik. És nem azon lovagol, hogy nekem van igazam, és te vagy a hibás mindenben, hanem inkább a helyzetet próbálja megoldani.

A 21. születésnapján Nathan fiam egész nap várta, hogy felhívjam. Neki nagyon fontos volt, én meg már arra sem emlékszem, hogy azon a napon mivel foglalkoztam, de nem tudatosult bennem, hogy aznap van a születésnapja.

De ezen is túltette magát, és most örömmel mondom nektek, hogy a bibliaiskolájának az első szemeszterét elvégezte sikeresen. Három szemesztere van még hátra, és azokat is öröm­mel fogja elvégezni.

Az ördög arra is képes, hogy az emberek ne úgy vegyék, amit mondasz, amilyen szándékkal te mondod. Vagy esetleg véletlenül tényleg mondasz valami sértőt vagy bántót. Nem akartad úgy mondani, de mégis úgy jött elő és a másikat megbántottad. Azonnal igazítsd ki magad, hogy ne legyen bántás belőle. Azonnal kérjél bocsánatot, hogy nem így akartam mondani, nem jól fogalmaztam.

A kevélységnek meg kell halni benned – ez egy idézet –, vagy a menny nem képes élni benned. Az egész ott kezdődik, hogy újjá kell születnünk. A kevély ember úgy gondolja, hogy saját magát is képes üdvözíteni.

Olyan csuda jó életet élek, olyan tökéletes vagyok, hogy ebből én magam bejutok a mennyországba. Hát nagyon tévedsz, mert a „te megigazultságod” Istent annyira nem érdekli, mint minket a szennyes ruha.

Úgy kell odamenni Őelé, mint amilyenek éppen pontosan vagyunk. És a legrosszabb az egészben, mikor magunkat próbáljuk önerőből megigazítani. A mi keresztény cselekedeteinkkel kevélykedünk. Az olyan, mint a szennyes ruha Isten szemében. Vagyis alázattal legyünk.

Mennyire örömteljes dolog az, amikor kiderül, hogy nekünk van igazunk. Ugye megmondtam neked előre.

Példabeszédek 16,19.

19. Jobb alázatos szellemmel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.

Úgy gondoljuk, hogy ahogy mi vélekedünk egy dologról, az nem is fontos. De fontos! De még ennél is fontosabb, hogy alázattal vélekedjünk magunkról, és arról a helyzetről. Ha elragadtatunk, egyetlen dolgot viszünk magunkkal, a kapcsolatainkat. Semmit nem viszünk magunkkal az anyagi dolgokból. Semmi mást. Semmi más nem jön velünk.  

Egyet tapasztaltam annak idején, amikor a munkahelyemen dolgoztam. Az emberek arra törekedtek, hogy akik ott voltak fölöttük, azokat lehozzák a saját szintjükre. De azon nem munkálkodtak, hogy azokat, akik alacsonyabb szinten vannak, azokat felhozzák az ő szintjükre.

Egy alázattal teljes szívű ember kerülni fogja ezeket a szélsőségeket, hogy ne hívják fel a figyelmet ezekre. Mert az alázat örömmel fogja azt látni, hogyha valaki, egy lejjebb levő szintről el kezd felemelkedni, és szintre jön veled, amennyire a szavai és a tulajdonságai engedik.

A felsőbbrendűségében is el kell, hogy ismerje a másikat és minden tiszteletet, elismerést meg kell adni a másiknak. Egy egyensúlyt kell ebben teremteni a bölcsesség által, és alázattal képes az ember lemenni egy lejjebb lévő szintre, és ott hangot találni azokkal, akikkel. Az alázatnak része, hogy kifejezzük az együttérzésünket, és a tiszteletünket kinyilvánítjuk feléjük.

Aztán meg kell tanulnunk azt is, hogy azt a hatalmat, amit az Úr Jézus Krisztus adott nekünk, azt is tiszteljük. Ez az a nap, amikor ez a világosság, ami most elhangzott, rávetítődik valamire, amiben úgy érzed, hogy meg kell változnod, ez a napja annak, hogy meg fogsz változni. Helyzetek fognak megváltozni az életedben, gyarapodás fog előjönni, az Úr gyarapodása. És megalázzuk magunkat, jó értelemben, alázatot öltvén magunkra.

Nagyon jókor jött ez az üzenet, mert a legkedvesebb üzeneteim a hit- és a hatalom­tanításokban lévő igazságok. Foglalkoznunk kell fejedelemségekkel, hatalmasságokkal, a sötétség erejével, akkor a hatalmi helyünkön vagyunk teljes mértékben. Másrészt alázattal vagyunk az emberi kapcsolatainkban.

Mindannyian azt céloztuk meg, hogy a Szent Szellem vezetését követjük, a tőlünk telhető legjobb képességeink szerint. Növekedni fogunk, és egyre jobban fogunk ezekben a dolgokban megállni. Énekeljünk egy dalt az Úrnak.

Gyógyító kenet van a szívre például. A gyógyító ajándékok a Szent Szellemnek a meg­nyilvánulásai. Ezeket nem tudod elvégezni pénzéhségben, vagy ha a dicsőséget érinted. Akkor nem fognak jönni. De ha ezektől szabad vagy, akkor nagy dicsőségek és nagy jelek lesznek.

Az ember, akit említettem, aki a mennybe ment, mondja: volt ott egy terem, és mi volt ebben a helyiségben? Angyalok mentek ki-be. Emberi szervek voltak és testrészek. Szívek, karok, kezek, lábak, szemek, fülek, amit csak meg tudsz említeni.

Most már 46 év telt el, amióta ezt látta, azóta szolgálatban áll. Mivel ezt ott látta, megtanulta a szívében, hogyan kell ezeket a testrészeket elfogadni az imádságban. És amikor imádkozik a másikért, akkor új szervek kerülnek a testekbe.

A személy, akivel együtt tartózkodtam újjászületésem után – az ötvenes éveknek a nagy gyógyító kenetei voltak ezek –, elmondta az egyiknél a felsőkarból csak egy csonk volt, az ingből kilógott. És ahogy imádkozott érte a szolgáló, lehetett látni, ahogy kinövekszik a karja és a keze. Tökéletessé lett. Ő a szemével látta ezt.

Tehát van egy ilyen kenet, és ebbe szeretnénk belelábolni. Alázatos szellem kell hozzá, és örvendezés abban, amit az Úr tesz. Új szemek kerülnek a testekbe, tehát nem az, hogy meggyógyul, hanem egészen új teremtés.

Láttam egy embert, akinek nem volt szeme egyáltalán, és ezzel a nem létező szemével tökéletesen látott. Két üvegszeme volt csak, azzal volt kipótolva. Aki imádkozott érte, az nem tudta, csak megparancsolta, hogy tökéletesen lásson. Onnantól kezdve tökéletesen látott!

Houstonban láttam őt személyesen, mert ő egy nagy bizonyság lett. Egy nagytermetű embert képzeljetek el. Kivette a két üvegszemét és olvasott tökéletesen. A tested képes arra, hogy szervek nélkül is működjön tökéletesen!

Hagin gyülekezetében volt, hogy darabosra tört az egyik hívőnek a karja. Apró szilánkokra tört a csontja, mégis tudott vele tökéletesen írni. De mivel a röntgenfelvételen még mindig kimutatható volt ez a szilánkos törés, a biztosító társaság fizetett neki. Mondták, hogy mi nem az alapján megyünk most, hogy tudsz írni, vagy nem, hanem amit a felvétel mutat.

Ezek a jelek és a csodák, amik az embert elcsodálkozásra bírják. Ennek az idejében vagyunk benne. Az üzenet, amit ma hallottatok, az nem véletlenül röpült el a fejünk felett, hanem az orrunkat ne üssük bele a viszálykodós helyzetekbe.

A kóbor kutyát megragadni a fülénél, olyasmi, mint mikor belemegyünk olyan helyzetbe, ami nem ránk vonatkozik. Mi fog történni? A harapás lesz a vége. Mert örülni fogsz, ha el tudod a fülét engedni. A magyar kutyának meg se lehet fogni a fülét. Hagyd békén. Ne legyél kevély fejű.

A Krisztus elméje a miénk, és azzal gondolkodjunk. Ugye, hogy erre készen állunk? Álljunk fel és imádjuk az Urat. Az Úr imádatában legyünk. Csodálatos a mai dicséret. A gyógyító sor előtt még egy gyönyörű dal következik, leszállnak az ajándékok, leszáll a kenet. Derék és a keresztcsont környéke már most gyógyulás alatt van, a szemben gyógyító kenet van.

„Ráadás” a gyógyító sort követően: Hallelúja! Dicsőség az Úrnak. Ezt a közösséget kell megismernünk! Minden napon növekszünk benne.

Mikor bibliaiskolába jártam, hoztak oda egy pásztort hozzánk, úgy hívták, hogy Jours Grant. Nem volt ő soha gyógyító kenetben alkalmazva, mégis több mint száz gyógyító, híres szolgálat került ki az ő gyülekezetéből. Mert ott volt valami, amit az Úr meg tudott tanítani nekik a gyógyító kenetből.

Ahogy történik, ez csak egyszerűen magától indul. Ahogy Vicki Jamison mondta, egyik pillanatban még nem volt ez a felkenetés, a következő pillanatban pedig már megvolt, és mindenki meggyógyult. Sokatokat fog az Úr használni, még nem is tudjátok most.

Van, mikor ez elindul. Amikor az Úr ráteszi a lábát erre a gázpedálra, akkor beindul, és dicsérjük Őt érte. Olyan helyen kell lenni ehhez az Úrban, hogy az Úr képes legyen ott téged használni. Ez a hely, ha megvan, akkor ez elindul és megtörténik.

Ma megáldalak benneteket, az Úr Jézus Krisztus áldása van rajtatok! Megtörünk minden kötést az életetek felett, az ellenség minden erejét megkötjük, elátkozzuk a rákbetegséget, (ma gyógyító kenet van a rákbetegségre) eltávozik, és te meggyógyulsz. Mert a kenet töri meg az igát az életed felett!

Nagyon sok megszabadítás folyt a mai napon a fejben történő munkákra. Köszönjük ezt az Úrnak, a Jézus nevében!

BÉKEVÁR FŐOLDAL