2013.03.20. 

MELKISÉDEK RENDJE SZERINTI PAPSÁG

Feljegyzés Jim Sanders tanításából
2013. március 17.

Amíg itt állunk együtt, egy megvallást szeretnék veletek tenni. Egy fejedelemség jelent­kezett tegnap rögtön az imádságunk elején és ellene mentünk. Az oroszlán, amit egyik testvérünk látott, az a félelem szelleme.

Egy eltorzult fejű oroszlán volt, tehát nem a Júda oroszlánjáról beszélek. Ez a félelem szellemével és a megtévesztéssel jött. És ez a szellem megtört az ország felett, a Jézus nevében. Minden egyes magyar ember életében, az életünk minden egyes területére vonatkoztatva.

Ebben a gyönyörű dicséretben lehetünk már a harmadik napja. Imakonferenciánk volt tegnap. Akik nem tudtak eljönni különböző akadályoztatások miatt, azok bizony gyönyörű dicséretekről maradtak le. Az időjárás is akadályozott minket.

De most egy megvallást teszünk. Mind a két napon meg akartam tenni, de ma mindenképp megtesszük. Az életünkre és a családunkra vonatkoztatjuk ezt a hatalmat:

Jézus hatalmat adott nekem, hogy használjam az Ő nevét. Amit megkötök a földön, a menny­ben is kötve lészen, amit megoldok a földön, a mennyben is oldva lészen. Ezért az Úr Jézus Krisztus nevében megkötöm a fejedelemségeket, a hatalmasságokat, ez élet sötétségének világ­bíróit. Megkötöm és levetem a gonoszság szellemeit, akik a magasságban vannak. Hatástalanná és ártalmatlanná teszem őket a Jézus nevében, akik ellenem vagy a családom ellen, a Krisztus Szeretete Egyház gyülekezeti tagjai ellen lennének, a Jézus Krisztus nevében. A betegség eltávozik, a szegénység eltávozik, a hiány eltávozik! A gyógyulás jön, a pénz jön, a gyarapodás jön, az öröm jön és a békesség jön! Az erő jön, a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében. Ámen.

Most köszöntsd a szomszédodat: legyőztük az ördög minden erejét!

Vakság van a keresztények szemén. Volt, aki azt kérdezte, mi ez az új hullám, amiben most vagyunk. Ébresztő ez a pásztorok számára! Mert nem egy új hullámról van szó, hanem választanod kell, hogy melyik utat járod: a kegyelem útját vagy a törvény útját. A tanítások mindegyike erről szól.

Az Úrnak áldásait hozza valóságba, megnyilvánulásba az életünkben, ha ezt megértjük. A kegyelem bővölködésében részesülvén vagyunk képesek uralkodni az életben, az egy Jézus Krisztus által. Nézzük meg a későbbiekben a Róma 5,17-ben. A kegyelem bővölködése által megy és a hit által van hozzáférésünk.

Róma 7,1-4. 6.

4. Avagy nem tudjátok-é atyámfiai, mert törvényismerőkhöz szólok, hogy a törvény uralkodik az emberen, amíg él?

2. Mert a férjes asszony, míg él a férj, hozzá van kötve törvény szerint, de ha meghal a férj, felszabadul az asszony a férj törvénye alól.

3. Azért tehát az ő férjének életében paráznának mondatik, ha más férfihoz megy; ha azonban meghal a férje, szabaddá lesz a törvénytől, úgyhogy nem lesz parázna, ha más férfihoz megy.

Ez volt a törvény alatt. Egy zsidó házasságban ők a törvény alatt voltak. A keresztények soha nem voltak a törvény alatt, nekünk egy jobb szövetségünk van, jobb ígéretek alapján köttetett.

Amíg a férj élt, addig a feleséget kötötte a törvény szerinti eskü, és nem válhatott el. Ha a férj meghalt azonban, akkor a feleség képes volt újra férjhez menni. És nem neveztetett ezért paráznának, mert nem kötötte már a férj törvénye. Ha a halál megtörtént, akkor szabaddá lett.

Ezt arra használta az apostol, hogy elmagyarázzon nekünk valamit a mára vonatkozólag. Mi nem vagyunk zsidók, tehát nem tartozunk a zsidó törvények alá. Nem tartozunk az ószö­vetség alá, egyetlen része alá sem.

4. Azért atyámfiai, ti is meghaltatok a törvénynek a Krisztus teste által, hogy legyetek máséi: azé, aki a halálból feltámasztatott, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek.

Ahogy az asszony felszabadult a férj halála által a házasság kötése alól, ugyanúgy mi is, a mi Urunk Jézus Krisztusunk halála által felszabadultunk az ószövetségi zsidó törvény­rend­szer érvényessége alól. Többé ez a törvény nem vonatkozik ránk.

Nem kell elkötelezned magad, hogy az életedet a törvény alatt éled, mert Jézus Krisztus szabaddá tett téged a törvény alól. Többé már nem a törvénnyel élsz egy házasságban.

6. Most pedig megszabadultunk a törvénytől, minekutána meghaltunk arra nézve, ami fogva tartott bennünket; hogy szolgáljunk a Szellemnek újságában és nem a betű óságában.

A Bővített fordítás gyönyörűen magyarázza, részletesebben fordítja, hozza ezt az Igét:

Mi történt? Felszabadultunk a törvénynek az úgynevezett kódrendszere alól, és nem kell többé a törvény parancsolatainak az engedelmessége alatt élnünk. Törvénynek semmi nemű engedelmességét nem kell megtartanunk. A Szent Szellem ösztönzéseinek kell választ adnunk.

A mai napon nem erről tanítok, de elmondom nektek röviden, hogy ha bármi olyat teszünk, ami nem helyes, akkor azt azért tettük, mert engedetlenségben voltunk a Szent Szellemnek, aki megmutatta volna, mit tegyünk.

A kegyelem időszakában éljük az életünket, és a Szent Szellem útmutatásainak, ösztökélé­seinek kellene engedelmeskednünk. És nem a törvény engedelmességében kell élnünk, hanem inkább a Szent Szellemnek engedelmeskedve kellene élnünk. És itt hozzá­teszem, hogy ugyanúgy nem kell engedelmeskednünk a keresztény törvényeknek sem, mert ebből is van rengeteg.

A törvény időszaka alatt a törvénynek meg volt a követelményrendszere. Mi újonnan született keresztények nem megyünk vissza a törvény időszaka alá, hiszen soha nem is éltünk a törvény alatt. Mi a mai napon a kegyelem időintervallumában élünk. És mivel a kegyelem időszakában élünk, ezért nem kell azokat a dolgokat úgy tennünk, amit a törvény időtartama alatt kellett tenni.

Itt a kegyelem idején, ahol élünk, nem a törvény parancsolatainak kell engedelmes­kednünk, hanem a Szent Szellem indításainak és vezetésének kell engednünk. Ez a Szellem bennünk él. Ez volt az ígéret ugyanis. Az ígéretnek ez a Szelleme a pünkösd napján jött el az emberre. Ez a Szellem él ma a bensőnkbe és Ő akarja irányítani az életünket.

És Ő arra törekszik, hogy valóban elvezessen minket minden igazságra. Például megvédel­mezzen minket. Hogyha követed Őt, akkor gyarapodás útjára visz. Ezeket fogja megtenni, mert mi új szövetségi keresztények lettünk.

A Szent Szellem indíttatásának kell engednünk. Az életünk minden napját, a hét minden napját a Szent Szellem vezetéseire válaszként éljük meg.

Róma 6,14.

14. Mert a bűn tirajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

Mivel már nem vagytok a törvény alatt, többé nem uralkodik felettetek a törvény. És a bűn sem uralkodik tirajtatok többé, mert nem vagytok a törvény alatt. A gyülekezeti világ úgy gondolja, hogy mivel most már kegyelem alatt élünk, a bűn fog uralkodni rajtunk. De pont az ellenkezője az igaz, a bűn többé nem fog uralkodni rajtunk.

Pontosan azért nem uralkodhat a bűn többé rajtunk, mert kegyelem alatt vagyunk. A keresztények úgy gondolták, hogy mivel a kegyelem alatt vagyunk, akármilyen bolond dolgokat elkövethetünk.

Szabad vagyok tehát a törvénytől, és készen állok engedelmeskedni a Szent Szellem indításainak és vezetésének. Miért van ez így? Azért, mert a bűnnek ereje a törvény, és helyette jött Isten jósága, ami minket megtérésre indít.

Róma 10,4.

4. Mert a törvény vége Krisztus, minden hívőnek megigazulására.

Amikor elérkeztünk Krisztushoz, az mindannyiunk számára a törvény végét jelenti. A mi megigazultságunk ugyanis nem a törvényen alapul. Mi azért vagyunk megigazultak, amit Jézus tett értünk.

A törvény alatt úgy volt, hogy volt egy része az embernek, amit meg kellett tennie, és volt egy része Istennek, amit meg kellett tennie. A törvény alatt, hogyha te ezt teszed, akkor majd Isten azt teszi. Ha pedig ezt cselekszed, akkor Isten majd azt teszi. Neked is volt egy rész, amit meg kellet tenned, és Istennek is.

Az újszövetség ideje alatt, Istennek van meg a része. Isten esküt tett arra, hogy megcselekszi, ami Őt illeti, anélkül, hogy te tennéd, vagy nem tennéd a tiédet. Isten a rendel­kezésünkre bocsátotta ezt a kegyelmet, de a gyülekezet továbbra is a törvény alatt működik.

Éneklik, hogy megigazultak, de az életük mindennapjait a törvény irányítása alatt élik. Ez egy egyveleg így, és ez még a törvény alatt is tiltva volt. Ez a babiloni összezavartságot hozza az életünkbe, azért, mert egy egyveleget veszünk a tiszta igazság helyett. Bábelben az összekeveredést jelképezte a nyelvek keveréke, és ez mutatja az életünkben ezt a kevertséget.

Ha továbbra is szeretnénk az ót és az újat ötvözni az életünkben, akkor nem fogunk tudni, Istennek a szándéka szerint ebben a kegyelmi szabadságban élni. Biblia tisztán mondja, hogy az új bort nem lehet ó tömlőkbe önteni, mert ez az egyveleg nem működik. Az ó tömlők ugyanis szétrepedeznének, hogyha az újbort beleöntenénk.

Istennek a része az újszövetségben így van megírva: beírom az ő szívükbe és az ő elméjükbe az én parancsolataimat, és én leszek nékik Istenük. És a szeretetnek ezt a törvényét én írom az ő szíveikre. Onnantól kezdve fogják ők tudni, hogy hogyan is kell szeretni.

Az 1János 3,14 mondja, hogy tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeret­jük a mi atyánkfiait. Mert befogadtuk Istennek ezt a természetét, az Ő örök életét. Egy belső tudás által fogjuk azt megállapítani, képesek leszünk tudni, hogy mi a helyes és mi a rossz.

Egy belső érzékelési képességgel áldott meg minket Isten, hogy képesek legyünk különbséget tenni e kettő között, anélkül, hogy a kőtáblákra kellene vésni, hogy mit tegyünk, és mit ne tegyünk. Én leszek a te Istened – mondja – és én foglak vezetni, és megmondom, hogy mit tegyél, és mit ne tegyél, hova menjél, és hova ne menjél. És így vezet.

Meg tudsz majd bocsátani a másiknak, és fogod tudni úgy szeretni a másikat, ahogy Ő szeretett téged. Az ószövetségi parancsolatban úgy írja, hogy szeresd a felebarátodat, mint tenmagadat. Mi a helyzet, ha az ember önmagával nincs kibékülve, és magát nem szereti? Akkor a felebarátnak nem jut túl sok szeretet. Nem túl nagy mulatság akkor a szomszéd­ságodban élni.

Azonban van egy új szövetségünk. Az újszövetségi parancsolat szerint úgy kell szeretnünk a másikat, ahogy Isten szeret minket. Tisztán lehet látni, mi volt akkor, és mi van a mai napon. Pál mégis azt írja nekik, hogy eltértetek ettől az Evangéliumról, és egy másik evangé­liumhoz tértetek.

A zsidó hívőknek írja, hogy visszatértetek az ószövetségi templomáldozatokhoz. Olya­noknak írja ezt, akik ismerték a törvényt. Kétszer is írja, hogy átkozott legyen, aki más evangéliumot hirdet. Ítéletet fognak kapni, az én Evangéliumom szerint – mondja Pál.

Galata 3,24-25.

24. Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.

25. De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.

A törvény, mint egy vezérlőmester volt jelen, még amikor elveszettek voltunk, mielőtt Jézus jött az életünkbe. Van-e kérdés itt? Eljött-e a hit? Képesek lehetünk-e a hitbeli meg­igazultságra? Kell-e továbbra is, hogy ez a vezérlőmester ott legyen az életünkbe? Miért van az, hogy nekünk már nincs szükségünk erre a vezérlőmesterre? Azért, mert a hit eljött.

A példák, amelyek az ószövetség és újszövetség között folynak, közülük az egyik, amit ma meg fogunk vizsgálni, az a tizedelés, tized fizetés az ószövetség, vagyis a törvény alatt, és az újszövetség alatt.

Az ároni papság alatt a tizedet a törvény szerint fizették. Volt azonban egy másik tizedelési eljárás is, ami a Melkisédek papsága alatt folyt. A kegyelmi rendszerben működő tized-szolgálat, a Melkisédek papságában folyt. A másik tized rendszer pedig az ároni papság szolgálatában figyelhető meg.

A legtöbb keresztény, aki újjászületik és a kegyelem időszakában él, a legtöbbje az ószövetségi rendszer szerint fizeti a tizedet, mert a törvény alatt élnek. Kegyelemből üdvözül, de a törvény szerint tizedel. Meg fogjuk nézni, hogy miként keveredett a kettő és hogyan lehet elválasztani ezeket egymástól.

Egy egész fejezet tanít minket arról az újszövetségben, hogy miként megy a tizedelés. Ez a Zsidó levél 7. fejezete. Ez a fejezet mutatja nekünk majd, hogy miként keverik az emberek, és hogyan lehet kettéválasztani, különválasztani a kettőt.

Zsidó 6,20.

20. Ahová előfutárként bement érettünk Jézus, aki örökkévaló főpap lett Melkisédek rendje szerint.

Hogy minden zavart félretegyünk: amikor újjászületünk, akkor a főpapunk a Jézus Krisztus lesz. Nem az ároni rend szerint való főpap Ő, hanem a Melkisédek rendje szerint jön.

Zsidó 7,1-15.

1. Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, aki a királyok leveré­séből visszatérő Ábrahám elé ment, és őt megáldotta.

Azt hiszem, hogy Sém volt ez abban az időben, aki a Melkisédek rendje szerint való pap volt, Ábrahám elé ment és megáldotta. Mihez tudnánk hasonlítani? A szelet úgy tudnánk megállapítani, hogy van szél, hogy látjuk a fákat, hogy meghajolnak. Nem mondhatjuk, hogy látom a szelet, hanem látom a szél kihatásait. Mi történik akkor, ha fúj a szél?

Így az áldást sem lehet megállapítani valaki felett, csak akkor, hogyha a kihatásait tekint­jük. Maga az áldás az egy kenet. Ez egy isteni képességgel jár együtt, amely felruház minket arra, hogy amerre csak járunk az életben, és amit csak teszünk, az áldott lesz és sikeres. Ezek Isten képességei. Ezzel lettünk megáldva.

Az új ház vagy új autó, vagy bármi, ami így a birtokodban van, az az eredménye annak, hogy áldott vagy. Az egészséges test egy végeredménye annak, hogy áldott vagy. Az áldás maga felruház téged azzal az isteni képességgel, hogy ahol csak jársz, a városban a bejöve­teled és kimeneteled, s amerre csak jársz, amit csak teszel, áldott lesz. Hallelúja!

Ez egy érzékelhető kenet, ami benned és rajtad van, és azt hozza, hogy mindenhol eredményeket tudsz felmutatni. Melkisédek tehát valamit rátett így Ábrahámra. Ettől kezdve Ábrahám többé már nem ugyanaz, mint volt. Ugyanígy Isten is ránk teszi ezt az áldást, mint egy harmatot, akik itt vannak, és akik az internetet hallgatják.

Mi már így a Krisztus Jézusban áldottak vagyunk, a mennyei helyeken megáldottak vagyunk. Melkisédek is ezt mondta, hogy áldott vagy, a mennynek és földnek birtokos Urától! Ezek a mi áldásaink. Még jön erről kijelentés.

Minden a miénk ebben az életben és az elkövetkező életben. Mi szeretnénk megtapasztalni azt az életben, ami már valójában a birtokunkban áll. Az előző tanításban olvashatjátok, a 1Korinthus 3. fejezetében, hogy így áldottak vagyunk már. Ez az áldás, a szellemünkből árasztható ki az életünkre. Vagyis áldott vagy, ha üdvözültél. Egy siker vagy.

2. Akinek tizedet is adott Ábrahám mindenből, akinek neve először azt jelenti: igaz­ság királya, azután pedig Sálem királya, azaz békesség királya is.

A tized azt jelenti, hogy egy tized rész. Mondja valaki: Nem! Vitatkozik rajta, hogy nem, az 20%-ot jelent. Az nem 20%. A tized azt jelenti, hogy eltizedeled és egy tized részét elveszed. A tized az nem egy ötöd része valaminek.

Tehát mi ez, amit Melkisédek adott? Áldást adott cserébe. Tehát a tized rész, amely a tizedet jelenti, cserébe áldást kapott. Sok mindent magyaráznak félre az Írásokból. Ezt például, hogy lehet?

2. Akinek tizedet is adott Ábrahám mindenből, akinek neve először azt jelenti: igaz­ság királya, azután pedig Sálem királya, azaz békesség királya is.

3. Apa nélkül, anya nélkül, nemzetség nélkül való; sem napjainak kezdete, sem életé­nek vége nincs, de hasonlóvá tétetvén az Isten Fiához, pap marad mindörökké.

4. Gondoljátok csak el, mily nagynak kell lennie, ha Ábrahám, a pátriárka tizedet is adott neki a zsákmányból.

5. És bár azoknak, akik a Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsolatuk van, hogy törvény szerint tizedet szedjenek a néptől, azaz a saját atya fiaiktól, jóllehet ők is az Ábrahám ágyékából származtak.  

A levitai papság alatt, a törvény alatt meg volt parancsolva, hogy tizedet kellett adni, és a törvény alatt járt így az áldás, vagy az átok. Az áldás akkor, hogyha megcselekedted a parancsolatot, és az átok akkor, ha megtagadtad azt. Ez az, ami a törvény alatt történt.

6. De az, akinek nemzetsége nem azok közül való, tizedet vett Ábrahámtól, és az ígéretek birtokosát megáldotta,

Melkisédek nem a levitai papságból került ki. Mielőtt azonban a törvény szerint tudtak volna tizedet fizetni, 430 évvel előtte már Ábrahámnak a magjaként fizette a tizedet a Melkisédeknek. Melkisédek főpap pedig nem a törvény alatt volt. Így tehát ő is fizette a tizedet Ábrahám magjaként, ágyékában lévén.

7. Pedig minden ellenmondás nélkül való, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.

Hogy ki a nagyobb? Jézus a mi főpapunk a legnagyobb!

8. És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben az, akiről bizonyságot tesznek, hogy él:

Jézus él. A trónon.

9. És úgyszólván, Ábrahámon keresztül a tizedszedő Lévi is tizedet adott,

10. Mert ő még atyja ágyékában volt, amikor az Melkisédek elébe ment.

Ő is fizetett tizedet Melkisédeknek, de úgy, hogy az atyjának az ágyékában volt még csak jelen, mielőtt megszületett volna. És mi volt ennek a haszna, hogy áldást kapott? És az igaznak a magja pedig megszabadul! Ugye, így írja a Biblia? Még mielőtt a gyermekeid megszületnének, áldást nyernek így.

10. Mert ő még atyja ágyékában volt, amikor az Melkisédek elébe ment.

11. Ha tehát a tökéletesség elérhető volna a lévitai papság által, mert a nép ez alatt kapta a törvényt, mi szükség volna akkor arra, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint, akit nem az Áron rendje szerint neveznek?

Itt látjuk, hogy a papságnak volt egy változás a rendben, a rend megváltozott.

12. Mert a papság megváltozásával szükségképpen megváltozik a törvény is.

13. Mert akiről ezek mondatnak, az más nemzetségből származott, amelyből senki sem szolgált az oltár körül;

14. Mert nyilvánvaló, hogy a mi Urunk Júdából támadott, amely nemzetségre nézve semmit sem szólt Mózes a papságról.

15. És ez még inkább nyilvánvalóvá válik, ha Melkisédekhez hasonlóan támad más pap.

Ez a pap pedig Jézus. Egyezer esztendőn keresztül a papság a lévitai rend szerint működött. Hogyha a papság megváltozik, akkor a törvényben is változásnak kell lennie. Megváltozott-e a papság?

Ezért a Malakiás 3. fejezete sem vonatkozik ránk. Hogy kiraboljuk Istent, ha nem fizettünk tizedet, és átok száll így ránk – ez nem ránk vonatkozik. Minket a szent vér megtisztított az átoktól. Jézus véráldozata által nem lehetséges, hogy az életedre átok szálljon!

Sokan úgy mondják, hogyha nem fizetem a tizedemet, akkor az olyasmi, mintha maffiának nem adná oda, ami neki jár, akkor majd Isten jól megcsapdos engem. Ilyen dolgokat mondanak Istenről. Azok vitatkoznak erről általában, akik a törvény alatti rend szerint fizetik a tizedet.

Nem lenne szabad, hogy a levitai papság rendje szerint adjuk Istennek a tizedet. És mindezt azért, mert nem tartozunk a törvény alá. A papság megváltozott ugyanis, és a papság megváltozásával megváltozik a törvény is.

Többé tehát nem a törvény rendje szerint kellene fizetnünk a tizedet. És ha helyesen kezdünk el hinni, akkor helyesen kezdünk el majd élni is. Ha tévesen hiszünk, akkor tévesen zajlik az életünk is.

A mi főpapunk az él. Jézus él! Hallelúja! Az ószövetségben Isten kegyelmét elrejtve fel lehet bontani, és az újszövetségben pedig ki lehet nyilatkoztatni.

1Mózes 14,18-23.

18. Melkisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja volt.

19. És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől (Elion El), aki birtokolja az eget és a földet.

Mi ma Krisztusban vagyunk, és mindezeket megtapasztalhatjuk. Tehát a Magasságos Istentől, aki birtokolja az eget és a földet, lesz Ábrahám áldása. Ő az, aki megáld minket, és az Úrnak az áldása az gazdagít meg.

Az ördögnek a zavart gondolataitól szabaddá kell tenni azokat, akik ezzel át vannak itatva. S akkor fognak tudni a kegyelem dolgai jönni az életünkbe. Az Úrnak áldása, tudod jól, hogy az gazdagít meg.

20. Áldott a Magasságos Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet. És Ábrám tizedet adott néki mindenből.

21. És monda Szodoma királya Ábrámnak: Add nékem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak.

22. És monda Ábrám Szodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, aki birtokolja az eget és a földet:

23. Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot.

Az Úr volt az, aki megszabadított téged az ellenség kezéből. Nem Ábrám szerezte ezt a győzelmet. Isten volt az, aki a kegyelme által megtette ezt a szívességet Ábrámnak, hogy kiszabadította, és Ábrámnak az ellenségét az ő kezébe adta.

Isten neked is tett már így szívességet, mert üdvözített téged, gyarapodóvá tett. És ez önmagában is egy sikert jelent az életedben, hogy kiszabadultál a sötétség birodalmából. Akkor is, ha ezentúl már semmit nem teszel a földön, akkor is sikerre jutottál, mert királyokká, és papokká lettél a földön.

1Sámuel 2,30.

30. Azért így szól az Úr, Izraelnek Istene, jóllehet megmondottam, hogy a te házad és atyádnak háza mindörökké énelőttem jár; de most, azt mondja az Úr, távol legyen tőlem, mert akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, akik azonban engem megvetnek, azok megvettetnek.

Akik tisztelnek engem, azoknak tisztességet szerzek. A tisztességnek van egy jelentése, hogy súllyal látjuk el. Súlya van a szavainknak. Ugye Isten és az Ő szava azok egyek.

János 1,1.

1. Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige.

Vagyis megtisztelheted-e Istent úgy, hogy az Igéjét ne tisztelnéd? Istent megtisztelni azt jelenti, hogy az Ő Igéjének súlya van az életedben. Semmi más nem lesz rád nagyobb befolyással, mint Isten Igéje. Istent, ha tiszteled, akkor az Ő Igéje mindig a legnagyobb súllyal, legnagyobb nyomatékkal lesz jelen az életedben. Az életedre legnagyobb hatással lesz.

Ha hiszel Őbenne, akkor Ő irgalmas, és a bűneidről többé meg nem emlékezik. És az Ő parancsolatait a szívedre, és az elmédre írja. Én hiszem, hogy hit által Istennek az igazsága vagyok Krisztusban. Remélem, hogy te is érted.

Ezt a részt a keresztényeknek valójában el kell sajátítani. Mert a Szent Szellem egy impartálást végez, az Igét helyezi bele a szellemünkbe nap mint nap. A Szent Szellem hozza ezeket az Igéket, ezeket a szavakat a szellemedbe.

Ahogy a Szent Szellem vezet téged, ezeken az Igéken keresztül, ezeket az Igéket a mennyei Mindenhatótól kapja. Az Ige így beépítésre kerül a szellemedben. Ennek kell engedelmesnek lennünk, a Szent Szellem ezen munkájának, s nem pedig írott kódrendszernek.

Vagyis tökéletessé tétettél belül, és a Szent Szellem pecsétjével el lettél pecsételve ott. Mivel ez a pecsét odakerült a szellemedre, ezért egy folytonos kommunikáció van a te szellemed és a Szent Szellem között. Igék kerülnek így a szellemedbe, és mindez azért, hogy a te reménységed meg ne szégyenüljön, hanem valóságba jöjjön mindaz.

Ez az új élet kerül tehát belénk, úgymond belénk van öntve. Ez az újfajta élet, ez nem szabályozható a mózesi törvényekkel. Ezt az új életet, a Szent Szellem vezetése alatt lehet csak élni. A Szent Szellem akar minket irányítani, vezetni, azokkal a szavakkal, Igékkel, amit az Isten közöl velünk, mert Isten beszélgetni akar velünk.

A szívünkre írja az Ő szeretet-parancsolatát, és ahogy megparancsolta, hogy ahogy én szerettelek téged, te is úgy szeresd a másikat! Megeshet, hogy egészen másként viselkedsz, mint ahogy oda be van írva, mert amikor újjászülettél, akkor csak a szellemed született újjá. Vagyis lehetséges olyan életet élni, amikor a Szent Szellem vezet minket, azon szavak és Igék által, amit a Szent Szellem maga ír a szívünk tábláira.

A korai gyülekezeti időben még a hívőknek nem állt rendelkezésükre az a Biblia, amit te a kezedben tartasz. Nem volt írott Ige, csak az, ami a szívükre volt írva, hogy mi helyes és mi nem. Nekünk így át kell adnunk az életünket a Szent Szellem kezébe, mert Ő az, aki megteszi ezt, hogy elvezet minket ezekre és minden igazságra.

Sok keresztény azért él félelemben, mert a törvény alatt él. És le van írva, hogy a betű megöl. Törvény alatt élnek. De a Szellem pedig életet ad. A betű az nemcsak az ószövetségi parancsolatokat jelzi, hanem minden Ige lehet betűvé, hogyha kiveszed a szellemi vonat­kozásából, és a saját erőfeszítésedet hozzáadod. És ezt teszed tévesen, ahelyett, hogy Jézusban bíznál.

Sikeresek vagyunk, mert tudjuk, hogy az Úr velünk van, mint ahogy József mondta, hogy az Úr velem volt végig. Tehát a sikerünket nem az bizonygatja, hogy mennyi pénzünk van a bankban, hanem a sikerünket az biztosítja, hogy a Jézus velünk van. Ezért vagyunk sikeresek, mert az Úr van velünk. Miért van ott Ő velünk? Hogy vezessen minket, hogy megjelentse az elkövetkezendőket. Meg van az oka annak, hogy Ő benned van.

Ha meghalunk, akkor is sikeresek vagyunk, még akkor is, ha soha semmit nem tettünk az életben. Mert nem a világ sikermércéje szerint mérjük az életünket, hogy az sikeres-e? Azért sikeres az életünk, mert megengedjük Jézusnak, hogy Ő megnyilvánuljon az életünkön, és ha tetszésére van, akkor ezeket a világi siker-megnyilvánulásokat is Ő fogja hozni.

Istennek megvan az írott Igéje, ami a Logosz, ezen kívül szolgáltatja a szívünkbe a Rhema Igét, ami a szívünk táblájára íródott, kijelentett Ige. És ennek olyan súlyának kell lenni az életemben, hogy túlszárnyalja mindazokat a külső hatásokat, hogy mi a másik véleménye, ki mit gondol erről, mit hallottunk erről és így tovább.

Tehát az így kapott Igének a szívünkben, többet kell érnie minden másnál! A kegyelem és a Szent Szellem és az Ige egyben, itt bent [bennünk] nagyobb súllyal kell lennie, mint bármi más. Egy napon, amikor erre ráébredünk majd, meg fogjuk kérdezni, hogy ugyan hogyan jutottunk el idáig?

Én elszántam magam erre, hogy Isten Igéjének egy ilyen helyet adok az életemben, nagyobb súllyal veszem az Igéjét, mint bármi mást. Így, amikor a szádban kiejted ezeket a szavakat, ennek súlya és tekintélye lesz a mennyben is, mert szeretném, ha Isten megtisztelné az én szavaimat.

Melkisédekhez visszakanyarodunk. Fél évszázaddal a törvény előtt, tizedet vett Ábrámtól. Tehát lehet látni, hogy kétfajta rendje van a tizedelésnek. Tehát fizetett Ábrahám tizedet és azután a levitai papság alatt volt egyfajta tizedfizetés.

A törvény alatt meg volt annak a lehetősége, hogyha nem úgy cselekedtél, ahogy a törvény mondta, akkor az átok alá kerültél. Mi viszont az Ábrahámi rendszer szerint működünk. Ábrahám a vezetés szerint megtette, és áldás szállt rá. A törvény alatt pedig, hogyha nem tartottad meg a törvényt, akkor csapások értek.

A gyülekezeti korszakban úgy tanítják az embereket, hogy fizessenek úgy tizedet, mintha a törvény szerint tennék. És erre fel, rossz visszhangok vannak. Ezek a szavak a törvény alatt vannak. Mi nem vagyunk a törvény alatt. Mi Melkisédek rendje szerinti főpapot imádunk.

És nincs arra írott bizonyíték, ami elvárná tőlünk, hogy tizedet fizessünk. A két rendszer közötti különbséget kell látnod. Lehetne folytatni és az áldásokra még kitérni, hogy Isten miért akarja, hogy így legyen.

Isten azt akarja, hogy Isten fiai működjenek itt a földön a Szelleme által, a kegyelmen keresztül. Ne a törvény által. Ha a törvény alatt akarsz élni, annak az lesz a vége, hogy csecsemőkorban maradsz, nem tudsz felnövekedni.

A mai napon lehet, hogy ezt most tisztán képesek voltatok meglátni, hogy a gyülekezetek egy egyveleget vesznek magukba, és egy más evangéliumot hirdetnek. Abból a keverékféle valamiből ki kell jönniük, és ki is fogunk jönni belőle.

Én kijöttem. Én teljesen a kegyelem alatt akarok lenni, és az én hatalmas főpapom, Úr Jézus Krisztusom rendje alatt akarok lenni. Remélem, ti pedig betársultok. Egyre jobb és jobb lesz a helyzet. A jövő vasárnapi tanítást akartam elmondani, de nem lehet, mert meg kell hagynom a sorrendet.

Tudod, hogyan tekint rá Isten, amikor adsz? Misszionáriusoknak készítettek fel minket a bibliaiskolában, és arra tanítottak, hogy adjuk oda az életünket Istennek. Ugyan nem minden­kit hív el Isten arra, hogy prédikátor legyen.

És ahogy ezeket az áldásokat meg tudjuk ragadni, úgy fog a törvény leesni az életünkről. Mert áldottak akarunk lenni. Fejjé akarunk lenni és nem farkká. Mi leszünk azok, akik kölcsönt adunk, és nem azok, akik kölcsönt veszünk.

Ennek itt lesz az ideje, hogy ez megnyilvánuljon az életünkben. Én igen jól érzem magam, nem tudom, te hogyan érzed magad? Egy öröm van jelen, az Úrnak az öröme van itt jelen, hogy ezt megértettük. Egy örömdal következik. Dicsőség Istennek! Ámen!

Adalék a gyógyító sor előtt: Ahogy nektek oda kell adni az életeteket, nem feltétlenül azt kell tennetek, amit én tettem. Joe Christian, aki legutóbb prófétált felettem, azt mondta, hogy ha elkezded, lehet, hogy rossz irányba kezded, de kiigazításokat tesz az ember. Ugye egy szobrot nagyon nehéz kiigazítani, hogy hogyan álljon.

Az evangelizációnk, ami következik, egymillió lelket követelünk! Az ország északi részén április 3. hetében kezdjük majd és elindulunk ott. Jó vagy nem jó helyen kezdjük, de ott is újjá fognak születni. Onnantól kezdve fogjuk tudni, hogy mit tegyünk, ha elindultunk. Tehát ezt az életet éljük, a Szent Szellem életet. A Szent Szellemnek való engedelmesség életet éljük.

Egy nagyon neves prédikátort hallhattatok, aki megtért abból, hogy nem volt engedelmes a Szent Szellemnek. De legalább most már az irányunkba halad. Tehát kiigazította magát és ebbe az irányba halad. Többet tud, mint ti.

Isten vajon többet tud-e, mint ti? Ezt megérteni egymagában, hogy Isten többet tud… Hogyha az ember ezt megérti, akkor már van remény a számára. Ha elkezdesz bízni benne, és ahogy bízol benne, úgy fogod érezni a gondviselését. És ehhez egy alázat kell az emberben. Amikor kijelentjük, hogy „Isten mondta ezt nekem”, lehet, hogy eltévesztetted, mert az ördög mondta. Sok isten van kint a világban.

Ausztráliában volt egy időszak, hogy megtéréseket tartottunk. Meg kellett térni abból, hogy azt mondtuk, hogy „Isten mondta nekem”. És helyette azt illett mondani, hogy „hiszem, hogy ebben az irányban jól vettem a vezetést”. „Hiszem, hogy az Úr ezt mutatja nekem.”

Mert nagyon kevélyeknek és vagányoknak tűntünk, amikor azt mondtuk, hogy Isten ezt mondta, meg azt mondta. Az ember így nagy lyukba, nagy gödörbe áshatja így be magát. Helyette sokkal szebben hangzik, ha azt mondjuk: „úgy érzékeltem, hogy ezt a vezetést vettem”.

Joe Christian azt mondta nekem, hogy rossz vezetéseket veszek. De mindegy, akkor is kilövőm magam, mondtam, és ha kilőttem magam, akkor már képes vagyok a változtatásokra. És akkor is kell változtatásokat hozni, ha helyes irányba indulsz.

A legnagyobb misszionáriusok mind Kínának indultak. Mondta az Úr, hogy ne oda menjél, menjél, menj innen el Afrikába. De legalább felült arra a hajóra. Tehát odaadtuk az életünket, ez a lényeg. És még ennél is jobb lesz a helyzet. Hallelúja!

BÉKEVÁR FŐOLDAL