2012.10.04. 

NÖVEKEDNI A BELSŐ EMBERBEN

Feljegyzés Sandersné dr. Kovács Erzsébet tanításából
2012. szeptember 30.

Hálát adunk az Úr Jézus jelenlétéért. A mai tanítás az folytatódván a kegyelemről fog szólni. Azok az Igék, amelyeket Sanders pásztor mára tervezett, az elsőtől az utolsóig a tolmácsok segítségével el fogom mondani. A mai tanítás a kegyelem sorozat következő tanítása lesz.

Sanders pásztor otthon maradt és imádkozik Izrael helyzete felett. Sok helyen áttörésre van szükség. Mi pedig átvesszük az Ige üzenetét, a Jézus nevében. Elővesszük a Bibliánkat, és megforgatjuk az Igét.

Kiáltjuk Jézus nevét! Jézus, a Jézus, a Jézus, segítségül hívjuk a drága Jézus nevét. Köszönjük Mennyei Atyám, hogy adtad ezt a mindenekfelett való nevet az életünkben. Ebben a névben megdicsőül minden utunk és cselekedetünk a Jézus nevében.

Hallottuk már az előző hetekben és az előző hónapokban talán, hogy Isten a kegyelem Evangéliumát adta nekünk. Mi újjászületett hívők nem a törvényből kell, hogy megigazoljunk Isten előtt, hanem az Ő kegyelméből. Akik követik ezeket a tanításokat, már nagyon sokat tudunk ebből, és ma megint ebből fogunk araszolgatni egy keveset, hogy nagyobb világosságunk legyen erről a témáról.

Isten a kegyelem Istene. Az Ő kegyelmét úgy adta nekünk, hogy abban növekedhetünk. Ezért a kegyelemből minél többet meg kell tudnunk, annál előbbre vagyunk. Mert ugyanis ha a cselekedeteinkkel akarunk előre araszolgatni, nem fogunk sokat előre jutni, csak izzadságszagúvá válik az életünk, és nem lesz vonzó a világ számára. Nézzük meg a:

5Mózes könyvében 8,18: Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedről, mert Ő az, aki erőt ád néked a gazdagságnak megszerzésére, hogy megerősítse az Ő szövetségét, amely felől megesküdt a te atyáidnak, miképpen e mai napon van.

Egy nagyon erős alapigéje a mi gyarapodásunknak és a gazdagságunk megszerzésének. Ugyanis az Ige tanítja, hogy az Úr erőt ad erre nekünk, hogy ez a gazdagság – amire szükségünk van, ami a mi szükségeink betöltésére és azon felül a másoknak való adakozásra, és az Evangélium hirdetésére – ez mind az Úr kegyelméből jön hozzánk.

Oly módon, hogy Ő adja az erőt nekünk arra, hogy ez a gazdagság hozzánk jöjjön. Ezt már az ószövetségben is tanítja a hívőinek. Lehet látni, ahogy olvassuk az Írásokat, hogy az Úr adja erre az erőt, az Ő népének. Ebben az igazságban meg kell erősödnünk.

A mai gazdasági helyzetekben, munkahelyeket vesztünk el, drágulások vannak, infláció és tudjuk, nem kell sorolni ezeket a helyzeteket. Nekünk erre az Igére és az Úrnak a szívére erőteljesen kell figyelmezni, amikor ezeken a helyzeteken megyünk keresztül.

Nagyon erőteljesen kell tudnunk, hogy a hitünkben kell járnunk ilyenkor, és nem az árcédulákban, hogy megint felment az ára valaminek. Vagy melyik számlánkat nem tudtuk kifizetni.

Az Úr pontosan tudja ezeket, és felhívja a figyelmedet, hogy én jelen vagyok ebben, tudom min mész keresztül, és én adom az erőt a számodra, hogy ezek a helyzetek megoldódjanak az életünkben. Amikor ezt megemlítjük, akkor a szemünket egy másik igazságára is oda kell vetni Istennek.

Azt tanítja, hogy a világ számára is adott egy szolgálatot, akik nem is ismerik Őt. Akik távol vannak Tőle, akik nem fedezték fel, hogy létezik egy Isten, a szerető Mennyei Atya, és egy megváltó Úr Jézus Krisztus, nekik is adott egy szolgálatot. Ez a szolgálat pedig az, hogy ők gyűjtögetnek.

Ők gyűjtögetnek, nekik a pénz az istenük. És gyűjtögetnek, és gyűjtögetnek. Van, aki harácsol, van, aki nem igaz utakon szerez nagy javakat. Manapság ilyenekről is hallunk rengeteget, hogy ezek a világi gazdagságok, hogy mennek, és hogy próbálják, és ebbe vetik a hitüket. Lépten, nyomon találkozunk helyzetekkel.

Tudnod kell, hogy ők is egy szolgálatot töltenek be. Mert Isten azt mondta, hogy ők gyűjtögetnek, de nem ők fogják élvezni annak gyümölcsét, mert ez a világ gazdagsága a szentekhez jön. Így van megírva!

Meg kell őket áldani először is abban, hogy világosságot lássanak. Istent váltsanak, hogy ne a pénz legyen az istenük, hanem a Mennyei Teremtő Mindenható Isten legyen az ő Istenük. Másodszor pedig ezt a pénzt, ami kint a világban kering, fel kell szólítani, hogy hozzánk jöjjön.

Ugyanis az Úr megadta neked erre az erőt, azokat a képességeket, azokat az ötleteket, azokat a látásokat, hogy miként kell neked ebben a világban úgy mozognod, hogy az a gazdagság hozzád jöjjön, az Ő kegyelméből.

Angyalok által, ha kell. Az angyalok is szolgáltatják ezeket az utakat, megoldásokat, és hozzád jövő gazdagságot. De a világ is szolgálja az Istent, csak nem tudják. Meg van írva, hogy az ő gazdagságuk a szentekhez jön, az Evangélium szolgálatára.

Nem adjuk meg magunkat ezeknek a gazdasági helyzeteknek, szükségeknek, hiányoknak, ijesztgetéseknek és félelmeknek. Mert mindezt szem előtt tartva, igenis el kell mélyednünk ebben, mert amikor a miénk lesz a szívünkben, akkor tudunk járni benne. Addig csak áhítozunk utána, és önsajnálatban vagyunk, és áldozatai vagyunk a gazdasági helyzeteknek.

Igenis van egy kiút, amit Isten mutat. A kiutat meg kell látni, és el kell csendesedni addig, amíg meg nem világosodik, hogy Istennek elrendelt útja van a számodra a gazdagság megszerzésére. Azt is megtudod miért. Azért, hogy megerősítse az Ő szövetségét. Jézus nevében egy Áment mondunk erre.

Róma 6,17: De hála az Istennek, hogy jóllehet a bűn szolgái voltatok, de szívetek szerint engedelmeskedtetek annak a tanításnak, amelyre adattatok.

Vagyis ti meghallottátok, ami hirdettetett nektek. Isten elrendelte, hogy erre a tanításra hajtsátok a fületeket, ezért vagytok ma is itt. Ezért hallgatják sokan a tanításokat a neten. Ezért éhezitek ezt az igazságot, mert Isten így rendelte.

6,18: Felszabadulván pedig a bűn alól, a megigazultság szolgáivá lettetek.

Vagyis az Isten igazságát, és az Úr Jézus Krisztusban való megigazultságot szolgáljátok, az egész lényetekkel. Szellemetek, lelketek, testetek átadatott ennek a királyságnak és ennek a szolgálatnak, Jézus nevében. Ennek a fényében kell látni, amikor halljátok a tévtanításokat erről.

János 1,16: És mindnyájan az Ő teljességéből vettünk kegyelmet kegyelemre.

Vagyis ezt a kegyelmet, amit vettünk, Isten szeretné, ha halmoznánk az életünkben. Kegyelmet kegyelemre halmozhatunk az életünkben. Az egyik kegyelmet vesszük a másikra. Jön egy élethelyzet és veszünk rá kegyelmet. Jön egy következő helyzet és veszünk rá kegyelmet.

És kegyelmet kegyelemre halmozván az életünkben, gyönyörködünk Istenben, és kijövünk a megpróbáltatásokból, egyikből a másik után, mert így van elrendelve. Kegyelmet kegyelemre veszünk az Ő teljességéből. Az Ő teljességében nincs ott semmi, ami neked hiányozna, és nála ne lenne meg. Az Ő teljessége az igazi teljesség, Istennél minden tökéletes.

Az Ő teljességéből vehetsz, amire csak szükséged van. Az Ő teljességében minden ott van. Mondj nekem valamit, amire ma szükséged van, és nincs meg az Ő teljességében. Nem tudsz olyat mondani. Minden ott van nála. Mert ezeket odaadja neked az Ő kegyelméből, ha megtanulsz kegyelmet kegyelemre venni.

Vagyis ebben a tanításokban az a lényeg, hogy a fókuszunkat a törvény alól és az önerős Evangéliumról – hogy önerőből akarunk tetszeni Istennek, hogy cselekedetekből akarunk előbbre lépni, hogy az önpróbáinkból próbálunk egy gyógyulást megszerezni –, át kell irányítani a figyelmünket a kegyelmére.

Az Ő teljességéből kell ezeket venni, és kegyelmet kegyelemre kell halmozni az életünkben. Más nézőpont. Teljesen más nézőpont. És miközben ezt tanulod, Ő gyönyörködik benned, mert megfizette ezért az árat. Teljes árat fizetett azért, hogy te ebben járhass, és ne tévelyegj. Az igazi tévelygés, amikor nem látod az igazságot.

Az igazi tévelygés az, amikor törvény alá rekeszted magad, és ott kárhozatban élsz. Az a tévelygés. Önerőből akarsz megélni. Az csak a bankokban van, hogy fel akarsz venni egy hitelt, és azt kérdezik, mennyi az önerőd, és akkor adnak hozzá. De ez egy világi mentalitás.

Istennél az van, hogy te mindent tegyél félre, amit eddig próbálgattál, és most vedd el az én kegyelmemet, és abból élj. Abból élj, mert a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem. Ugye le van írva. Tegyük félre.

1,17: Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.

Olyan csodálatos, amikor megértjük, hogy nem úgy mondja az Ige, hogy a törvény és az igazság Mózes által adatott, mert a törvény által nem igazult meg egy test sem. Úgy írja, törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság… Mert az igazság, a megigazultság a kegyelem oldalán áll. Törvény mellett nem állt ott az igazság, egy test sem tudott megigazulni általa.

Látjátok-e, a törvény Mózes által adatott, de nem született belőle igazság, megigazultság. Egy test sem tudta betölteni a törvényt, mert ha egy jottája ellen vétkeztél, az egész ellen vétkes voltál. És jött a kegyelem és az igazság, ez pedig a Jézus Krisztus által lett. Meg kell ismerkednünk akkor ezzel a gyönyörű kegyelemmel, amit kaptunk, mert nélküle nem fog tudni kiteljesedni úgy az életünk, ahogy Isten szeretné.

Róma 7,22: Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember szerint;

Biblia élesen kettéválasztja, hogy van egy belső ember, és van egy külső ember. A belső embert soha senki nem látta még közülünk, hogy hogyan néz ki a belső embered. Pont úgy néz ki, mint a külső, csak szellemi lényegű.

Tehát ha kilépsz a testedből és elhagyod majd a tested egy napon, akkor nem mondhatod, hogy senki nem ismer rád, mert pont ugyanígy fogsz kinézni. Mindenki tudja, hogy te vagy az, csak szellemi lényegű leszel, mert szellem van belül.

A belső ember szellemből van, mint ahogy Isten is Szellem. Az Ő életét lehelte belénk, és ez a szellem a belső ember, a szívnek elrejtett embere. Belül van, nem lehet látni, de ez a belső ember ez más, mint a külső. Más törvények vonatkoznak rá.

Másként éli meg Isten dolgait. A belső ember gyönyörködik Isten törvényében. A törvény ugyanis jó volt. Csak nem segített az emberen, hanem kárhoztatta az embert. Megláthatta az ember belőle, hogy bizony bűnös és szüksége van egy Megváltóra. De az a belső ember, akit kaptunk, ez gyönyörködik ebben a törvényben. A külső azonban megbotlik benne.

Tehát különválasztja a Biblia: van egy belső ember, aki gyönyörködik Isten törvényében. Van egy külső ember, aki pedig hústestből van, akinek mindennap magára kell öltenie Isten kegyelmét. Meg kell újulnia, mert ha elbotlik, akkor le kell vernie az út porát magáról, és meg kell, hogy tisztuljon az Ige fürdője által.

Az Ige fürdője által tisztulunk meg. Nap, mint nap, ahogy megyünk a poros úton, a világ pora, ahogy a lábunkat éri… Az Ige tiszta fürdője tisztít meg minket minden tisztátalanságtól, a szent vér felettünk, az új teremtés által.

1János 3,1-3: Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk!

Aki ezt nem látja, az még vak. Erre mondja az Ige, hogy nyíljon meg a szemetek. Igenis lássátok, milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk. Nem földi féreg vagyunk többé, hanem Isten fiai vagyunk ezen a világon.

 A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt.

Aki Őt ismeri, az felismer minket is, ugyanaz a Szellem van bennünk.

Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk.

Bizony nem láttad még a belső emberedet. Döbbenetes, hogy milyen tisztaság, szeplőtelenség, teljesség, és természetfelettiség van a belsőnkben. Ha nem eszik, nem hal éhen, ha megüti magát, nem fáj neki, át tud menni a falakon, át tud menni az ajtókon, egyik helyről a másikra szempillantásba ott tud lenni. Egy természetfelettiség van a belső emberben, amit a külső ember nem tud megélni, és megtapasztalni. Be van zárva ide ez a belső ember.

Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy amikor Ő megjelenik – és az nincs messze a keresztény hitünk szerint – hasonlókká leszünk Őhozzá; mert meg fogjuk Őt látni, amint van.

Ugye a hasonló dolgok tudnak egymással kommunikálni, egymást látni. Ahhoz, hogy a hangyákkal kommunikálni tudjál, hangyává kell lenned, hogy megértsd a nyelvüket, hogy tudd őket irányítani, hogy el tudd nekik mondani, amit szeretnél, fel kell öltened azt a testet.

Ugyanúgy, amikor Jézus eljön, akkor mi hasonlóvá lévén Őhozzá, kilépvén ebből a testből, a szellemi ember pontosan olyan lesz, mint Ő. Pontosan fogjuk tudni az Ő dolgait, és ezek mind nyilvánvalókká lesznek a számunkra. Gyönyörű dolog ez. Meg fogjuk Őt látni, amint van.

És akiben megvan ez a reménység Őiránta, az mind szent tisztaságot ölt magára, amiképpen Ő is tiszta.

Elmondja neked ez az Írás, hogy ez a belső ember, aki olyan hasonlóságban van maga, mint az Úr Jézus, most a megdicsőült testében, az pontosan olyan tisztaságban fogja meglátni az Urat, mint maga az Úr. Olyan tiszta. A 9-es vers támogat minket.

1János 3,9: Senki sem cselekszik bűnt, aki az Istentől született, mert benne marad az Ő magja,

Honnan született a belső embered? Istentől. Senki sem cselekszik bűnt, aki az Istentől született, mert benne marad az Ő magja. Az Ige romolhatatlan mag. És nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született.

És ez a nap eljön, mikor ez nyilvánvalóvá lesz, most még nem látjuk. Most még sokan a bűnről beszélnek nekünk, a bűnről tanítanak nekünk, de valójában függetlenek vagyunk ettől. Semmi közünk hozzá.

1János 5,18: Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik; hanem aki Istentől született, megőrzi magát, és a gonosz nem illeti őt.

Más dimenzió a belső ember, és a gonosz, és a bűn, és a szellemi halál. Egyszerűen nincs közössége a kettőnek egymással. És nem érintheti a belső emberedet. És ezt az Ige tisztán tanítja, hogy a bűnnek nincs hatalma feletted.

1Péter 3,4: Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes szellem romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt.

Tekintettél te már magadra így, hogy belül valaki lakik, aki az igazi valód, aki igen becses Istennek. Egy szelíd és csendes szellem lakik odabent. Az örökkévalóság romolhatatlanságát hordozza magán, Isten tulajdonságait, Isten jellemvonásait hordozza magán.

És ez az ember, ez az új ember, aki az Igétől született, ez igen becses az Isten előtt. Ha neked van valami, amit otthon őrzöl, és igen becses, akkor azt egy megkülönböztetett helyen tartod. Olyan helyen, ha bejön a tolvaj, elsőként semmiképpen ne azt találja meg.

S naponta ránézel, és megnézed, hogy ott van-e, és őrzöd, és megkülönböztetett módon tekintesz arra a dologra, mert az neked értékes, és drága. És Isten így van a mi belső emberünkkel, amiért óriási árat fizetett.

Nem értéktelenek vagyunk ebben a világban, hanem Istennek a legfelbecsülhetetlenebb drága kincsei vagyunk, amit a Szent Vérrel vásárolt meg, és teremtett újjá a Jézus Krisztusban. Ilyen a te belső embered Isten előtt. És Ő ebben gyönyörködik.

Neked pedig ezt tudnod kell, mert ez önbizalmat fog neked adni ebben a világban, hogy amin át kell menned, abban az Ő kegyelméből, az Ő ereje által, az Ő mosolya által, az Ő öröme által tudj átmenni az Ő gyönyörködéseiben tudj átmenni, mert te becses vagy Isten előtt. Ez fel kell, hogy emeljen minket minden helyzetben.

Nem csak ez a test vagyunk, aki halandó, aki múlandó, aki megöregszik, hanem lakozik odabent egy másik, és ez az igazi és becses Isten előtt. Ez a porhüvely is drága neki, mert egy napon ezt is előhozza újra. Minden egyes sejtje drága neki.

De amiben igazán gyönyörködik, az a belső ember, akit nem érinthet a bűn, nem érinthet e világ gonoszsága. Ez az, ami hatalmas érték számára, akit belül hordozol, a belső ember. Ilyen szellemtudatúnak kell lennünk, ahhoz, hogy a bűn ne tudja a kárhozatot hozni benned.

Mert a kárhoztatás szelleme kint van a világban. Sőt, ha a lelkiismeretedet vallásosan nevelted, a saját lelkiismereted is kárhoztatni fog, hogy ezt nem kellett volna megtenni, ezt nem így kellett volna mondani. Főleg olyan dolgokkal jön majd, amin már nem tudunk változtatni, és ott kínlódunk a múltban.

Pedig azt csak egy időlopás, és veszteglés, mert a jövőt abszolút nem tudja megsegíteni, hogy jobb legyen. Ugyanis a jövőbe csak a hitünkkel tudunk kinyúlni. Ami megtörtént, azon nem tudunk változtatni.

Ezért a kárhoztatást a legmesszebbről el kell kerülni, és vissza kell utasítani, hogy fel tudjon szabadulni az a belső ember, ahol Isten valójában létezik, ahol van, ahol gyönyörködik, aki az Ő lénye, az Ő valója.

Ez a belső ember – a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes szellem – romolhatatlanságával, nem tudja megrontani a bűn. Örökre el van végezve. Ami igen becses az Isten előtt. Isten ugyanis egy példát hoz erre, hogy jobban megértsük, hogy mi történt a mi szellemünkkel.

Róma 2,29: Hanem az a zsidó, aki bensőképpen az; a szívnek szellemben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés, amelynek dicsérete nem embertől, hanem Istentől van.

Vagyis beszél egy körülmetélésről, ami a szívünkben történt meg. A belső ember, az új ember úgy születik meg, hogy egy körülmetélés történik a belső emberben. Vagyis Isten továbbá nem úgy tekint a népére, hogy akiknek a testén van elvégezve a körülmetélés, azok a zsidók, az Izrael, a földi Izrael. De van egy szellemi Izrael, akiknek a szívét belül körülmetélte. És az az igazi zsidók, azt írja. Mi vagyunk a szellemi Izrael.

A szívnek elrejtett embere. A szívnek szellemben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés. Hallja meg mindenki, hogy körül vagy metélve a belső emberben, mert újjászülettél. Az érzéketlen kőszív le lett vágva rólad. Az a szív, aki nem tud Istenért dobogni, az le lett onnan hasítva. Ennek a dicsérete nem emberektől van, mert az emberek nem látják.

Nézzük meg: hanem Istentől, hogy Isten dicsérettel áll elő. Kit fog dicséretekben magasztalni? A belső embert, mert a Szent Vér által meg tudta cselekedni. Ez a belső ember igen értékes dolog, nemcsak Isten számomra, a te számodra is, mert innen indul ki minden élet. A belső emberből. Ezért ezt őrizni kell, hogy tudjunk róla, minden pillanatunkban tudatosuljon, hogy nem kívülről élünk, hanem belülről. A belső emberből élünk.

Jézus úgy mondja ezt, amikor Nikodémusszal beszélget, és próbálta magyarázni, mit jelent ez, hogy újonnan kell születnünk, azt mondta: ami testtől született, Nikodémus vedd tudomásul, hogy test az. És ami Szellemtől született, szellem az. Így születtünk mi meg a Szellemtől.

Mert ez nekünk belül megvan, ez valóság. És ebből kell tudnunk kifelé élni, amely magasztos élet, és természetfeletti élet. Megszülettünk a Szellemtől, vagyis szellem vagyunk. A testtel pedig a megfelelő módon kell bánni.

Róma 6,11: Ezenképpen tekintsétek magatokat úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.

Ha valaki meghal, akkor koporsóba teszik. Felravatalozzák és odajárulhatunk a koporsóhoz, és ha próbáljuk őt bármilyen kísértéssel rávenni, fog arra választ adni? Abszolút nem. Odavihetjük a kedvenc ételét, vagy beszélhetünk róla gonoszul, amit nem illik ugye a halottról, mondhatunk ezt-azt, nem fog reagálni semmire, mert halott.

Vagyis nem szabadna, hogy a test ezeket magára vegye az Ige szerint, mert meghaltunk ezeknek. Ezt az Ige tanítja. Tekintsétek magatokat úgy. Vagyis így kell magunkra tekinteni, ha jönnek a tünetek: a test nem veheti fel ezeket, mert meghaltunk, halottak vagyunk.

A bűn számára ott fekszünk a koporsóban. A betegség számára ott fekszünk a koporsóban, nem reagálunk rá, mint a halottak. Lezárult az a korszak. Meghaltunk annak. Ezen el kell meditálni és elmélyedni, és ezt az igazságot kijárni, mert ha ez így le van írva, akkor ebben lehet járni. Ámen.

Éltek az Istennek… jelenti, hogy új életünk van, meghaltunk a bűnnek, meghaltunk a betegségnek, meghaltunk a fájdalmaknak. Ezt a szót sok keresztény, ha hallja, hogy meghaltunk, látom rajtuk az ijedséget. Hát Jézus már meghalt értünk egyszer, Ővele együtt meghaltunk, a haláltól nincs mit félnünk.

Ez a halál oly hideg és rideg szó a keresztényeknél is, pedig az a legcsodálatosabb pillanat, mikor kiköltözhetünk végre a testünkből, és az Úrral lehetünk örökre. Egy kereszténynek nincs mitől félnie, a halálfélelem az nem egy keresztény örökség. Tessék tudomásul venni, a Jézus nevében.

Tehát aminek élünk, az többé nem a betegség, és a halál, annak meghaltunk. Mi az, aminek élünk? Úgy folytatja: éltek az Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztusban. Egy más életetek van. Tessék abból a belső emberből élni, aki megszületett Istentől, egy körülmetélés által. Annak az új embernek tessék élni.

Róma 6,14: Mert a bűn tirajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

Isten nem a törvényen keresztül tekint benneteket, hogy mit tettél, és mit nem tettél. Nem így tekint téged, mert az egy Tökéletes beteljesítette a törvényt, és félretette az útból. Új korszakot nyitott, a kegyelem korszakát. Itt más dolgunk nincsen, mint kegyelmet kegyelemre halmozzunk az életünkben, közben Isten dicsérete legyen a szánkon. Isten magasztalása, mert Övé a dicsőség. Mindent Ő végzett el.

Ha oda akarnánk menni, dicsekedni a trón elé, az nem lenne jó illat Isten előtt. Mi pedig Krisztusnak jó illatjai vagyunk ugye?  A dicsekvés az nem egy kedves dolog Isten előtt. Amit Ő végez általad, azt érdemes hirdetni a világnak. Amit Ő végez általad, hogy megint kegyelmet nyertél. Újabb kegyelmet nyertél, hogy kegyelmet kegyelemre halmoztál, és erről szól az életed.

Hogy téged az a bizonyos dolog ugyan meg akart kísérteni, de felmentél a kegyelem királyi trónja elé, a Zsidó 4,16 szerint, és ott irgalmat nyertél, és kegyelmet találtál, és elvetted azt a kegyelmet. Felöltötted az életedre, és ezért most itt vagyok, és élek, és boldogulok, és hirdetem az Evangéliumot. Ez Isten kegyelme.

Nem azért, mert én öt pontban én ezt megtettem, a hatodik pontban pedig azt tettem, és aztán még négy külön pontot teljesítettem, és akkor most már betöltöttem az Istennek ezt a törvényét. Eltörölte Isten ezeket, hogy szabadok lehessünk, hogy az Ő Szelleme vezethessen minket. Ha a törvény pontjaiból akarnád az életedet vezetni, akkor hol lenne a Szellem szabadsága? Akkor hiába kaptuk volna ezt a drága Szent Szellemet, aki el akar vezetni minden igazságra.

Lehet, hogy téged az egyik úton vezet, és a másikat ugyanahhoz a végcélhoz egy teljesen más úton vezeti, mert mások a körülményei, és más dolgokra van szüksége, hogy ezt megértse. Más dolgokra van szüksége, hogy kijelentést kapjon és meglásson. Istent nem lehet törvényekbe bezárni, és beszorítani ebben az újszövetségben. Ez teljesen a Szellemre van bízva, hogy az Ő kegyelméből vezet minket. Ezt kell, hogy meglássuk.

2Korinthus 4,16: Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról napra megújul.

Akármi jöhet az életünkben, nem csüggedhetünk, mert mi nem olyanok vagyunk, mint a világ, mert belülről élünk. Lehet, hogy a világ elcsügged, mert nincs reménysége, de ti nem olyanok vagytok, azt írja. Ti nem olyanok vagytok, akinek nincs reménységetek. Nektek élő Jézus Krisztusotok van, és reménységetek van. Azért nem csüggedünk. Mondd velem: Azért nem csüggedünk!

Nem fogunk elcsüggedni az ördög kedvéért, az ördög örömére. Az a célja vele ugyanis, hogy tagadd meg Istent, hogy mondd: ez az Isten nekem nem segített, és ez az egész, ami itt le van írva, ez csak egy olyan dolog, és megyek tovább, és próbálok mást. Nem, csak kegyelemből fogsz előrébb jutni, mert ez van elrendelve a számodra. Cselekedetek félre vannak téve, az önerő félre van téve az Evangéliumból. Hallelúja!

Azt azért tudomásul kell venni, hogy évről évre a test leépül. Örülünk neki, ha lassabban, de a testnek itt a földön nincs örök élete. Ezt a földi sátorházat egy napon levetjük. Egy időre vagyunk csak itt. A sátorház az ma-holnap elbomol. De, ha a külső emberünk megromol is, – látod a két embert, mert megint együtt hozza –, ha a külső ember megromol, de a belső, akiről beszéltünk eddig, az a belső, aki az Istentől született, az Isten természetét hordozza, a belső mindazáltal mit tesz? Napról-napra megújul!

S hogyan teszi ezt? Úgy, hogy még több kegyelmet ölt magára. Hallgatja az Igét, kijelentést vesz. Az Ige élő és ható, táplálja a belső embert, és a belső ember megújult, nagyobb lett, növekszik, hatalmat vesz magára, világosabb lesz. Többet lát Istenből, látja Isten terveit és szándékait, rálát a tévedéseire, rálát a tévelygésére, és megújul és új erőt vesz.

Új erőt vesz, és előbbre megy, és tisztábban látja Isten akaratát, és nem lankad, és nem csügged. Ez Isten csodája ebben a világban. Ezt a belső emberben végzi el. Innen látod, hogy kötelességed táplálni a belső embert. A belső embert éhezni hagyni, az a legnagyobb bűn a világon. Mert minden élet onnan indul ki. Nincs máshonnan élet.

A szívnek elrejtett emberéből van az élet. Adunk enni a testnek, járunk a kozmetikushoz, járunk ide, járunk oda, mindenhova járunk, edzéseket tartunk. Ez mind jó, mert a testnek is meg lehet adni, ami jár neki, ha úgy érzed, de a szellemi embert nem szabad elhanyagolni.

Mert annak meg kell újulnia, nap, mint nap Isten kegyelmében, hogy kegyelmet kegyelemre tudjon halmozni, ahogy olvastuk a Jánosban. Ha ezt elhagyod, akkor nincs dicsőséges élet az Úrban. El kell könyvelni.

1Péter 2,2: Mint most született csecsemők, az Ige tiszta, hamisítatlan teje után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek;

Amikor először megérzed azt, hogy éhes a szellemed, akkor ráébredtél erre a táplálásra. Ti, akik ma eljöttetek ide, azért jöttetek, mert éhesek vagytok az Igére. Amíg az ember nem ébred erre rá, addig van nagyon sivár helyzetben a belső ember.

Meg kell tanulnunk belülről élni Isten Igéjének táplálása által. Mondjunk egy Áment, hogy ezt vételeztük. Ámen!

Máté 13,11: Ő pedig felelvén, monda nékik: Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait, ezeknek pedig nem adatott meg.

Farizeusokra mutatott Jézus (állandóan kötekedtek), ezeknek pedig nem adatott meg. Ti, akik ültök, és veszitek Isten Igéjét tiszta forrásból, nektek adatott meg, hogy megértsétek a tiszta Evangéliumot, amiben nincs keverék, törvény, és kis kegyelem. Igaz, hogy az Úr elvégezte, de ezt, meg ezt, meg ezt még hozzá kell tenni, mert ha nem teszed, akkor még a pokolba is végezheted. Ilyen prédikációkat lehet hallani.

Tudd meg, hogy minden, ami félelmet gerjeszt benned, az az ördögtől van. Mert Isten nem a félelemnek Szellemét adta nekünk. Ami félelmet szít, vagy gerjeszt, a szívedben, azonnal tedd félre. Semmi közünk a félelmekhez. Isten a szeretete által vezet minket.

Mi azért nem cselekedjük azokat, mert Istent szeretjük, és a szeretet nem ezt táplálja nekünk, és azt elhagyjuk. Mi Istent szeretjük, s az Ő szeretete van bennünk, és nem a törvényből tesszük, vagy nem tesszük azokat, hanem az Ő kegyelme van felettünk, és az Ő irgalmassága van felettünk. Az Ő kegyeltsége van felettünk. Az Ő kedvessége, az Ő előtérbe juttatása van felettünk.

Ő azt szeretné, ha mindig előbbre jutnánk. Mindig előrébb és előrébb. Egy keresztény útja az úgy szól, hogy: előrébb és magasabbra! Mindig előrébb, és mindig magasabbra. Ez Isten akarata az életünkben, és megadta, hogy a belső ember tudjon növekedni és megújulni.

Ezt a táplálást nem tudja elvégezni senki helyetted. Nagyon komoly feladat, amire elhívott Isten, hogy tápláld a belső emberedet, és élj az Ő kegyelmével, és vegyél kegyelmet a királyi trón előtt, és jelentsd ki, hogy megvan neked.

Ne hagy magad, hogy a világ elcsüggesszen, le van írva, hogy nem csüggedünk. Te légy erős, mert a Nagyobb van tebenned. Ámen! A Nagyobb soha nem fog elhagyni. Bármekkora démon jön ellened, a Nagyobb van benned.

Jakab 1,22: Az Igének pedig cselekvői legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.

Aki ma hallgatod az Igét, el kell tökélned magadban, hogy amit ma vettél, az szerint teszel is majd. Ha nem, akkor csak elfecsérelt szó volt, akármennyire is Isten Igéjét szóltam. Az Igének pedig cselekvői legyetek, és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. Nem mást fogsz megtéveszteni vele, hanem saját magadat.

Ugye tanítja az Ige, hogy kegyelemből tartattatok meg, hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből! Ez nem cselekedetekből van, hogy újjászülettél. De utána két verssel lejjebb azt olvasod, hogy újjá teremtett téged, a jó cselekedetekre, hogy azokban járjál.

De azok nem törvényből vannak, mert a törvény ott megszűnt, amikor újjászülettél. Azok a jó cselekedetek már nem a törvényből vannak, hanem a Szellem által veszed, hogy betöltsd azt a helyet, ahova az Úr téged elhívott, és újjászült. Ott, azon a helyen valóban várnak téged jó cselekedetek, mert arra hívott el minket Isten, hogy gyümölcsöt teremjünk.

Az én szőlőmre, ami énreám néz, nékem bizony gondom lesz, mondja az Úr. Az a szőlő, aki az Úr Jézusra néz, mert az Ő tövéből van, az gyümölcsöt fog teremni, és lesznek jó cselekedetek. Ezek az Ő kegyelméből lesznek, és az Ő kegyelmével dicsekszünk az életben. Nem a törvény jó cselekedeteiről beszélünk! Látjátok-e a különbséget? Ámen! Látjátok?

Hogy cselekedetekről beszélünk, de nem a törvény cselekedeteiről. Látjátok? Nem azért szeret minket Isten, mert ezeket cselekedjük, hanem Ő szeretett minket, megváltott minket, megtisztított minket, új életet adott nekünk. És utána az Ő szerelméből éljük meg ezeket a jó cselekedeteket. Együtt gyönyörködünk Istennel, munkatársak lettünk.

Te és Ő ketten egyek az Úr akaratában, jó cselekedetekre az új teremtésben. De nem a törvény cselekedeteiben, mert ettől nem fog Isten jobban szeretni, hogy ezeket teszed. Csak gyümölcsözőbb leszel. Az a szőlőnedű fog rajtad keresztül keringeni, az a Szent Szellem. Ha rajta maradsz a szőlőtőn, akkor az a szőlővessző igenis fog gyümölcsöt teremni, mert a szőlőnedű az élete Istennek.

A Szent Szellem át fog keringeni rajtad. Gyümölcsöt fog teremni. De nem azzal fogunk dicsekedni, hogy a törvény cselekedeteiből ezt meg azt tettük, mert nem megyünk vele előbbre Istennél és magunkat kárhozat alá tesszük, mert nincs egy sem, aki be tudta volna tölteni a törvényt, csak az ember Jézus Krisztus. Tiszta ez előttünk? Tiszta. Ámen.

22. Az Igének pedig cselekvői legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.

23. Mert ha valaki hallgatója az Igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát.

24. Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

Nos. Reggel, amikor belenéztél a tükörbe, kit láttál ott? Engem? Nem! Magadat. Teljesen, színtisztán, tetőtől talpig saját magadat láttad a tükörben. Igaz? Nos.

És ha elég sokat nézel abba a tükörbe, egyre inkább fogsz hasonlítani rá. Ez a nagy titka. Belenézel ebbe a tükörbe. Itt még nem olyan, és igazítasz rajta. Megint belenézel a tükörbe, és látod, hogy még ott sem olyan igazán. Megint igazítasz rajta egy kicsit. Megint belenézel a tükörbe, látod itt se olyan még. Igazítasz rajta. De közben nincs kárhoztatás. Szabad vagy tőle.

Egyszerűen a tükörbe nézel, Isten élete, Isten lehelete, a Szent Szellem ereje, minden ott lüktet. És azt a tükröt, amint nézed, tudod, hol kell változnod. És Isten a segítségedre lesz mindenben. És ha elmentél abból a tükörből, nem felejtetted el, hogy milyen vagy. Ha olyat tettél, hogy az ördög kárhoztatna, akkor is Isten igazsága vagy, mert a tükörben úgy láttad magad. Igaz?

Óriási segítség, ha megértjük. Vagyis megnézte magát, és elment, és azonnal elfelejtette, hogy milyen volt. Ugye mi nem ilyenek vagyunk?

Kegyelmet veszek még hozzá. Kegyelem kell még hozzá, mert nincs még az ott nekem, hogy azt látnám, de nem abban járok. A hitemben járok. A tükör, amit ott láttam Isten Igéjében, arról nem feledkezem el. Én olyan vagyok valójában. Isten úgy lát engem. Az az igazság, ahogy Ő látja.

Az úgy kell, hogy legyen az életünkben, ragaszkodunk hozzá, és hit által mindent elénk hoz Isten. Nem adjuk fel, és nem csüggedünk. Ez a mai napnak egy nagyon fontos mottója. Nem csüggedünk, ahogy írja Pál. Nem csüggedünk el, nem adjuk meg magunkat.

18. Az Ő akarata szült minket az igazságnak Igéje által, hogy első zsengéje legyünk az Ő teremtményeinek.

Az Ő akarata miatt vagy te új teremtmény. Magad soha nem érted volna el. Az Ő akarata szült téged. Az Ige magja szült téged. Romolhatatlan spermából vagy. Örökéletű vagy. Az Ő DNS-e van benned. Annak úgy kell menni, ahogy meg van írva, és nem felejtjük el, hogy milyennek láttuk a tükörben magunkat. Ez kulcs.

Az ördög lépten-nyomon fogja hozni, hogy nézd csak meg, nem is úgy van ám, ahogy írva van. Áhá! És elfeledkeztél róla, hogy hogyan láttad magad a tükörben. Már megfogott magának az ördög. Nézzük ezt meg, hogy Pálnak min kellett keresztülmennie, és közben miket és hogyan írt erről. Nagyon sokat tanulunk belőle, ha úgy olvassuk.

2 Korinthus 12,7 És, hogy a kijelentések nagysága miatt, el ne bizakodjam…

Mert Pálnak adatott, hogy az újszövetség kétharmadát ő írta le, és Isten óvjon meg bennünket, hogy mivelünk ez megtörténjen, hogy mi elbizakodjunk. Ez egyik süllyesztője az ördögnek.

…el ne bizakodjam, tövis adatott nekem a testemben, a sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam.

8. Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzon ez el tőlem.

Pál, amikor másodszor imádkozott, akkor hitetlenségben imádkozott? Abszolút nem. A könyörgéseket nem szabad összekeverni a hit imákkal. Háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék ez el tőlem, mondja.

Bővített fordításban a 9-es verset nézzük. Szeretjük ezt nézegetni, sokatmondó ez a 9. vers, hogy mit ír az Amplified fordítás. Majd az interneten leírhatjátok.

Mit vételeztünk ebből? Mit mond itt Pál apostol? Amikor észreveszem magamon, hogy én erre képtelen vagyok, gyenge vagyok erre a helyzetre, nincs nálam semmilyen úton-módon megoldás, és átadom a helyet a Nagyobbnak, hogy most Te jössz, drága Szent Szellem.

A Te kegyelmed jön most. A Te kegyelmed fogja felmagasztalni magát ebben a helyzetben, a Te neved fogja felmagasztalni magát. Azt mondja Isten, ez a kegyelmem elég lesz neked rá. Nem, nincs másra szükséged.

Ez a kegyelem el fogja végezni, ha meg tanulsz helyet adni neki. Elég néked az én kegyelmem, ehhez a helyzethez. Nagyobb kísértésbe már nem engedett volna be minket az Úr, mint ahol ne tudnánk megállni. Le van ez is írva.

Neked az a kegyelem elég, ami feletted van, csak adjál helyet neki. Állj félre az útból. Ne te akard megcsinálni. Ne önerős legyen az az Evangélium. Én elvégzem, az én kegyelmem elég hozzá, bízzál bennem.

Aki az Úrra tekint, az megtartatik. Az a rézkígyó, ami fel volt tűzve a póznára, aki arra tekintett… És az Jézus Krisztus előképe volt, a kereszten. A réz pedig az ítéletet jelképezte. Hogy Jézusra ítélte minden bűnünket, fájdalmunkat, hogy mi szabadok legyünk. Aki arra tekint, az megtartatik. Egyetlen egy sem halt meg közülük a kígyó marásából, aki az Úr Jézusra tekintett, s megfelelő módon a kegyelmét látta benne.

10. Annak okáért gyönyörködöm az erőtlenségekben.

És ezt megtanultad-e, hogy azokban gyönyörködni kell, és nem panaszkodni. Gyönyörködj benne, mert Ő ott van veled, és ha helyet adsz neki, akkor Ő fel fog állni. Annak okáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban. Már megint mit mondtak rólam, meg mit tettek velem.

Erre hajlamosak vagyunk, hogy amin átmegyünk, azt elmondjuk. Panaszoljuk, sajnáltatjuk magunkat, ha, igazságtalanságok érnek minket, annak hangot adunk. Ez semmit nem fog megoldani. Nem hoz megoldást.

Azt írja, hogy gyönyörködik benne: gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben, és szorongattatásokban Krisztusért. Mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.

Pálnak ez nagyon hatalmas kijelentése volt, hallelúja! Vagyis, amikor úgy érezzük, hogy az erőnk végéhez értünk, akkor nyugodtan adjuk át a helyet a Nagyobbnak. Mert Ő biztos, hogy meghozza a megoldást, olyat, ami neked eszedbe se jutott soha, olyan lesz, magasan afelett lesz.

Adj helyet neki, és ne próbáld te magad, és közben ne méregesd magad, hogy te ezt sem, azt sem tudnád, hogy erre sem vagyok képes, meg arra sem, mert nem így működik Isten kegyelme. A kegyelmet magunkra ölteni, ez azt jelenti, hogy halmozzuk magunkra a kegyelmet. Vesszük a kegyelmet, és kegyelmet kegyelemre halmozunk. Ezt a keresztény utat, ezt a keresztényjárást kell megtanulnunk az életben, a minden kegyelem Istenétől.

Megköszönjük Istennek, hogy a szívünkhöz szólt, kegyelmet veszünk magunkra, és az önerős Evangéliummal feladunk, nem szabjuk magunkat e világ istenéhez, e világ megpróbáltatásaihoz, e világ félelmeihez. Nem szabjuk magunkat, nem így gondolkodunk.

Hanem van egy tükrünk, amibe belenézünk, és ott látjuk magunkat, hogy milyenek vagyunk, és ameddig a hitünk azon rajta van, addig az, nekünk meg van munkálva, és meg van nekünk, és látásba jön.

Mert azt nem felejtjük el, hogy a láthatók a láthatatlantól jönnek elő. Azért mert még nem látod, nem azt jelenti, hogy még nincs meg neked. Ha te megkérted, Isten azt elkezdte munkálni, hidd el nekem, rajta van. Rajta van a dolgon, és meg fogod látni, ha kitartasz.

Egy hónapos terhes asszonynál elhiszed-e hogy terhes? Vagy igazat mond, vagy nem. El van rejtve. De megvan neki az a kicsi magzat, és növekszik. S ugyanígy van ez Istennél. Ameddig te nem felejted el, hogy milyen vagy abban a tükörben, addig Isten kegyelme rajta van. És ha megtanulsz vele együtt gyönyörködni az erőtlenségeidben, és nem ítélkezni magad, és mások felett, akkor az a kegyelem növekszik feletted. Ámen!

S ebben az igazságban most fel fogunk állni. Teszünk egy megvallást, ahogy szoktuk:

Drága Szent Mennyei Atyám, az Úr Jézus Szent Nevébe jövök eléd. Te formáltál engem, Te szültél újjá engem, ismered minden formáltatásomat, amiben jelenleg vagyok. Mindazokat a megpróbáltatásokat, nehézségeket, megoldatlan helyzeteket, átadom most neked, és az Ige tükrébe belenézve ragaszkodom hozzá, hogy mindaz megvan nekem, amit arról írsz az Írásokban. Nem felejtkezem meg erről, gyönyörködöm ezekben a helyzetekben, és elég nekem a Te kegyelmed. Kegyelmet kegyelemre halmozok az életemben, hogy Tiéd lehessen minden dicsőség. Te, a Nagyobb, aki bennem vagy, győzelemre viszel! Jézus nevében. Ámen!

És azt a kegyelmet, amit kaptunk tőle a mai napon is, azt most meg fogjuk köszönni, a dicséret a helyére áll, és elkezdjük egy kicsit hálaadásokban dicsérni Istent.

Lehet úgy is énekelni Istennek, hogy nem adjuk át magunkat úgy, ahogy kellene és úgy is lehet, hogy telve van a szívünk hálaadásokkal. Most így fogjuk az Istenünket dicsérni, hálaadásokkal telve, imádatban, dicséretben és a kegyelem Szellemét fogjuk ma magasztalni. Jézus nevében. Ámen!

"Ráadás" - A gyógyító sort követően hangzott el: Az Úr öröme a mi örökségünk és ebben élünk! És minden körülmények fölött a vízen járva, a drága Szent Szellem vezetésében vagyunk. Emeljük fel a kezeinket és jelentsük ki a hatalmunkat:

Drága mennyei Atyám, az Úr Jézus szent nevében az egyház minden tagja felett kijelentem a hitemet: hatalmat veszek minden betegség felett, hatalmat veszek minden fájdalom felett. Elátkozok minden rákos sejtet, minden daganatot, minden rendellenes működést és az azok mögött működő szellemi erőket. Jézus hatalmában megoldom a gyógyulást, kiárasztom az egészséget, az Úr örömét és békességét. Mindebben részestárs vagyok, a Jézus nevében. Ámen

Áldottak legyetek, az egész héten az Úr kegyelmében járjatok, hatalmat gyakoroljatok! Jövő héten várunk vissza benneteket.

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./

BÉKEVÁR FŐOLDAL