2012.05.25. 

URALKODÁSRA SZÜLETTÉL

Feljegyzés Szemenkár György tanításából
2012. május 20.

Mi Istenünk, minden dicsőséget néked adunk a mai napon. Köszöntünk téged a szívünk teljességéből, köszöntjük a drága Szent Szellemedet, és köszönjük ezt a kenetet, amit kiárasztasz ránk. Megragadjuk, befogadjuk ezt a kenetet, mert ez a kenet töri meg az ördög igáját. Köszönjük neked Uram, hogy a mai napon is jelekkel, és csodákkal erősíted meg a te Igédet, kinyújtod a kezed gyógyításra, és az Úr Jézus Krisztus nevét felmagasztalod közöttünk. Köszönjük néked Uram, és minden dicsőséget néked adunk a mai napon, áldunk, és magasztalunk mindörökké. Ámen!

Imádkozunk a hozott zsebkendők felett. Pál apostol testéről is elvitték a keszkenőket és a zsebkendőket a betegekhez és a betegek meggyógyultak. Mert Isten ereje, Isten kenete, ami megtöri az ördög igáját, átáradt a zsebkendőkbe, és az a mai napon is, ugyanígy megtörténik, mert mi is az Úr Jézus Krisztus felkentjei vagyunk, és ez a kenet rendelkezésünkre áll, kiárad ezekbe a zsebkendőkbe, elhozza az üdvösségeket, a szabadulásokat, a gyógyulásokat. Isten dicsőségét fogja az egész világra elvinni az Úr Jézus Krisztus szent nevében, köszönjük Uram, áldunk, dicsérünk, és magasztalunk. Ámen!

Az Úr Jézus Krisztus szent nevében, az Ő szeretetével köszöntelek benneteket, köszöntsétek ti is egymást, mondjátok, hogy nagyon jó helyen vagytok a mai napon, az élő Isten jelenlétében, az élő Isten családjában, az élő Isten gyülekezetében. Hallelúja!

A mai napon Jim Sanders fizikailag nincs jelen, de szellemében, a feleségével, és a többi testvérünkkel, akik kint vannak Izraelben, szellemükben itt vannak, és az a kenet, amivel mi a mai napon szolgálunk, az ugyanaz a kenet, amivel ő szolgál felétek. Így a mai napon nem én szeretnék szolgálni, hanem azt szeretném, ha a Szent Szellem szolgálna rajtam keresztül felétek, mert akkor Ő meg fogja magát dicsőíteni.

És akkor az én korlátaim nem fogják lekorlátozni a ti hiteteket, és a ti elvárásotokat. Az Úr Jézus Krisztus szent nevében, Isten Igéjét jelek, és csodák követik a mai napon is, Jézus Krisztus tegnap és ma, és mindörökké ugyanaz, és ha az Ő beszédét jelek és csodák követték tegnap, vagy kétezer évvel ezelőtt, akkor ez ma ugyanígy fog történni. Hallelúja!

Az első kérdés, hogy hová is jöttek ma? Ugyanis sokan ilyenkor nem tudják, hogy most beülünk az előadásra? Jöttünk egy istentiszteletre? A legtöbben azt mondják, hogy istentiszteletre megyünk, és amikor vége van az istentiszteletnek, akkor kimennek, és otthagyják az istentiszteletet. És akkor vége van az istentiszteletnek? Az istentiszteletnek soha nincs vége, mert az Isten tisztelete, az mindig van. Mi mindig az Istent tiszteljük, folyamatosan a nap 24 órájában, istentiszteletünk van.

De akkor mégis hova jöttünk, ha nem istentiszteletre? Persze megtiszteljük Istent, hogy eljövünk, de igazából Isten Gyülekezetének egy alkalmára, egy összejövetelére jöttünk el. Pál írja a Korinthusiakhoz írt második levelében, az első Igéjében, hogy…

Korinthus II. 1/1 Pál, Jézus Krisztus apostola az Isten akaratából, és Timótheus, az atyafi, az Isten gyülekezetének, mely Korinthusban van, mindama szentekkel egybe, akik egész Akhájában vannak:

Pál a Korinthusban lévő gyülekezetnek ír, akiket úgy nevez, hogy Isten gyülekezete. És mi ugyanolyan gyülekezet vagyunk, mint a korinthusbeliek. Isten gyülekezete vagyunk. Mondjad: Isten gyülekezete vagyunk. Nem több, és nem kevesebb. Mi Isten gyülekezete vagyunk. Hallelúja. És azon túl, hogy Isten gyülekezete vagyunk, menjünk el a:

Jelenések 5/10 És tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká; és uralkodunk a földön.

Mondjad: Ez vagyok én, ezek vagyunk mi! Mi vagyunk a királyok gyülekezete, és a papok gyülekezete. Mi vagyunk Isten népe, Isten gyülekezete, a királyok gyülekezete, a papok gyülekezete, akik uralkodnak a földön.

Ugye amikor körülnézünk az életünkben, akkor nem mindig így tűnik, hogy mi uralkodunk itt a földön. Pedig erre az uralkodásra hívott el minket az Úr, és azért jövünk össze, hogy meg tanuljunk uralkodni. Úgy is mondhatnám, hogy Isten királyságának, a menny birodalmának egy kiképző központja vagyunk. Ahol kiképez minket Isten arra, hogy hogyan uralkodjunk itt a földön.

Nem úgy van az, hogy időnként kiválaszt Isten egyet-egyet, hogy na, ezt felkenem valami speciális kenettel, és majd ő fog uralkodni. Mindannyian, akik el vagyunk híva Isten királyságába, mindannyian hatalomban vagyunk az Úr Jézus Krisztussal, mindannyian uralmi pozícióban vagyunk, és mindannyian uralkodásra vagyunk elhívva. És azért vagyunk itt, hogy megtanítson bennünket az Úr.

Amikor az Úr itt van, akkor Ő megtanít minket, kiképez bennünket, gyakoroltat bennünket, és bemutatja azt, hogy ez hogy működik. A mi Evangéliumunk, nem szóból, nem emberi bölcsességből áll, hanem Szent Szellemnek és erőnek megmutatásában. Ezt az Evangéliumot fogjátok a mai napon hallani.

A mai napon, ha te ide a kiképző központba jöttél, és meg akarod tanulni, hogy hogyan működnek ezek az erők, hogyan működik a hatalom az életedben, akkor legyél aktív részese ennek az alkalomnak. Nem egy előadásra ültél be, ahol én itt beszélek, te pedig ott a helyeden alszol, hanem aktív résztvevője vagy. Az Úr Jézus Krisztus aktív részvételre hívott el minket az Ő Evangéliumában, az Ő országába. Hallelúja. Fogtok még itt ugrándozni a mai napon, de az biztos, hogy elaludni nem fogtok.

Meg kell értenünk, hogy hol vagyunk, és hová hívott el minket az Úr. Meg kell értenünk, hogy kik vagyunk a Krisztusban, de igazából ezt ott kell elkezdenünk, hogy honnét estünk ki, mert az Úr Jézus Krisztus oda vitt minket vissza, ahonnét kiestünk. Mózes I. könyvében, a teremtésnél látjuk azt, hogy Isten megteremtette ezt az egész földet, és mikor már rendben volt minden, akkor beleteremtette az embert.

Mózes I. 1/26 És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra;…

Azt mondja itt Isten, hogy a mi képünkre és hasonlatosságunkra teremtsük az embert. Olyanná teremtsük, mint amilyen Én vagyok. Olyanná lettünk teremtve.

Mózes I. 1/26 És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön és a földön csúszómászó mindenféle állatokon.

Úgy teremtett bennünket, olyanná, mint Ő, Isten uralkodó pozícióban van, és olyanná teremtett bennünket, hogy mi is tudjunk uralkodni. Olyan képességeket adott nekünk, hogy tudjunk uralkodni. Ilyenné teremtett, mint Ő maga.

27. Teremté tehát az Isten az embert az Ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.

Istenben meg van a férfi és meg van a nő. Szokták kérdezni, hogy Isten hímnemű vagy nőnemű. Olyan, mint az Atya [a héber nyelvben egyaránt áll hímnemben és nőnemben]. Olyanná teremtette az embert, mint Ő maga, férfiúvá és asszonnyá. És Ádám pontosan olyan lett, férfiúvá és asszonnyá. Hűha!

De ha olvasod tovább a Bibliát, akkor látod, hogy amikor Ádámot elaltatta Isten, akkor kivette belőle Évát, és akkor azt a férfit és nőt, aki egybe volt, azt kettéválasztotta, és a férfi azóta mindig keresi a nőt, a nő keresi a férfit, és ketten lesznek eggyé. Dicsőség az Úrnak.

28. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a földet, és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a földön csúszómászó mindenféle állatokon.

Azt mondja, hogy megáldotta őket Isten. Amikor meg lettek áldva, akkor képesek lettek arra, hogy birodalmuk, és az uralkodásuk alá hajtsák az egész földet. Tehát egy uralmi, hatalmi pozícióba helyezte őket, és adott nekik egy kenetet, megáldotta őket, hogy ezzel a kenettel, ezzel az erővel és hatalommal tudjanak itt a földön működni. Istennek ez volt az elképzelése, hogy az ember, mint egy kis isten, mint Isten saját képére teremtett teremtmény, legyen itt a földön, és képviselje Istent.

Tudjuk azt, ha visszalapozunk Mózes I. könyvének elejére, hogy ez a föld, pusztává és kietlenné vált. Miért? Mert volt itt egy pusztító, aki elpusztította az életet. A puszta az, ami elpusztul, ahol nincs élet, ahol az élet kimegy, oda bejön a pusztulás. Vagy ahová bejön a pusztulás, ott megszűnik az élet. A puszta hely, az egy élettelen hely, az egész föld élettelen volt, azután Isten újra teremtette, és odateremtette az embert és megáldotta, hogy …

Mózes I. 2/15 És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy művelje és őrizze azt.

Azt mondta, hogy műveld, és őrizd. Mitől? A pusztítótól! Aki ellenség volt, és itt volt a földön.

16. És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.

17. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz.

Isten megmondta az embernek, hogy meghalsz, és tudjuk, hogy ez nem a fizikai halált jelentette első lépésben, hanem ez azt a szellemi halált, amikor Isten élete, Isten áldása eltávozik az embertől.

Sajnos az ember elbukott, mert hallgatott az ördögnek a szavára, és az ördög befolyásolása alá került. Kiesett Istennek a kegyelméből, úgy is mondhatnánk, hogy leesett a vonal alá. A vonal felett ott van a világosság, ott van Isten élete, Isten áldása. Leesett a vonal alá, ahol a pusztítónak, az ördögnek a fennhatósága alá került, és a halál kezdett el uralkodni rajta.

A bűn és a halál kezdett uralkodni rajta, a bűn az a sátán. Nem a bűnös cselekedet a bűn, a bűnös cselekedet attól van, hogy a bűn uralkodik, vagyis a sátán uralkodik az emberen. Nem attól válik bűnössé az ember, hogy lop, vagy csal vagy, hazudik, hanem eleve azért lop, meg csal, meg hazudik, mert a bűn uralkodik rajta. Mert bűnös a természete, mert bűnössé vált, mert egyesült az ördöggel. Közösségre lépett a sátánnal. Hogyan lépett vele közösségre?

Amikor Isten teremtette az embert, szellemi lényként teremtette, és az után adott neki egy fizikai testet, hogy abban éljen. Amikor a sátánnal találkozott az ember, lehet, hogy éppen egy kígyó formájában jelent meg fizikai testben, de a szellemében egy bukott angyal volt. Lucifer, mint egy bukott angyal jelent meg, és egy szellemi közösség alakult ki az ember és az ördög között. Vagyis a sötétség, maga a sátán bekerült az ember szellemébe, egy szellemi közösségbe kerültünk a sátánnal, és ez jelentette a bukást.

Isten és az ember közé került a sátán, elválasztott minket Istentől. Isten Szellemétől szakadtunk el, és Isten Szelleme, amikor közösségben volt a mi szellemünkkel, akkor Isten élete áradt a mi életünkbe, az Ő világossága áradt belénk. De abban a pillanatban, amikor megszakadt ez a közösség, akkor leestünk a fény alá, a vonal alá, leestünk a sötétségbe, és ez az egész föld átok alá került, mert a sátán uralma alá került. Elmegyünk Mózes I. 3/17-re, ahol Isten mondja Ádámnak, hogy mi a következménye annak, amit tett.

Mózes I. 3/17 Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld temiattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.

18. Tövist és bogáncskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek füvét.

19. Arcod verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszel.

Tehát ez az, a nagy bukás, amikor Isten áldott helyéről kiesett az ember, és bekerült az átok alá, és az egész föld átok alá került, és ez jelenleg a földnek az állapota. Amikor körülnézel a világban, akkor látod, hogy minden pusztul, a vas is rozsdásodik, és előbb utóbb elpusztul. A fák is megöregednek, lehullajtják a leveleiket, és előbb utóbb kikorhadnak, és elpusztulnak. Nincs semmi állandó dolog, mert minden pusztulás alatt van, mert minden átok alatt van. És ide került az ember.

Akkor Isten letekintett és azt mondta, hogy ez pedig az én szeretett gyermekem, és én megígértem neki, hogy ha eszik arról a fáról, akkor meghal, és elkülönül tőlem, de én nem akartam ezt, mert szeretem az én gyermekem. Szeretem, és mindenképpen szeretnék vele lenni. És Isten szemei attól a pillanattól kezdve folyamatosan pásztázta és pásztázza a földet, hogy van-e olyan értelmes ember, aki keresi az Istent?

Krónika II. 16/9 Mert az Úr szemei forognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, akik Őhozzá teljes szívvel ragaszkodnak;

Érzékeled Istennek ezt a szeretetét, attól függetlenül, hogy az ember bekerült az átok alá? Ott hagyta az ember Istent, és azt mondta, hogy nincs rád szükségem, mert a tudás fájáról akarok enni, mert olyan okos akarok lenni, mint te, hogy ne legyen nekem rászorultságom a te életedre.

És Isten azt mondta, hogy ha el akarsz tőlem távozni, távozzál. Meglátod, hogy annak következményei lesznek, mert én vagyok az élet, és ha engem elhagysz, otthagyod az életet, és ahol nincs élet, ott pusztulás van. Ahol élet van, ott áldás van, ahol nincs élet, ott pusztulás van, és átok van, és az átokba kerülsz bele.

De én folyamatosan nézlek, és folyamatosan nézem a te családodat, a te utódaidat, hogy lesz-e olyan ember, aki mégis keresni akar engem? És volt ilyen ember. Visszamegyünk a…

Mózes I. 5/24 És mivel Énok Istennel járt, eltűnék, mert Isten magához vette.

Látjuk a nemzetségi táblázatokat, hogy született ez, meg született az, élt az egyik kilencszáz évet, a másik meg kilencszáz valamennyit. Azután jött Énok, és Isten lenézett, és megtalálta Énokot, és Énok Istennel hajlandó volt együtt járni.

Újra hajlandó volt Istennel közösségben lenni, és Isten azt mondta, hogy akkor Énokkal járok. És Énoknak nem kellett meghalnia, mert egyszerűen eltűnt a földről, Isten magához vette, Isten kiemelte az átok földjéről. Ha tovább megyünk, találunk még embereket, ha elmegyünk a…

Mózes I. 12/1 És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, arra a földre, amelyet én mutatok néked.

2. És nagy nemzetté teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel.

3. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak tebenned a föld minden nemzetségei.

És itt az áldást, és az átkot nézzük meg. Azt mondja, hogy engedelmeskedj nekem, eredj ki a te földedből és a te rokonságod közül, eredj ki a te atyádnak házából. Mert ők nem követnek engem, nem keresnek engem, nekik idegen isteneik vannak. De ha te engem akarsz követni, és velem akarsz együtt lenni, akkor áldott leszel. Ha velem együtt leszel, áldott leszel, ha nélkülem leszel, nem engedelmeskedsz nekem, átok alatt maradsz.

Ha velem együtt leszel, kihozlak az átok alól és áldott leszel. Az átok része, az első, a szellemi halál, vagyis elkülönülés Istentől. A második a fizikai halál, és ennek az előzménye a betegség. Ha valaki nagyon beteg lesz, az meg fog halni. Az is az átok része.

Ugyanígy a szegénység is, amikor azt mondja, hogy nincs betöltve minden szükséged, és izzadságos munkával kell megkeresned a kenyered, az az átok része. Ha te a saját ellátásodért izzadságosan dolgozol, az az átok része. Az előbb olvastuk, hogy átkozott legyen a föld temiattad. Ez a föld rendszere, az átoknak a rendszere.

És azt mondja Isten Ábrámnak, ha engem követsz, akkor én, kiemellek ennek az átoknak a rendszeréből, és én megáldalak téged, és az átok fölé kerülsz, ha engem követsz. És Ábrám engedelmes volt, követte az Urat, és áldott volt. És azt mondta neki Isten, hogy nemcsak téged áldalak meg, hanem megáldom a te magodat, megáldom a te gyermekeidet, a családodat.

Mózes I. 17/1 Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős volt, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a Mindenható Isten vagyok, El Shaddai, járj énelőttem, és légy tökéletes. 

Azt mondja, hogy én vagyok a Mindenható Isten, aki képes vagyok téged mindenkor, még az átok ellenére is megáldani. Mit mond, hogy mit csinálj? Járj énelőttem. Ha előttem jársz, akkor velem jársz. Mert én ott leszek a nyomodba, és együtt fogunk járni,

2. És megkötöm az én szövetségemet közöttem és teközötted: és felette igen megsokasítlak téged.

3. És orcájára borula Ábrám; az Isten pedig szóla őnéki, mondván: 

4. Ami engem illet, ímhol az én szövetségem teveled, hogy népek sokaságának atyjává leszel.

Azt mondja, hogy ímhol az én szövetségem, és én szövetséget kötök veled. Én kötök teveled szövetséget, ha előttem jársz, ha engedelmeskedsz nekem, akkor megáldalak, és áldássá leszel. Nemcsak megáldalak, hanem áldássá teszlek. Vagyis úgy kiemellek az átok alól, hogyha velem jársz, akkor kapsz egy olyan kenetet, hogy az áldás folyamatosan ott lesz.

De ez az áldás nem csak téged áld meg, hanem túlárad rajtad, és kiárad mindazok felé, akik veled kapcsolatba kerülnek. Megáldalak, és áldássá teszlek. Ez az Ábrahám áldása. Megáldalak, és áldássá teszlek! Egy feltétele volt Istennek, hogy - járjál velem.

Én itt leszek mindig, ha te el nem hagysz engem, ha követsz engem, ha előttem jársz, és azt teszed, amit én mondok, akkor kikerülsz az átok alól. Ábrahám engedelmes volt, és meg is tette. És láthatjuk, hogy nem csak ő volt, hanem, ha megnézzük Izsákot, az ő fiát is, de először még megnézzük…

25/8 És kilehelé lelkét és meghala Ábrahám, jó vénségben, öregen és betelve az élettel, és temetteték az ő népéhez.

Azt mondja, hogy jó vénséggel, öregen és betelve az élettel. Megelégedett az élettel. Teljesen elégedett volt az élettel. Nézzük meg Izsákot, látjuk, hogy ugyanúgy engedelmes volt Istennek. Ábrahám átadta azt az áldást Izsáknak, az ígéret gyermekének.

Látjuk az után a 26. fejezetben, hogy Izsák bármerre ment, voltak ellenségei, akik ellene tettek, de Isten vele volt mindig, ahol kutat ásott, ott lett víz. Jött az ellenség és behányta a kutat, odébb mentek, és megint találtak vizet. Aki volt Izraelben, tudja, hogy milyen Izrael területe, hogy elég nehéz ott vizet találni, sok kopár vidék van ott. Megnézzük, hogy amikor Abimélek hozzá ment, akkor mit mondott néki:

26/28 Ők pedig azt mondták: Látván láttuk, hogy az Úr van teveled,

Az Úr van teveled, mert ezek a dolgok másként nem történnének meg, mert már régen keressük a vizet, és soha nem találunk, de te, amit teszel, az áldott. Látjuk, hogy az Úr van teveled.

29. ….Te már az Úr áldott embere vagy. 

Ugyanazt az áldást, amit Ábrahám kapott, ugyanazt megkapta Izsák is. És utána látjuk Jákobon, látjuk Józsefen ugyanezt az áldást. De tudjuk, hogy elmentek Egyiptomba, és míg József hatalmon volt, a fáraónak az első embere volt, addig minden rendben volt.

De fáraóváltás volt, eltelt 430 esztendő, és látjuk, hogy Izrael népe egy idő után már, nem az áldásokat éli, hanem rabszolga sorba került. Miért? Mert elfeledkeztek az Istenükről, hogy van nekik egy Istenük, akit ha követnek, akkor áldottak lesznek. És akkor Isten azt mondta, hogy adok nektek egy törvényt.

Elmegyünk Mózes II. könyvére, és nézzük meg a tízparancsolatot. Azért nagyon fontos ezt megértenünk, mert ha kiszabadulunk itt a tízparancsolatnak és a törvénynek a fogságából, akkor nagyon sok mindent meg fogunk érteni Istennek a kegyelméből, hogy miért adta Isten a tízparancsolatot a zsidóknak.

Ma a vallásos világ azt gondolja, hogy a tízparancsolat azért van, hogy ha a tízparancsolatot, ill. a törvényt betartjuk, vagy bármilyen más keresztény törvényt is betartunk, akkor majd tetszésére leszünk Istennek, és majd megáld bennünket. Ha pedig nem tetszünk, akkor Istennek az átka súlyt le ránk, Istennek a haragja súlyt le ránk.

Pedig, ha megnézed, hogy miért adta Isten ezt a törvényt, ugye látjuk, hogy Mózessel kijöttek az egyiptomi fogságból, Isten kivezette őket onnét. Nézzük a …

Mózes II. 20/1 És szólá Isten mindezeket az Igéket, mondván:

2. Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földjéről, a szolgálat házából.

3. Ne legyenek néked idegen isteneid énelőttem.

Ne idegen isteneket kövess. Mert én vagyok az Istened, aki meg tudlak téged áldani, én vagyok az, aki áldást tudok hozni, ha engem követsz, akkor én, tudlak téged kiemelni az átok alól, az idegen istenek nem.

4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.

5. Ne imádd, és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok.

És én féltőn szeretlek téged, mert tudom, hogyha azokat az isteneket kezded el imádni, azok visszavisznek téged az átok alá, és én nem akarnám, hogy ott legyél. Én mindenképpen meg akarlak téged áldani. Ábrahámnak, az ősatyádnak megígértem.

Megígértem neki, hogy ha engem követtek, akkor megáldalak benneteket, kiemellek benneteket az átok alól, a pusztulás alól, kiemellek a betegségek alól, kiemellek a szegénység alól, természetfeletti módon megáldalak benneteket, mert én leszek veletek, és ha én veletek vagyok, ott van az élet, és ott van az áldás.

Ha engem követtek, együtt fogunk járni. És mit kell tennünk? Ha nem tudtatok követni, csak úgy magatoktól, akkor adok nektek parancsolatokat, hogy ezt, meg ezt tartsátok be, mert ha azokat elkövetitek, sajnos az az ördögnek a rendszere, az ördögnek a programja, ha azokat elkövetitek, akkor az ördög hatalma alatt fogtok maradni, és nem engem fogtok követni.

Ha engem követtek, akkor nem fogtok lopni, csalni, hazudni. Ha meg tudjátok állni, hogy ezeket visszatartsátok magatokban, akkor én meg foglak áldani. Az én szeretetemből teszem ezt, az én szeretetemből mondom.

A törvényt Isten, az Ő szeretetéből adta az Ő népének. A törvény segítségként egy lámpás volt nekik, egy világosság volt. Abba a sötétségbe, amibe beleesett az ember, nem látta, hogy mi a rossz, mi a jó. Nem látta, hogy mikor kerül az ördög hatalma alá, és mikor nem, csak ment, mint az ökör a vágóhídra.

A törvény megmutatta, ha ezt megteszed, vagy ha ezeket a dolgokat nem teszed meg, akkor kikerülsz az átok alól, és áldott leszel. A következő fejezet az áldást és az átkot részletesen leírja.

Mózes V. 28/1 Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden Ő parancsolatát, amelyeket én parancsolok ma néked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened;

2. És reád szállanak mindez áldások, és megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára.      

Azt mondja, hogy én, vezetlek titeket az én parancsolatom szerint, az áldások útján vezetlek, ha ti ezt megtartjátok, akkor áldottak vagytok. De ha ti nem követtek engem…

15. Ha pedig nem hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, (hanem te a saját utadon akarsz menni) hogy megtartsad és teljesítsed minden parancsolatát és rendelését, amelyeket én parancsolok ma néked: reád jönnek mindez átkok, és megteljesednek rajtad:

Nem azt mondja Isten, hogy én teszem rád, hanem annyit jelent, hogy akkor itt élsz az átok alatt, és ezek automatikusan reád jönnek. De ha engem követsz, kivezetlek téged az átok alól az áldásokba, ha nem engem követsz, akkor automatikusan reád jönnek ezek az átkok.

Kinek adta Isten ezt a törvényt, és ezt a lehetőséget? Ábrahám fizikai leszármazottainak. És ha egy kicsit belegondolsz, hogy Ábrahámnál kettészakadt az emberiség. Isten Ábrahámot kivette a pogányoknak a nagy tömegéből. És Ábrahámnak megígérte, ha velem jársz, akkor nem csak téged, hanem a te leszármazottaid is megáldom.

Az után pedig látjuk, hogy Ábrahám leszármazottai nem nagyon tudták követni Istent, és adott nekik egy törvényt, egy segítséget, hogy a törvény segítségével továbbra is kijöjjenek az átok alól. A törvény betartásával továbbra is áldottak tudtak lenni.

És mi, akik nem voltunk zsidók, és nem voltunk Ábrahámnak a leszármazottai, mi mentünk egy másik vonalon, ahol semmi nem volt, sem törvény, sem szövetség, sem reménység nem volt, egyszerűen csak éltünk bent az átok alatt. Nekünk nem volt soha törvényünk, mert azt a zsidók kapták.

Soha nem voltál a törvény alatt, azt sem tudtad, hogy mi a bűn, mert a törvény mutatta meg, hogy mi a bűn. Egyszerűen csak éltük az életünket, mint ahogy mindenki élte. És ugyanúgy bűnt követtünk el, mint mindenki, és azt sem tudtuk, hogy bűnt követtünk el. Ábrahámnak volt egy ígéret, hogy a te magodban megáldatnak minden népek.

Az egy dolog, hogy a zsidóknak ott volt a törvény, de mégsem tudták betartani. A probléma azt volt, hogy a természetük nem Istentől volt, hanem az ördögtől volt, mert belül továbbra is halottak maradtak. Isten ugyan adott nekik törvényt, de ez mind kívülről volt.

Amikor Isten megjelent Ábrahámnak, akkor Ábrahámtól külön volt, és azt mondta Ábrahámnak, hogy járj itt mellettem, járj itt előttem. És ugyanígy volt a többi ember is, külön voltak Istentől, nem volt meg a szellemi közösség közöttük. Az ember továbbra is el volt különülve Istentől.

Megpróbálta kívülről magára erőltetni a törvényt, a saját természete ellenére, mert a saját természetében nem volt meg a törvény, a saját természetében nem volt meg a szeretet, és ezért nem tudott szeretetben járni, és nem tudta betartani a törvényt. Ezért az emberek soha nem voltak igazából áldottak. Isten tudta ezt. Ha betartották a törvényt, részben áldottak voltak.

Galata 3/8 Előre látván pedig az Írás, hogy Isten hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak az Evangéliumot: Tebenned fognak megáldatni minden népek.

Tehát Ábrahámnak lett egy ígéret, hogy őbenne meg fognak áldatni minden népek. Az előbb olvastuk, hogy a te magodban fognak megáldatni minden népek.

9. Ekként a hitből valók kapnak áldást a hívő Ábrahámmal együtt.

10. Mert akik a törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak; minthogy meg van írva: Átkozott mindenki, aki meg nem marad mindazokban, amik meg vannak írva a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.

Kik voltak a törvény alatt? A zsidók voltak. És a zsidók a törvényt akarták betartani, de soha nem tudták, mert minden egyes pontot be kellett volna tartani. Ha egyet elvétettek, már nem tudtak kikerülni az átok alól, és nem kerültek be az áldásokba.

11. Hogy pedig a törvény által senki sem igazul meg Isten előtt, nyilvánvaló, mert az igaz ember hitből él.

12. A törvény pedig nem hitből van, hanem amely ember cselekszi azokat, élni fog általa.

13. Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tétetvén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ:

Tehát, amikor Krisztus eljött, akkor valami alapvető dolog történt. Addig volt a törvény korszaka, de csak a zsidóknak, a többi ember továbbra is átok alatt volt. És amikor Krisztus eljött, akkor azt írja, hogy – megváltott minket a törvény átkától.

De kinek írja ezt? Mert én, amikor először olvasgattam, akkor azt gondoltam, hogy de jó, megváltott minket a törvény átkától, de azután gondolkodtam rajta, hogy nem is voltam soha a törvény alatt. Akkor most nem vagyok megváltva az átoktól? Hogy van ez?

Úgy gondolom, hogy a Galata levelet a Galáciában élő zsidóknak írta Pál apostol. Abban a gyülekezetben nagy valószínűséggel voltak zsidók is és pogányok is, de hogy a zsidók pontosan értsék, és a pogányok is megértsék azt, hogy mi történt. A zsidókat váltotta meg a törvény átkától! És mi történt. Olvassuk az Efézusi levélben…

Efézus 2/1 Titeket is megelevenített, akik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt,

2. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama szellem szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;

3. Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint a többiek is:

Az Efézusi levelet viszont már nem a zsidóknak írta Pál, hanem olyan keresztényeknek, akik előtte pogányok voltak.

12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izrael közösségétől idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem volt, és Isten nélkül valók voltatok e világon;

Ezek voltunk mi.

13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol voltatok, közel valókká lettetek a Krisztus vére által.

14. Mert Ő a mi békességünk, aki eggyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,

Eggyé tette a két nemzetséget - a zsidókat és a pogányokat a Krisztus Jézusban.

15. Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölte; hogy Önmagában ama kettőt egy új emberré teremtse békességet szerezvén;

A kettőt egy új emberré teremtse.

16. És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést Önmagában.

17. És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.

18. Mert Őáltala van menetelünk mindkettőnknek egy Szellemben az Atyához.

Eggyé tette a két nemzetséget. Mentek a zsidók az egyik vonalon, mi meg mentünk a másik vonalon. A zsidóknak, vagyis Ábrahámnak volt az ígéret, Ábrahámnak volt a Krisztus, mint Megváltó megígérve, aki lerendezi majd ezt az egész dolgot.

Megpróbálták a törvényt betartani, Mózestől fogva, nem sikerült nekik, és ezért azt mondta, hogy akkor elküldöm a Krisztust, aki majd megvált benneteket a törvénytől, felszabadít a törvény alól, mert úgy sem tudtátok betölteni.

Nem azért volt ugyan, hogy elítéljen benneteket, de nem tudtatok a törvény segítségével kijönni. És adtam nektek a Krisztust. De a zsidóknak adatott a Krisztus, zsidó volt Krisztus, a zsidóknál született. Ugye, amikor Jézusnak a szolgálatát látod, akkor mindig mondta, hogy nem küldettem más népekhez, a zsidókhoz küldettem, ide küldettem.

Nem úgy van, hogy vannak a zsidók, az egy csoport, és vannak a keresztények, az egy másik csoport. A keresztény azt jelenti, hogy krisztusi. Azok, akik a Krisztushoz tartoznak, vagy a Krisztus meg van bennük, ők a krisztusi, ők a keresztények.

És a zsidókban volt először a Krisztus, mert ők születtek először újjá, őket váltotta meg a törvénytől, őket szabadította fel a törvénytől. Azt mondja, hogy eltöröljük ezt a törvényesdit, és hoztam valami jobbat. És ez először a zsidóknak jött, a zsidóknak lett az ígéret, és azután kiterjesztjük a pogányok felé is.

Először nem is értették az apostolok, mert csak belterjesen gondolkodtak, hogy az Ábrahámnak lett ez az ígéret, ez az áldás, és ez a mi részünkre van. Nem is gondolkodtak arról, hogy ez másra is kiterjedhet. Majd kimentek és Péter csodálkozva látta, hogy Kornéliusz is befogadta az Urat, Szent Szellemmel is betöltekezett, pedig nem is volt zsidó, hogyhogy rá is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka?

Tehát nem úgy van, hogy a Krisztus a keresztényeknek adott egy új vallást, a zsidó vallásnak a kötelékéből szabadította ki először a zsidókat, majd azután mindazokat, akik Krisztushoz fordulnak. Tehát, mi megyünk egy másik vonalon, a pogányok, és egyszer csak odaérünk a Krisztushoz.

És hallunk Krisztusról, hallunk arról, hogy Krisztus megváltott bennünket. Hallunk arról, hogy Krisztust kivégezték a bűnök miatt. Hallunk arról, hogy a Krisztust keresztre feszítették, és lement a pokolba helyettünk, a mi bűneinkkel. Nem is tudtuk, hogy mi bűnösök voltunk, de Ő lement helyettünk, és kimentett onnét bennünket. Mi nem is tudtuk, hogy majd odakerülünk, de lement értünk oda a pokolba, és onnét kimentett bennünket.

És azt mondja Isten, hogy egy új rendszert indítunk. Hogy van ez a rendszer? Az első lépés az, hogy Istennel kell járni. Ti pogányok soha nem jártatok Istennel, de most egy új rendszer indul. Be kell fogadni Krisztust a szívetekbe, és nem külsőleg kell majd követni Krisztust, hanem Krisztus belétek fog költözni. És attól a pillanattól kezdve akár merre fogsz menni, te Krisztussal, és magával Istennel fogsz járni. Hallelúja!

Mi tehát újjászületünk, befogadjuk Krisztust, Krisztussal együtt járunk, és mivel együtt járunk vele áldottak vagyunk. És akkor visszafordulunk a törvény felé? Még akarunk valamit a törvényből? A törvény le van zárva, a törvény el van felejtve!

Valami olyan dologba kerültünk bele, amikor Isten túllépett rajtad, túllépett a bűneiden, meg túllépet mindenen, ami elképzelésed volt, és azt mondja, hogy én a Krisztussal beléd költözök, hogy veled együtt tudjak járni, és ha veled együtt tudok járni, mert benned fogok élni, és akkor biztos nem fogunk külön utakon járni, hanem biztos, hogy velem együtt fogsz járni, és biztos, hogy áldott leszel. Mert biztos, hogy együtt fogunk járni, és ahol együtt járunk, ott áldottak vagyunk. Hallelúja! Menjünk tovább:

Galata 3/13 Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tétetvén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ:

Most, hogy bekerülünk a Krisztusba, és visszamegyünk a törvénybe, akkor látjuk, hogy a zsidókat mitől váltotta meg. És látjuk, hogy az átoktól megváltotta őket, és ha mi ugyanoda kerültünk, mert eggyé tette a két nemzetséget, akkor, ami a zsidóknak meg van, hogy őket már felszabadította a törvény alól, akkor minket is felszabadított a törvény alól.

Mert visszanézek, és azt mondom, hogy soha nem voltam a törvény alatt, de azt látom, hogy a törvény átka alól már fel vagyok szabadítva, anélkül, hogy én ott lettem volna. Nem is kell soha visszamennem.

14. Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által.

Hallelúja! Hogy az Ábrahám áldása, olvastuk, hogy Ábrahám áldott volt, mert követte Istent, és Istennel együtt járt. És mit jelent az, hogy áldott volt? Azt, hogy kikerült az átok alól. Nem uralkodott semmilyen átok rajta. Nem uralkodott rajta a betegség, nem uralkodott rajta a szegénység, sőt nem csak áldott volt, hanem áldássá tette őt Isten.

És azt mondja, hogy ez az Ábrahám áldása, a Krisztus Jézusban – nem kívül – legyen a pogányokon. Tehát a pogányok bemennek a Krisztus Jézusba, és közösségbe kerülnek a Krisztus Jézussal, akkor ez az áldás ott van az életükön.

14. Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által.

Mit jelent az, hogy a Szellem ígéretét? Hogyan van az újjászületésünk?

János 3/5 Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Szellemtől, nem mehet be az Isten országába.

6. Ami testtől született, test az; és ami Szellemtől született, szellem az. 

Isten Szellemétől kell újjászületni. A Szent Szellemtől kell újjászületni. Hogyan megy ez az újjászületés? Mondjuk, hogy a szívünkben hinni kell, és a szánkkal megvallást kell tenni, és akkor újjászületünk. De mi történik az újjászületéskor?

Hol születsz újjá? Mert azt mondja, hogy ami testtől született test az. Nem a testtől születtünk újjá. A Szellemtől kell újjászületnünk, a szellemünkben. A Szent Szellem által születünk újjá. Hogyan születünk újjá a Szent Szellem által? Befogadjuk az Úr Jézust, hittel befogadjuk az új életet, hittel befogadjuk az örök életet.

Úgy vegyed, mintha lenne itt most két edény. Az egyik lenne a te cserépedényed, amely belülről tele van a te szellemeddel, ami sötét, mert mi a sötétség gyermekei voltunk, és nem volt bennünk világosság. És utána jön Isten, és az Ő Szelleméből, mondjuk egy másik kancsóból, egy tiszta, világos életet kezdene áttölteni a te kancsódba.

És ez a világosság egyszerűen megszünteti benned a sötétséget. És akkor az egyik kancsó víz belemegy a másik kancsó vízbe, és a kettő eggyé lesz. Azt a Szellemet, amit te kapsz Istentől, az bemegy a te szellemedbe, és eggyé leszel. Mi volt benne az a sötétség? Az, hogy nem volt benne élet, és belekerül az élet.

Mondjad: Eddig sötétség voltam, és most világosság lettem! Nézzünk egy-két Igét ezzel kapcsolatban, dicsőség az Úrnak.

Galata 3/24 Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.

Ezt még a zsidóknak írja, mert nem tudtuk betartani a törvényt, és a Krisztusra vezetett bennünket.

25. De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt. 

26. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.

Azt mondja, hogy mindnyájan Isten fiai vagytok.

26. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.

27. Mert akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.

Krisztust öltöztétek fel. Tehát Krisztus nem valahol távol van tőlünk. A vallás nagyon sokszor azt mondja, hogy Krisztus felment a mennybe, és ott van. Mi meg itt vagyunk lent, és megyünk valami után, mi el akarunk valamit érni, imádkozunk, és ott van fent a Krisztus, és jó hangosan imádkozunk, hogy felmenjen hozzá a hangunk.

De azt mondja az Ige, hogy a Krisztust öltöztétek fel. Tehát ez valami közelebbi dolog. Felöltözöm a Krisztust. Nem úgy, mint valami kabátot, hanem egyszerűen magadba öltözted bele a Krisztust. Mert, amikor a Krisztusba öltözöl fel, akkor kívülről olyan vagy, mint Krisztus, de nem kívülről van ez az egész, hanem belülről van. Beöltözöd Krisztust, belülről ott van benned a Krisztus. Belül olyanná leszel, mint Krisztus.

28. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.

29. Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok és örökösök az ígéret szerint.

Tehát örökösök vagyunk, az ígéret szerint. Minek az örökösei? Az áldásnak az örökösei. Hallelúja!

Galata 4/4 Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett,

5. Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerhessük a fiúságot.

6. Minthogy pedig fiak vagytok, Isten kibocsátotta az Ő Fiának Szellemét a ti szíveitekbe, aki ezt kiáltja: Abba, Atya!

Isten Fiának a Szellemét, a Krisztus Szellemét kibocsátotta a ti szívetekbe, aki ezt kiáltja: Abba, Atya!

7. Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.

Isten gyermekeivé leszünk, valami különleges, természetfeletti dolog történik. Isten Szelleme kerül beléd. Krisztus Szelleme, az Ő Fiának Szelleme kerül beléd. Egyesül a te szellemed, az Ő Szellemével, és attól a pillanattól kezdve, a Krisztus él benned. Mondjad: Bennem él! Befogadtam, és bennem él! De mit fogadtunk be?

János 5/24 Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre.

25. Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljön az idő, és az most vagyon, mikor a halottak hallják az Isten Fiának szavát, és akik hallják, élnek.

26. Mert amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában:

Jegyezzétek meg jól, hogy ez az élet, nem az az élet, amit mi itt élünk a földön, ez nem az a fogalom. Az Újszövetséget a görög nyelvből fordították a Bibliánkba, és a görög nyelvben két olyan alapvető szó van az életre, amit meg kell különböztetni.

Azt az életet, amit mi itt a földön élünk ebben a testben, azt a biosznak mondja, és amikor ezeket olvassuk, akkor erre a bioszra gondolunk. Arra, hogy megszülettünk, azután leéljük az életünket, és befejeztük. De itt nem erről az életről van szó, hanem az örök élet, a dzoé szó szerepel itt. És itt lehet ezt igazán megérteni:

26. Mert amiként az Atyának dzoé-ja van önmagában, akként adta a Fiúnak is, hogy dzoé-ja legyen önmagában:

Mit jelent ez, hogy Istennek élete van önmagában? Azt, hogy Őbelőle árad az élet! Ő maga az élet, ha Isten nem lenne, akkor nem lenne élet. Isten, amikor teremtette ezt a földet, akkor az Ő életét árasztja ki a földre, és amikor Isten élete eltávozik erről a földről, akkor ott halottá válnak a dolgok.

Amikor Isten élete ott van, ez a dzoé ott van, akkor ott van Isten jelenléte, Isten élete, és ott van Isten áldása. Az, az átok fölé, a pusztulás fölé kerül, mert ez az élet az, amely az élettelent, élővé teszi.

Amikor Isten megteremtette az embert, akkor ebből az életből adott az embernek. És azt mondja, hogy az Atyának, élete van, dzoé-ja van önmagában. Önmaga az az élet, ami az éltető erő, ami az életerőt adja, ami az életet adja, amitől tudunk élni. És azt mondja, hogy ezt az életet odaadta a Fiúnak is, Jézusnak, tehát a Fiúnak is, ugyanúgy élete van önmagában. Ugyanez az élet volt Jézusban is.

Amikor valaki hisz Jézusban, akkor ez az élet kerül ő belé is. Akkor ez az élet kerül belénk, amikor befogadjuk a Krisztust? Amikor felöltözzük a Krisztust? Amikor befogadjuk, akkor befogadjuk az örök életet. Tehát, amikor befogadtuk a Krisztust, akkor befogadtuk az isteni fajta életet. Hűha!

Akkor érzékeled, hogy valami nagyon különleges dolog történt az életedben? Hogy, ha befogadtad a Krisztust, akkor benned van az az élet, ami az Istennek is az élete. Egy ugyanolyan élet van benned, mint Istennek az élete, mint Krisztus élete. Isten fiai lettünk, ugyanaz a kategória vagyunk, mint Isten, az Ő élete a mi életünk, az Ő élete került belénk, abból az életből adott, ami az Övé.

Amikor olvassuk a Bibliában, hogy Isten fiai vagyunk, és nyugtázzuk, hogy hát igen, ez olyan elméleti dolog, hát jó, jó. De, ha belegondolsz, hogy valóban a nagy Mennyei Atyának, a világ Teremtőjének a családja vagyok, hogy egy kategória vagyok vele! Hallelúja!

Gondolj bele, hogy amikor te kimész az utcára, akkor a benned lévő Isten veled megy, mert egyesültél az Istennel, mert az Ő Szellemét vetted be. És amikor te kimész, akkor Isten megy veled, és te Isten fia vagy, mert Isten Szelleme van benned, és akkor egy isten megy ott az utcán.

Tudod, ezen botránkoztak meg a zsidók is, amikor Jézust azt mondta, hogy én az Isten Fia vagyok, és én vagyok az Isten, mert az Isten bennem él, és nekem isteni életem van. Megbotránkoztak a zsidók, és ma is megbotránkoznak a vallásosak. Ezek azok a dolgok, amit a vallás nem tud elfogadni.

És ha te valami vallásból jöttél ki, vagy valami vallás megfertőzött téged, akkor ezt nagyon nehezen tudod befogadni. Pedig erről van szó, hogy a Krisztus él benned, eggyé lettél a Krisztussal. Nézzünk még Igéket ehhez.

János I. 5/11. És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten (dzoét adott); és ez a dzoé élet az Ő Fiában van.

12. Akié a Fiú, azé az élet (azé a dzoé); akiben nincs meg az Isten Fia, a dzoé sincs meg abban.

Nincs benne az örök élet, nincs benne az isteni fajta élet. Akiben megvan a Fiú, aki befogadta a Krisztust, az befogadta ezt az örök életet.

5/13 Ezeket írtam néktek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higgyetek az Isten Fiának nevében.

Hallelúja!

Kolosse 1/26 Tudniillik azt a titkot, mely el volt rejtve ősidők és nemzetségek óta, most pedig kijelentetett az Ő szentjeinek,

27. Akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága, az tudniillik, hogy a Krisztus tibennetek van, a dicsőségnek ama reménysége:

Mondjad: A Krisztus mibennünk van! A Krisztus énbennem van! Ez egy titokzatos dolog, nem egy nyilvánvaló dolog. A világ, ha rád néz, nem látja, hogy benned van Krisztus. Krisztusról hogy gondolkodik? Még mindig úgy gondolkodnak Krisztusról, hogy Őt feszítették keresztre, és még mindig azt látja, hogy ott függ a kereszten, és csak a fizikai testét nézi. De Krisztus szelleméről van szó. Krisztus is egy szellemi lény.

Krisztus, amikor lement a pokolba, akkor nem a fizikai testében ment le, hanem a szellemében ment le, és az Ő élete is az Ő szellemében van. És amikor a Krisztus szellemét kaptuk meg, akkor a Krisztussal egyesültünk, és eggyé lettünk Ővele, és a Krisztus bennünk lakozik. A Krisztus tibennetek van, a dicsőségnek ama reménysége. A Krisztus énbennem van, én meg a Krisztusban, teljesen egyesültem, azonosultam a Krisztussal.

Korinthus I. 6/17 Aki pedig az Úrral egyesül, egy szellem Ővele.

Én egyesültem az Úrral, amikor befogadtam az Ő szellemét, és egyesültem vele, és eggyé lettem Ővele. Mitől Krisztusi valaki? Hát attól, hogy a Krisztus lakik benne. A keresztény jelenti, hogy krisztusi. A Krisztus lakozik benned. Így leszek keresztény.

Krisztus bennem lakozik, és én hagyom magamban lakozni, akkor keresztény életet élek. Ha én követem azt a Krisztust, aki bennem van, akkor krisztusi életet élek. Az egy olyan élet, amikor nem átok alatt vagyok, hanem áldott vagyok. Mert Ő engem mindig az áldásokba visz bele, az Ő életét élem, a Krisztus életét élem. Hallelúja!

Krisztussal egyesültél, eggyé lettél vele, és felléptél az isteni kategóriába! És ne akarjál tovább hagyományos, közönséges ember maradni. Ne akarjál bukott ember maradni, hanem próbáld megragadni azt, hogy te valami más vagy, te az Isten családjának a tagja vagy, isteni kategória vagy, az Isten élete van benned. Egy isteni fajta élet van benned, és isteni fajta módon tudsz élni.

Péter II. 1/3 Mivelhogy az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és istenfélelemre való; az Ő megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott,

4. Amely által a megígért igen nagy és becses áldásokkal ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, amely a kívánságban van e világon.

Megajándékozott? Igen. Hogyan ajándékozott meg? Úgy, hogy belém költözött, és én már áldott vagyok, mert az Ábrahám áldása az enyém. Isteni természet részesei legyetek! Mi az az isteni természet? Ilyenkor azt gondolják az emberek, hogy az olyan jó természet, és mi is ilyen isteni természet részesei lettünk.

Na, most egy kutyának pl. milyen természete van? Kutya természete, azért érzi magát mindig kutyául. De, hogy a kutyának kutya természete van, és ez jelenti az ő korlátait. A kutya az ő természete miatt, csak kutyaként tud viselkedni, és mindaz, amit kutyaként tesz, azt a kutya természete miatt teszi, és be van határolva a kutyának a kutya természete.

De, amikor te az isteni természet részesévé leszel, akkor az azt jelenti, hogy isteni képességekkel lettél felruházva. Mert Isten természetéből megkaptad azt, ami neked jár, és Isten is az Ő saját természete miatt az Ő saját képességei szerint cselekszik. Az Ő természete az isteni képességeket jelenti, amikor az isteni természet részesei lettünk, akkor az Isten képessége jött be az életünkben. Természetesen bolygókat nem fogunk még teremteni, de hát ki tudja.

A korlátok, azok tebenned vannak, az elmédben vannak a korlátok. Hát én csak ilyen kis ember vagyok, belenézek a tükörbe… A Bibliába nézzél bele, abba a tükörbe, mert ez a tükör megmondja, hogy ki vagy? Ez a tükör megmondja, hogy hová tartozol, ezt nézegessed, ebben nagyon jól nézel ki. Ebben fantasztikus vagy, ebben győztes vagy, ebben Krisztus van benned, és te vagy a krisztus. Egyesültél a Krisztussal. Együtt vagy a Krisztussal. Hallelúja!

És ne akarjál valamit elérni, mert mindent elértél. Mindennel meg vagy ajándékozva, társörököse vagy a Krisztusnak, Jézus azt mondta, hogy mindaz, ami az Atyáé, az az enyém is, - és ami a Krisztusé, az az enyém is. Mondjad: Ami a Krisztusé az az enyém is! Ami az Atyáé, az az enyém is! Mindennel meg vagyok ajándékozva! Minden rendelkezésemre áll! Minden az enyém! Hallelúja!

És akkor most már, hogy tudod, hogy ki vagy, és hová jutottál, most kezd el tanulmányozni, hogy ezek hogy tudnak az életedbe jönni. Azért jössz ide, hogy megtanuld ezt a hatalmat, megtanuld azt, hogy ki vagy a Krisztusban, és hogy működnek a Krisztusnak az erői. Amit a Krisztus működtetett erőket, te hogyan tudod működtetni? Ezért vagyunk itt.

A mennyei birodalmi nagygyűlésen vagy, Isten gyermeke vagy. Istennek egy erős, felkent gyermeke, akinek ott van az erő a kezedben. Tedd fel a kezed, és mondjad: Itt van Isten ereje a kezemben, mert Krisztus a felkent, és én is felkent vagyok, mert amint Ő van, úgy vagyok én is ebben a világban! Hallelúja, dicsőség az Úrnak!

Szívben van gyógyító kenet. De mindenekelőtt azokkal, akik ma jöttek első alkalommal, az üdvösségi ima megvallására kerül sor. Be kell fogadnunk Krisztust a szívünkbe, hogy bekerülhessünk Isten családjába, ezért elmondjuk közösen a megvallást Jézus szent nevében.

A Róma levél azt írja, hogy mi a szívünkkel hiszünk az igazságra, és a szánkkal teszünk megvallást az üdvösségre. Ha valaki a szívében hiszi, hogy Jézus feltámadt a halálból, és behívja Őt a szívébe, akkor Ő beköltözik a szívébe, és örök életet kap, és újjászületik Isten Szellemétől az ember.

Mondjátok utánam: Hiszem, hogy Jézus Isten Fia, hiszem, hogy meghalt az én bűneim miatt, a Biblia tanítása szerint, hiszem, hogy feltámadt a halálból, az én megigazulásomért. Kérlek Jézus, legyél az életem Ura, Megváltója, Gyógyítója, és Szabadítója. Költözz a szívembe, és vegyél ott hatalmat. Jézus hiszek benned, és hittel a szívemben megvallást teszek, hogy te vagy az életem Ura, Megváltója, Gyógyítója, és Felszabadítója. És én meg vagyok váltva, örök életem van Krisztusban, isteni fajta életet nyertem, az Ő élete él bennem. Ezért áldott vagyok, egészséges vagyok, bővölködöm a gazdagságban. Köszönöm drága Mennyei Atyám, köszönöm drága Jézusom.

És töltekezzünk be Isten Szent Szellemével is, mert az újjászületés ad egy kenetet, akkora kenetet, amellyel a saját életünket rendbe tudjuk tenni. De Jézus is, míg nem volt felkenve, addig csak Ő saját maga volt egészséges, és saját maga volt áldott. De, amikor befogadta a Szent Szellemet, felkenetést kapott, akkor Istennek az ereje kiteljesedett az Ő életén, és mi is befogadjuk ezt a Szellemet, és felkenetést kapunk. És mibennünk is, ugyanazok az erők kezdenek el majd munkálkodni, mint, ami volt a Krisztusban. Hallelúja!

Mondjátok utánam: Drága Mennyei Atyám, azt mondod az Igédben, ha valaki kéri tőled a Szent Szellemed, te örömmel odaadod Őt. Ezért, most Jézus nevében kérlek téged, töltsd be a szívemet, kenjél fel a te drága Szent Szellemeddel. Köszönöm Mennyei Atyám, hogy minden imámat meghallgatod, és megválaszolod, ezért hitben megvallást teszek, betöltekeztem, beteljesedtem, teljes lett a szívem a Szent Szellemeddel, teljes lettem a te erőddel, teljes lettem a te hatalmaddal. Köszönöm Mennyei Atyám, köszönöm drága Jézusom. Hallelúja!

„Ráadás”: A kézrátételes imádság után még a következők hangzottak el. Van-e benned valami izgatottság? Amikor ott van benned az izgatottság, az azt mutatja, hogy van benned hit. Mert van benned elvárás, hogy valami történik az életedben, ami eddig nem tudott megmozdulni, az most meg fog mozdulni, mert tudod, hogy belülről jön a szabadulás. Ne kívülről várjál valamit, mert ott van benned, beléd lett ültetve. Bele születtél. Mondjad: Beleszülettem az áldásba, ezért áldott vagyok! Hallelúja!

A kereszténység nem egy vallás. A kereszténység sokkal több ennél, a kereszténység Isten élete bennünk, az Ő minden áldásával, az Ő teljességével, és mi ezt éljük, ezt akarjuk élni. Ennél kevesebbet nem vagyunk hajlandók elfogadni. Mondjad: Nem vagyok ennél kevesebbet hajlandó elfogadni!

Zsoltár 105/1 Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül az Ő nevét, hirdessétek a népek között az Ő cselekedeteit.

2. Énekeljetek néki, zsoltárokat zengjetek néki, beszéljétek el minden Ő csodatételét.

3. Dicsekedjetek az Ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívük, akik keresik az Urat. 

4. Kívánjátok az Urat és az Ő erejét; keressétek az Ő orcáját szüntelen.

Mondjad: Örvendezik a szívem! És mindenkinek örvendezzen a szíve, aki keresi az Urat, mert én elmondom neki, milyen hatalmas az Úr, milyen csodálatos az Úr! Dicsérjük az Urat, örvendezzünk az Úrban. Hallelúja!

Zsoltár 47/1 Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek a győzelemszavával. 

2. Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy Király az egész földön.

5. Felvonul Isten örömkiáltással, kürtzengés közt az Úr.

6. Énekeljetek dicséretet Istennek, énekeljetek dicséretet; énekeljetek dicséretet Királyunknak, énekeljetek dicséretet!

Ha fölszabadítod magadat az örömben, akkor szabaddá válsz! Az Úrnak itt van a szabadítása! Ha átadod magad az örömnek, lerakod a terheidet, az Úr megszabadít! Hallelúja! Nagyon szeretünk benneteket, a jövő héten ismét találkozunk. Áradjon a szeretet köztünk. Hallelúja! Dicsőség Istennek! Ámen!

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./

BÉKEVÁR FŐOLDAL