2012.04.21.
GYŐZELEM A HALÁL FELETT
Feljegyzés Jim Sanders tanításából
2012. április 15.
Áldunk téged drága Mennyei Atyánk, Úr Jézusunk. A feltámadás napja
az életünkben a mai nap is. Köszönjük a gyógyulásokat, köszönjük a drága Szent
Szellemet, kiárasztjuk Őt az Ő csodálatos működésével, ajándékaival,
megnyilvánulásaival. Minden dicsőséget az Úr Jézus Krisztusunknak adunk, áldott
legyen a mi Urunk Jézus Krisztusunk szent neve mindörökké. Ámen!
Zsebkendők felett imádkoznak, majd a bejelentések megtételére kerül
sor. Áldjuk meg a szomszédunkat az Úr Jézus Krisztus szerető ölelésével.
Tegnap egy csodálatos imakört volt lehetőségünk végig imádkozni,
egy nagyon fontos imaidő volt. Néha visszaváltunk ilyenkor
nyelvekről, jött egy prófécia is, amit leírtam, mert akkor nem szakítottam meg az
imádság fonalát, viszont leírtam, és a következőket mondta akkor a Szellem.
Ajtók, lehetőségek a terjeszkedésre, hogy Isten királyságának
azokat a nagyobb cselekedeteit megcselekedhessük ezekben az utolsó napokban. Ezek a
nagyobb cselekedetek most előjönnek. Mindig meg kell tenni az első lépést, ne
lankadjanak a kezeid ezért, hanem szorgalmas légy nap, mint nap. Az én Szellemem által
végezd ezt – mondja az Úr. Az első lépés mindig egy kicsiny lépés, de azért
számít mégis nagy lépésnek, mert előre léptél. Lehet, hogy néha érzed a
szorítást, de az csak pillanatnyi, hogy ilyenkor vegyünk egy nagy levegőt, egy nagy
lendületet és az Úrnak a hatalmasabb dolgaiba belelépjünk. Mert azok, akik az Úrra
várakoznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk a Szellem szárnyain,
a Jézus nevében. Ámen! Hallelúja. Ez a ti szavatok az Úrtól.
Minden, amit teszünk az Úrnak, az első
lépés kicsinynek, jelentéktelennek tűnik. De a legfontosabb lépés, hogy elkötelezzük magunkat az Úrnak. És az első lépés, amikor előre
lépünk, lehet, hogy nem tűnik túl nagy lépésnek, de meg kell lépni, hogy a többi jöjjön. Amikor én elköteleztem magam,
hogy misszionárius leszek, két-három évig nem is jött valóságba, és nem is oda
mentem, de az Úr megragadta a szívemből szóló elkötelezést, és azt használta.
Ezért hálákat adunk mindenkor a Mindenható Istennek, aki a győzelmet adja nekünk a mi Urunk, Jézus
Krisztusban. Hol szerepel ez a Bibliában? I. Korinthus 15/57-es versben.
Korinthus I. 15/57 De hála az
Istennek, aki a győzelmet adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Így igaz. Semmiképpen nem akarom, hogy a mai tanítás bárkit is
megbotránkoztasson, mert miközben erről szó esik, más dolgokról is szót ejtünk.
Ugyanis 56 vers van előtte. És Pál a halálról
tárgyal.
Sokan használják ezt az igeverset, mert győzelmet vettek a fájdalmak felett, vagy a
betegségek felett, anyagi hiány helyzetek felett győzelmet vettek. Vagy az elnyomás
felett győzelmet vettek, vagy hasonló helyzetekben. De Pál itt egy nagyon különleges
témakört bont ki számunkra – a győzelmet a halál felett!
Nem fogjuk az egész fejezetet elolvasni, de kezdjük a 13-as verssel.
Mielőtt azonban idetérnénk, megjegyzem, hogy az 51-es versben Pál írja, hogy ímé
titkot mondok néktek, mindnyájan ugyan nem
aluszunk el. Az elalváson itt a fizikai halált
érti Pál, így hivatkozik rá, a fizikai halál, mint elalvás.
Korinthus I. 15/12 Ha azért
Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják
némelyek köztetek, hogy nincs halottak feltámadása?
Az elmúlt vasárnap ünnepeltük a mi Urunk feltámadását. Tudjuk, hogy
Jézus feltámadott, Jézus él!
13. Mert ha nincs halottak
feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.
Vagyis a figyelmünket a feltámadásra
összpontosítjuk, ez az az üzenet ugyanis, amit az ördög a legjobban gyűlöl. Mert
volt egy idő, amikor ő volt a halál ura, és nagyon büszke volt erre, de most már nem uralkodik a halál felett.
14. Ha pedig Krisztus fel nem
támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.
15. Sőt, az Isten hamis bizonyságtevőinek
is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a
Krisztust, akit nem támasztott fel, ha csakugyan, nem támadnak fel a halottak.
16. Mert ha a halottak fel nem
támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
Ugyanis Pál bontogatja, hogy ha a halottak nem támadnak fel, akkor
Krisztus sem támadott fel. A fizikai halálról
szól itt, hogy a fizikai testnek lesz egy feltámadása.
17. Ha pedig a Krisztus fel nem
támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
Nagyon fontos igazság a feltámadás.
Ha ugyanis nincs feltámadás, akkor nincs a bűneinknek
bocsánata sem, még mindig a bűneinkben vagyunk. Az Ő halálától a
feltámadásáig három nap telt el. Az Ő vérének kiontása, az Ő temetése, a
pokolban töltött ideje és a feltámadás.
Ezeket a tanításokat vagy az internetről letölthetitek teljesen
ingyenesen, részetekről semmibe nem kerül, vagyis mostantól kezdve nem mondhatjátok,
hogy nem hallottátok. A ti felelősségetek,
hogy fejlődjetek. Nem hozhattok kifogásokat, hogy nem hallottam.
20. Ámde Krisztus feltámadott a
halottak közül, zsengéjük lett azoknak, akik elaludtak.
Most, hogy Krisztus feltámadott!
Minden különbség ezt hozza, ha ezt hiszed. Főleg akkor, ha az örökkévalóságra az üdvösségedet akarod megszerezni, akkor ebben
hinned kell, hogy Ő feltámadt a halálból,
és hogy Ő él. És azt is hinned kell, hogy Ő
volt az elsőszülött a halálból, vagyis Ő a
zsenge a feltámadottak között.
Ez azt jelenti, hogy ami Ővele, vagyis a mi Urunkkal megtörtént, az meg
fog történni velünk is. A sorban Ő volt az első, azután a
második, majd a harmadik, és a milliomodik a sorban, de jön. Mi is ott sorakozunk
valahol. Olvassuk most el a következő verseket.
21. Miután ugyanis ember által
van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.
22. Mert amiképpen Ádámban
mindnyájan meghalnak, azonképpen a Krisztusban mindnyájan megeleveníttetnek.
23. Mindenki pedig a maga rendje
szerint. Első zsenge a Krisztus; azután akik a Krisztuséi az Ő eljövetelekor.
24. Aztán a vég, mikor átadja a
királyságot az Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat és minden
hatalmat és erőt.
25. Mert addig kell néki
uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.
26. Mint utolsó ellenség
töröltetik el a halál.
Az Úr addig uralkodik, mígnem az összes ellenségét a lábai alá veti, minden ellensége
le van győzve. De mivel mi vagyunk az Úr Teste, ezért rólunk van szó, hogy mi odavetjük-e az ellenségeket a lábai alá.
Mint utolsó ellenség töröltetik
el a halál. Ebből azt lehet kiolvasni, hogy
a halál az nem egy barát, hanem ellenség.
Ellenség, és ő lesz az utolsó ellenség, akivel Isten leszámol. A mi fizikai testünk ellen kell, hogy
álljon a fizikai halálnak. Mert a mi fizikai testünket úgy teremtette Isten, hogy örökké éljen.
A halál azért tudott bejönni a földre, mert Ádám bűnt követett el. De eljön az az idő,
amikor az utolsó ellenség is elpusztíttatik, eltöröltetik, s ezt követően nem lesz
többé halál. Nem lesz többé fizikai halál.
Jelenleg az egész földgolyó haldoklik. Hamarosan ez a föld teljesen újjáteremtetik, Isten újjá teremti. Vannak,
akik azt mondják, hogy majd megújul, de nem megújul, hanem Isten újat teremt.
Most tanulmányozom az ítéleteket, és az ezzel kapcsolatos
pusztulásokat, és vannak prédikátorok, akik nem tudják elfogadni azt, hogy az egész
föld tűz által megemésztetik, hanem csak
tüzeket prófétálnak, de az egész föld elpusztul.
Mi pedig ott lehetünk [az Úrral], s odafentről nézhetjük a
Mindenható Isten művét, az Ő hitét, amint működésben van. Soha nem tapasztaltuk
még meg, de van olyan hely, ahol mi leszünk,
ahol soha semmi nem hal már meg, és ez nagy
különbség lesz számunkra.
35. De mondhatná valaki: Mimódon
támadnak fel a halottak? és milyen testtel jönnek elő?
Ez a kérdés, a hitetlenségnek a szava. Egy elporladt test miként kel
életre? Pál megválaszolja ezt. Ó! Balgatag – ha ilyet kérdezel.
36. Balgatag! amit elvetsz, nem
elevenedik meg, hacsak meg nem hal.
37. És abban, amit elvetsz, nem
azt a testet veted el, amely majd kikel, hanem a puszta magot, talán búzáét, vagy más
egyébét.
38. Az Isten pedig testet ád
annak, amint akarta, éspedig mindenféle magnak az ő saját testét.
Vagyis mint ahogy egy magból kikel az élet, a régi testünkből, amikor
elvettetik, s amint a mag elbomlik, kel ki majd az új
élet. És egy olyan megdicsőült testünk
lesz, mint Jézusé.
42. Éppen így a halottak
feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
43. Elvettetik gyalázatosságban,
feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.
44. Elvettetik érzéki test,
feltámasztatik szellemi test. Van érzéki test, és van szellemi test is.
Tehát van egy természetes testünk, az érzéki testünk, ahogy az Ige írja, és van egy szellemi testünk. Hiszen az ember szellem, van
lelke, és testben él. És ha egy kicsi bepillantást akarunk kapni, hogy milyen életet
élünk a testünk levettetése után, akkor a Lukács Evangéliumban olvashatsz arról,
amikor Ábrahám kebelébe került a koldus, és mégis beszél a gazdag emberrel.
Kommunikálnak, egyedül a fizikai testük hiányzott, emlékeztek, érzékeltek. Az igazi valónk belül él. Péter a testünket sátorházunknak nevezte, pl. amelyben élünk.
45. Így is van megírva: Lőn az
első ember Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám életet adó Szellemmé.
Ez egy nagyon fontos vers. Az utolsó Ádám [Jézus] megelevenítő, vagy
életet adó Szellemmé lett.
46. De nem a szellemi az első,
hanem az érzéki, azután a szellemi.
Most ebben a formánkban mi a természeti embert tudjuk megtapasztalni, de
a mi testünk el fog változni. A fizikai testünkből egy megdicsőült szellemi test jön majd elő. Ez a
megdicsőült test nem lesz többé alávetve az öregedésnek, a romlásnak, a
pusztulásnak. Az a kérdés, hogy ez valóban igaz-e?
Ahogy Jézus feltámadt a halálból, és ha te hiszel Jézus feltámadásában, és hiszel abban a testben,
amiben Ő van ma, az a te jövőd. Írja Pál,
hogy ha hiszel az Ő feltámadásában, akkor hiszel az Ő szellemi Testének, a hívő Testének a feltámadásában is. És egy olyan megdicsőült testben fogunk élni, mint amiben ma
már a megdicsőült Úr Jézus Krisztusunk él. A mi fizikai testünk jelenlegi
állapotát a pusztulásnak kitettnek hívja
az Írás.
A bibliaiskolánk alapítója írt egy könyvet egy asszonyról, aki
meghalt, fizikai halálban tartózkodott egy ideig, és azután visszajött a halálból.
Pár száz évvel ezelőtt történt. Ugyanis az Úr azt mondta neki, hogy vissza kell jönnöd.
Azt is mondta neki, hogy nem fogsz tudni sokáig élni ott lent már, kb.
fél éved lesz. Egy fél évet fogsz még ott kibírni, és csak ennyi ideig
tartózkodott idelent, és egy nagyon jó bizonyságtevőjévé
vált az Úr Jézus Krisztusnak. A következő versek pontosan ezt mondják el nekünk.
Filippi 3/20 Mert a mi
állampolgárságunk a mennyekben van, ahonnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is
várjuk;
21. Aki elváltoztatja a mi
nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az Ő dicsőséges testéhez, amaz Ő
hatalmas munkája szerint, mely által maga alá is vethet mindeneket.
Tehát a mi testünket át fogja változtatni
hasonlatossá az Ő megdicsőült testéhez. Amíg itt a földön élünk ebben a testben,
addig használni kell a hitünket arra, hogy ez a földi
testünk megújul, felépül, ha szükséges és teljes
gyógyulást vesz. Mind aközben tudjuk, hogy még ezek előtt állunk. A romolhatatlanságnak, a halhatatlanságnak leszünk
az örökösei.
Ádám, amikor a földön élt, akkor sem halandó, sem halhatatlan nem
volt még a kezdeti állapotban. Örökkévalónak
teremtette Isten, de végül is halandóvá lett a teste. Amikor bűnt követett el,
akkor dőlt el a testének halandósága. Elkülönült
Istentől a szelleme. A föld feletti hatalmát
átadta az ördögnek.
Korinthus 15/49. És amiképpen
hordtuk a földinek ábrázatát, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatát is.
Olyan ábrázatot, amely pontosan olyan, mint Jézus teste.
50. Azt pedig állítom atyámfiai,
hogy test és vér nem örökölheti Isten királyságát, sem a romlandóság nem
örökli a romolhatatlanságot.
Ez azt jelenti, hogy ez a romlandó
test, amelyet most hordozunk, nem léphet be
Isten dicsőséges királyságába, nem tudunk így bemenni oda. A jelenlegi
állapotunkban, a romlandó állapotunkban nem vagyunk képesek oda bemenni. A testünk
jelenlegi állapotának meg kell változnia, ki kell tisztulnia.
51. Ímé, titkot mondok néktek.
Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.
Látjátok, itt van az ’elváltozunk’. Mind a meghaltak, mind az akkor
élők elváltoznak. A fizikai halálra úgy
utal, mint akik elaludtak.
52. Nagy hirtelen, egy
szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak
feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk.
Milyen gyorsan történik ez? Egy szempillantás
alatt. Pillants egyet! Ennyi idő alatt! És ez nagyon
hamarosan történik, amikor a trombiták megszólalnak. Hamar és igen hamar, nagyon
hamar lesz.
A mi testünk elváltozik,
Isten ereje fogja ezt elvégezni. Olyan szintű megnyilvánulás lesz ez, amit most szinte
el sem tudunk képzelni. Többé nem halandó leszel és nem lesz kitéve a tested a
romlásnak, a pusztulásnak, a fájdalomnak. Végre kapsz egy olyan testet, amely képes
lesz lépést tartani az újjáteremtett
szellemeddel. Mert a tested pontosan olyan lesz, mint Jézusé.
Feltámadása után Jézus a megdicsőült
testében sok mindent mutatott, átment a falon pl. más formákban jelent meg, de a
jó hír ebben, hogy halat és kenyeret is evett a tanítványokkal. Lehet, hogy ezen a
kúrán nem fogunk nagyon elhízni.
Valaki arról is beszámolt, hogy a mennyben vannak csokoládé fák is,
és fagylalt fák. Dicsőséges lesz odafent. Nagy jövő előtt állunk, mert még enni
is lehet odafent.
53. Mert szükség, hogy ez a
romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot
öltsön magára.
54. Mikor pedig ez a romlandó test
romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor
beteljesül amaz Ige, mely meg van írva: Elnyeletett a halál a győzelemben.
A halál elnyelettetik. Istennek
a diadalma fogja ezt elvégezni, és a halál mindörökre el lesz téve az útból,
elpusztíttatik, nem lesz többé halál. Azért vagyunk képesek ezt hinni, mert a mi Urunk is feltámasztatott a
halálból, és mivel ez már megtörtént,
ezért képesek vagyunk ezt hinni. Azt is látjuk, hogy Pál mire ide a sorok végére
ért, boldogra prédikálta magát. Így kiált fel a következő versben.
55. Halál! Hol a te fullánkod?
Pokol! Hol a te diadalmad?
Hol van a sírnak a győzelme? Hol van a halálnak a fullánkja? Nem lehet
megtalálni többé. Így zárja a következő vers:
57. De hála az Istennek, aki a győzelmet
adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Vagyis, van győzelmünk a
halál felett. A mi Urunk Jézus Krisztus által
van a halál feletti győzelmünk. A Biblia tanítja, hogy a haláltól való félelem teszi az embereket
foglyokká, rabokká az egész életük során. Remegnek a fizikai haláltól.
Amikor a halálról beszélünk,
akkor említhetjük a fizikai halált,
jelentheti ez a szellemi halált, vagy
jelentheti a második halált. Most mi itt,
kimondottan a fizikai halálra összpontosítunk.
Ha az ember így retteg a haláltól az élete minden napján, akkor
azokat a napokat, amelyeket itt a földön élhetne, nem tudja abban az örömben élni, félelem nélkül élni. Mert
aggodalmaskodik, hogy mi lesz, ha meghal, vagy meghal valamelyik közeli hozzátartozója,
szeretettje, és nem tudja az életének napjait úgy számlálni, ahogy Isten szeretné.
Úgy gondolkodnak, mintha a halál lenne mindennek a vége.
A fizikai halál nem a vége az életünknek. A fizikai
halál egy átmenet egyik fajta életből egy másikba.
Innen ebből a világból vesz minket ki az Úr és visz minket odaát az Úrhoz.
Eltávozásnak, elköltözésnek nevezi a Biblia
a fizikai halált. Más viszonylatban a születés pedig, megérkezés a földre. A halál pedig
elköltözés a földről. Átvitelt jelent az egyik helyről a másikra a halál. Ez a
valósága.
Tehát a kérdés nem úgy merül fel, hogy vajon meghalok-e? Mindannyian
meghalunk, de sok ember gyötrődik a halál
gondolatától. Had mondjam nektek világosan! Nincs kérdés efelől, mindannyian szembesülünk
egyszer a fizikai halállal, ha az Úr nem jön el addig az ideig. Hányan vannak itt
közülünk, akik az 1300-as években születtek? Vagy akik az 1700-as években
születtek, vagy ki az itt közöttünk, aki 200 év múlva is itt lesz?
Én úgy hiszem, hogy az Úr elragadtatására
nagyon hamarosan sor kerül, és élő
elragadtatásunk lesz. Azt azonban hinnünk kell, a hitünket bele kell vetni, hogy itt a teljes élethosszunkat egészségben leéljük a
földön. A Biblia garantálja ezt számunkra, hogy el tudjuk végezni az Úr munkáit.
Dávid király pl. azt mondta, hogy én a földnek a hasonlatossága
szerint múlok el, az élete utolsó napjaiban. Amikor a fia fiatalon meghalt, akkor azt
mondta, hogy ő már nem jöhet hozzám, de én majd
átmegyek őhozzá. Tehát, amikor mi költözünk, az nem az életünk vége, hanem
mi átmegyünk azokhoz, akik már eltávoztak előttünk.
A statisztikák szerint, amit 2011-ben lehetett látni, kb. 7 milliárd
ember él a földön. És átlagosan a földről való eltávozások, vagyis a fizikai
halálok minden egyes másodpercben ketten elköltöznek. Minden szempillantásban két
költözés van. Egy perc alatt százan, egy nap
alatt pedig 156 ezren távoznak el, egy év alatt pedig 57 millióan.
Most már biztos felmerült bennetek, hogy miért nem valami másról
beszélünk itt? Miért van az, hogy a keresztényeket zavarja a halál gondolata, és nem szeretnek még
gondolkodni sem felőle, nem szeretnek még a közelében sem lenni.
Azért nem szeretnek még a közelében sem lenni, mert kötések vannak bennük. És addig nem is leszünk
teljesen szabadok, amíg egy pici félelem is van bennük, amíg egy pici halálfélelem is van benned, addig nem vagy
teljesen szabad arra, hogy szabadon éld az
életedet. Addig nem állsz készen arra, hogy éld az életedet.
Ahol én éltem, ahonnan én származom, ez a félelem azt hozza, hogy
teljesen elvetemül az életünk. Ezt a
bizonyos néhány angol kifejezést, amit most használtam, nem így használják a
magyarban. De mégis jól jelképezi azt, amikor egy ajtó elvetemül. Vannak
prédikátorok, akik így elferdülnek.
Ha kiteszed azt a nyersfát, amit később a házban fel akarsz
használni, és ráesik az eső, azután rásüt a nap, az a fa el fog vetemülni. Habár
le volt szabva méretre, bent nem tudod felhasználni, mert teljesen elvetemült. Ez történik velünk, elvetemedünk.
Amikor valaki hirdeti magáról, hogy ő hiszi az igazi kegyelmet, és a
megigazulást, és nem hisz a megvallásban, akkor elvetemült az illető, megtévesztett lett. Hiszen erről szól a kegyelem, hogy szabaddá tegyen téged arra, hogy elvégezhesd az Úr munkáit. És azokat a szavakat, amiket a szíved hitéből, és a szád szavaival kimondasz, azok a megvallásaid.
Nagyon sokan vannak a temetőkben így, akik elferdült életet éltek.
Vannak olyanok, akik beszélgetnek az eltávozott halottaikkal, ők is elferdült hitűek. Ugyanis a földről eltávozott szenteknek odafent nincs megengedve, hogy a földiekkel kommunikáljanak. Ez tilos!
Vagyis nem lehet a halottakkal így beszélgetni. Ilyenkor ugyanis egy démonnal, egy láttató szellemmel beszélgetsz.
Igazítsd ki magad ebben, és távoztasd el magadtól azt a démont. Mert ez az igazság.
Nincs megengedve! A szellemek ugyanis túl erőteljesek ahhoz, hogy itt a földön
szabadon száguldozhatnának fel-alá.
Amikor innen kiesel a sorból, akkor bekerülsz a mennyei hadseregbe a helyedre. És az Úrral fogsz
majd visszajönni egy megdicsőült testben. Ha
valakivel akarsz így beszélgetni, akkor beszélgess
az Úr Jézus Krisztussal. Senki mással, ezt
vedd bele a rendszerbe, amelyben gondolkodsz. És azt is be fogom neked bizonyítani, hogy
csak egy pár másodpercnyi távolságra vagy attól, hogy te is ott legyél majd velük.
Vannak, akik fóbiások, nem tudnak bezárt helyen tartózkodni, van, aki
nem tud szabadtéren tartózkodni, van, aki allergiás a levegőre, amit belélegzik, van,
aki fél a békáktól, vagy fél a pókoktól. Vagy fél repülőgépre szállni, vagy
fél a kutyáktól, macskáktól, vagy a kutyaszőrtől. Vagy fél elmenni autóval a
munkahelyére. Ők az elméjükben bebörtönözöttek,
és ezért nem képesek otthonról elmenni.
Ausztráliában az egyik lakótelepen élt egy asszony, aki be volt
zárkózva. És amikor hatalmat vettem az ördög felett, aki fogságban tartotta őt,
akkor végre elment otthonról. Kiszabadult. Nem
tettem a kezemet sem rá, nem volt szükséges. Azon a helyen, ahol én élek, nem
tartózkodhat ilyen ördög.
Az összes félelmünk visszavezethető a haláltól való félelem gyökeréhez. És azt
írja a Biblia, hogy a haláltól való félelmük miatt, teljes életükben rabok az ilyen személyek. Kötésekben tartja ez a
félelem az embert. Nem a póktól félsz ugyanis, hanem attól, hogy majd megcsíp a pók
és meghalsz. Nem attól félsz, hogy
felszállsz a gépre és repülsz, hanem attól, hogy lezuhan és meghalsz.
John Osteen a pásztor azt mondta, hogy ő bizony fel nem száll a gépre,
45 évig mondta ezt, végül rájött, hogy ez az egész életére kihatással van, és ez egy félelemben
gyökeredzik. Ő egy hit ember volt, és tanította a megvallást. Ezzel a félelmével végül foglalkozni kellett, úgy
határozott, hogy felszáll az első gépre és repülni fog. Egy propelleres gépet
nézett ki magának, hogy könnyebben le lehessen szállni, ha esetleg valami lesz,
elrepült így valahová és vissza. Azonban a pilóta nem köszönte meg az ő részvételét
a gépen, mert tartotta, visszafogta egész úton a gépet, minden erejével. Foglalkoznia
kellett ezzel a félelmével.
Én mit mondok a házban a pókoknak? Hogy pucolj el innen, hamarosan,
mert ha meglát a feleségem, akkor vége az életednek. Tehát visszatérve, az
örömhír, hogy a halál felett teljes győzelmet
arattunk. És a szikrájának sem lenne szabad a halálfélelemnek, hogy bennünk legyen.
A legjobb része még hátra van a tanításnak, tartsatok velünk!
Zsoltár 90/12 Taníts minket úgy
számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
A bölcsességnek mindig a jövőhöz
van köze. Ugye azon kívül, hogy most hol vagyok, kell azon gondolkodnom, hogy hová kerülök majd. A bölcsesség felméri annak a hatásait is, hogy mit hoz a jövő, annak a paramétereit, és hogy a mostani cselekedeteim milyen kihatással lesznek a jövőmre. Mi történik majd
ezután, meg ezután?
Mivel nincs korlátozatlan mennyiségű időnk itt a földön, tudjuk,
hogy ez korlátolt, ezért a bölcsesség egy tervet készít a mai napra. Mert ha meghatározott időnk van egy napban, és ez így
van, akkor tudnia kell, hogy azt hogyan fogja felhasználni.
Mert az a nap hamarosan elmúlik, az egész életünk ugyanígy elmúlik.
Az egész életünk vonatkozásában szükség van egy koncepcióra, hogy ezt miként akarjuk leélni. Hogy az életemmel ezt szeretném elérni,
vagy azt szeretném tenni Istennek, mert
hamarosan erről a bolygóról kivesznek. Ezért
Isten nézőpontja szerint kell megvizsgálni a
mi időtengelyünket, és hozzáteszem még azt,
hogy mi az idők végén élünk.
Jézusnak a földi szolgálata, miután a Szent Szellemmel felkenetet,
három és fél év volt itt a földön. És mi ezen három és fél éven belül vagyunk.
Nagyon sok mindent elvégezhetünk, és abban az irányban, amit érzel célkitűzést az
életedben, teszel egy kis lépést, az egy
óriási lépés.
Zsoltár 90/4 Mert ezer esztendő
annyi előtted, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárásnyi idő éjjel.
Az NIV fordítás szerint: a te
látásod szerint, te szerinted, ezer esztendő annyi, mint egy nap, amely elmúlik. Megint
egy másik fordítás szerint: néhány óra az
éjszakából, mint az őrváltás.
Az isteni látása ennek a
pontos, és a mi látásunk az, ami lelassult. Lelassulva
látjuk az idő múlását, mert az átok itt van a földön. Az egész földgolyó
fohászkodik és haldoklik, úgy ahogy a Róma
levélben írja az Ige. Ugyanígy minden, a testünk is, amely minket körbevesz. Tehát
az idő így lassacskán, de múlik.
Az Úr szemében ezer esztendő itt a földön, annyi, mint egy nap
odafent. Vagyis, ha élünk száz évet itt a földön, az az ezernek a tizedrésze, az az
Ő viszonylatában, egy napnak a tizedrésze, pontosan a 24 órához képest a száz esztendő 2,4 óra. Vagyis ha mi itt a
földön élünk száz esztendőt, az Úrnak az annyi, mintha éltünk volna pár órát.
Tehát szeretnénk, ha érzékelnéd most az Ő viszonyítását. Ha az ember ötven éves, akkor
mondhatja, hogy van még egy órám hátra. Ez az életünk rövidségének a valósága,
mert valójában erről van szó. Így látja Ő az időt. Ha valaki tehát élt száz
esztendőt a földön, és büszkélkedik vele, az Úr azt mondja, hogy élt egy pár
órát.
Meg kell azt érteni, hogy a Biblia hogyan vígasztal minket. Ha nálunk valaki meghal, akkor
ne legyünk olyan gyászban, és szomorúságban, mint a világ, akinek nincs
vigasztalása. Ugyanis nagyon sokan vannak keresztények, akik ebben a vonatkozásban nem
gondolkodnak helyesen.
Természetesen az én családomban is vannak eltávozottak, az
édesanyám, a nővérem, és hiányoznak nekem. Van, hogy könnyeket ejtünk értük, de nem szabadna, hogy ez a hatalmába kerítsen
minket. Ha még élünk hetvenöt évet, az annyi, mintha még 45 percet vártunk volna,
hogy újra találkozhassunk. Ez a hetvenöt éves időtartam. Vagy nem vagyunk képesek
várni még egy fél órát, hogy újra láthassuk őket?
Mert ugyanis ők nem a te múltadban élnek, hanem a jövőnkben vesznek majd részt. És ezzel
kínozzuk magunkat, hogy: – Ó, bárcsak még egyszer láthattam volna az anyukámat!
Úgy viselkedünk ilyenkor, mintha nem lenne jövőnk.
Mintha a halál lenne a dolgoknak a vége, és úgy élünk ilyenkor itt a földön,
mintha nem lenne reménységünk.
Nekünk újjászületett
keresztényeknek ezt sokkal jobban kellene, hogy tudjuk. És azokat a dolgokat, amiket
most nem tudtál velük együtt megcselekedni, megtenni, majd a jövőben megteheted. Ez
nem tündérmese, hanem ez a valóságos jövőnk. És ez a valósága a szellemieknek.
Ha ezt valóban hiszed, akkor nem
kell úgy szomorkodnod és úgy bánkódnod,
mint ahogy a világ teszi, akiknek nincs reménységük. És vedd tudomásul, hogy a
halottakkal itt a földön, nem lehet beszélgetni. Majd csatlakozunk hozzájuk, mert jövőnk van.
Nincs megengedve ez a mennyei telefonhívás, hogy beszélgess velük,
csak az Úrral lehet beszélgetni. Közvetlen vonalunk Őhozzá van, a
Mindenható Istenhez van egy közvetlen vonalunk, az Úr Jézus Krisztus által. Tegnap is eltöltöttünk egy pár
órát így, ezen a közvetlen vonalon (imakonferencia volt) és örvendeztünk benne,
élveztük.
A Róma 16/2-ben mondja Pál, hogy az én evangéliumom szerint lesz a ti jutalmazástok,
ítéletetek. Tehát nem a Mózesi törvények szerint fogunk megítéltetni, és nem a
törvények mértéke szerint fogunk megítéltetni, nem a Mózesi törvények szerint
kapjuk az ítéletünket.
Ha az ítéleteket akarjuk kapni, mert arról van szó, hogy azok a jutalmaink lesznek a cselekedeteink szerint. Mert
Krisztusban nincs ítélet az örök életünket tekintve. Ugyanis, ha kiköltözünk ebből
a testből, akkor hazaköltözünk az Úrhoz.
Jutalmakat kapunk a
cselekedeteink szerint, hogy imádkoztunk nyelveken, hogy követtük az Urat, hogy az Ő
akaratát cselekedtük, és így tovább. A kegyelem
az, ami felruház téged azokkal a képességekkel,
a hit által tudod azokat működtetni. A kegyelem egymagában nem hoz neked jutalmakat, a
kegyelem által leszel szabaddá minden kötéstől,
minden gonosz szándéktól, a törvények fogságától, mert ez a kárhoztatásnak a
gyökere.
Nincs kisebbségi érzeted többé, nem érzed magad méltatlannak az Úr
dolgaihoz. Ezt hozza neked a kegyelem, a kegyelem
által képes vagy kilépni és elvégezni az Úr
munkáit, és mindezt Szellemből tesszük. Ahogy szellemben imádkoztunk pl. tegnap,
a Szellem által tettük, a Páli evangélium szerint. A Szellem által van a gyógyítások ajándékai,
a csodatévő erők munkái és mindezek.
És az Úrtól kaptunk egy útmutatást
az álmunkban arra, hogy mostantól kezdve hogyan lehet Őt szolgálni, hogy be kell menni
a lakótelepeken a lakásokba és megkérdezni, hogy van-e beteg, és imádkozhatunk-e a
gyógyulásukért, mert nagyon sok elveszett ember van a házakban.
Az öt szolgálat, amelyet Isten adott Krisztusban, arra szolgál, hogy felkészítsük a Gyülekezeti Testet szolgálat
céljára. Jézus tett minket méltóvá, hogy ezt a szolgálatot elvégezhessük, Ő végezte
el az egészet. Nekünk nem kell ahhoz semmit hozzátennünk, hogy Istennek a tetszésére
lehessünk.
Találd meg azt végre, hogy Ő mennyire
szeret téged. Azt dolgozd fel, és akkor menj munkára. Prédikálják nekünk, hogy
az Urat még jobban kell szeretned, és azt meg miként kell tenni? Ő előbb szeretett minket! Akik ezt prédikálják,
maguk sem tudják, hogyan kell az Urat még jobban szeretni.
Megmondom neked, hogy hogyan tudod tenni, ha megtanulod tőle, hogy Ő mennyire szeret
téged, és megtanulod, hogy méltó vagy, és hogy nincs még egy a földkerekségen,
aki pont olyan, mint te vagy. És Isten téged akar
használni arra, amire teremtett.
Imádkozz nyelveken, énekelj szellemben, és legyél boldog! Taposd meg
az ördögöt, ahol csak tudod, taposd meg a munkáit, van hatalmad rá! Erről szól az egész, hogy
szabad légy, ki a börtönből! Ahogy Pál tette, nevesd ki a halált. Halál hol a te
fullánkod? Pokol, hol a te diadalmad. Nevesd ki. Most megyünk a:
Zsidó 2/9 Azt azonban látjuk,
hogy Jézus, aki egy kevés időre kisebbé tétetett az angyaloknál, a halál
elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, mivel az Isten
kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált.
Kicsit kissebbé tétetett az
angyaloknál, azért, hogy meghalhasson, hogy
Isten kegyelméből teéretted, mindenkiért megízlelhesse a halált – mondja egy
másik fordítás.
Mit jelent ez nekünk? Az első, amit meg kell értened, hogy neki nem
kellett volna meghalnia, ha önmagáról van szó. Miért kellett vajon megízlelnie a
halált teéretted, és énértem?
14. Mivel tehát a gyermekek testből
és vérből valók, Ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által
megsemmisítse azt, akinek hatalma volt a halálon, tudniillik az ördögöt,
A halál által végezte, megsemmisítette
azt, akinek hatalma volt a halálon, az ördögöt. Nézd csak meg, hogy múlt időben van: hatalma volt! Az ördög
gyűlöli ezt a verset, mert ebből kiderül, hogy nincs
többé hatalma.
Addig dicsekedhetett vele, míg valóban ő volt a halál ura, de többé
nem. Kiüresíttetett, megsemmisíttetett, és a
lábunk alá helyeztetett. Tudod, kinél vannak
most a halálnak és a pokolnak a kulcsai? És a sírbolt kulcsai? Nem az ördögnél. –
Jézusnál! (Jelenések 1/18)
15. És megszabadítsa azokat, akik
a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok voltak.
Mi az, amit a halálfélelem hoz
az embernek? Rabságban tartja őt élete minden
területén. Nagyon sok téves tanítás van ezen a területen. Ettől a félelemtől döntenek
úgy, hogy nem mennek oda, és nem mennek ide, és abba a szektába sem mennek el, ebbe
sem. Miért teszik ezt?
Lehet, hogy elesek, lehet, hogy démont kapok, vagy ez, vagy az történik
velem. Lehet, hogy meghalok és lehet, hogy a pokolba kerülök. Gondolják, hogy ha oda
elmennek, akkor ott meghalnak. Mondom neked, hogy mindenki meghal fizikai halálban.
Krisztus Testének java része a haláltól való félelemben él, és nem szabadságban. Mi az, amit
az igazság tesz majd neked? Szabaddá tesz téged, ha megszabadulsz a
haláltól való félelemtől.
János I. 4/18 A szeretetben nincs
félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár;
aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.
Ha teljesen felnövekedtünk a szeretetben, az kiűzi a félelmeket, nem
hagy helyet a félelemnek, és így a gyötrelemnek sem, mert a félelem gyötrelmekkel jár, és ezek a gyötrelmek kötésekbe helyeznek minket.
Ugye elkezdünk gyötrődni azok
felett a gondolatok felett, hogy az illető miért nem gyógyult meg, miért vesztettük
el őt, miért halt meg az illető. Nem vesztettünk
el senkit, és utána egy másik gondolat, hogy de hiszen olyan fiatal volt az illető.
Elkezdenek ezek a gondolatok kínozni és
gyötörni minket, és ez így nincs rendjén.
Mert úgy gondolják [tévesen], hogy az a lehető legrosszabb dolog, ami
az illetővel történt, hogy meghalt. Ne aggódj már emiatt, mert még 30 perc és te is
vele leszel. Te is ott leszel. Az illető eltávozott 8 és fél perccel előtte, mint
ahogy te is mész.
És arra is gondolj, hogy tízezer év elteltével fogsz-e ezen aggódni?
Lesz-e ennek valami jelentősége, hogy ki ment el
előbb? Mi itt maradunk, mert megharcoljuk a
hitnek jó harcát, és tudjuk, hogy Isten akarata
az, hogy meggyógyuljunk. Tehát ne gyötörd
magad azon, hogy ha valaki idő előtt elment. Kiálts örömkiáltásokat, hogy az illető odaát van.
Amikor a nővérem temetésére mentem, egy igen istenfélő hívő
asszonya volt Istennek, odaszánt híve a gyülekezetének, római katolikus karizmatikus, reggel és délután elment
imaórára minden nap. Egy alapítványt hozott létre, ami nagyon híressé lett, és
nagyon sok szegény családot élelmeztek nap, mint nap, a tv-ben szerepeltek. És a
férje nem tud felülkerekedni a gyászon, és őrlődik rajta.
Én láttam őt a mennyben, a szüleimmel, és a nagyszüleimmel örvendezve. Úgy búsulnak, mintha örökre
meghalt volna, és ez téves, ő nem halott.
Kiáltanunk kellene ezt az örömkiáltást,
hogy: – Halál, hol a te fullánkod! Mert nem érzek semmit belőled.
Megkérdezte a sógorom a temetésen, hogy odamész te is a koporsóhoz
megnézni a testvéredet? Azt válaszoltam neki, hogy az én testvérem nincs ott. Erre
felébredt. Vagyis a halál nem az élet vége!
Az angol értelmező szótár így fogalmazza meg, hogy az élet végét jelenti a halál.
A fizikai halál a hívőnek nem jelenti a végét
semminek.
Jézus a fizikai halálra úgy utalt, hogy az illető elaludt. Amikor Jairus házához ment, hogy a
kislányát feltámassza, mit mondott? Hogy ne sírjatok, a kislány csak alszik. És
kinevették Őt. Lázár eseténél pedig azt mondta a tanítványoknak, hogy Lázár elaludt. A tanítványok örvendeztek, hogy akkor
legalább kialussza magát. Akkor mondták, hogy nem elaludt, meghalt. Ne sírjatok, nem
halt meg, csak alszik, mondta nekik.
Figyelem! Nem a lélek ment elaludni, a test alszik el! Mit jelent a fizikai halál? A
szellem, és a lélek elhagyja a testet. Eltávozik. Hová megy az Ige szerint, a II.
Korinthus 5/8 szerint? Ugye tudjuk, hogy amíg testben vagyunk, addig távol vagyunk az
Úrtól, bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.
Az én múltbeli barátaim, azok nem voltak, hanem azok vannak, és majd
találkozom velük. Nincsenek itt velünk, odaát
vannak. Miért sírnék felettük? Ha valaki elköltözik Budapestről Pécsre, akkor
elkezdesz sírni, hogy elköltözött, elvesztetted? Nem kezdünk sírni.
A menny pedig egy valóságosabb
hely, mintha valaki elköltözött volna és Pécsett lakna. Sokkal valóságosabb
hely. Fent nincsenek bolond emberek, nincsenek betegségek, nincs ott az ördög. Itt
bevégezzük a futásunkat és azután mi is odamegyünk,
vagy elragadtatással…
És a győzelem a halál felett a miénk, és az Úr Jézus Krisztus adja
nekünk. Vagyis győzelmet ad a halál felett.
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Jézus megízlelte a halált mindannyiunkért egyenként.
Ezt még kell látnod, maradj velünk. Ez nagyon fontos az Úrnak, és ezért akartam,
hogy ezt halljátok.
Róma 6/3 Avagy nem tudjátok-é,
hogy akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az Ő halálába keresztelkedtünk meg?
Amikor vízkeresztséget
veszünk, ezt jelképezi – hogy én meghaltam Ővele. Az Úrral való halálunkat jelképezi.
Kolosse 3/3 Mert meghaltatok, és a
ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben.
Vagyis Ővele meghaltunk. Egy másik fordítás szerint: Őbenne meghaltunk! De a fő dolog, hogy nem
vagyunk halottak.
Róma 6/4 Eltemettettünk azért
Ővele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a
halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.
5. Mert ha az Ő halálának
hasonlatossága szerint eggyé lettünk vele, úgy feltámadásáé szerint is eggyé
leszünk.
6. Tudván azt, hogy ami ó
emberünk Ővele megfeszíttetett, hogy megsemmisüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne
szolgáljunk a bűnnek:
7. Mert aki meghalt, felszabadult a
bűn alól.
Aki meghalt, szabaddá lett a bűntől!
Szabad a bűn, és a halál törvényétől. Ha az ember már meghalt, nem tud még
egyszer meghalni. Miért? Mert meghalt már egyszer. Ha halott, akkor nem tud újra
meghalni.
8. Hogyha pedig meghaltunk
Krisztussal, hisszük, hogy élünk is Ővele.
Te meghaltál Krisztussal? Én meghaltam Ővele. Ezért hisszük, hogy élünk is Ővele. Jézus ugyan meghalt, de most
vajon halott-e?
9. Tudván, hogy Krisztus, aki
feltámadt a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik,
A halál többé nem uralkodik
felette. Ez miként van hatással ránk? Neki
nem lett volna szükséges meghalni, az Ő halála a mi
halálunkat fedte le. Az Ő feltámadása a mi
feltámadásunkat hozta, mert mi Őbenne
vagyunk. Így a halál többé mifelettünk sem uralkodik. Köszönjük Uram, a halálnak nincs többé uralma felettünk, akkor miért
kellene, hogy féljek tőle?
Korinthus II. 5/14 Mert a
Krisztusnak szerelme szorongat minket,
15. Úgy vélekedvén, hogy ha egy
meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak, és azért halt meg mindenkiért, hogy
akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettük meghalt és
feltámasztatott.
Tehát figyeljetek: Azért, mert Krisztus szerelme szorongat minket,
ezért tudunk úgy vélekedni, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindazok meghaltak,
vagyis én meghaltam Őbenne. Ezért nem kell félnünk a haláltól, mert már
megtörtént velünk! Ha Ő meghalt, mi mindannyian meghaltunk Ővele.
15. … hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem
annak, aki érettük meghalt és feltámasztatott.
16. Azért mi ezentúl senkit sem
ismerünk test szerint; sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem
ismerjük.
17. Azért ha valaki Krisztusban
van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.
Vagy megújult minden,
újjászülettünk, új teremtések lettünk
Krisztusban, és a halálnak nincs uralma felettünk, mert Ő megízlelte a halált minden
emberért. Jelenti ez azt, hogy Ő szegénnyé lett éretted, hogy te is szegény életet
élhessél? Elvitte a bűneidet, hogy te is bűnös életet élhessél? Elvitte a
betegségeidet, hogy te is beteggé lehessél? Nem!
Ő azért halt meg, hogy te is meghalhassál? Nem! Ő azért ízlelte meg
a halált, hogy neked már ne kelljen megízlelned a halált, ha hited van Őbenne, hogy
amikor Ő meghalt, te is meghaltál Őbenne. Ez
az, amit az ördög gyűlöl hallani.
A nagymamámat hozom példaként, és ezzel fogom ma zárni, egy idősek
otthonában volt, megette a reggelijét, 89 éves volt. Nagyon precíz és pontos volt,
mindennek úgy kellett lennie. – Egy pillanat Uram, míg megeszem a reggelimet! És
amint bevégezte a reggelijét, hazament. Egy
baptista hívőnek ez egy gyönyörű cselekedet.
Eltávozott, nem meghalt, nem volt fájdalma, csak eltávozása. Jöttek, hogy megnézzék, hogy
megreggelizett, és ő már nem ott volt.
Ilyenkor mondják az orvos tudományosok, hogy valószínűleg szívinfarktus volt.
Hála pedig az Istennek, aki adja nekünk ezt a győzelmet, a mi Urunk Jézus Krisztusunk által a
halál felett. Hálát adunk néki. Ezért mi bátrak
lehetünk, és félelmek nélkül élhetünk, és azt a jó életet élhetjük, azt a gyarapodó életet élhetjük, azt a teljes életet élhetjük, amit Ő szánt nekünk,
és amiért megfizette az árat. Dicsérjük az
Urat.
Álljatok fel és örvendezzünk együtt, hálát adunk Istennek. A
gyógyító sorok után még a következők hangzottak el:
„Ráadás”: Amikor Dávidhoz jött Nátán próféta, és
megprófétálta, hogy el fogja veszíteni a fiát, ez az az ár, amit fizetnie kell.
Dávid böjtben, és imádságban töltött napokat, és harmadnapra jutott el hozzá a
hír, hogy meghalt a fia.
Amikor ezt meghallotta, akkor megmosta az orcáját, evett és ivott és
azt mondta, hogy ő már nem jöhet hozzám, én mehetek majd őhozzá. Ez a jövőnk
mindannyiunknak, azokkal, akik eltávoztak előttünk, azok nem jöhetnek már vissza
hozzánk, mi megyünk majd át hozzájuk.
Nem hosszú az idő és ez egy órába sem telik, és ott leszünk náluk.
Az isteni időskálán nagyon rövid az idő, és milyen csodálatos az a jövő, amit Isten adott nekünk
az Úr Jézus Krisztusban, dicsérjük Őt ezért. Áldott legyen az Úr Jézus szent neve
az életetek felett.
A legboldogabb közeg, amiben szolgáltam ma itt, mindenki örömben van,
fájdalom hagyja el a mellkast éppen, és áldásokat
parancsolunk az életetekre Jézus nevében. Ámen!
A függőleges vonallal jelzett igeversek más fordításokból
származnak.
/Köszönjük az Úrnak Ibolya testvérünk munkáját, aki a
Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./