2011.12.29. 

Ő A MI BÉKESSÉGÜNK

Feljegyzés Jim Sanders tanításából
2011. december 25.

Minden dicsőséget az Úr Jézus Krisztusnak adunk azért, amit elvégzett értünk a kereszten. Köszönjük a drága Szent Szellemet, a Szent Szellem ajándékait, amelyeket ma eloldunk, és kiárasztunk a szent Trónteremből. Atyám, befogadjuk mindazt, amit készítettél nekünk a mai napon a Jézus nevében. Ámen.

Nagyon sok gyógyító kenet van ma jelen. A mai napon, a karácsony ünnepén, a gyermekeknek ajándékokkal készültünk a fa alatt, erre is sort kerítünk hamarosan. Az Úr Jézus Krisztusunk születésének a napját ünnepeljük, ezen a mai vasárnapon, december 25-én. Istentiszteletünk pont karácsony napjára esett.

Mindig nagy örömmel várom ezt a napot, pontosan úgy ünneplem, mintha a mai napon született volna a mi Urunk, Jézus Krisztusunk. Az igazi születésének idejét a szaktudósok szeptember környékére teszik. De mindegy, mert ezen a napon éppen olyan szeretettel tudjuk ünnepelni az Ő születésének napját, mint az év bármely más napján. Teljes hálaadásokkal!

Ez a nap a karácsony napja az életünkben és nagy örömmel ünnepelünk. Az Úr megáld minket! És a mi Messiásunk, Urunk, Jézus Krisztusunk születésének napját, igen nagy örömmel fogjuk ünnepelni a mai gyülekezeti összejövetelen, mert szeret minket és készített nekünk valamit a mai napon is.

A pásztoroknak, akik jelentkeztek, szeretnénk a szilvesztert egy meghitt közösségben tölteni. Ez a jelentkezés a mai napon lezárult, viszont, akik ma nem tudnak jönni, január utolsó szombatján ismét tartunk egy találkozót a pásztorainkkal.

Januárban imakörrel megyünk ki Izraelbe, amikor mutatja az Úr, mindig megyünk. Január 16-án indulunk és ez egy nyolcéjszakás út lesz. Pár hét van már csak, és indulunk.

Nagy várakozással tölt el bennünket, hogy mit hoz a jövő esztendő, mi történik majd az életünkben. És hoznék egy példát a Bibliából, mi történt Illéssel, amikor kiszáradt az a patak, ahová az Úr rendelte őt egy időre ellátásként, a Kérit patakhoz.

Ott a hollók hoztak neki húst napról, napra egy ideig, és azután ez a forrás kiszáradt, elapadt. Az ellátása ott tehát csak egy időre szólt. Az Úrnak az volt a szándéka, hogy onnan tovább lépjen, és valami jobbat készített az Úr számára.

Így van ez a mi életünkben is, de arra van azonban szükségünk, hogy meghalljuk ilyenkor a Szellem hangját, hogy merre, tovább. Ha Illés ott maradt volna a pataknál, ott nem lett volna a további ellátása biztosítva az Úrtól.

Ugyanígy vannak baráti kapcsolataink, amelyeknek néha az ideje lejár, és tovább kell lépnünk. Lehet, hogy az Úr egy időre rendelte őket, hogy általuk növekedhessél, vagy te segíted az ő növekedésüket, de egy idő után tovább kell lépni, újabb kapcsolatokra.

Néha le kell zárni ezeket a kapcsolatokat, és akkor tud az Úr, új barátokat, új kapcsokat küldeni. Az Úr mindig továbbvisz minket, a következő szintre felemel. Sokszor azt tapasztalja az ember, hogy ezek a barátságok tartanak vissza minket attól, hogy bemenjünk oda, amit Isten készített számunkra.

Isten szólt Illésnek, hogy menjen tovább, menjen Sareptába az özvegyasszonyhoz, és ott lesz az ellátása. Az én életemben is így volt ez, amikor Isten szólt, hogy tovább kell lépnem. Több alkalommal is így volt.

Nagyon furcsa az, amikor az ember visszamegy egy érettségi, vagy egy egyetemi találkozóra, és akkor találkozhatok olyan barátokkal, akik abban az időben voltak a legszorosabb kötelékeim.

Ha az ember el tud engedni egy bizonyos helyet, akkor jön egy jobb helyette. Megint vannak olyanok, akik eltávoztak, az Úrhoz költöztek, valóban megváltozott az életük. Ez az életnek a rendje, hogy fellépünk arra a következő területre, amit az Úr rendelt számunkra.

Az Úr jobbat és többet készít ilyenkor nekünk. Ugyanígy sokatoknál tapasztalható lesz majd, hogy úgy gondoljátok, hogy az a terület, ahol az ellátásotok volt az Úrtól, az a terület kiszáradt, és tovább kell lépni egy más területre. Ugyanezt megtalálni az evangelizációs munkában is.

Amikor az ember ugyanazt és ugyanúgy teszi évről-évre, és azt találja, hogy minden olyan száraz lett, egy szárazságban találja magát, tovább kell lépni. Számomra ez pl. azt jelenti a változások területén, hogy itt Budapesten fogok összejövetelt tartani szombatonként.

Az Úr tudja, hogy mennyire örvendezett a szívem, amikor megkaptam ezt a hívást, hogy legalább olyan örömmel fogadtam ezt el, mint amikor ti felléptek a Titanic hajóra. De ha Isten benne van, ez a változásnak a szele. Néha úgy tűnik, hogy Budapest a világ legnehezebb talaja az evangelizációs munka szempontjából.

Péternek, miután egész éjszaka halászni akart, és amikor hajnalodott, és az Úr szólt neki, hogy most engedje le a hálókat. Az volt a válasza, hogy Uram a Te szavadra. Tehát az evangélistáknak is, és mindannyiunknak figyelnünk kell ezt a változást a levegőben.

Amikor előjött ez, hogy Budapesten kell tartanom egy alkalmat, a hústestem azonnal jelentkezett, és azután az Úr könyörületessége szállt le rám, és anélkül, hogy különösebben, érzelmileg meghatódtam volna, könnyek folytak le a szememből, és tudtam, hogy az Úr akarata, és azt mondtam, hogy azonnal Uram, engedelmes leszek. Azon kívül a szombati forgalom nem is olyan rossz ilyen szempontból.

Egyszer azt mondta Kenneth Haginnak az Úr, hogy te prédikátor vagy és neked tanítanod kellene. Azt válaszolta az Úrnak, hogy Uram az emberek nem érdeklődnek a tanítások felől, de egy lehetőséget adok nekik. Egy alkalmat.

A lehető legrosszabb időpontot jelölte ki az Úrnak, és ott tanított olyan szárazon, ahogy csak tudott, semmi különlegeset nem vitt bele, csak szárazon elmondta, hogy Jézus az élet kenyere. Azután az oltárhoz kiszólítás következett, és az emberek többen jöttek előre, mint egy egész hónap során.

Igenis, adjatok az Úrnak egy lehetőséget, hogy megmutathassa számotokra, mert az Úr az embereknek a bolondságait megsemmisíti, az emberi tanácsot és bölcsességet is megsemmisíti. Semmissé teszi.

Azt tanácsolom nektek, hogy tovább kell lépni. Igenis le kell ejteni a tálcánkról bizonyos dolgokat, és le kell győznünk a félelmeinket. Egy óriási élet, a hitben való járás. Valójában arról van szó, hogy a Szellemnek a vezetését kell tudnunk követni.

Amikor a Kérit patak kiszáradt, Illésnek tovább kellett lépnie. Nekem az életem során, ha egy munkahelyem megszűnt, felmondtak vagy én felmondtam, mindig öröm töltött el.

Az Úr az idén szólt hozzám, hogy kezdjek egy úgynevezett gyógyító iskolát, ahol az embereket a gyógyulásra tanítom, így a XI., kerületi budapesti alkalmaimon rendszerességében csak a gyógyulásról fogok tanítani.

Voltak prédikátorok, akiknek életük során, biblia-iskoláik során szólt az Úr, hogy most hagyják abba, és tovább kellett lépniük. Az Úr mutatja, hogy még több és több tanítás kell, és a gyógyító kenet pedig óriási mellette és növekszik. Vajon miért?

A tanítások legutóbb arról szóltak, hogy növekedni kell a kegyelemben. Ugye mondja azt nekünk a:

Péter II. 3/12 Akik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, mely miatt az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak. 

Ez a föld jelenlegi állapotában megégetik. Ami előtt állunk, talán sokan nem hallottátok még, egy elragadtatás előtt állunk. Az Úr Jézus Krisztusunk Gyülekezeti Testének, vagyis az elsőszülöttek seregének az elragadása előtt.

Ezt követi hét ítélet év Izraelre. Azután egy ezer éves királyság uralom, az Úr Jézus királyságában, vele együtt visszajövünk erre a földre, vele együtt uralkodni. Utána pedig a föld eltűnik. Összehajtogatja az Úr, mint egy palástot és elégeti. Mintha itt sem lett volna, úgy fog eltűnni. Emésztő tűzben fogja megemészteni az Úr, vagyis nyoma sem marad.

Ezt követőleg Isten a földet újra teremti, és a Mindenható Isten fog alászállni a mennyből, és az új Jeruzsálem is alászáll, benne a Mindenható Isten, és itt fogunk élni a földön a mi Istenünkkel.

Péter ebben a levelében, és ebben a fejezetben ezt bontogatja, hogy volt egy világ, ami volt előzőleg, és van egy világ, amiben most élünk. Vagyis mi egy újrateremtett földön élünk, mert Lucifernek az uralma, királysága alatt romlott meg az előző föld, és ítéletet kapott.

Nem fogunk ma mélyében erről tanítani, hogy volt egy világ, ami eltűnt, és van a világ, amiben ma élünk, csak utalok rá. Azután megjelent Éden kertjében Ádám, aki bűnbe esett. Az egész világot kiadta a kezéből, és átjátszotta az ördög kezébe.

Az Úrnak kellett újra jönnie és egy szövetséget kellett kötnie egy emberrel, aki Ábrahám volt. Mert Isten kívül rekedt ebből a világból, ahol Ádámé lett volna a föld feletti uralom, de kiadta a kezéből Lucifernek, az ördögnek.

Isten a megváltási tervét kidolgozván, és elküldvén az Ő egyszülött Fiát, akinek a születés napját, az Úr Jézus Krisztusunk születés napját ma ünnepeljük. Azért adta a Fiát, hogy minket megváltson, visszaszerezzen Istennek. Ez az Ő szeretete volt, hogy elküldte az Ő Fiát értünk. A világ alapítása előtt eltervezte már Isten, hogy ezt megteszi.

Isten mindig is egy családra vágyott. És igenis egy nagy családja lesz, nagyobb lesz ez a család, mint amit mi fel tudnánk mérni. Nekünk egy rész jutott ebből, hogy ebben munkálkodjunk, és a mi részünket szeretnénk elvégezni a Szent Szellem által. És dicsérjük ezért az Urat, és tovább megyünk a munkákban, amit az Úr mutat.

13. De új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyekben megigazultság lakozik. 

14. Annak okáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben. 

15. És a mi Urunk hosszútűrését üdvösségnek tartsátok; amiképpen a mi szeretett atyánkfia, Pál is írt néktek, a néki adott bölcsesség szerint, 

Péter utalást tesz a Páli evangéliumra. Ahogy az ember egyre jobban vizsgálja a Páli leveleket, úgy egyre inkább látja a mélységeit az isteni kegyelemnek, amit adott nekünk. Az elkövetkezendő időkben is Isten az Ő kegyelmének gazdagságát fogja kijelenteni nekünk, de most is ismernünk kell ezt.

Az angyalok, és az egész szellemi birodalom rajtunk keresztül fogja megismerni Istennek a bölcsességét, a Gyülekezet által, ezért egyre nagyobb kijelentés adatik nekünk mindezekről. Bár nem értjük teljességében, de egyre nagyobb megértést veszünk belőle. Utal itt erre a:

15. …amiképpen a mi szeretett atyánkfia, Pál is írt néktek, a néki adott bölcsesség szerint,

16. Szinte minden levelében, amikor ezekről szól. Ezekben van néhány nehezen érthető dolog, amiket a tudatlanok és álhatatlanok kiforgatnak, mint más Írásokat is, a maguk vesztére.

Vannak olyan emberek, akik a keresztről tudatlanok. A keresztnek a fontosságát mennyire nem értik néhányan: Isten a törvényt is odaszegezte a keresztfára, és ezzel rontotta meg a fejedelemségeket és hatalmasságokat és lefegyverezte őket.

Mit jelent ez? Hogy a tízparancsolat ezen a ponton, a keresztnél megsemmisült. Azt is elmagyarázza ez, hogy mi az, amit az ördög szeret használni, a törvényt hozza mindig elő. Az atyafiaknak a vádolója. Kicsoda ő? A törvénynek az ügyvédjei.

A mi bűneink ugyanis, a múlt, jelen és a jövő vonatkozásában, eltöröltettek. Vagyis a bűn el lett törölve. Megbocsátást nyertünk a múlt, jelen és jövőre nézve. De a törvény jogtudorainak a tanai, amikor az atyafiakat vádolják a törvény által, az az ördögnek a munkája.

Isten lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat. El fogjuk ezt a mai napon olvasni, de fejezzük ezt itt be. Hogy Pál mit is mondott a keresztről, el fogom magyarázni nektek, egy hosszabb tanítás lesz ez, tíz igehellyel. Ugyanis az a megváltási munka, amit Jézus bevégzett, az egy teljes munka volt.  

Nincs semmi, amit ahhoz hozzá lehetne tenni. Amikor Pál a keresztre utal, akkor nem két egymásra szerkesztett fadarabról beszél, hanem arról a teljes megváltási műről, amit Isten a Krisztusban beteljesített a kereszthalál által. Tekintsünk a Kolosse levél 2 fejezetére.

Kolosse 2/14 Azáltal, hogy eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nékünk, és azt eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára; 

Hogy ha a törvény oda lett szegezve a keresztfára, akkor ezzel vége a törvénynek, az ott megsemmisült. És…

15. Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, azokat nyilvánosan megszégyenítette és mutogatta, győzelmet aratván felettük a keresztfa által. 

Azonnal lehet ebből látni, hogy mi az, amit az ördög mégis használ. A Biblia tanítja, hogy a bűnnek ereje a törvényben van. Amikor a gyermekeket elviszik az üvegházakba, és nem mondanak nekik semmit, csak beviszik oda őket.

Drága felépült üvegházak ezek, és oda le van írva, hogy nincs törvényszegés. Nagyon drága üvegből épült, szigetelt és ne érintsük az üveget. Mi az, amit lehet hallani? Ha nem vesszük észre, nekimegyünk, és azután lehet hallani a kis lábakat, ahogy szaladnak.

A törvény ereje által kap erőt a hústest cselekedete. Ahogy Pál mondja, hogy éltem egykor a törvény nélkül, de a bűn felelevenedett bennem, és azáltal akarta azokat cselekedni, hogy a törvény mondta, hogy azt ne tegye. És amikor ez benne felkelt, akkor ő meghalt szellemi értelemben, és akkor kellet befogadnia az Urat.

A következő esztendőben is a kegyelemről fogunk tovább tanulni. Nagyon furcsa dolog, amikor végül is az ember megtudja, hogy nincs a törvény alatt.

Az Ószövetséget olvastam, és akkor az ember megmérettetik és mondja, hogy szűkén vagyok az elvárásoknak, mindennek. Hiányosságaim vannak ott a törvény szerint. De nem vagyunk a törvény alatt. Ez egy újfajta gondolkodásmód, amit el kell sajátítani.

Egy újfajta gondolkodásmód és meg kell tanulnunk, hogy nem szabad kárhoztatni magunkat semmiért, hiszen nincs kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak.

Tudjuk azt is, hogy nem vagyunk tökéletesek semmilyen mérték szerint, és nagyon sok mindenben fel kell növekednünk, meg kell tanulnunk, hogy valójában kik vagyunk az Úrban. Visszakanyarodván a II. Péter 3-ra

Péter II. 3/17 Ti azért szeretteim, előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygései el ne sodorjanak, és a saját erősségetekből ki ne essetek; 

18. Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében.

Tehát növekednünk kell a kegyelemben. És ez az ’epignosis’ szó, az ismeret, tökéletes ismeret, amikor eggyé leszünk azzal az ismerettel.

És ennek a drága ajándéknak, hogy Isten nekünk adta az Úr Jézus Krisztust, ennek az ünnepnapja a mai nap az életünkben. És tanítja azt is az Ige, hogy emlékezzünk arra a napra azáltal, hogy Ő értünk adta az Ő testét, és értünk adta a vérét, és ma ezt megtesszük az Úr asztalánál.

Nagyon sokat tett értünk az Úr, nem érdemeltük meg egy kicsi részét sem, semmit nem érdemeltünk meg, amit tett értünk. Nem tudjuk kiérdemelni, csak az a részünk, hogy elfogadjuk azt. És ezt a kegyelmet hit által lehet elfogadni az életünkben, és utána növekedni benne. Növekedni a kegyelemben, és növekedni az ismeretben.

Nagyon izgatott a szívem, amikor erről tanítok, ugyanis, ha mindenki szabaddá lesz a szívében a kárhoztatás alól, akkor a hitünkkel hegyeket fogunk mozgatni. Dicsőséges lesz, és nagy gyorsasággal fognak változni a dolgok körülöttünk. Legyünk tudatában, hogy eljön ez az idő, és az ördög valóban a lábad alatt lesz. Ott a helye!

Az Úrvacsorához készülődvén, a szent vérről fogunk énekelni dalokat, míg elkészül az Úr asztala.

Mielőtt felállunk, szeretnék valamit elmagyarázni nektek, mert az Úr emlékezetembe hozta, hogy az Ábrahámi szövetségről tudjuk-e, hogy 435 évvel a törvény előtt adatott ez a szövetség, és Isten barátjának neveztetik Ábrahám?

És nem a törvény alatt volt, mi pedig Ábrahám magja vagyunk, és nem a törvény alatt vagyunk. Maga Melkisédek áldotta meg Ábrahámot, Jézus pedig a Melkisédek rendje szerint való főpap lett nekünk.

Talán ez segít azoknak, akik a törvény szerint gondolkodnak, mert időbe telik ezt megemészteni, hogy nem vagyunk a törvény alatt. De így igaz ez, miénk az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban, és nem a törvény szerint kapta Ábrahám az áldást, és mi egyébként is a pogányok vonalán jöttünk be a királyságba.

A zsidók kaptak megváltást a törvény átkától. Mi pedig Ővele együtt feltámadtunk a halálból, meghaltunk Ővele együtt, és feltámasztattunk együtt Ővele, az Úr Jézus Krisztussal.

A kettőt egybeszerkesztette ez által Isten. És ha ezen az ember elgondolkodik egy keveset – mert annyira erősen a kárhozat alatt vagyunk oly sokan – felfedezzük, hogy nem vagyunk a törvény alatt. Ha az ember eltéveszt valamit, akkor az nem Isten tetszésére van, de már megbocsáttatott nekünk.

Ahogy én is tettem valamit, és azon gondolkodtam, nem kell, hogy megvalljam. Mert egyszerűen ostoba vagyok, ez az igazság. Saját magamnak teszem ezt a kárhoztatást, mert a Mindenható Istennel való kapcsolatomat nem törtem meg.

Tehát látjátok a különbséget? Az ember ilyenkor kéri, hogy Isten bocsássa meg a bűneit, de Isten már megbocsátotta. Az ember kell, hogy ilyenkor mondja magának, hogy ostoba.

Azok, akik ilyenkor a bűnmegvallást gyakorolják, azok arra törekszenek, hogy Istennel a kapcsolatukat helyreállítsák, és próbálják az életüket újra Isten tetszésére helyrehozni. Megpróbálják kiérdemelni Isten kegyelmét, de mindezt már megkapták, már megbocsáttatott nekik.

Isten azt akarja, hogy felnövekedjünk szellemben, felnövekedjünk a kegyelemben, mert neki meg kellett tennie azt úgy, ahogy Ő tette. Vagy pedig nem lett volna képes arra, hogy használjon bármelyikünket is.

Egyikünket sem tudta volna használni, mert aki magát tökéletesnek tartja, meg kell tudnia magáról, hogy ő sem tökéletes. Tehát nem kell képmutatóskodni emiatt senkinek. Nem kell kárhozat alatt sem lenni, csak szánd el magad arra, hogy ezentúl a Szellemnek nyitod meg magad. Növekedj fel! Lépésről lépésre van ez a növekedés.

Az embernek egy fokozatosságot kell, hogy jelentsen ez az életében, mert nem akarunk a kárhozat alatt lenni. Örömben akarunk lenni, örömkiáltásokban akarunk Istennek szólni, és áldottak akarunk lenni.

Ha felszabadítjuk magunkat, sokkal többet tudunk elvégezni az Úrnak, ha az ember szabad lesz belül, akkor lesz jó munkása az Úrnak, és kötésektől mentesen tudunk élni. Tehát magamat is meg kellett ebben változtatnom.

Mindannyian ugyanott vagyunk ebben, mert mindannyian kegyelemből vagyunk Isten előtt, és nem lehet belekeverni a törvényt. Vagy törvényből, vagy kegyelemből van. Ha az ember visszakacsingat a törvényre, akkor az egész törvényt meg kell tartania, egyben, minden jottáját, és ez nem lehetséges. Csak az Úr volt képes arra, hogy a teljes törvényt betöltse.

Minél több kijelentést kapunk erről, annál nagyobb áldásokban tudunk járni, annál nagyobb lesz a gyógyulás, amit el tudunk venni Istentől, és annál nagyobb lesz az anyagi áldás is, amit el tudunk venni Istentől. És bizony áldottak vagyunk, és ma megáldjuk az Urat ezért.

Álljunk fel mindannyian! Ez a darabka kis kenyér, amit a kezünkben tartunk, ez az Úr Jézus Krisztusunk megtört testét jelképezi. Jézus mondta, hogy én vagyok az élet kenyere. Ő az Igéről beszélt, és mi ma Őreá emlékezünk. Az Ő testére, amely értünk töretett meg, és az Ő megtört testének sebei által gyógyulásunk van.

Amikor ezt a kenyeret magunkhoz vesszük, az Ő megtört testére emlékezünk. Ezért most megáldunk téged Uram, áldunk téged, és emlékezünk a drága szent testre, amely megtört értünk, amelyben meggyógyultunk. Vegyük a kenyeret magunkhoz.

Jézus ugyanazon az éjszakán vette a poharat. És az a pohár, az Ő szent vérét jelképezte, a szövetség vérét, az Újszövetség vérét, ez a mi szövetségünk. Ebben mi meghaltunk Ővele, és feltámadtunk Ővele. Az Újszövetségnek a vére, amely értünk ontatott.

Uram, ezt megértjük a mai napon, és értékeljük ezt a drága vért, amely értünk ontatott, és téged tisztelünk meg Uram, amikor részesedünk a vérből, a szent vérből. Áldunk téged Úr Jézus! Ámen!

Feltétel nélkül mindenki jöhet, a vendégek is, akik ma vannak először, lehet a kehelyből részesedni. Dicsőség Istennek! Ámen!

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./

BÉKEVÁR FŐOLDAL