2011.11.30.
LÉPJ AZ ÖRÖKSÉGEDBE
Feljegyzés Fábián Attila tanításából
2011. november 27.
Az
Úr Szelleme szól a te szívedhez, szól az Úr a szívedhez: Ismerlek téged, ismerem a te helyzetedet, ismerem a te
problémáidat, ismerem azt, amiben te benne vagy, ismerem minden lépésedet, szíved
minden dobbanását. Elterveztem már neked a jövőt, amely egy jó jövő a számodra.
Neked abba bele kell lépned, legyél kitartó abban a hitben, amiben állsz, és ne add
fel. Ne add fel, mert úton vagy, ezen az úton be fogsz lépni arra a helyre, amit én
már neked adtam, ami a tiéd. Emeld fel a szemed, rám nézzél, ne a láthatókra, ne a
körülményekre, emeld fel a szemeidet, emeld fel az elmédet, a látásodat énhozzám.
Az idefelvalókkal törődj, ne a földiekkel, és meg fogod látni a szemeiddel, a
fizikai szemeiddel az én áldásaimat a te életedben, a családod életében, a
szolgálatodban. Mert ez az Úr szolgáinak öröksége. Kedvem lelem benned, örvendezek
tebenned, ahogy te sok gyümölcsöt teremsz az én dicsőségemre. Hallelúja!
Minden
áldás és dicsőség a mi Istenünké! Dicséret: „Minden áldás és dicsőség
Istenünké, s a Fiúé, az erő, hódolat, tisztelet, és imádás legyen Övé
mindörökké! ...”
Drága
Jézus, felemeljük a kezeinket hozzád, a Te nevedben, szellemben és igazságban
imádjuk a mi Atyánkat. Köszönjük Neked drága Atyám, hogy itt állhatunk ezen a
helyen, azon az elrendelt helyen, amelyre te helyeztél bennünket, ahol felépülhetünk,
felnövekedhetünk a te dicsőségedre, a te
nevedben!
Köszönjük
Neked, hogy áldottak vagyunk, hogy megállhatunk ezen a helyen, és a szükségeinket te betöltöd itt. Köszönjük Neked, hogy szót
hallunk a mai napon, köszönjük Neked, hogy elvégeztetett minden a mi érdekünkben a
golgotai keresztfán, és köszönjük Neked, hogy örökségünk van Krisztusban, és
hogy birtokba vehetjük mindazt, amit Jézus megszerzett nekünk,
az Ő drága vérén keresztül, az Ő megtört testén keresztül. Elfogadjuk ezt a mai
napon, és birtokba vesszük, az Ő hatalmas Nevében, Jézus nevében! Ámen!
Köszöntsd
a melletted lévőt és mondd neki, hogy a mai napon meghallod az Úr hangját, mert Ő szól
hozzád. Nagy szeretettel köszöntelek benneteket, örvendezek, hogy itt állhatok előttetek
és láthatom ezt a szép gyülekezetet! Nagyon szépek vagytok.
Bejelentéseket
fogok tenni, hogy gyorsan túl legyünk ezeken, mert szorongatja a szívem valami, amit
mindenképpen szeretnék ma átadni nektek, és hiszem, hogy a Szellemnek a közlése van
ebben, és mindannyitok épülésére lesz.
Bejelentések
megtétele után, kérlek benneteket, hogy a következő megvallásban, kövessetek engem.
Nyugodtan csukd be a szemed, mert úgy messzebbre tudsz látni, és mond a szíved teljességéből azt, amit mondok
előttetek:
Az vagyok, amit a Biblia mond rólam. Meg tudom tenni
azt, amit mond, hogy megtegyem. A mai napon befogadom, amit hallok. A szívem kész rá,
az elmém tiszta, és meg fogok változni az Ige szerint. Köszönöm Jézus a hatalmat, a
te Nevednek a használatára, amit ezzel a hatalommal megkötök a földön, a mennyben is
kötve lészen. Amit megoldok a földön, a mennyben is oldva lészen. Ezért, a
Názáreti Úr Jézus nevében, megkötöm a fejedelemségeket, a hatalmasságokat, ez
élet sötétségének világbíróit, megkötöm, és levetem a gonoszság szellemeit,
amelyek a magasságban vannak. Ártalmatlanná, és hatástalanná teszem őket a saját
magam, a családom, a szolgálatom, és az Egyház minden tagja ellen Jézus nevében!
Ezzel a hittel eloldozom a Szellem munkáit, és nem hátráltatom Őt. Elváró hittel
állok itt Jézus nevében! Ámen! Dicsőség Istennek!
Jim
Sanders és felesége üdvözölnek benneteket, pár nappal ezelőtt beszéltem velük.
Nagy szeretettel gondolnak rátok a tengeren túlról. Megkérdeztem, hogy üzennek-e
valamit nektek, és egy-két mondatot felolvasok, abból, amit üzennek.
Így
kérdeztem meg Erzsikét, hogy a nyájnak valamit üzennek-e? És azt válaszolta, hogy nőjetek nagyra a Krisztusban! És utána jött a
következő üzenet, hogy mindenkit ölelnek az Atya szerelmében, és alig várják, hogy
újra láthassanak benneteket.
Dicsőség
Istennek! Köszönjük az Ő életüket, az Ő szolgálatukat, és köszönjük azt, hogy
Isten védelme alatt állnak, egészségben, védelem alatt betöltik azt az elhívást,
amiért elutaztak az Államokba, és haza is hozza őket a Szellem. Hisszük ezt, a
védelem ott van felettük, és örvendezünk ebben.
Azt
hiszem, hogy Krisztus magyarországi Teste nagyon sokat köszönhet az ő szolgálatuknak,
ezért valóban örvendezünk bennük. Jövő héten vasárnap már itt lesznek, ezért
itt várnak benneteket a következő vasárnap is.
A
mai napon egy olyan dologról lesz szó, amit a szívemen hordozok már sok-sok év óta,
és nagyon sokat prédikálok erről a dologról, mindenütt ahol járok, de leginkább a
szekszárdi gyülekezetben, ahol a pásztori hivatalban állok.
Ez
a tanítás nem másról, mint arról szól, hogy látom a fizikai szemeimmel, hogy sokan
vannak keresztények, akik úton vannak a Krisztusban kapott teljesség felé. És úton vannak a felé, hogy
azt az örökséget, amit kaptak, és elnyertek
Krisztusban, azt birtokba vegyék. Ennek én
örvendezek, mert egy pásztornak a szíve, a pásztornak a szolgálata erről szól,
azért prédikál erről, hogy lássa ezt a gyülekezet tagjainak életében.
Ugyanakkor
az igazsághoz, a teljességhez hozzátartozik az, hogy nagyon sok keresztényt látok
viszont, akik sok-sok év óta gyülekezetbe jár hűségesen, kitartóan, szereti Istent,
de a közelében sincs annak a teljességnek, amiben járhatna keresztényként.
Nincs
még csak közelében sem azoknak a jogoknak, kiváltságoknak birtokba vételében,
amiben járhatna, mint keresztény. Akadályoztatva
van, pedig hűséges, szereti Istent, minden vasárnap ott van a gyülekezetben,
szeretetben neveli gyermekeit, adakozó életet él, tizedfizető, és még sem látszik
az életében, a fizikai értelemben vett változás.
A
mai napon leginkább azokhoz a keresztényekhez beszélek, akik sok-sok éve az Úrban
vannak, sok-sok éve keresztényként élik az életüket, elkötelezték magukat, de ott van bennük a
kérdés, hogy miért nem érkeztem meg még arra a helyre, amit a Biblia tényként
közöl, hogy az már az enyém.
Nagyon
sok oka lehet annak, hogy az emberek miért élnek a pusztaságban,
hogy miért élnek a szárazságban, kemény helyen, és miért nem működik a hitük.
Ezeknek, a keresztényeknek van Isten hitük.
Hiszik azt, hogy Isten létezik, hiszik azt, hogy Isten szereti őket. Azt is mondhatnám,
hogy kijelentésben van meg a megértésük arról, hogy Isten szereti őket, és
szeretné azt, hogy ők teljességben éljenek.
De
a teljesség az nem azt jelenti, hogy minden szükséged be van töltve. Nem arról a
teljességről beszélek, amikor minden számládat ki tudod fizetni, nem arról a
teljességről, amikor kéthavonta meggyógyulsz valami bajodból, hanem arról a teljességről beszélek, amit Isten szeretne a te
életedben, hogy neked több legyen, mint hogy
csak kifizeted a számláidat. Hogy neked szent egészséged
legyen túláradóan, hogy neked akkora békességed
legyen, hogy körbevesz téged, és ami benned van, abból tudjál adni másoknak.
Mert
a mi Istenünk El-Shaddai, aki több mint elegendő. Az Ő akarata az, hogy te ne csak a
szükségleteidnek a betöltése szintjéig éljél, hanem a felett. A felett
túlcsordulóan, túláradóan. Ő azt akarja, kívánja és szeretné, hogy amikor tölti
a te poharadat, akkor az túláradjon,
túlfolyjon, hogy még egy poharat kelljen venned, hogy még abba is férjen, Istennek a
teljessége és áldása.
Sokan
üres, vagy félik telt pohárral, élik az életüket, és örvendeznek, hálát adnak
Istennek, hogy ki tuják fizetni a számláikat, és tudnak dolgozni, hogy van
munkahelyük. Örvendeznek ebben, és ez egy jó dolog, és legyél hálás, és
elégedett mindig abban, amiben vagy.
De
a teljesség Istentől, az egy másik dimenzió.
Isten akarja, és szeretné, hogy te eljussál
erre a teljességre. Mert az, a hely, ahol a szükségeid be vannak töltve, az még a
pusztaság a te életedben, az még nem az ígéret földje, az még nem Kánaán.
Amikor
Izrael fiai Egyiptomban voltak rabszolga sorban,
nem volt tulajdonuk. Annyi tulajdonuk volt, amit megettek, még a ház, a viskó, amiben
éltek, és a ruha, ami rajtuk volt, az sem a sajátjuk volt, hanem a fáraóé. Rabszolga
sorban éltek, és fizetés nélkül dolgoztak, éppen azért, hogy életben legyenek. Ez
a szolgaságnak a helye.
Isten
az Ő ígérete alapján, kivezette a
zsidókat Egyiptomból, elvezette őket Kánaán földjére, és ez az út, a pusztaságon
keresztül vezetett. Ez a pusztaság olyan hely az életünkben, amelyen mindannyiunknak
át kell menni.
Isten
nem bele vezet téged a pusztaságba, hanem átvezet
téged a pusztaságon. És az emberek ezt nem értik, félnek ettől, utálják azt a
helyzetet, azt az életet, amiben vannak, pedig nem utálni kellene, hanem megértést
kellene kapniuk, hogy az az állapot, amiben vannak, az egy múlandó dolog, és azon
gyorsan keresztül kellene menni. Miért?
Mert
az a hely, amit te olyan pusztaságnak, és szárazságnak érzel, azon a helyen te megtanulhatsz valamit. És nagyon szeretném, ha
ezt nem értenéd félre ma, és világos képed lenne arról, hogy miről beszélek.
Isten nem vezet bele téged a problémákba, Isten nem vezet téged bele a bajokba, nem
vezet téged bele a kísértésekbe, mert Ő nem kísért. Isten átvezet téged ezeken, de az út Egyiptomból
Kánaánba a pusztaságon keresztül vezet.
Ráadásul
az V. Mózes 1. fejezetében azt mondja Isten, hogy ez az út a zsidók számára tizenegy napig tartott volna. Tehát nem egy
hosszú idő, amíg átmész egyik helyről a másikra. Egy rövid idő, azon a helyen megtanulhatsz valamit.
És e helyett a zsidók negyven évet
töltöttek a pusztaságba. Miért?
Az
ellenségeik miatt, vagy Isten tartotta őket a pusztaságban? Nem, a saját berögzött, pusztaságbeli gondolkodásuk miatt. Ha benned is
van egy kérdés, hogy te miért vagy ilyen régen száraz, kietlen, puszta helyen, akkor
ma, választ kapsz erre, és ma ez megtörik feletted.
Mert
a gondolkodásod, a mentalitásod, az a
rendszer, amiben gondolkodsz, az tart téged
azon a helyen, amelyen neked gyorsan keresztül kellene menned. Amit neked tenned kell a
mai napon, hogy megnyitod a szívedet, és fogadd el
Isten Igéjét, fogadd be azt, és megváltozol
ennek alapján.
Mert
a mai nap arról szól, hogy az elmédben, a gondolkodásmódodban
meg kell változnod. Nem csupán az első évben, a keresztény életedben. Nagyon sokat
változtunk mindannyian az első évben, mint egy piciny gyermek, aki megszületik, a
legnagyobb változás fizikai értelemben, az ő testében, az első évében történik,
de utána folyamatosan és folyamatosan növekszik.
Neked
is keresztényként, mint [szellemi] ‘csecsemő’, az első évben, látványos volt a fejlődés, a változás az életedben. De ez nem állhat meg az első év után, és két év
után sem, három, sőt tíz év után sem, mert folyamatosan növekedned kell.
Miért?
Hogy olyan pozícióba kerüljél Isten előtt, hogy rád
tudjon bízni dolgokat, amikor te felnövekedett, érett vagy, akkor te tudod kezelni azt a gazdagságot, amit kapsz Istentől.
Sok keresztény éli az életét úgy, hogy hisz Istenben, szereti Istent, gyülekezetbe
jár, még adakozik is, tizedfizető is, de nincs
erről látása.
A
gondolkodásának a rendszere nem változott meg
ezzel kapcsolatban, és azt gondolják, hogy minden jól van így, ahogy van, és várják
Istentől, hogy majd Ő bevisz minket az ígéret földjére. Valamikor majd eljön az, az
életemben.
De
a Kolosse 1/13-ban azt mondja, hogy Ő téged már kiemelt Egyiptomból és behelyezett az ígéret földjére. Te már ott
vagy, azon a helyen. És ha nem eszerint gondolkodsz, akkor akadályoztatva vagy abban, hogy ez a teljesség eljusson hozzád.
Az
elmédet folyamatosan hozzá kell igazítanod Isten Igéjéhez, és folyamatosan az
Igén kell tartani az elmédet. Ez folyamatos dolog, nem állhatsz ebben meg, egy év
után, öt év után, tíz év után.
És
ami miatt sokan pusztaságban élnek hosszú éveken keresztül, az épp emiatt van. Az
elméjükben nem szánták oda magukat, hogy úgy gondolkodjanak, ahogy Isten gondolkodik. Örökséged van neked, a Róma 8/16-17 versekben
erről az örökségről olvasunk.
Róma 8/16 Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi
szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.
17. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei
Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak;
Hiszem,
hogy mindenkinek világos képe lesz arról, hogy miről beszélek ma, és mindenki
megérti ezt. A Galata levélben van egy gyönyörű igesor, ami ugyanerről az
örökségről szól, és arról, hogy hogyan lehet ide eljutni.
Tudjuk,
hogy a levelek nem fejezetenként lettek megírva, hanem folyamatos levélként, emberek
osztották fel, de nekünk egyben kell ezt olvasnunk.
Galata 3/29 Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az
Ábrahám magva vagytok és örökösök az ígéret szerint.
4/1 Mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú,
semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;
2. Hanem gyámok, és gondviselők alatt van az atyjától
rendelt ideig.
3. Azonképpen mi is, mikor kiskorúak voltunk, a
világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:
4. Mikor pedig eljött az időnek teljessége,
kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett,
5. Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerhessük a
fiúságot.
6. Minthogy pedig fiak vagytok, Isten kibocsátotta az
Ő Fiának Szellemét a ti szíveitekbe, aki ezt kiáltja: Abba, Atya!
7. Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha
pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.
Hallelúja!
Javaslom nektek, mint pásztor, prédikátor, hogy ezeket az Igéket, írd ki magadnak,
vagy a Bibliádat otthon nyisd ki mindig itt, és elmélkedjél
ezen rendszeresen, mert itt arról az örökségről
van szó, amit Isten már neked adott
Krisztusban.
Nem
arról, amit majd valamikor meg fogsz kapni, hanem arról, ami már most a tiéd. És ha megfigyeled az Igéket,
akkor látod azt, hogy az örökség egy kicsi gyermek
számára hiába áll rendelkezésre, nem tudja
birtokba venni.
Gondolj
bele egy kicsit abba, ha vannak gyermekeid, akik a te örököseid. Minden, ami a tiéd,
az az övé is, nem tartod vissza tőle, mégsem bízod rájuk azt, ami a tiéd, mert még
kicsik, nem tudnák még azt kezelni. Nem
fogod odaadni a hat éves gyermekednek az autódat sem, hogy menjen vele az iskolába,
mert nem tudja még azt kezelni.
A
lakást sem bízod rá egy három éves gyermekre, nem adod oda neki a kulcsot, hogy azt
tegyen benne, amit akar. Miért nem? Mert még kiskorú. Fel kell fedezni azt, hogy az örökségünk birtokba vételéhez eljussunk, hogy
azt valóban megtapasztaljuk, ahhoz fel kell, hogy növekedjünk.
Nincs más út, fel kell növekedned!
A
pusztaságon, amin keresztülmész az életedben, úgy érzed, hogy valóban száraz
helyen vagy, az az a hely, ahol megtanulhatod azt, hogy hogyan kell felnövekedni. Ha nem
mész át nehéz helyzeteken, soha nem fog megerősödni a hited. Ezért mondja Jakab
apostol, hogy teljes örömnek tartsátok atyámfiai, amikor különféle kísértésekbe
estek, tudván, tehát tudjad, hogy a hited
megpróbáltatása az kitartást, türelmet szerez neked.
Sokan
ellenállnak ennek, hogy ezt nem akarom. Nem is kell akarnod abban benne lenni, hanem azon
kell lenned, hogy átmenj rajta nagy
gyorsasággal. Hogyan tudsz átmenni? Nem úgy, ahogy a zsidók a pusztaságban, hanem egy
megfelelő gondolkozásmóddal, egy megfelelő
mentalitással, Istenre tekintve. Úgy, hogy a
hitedet működteted, mert a hitednek cselekvő,
dinamikus ereje van. Így tudsz keresztül menni.
Na,
de hogyan? És mikor? És meddig tart? – Erről szól ez a mai alkalom. A hited abba az irányba
fordul, amely irányba a gondolataid. Sok-sok
ember a gondolatainak a rabságában él, és
azért nem működik a hite, mert helytelen
dolgokon gondolkodik. Most nem arról beszélek, hogy van egy, két, három rossz
gondolatod, hanem maga a rendszer, ami alapján
gondolkodsz az, téves.
A
hited abba az irányba fog fordulni, amely irányba a gondolataid állnak. Ha balra tekintesz, akkor a
hited is balra fordul, ha jobbra, akkor jobbra. Ha hátra tekintesz, akkor a hited is
hátra fog fordulni. Ha helytelen a
gondolkodásmódod, akkor helytelenek lesznek a szavaid. Ha pedig helytelenek a szavaid, akkor helytelenek a cselekedeteid és a hited is.
Ezért
a gondolataidat az Igével összhangba kell
hozni, hogy a hited is az Igével összhangban álljon, hogy működjön. A hited tiszta
legyen, ne legyen beszennyezve kétségekkel, hitetlenséggel, és mindenféle olyan
dologgal, amely téged hátráltat, és ott tart azon a helyen, ahol te nem akarsz lenni.
Isten
sem akarja, hogy te abban a helyzetben legyél, hogy hónapról-hónapra csak éppen, hogy
ki tudd fizetni a számláidat. Isten nem örvendezik abban, hogy te nem tudsz
karácsonyra venni a gyermekeidnek egy normális ajándékot. Isten annak örvendezik, és
abban dicsőíti meg magát, hogy te az Ő teljességében
tudsz járni, Ő abban lát téged, hogy te abban vagy.
Jézus
mondta, hogy abban dicsőíttetitek meg az én Atyámat, hogy sok gyümölcsöt teremtek. Ebben örvendezik Isten. De lehet, hogy
neked is sok mindenben berögződtek a gondolatmintáid,
és megkötöznek a gondolkodás sablonjaid, és
nem engednek téged tovább lépni.
Ahogy
egy számítógépes vírus le tudja fagyasztani a számítógépet, ugyanúgy a téves
gondolkodásmód, hiedelem is képes lefagyasztani a gondolataidat és a hitedet. Pontosan
így működik ez. Sokan emiatt immunisak lettek, és ellenállnak minden igei tanításra.
Hiába
hallgatják az Igét hosszú éveken keresztül, ha a gondolataikat nem újítják meg. Ha
nem újítod meg a gondolkodásmódodat, akármilyen felkent prédikátor, akármilyen
kenetteljesen prédikál, akármilyen jó az üzenet, ha a te szíved kemény a gondolkodásmódod miatt, nem
lesz változás.
Bejössz
ide és örvendezel, és könnyeket hullatsz Isten előtt, szereted Őt, és azután
kimész az ajtón, és nem változik meg semmi az életedben. Miért? Mert ha nem
változol meg a gondolataidban, magában a rendszerben,
ami alapján gondolkodsz, akkor a hited sem fog a megfelelő irányba állni, és így nem
lesz gyümölcsöző.
Amin
időzik a figyelmed egész héten, amire
figyelsz, azt fogod megkapni, és ez fordítva
is igaz. Amire nem figyelsz egész héten, az nem lesz képes uralni téged. Ha nem
figyelsz a félelemmel teljes híradásokra,
ha nem figyelsz a betegséget szóló szomszédodra, ha nem figyelsz a hitetlenséget
szóló harmadik szomszédra, akkor az nem fog téged uralni.
Amilyen
irányba vannak a gondolataid, a figyelmed, a felé leszel érzékeny. Ami felé pedig nem tekintesz, a felé megkeményedsz. Sokan nem tekintenek az Igére,
ezért az Ige felé megkeményednek. Inkább figyelnek a híradásokra, a gazdasági
jelentésekre, arra, hogy egyik, másik politikus mit mond, arra figyelnek, hogy mit mond
anya és apa, és a tanárnő, a helyett, hogy Isten Igéjére figyelnének.
Ha
a világ dolgaira figyelsz, akkor a felé leszel
érzékeny, és azt be fogod fogadni, és Isten Igéje
nem lesz a számodra érthető, mert megkeményedsz felé. Fordítva ugyanígy működik
ez, ha nem figyelsz a világ dolgaira, hanem Isten Igéjére figyelsz, akkor a világ
dolgaira fogsz megkeményedni, és nem fog érdekelni semmi rossz jelentés, semmi
félelemmel teljes híradás, mert megkeményedsz felé. Viszont lágy [nyitott] leszel Isten dolgai felé.
Minden
kereszténynek vannak az életében olyan területek, ahol kemény Isten dolgai felé,
pedig lágynak kellene lennünk életünk minden területén, Isten dolgai felé. De a gondolkodásmódunk, az a rendszer, amiben
gondolkodunk, az a reakció, amivel reagálunk
bizonyos hatásokra, amelyek érnek bennünket, meghatározza a végkimenetelt.
Nagymértékben
meghatározza azt, hogy milyen irányba fogsz eljutni, az a reakció, amelyet te mutatsz
magadból a felé a megpróbáltatás felé. És ne hogy azt gondold magadról, hogy az
élet az habostorta. És azt mondod, hogy miről beszél a pásztor, hát a keresztény
élet szép. Valóban szép, a keresztény élet
gyönyörű, én bizonyságot teszek erről.
Ugyanakkor
Jézus azt mondta, hogy az élet vihara el fog téged érni. Nem mondta Jézus, hogy a
vihar nem fog téged megpróbálni, sőt azt
mondta, hogy te készülj fel. És ha te kősziklára
építetted fel a házadat, akkor meg fogsz állni ebben a viharban, ha pedig nem a kősziklára
építetted a házad, akkor össze fogsz omlani, vagy nagy lesz a romlásod.
A
megpróbáltatás, a vihar, eléri a hívőt is, és a nem hívőt is. Eléri a fiatal
keresztényt is, és az érett keresztényt is. Eléri azokat is, akik eltévesztettek,
vagy elrontottak valamit, és eléri azokat is, akik mindent helyesen tesznek. A vihar nem
válogat.
Mi
a különbség? A különbség abban van, hogy te hogyan reagálsz arra. Ha felnövekedtél, ha alapot vettél Isten Igéjéből,
akkor állítom neked azt, bizonyítom neked azt, hogy sok viharról tudomást sem veszel, mert fel sem tűnik, hogy
te megpróbáltatás alatt vagy. Lepörögnek ezek rólad.
Ha
pedig ‘csecsemő’ vagy, akkor a kisebb
megjegyzéseket, amit tesznek mások feléd, hatalmas, nagy megterhelésként veszed. A legtöbb problémád megszűnne, ha felnövekednél
szellemben, ha erős lennél szellemben. Akkor nem érdekelne, hogy ki mit mond rólad.
Nem érdekelne az, hogy mit mondanak a híradásokban, sem a devizaárfolyamok.
Hanem
amikor meghallod ezeket, hatalmat veszel felettük
és örvendezel Istenben, hogy Ő a gazdag Isten, és betölti a szükségeidet. Mert erős vagy, és Őreá tekintesz, nem pedig a világ dolgaira. Ha
Ő azt ígérte, hogy betölti minden szükségedet feljebb, mint kérnéd, vagy
elgondolnád, akkor ez így van.
És
meg sem fordul a fejedben a gondolat, hogy te kétségbe essél. Meg sem fordul a fejedben
a gondolat, hogy te elkeseredjél. Nem gondolkodsz azon, hogy mi lesz akkor, ha ez
történik, és mi lesz akkor, ha az a dolog nem történik meg, mert hitben állsz azon a helyen, ahol szilárd vagy.
Azon a helyen, ahol békességben vagy, és nem keresed azt, hogy hogyan lehet hitbe
kerülni, hanem ott vagy azon a helyen, ami a békességnek
a helye, a nyugodalomnak a helye, az ígéret földjének a helye.
Isten
téged oda betett, abban a [hatalmi] állapotban
vagy Isten előtt, ahol Ádám volt a bűnbeesés előtt. Ádámnak mit kellett tennie az
élelemért, a szükségeiért? Csak ki kellett nyújtania a kezét, és szakasztania
kellett a fáról. Bármelyikről ehetett, evett is, egyről nem kellett volna, ismeritek
a történetet.
Ott
volt az ellátás előtte, a te ellátásod is
itt van előtted. Fel tudod-e emelni a gondolataidat ide, csak akkor fogsz tudni benne
hinni, addig nem. Ha van egy látásod erről, ha van egy kialakult kép benned erről, hogy Isten egy gazdag Isten, és téged már megáldott, és
belehelyezett Éden kertjének közepébe, ott vagy.
Mi
az, amivel ki tudsz nyúlni a gyümölcsért? A hited
által, a hited pedig abba az irányba fog tudni kinyúlni, amely irányba a gondolataid állnak. Értened kell, hogy mennyire
fontos, hogy az elménket megújítsuk az Ige
alapján. Ha az elméd képes valamit befogadni,
azt képes vagy megtenni. Ha nincs látásod
valamiről, akkor nincs benne hited sem.
Saját
magad le tudod ellenőrizni, hogy van-e hited valamiben, ha izgatott vagy, ha van egy látásod, van egy kialakult képed arról a
dologról, amiben hiszel, akkor élő benned a hit, akkor kitartásban kell, hogy
álljál. Ha nincs látásod erről, akkor nincs benne hited sem.
Nyugodtan
emeld fel a látásodat, hogy neked több pénzed van, mint amire szükséged van, hogy
tudjad támogatni azokat, akik még a hitben gyengék, szellemben gyengék, akik még
nincsenek azon a helyen, amely a teljességnek a helye.
És
ne legyél önző, azt gondolván, hogy nekem
elég az, amim van, én nem vagyok nagyra vágyó, én nem akarok többet. Ez egy nagyon
önző gondolkodásmód, ha így gondolkodsz, nem is leszel soha azon a helyen, ami a
teljességnek a helye, ami a túláradásnak a helye.
A
gondolataid egy falként vannak előtted, amibe
a hited beleütközik. Csak addig tudsz elmenni, amíg a gondolataid elengednek téged. Addig tudsz elmenni,
ameddig a szavaid elengednek téged. Csak addig tudsz menni. Terjeszd ki a gondolataidat
széles irányba, szélesítsd a sátorod helyét.
Sok
keresztény emiatt nem ért el igazi áttörést az életében, pedig szeretik Istent, hűségesek
Istenhez, imádják Őt. Ha birtokba akarod
venni mindazt az örökséget, amit Jézus megszerzett neked, akkor azzá kell válnod, amire Isten szeretné, hogy
váljál. Sokan szeretnék ezt az örökséget, és sokan széttárják a karjukat, hogy
én kész vagyok arra, hogy ez jöhet hozzám, de nem akarnak megváltozni, felnövekedni.
Mindent
ugyanúgy akarnak tenni, mindenről ugyanúgy akarnak gondolkodni, úgy akarnak beszélni,
mint idáig, és közben elvárásuk van, hogy mikor áld már meg engem Isten, mikor
leszek már teljességben? Istennek nagyszerű elhívása
van az életed felett, gyönyörű tervek, célok, ami csak a tiéd.
Istennek
egyedi teremtménye vagy. Nincs senki, aki hozzád fogható. Nincs senkinek olyan
újlenyomata, mint neked. Nincs olyan retinája a szemében senkinek, mint neked. Nincs
senkinek olyan DNS-e, mint neked, soha nem is volt, és soha nem is lesz. Sokmilliárdnyi
ember közül, Isten ilyen egyedinek teremtett.
És
meg van számodra az Istentől elrendelt teljesség,
ami csak a tiéd, ami soha nem lesz az enyém. És az a teljesség, ami az enyém, az soha
nem lesz a tiéd. Mert az én helyem az enyém, a tiéd pedig a tiéd. Neked arra kell
törekedned, amit Isten neked tervezett, amit
Isten neked adott, amibe téged akar helyezni Isten.
Ha
ezt megérted, akkor soha nem leszel irigy a másikra. Nem leszel irigy arra, hogy ő új
autóval jár, és vastag arany nyaklánc van a nyakában, és szép öltöny van rajta,
és van három, és négy lakása, és jól menő vállalkozása. Nem leszel irigy rá,
mert neked meg van Istentől a számodra elrendelt teljesség is, és neked ebbe kell
belekerülnöd.
Sokan
megismerték az Igét, gyülekezetbe járnak, és szolgálatba is állnak, de a rendszer,
amiben gondolkodnak, nem a Szellem gondolata,
hanem a test gondolata bennük. Megnézzük:
Ésaiás 55/8 Mert nem az én gondolataim a ti
gondolataitok, és nem a ti útjaitok az én útjaim, így szól az Úr!
9. Mert amint magasabbak az egek a földnél,
akképpen magasabbak az én útjaim útjaitoknál, és gondolataim
gondolataitoknál!
Én
hosszú évekig úgy gondoltam, hogy Isten gondolatai valahol ott fent vannak, messze,
elérhetetlen távolságban, én meg itt a földön vagyok. De ez az Ige nem arról szól,
hogy nagy közbevetés van közöttünk, hanem arról szól, hogy ez nem elérhetetlen,
kifürkészhetetlen gondolkodásmód, ahogy Isten gondolkodik, hanem szellemi, amihez
nekünk fel kell emelni a mi gondolatainkat.
A
te gondolkodásmódodat fel kell emelni Isten
szintjére. Fel kell emelni, úgy is mondhatnám egyszerűen, hogy úgy kell
gondolkodni, ahogy Isten gondolkodik. Megy-e
ez egyik napról a másikra, vagy egyik Igéből a másikra? Ezt meg kell tanulni, mert
egy kicsi gyermek, két-három éves sem úgy gondolkodik, mint a szülei. Fel kell
növekednie, meg kell erősödnie, és sokat kell tanulnia.
Nem
egy-két gondolatról van itt szó, hanem egy gondolkodás
rendszerről, egy mentalitásról. Jó, ha tudod, hogy vannak időnként olyan időszakok,
amiken keresztülmész, nehéz helyzetek, miközben növekszel.
Nem
feltétlenül rossz ez számodra, lehet ez jó dolog is, ha te jó dolgot hozol ki belőle.
Ha helyes a hozzáállásod, a
gondolkodásrendszered, helyes a mentalitás, amiben élsz, akkor ez egy nagyon jó,
pozitív dolgot hozhat elő belőled. Mit? Azt, hogy téged éretté, és felnőtté tesz.
A
pusztaság nem az a hely, amit utálni kell, hanem az, amin gyorsan keresztül kell menni. És csak rajtad áll, hogy mennyi időt töltesz el ezen a
helyen. Nem Istenen múlik. Tizenegy nap a pusztában nem egy hosszú idő.
Ha
rendelsz egy kávét a kávézóban, és tizenegy nap után hozzák ki, az egy hosszú idő.
De az életednek a folyását tekintve, élsz hetven, nyolcvan, száz évet, ehhez
viszonyítva ez jelentéktelen kis idő. Mégis elegendő arra, hogy te megtanulj ott
valamit.
Talán
te is feltetted már a kérdést, hogy miért tart olyan sokáig, hogy birtokba vegyük
azt, ami a miénk Krisztusban? Jó buktató lehet, de legtöbbször nem az ismeret
hiánya, nem a hit nélküliség az akadály, hanem nem tudjuk azt az ismeretet, ami
nékünk van, jól, helyesen működtetni.
Van
úgy, hogy az embernek van hite és kijelentése, és az mégsem működik. Van olyan, ír
róla a Biblia, nem is egy helyen. Lehet neked kijelentésed,
annyi él abból, amennyit megcselekszel,
semmivel sem több.
Ír
az I. Korinthus 13-ban arról, hogy hegyeket
mozgató hited lehet. Hogyan lehet valakinek hegyeket mozgató hite? Úgy, hogy csak a
fejében hisz? Nem! Hanem a szívében hisz.
Mégis azt írja az Ige, ha nem jársz szeretetben,
az, semmit nem ér.
Nem
kell mindent az ördögre fogni, az ördög le van
győzve! S ha valamit akarsz üzenni az ördögnek, írd rá a cipőd talpára, és dobbants kettőt,
hogy ott elolvashatod ördög. Ez a gondolkodásmód kell, hogy legyen benned. Ez a hatalmi hely, ahová Isten téged elhelyezett.
Az
áldások akadályai sokszor mi magunk vagyunk.
A zsidók nem az ellenségeik miatt voltak negyven évet a pusztában, hanem saját maguk
miatt, mert a gondolkodásmódjuk, az
berögzött a pusztában. Egy pusztaságbeli
mentalitásuk volt, és ez tartotta kint őket.
Az
elméd nagyon fontos, ha azt szeretnéd, hogy az
életed jó irányba menjen, akkor helyesen kell gondolkodnod. De mit jelent ez? Azt
jelenti, hogy úgy kell gondolkodnod, ahogy Isten gondolkodik.
Példabeszédek 23/7 Mert amiként az ember
gondolkodik magában, olyan is valójában.
Egy másik fordítás azt mondja, hogy: amint az ember gondolkodik saját magáról, ő az
maga.
Tehát,
amiképpen te gondolkodsz saját magadról, hogy ki vagy te, hol vagy te, milyen vagy te,
olyan vagy valójában. Nem olyan, amit a másik mond rólad, ahogy a másik lefest
téged, hanem amint te gondolkodsz saját
magadról, olyan vagy te valójában.
Az
vagy te. Lehet, hogy elkeseredtél abban, amiben vagy, de én bátorítalak ma téged, hogy ne csüggedj el, mert
Isten türelmes veled, Ő mindent tud a kezdettől, a végéig, és Ő kész dolgozni
veled, és rajtad, ha te is kész, és hajlandó vagy erre.
Ha
van benned készség, és hajlandóság arra,
hogy tízen…, és sok év után is megváltoztass
dolgokat a fejedben, Isten is kész rá. Senki nem állhat közéd, és az áldásaid
közé, ha Isten szíve szerint teszed, azt, amit teszel. Nincs akadály. A sátán nem
akadály. Isten munkáit a sátán nem tudja leállítani, hazugság ez.
Hogyan
tudná a sátán leállítani Isten munkáját? Sehogy, le van győzve! Miért gondolkodnak az emberek
úgy, hogy az ördög így és úgy, a sátán így keresztbe tesz nekem, úgy keresztbe
tesz nekem, de ez egy hazugság, ez egy ördögi gondolkodás. Ez nem igaz, ha te a
helyeden állsz Krisztusban.
Ha
te elfoglalod a hatalmi helyedet, ha te Istentől
hallasz, és azt megcselekszed, senki nem állhat ellened. Isten
munkáját nem az ördög akadályoztatja, hanem a keresztények azáltal, hogy nem foglalják el a helyüket, azáltal, hogy helytelenül gondolkodnak, és ezáltal
helytelenül hisznek.
Ez
nem vád feléd, vagy felém, hanem egy felszólítás,
hogy változzunk meg. Szánjuk oda magunkat Isten Igéjének, mert nincs más, ami győzelemre
vinne bennünket, csak az, ha odaszánjuk magunkat
az Igének, és az Ige uralkodik felettünk.
Uralkodni
kell az Igének felettünk, a sátán pedig le van győzve, nem képes ellenállni
nekünk, győztesek vagyunk Krisztusban. Hallelúja! Ha egy magasabb rendű életet szeretnél, akkor az
elmédet egy magasabb szintű dologra kell helyezned.
Kolosse 3/2 Az odafel valókkal törődjetek, nem a földiekkel.
Mit
jelent ez? Hogy egész nap a mennyországról kell gondolkodnod? Nem! Azt jelenti, hogy
neked egész nap helyesen kell gondolkodnod.
Csak akkor lesz helyes a beszéded, a szavaid és a hited, ha helyesen gondolkodsz.
A
hit a szívedbe
az elméden keresztül jut be. Most is, ahogy
hallgatod a prédikációt, hallgatod az Igét, az elméden keresztül kerül a szívedbe.
Vannak esetek, amikor szellemből-szellembe, hitből-hitbe szólunk, de az elméd az ajtód, amin keresztül a szívedbe
jut.
Pál
apostol nem hallgatta a tanításokat, ő kijelentésben
kapott sok mindent Istentől, ez egy különleges dolog. De te és én hallgatjuk a tanításokat, hallgatjuk az Igét,
hallgatjuk a prédikációkat, olvassuk a Bibliánkat és így az elménken keresztül, bejut a szellemünkbe, a szívünkbe. Ez az út. Az
elmédnek tökéletesen meg kell újulnia Isten Igéje által.
Amit
a Krisztus nélküli életedben éltél és tettél, azt azzal töltötted, hogy megtanulj
helytelenül gondolkodni. Elmondom neked, hogy
míg nem kerültél ide a gyülekezetbe, addig az ördög kiképzett téged a világban,
hogy hogyan kell helytelenül gondolkodni.
Ahogy
bekerültél a gyülekezetbe, elindultál az úton, amin most is rajta vagy, és haladsz a
teljesség felé. Sok keresztényt látok,
akinek sok igei ismerete van, de a rendszer,
amiben gondolkodik az nem újult meg. Pedig csak akkor fogod Isten tökéletes akaratát meglátni az életedre, ha megújul a gondolkodásmódod.
Efézus 4/23 Megújuljatok pedig a ti elméteknek
szelleme szerint,
Az
elméd szelleme szerint megújuljál.
Bővített fordítás szerint így hangzik: Folyamatosan, állandóan újítsátok meg a ti
elméteknek szellemét, azáltal, hogy egy megújult gondolkodásbeli és szellemi
beállítottsággal, vagy magatartással álltok.
Írja
az Ige nekünk, hogy folyamatosan, állandóan
újítsátok meg a ti elméteknek szellemét. És nincs ott zárójelbe, hogy ha már
három éves keresztény vagy, akkor neked ezzel már nem kell foglalkozni. Mert te már
úgy véled, teljes férfiúi korra jutottál három éves kor után, a
gondolkozásmódodban. De nem tartasz ott.
Sokszor
a pusztaság a bensőnkben van, ki vagy száradva, nem vagy boldog, kimerült vagy,
fáradt vagy, a te belső életed egy pusztaság, a gondolatvilágod és a magatartásod
nem helyes, akkor te egy pusztaságban élsz.
Előadhatod
külsőleg szépen, hogy te belül milyen jól érzed magad, és tudod magadról a képet
festeni a másik előtt, hogy te mennyire szellemi vagy, de saját magad csapod be. Az alázatos szívű, helyesen ítéli meg a saját
helyzetét Isten előtt, a képességeit is, és azt is, hogy hol áll hitben.
És
neked nem kell letagadnod a fájdalmakat a testedben, nem kell letagadnod, hogy nincs
túláradó bankszámlád, nem kell letagadnod a látható dolgokat, nem kell letagadnod,
hogy ezek nincsenek jelen az életemben. Neked azt kell mondanod, amit Isten Igéje mond: Én áldott vagyok, én győztes vagyok, én
gyógyult vagyok, én erős vagyok Krisztusban!
Az
emberek nem gondolkodnak így magukról, mert a látható
körülményekre tekintenek, pedig ha csak őszintén megnézed a saját helyzetedet, és
most itt a teremben saját magadba néznél, vagy magadra néznél egy kicsit, akkor
láthatnád azt, hogy te mennyire áldott vagy.
Mert
van itt egy gyülekezet, van itt egy közösség, ahol tanítják neked Isten Igéjét hétről-hétre.
Minden héten eljöhetsz ide ingyen, és felépülhetsz, és felnövekedhetsz. Áldott ember vagy. Tudod mennyi
milliónyi, milliárdnyi ember van kint a világban, akiknek nincs meg ez a lehetőségük?
Ne
mond azt, hogy te nem vagy áldott. Igenis áldott
vagy, és ha még meglátod Isten Igéjében azt a teljességet, amibe téged Isten
belehelyezett, akkor örvendezel és kiáltozol, hogy hallelúja áldott vagyok! Gyerünk, tűzzel tudsz kiáltani.
Áldott vagy, amit be tud fogadni az elméd,
abban hinni is tudsz, fel kell emelni a
látásod.
Mi
folyik most a bensődben, ez határozza meg az
idődet a pusztaságban. Ez határozza meg azt, hogy tizenegy nap lesz, vagy évek, amíg
a száraz, kietlen helyen leszel. Elmondom a pusztaságról, hogy sok kereszténynek hamis hitben van. Azt gondolják, hogy ők mennyire
hitben állnak, mert történnek velük természetfeletti jó dolgok Istentől, és ez csodálatos dolog.
De
tudod-e, hogy a zsidók a pusztaságban csodákat láttak, és éltek meg? A természetfeletti mannát ették, a
természetfeletti vizet itták a sziklából. Látták korábban a tíz csapást
Egyiptomban, és látták a tengert kettéválni, és éjjel tűzoszlop volt felettük,
és nappal felhőoszlop volt felettük. Istennek a csodáiban éltek, és jártak. És
mégis elhullottak a pusztában.
A
teljességnek a helye az, a hely, ahová téged
Isten belehelyezett. Jó dolog az, hogy vannak csodáid, és vannak megtapasztalásaid,
dicsőség Istennek. De van az a hely, ahol
neked több van, mint elegendő, ahol túlcsordulsz.
Van-e erről látásod? Ha még nincs a mai napon, akkor kapsz erre egy látást.
Ha
nem azon gondolkodsz, hogy ki lenne az, aki befizetne engem Izraelbe, hanem azon
gondolkodsz, hogy jaj, ki legyen az, akit én
befizetek Izraelbe? Ez az a hely, amikor nem azon gondolkodsz, hogy vajon Isten kit
fog használni, hogy megáldjon engem, vajon milyen csatornán keresztül fog Isten engem
megáldani?
Ha
a teljesség helyén vagy, akkor azon
gondolkodsz, hogy vajon Isten mit akar, hogy én kinek adjak, mit adjak, és mennyit
adjak? Hogyan tudok áldás lenni más számára?
Ez a teljességnek a helye.
Ezért
mondja Jézus azt, hogy jobb adni, mint kapni, mert amikor te ezen az adás helyén vagy, akkor a túláradás helyén vagy. Jó dolog kapni, én
örvendezek mindig, amikor valamit kapok, bármi legyen az. Nagyon jó dolog ez, de még jobb dolog adni. Hallelúja.
Ráadásul,
amikor én adok valamit, akkor az, számomra nagyobb
áldás, mint aki azt kapja, mert én annak a sokszorosát
fogom aratni. Adok tíz egységet valakinek, akkor az egy tízes neki, és én a
tíznek a sokszorosát fogom aratni. Nekem nagyobb áldás az, ha én adhatok.
Tudsz-e
úgy gondolkodni, mersz-e így gondolkodni,
hogy autókat ajándékozol oda azoknak, akiknek szükségük van a szolgálathoz autóra.
Mondod, hogy jaj csak a számláimat tudnám kifizetni pásztor, nem tudod, hogy milyen
helyzetben vagyok.
Nem
tudom milyen helyzetben vagy, Isten tudja ezt, és nem vagyok a helyzetedben, de azért
prédikálok ma erről, hogy felkavarjam az érzelmeidet, hogy ne süllyedj bele az önsajnálatba. Ez egy nagyon veszélyes ellenség, amikor sajnálod magad, és a sebeidet
nyaldosod. Ez nagyon rossz dolog.
Meg
kell ismerned Őt személyesen. És amikor arról beszélek, hogy meg kell ismerned Őt,
akkor arról beszélek, hogy meg kell ismerned a Személyt. Amikor olvasod a Bibliádat,
vagy a tanítást hallgatod, akkor ismeret jut el hozzád, látod a betűt, és a betűt
olvasod, de nagyon jól tudjuk azt, hogy a betű
önmagában megöl, a Szellem viszont
megelevenít.
Neked
nem csupán a betűt kell megismerned, az Igéket, hanem meg kell ismerned a Személyt,
aki azt a betűt adta neked. Az írott Ige, amit Logosznak nevezünk, az önmagában nem
él. Ha a Bibliád a polcra fel van téve, az nem hoz sok áldást neked, sőt még akkor
sem, ha az asztalodon ki van nyitva.
Viszont,
amikor kimondod az Igét, akkor az, az Ige, élővé válik számodra, így az Ige a Rhema,
azzá válik, amivel Isten tud dolgozni. Mert
te kimondtad az Ő Igéjét. Meg kell Őt ismerned személyesen. Van, aki tud Igéket
idézni, és mégis arrogáns, kevély, és büszke, felfuvalkodott és türelmetlen,
pedig tudja az Igéket. Miért van ez így?
Mert
nem ismerte meg Őt. Ismeri a betűt, de nem ismerte meg Őt, aki a betű mögött áll. A
Szellem megelevenít. Ha ismered Őt, személyesen, akkor sokkal könnyebb szeretetben
járnod, mert tudod azt, hogy Ő hogyan viselkedne abban a helyzetben, amiben te éppen
vagy. Ezért Őt kell megismerned. Természetesen a betűn keresztül ismered meg Őt,
ahogy tanulmányozod az Igét, de a Szellem által neked eleven kell, hogy legyen az Ige.
Lehet,
hogy a nagy Ige ismeretedet mutogatod mindenki felé, de odahaza türelmetlen vagy a
gyermekeddel, és türelmetlen vagy az anyósoddal. És bocsássatok meg a kifejezésért,
de lehet, hogy bunkó vagy a férjeddel, vagy a feleségeddel. Nem attól szellemi valaki,
hogy a gyülekezetben felemelt kezekkel imádja és dicsőíti Istent, és jó képet fest
így magáról.
Annyira
vagy szellemi, amennyire odahaza a családoddal szellemi vagy, semmivel sem
vagy felnövekedettebb. Ahogy odahaza viselkedsz, az a maximum, ahová el tudsz jutni,
ezért nagyon figyelj arra, hogy odahaza hogyan
viselkedsz. Amikor senki nem lát, nem lát a pásztorod, és aki melletted áll,
amikor csak Isten lát téged. Legyél őszinte magaddal, mert be tudod csapni saját
magadat, ha erről helytelenül gondolkodsz.
Tudjuk
az I. Korinthus 13-ból, hogy mit ér az ismeret szeretet
nélkül. Hogyan lehet ezt megváltoztatni, még mindig erről van szó. Mindenki
által ismert Ige a…
Róma 12/2 És
ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújítása
által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, megengedő és tökéletes
akarata.
A bővített fordítás szerint is felolvasom, kérem a türelmeteket, és
a figyelmeteket: Ne váljatok hasonlóvá ehhez a
világhoz, e korszakhoz, mely a külső, felületes szokásai szerint van alakítva, és
azokhoz illeszkedik. Hanem alakuljatok át, változzatok meg a ti elméteknek teljes
megújítása által, annak új eszméi, új állásfoglalásai által, hogy
bebizonyosíthassátok magatoknak, mi az Istennek jó, elfogadó, és tökéletes akarata,
sőt még azt a dolgot is, ami jó, elfogadható, és tökéletes a ti számotokra, az Ő
szemében.
Ámen!
Ha van lehetőséged, akkor hallgasd ezt az Igét vissza, és elmélkedj ezen.
Egy másik fordítás úgy mondja: újítsd meg az elmédet, Isten szavaival.
Az
elméd megújítása nélkül, nem tudod
felfogni, hogy mi Isten akarata. Az elméd megújítása nélkül nem fogod látni, hogy mit tett érted Krisztus a golgotai keresztfán az
Ő halálában, feltámadásában.
Az
Ige egy tükör, ahogy szoktuk mondani, te olyan vagy, amilyennek le vagy írva a
Bibliában. Soha nem kellene azt mondanod, hogy nem tudom, hogy mit tegyek. Mert a Biblia
azt mondja rólad, hogy Krisztus értelme van
benned. A Biblia azt mondja rólad, hogy a Szellem
teljessége van benned, és elvezérel téged minden igazságra.
Soha
nem kellene azt mondanod, hogy összezavarodott vagy, nem tudod, hogy mit tegyél. Lehet,
hogy a fejedben nem tudod, de ha vennéd az időt, és a fáradtságot, és leülnél, és
odafigyelnél a szellemedben, ahol tudod, hogy mit kell tenni, akkor megtudnád a fejedben
is.
Meg
kell tudnod a Szellem hangját meghallani a bensődben,
a bizonyosságot. Mert e nélkül soha nem fogsz eljutni arra a teljességre, amiről ma
prédikálok. Ha nem tanulod meg a Szellem vezetését, ha nem tanulod meg a Szellem
hangját követni, és megcselekedni azt, amit Ő mond, nem fogsz eljutni arra a teljességre.
Életbevágóan fontos egy kereszténynek Isten által vezetve lenni. Ha mondhatnék
három, vagy négy dolgot, ami legfontosabb a keresztény ember számára, ez biztos benne
lenne az első háromban.
Isten
szavát meghallani, és megcselekedni azt, amit Ő mond! Miért? Mert
Jézus mondta ezt, amikor hozta a kősziklás példát, és a viharos példát. A siker
emberéről beszélt, mert azt mondta, hogy aki hallja,
és megcselekszi a beszédeket, az bölcs.
Milyen a bolond? Aki hallja, és nem cselekszi meg.
Neked
hallanod kell Istentől, hallanod kell, hogy
milyen döntéseket hozzál. Az Igének kell,
hogy meghatározza a gondolatvilágodat, nem a tapasztalataid, nem az elmúlt éveknek a
tendenciái, nem a körülményeid, nem érzékelhető dolgok. Csak így tudsz hitben
járni a látható körülmények ellenére is, ha te megalapoztad magad a gondolataidban, és megalapoztad a szíved Isten Igéjében.
Csak
az, hogy idejársz minden vasárnap, és hallgatod az egy órás tanításokat, annak
alapján nem fog megváltozni a gondolkodásmódod. Ez egy alap dolog, az, hogy valaki hűségesen,
minden héten gyülekezetbe jár, ez nem egy
extra dolog, ez egy alapvető dolog, ami létezik
Krisztusban, a legtermészetesebb dolognak kellene, hogy legyen.
A
napi tevékenységednek a része kellene, hogy legyen az, hogy Isten Igéjével foglalkozol, és amikor itt vagy
vasárnap, ez egy ünnepnap. Dicsőség Istennek. Itt Istent imádjuk, dicsőítjük.
Néhány
emberben a dicsőítés alatt nem tudom mi zajlik, mintha depresszióban lenne. Az
örvendező daloknál is a fejét lehajtva, szomorúan néz maga elé. Miért? Hiszen
ünnepelünk itt, ünnepeljük Jézust! Dicsőség
neki, hogy az Ő áldásainak teljességében
járhatunk.
Senkit
nem ítélek meg, nehogy valaki félreértse, bár attól még nem leszel szellemi, hogy
felemeled a szemed, és könnyeket hullatsz, Isten a szívedet
nézi.
Viszont
a viselkedésed, a látható dolgok elárulnak
valamit arról, hogy mi van benned. Azt gondolják egyesek, hogy – pásztor, nekem ne
mondd meg, hogy hogyan imádjam Istent, úgy imádom, úgy dicsőítem, ahogy akarom.
De
a Biblia nem ezt írja. Az imádságról pl.
azt írja a Biblia, hogy neked helyesen kell
imádkoznod, hogy legyenek eredményeid. A dicsőítésről pedig azt írja, hogy neked úgy
kell dicsőítened Istent, ahogy azt a Biblia
mondja, nem úgy, ahogy te akarod. Úgy is teheted, de nem lesznek eredményeid.
Amikor
az egész gyülekezet örvendezik, hálaadásban van, és dicsőítésben, akkor neked
ehhez csatlakoznod kell, hogy a Szellem egységében
felemelkedjünk. Egyképpen gondolkodjatok, írja a Korinthusi levélben a gyülekezetnek
Pál apostol. Egy legyen a mentalitásotok, egy legyen a gondolkodásmódotok, ugyanaz
legyen, egységben.
Nem
arról van szó, hogy neked vigyorognod kell állandóan, mutatni azt, hogy te milyen
szellemi vagy. Hanem arról van szó, hogy egész héten legyen személyes kapcsolatod Istennel, egy bensőséges
kapcsolat, és amikor idejössz vasárnap a gyülekezetbe, akkor nem azzal kell, hogy
elteljen az első fél óra, hogy valahogy ráhangolódjál az alkalomra, hanem azzal
telik el az első perc, hogy mikor kezdünk már, és mikor emelhetem fel a kezem
Istenhez, és mikor örvendezhetek már.
Nagy
különbség, mert sok keresztény úgy jár a gyülekezetbe mindenütt a világban, hogy
kell nekik fél óra, vagy egy óra, mire bemelegszenek, és ráhangolják magukat
Istenre. Vagy azt mondod, hogy alig vártam, hogy vasárnap legyen, hogy újra feltöltődjek.
Valóban sokak számára ez így van, a csecsemőknek,
és a gyermekeknek.
De
a felnőtt keresztény, az érett ember egész
évben ebben van, és az imádata, az a túlcsordulás
itt a gyülekezetben a szentek közösségében. Hallelúja.
Korinthus II. 10/5 Lerontván okoskodásokat és
minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden
gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;
Mit mond ez az Ige egy másik fordítás szerint: Engeded, hogy Isten Igéjének az ereje
megváltoztassa, saját akaratodból, lerontva okoskodásokat, és képzelődéseket,
amelyek felmagasztalják magukat Isten ellen.
Hallelúja!
Ha nem teszed ezt, testi és egy átlagos hívő
maradsz. Minél inkább testi vagy, annál inkább rossz döntéseket fogsz hozni, és
egy-egy rossz döntés, akár évekre visszavethet
téged. Minél inkább szellemi vagy, minél
inkább Isten szerint gondolkodsz, annál inkább helyes és jó döntéseket fogsz hozni,
és ez meggyorsítja az utadat. Hallelúja!
Példaként
hozom fel, hogy ha egy rossz iskolába iratkozol be, és egy rossz szakmát tanulsz, nem
azt, amit kellett volna, akkor ez évekre meghatározhatja az anyagi bevételeidet, és az
egzisztenciádat. Ugyanakkor csak azáltal, hogy egy jó
szakmát tanulsz, és egy jó munkahelyet tudsz magadnak szerezni, sokkal könnyebbé
válhat az életed.
Vagy
egy másik, egy érzékenyebb példa: belekerülsz egy rossz kapcsolatba, és egy rossz
házasságba, évekre visszavethet téged. Ugyanakkor, ha belekerülsz egy Istentől
rendelt jó kapcsolatba, csupán az, hogy az illető a házastársad,
csupán ez önmagában áldásokkal tud téged betölteni. Mert egy olyan helyen vagy, egy
olyan emberrel, egy olyan közösségbe, ahonnan átragad az ő kenete terád. Ez
meggyorsítja az utadat.
Az
újteremtésnek legnagyobb áldása, ha a megigazultságban meg van alapozva, és egy
megigazultság tudatra tett szert, ha tudja azt,
hogy ki ő Krisztusban. Ez a legnagyobb áldás.
A megigazultság tudat magabiztossá tesz, hogy
te Istenhez tartozol, és semmi nem árthat neked.
Ennek
ellenére sok keresztény bűntudatban van.
Abban a tudatban van, hogy ő bűnben van. Abban a tudatban van, hogy ő gyenge, gyengeség tudatú sok keresztény, félelem
tudatú sok keresztény, és elutasítottság tudatú sok keresztény nemzedékek óta.
De
ez itt ma megtört feletted, és elvégeztetett. Az az igeidő, hogy volt, van, vagy lesz,
ez a legnagyobb segítőd az életben, vagy a legnagyobb ellenséged lehet. Meg kell
tanulod, hogy mit tett érted Krisztus, és
hogy milyen igeidőt használj saját magaddal
kapcsolatban.
A
testi gondolkodás nem más, mint az által
élni, amit látsz. Amikor a Biblia testiségről
ír, akkor legtöbbször arra gondolunk, hogy ez egy magatartásforma, egy
viselkedésforma. De valójában a testiség elsősorban inkább egy gondolkodásforma, mert annak a következménye az,
hogy te hogyan viselkedsz.
És
amikor szellemi emberekről beszélünk, akkor
arra gondolunk, hogy azért szellemiek ők, mert szellemi módon viselkednek. Ez így van,
de miért tudnak szellemi módon viselkedni? Mert Szellem szerint gondolkodnak. Szellem
által gondolkodnak, úgy gondolkodnak, mint Isten. Ugye nem vagy még fáradt, bírod ezt
hallgatni?
A
szellemi gondolkodás azt jelenti, hogy úgy
gondolkodsz, mint maga Isten. Ha hústest
szerint gondolkodsz, akkor az szeret téged kétségekben látni, és szeretsz kritizálni
másokat, és szeretsz rámutatni mások gyengeségeire. Amikor Szellem szerint gondolkodsz, akkor a másikban
mindig azt keresed, és arról beszélsz, és arról teszel bizonyságot, hogy milyen jó
dolog van őbenne, nem pedig a hibáira mutatsz rá.
Amikor
más előtt rámutatsz valakinek a hibáira, mindig a hústestben való gondolkodásod
eredménye ez, és nem szeretetben jársz. A
hústestben gondolkodó ember szeret mást kritizálni, pedig gyűlöli azt, amikor őt
magát éri a kritika. Pont fordítva kellene, hogy legyen, örülnöd kellene az építő jellegű kritikának. Nem az elítélő
kritikának, hanem az építő jellegűnek.
A
hústest mindig irigykedik, mindig féltékeny. Azt mondja a másikról, hogy ez biztos
összelopta, azért van neki. Összelopkodta. És azt mondja, hogy te soha nem fogsz
eljutni a teljességre. A Szellem pedig azt mondja, hogy képes vagy rá, neked is
lehetséges ez, te vagy a következő. Ámen!
Ha
testi módon gondolkodsz, soha nem leszel elégedett. Lassan be is fejezem, de van még
bennem egy történet, amit én nagyon szeretek. Ábrahám hajlandó volt arra, hogy
feláldozza fiát, Izsákot a Mórián. Másfél héttel ezelőtt ott álltunk ezen a
helyen egy pár emberrel, ami a világ közepe, Jeruzsálem közepe.
A
történetet mindenki ismeri, Isten próbára teszi Ábrahámnak a hitét, és azt mondja
neki, hogy az ígéret gyermekét, aki felöl olyan sokáig hitben állt, öld meg, áldozd fel énérettem. Gondolkodik az ember azon,
hogy, hogy volt erre képes Ábrahám? Ha belegondolsz ebbe, hogy lehetett hajlandó erre
Ábrahám, hogy a saját fiát feláldozza Istenért?
Az
I. Mózes 22. fejeztében olvasod ezt, látjuk ott, hogy Isten ezt megparancsolta neki, ez
egy háromnapos út volt onnan, ahol lakott
Ábrahám, hogy eljusson arra a helyre. Azt írja az Ige, hogy azonnal, hajnalban felkelt
Ábrahám, és elindult erre az útra, hogy feláldozza a fiát.
Ahogy
pár hónappal ezelőtt ezt olvastam, elgondolkodtam rajta, hogy ha valami ilyesmi dolgot
kellene nekem tennem, és három napos útról van szó, biztos nem kelek fel hajnalban.
Hanem alszom legalább 9-10 óráig, addig is együtt vagyok a fiammal, és minél inkább
elhúzom az időt.
Ábrahám
nem így tett. Miért volt képes Ábrahám ezt megtenni? Miért Ábrahám hite, a mi
példaképünk? Miért Ábrahámféle hit van bennünk? Azért, mert ő helyesen gondolkodott erről a dologról. A Zsidó
levélben mondja nekünk, hogy ő hogy gondolkodott, hogy Isten mond nekem valamit, én azt megteszem, és pont.
És
nem variálok az elmémben, nem tekintek a láthatókra, nem tekintek az érzékelhetőkre,
nem tekintek arra, hogy ez nekem mibe kerül, hanem megteszem.
Tudom, hogy Istennek ezzel valami terve van, és
az csak jó lehet számomra.
Ismerjük
a történetet, elindultak, a gyermek megkérdezte, hogy hol van az áldozati bárány,
nem mondta Ábrahám, hogy te vagy az, fiam. Hanem azt mondta neki, hogy Isten majd
gondoskodik az áldozatról. Ahogy elkészült az oltár, feltette a fiát, kész lett
volna feláldozni a gyermeket, akkor szólt az angyal, és tudjuk a folytatást.
Miért
volt Ábrahámnak ilyen hite? Mert nem volt beszennyezve az ő hite, hitetlenséggel. Az
ő hite tiszta volt, mert helyesen gondolkodott.
A
mi elménkben úgy van ez a történet, mint amikor egy Hollywoodi filmet lerajzolnak előttünk,
ahogy lefestik a gyermekeknek szóló rajzfilmeket. Hogy amikor Isten szól Ábrahámnak,
akkor Ábrahám elkezd izzadni, és térdre esik és – jaj Uram, bármit csak ezt ne!
És akkor hosszú vívódáson keresztül Ábrahám ráveszi saját magát arra, hogy
végül is elinduljon. Így van a kép előttünk, de nem így történt.
A
Biblia nem ezt írja. Ábrahámnak azért volt a hite
erőteljes, mert helyesen gondolkodott.
Olvassuk a Zsidó levélben, hogy Ábrahám úgy gondolkodott, hogy Isten képes az ő fiát
feltámasztani a halálból is. Ő így
gondolkodott, helyesen gondolkozott, és mivel helyes volt a gondolkozásmódja, ezért a
hite nem volt beszennyezve kétségekkel. Nem volt beszennyezve a hite félelmekkel,
kilátástalansággal, nem volt beszennyezve a hite kérdésekkel, hogy akkor mi lesz,
hogy lesz?
Hanem
helyesen gondolkozott, - ha Isten ezt kérte, megteszem. Legtöbbünkhöz, ha Isten
szólna valami hasonlót, nem ilyen, de valami jelentőségteljes dolgot, legtöbbünk
fontolóra sem venné azt, hogy megtegye. Mert úgy gondoljuk, hogy ezt biztos nem Isten
mondta.
Nem
lehetséges, hogy Isten ilyet kér tőlem, hogy ekkora összeget adományozzak valakinek?
Vagy adjam oda az új öltönyömet valakinek? Vagy valakit áldjak meg egy autóval? Nem
lehetséges, hát most kaptam azt az autót, és variálsz, és azon gondolkodsz, hogy
lehetséges az, hogy Isten azt mondja, hogy tankoljam tele az ő autóját? Hát az én
autómat is alig tudom megtankolni.
Legtöbbünk
fontolóra sem venné az elméjében azt, amit Isten mond, ezért a hite nem tud működni.
De Ábrahámnak a hite tiszta volt, pedig sokkal kevesebb ismerete volt Istenről és az
Igéről, mint nekünk. Mi az a nemzedék vagyunk, amikor a kijelentések ezerszámra érkeznek hozzánk.
Ábrahámnak nem volt Bibliája, Ábrahám nem hallgatott prédikációkat minden héten,
mégis, ami hite volt, az tiszta volt.
Tehát
nem arról van szó, hogy neked hatalmas hitet kell kiépítened, persze erről is, hanem
arról van szó, hogy ami hited van, azt használd, az legyen tiszta, legyen kétségek nélküli. Az legyen
olyan, ami erőteljes. Amiben nincs félelem.
Hallelúja!
Legyen
ismereted a betűből nagy, a Szellem által, ismerj meg sok Igét, és ismerd meg Őt. Gondolkozz az Ő szíve szerint, és ne gondolkodj
úgy, hogy ráteszem valakire a kezem, és az nem gyógyul meg. Ne így gondolkodj, hanem
úgy, hogy mi lesz, ha ráteszem arra az emberre a kezem, és ő meggyógyul, mit fogok
tenni a sok emberrel, aki utána érdeklődőként hozzám jön, meg ahhoz az emberhez?
Mi
lesz akkor a sátán hordáival, ha az, az ember meggyógyul és kikel a tolókocsiból? A
sátán hogy meg fog ijedni, amikor a vaknak a szeme megnyílik. Mikor kinő a csonka kéz,
és meggyógyulnak a derék és szívfájdalmak, és a daganatok eltűnnek. Mi lesz akkor?
A sátán, hogy össze fogja a térdeit kocogtatni? Hallelúja!
Így
gondolkodj, és ne úgy, hogy mi lesz akkor, ha nem? Mi lesz akkor, ha csődöt vallok?
Isten Igéje soha nem vall kudarcot. Hallelúja! A te hited legyen helyes, igei és
bibliai. Kérlek benneteket, álljatok fel most, és imádkozzatok velem együtt,
kövessetek ebben az imában:
Elme, gondolatok, hatalmat veszek felettetek a Jézus
nevében. Jézus nevében megparancsolom, hogy a félelem és hitetlenség gondolatai
helyett, azokat a magasabb gondolatokat gondold, amik Isten gondolatai. Azokat a magasabb
utakat járd, amik Isten útjai. Drága Jézusom, hatalmat vettem az elmém felett, mint a
Főpapom, a kezedbe adom azt. Hintsd meg az elmémet a szent vérrel, és te elevenítsd
meg az elmémet. Add nekem a te gondolataidat, mert én azokat a magasabb gondolatokat
akarom gondolni, amik a te gondolataid. Nyisd meg az én elmémet, lehelj rá a Szent
Szellemed által, olvaszd bele az én elmémet a tiédbe, hadd forrjon össze az én
elmém a tiéddel. Hogy a te gondolataidat gondolhassam mindenkor. A szellemem szemeinek
megparancsolom, hogy lehulljon róluk a lepel, a Jézus nevében, és lássanak. A
szellemem füleinek megparancsolom, hogy megnyíljanak, és halljanak. Így teljes
betekintést kapok Isten útjaiba, az Ő szándékaiba, az Ő terveibe, az Ő gondolatába,
és akaratába. Jézus hatalmas nevében. Ámen!
Dicsőség
Istennek! Hallelúja.
A függőleges vonallal jelölt
részek más fordításból származnak.
/Köszönjük az Úrnak Ibolya testvérünk munkáját, aki a
Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./