2011.05.04.

   A SZAVAID EREJE 2.

Jegyzet Jim Sanders tanításából
  2011. május 01.

A mai napon arról tanítok, hogy áldásokra hívott el minket az Úr, és arra, hogy ti is áldjatok. Lehet, hogy van, aki nem tudja, hogy arra hívott el minket az Úr, hogy áldottak legyünk, vagy valaki azt mondja, hogy ő már áldott, de még nem vagyunk ahhoz túl korosak, hogy még áldottabbak legyünk, ha valaki úgy érzi tehát, hogy ő már áldott, még további áldásokat is vehet magához.

Istentől életünk különböző területeire más és más áldásokat vehetünk el, mint ahogy különböző népcsoportok és fajok is léteznek. Úgy gondolom, hogy minden lehetséges áldását még egyikünk sem vette el Istentől, és nem is járunk benne. Ezért folytatjuk a szavak erejéről szóló tanítássorozatot a…

Jakab 3/2 Mert mindnyájan sok dologban vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.

Az ember tarthatja magát csecsemőkorúnak, vagy felnőtt korúnak, mindegy, hogy hová sorolja magát, a kívülállók megállapítják ezt a szádból, abból, hogy mi jön ki a szavaidból. Az előző tanításból láthattuk, hogy egy nagyméretű hajót a hajó kormányával hogy lehet irányítani, vagy a lovat a szájába tett zablával.

Néztétek-e a királyi párnak a ceremóniáját? Az egyik rendőrnek a lova rendetlenkedett és átszaladt az őrvonalon, a tévések nem tudták, hogy honnan került elő a ló, nem az őrségnek, hanem a rendőr részlegnek volt az egyik lovasa, de nem lehetett kordában tartani, elszaladt.

Szóltunk arról is, hogy a modern világban a nyelvünk, az autókormányának felelne meg. A szánkban a nyelvünknek ez a szerepe, ezt lehetne mondani a mai világban. Igaz-e az valóban, hogy amit kimondunk, az kormányozza az életünk menetét? A legtöbb keresztény nem hiszi ezt, és onnan tudjuk, hogy nem hiszik, mert halljuk, hogy mit beszélnek.

Ha hinnék azt, hogy amit kimondunk, az megtörténik, akkor sokkal óvatosabban válogatnánk meg a szavainkat, és azt, hogy mit mondunk ki. Nem engednénk meg azt, hogy bármit kimondjunk, ha valóban tudatosulna az bennünk, hogy az hatással van az életünkre. Vagyis ebből levonható, hogy a legtöbb ember nem hiszi ezt.

A legtöbb ember úgy hiszi, hogy bármit kimondhat a szájával, mert nincs hatással az életére. Megfigyelhető ez pl. az amatőr prófétáknak a szolgálatában, akik úgy gondolják magukról, hogy ők próféták, és egyetlen dolog jön ki a szájukon, az ítélkezés, a kárhoztatás, és a kudarcra ítélés.

Kaptam egy úgynevezett magát prófétának nevező prófétától egy üzenetet, már az első szavaknál, ahogy visszahallgattam meg lehetett állapítani, hogy nincs rajta egyáltalán kenet. Csak olyan dolgokat sorolt fel egyiket a másik után, amit az ördög szeretne végrehajtani, és súlyos dolgokat mondott az ország dolgairól, a kormányról pl. a pusztulás és a romlás szavait szólta. Gyászos szavakat szólt, földrengésekről is szólt, sok ördög válik szabaddá, és hogy miként pusztítanak majd. Hogy a kormányunkat mennyi átok érte már az emberek szájából, ez már szinte nevetséges.

Azonban maga az illető sem hitte komolyan, hogy mindaz a rossz, amit mond, valóságba jön, mert az utolsó mondataiban azt jegyezte meg, hogy ha szorgalmasan imádkozunk, akkor ebből sok minden visszatartható. Miért mondta akkor ezt? Mert tudta jól, hogy ezek úgysem fognak megtörténni. Tehát nevetségessé vált az illető, de sajnos sokan nem így látják majd, hanem komolyan veszik. Nagyon szomorú, hogy sok-sok keresztény komolyan befogadja ezeket a szólásokat.

Tudnunk kell, hogy mi nem az Ószövetségben élünk, hanem az Újszövetségben és arra hívattattunk el, hogy felépítsünk valamit. Ha pl. visszaemlékszünk Dick Mills szavaira, később majd még visszatérünk rá.

A pusztulás, romlás pünkösdi prófécia körökből, vagy 40-50 próféciát kaptam, ami Izraelt illeti. Vaskos próféciák ezek, a szemetes kosárba teszem őket, mert oda tartoznak. Mi nem fogadjuk el ezeket a szavakat, mi megáldjuk az országot, és áldást parancsolunk rá. A Biblia tisztán felhívja a figyelmünket, hogy ne átkozzunk.

Azért hívom fel erre a figyelmet, mert nem akarom, hogy a csecsemőkorú keresztényeink kezébe kerüljenek ezek a szorongató hangulatú próféciák és utána higgyenek is benne. Mi hiszünk a gyülekezet elragadásában, ez a biblikus felállás, a gyülekezet elragadását pontosan tanítani a Jelenések könyvéből kell.

Onnan is fogom tanítani, és nem a négy evangéliumból, mert amikor a négy evangéliumban szólt erről Jézus, akkor ezt a zsidók szemszögéből mondta, és nem a gyülekezetre vonatkozólag. Ugyanis az idővégi szolgálatok nagyon furcsa dolgokat hoznak elő, az igeversekből. Nekem van erről két könyvem, ha érdeklődsz, akkor beleolvashatsz. Jézus a zsidókhoz szólt, és az Ő második eljöveteléről szólt nekik.

Egy kedves ismerősöm elmondta, hogy amikor elolvasta az első kötetét ennek az idővégi tanítássornak, teljesen tisztán rálátott a kérdéses pontokra. Ha szeretnél az Úrtól Igét kapni, hogy mi a dolgod, akkor azt mondom neked, hogy evangelizálj alkalmas időben, és azon túl is.

A keresztények nagyon izgatottak lesznek, amikor ezt hallják. Legtöbben azt sem tudják, hogy miként kell valakit az Úrhoz vezetni. Amit az elmúlt héten tanítottam az újjászületésről, az üdvösség ima, ami eszerint szól, a külföldi országokban olyan kezekbe került, ahol azt kigúnyolták, hogy nem így van.

A kommentátor, aki a beszélgetést végezte meg is kérdezte, hogy akkor vajon miként születnek újjá az emberek, ha nem így? Nagyon fontos ezt átbeszélni, és a megfelelő érveket előhozni, hiszen ha rosszul tanítunk erről, akkor az embereket a pokolba juttatjuk.

Mit mond erről Ésaiás? Hogy a pokol szélesre nyitja a száját, kiszélesíti a torkát és elnyeli az elveszetteket, sok világhírű evangélista kap erre látást, hogy hogyan zuhannak az emberek milliói a pokolba a haláluk után.

Hogy a hamis prófétákról miként vélekedik Isten, bizony az Úr foglalkozik azzal, ha valaki nem az Ő szíve szerint prófétál, fel fogom olvasni néhány Igéjét az Ószövetségnek.

Jeremiás 23/16 Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a prófétáknak szavait, akik néktek prófétálnak, elbolondítnak titeket; az ő szívüknek látását szólják, nem az Úr szájából valót.

25. Hallottam, amit a próféták mondanak, akik hazugságot prófétálnak az én nevemben, mondván: Álmot láttam, álmot láttam.

26. Meddig lesz ez a hazugságot prófétáló próféták szívében, akik az ő szívük csalárdságát prófétálják?

32. Ímé, én a prófétákra támadok, akik hazug álmokat prófétálnak, azt mondja az Úr, és beszélik azokat, és megcsalják az én népemet az ő hazugságaikkal és hízelkedéseikkel, holott én nem küldtem őket, sem nem parancsoltam nékik, és használni sem használtak e népnek, azt mondja az Úr.

Ezek az Igék itt vannak a Bibliában. A pünkösdi körök prófétáinak, akik ilyen kárhoztatásokat, ítéleteket, pusztításokat szólnak, azoknak kell ezeket végig olvasni. A Jehova tanúinak próféciái sem teljesednek be soha, ha esetleg figyeltétek.

Galata 4/1 Mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek.

Az a kiskorú, aki örökös itt a görögben a népiosz szó, aki még gyermekszinten van a szólásban, úgy beszél még, mint egy kisbaba.

2. Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.

3. Azonképpen mi is, mikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:

A kiskorúakat onnan lehet megismerni, hogy a világ elemei alá vannak rendelve. Ha influenzajárvány van, azt elkapják, ha meg lehet fázni, akkor megfáznak.

4. Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az Ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett,

5. Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerhessük a fiúságot.

Tehát az örökbefogadott fiúságot elnyertük. A Római kor ismeretére kell egy pillantást vetnünk most, akkor az volt a szokás, hogy az apa kirendelte azt a fiút, akit utódjának szeretett volna kinevelni, és iskolába küldte. És amikor elérte azt a fejlettségi fokot, hogy átvehette a vezetést, akkor hüiosznak nevezték. Többé nem népiosz, hanem hüiosz a görög szó szerint, vagyis képes arra, hogy uralkodjon.

Róma 8/19 Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.

Megint a hüiosz szó áll itt. Más szóval, míg itt a hüioszok uralkodnak, nem lehet Budapesten földrengés, mert ha hisszük a Zsoltár 60/2 versét, és azt hittel kiárasztva uralkodunk, akkor nem lehet, hogy földrengés legyen.

Az ostobán szóló prófétáknak időt kellene venni arra, hogy időzzenek ezeken a verseken, és meditáljanak rajta, és utána hittel szólják, hiszen az ördög le van győzve, a lábunk alatt van a helye, és ebben hallelúját kell mondanunk.

Vagyis az ilyen jellegű próféciát ne küldjétek el hozzám, mert nem tudok vele egyetérteni, nem a hitem szerint való, nem érdekel, hogy akármit prófétálnak a jelenlegi kormányról. Minket arra hívott el Isten, hogy megáldjuk a jelenlévőket.

Ezt hitben kell elvégezni, így lehet a dolgokat tökéletesebbé tenni, nem pedig kárhoztatást, és pusztulást prófétálni. Nagyon érdekes, hogy a pünkösdi körökben erre most milyen lelkesedéssel vevők a hívők.

Példabeszédek 18/20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.

Éppen most vesztette el valaki ezt a pusztulást prófétáló démonát. Valaki megszabadult ettől. Ez ugyanis egy démon, ilyenkor az ember az ördög prófétájává lesz, azt mondogatja, amit az ördög szeretne végrehajtani. Ne legyünk az ördög szóvivője, ha egy mód van rá.

Miként lehet tehát az embernek megelégednie, és jóllaknia? Úgy ha az ember vigyáz a szájára, és a szájával elvégzi a kötelezettségeit. Helyes szavakat szól.

21. Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen ki-ki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.

Mi az, amit szeretnünk kell – a halált, vagy az életet? Mert, amit kimondanak, azt fogják megenni is. Amiről szeretsz beszélni, az lesz az osztályrészed, így szokták mondani. Az élet és a halál forog ekörül.

Korinthus II. 5/19 Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek Igéjét.

Isten tisztában van a világ dolgaival. Mert jelen volt Krisztusban, amikor megengesztelődött az egész világgal. És ezt az üzenetet kell hirdetnünk, nem azt, hogy – figyelj, te a pokolba kerülsz, hanem, arra törekszünk, hogy egy útlevelet adjunk át az illető kezébe, hogy a mennyországba kerülhessen.

Róma 12/19 Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.

Erről majd tanítani fogok, hogy nem szabad bosszút venni sajátmagunk dolgaiért, mert az Úr felszólít minket, hogy enyém a bosszúállás, én megfizetek majd, hagyd csak rám, mondja az Úr. Erről fogok majd tanítani, hogy ez miként működik.

Amit az ember lát magában, azt fogja mondani is. Az embert képesek a saját gondolatai kötésekben tartani. Ezeknek a tanításnak elsődleges célja az, hogy a te gondolataidat meg tudd újítani, meg tudd változtatni.

Péter I. 3/8 Végezetre mindnyájan legyetek egyértelműek, együtt érzők, atyafi szeretők, irgalmasak, előzékenyek:

Az előzékeny szó jelenti: legyünk alázatosak, barátságosak és legyünk kedvesek egymással.

9. Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg, áldást mondjatok, tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek,

Arra hívattunk el, hogy áldást örököljünk, és arra is van elhívásunk, hogy áldássá legyünk mások számára. Vagyis áldásokra kaptam az elhívást, és arra, hogy én is áldjak. És arra szólít fel az Úr, hogy gonoszért, gonosszal ne fizessetek.

Lukács 6/28 Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik titeket háborgatnak.

Róma 12/14 Áldjátok azokat, akik titeket üldöznek; áldjátok, és ne átkozzátok.

Vannak, akik nem tudják, hogy ez szerepel a Bibliában. Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, áldjátok, és ne átkozzátok. Vannak híres átkozódók ebben az országban. De ha valaki újjászületett, akkor nem arra kapott elhívást, hogy átkozódjon, hanem arra, hogy áldást osztó legyen.

A mai modern világban a káromkodás szót nem szabad összekeverni ezzel a bizonyos biblikus átkozódó szóval, mert a káromkodás szó inkább rágalmazást, becsmérlést jelent ebben a világban.

Példabeszédek 10/18 Gyűlöletet rejteget a hazug ajkú, és rágalmakat terjeszt az ostoba.

Ha valaki olyat hallgatsz, aki a másiknak a nevét éppen becsmérli, akkor abban gyűlöletet kell tapasztalnod, és ostobának kell tartanod az illetőt, mert csak az ostobák beszélnek így.

Én nem vagyok átkozódó, és nem vagyok szidalmazó és rágalmazó. Nem fogom a nevét senkinek említeni ilyen vonatkozásban, ezért én nem vagyok ostoba. Emlékezzünk arra, hogy e világban élünk, de nem e világból valók vagyunk, ezért nekünk másoknak kell lennünk.

Amikor az ember átkozódik, akkor azt a bizonyos dolgot bukásra, kudarcra ítéli. Ugye az ember jobb, ha áldást mond az autójára, mert ha csak szitkozódik, átkozódik felette, és kudarcra ítéli az autóját, vagy a tűzhelyét, vagy a jégszekrényét, vagy a tévét, ami éppen elromolni készül, helyette inkább Istennek az áldásaival kell megáldani azokat.

Nem azért, mert Istennek fontos lenne a tévéd, vagy a mosógéped, hanem azért fontos neki az, mert terád kihatással van, hogy az működik vagy sem. Mint ahogy te is, ahogy a kisgyermek bejön és hozza a babáját, aminek kiesett az egyik karja és beleesett a sárba a baba ráadásul, az a rongybaba semmit nem ér neked, viszont neki nagyon fontos, ezért fogja az apuka, és megpróbálja helyrehozni azt a babát.

Nem azért, mert az a rongybaba mennyit ér, hanem azért, mert a gyermekének olyan fontos. Ezért van az, hogy az Úr törődik azokkal a dolgokkal, amelyek minket körbevesznek. Tehát az autód, meg amid van, nem annyira érdekli, de azért törődik azzal is, gondja van rá, mert téged érint. És ezért a te hited szerint képes arra, hogy megáldja a téged körbevevő dolgokat is.

Gondolkodjunk csak el azon, hogy amikor az izraeli nép kijött az egyiptomi fogságból, negyven évig ugyanabban a saruban járt, és nem kopott el. Milyen jó lenne ezt az autógumikra is érvényesíteni. Látjuk, hogy a minket körbevevő dolgokra tehát áldást kell parancsolnunk.

Amikor elkezdtem farmerkodni, nem volt még túl sok pénzem, ezért minden egyes berendezésre áldást kellett szólnom. És amikor pedig a másik megvette tőlem, mivel nem volt hite, azonnal szét is estek ezek.

Ha Isten képes arra, hogy megáldja a minket körbevevő dolgokat, akkor miért ne tudná megáldani a gyermekeinket. A gyermekeinket igen sok dolog érinti a világban, de a miáltalunk szólt szavak leginkább.

A gyermekek egy képet alakítanak ki magukról az alapján, hogy róluk milyen szavakat szólnak a többiek a világban. Jó, vagy rossz szavakat. Ha a környezete rossz dolgokat hisz a gyermekről, a gyermek képes ezeket elfogadni magáról, hogy igen, én ilyen vagyok. És olyanná válik, mint amilyennek a másik látja őt, és amit kimond róla.

Ezért Isten bizonyos időnként, amikor az útkereszteződésekhez érünk, nagyon fontos személyeket helyez az utunkba, hogy helyes és jó dolgokat mondjanak ki ránk, és az épüljön belénk.

Az emberek láttak az én életemben rólam olyan dolgokat, azokban az időkben, amiket én akkor még nem láttam. Hitték, hogy én képes vagyok azokat megtenni, amikor még én azt nem láttam magamról. És ezért az ő szemükben kivetített koncepció épült ki bennem. Honnan tudod, hogy ők miket látnak rólad? Azért tudod, mert kimondják rólad.

Emlékszem 18-20 évvel ezelőtt, amikor a pásztoraim kezdték a szolgálatot, ez a világ akkor még nem hallott itt nő szolgálókról. Én viszont láttam, mert én egy nő evangélista szolgálatában tértem meg. Pásztorok, prédikátorok, imaharcosok, női tanítók voltak a bibliaiskolámban.

Itt viszont évekbe tellett, míg kialakult bennetek az a kép, hogy egy nő is lehet pásztor. Tehát én már láttam, mielőtt ők azt meglátták volna. És azért voltam én is képes arra, hogy azokat a nagyobb dolgokat megcselekedjem, mert mások már látták bennem. Látták bennem, hogy képes vagyok nagyobb dolgokra, szélesebb körű cselekedetekre, és amikor ezt kimondták, ezt nevezzük áldásnak.

Az átkozódás pedig, amikor valamit kudarcra, bukásra, pusztulásra ítélsz, az áldás ennek pont az ellenkezője. Amikor áldást mondunk, akkor valójában valakit áldásban részesítünk. Olyan impartációban részesítjük, ami magával hozza a gyarapodást, a sokasodást, és nagyobbá válik az illető. Tehát egyre nagyobbá válik általa az illető. Helyzeteket fog megváltoztatni. Nagyobb és több lesz az illető, mint előtte volt. Ez jobbá és többé teszi az illető személyt.

Az áldás eljuttatja a másikat arra a helyre, hogy valóban képes arra, hogy ezeket elvegye. Ugyanígy Isten téged is szeretne használni arra, hogy ezeket a szavakat szóld mások életében, és ez azt hozza, hogy a másik többé válik általa, mint, ami most jelenleg. Nagyobbá válik, mint volt előtte.

Ha megnézed a kicsiket hogy, hogyan játszanak, én is visszaemlékszem, amikor a szabadban játszottam a dömperemmel, és az embernek rengeteg hite van ilyen kis korban, álmodozik gyermekként, hogy egyszer majd én is pilóta leszek.

Mit kell mondani erre a szülőnek? Hogy ez nagyon sok munkába kerül ám majd, de képes vagy rá, te is lehetsz egyszer egy pilóta. És visszamegy a pici és tovább játszik a dömperével, és közben kijelenti, hogy pilóta leszek ám. A gyermeknek egyszerű hite van, gyermeki hittel mindent el lehet fogadni, és mindenre képes az ember.

Megtanultam pl. hogy a sportban is mindenre képes az ember, ha el tudja fogadni, azzal a szemmel tudja látni. Vagyis néhányatokra vonatkoztatva, képesek vagytok egy gyülekezetet kezdeni létszám nélkül. Képesek vagyunk. Képesek vagyunk könyveket úgy kiküldeni, hogy azt ajándékba küldjük, és nem kérünk érte bevételt. Képesek vagyunk és meg is tesszük.

A szavaknak erejük van arra, hogy beléd hatoljanak, és azzá tesznek téged, mint ami addig nem voltál, többé tesznek téged, mint voltál. Nagyobbá tesznek. Isten arra választott téged, hogy ilyen szavakat szóljál mások felett is, főleg a saját családod felett. A Zsidókhoz írt levélnek egy híres fejezete a 11 fejezet, a hit fejezete:

Zsidó 11/20 Hit által áldotta meg a jövendőkre nézve Izsák Jákobot és Ézsaut.

Izsák tehát a fiait hit által áldotta meg. Nem írja, hogy prófétált volna, vagy egy nagy látomása lett volna előtte, vagy egy angyal jelent volna meg, és az szólta volna, vagy nem így, ahogy a Szent Szellem leszállt rám ilyen ábrázatban és Ő szólta, hanem hitből tette.

Hitből áldotta meg. A hit ebben a fejezetben meg is van határozva: A hit a reménylett dolgok valósága, a nem látott dolgokról való meggyőződés.

Izsák tehát, amikor ezt az áldást teszi, akkor nem az alapján teszi, amit látott volna, vagy érzékelt volna, vagy hallott volna, ezért van benne a hit fejezetben, mert hitből cselekedte meg. Ami azt jelenti, hogy nem érzékelt és nem látott semmit mellé, mert hitből tette azt az áldást.

21. Hit által áldotta meg a haldokló Jákob József mindkét fiát, és botja végére hajolva imádkozott.

Jákobról is ezt olvastuk. Mindkét fiára ugyanígy hitben szólt bizonyos dolgokat, mert ez áldást hordozott. Itt sem mondja, hogy látomás alapján, vagy a Szent Szellem ereje által, hanem hit által tette. Mi is arra hívattunk el, hogy így áldjunk, megáldjunk másokat.

Ki áldott meg kit? Az atya áldotta meg a gyermekeit. Itt az országban rengeteg gyermek van, akit megáldhatunk, nem csak a természetes fizikai gyermekeink. A szülőnek meg kell fegyelmezni a gyermekét, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy meg is kell áldani.

Van, aki azt mondja, hogy ugyan már, Isten az, aki megáld, én nem vagyok képes arra, hogy áldjak, de pontosabban úgy szól, hogy te tudod, hogyan kell ezt tenni, és meg is kellene tenned.

Hit által áldotta meg Izsák a fiait, és mi az áldás? Olyan szavakat szólni, amely felhatalmazza a másikat, képessé teszi a másikat, arra, hogy növekedjen az illető, hogy terjeszkedni tudjon, hogy nagyobbá tudjon válni, és több legyen, mint előtte.

Isten is ezt tette, amikor pl. megáldotta az első emberpárt, azt mondta nekik, hogy szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be ezt a földet. Már a kezdetek kezdetén ezt tette Isten. Szaporodjatok, gyarapodjatok, sokasodjatok, váljatok nagyobbá. Vagyis ez azt jelenti, hogy az ember egyre nagyobbá lesz.

Arra tanította tehát meg az embert az Írás, hogy egymást képesek legyenek megáldani, nem véletlenszerűen működik ez.

Zsidó 7/6 De az, akinek nemzetsége nem azok közül való, tizedet vett Ábrahámtól, és az ígéretek birtokosát megáldotta,

Melkisédek megáldotta már előzőleg Ábrahámot. Ábrahámnak volt minden ígéret téve. Így folytatja:

7. Pedig minden ellenmondás nélkül való, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet.

Vagyis aki áld, az magasabb státuszban áll szellemben, mint az, aki fogadja az áldást. Melkisédekről tanítottuk már régebben, hogy ő Sém volt, abban az időben ő volt a főpap. Jákob pedig 16-20 évet is együtt töltött Sémmel a történészek szerint. Vagyis, akinek nagyobb helye van szellemiekben, az adja az áldást, nagyobb kenettel bíró, egy nagyobb helyen álló.

Bár mindannyiunkat egyformán szeret Isten, és egyikünk sem jobb a másiknál, vagyis az Úr nem szereti egyikünket sem jobban a másiknál, most az Úrban való szeretetről szólunk, mert ilyen szempontból nincsenek kegyeltjei. Pl. ez az életemből, van öt gyermekem és mind az öt gyermekemet egyformán szeretem.

Vagyis ezt megértem, hogy a ház tele van gyermekekkel, és mindannyiukat egyformán szeretem. Pl. az én kiskoromban három lánytestvérem volt, négy és fél éven belül születtünk mi négyen, és a szüleim teljesen egyformán kezeltek bennünket, egyformán bántak velünk.

Mindannyian ugyanazt a mennyiségű fagylaltot kaptuk, mindannyian ugyanazt a cukorkát, és ugyanazt a mennyiséget kaptuk. Nem volt megengedve ebben a megkülönböztetés, egyenlőként volt a jutalmazás, vagyis ezt tisztán értem, hogy, hogy van ezzel Isten.  

De mégis igaz, hogy mindannyiunknak más és más helyünk van, nem ugyanaz a rangfokozatunk Krisztus Testében, a Gyülekezetben.  Egyenlőek vagyunk az Úrban, ami az üdvösségünket, vagy az Úrhoz való szeretetünket illeti. De nincs ugyanaz a helyünk, tehát a helyünkben meg vagyunk különböztetve. Vannak magasabb fokozatok, és alacsonyabb fokozatok, vagy pozíciók az Úrban, ha nevezhetem így.

Még az apostolságokban is vannak különböző fokozatok. A keresztények nem szeretik, ha erről gondolkodik az ember, és mondják, hogy említést sem kell erről tenni. De ezen is el kell gondolkodni. Néha azért vagyunk vesztesek bizonyos áldásokban, mert nem vagyunk ezzel tisztában. Isten arra hívott el minket, hogy minket megáldjon, és arra, hogy mi is megáldjunk másokat.

Az Úr hozta most a gondolataimba, amikor azt a belátást láttam a mennybe, szabad szemmel, éber állapotban. A bibliaiskolai éveim során 34-35 évvel ezelőtt történt, az elsőszülöttek seregét, és a Gyülekezeti Testet láttam egyben, olyan távolságból, mintha a holdról láttam volna, egy pontból szétsugározva, a hívők seregét lehetett látni.

Olyan tömege az embereknek, hogy a csillagok közé hatolt ki és sorokba helyezkedtek el az emberek, tehát rangfokozatokban. Ugyanez lesz, amikor innen elmentünk és Isten hadseregébe kerültünk, többé nem lesz gyülekezet, hanem Isten királyságába fogunk beilleszkedni.

Nem akarja Isten, hogy mindent mi magunk végezzünk, csak azt a részt, amit nekünk szánt, a mi részünket kell elvégezni. Tehát, hogy a helyünket elfoglaljuk, és ott elvégezzük, ott legyünk hűségesek. Rácsodálkoznál, ha tudnád, hogy hányan vannak, akik elhagyták a helyüket, nincsenek ott, ahol kellene, pedig ez Isten akarata, hogy ott legyünk a helyünkön, ahová elplántált minket, és ott elvégezzük a részünket, amit ránk szabott, és ne üssük bele az orrunkat más dolgaiba.

A bibliaiskolába volt egy olyan tanítás, hogy azok kapnak nagyobb jutalmat, akik imádkoznak másokért, akiknek imagyümölcseik vannak. Akik arról kaptak látomást, hogy miként történnek majd a jutalom osztások Krisztus ítélőszéke előtt, azok beszámoltak arról, hogy nem azok kapták a legtöbb jutalmat, akik óriási cselekedeteket vittek oda, hanem azok, akiknek kis könyvbe fel voltak írva az imáik, hogy mennyit imádkoztak, és azután kapták a nagy jutalmakat.

Mi nagyon különleges teremtményei vagyunk Istennek ebben az időkorszakban, mert királyokká és papokká tétetett minket Isten, Jézus Krisztus által kerültünk ezekbe a magas fokozatokba, királyok és papok vagyunk Istennek.

Tehát áldásokra rendeltettünk és arra, hogy mi is áldást mondjunk. Nem azt érti ez alatt az Ige, hogy csak úgy lövöldözgessük az áldásokat mindenfelé. Megmondja az irányt, a nagyobb által áldatik meg a kisebb. Ez pl. jelenti azt, hogy a szülők mondják ki az áldást a gyermekeikre, és nem a gyermekek áldják így meg a szüleiket.

Miért? Mert nincs meg az a helyük, ahonnan ezt mondhatnák. Ez jelenti azt, hogy a pásztor képes olyan áldást mondani a nyája felett, amit más nem képes, mert nincs meg az a helye. Amikor Isten egybekapcsol minket, egybeszerkeszt egy helyi testet, ezáltal is nagyobbá válik az a hely, az a hit, az a szó, és megadja a kegyelmet arra, hogy hitben tudjon szólni az illető. Ezért a szavaink erővel teljessé válnak, és úgy hatolnak be az illető életébe.

Nagyon kell ezért őrködnünk a szavaink felett, és nekem is vigyáznom kell a szavaimra, hogy mit mondok ki az igen kiterjedt családom felett, a gyülekezet tagjai felett. Ezek a szavak erőteljes súlyt képviselnek az illető életében.

Tudjuk azt, hogy Jézusnak nem voltak kudarcai, nem hívhatjuk pl. egymást ostobának, vagy butának, mindegy, hogy mit tett az illető. Jót szabad csak szólnunk felette, mert már úgyis sokan kimondtak felettük ezt is, meg azt is.

Ezért jobb, ha az ember elidőzik egy kicsit és vár, hogy az Úr megmondja, hogy mit szóljunk. És amikor Isten bölcsességében megjön ez a megvilágosodás, akkor kell szólni, mert kell, hogy lássa magát az illető. Áldásokat kell szólnunk az illető életében.

A hívő minél nagyobb részt ad az életéből a szellemi feljebbvalóságnak, minél jobban odaszánt az élete, annál nagyobb súllyal jön ez az áldás az életére. Annál nagyobb súlyt képviselnek a szavaim az illető életében. Ha nem gondolnak semmit rólunk, ha nem tisztelnek minket, ha nem részesei ennek a munkának semmilyen vonatkozásban, akkor nagyon kis részem van abban, hogy bármit mondhatok felette, hogy az megáll, mert tudom a szívemben, hogy nincs meg ez a helyem, hogy őt megáldjam.

Ez nagyon valóságos. És kellene, hogy működjön az életünkben, de az emberek szeretik magukat függetleníteni. Szeretik ugyan a szolgálatukat, de azt már nem akarják, hogy ezt, meg azt, mellé kellene tenniük.

Ezeket a tanításokat is úgy tekintik, mintha ez negatív dolog lenne. Kivéve, amikor segítségre van szükségük, akkor nagyon jól jönne nekik is, ha valaki hatalommal tudna szólni az életük felett. Nem arról beszélek, hogy valaki irányítsa és kontrolálja az életedet, hanem az az ajándék, amit Isten az életedre helyezett, az teljes kihasználtsággal működjön feletted.

Izsák, amikor megáldotta a fiait, akkor ugyanezt mondta, hogy gyarapodjatok, sokasodjatok. Amikor ugyanezt Jákob tette, akkor azt mondta a fiának, hogy népek sokaságává váljon a te magod. Vagyis az áldás magába hordozza a sokasodást és az erőteljes növekedést.

Jézus vette a kisfiúnak az ebédjét, felemelte és megáldotta, és az megsokasodott. Ötezer embernek a jóllakatására volt elegendő, és tizenkét kosárral szedtek még össze. Az áldásnak van egy megsokasító ereje. Növekedést gerjesztő ereje, azt hozza, hogy az illető valóban nagyobbá lesz.

Ebben a szóban a békesség is nagyon erőteljesen ott van. A shalom szó az eredetiben, nem csak annyit jelent, hogy valami lecsendesedik, vagy megnyugszik, békességet kap. Azt is jelenti, hogy oltalmazás alá kerül, nincs szüksége, hiánya az illetőnek, nem kell éheznie. Ha ugyanis a számláinkat nem vagyunk képesek kifizetni, milyen hatással lesz az a békességünkre?

Lukács 10/5 Valamely házba bementek, először ezt mondjátok: Békesség e háznak!

Békessége legyen ennek a háznak. Mit mond az ember? Jézus tanította, hogy bemegyünk, mondjunk valamit. Jézus kiküldte ugyanis a tanítványait szolgálatra, akkor még nem szállodákban, és motelekben szálltak meg a tanítványok, hanem házaknál. Ha titeket befogadnak, akkor tiszteletet nyilvánítottak ki az Úr felé, és ezért áldjátok meg azt a házat, mondta nekik. Mondjátok: Békessége legyen ennek a háznak.

6. És ha lesz ott valaki békességnek fia, a ti békességtek azon marad; ha nem, tireátok tér vissza.

Mit jelent a békesség fia? Azt jelenti, hogy az illető nyitott számodra, hiszi a szolgálatod, hiszi azt a békességet, amit te hordozol, és adsz neki. És amikor te ezt mondod, akkor a te békességed megnyugszik az illetőn. A te békességed!

Ezek nem üres szavak tehát, aki ezt tisztelettel és hittel tekinti, akkor ez valóság, és egy érzékelhető, kézzel fogható békesség fog szállni arra a házra, és az abban lakókra, és mindenki, aki ott lakozik, ezt a békességet fogja élvezni.

Jézus tanította, hogy ezt tegyék. Ha nem tekintik tisztelettel a látogatót, és nem fogadják ezt a békességet, akkor ez a békesség visszaszáll. Vagyis ez a békesség valóságos! És mi a békesség? Hogy minden a teljességében van, semmi nem hiányzik, semmi szükséged nincs, jól van a dolgod. Mindenben jól megy a dolgom, gyarapszom, sikerem van, ha minden áldást egy szóba akarsz foglalni, akkor az a békesség.

Miután Jézus feltámadt a halálból azt mondta a tanítványoknak: békesség néktek! Ne felejtsük el, hogy a kisebb kapja az áldást a nagyobbtól, és akinek ez a helye, hogy áldjon, áldást bocsát ki az egész házra. Mit mond tehát az illető, aki kapja: elfogadom ezt az áldást. És akkor ez az erő nagyobbá válik, az áldás ereje. Elfogadod azt az erőt, és így válsz nagyobbá. Ha elfogadod engedelmesen, akkor ez megtörténik, ez valóságos.

Jézus tanította nekünk, hogy ezt tegyük. Képesek vagyunk arra, hogy sok-sok áldást mondjunk ki felettetek, nektek el kell fogadni azt, és az meg fogja törni a kötéseket, és növekedésre késztet, és akkor nem kell annyi imakérést leadnod.

Zsoltár 122/6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyen bősége a téged szeretőknek!

7. Békesség legyen a te várfalaid között, és gyarapodás a te palotáidban.

A békesség és a gyarapodás karöltve járnak.

8. Atyámfiaiért és barátaimért mondom: Béke legyen benned!

Béke! Béke! Béke! Ha visszanézed, hogy az I. Péter 3-ban mit olvastunk, azt, hogy áldást örököljünk, és áldást mondjunk másokra.

Mindenki mondja együtt: Nem átkozódó vagyok, és nem átkozok. Én egy áldó vagyok, és arra hívattam el, hogy áldás legyek. Ezért áldott vagyok. Ámen!

Izsák nem várt addig, amíg a Szellem leszakadt volna rá. Izsák és Jákob hittel áldotta meg a magvait. Hit által cselekedték meg. Ha meg van ez a helyed, hogy te vagy a nagyobb a felállásban, akkor képes vagy megáldani a kisebbet. Lehetsz bátor, erős ebben. Veszed a gyermeked, és áldást mondasz ki rá. Nem olyan áldás ez, mint amikor csak úgy a levegőbe mondjuk, hogy – hát légy áldott.

Hanem amikor hit által kiárasszuk, hisszük, hogy ezt Jézus mondta, és ez a másik felett uralkodó erővé válik, és én hiszem Jézus szavait, ez valóságba jön. Nem csak hogy békességet hoz, hanem megadja az erőt, felruház erővel, hogy több és nagyobb legyen. Hogy nagyobbá legyen az illető, mint ami volt előtte.

Amikor igaz próféta járt köztünk Dick Mills, és volt egy prófécia, ami elhangzott felettünk, de angolul szólt, alig lehet hallani a felvételt, később lejegyzeteltem a Bibliámba, azt a Bibliámat pedig elajándékoztam valakinek. A dicséret ugyanis erősebb, mint a próféta hangja, és nagyon nehéz kivenni, ketten fordítják közben, teljes hangzavar van. De egy harminc perces prófécia volt, és növekedést szólt a próféta, áldásokat szólt, békességet, terjeszkedést, növekedést. És nem hozott hozzá korlátokat, vagy határokat.

Lehet, hogy egy, vagy két kontinenst kihagyott közüle, de a világ többi, összes tájára kiküldött. Lehet, hogy Dél-Amerika talán kimaradt belőle, de a világ többi részére mindenhová kiküldött minket. Vagyis nem korlátokat szabott a szolgálatoknak. Ezt teszi egy Istennek igaz prófétája. Nem a pusztulást, a romlást, és a kárhoztatást prófétálja.

Habár felhívom a figyelmeteket, hogy a pünkösdi körökben most ilyen [hamis] próféciák járnak, hogy legalizációba, törvénykezésbe, Isten haragjában, átkokban szólnak. De ha mi Isten elhívottjai vagyunk, akkor arra hívattunk el, hogy áldást szóljunk.

Efézus 4/29 Semmi romlott beszéd a ti szátokból ki ne jöjjön, hanem csak amely hasznos és szükséges az építésre, hogy kegyelmet adjon a hallgatóknak.

Tehát ne legyen romlott az a szó, ne legyen korrupt, ne legyenek értéktelen, rossz szavak, sértő szavak közte, ilyenek ne jöjjenek ki a szádon. Hanem csak olyan, ami felépíti a másikat, a másik épülésére van. Nem azt mondja, hogy információval szolgálunk a másiknak, hanem az, amit te szólsz, az kegyelmet szolgáltat a másiknak, és nem kárhoztatást, és pusztítást.

Tehát nem csak információtartalma van ezeknek a szavaknak, hanem ezek a szavak elvégeznek valamit, a másikkal kegyelmet közölnek. Nem csak csevegünk, nem csak akadémikus szinten beszélgetünk, hanem hitet árasztunk ki a szavainkkal.

Az Egyesült Államokban minden évben megrendezik a futásban a nemzeti bajnokságot, férfiak is és a nők között is. Az egyik edző, aki bénult volt, előre jött, és mondtam, hogy nem hiszem, hogy képesek nyerni így. És ez az illető mindig szólt hozzájuk, bátorította őket, hogy most fogsz tudni nyerni. Mondtam, hogy nem létezik, hogy az illető ki tudta volna számolni, mert nincs idő a győzelemre. De olyan időket futottak, hogy minden rekordot megdöntöttek.

Ez egy kiváló példa volt arra, hogy az ő hite, miként működött az egész csapat számára. Két ilyen győzelem is volt. Az én egyetemista koromban ők soha nem vittek el első helyet. Valaki látta ezt a képességet benne, és felvette őt. A győzelmet az ő hite, az edző hite hozta, és ezt a hitet impartálta [átplántálta] a játékosokba.

A mieink lelkeket nyernek, és a gyülekezetek így növekednek, feltámasztjuk a régebbi gyülekezeteinket is, új gyülekezeteket kezdünk, tehát igenis terjeszkedünk. Mindenről nem tudhatsz, hiszen nem tudunk mindenről beszámolni, de hidd el, hogy óriási növekedés van. Ma is hivatalba léptettünk egy pásztorházaspárt, gyülekezet indult. És ezek közül volt, amit Dick Mills tizenkét évvel ezelőtt megprófétált.

Az ő szavai kegyelmet szolgáltak mifelénk. A te kezed abban van, mondta nekem, hogy kormányokat fogsz eltüntetni, és másokat felépíteni. Olyan dolgokat is szólt, amely érinti az egyházunk szolgálóit, az apostolokat, prófétákat, evangélistákat, pásztorokat, tanítókat. Ne felejtsétek, hogy a hittel teljes szavaink képesek arra, hogy bámulatos kegyelmet szolgáljanak annak, aki ezt hallgatja!

Csukd be a szemedet most egy percre, mert most már érted, hogy miként működik: – Békesség legyen néked, légy erős, bátorodjál, világosodjál meg, és ragyogó elméjű légy, gyors gondolkodású légy. A lelkedben nyugalom legyen, békesség legyen feletted, békesség legyen a családod felett, békesség a gyermekeid felett, békesség legyen a rokonságod felett. Békesség legyen a házadon, és békesség legyen az üzleti dolgaidon. Békesség legyen a munkahelyeden, és a békesség Istene, mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni a szívedet és a gondolataidat, és az elmédet a Krisztus Jézusban! Ámen!

Most álljunk fel, most ezt újra képes vagy befogadni. Csukd be a szemed és figyelj: – Istennek a kegyeltsége legyen rajtad, mindaz, amire a kezedet teszed az áldott lesz rajtad, és benned, Istennek a kegyeltsége lesz rajtad, a te útjaid gyarapodóvá lesznek, és az útjaidat előkészíti az Úr, mielőtt odajutnál! Jézus nevében! Növekedjél, légy több, legyél nagyobb, 2011-ben terjeszkedni tudjál, váljál nagyobbá, több mint ami eddig voltál Isten dicsőségre! Jézus nevében! Ámen!

Dicsérjük az Urat, és növekedni is fogsz, kiszélesítjük a sátrainkat, és áldássá válunk mások számára. Ennél többet nem lehet kérni Istentől.

Mindenki mondja: A mai nap, Isten akarata beteljesedett az életemben, Jézus nevében! És ez mindennap igaz. Isten akarata bevégeztetik az életemben. Ámen!

Mert ha Ő előkészíti az utat, akkor jobban jársz, ha nem az ellentétes irányba haladsz. Ezért nagyon fontos ezt mindennap megvallani. Az evangélisták is remélem, hallották és mindenki más is. Lehet, hogy éppen nem tetszik az útirány, de ha kitartasz, fogod tudni, hogy eljutottál oda, amit Isten számodra rendelt.

Izraelbe megyünk, szeretnénk benneteket emlékeztetni, most már több mint húsz jelentkező van. Június 1-én indul ez az imaút, a titkárságon lehet jelentkezni, ha kívántok jönni. Mentünk már így sokszor imádkozni, és az ember szeretné tudni, hogy miért éppen most, de van, amikor nem a mi részünk, hogy tudjuk.

Sok minden fog különben történni júniusban. Isten szíve mindig ott dobog Izrael felett, sok dolog miatt kell imádkozni, és ennek része kell legyünk, mert az Úr hív minket, és fogjuk használni a hitünket.

Én vagyok Izrael Istene, Én teremtettem Izraelt, az Én szemem fénye Izrael – mondta Isten. És az ellenségeit pedig csak neveti és elpusztítja őket. De az imáinkat használja erre, szüksége van az imádságra. Isten nem tud addig elvégezni semmit, amíg valaki meg nem kéri arra, itt a földön élők körében, hogy azt elvégezze. Valaki ma új szívet kapott Istentől. Dicsőség Istennek! Ámen! 

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./

BÉKEVÁR FŐOLDAL