Békevár webkikötő

HITRŐL HITRE

Napról napra a győzelemig

KENNETH COPELAND ÉS GLORIA COPELAND

Hatalmas dolgok történnek, amikor folyamatosan megvalljuk Isten kegyelmét. Hit ébred a bensőnkben, és Isten szeretete valóságossá válik a szellemünkben.

Mi több, megtiszteli az Atyát az, ha elhisszük az Igéjét, és felmagasztaljuk a szeretetét és kegyelmét. Megtiszteled Őt azzal, ha a jóságáról, szeretetéről beszélsz, amikor úgy szólsz róla, mint szerető Atyádról, aki csak jót cselekszik. Megáldja Istent az, amikor dicséred Őt, mint a világegyetem hatalmas Istenét, aki meg akar áldani bennünket, és aki annyira szerette a világot, hogy még a Fiát is odaadta értünk.

Dávid Isten szíve szerint való ember volt. Tudta, hogyan dicsérje Istent. Amíg nem él benned Isten Igéje olyan gazdagon, hogy te is tudsz zsoltárokat és dicséreteket szólni a saját szellemedből, használd Dávid dicséreteit Isten magasztalására. Mondd ki, vagy énekeld el ezeket az Atyának.

Vedd az Ő szavait a szádra. Hamarosan meg fogod tapasztalni annak a felismerésnek az izgalmát és örömét, hogy Isten valóban „nagy kegyelmű” az irántunk való szeretete miatt. A hited magasabbra fog emelkedni, és ez megáldja az Atyát! És te is áldott leszel.

Csodálatos tudni, hogy szabadok vagyunk a bűn és halál törvényétől. Dicsőséges azt tudni, hogy soha többé nem kell a bűn rabszolgájaként élnünk. De mi a teendő, ha e csodálatos és dicsőséges igazságok ellenére megbotlasz, és bűnbe esel?

Ez elég egyszerűnek hangzik. Különös módon, gyakran mégis az ellenkezőjét tesszük. Ahelyett, hogy Istenhez futnánk, hagyjuk, hogy a félelem és a bűntudat egyre messzebb sodorjon Tőle. Ilyeneket gondolunk: „Hát igen, eltévesztettem. Talán el is felejthetném a többit, és élhetnék úgy, ahogy az ördög.”

Ne ess ebbe a hibába. Ne hagyd, hogy a sátán rávegyen valamilyen bűnre csak azért, mert egy másik területen elrontottad. Amikor letérsz Isten útjáról, egyszerűen valld meg, és térj vissza Hozzá.

„De Copeland testvér, olyan bűntudatom van, amikor elmondom Istennek, mit tettem, hogy nem is nagyon tudom rávenni magam erre.”

Tudom. Én is így éreztem régen. Azonban egy nap Isten azt mondta nekem: „Kenneth, nem akkor tudtam meg, mit tettél, amikor megvallottad nekem. Előtte is tudtam róla! Amikor megvallottad a bűnt, akkor szabadultál meg tőle, és akkor tisztultál meg a hatásaitól az életedben.”

Amikor hibát követsz el, emlékeztesd magad arra, hogy van egy szószólód az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus (1 János 2:1). Fuss Hozzá! Ő tudja, min mész keresztül. Nem kell félned.

Nem szedett ízekre az újjászületésed előtt elkövetett bűnökért sem, ugye? Akkor mit gondolsz, mennyivel inkább kegyelmes és szerető most, amikor már az Övé vagy – most, hogy szereted Őt, és ragaszkodsz Hozzá?

Ne fuss el Isten elől! Szaladj Hozzá. Fogadd el a megbocsátását. Fogadd el a bűntől való megtisztulást. Nem számít, milyen bűnt követtél el, Ő vágyik arra, hogy megbocsásson, és megtisztítson minden hamisságtól.

A sátánnak van egy ravasz stratégiája, amit arra használ, hogy átvegye az irányítást az életünk fölött. A Biblia ezt kicsapongásnak nevezi, és azt jelenti, hogy „korlátok nélkül élni.”

A kicsapongásról úgy prédikálnak, mint szélsőséges erkölcstelenségről, de valójában nem így kezdődik. Eleinte csak néhány, ártatlannak tűnő gondolatról van szó. Aztán ezek a gondolatok egyre csak növekednek, növekednek, míg komoly bűnbe vezetnek.

Például egy nap, kilencéves koromban, átkozódni támadt kedvem, és egyszerűen engedtem ennek a vágynak. Tudtam, hogy ez nem helyes, de azért megtettem. Az egyik rokonom olyan jól tudott nyugat-texasiul káromkodni, hogy azt hittem, ő találta fel. Kíváncsi voltam, és ki akartam próbálni.

Amikor minden korláttól megszabadultam, és el kezdtem átkozódni, valami gonosz férkőzött be a gondolatvilágomba, ami komoly hatással volt rám vagy húsz évig. Egy törvény el kezdett működni. Ennek eredményeképpen, a testem fokozatosan átvette az uralmat az egész lényem felett.

Ne hagyd, hogy a sátán sikerre vigye a kicsapongás stratégiáját az életedben. Tökéld el az elmédben és a szívedben, hogy engedelmeskedsz Istennek a kis dolgokban. Kerüld el a nagy kudarcokat azáltal, hogy Szellemben jársz, egyszerre mindig egy kis lépést megtéve. A nagy győzelmeket is meg fogod szerezni végül.

Sokszor álltál már a döntés mély völgyében. Bizonytalanul álldogáltál a győzelem és vereség között. Egyik oldaladon a sátán által irányított világ szava: „Nem fogsz meggyógyulni.” A másik oldaladon Isten Igéje: „Az én Igém igen és ámen” és „Az Ő sebeivel meggyógyultatok.” Ki határozza meg, mi fog történni? Te! Mert te vagy a döntő tanú.

Emlékszem valakire, aki megkért, hogy imádkozzam érte. Így szóltam: „Az Ige azt mondja, meggyógyultál.” A szavamba vágott: „Igen, tudom, hogy ezt mondja, de nagyon fáj itt…”

A szemébe néztem, és újra ezt mondtam: „Az Ige azt mondja, ’Az Ő sebeivel meggyógyultatok.’”

Végül abbahagyta, és rám bámult. Nem ismerte fel, hogy megengedte, hogy a fizikai tünetei legyenek a bizonyságai. Ezeket hitte el. Nem számított, mit mondott az Ige, ő azt hitte el, amit látott és érzett.

De amikor elcsendesedett, azt mondtam neki: „Nézd, azt akarod, hogy egyetértsek veled, és mérges vagy rám, mert nem így teszek. De ha egyetértenék veled, akkor meghalnál. Viszont ha te egyetértesz velem és a Bibliával, akkor meggyógyulsz.”

Hirtelen megértette. Megvilágosodott. „Ó, dicsőség Istennek! Most már értem. Egyetértek Isten Igéjével!”

Tudod, amikor az illető végül úgy döntött, hogy egyetért Isten Igéjével, megkaphatta volna a gyógyulását a hálószobájában, vezetés közben, vagy bárhol máshol is. Bármikor elnyerhette volna, ha elhatározta volna, hogy ő lesz a döntő tanú.

Te imádkozol, és „a te vallomásoddal erősíttetik meg az adott szó.” Ez a te részed. Ha megteszed, Isten támogatni fog – és amikor Ő támogat, akkor minden másnak vagy meg kell hajolnia, vagy el kell tűnnie az útból.

Soha ne arra összpontosíts, amit a természetes, fizikai szemeddel látsz. Ugyanis minden látható dolog átmeneti, és változásnak van kitéve. Inkább helyezd a hitedet a láthatatlan, örökkévaló birodalomba. Az örökkévaló dolgok nincsenek kitéve a változásnak.

Isten Igéje örökkévaló, és hétezer ígéretet tartalmaz, így bármivel is nézel szembe, mindig találsz az adott helyzetre vonatkozó ígéretet. És nem számít, mi történik ebben a változó világban, azok az ígéretek nem változnak.

Nem számít, milyen rosszul érzed magad fizikailag, az Ige mindig azt fogja mondani: „Akinek sebeivel gyógyultatok meg” (1 Péter 2:24). Nem számít, mit látsz, ha megnézed a bankszámládat, az Ige mindig azt fogja mondani: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:19).

Ne elégedj meg azzal a szerény élettel, amit a világ ígér neked. Ragadd meg azt, amit az Ige ígér. Összpontosíts Isten örök igazságaira, és ne nézz a látható dolgokra. Végül is, azok változásnak vannak kitéve!

A szeretet soha nem vall kudarcot. Semmi nem működik nélküle, és vele mindig sikeresek vagyunk. Amikor szeretetben élünk, nem vallhatunk kudarcot.

Hit kell ahhoz, hogy elfogadjuk, a szeretet útja vezet sikerre. A természetes elme talán nem érti ezt, mert a természetes embert és a világot az önzés irányítja.

De amikor hit által szeretetben jársz, és nem a saját útjaidhoz ragaszkodsz, akkor az Atya cselekedni tud az érdekedben. Ameddig szeretetben jársz, az Atya a te útjaidat keresi. Gondoskodni fog róla, hogy sikeres legyél. A szeretetben járás óriási előnyödre van!

Az agapé szeretet az erő egy új fajtája. Minden helyzetet kezelni tudsz általa. Egy ellened készült fegyver sem lesz jószerencsés… (Ésaiás 54:17). Senki nem képes megsérteni az érzéseidet, mert nem az érzések vezérelnek, hanem Isten szeretete. Úgy szeretsz, ahogy Ő.

A szeretetnek ez a formája gyökeres változásokat fog hozni. Ha teljesen megértenénk az isteni szeretetben való járás előnyeit, akkor versenyeznénk, hogy túltegyünk a másikon a szeretetben. És ebből a versenyből kétségtelenül mindenki győztesként kerülne ki! Mert a szeretet tényleg a siker egyetlen biztos titka.

A sátán olyan sokáig tartott minket szegénység-mentalitásban, hogy alig tudjuk felfogni, Isten mennyire vágyik arra, hogy bővölködővé tegyen bennünket – bár ezt a vágyát újra és újra kinyilvánította.

Vegyük például Ábrahámot. Isten rendkívül gazdag emberré tette Őt. Az 1Mózes 13:2 szerint sok marhája, ezüstje és aranya volt.

Aztán persze ott volt Salamon. A Biblia azt mondja, a föld minden királyát felülmúlta gazdagságban és bölcsességben.

Jób, Isten szolgája, olyan hatalmas vagyon birtokosa volt, hogy a Kelet legnagyobb embereként tartották számon. Ez még azelőtt volt, hogy a sátán megnyomorgatta volna. Utána Isten kétszer annyit adott neki, mint amennyit a sátán ellopott.

Az a probléma, hogy ez a gazdagság ma a legtöbb hívőt megijeszti. Attól félnek, hogy romlásba döntené őket.

Isten azt mondta, hogy „a balgatagokat gazdagságuk elveszti” (Példabeszédek 1:32[2]).

De ez nem azt jelenti, hogy kerülnünk kell a gazdagságot. Azt jelenti, hogy nem szabad bolondnak lennünk!

Egy kihívást intézek hozzád: ezen a héten olvasd a Példabeszédeket, és keresd meg, mit mond Isten a bolondok tulajdonságairól. Engedd, hogy a Szent Szellem megvizsgálja a szívedet. Ha észreveszed, hogy valamilyen területen bolond voltál, térj meg, és szilárdan határozd el, hogy többet nem esel abba a hibába.

Engedj az Ige buzdításának: hagyd el a bolondságot, és gerjeszd fel a hitedet, hogy megragadd azt a szent jogot, ami az élő Isten megváltott gyermekeként hozzád tartozik – nem a szegénység átka, hanem a bővölködés áldása!

Egyszer azt mondták nekem, hogy azért élhetek így, ahogy élek, mert különleges hitem van. De ez egyszerűen nem igaz. Nincsen különleges hitem. Isten a hitnek ugyanazt a mértékét adta nekem is, mint neked és minden más hívőnek. Egyedül azért tűnik úgy, hogy az én hitem jobban működik, mert én használom!

Ha eddig egy hegy árnyékában éltél, és Istenre vártál, hogy valamilyen különleges hitet adjon neked, akkor változtass ezen. Lépj ki, és használd a hit mértékét, amit kaptál, hogy elmozdítsd a szellemi, fizikai, mentális vagy pénzügyi akadályokat, amelyeket a sátán hozott ellened.

A Róma 12:3 szerint Isten mindenkinek adta a hit mértékét. Higgy Neki! Lépj ki hitben ezzel a hittel kapcsolatban! Mondd ezt:

„Köszönöm, Mennyei Atyám, hogy a Jézus Krisztusban való hit által, a Te természetedet és Szellemedet osztottad meg velem. Hálás vagyok a hit mértékéért, amelyet mint hívőnek adtál nekem.

Ma döntést hoztam, hogy ebben a hitben járok. Használom a különböző élethelyzetekben. Elkötelezem magam, hogy hegyeket mozgató hitben fogok járni, mert tudom, hogy e nélkül lehetetlen Neked tetszeni (Zsidó 11:6).

Ahogy elültetem ezt a hitet, és az Igével öntözöm (Róma 10:17), elvárom, hogy növekedjen, és elmozdítsa a hegyeket az életemben és azok életében, akikért közbenjárok.

Köszönöm, Atyám, hogy ahogy ezt teszem, semmi nem lehetetlen nekem! Jézus nevében. Ámen.”

Tudod, mi az, amit Isten mindennél jobban szeretne, ha megtennél? Azt, hogy közösségben legyél vele.

Azt akarja, hogy Vele járjál, és beszélgess Vele. Hogy beszéld meg Vele az életed dolgait. Azt akarja, hogy közeledj Hozzá, és részesedjél az Ő természetéből.

Olyan sokan próbálunk görcsösen megfelelni Istennek a cselekedeteink által, hogy elfeledkezünk az első és legfontosabb elhívásunkról: egyszerűen közösségben lenni Vele.

Gondoltál már arra, milyen sokat jelentene számodra, ha egyszerűen azt mondanád Istennek: „Atyám, nem azért jöttem, hogy kérjek valamit. Már imádkoztam a szükségeim felől, és az Igéd azt mondja, azok be vannak töltve a te gazdagságod szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. Szóval csak azért jöttem, hogy Veled legyek. Ha valamit szeretnél nekem mondani, itt vagyok… és azt akarom, hogy tudd: megteszek bármit, amit az Igében olvasok. Működésbe hozom az életemben.”

Miért nem mondod ezt ma Istennek? Ő arra vár, hogy közösségben legyen veled.

Lehetséges a félelemtől szabadon élni ebben a veszélyes és kiszámíthatatlan világban? Igen, egyértelműen! Ugyanis a védelem Isten szilárd ígérete.

Azonban ez az ígéret nem szól mindenkinek. Csak azoknak, akik az Úrban lakoznak. Lakozni azt jelenti, hogy ott maradni, időzni. A Felséges rejtekében lakozni azt jelenti, hogy folyamatosan egységben maradunk Vele, megtartjuk az Igéjét, és engedelmeskedünk a hangjának. Azok, akik az Úrban lakoznak, nem fognak attól félni, hogy mit tesz az ördög.

Azért hadd tegyem ezt világossá. Isten ígérete a védelemre vonatkozóan nem garantálja, hogy az ördög békén fog hagyni! Azt jelenti, hogy Isten kimenekít minden alkalommal, amikor az ördög rémisztgetni próbál téged.

Ha félsz a körülötted lévő veszélyektől, akkor tölts több időt az Igében és imádságban, amíg az Istenbe vetett bizalmad legyőzi a félelmedet. Közeledj az Úrhoz, amíg a Felséges rejtekébe nem kerülsz, és akkor nem számít, milyen veszélyes ez a világ, Ő biztosan meg fog szabadítani téged!

Érted ezt? Akik istenfélően akarnak élni, üldöztetni fognak. Nem csak a „szuperszentek”, nem csak azok, akik misszionáriusok ellenséges országokban – hanem MINDENKI.

Ha Istenért akarsz élni, akkor elő fog fordulni, hogy üldöztetés ér. Az ördög gondoskodik róla!

Nem azért mondom ezt, hogy megijesszelek, vagy elszomorítsalak. Azt szeretném, ha fel lennél készülve.

Amikor ismered az ördög stratégiáit, akkor nem tudja olyan sikerrel használni azokat arra, hogy összezavarjon, vagy letérítsen az útról.

A 2Korinthus 10:4 így szól: „Mert a mi hadviselésünk fegyverei nem testiek, hanem Isten által hatalmasak erősségek lerontására.” Tehát vedd a fegyvereidet, és készülj fel a sátán támadására. Így bármikor és bárhol jön is a támadás, nem fog megállítani téged, de még le sem fog lassítani.

Ez most különösen fontos, mert az utolsó napokban élünk. Az ördög ideje egyre rövidebb itt a földön. Kétségbe van esve. Bármit meg fog tenni, hogy leállítsa a gyülekezetet. De Jézus azt mondta, hogy a pokol kapui sem vesznek az Ő Gyülekezetén diadalmat! (Máté 16:18)

Ne felejtsd el, hogy minél inkább hasonlítunk Jézusra, és minél inkább megnyilvánul Isten dicsősége az életünkben, annál nagyobb veszélyt jelentünk a sátán királyságára. Jézus azt mondta: „Örüljetek és örvendezzetek azon a napon, ujjongjatok és vigadjatok, mert ímé, a ti jutalmatok gazdag, hatalmas, erős és bőséges a mennyekben” (Lukács 6:23, az Amplified Bible, bővített bibliafordítás alapján).

Tehát amikor üldöztetés ér – és tudod, hogy érni fog –, akkor örülj és örvendezz. Vedd a Jézus által ajánlott gyógymódot, és kezdj el örvendezni, ugrándozni, és dicsérd Istent! Nem fog bántani az üldöztetés, ha ezt teszed. Kipróbáltam, és működik.

A kegyelem tanít minket! A „kegyelem Szelleme” a bensőnkben ad nekünk útmutatást. Hagyd, hogy Isten Szent Szelleme tanácsot adjon neked, és megtanítsa, hogyan élj ebben a világban.

Ha a világ hangjára figyelsz, akkor a világi – testi – módon fogsz gondolkodni, ami halált jelent. De ha a kegyelem Szellemének hangjára figyelsz, akkor szellemi módon fogsz gondolkodni, és ez az Ige szerint élet és békesség. Tehát amikor a Szent Szellem csendes, szelíd hangján szól hozzád a szívedben, akkor figyelj oda, és engedelmeskedj Neki. Az Ő útjai működnek! Bízz meg Benne, és emlékeztesd magad erre: Ő azt akarja, hogy jól menjenek a dolgaid.

Talán arra kér téged, hogy hagyj el bizonyos dolgokat, amelyek túl sok idődet és figyelmedet veszik el. Vagy arra késztet, hogy kelj fel egy kicsit előbb, és tölts több időt az Igében és imádságban. Ha megteszed, amit mond neked, akkor erősebbé válsz Isten kegyelmében, és így Isten áldásaiban is.

Amikor újjászülettél, akkor nem csak félig születtél újjá, és nem csak félig vagy negyed részt lettél igaz. Isten igazsága lettél Krisztusban! Társörököse lettél Krisztusnak. A Strong Konkordancia szerint a társörökös szó személyes egyenlőségre utal, amely egyenlő birtokláson alapul.

Jézus azért halt meg a kereszten, hogy odaadja neked, amit Ő már birtokolt. Azért támadt fel, hogy az Ő képére újra legyél teremtve. A Mindenható Isten győzelme vagy! Győztesnél is több vagy Krisztus Jézusban. Te ugyanolyan fontos vagy az Atyának, mint Jézus. Tulajdonképpen a János 17:23 azt mondja, hogy Isten éppúgy szeret téged, mint Jézust!

Ha egyszer elmered hinni ezt a tényt, akkor az életed örökre meg fog változni. Többet nem leszel azzal megelégedve, hogy csak üldögélsz, siránkozol, és azt kívánod, bárcsak máshogy mennének a dolgok. Akkor el akarod foglalni azt a hatalmi pozíciót, amit Jézus adott neked, el akarod foglalni a téged megillető helyet Mellette, és úgy akarsz munkálkodni, ahogy Ő.

Ha elfogadod ezt az üzenetet, ha elmered hinni, és ha mersz ez alapján cselekedni, akkor teljesen meg fog változni az életed. A vallásból átkerülsz a valóságba!

Jézus Nevében. Több ez egy, az imádság végére illesztett kifejezésnél. Jézus nevében benne van minden, ami Isten maga, és minden, amit Isten tesz. Az Amplified Bible szerint, amikor az Ő nevében kérsz valamit, akkor a kérésedet mindaz alapján intézed az Atyához, ami Jézus maga. Tehát bátran elvárhatod, hogy a kéréseid teljesüljenek – nem azért, mert megérdemled, hanem azért, mert Ő méltó!

Mi több, Jézus nevének hatalma van minden más név felett. A Filippi 2:5-11-ben Pál apostol azt írja: „Isten is felmagasztalá Őt (Jézust), és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való; Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.”

Annak ellenére, amit Isten Igéje mond Jézus nevének erejéről, úgy tűnik, a legtöbb hívőt ez nem nagyon érdekli. Imádkoznak Jézus nevében, aztán megfordulnak, és azt mondják: „Nagyon remélem, hogy Isten megválaszolja az imámat.” Nem ismerik fel, hogy ha el tudnák hinni, hogy Jézus nevének ereje garantálja az imáik megválaszolását, akkor az meg is történne.

Még azt is hagyták, hogy a vallásos szleng megfossza őket a Név használatának erejétől. Hallottam sok jóhiszemű hívőt, aki ezzel a kifejezéssel fejezi be az imáját: „Jézusért”. De Jézus nem mondta, hogy az Ő kedvéért imádkozzunk. Azt mondta, hogy a nevében imádkozzunk.

Én is elkövettem ezt a hibát. Egyik éjszaka imádkoztam, mert fájt a gyomrom. „Ó, Jézusért,” imádkoztam, „gyógyítsd meg a gyomromat.”

Miután elmondtam ezt egy párszor, az Úr szólt hozzám a bensőmben. „Várj egy percet,” mondta. „kinek a gyomra fáj, a tied vagy az enyém?”

Az Úr elég világosan ezt mondta erre: „Ebben az esetben imádkozz a gyomrodért az én nevemben!”

Jézus neve. Áss bele az Igébe, és járj utána, mekkora erő és hatalom van benne. Majd használd ezt az erőt minden alkalommal, amikor imádkozol. Ne reménykedj csupán Isten válaszában, hanem várd el, hogy az életedben minden körülmény térdet hajt a dicsőséges Név tiszteletére!

Gondolkozz el ezen egy pillanatra! Isten fenntartotta a jogot, hogy ha szükséges, áthúzza egy nemzet vezetőjének az akaratát, hogy az Ő népe felett az Ő akarata szerint uralkodjon.

Mi több, Isten meghallgatja bármilyen kormányzati vezető imáját. Még akkor is, ha a világon a legnagyobb gazember. Meghallgatta az idős Nabukodonozor király imáját is. Hidd el, ez azt jelenti, hogy bármilyen vezetőt meghallgat!

Tudod, Nabukodonozor Babilon királya volt: egy istentelen nemzet istentelen királya. Azonban Júda földjéről ejtett foglyokat, így Isten néhány embere az ő hatalma alá tartozott. Tehát Isten el kezdett vele foglalkozni.

Újra és újra figyelmeztette őt: „Nabukodonozor, el fogod veszíteni a józan eszedet, ha nem igazítod ki magad.” És így is történt: teljesen megőrült.

Annak ellenére, hogy egy pogány nemzet pogány királya volt, Isten újra beavatkozott az életébe, és meghallgatta őt, amikor végül segítségért kiáltott. Miért? Mert Isten népe tartozott az uralma alá!

Ez az alapelv ma is igaz. Ha utat nyitunk az ima által, Isten foglalkozni fog a vezetőinkkel!

Ha megalázzuk magunkat, egységben vagyunk, és imádkozunk, Isten meg tudja változtatni az igazságtalanságot és korrupciót az országunkban – vagy ami azt illeti, bármilyen országban. Megváltoztatja mindenki szívét a Fehér Háztól lefelé, hogy biztosítsa: az országot, ahol a gyermekei élnek, igazságosan kormányozzák.

Legtöbbünkben eltorzult kép él a kitartásról. Úgy gondoljuk, ez olyasvalami, ami azért adatott nekünk, hogy segítségével méltóságteljesen viseljük el a kudarcot. De a fenti igék szerint inkább a siker felé visz!

A kitartás (vagy állhatatosság, türelem) a hit ikertestvére. Együttműködnek annak érdekében, hogy Isten ígéretei beteljesüljenek az életedben.

Tegyük fel, hogy szükséged van egy állásra. Ha kinyitod a Bibliát, világosan láthatod benne, hogy Isten a szükségeid betöltését ígéri. Láthatod, hogy gyönyörködik a szolgájának gyarapodásában. Ha ezt meglátod, akkor hittel megragadod, és ezt kiáltod: „Hallelúja, megvan az állás, amire szükségem van.”

De mi történik ezzel a hittel, ha holnap délelőtt elmész három interjúra, és mindegyik alkalommal elutasítanak? Hogyan tovább? Ilyenkor kell a türelemnek a színre lépnie! Ekkor kell meghoznod a döntést, hogy kitartasz, és úgy teszel, mintha semmi nem változott volna.

Az az igazság, hogy ha a bizodalmadat Isten Igéjére alapoztad, akkor semmi nem is változott. Az Ige pontosan ugyanazt mondja, mint tegnap.

Tehát, ha kitartasz, akkor tudod, mi fog kijönni a szádon a három sikertelen interjú után? Azt fogod mondani: „Hallelúja, megvan az állás, amire szükségem van!” – éppen úgy, ahogy eddig is tetted.

Tudod, a hit nyit ajtót Isten ígéretének, és az állhatatosság tartja nyitva azt, amíg az ígéret be nem teljesedik.

Van olyan ígérete Istennek, amit hittel megragadtál, és már egy ideje vársz rá? Ne bátortalanítson el a késedelem. Legyél kitartó. Az Ige garantálja, hogy megkapod a jutalmadat.

Gyakran, amikor arról van szó, hogy az életünket adjuk valakiért, a halálra gondolunk. Ezt tette Jézus. Annyira szeretett minket, hogy az életét adta, meghalt helyettünk, hogy mi élhessünk.

De itt másra utalt, amikor arra kért bennünket, hogy tegyük le az életünket. Azt kérte tőlünk, azzal mutassuk meg a szeretetünket, hogy másokért élünk, és nem azzal, hogy meghalunk értük.

Jelentheti azt, hogy időt töltünk imádságban valakiért, vagy szeretetet és megértést adunk. Sokszor azt jelenti, hogy lemondunk a saját önző vágyainkról, hogy betöltsük valakinek a szükségét.

A Róma 15:1 ezt így fogalmazza meg: „Tartozunk pedig mi, az erősek, hogy az erőtlenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk.”

Amikor leteszed az életedet, akkor úgy élsz, hogy Istennek vagy a tetszésére, és nem magadnak. Hagyod, hogy az Ő szeretete irányítsa az életedet. Ha ez a szeretet a szomszédod ajtajához vezet, követed. Ha a szeretet arra hív, hogy imádkozzál egy szükségben lévőért, akkor engedelmeskedsz.

Kötelezd el ma magad, hogy leteszed a saját életedet – és felveszed a szeretet életét. Mondd ezt:

„Atyám, Jézus nevében, azt olvasom az Igédben, hogy Te Önmagadat adtad a Fiad személyében minden emberért. Megértem, hogy mivel Jézus az életem Ura, engem is arra hívtál el, hogy odaadjam önmagamat másokért. Elfogadom ezt az elhívást.

Időt fogok szánni másokra. Adok a szeretetedből, ami bennem van. Erős leszek, és felemelem a gyengéket. Kész vagyok arra, hogy használj, hogy a körülöttem lévők megtapasztalhassák azt a bőséges életet, amit Te adsz.

A létező legnagyobb szeretettel szerettél engem, Uram. Kiváltságnak tartom, hogy ezt a szeretetet megoszthatom másokkal. Köszönöm ezt Neked, Jézus nevében. Ámen.”

Vajon Isten akarata áll a rossz dolgok mögött, amelyek az életünkben történnek? Lehetséges, hogy a betegségek, a különböző csapások Isten tervéhez tartoznak?

Ahhoz, hogy megtapasztald Isten gyógyítását, szabadító erejét, tudnod kell a választ ezekre a kérdésekre. Egyszer és mindenkorra le kell ezt szögezni! Ha azt gyanítod, hogy Isten a szerencsétlenségeid forrása, nem tudsz hinni Isten szabadításában. A hited meg lesz bénítva, mert azt gondolod, hogy ha megszabadulsz ezekből a dolgokból, szembeszállsz Isten akaratával.

Ahhoz, hogy el tudd fogadni mindazt a jót, amit Isten adni szeretne, teljesen biztosnak kell lenned abban, hogy Ő egy jó Isten. Biztosan kell tudnod, hogy az Ő akarata az egészség, és nem a betegség; a gyarapodás, és nem a szegénység; boldogság, és nem bánat – mindig! Már a 103. zsoltár is bebizonyítja ezt. De ha ez nem elég, akkor van sok más ige is. Az egyik legismertebb a Zsoltár 136:1, ami így szól: „Magasztaljátok az Urat, mert [Ő] jó; mert az Ő kegyelme örökkévaló.”

Ha a vallásos hagyományok kiraboltak téged Isten jóságából, ha arra tanítottak, hogy Ő azért tesz rosszat az életedben, hogy megtanítson valamire, akkor itt az ideje, hogy felülírd ezeket a hagyományokat az igazsággal. Vedd a Bibliádat, és hadd mondja el neked maga Isten az Igéjén keresztül, hogy Ő az Úr, a te gyógyítód (2 Mózes 15:26). Áss bele az Igébe, és fedezd fel te magad, hogy Ő kegyelmes, irgalmas és könyörületes (Zsoltár 86:5, Jeremiás 9:24, Zsoltár 145:8).

Ne hallgass a kétségeidre, hanem nyisd meg a szíved, és fogadd el az igazságot a Mennyei Atyádról. Ez az egyetlen dolog, ami valóban szabaddá tesz.

Az irigykedés, versengés és viszálykodás a korai korinthusi gyülekezetet abba a természetes, vagy testi állapotba rántotta vissza, amiben az újjászületésük előtt voltak. Annyira elfojtotta a szellemi növekedésüket, hogy nem értették azokat a dolgokat, amiket Pál apostol akart nekik tanítani.

A sátán ugyanezt a szellemet, a viszálykodás szellemét küldi közénk manapság is. Tudja, hogy az önmagával meghasonlott ház összeomlik. Azt is tudja, hogy ha a hit egységében vagyunk, akkor eljutunk „a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére” (Efézus 4:13). Ezért a viszálykodás szellemét használja a személyes életünkben, a gyülekezetben, a társadalmi és családi életünkben egyaránt. Ugyanaz a célja, ami Korinthusban volt: hogy az irigykedés, versengés és viszálykodás elfojtsa a szellemi növekedésünket.

De nem kell engednünk ennek a szellemnek. Hanem, ahogy Pál mondja, „az igazságot szólván szeretetben, mindenestől fogva növekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban.”

Hasonlítsd össze a két dolgot: „az igazságot szólván szeretetben” ill. „irigykedés, versengés és viszálykodás”. Homlokegyenest ellenkező fogalmak, ugye? Nem megy mindkettő egyszerre. Ha az igazságot szólod szeretetben, akkor növekedni fogsz. Ha irigykedsz, akadékoskodsz, és viszályt szítasz, akkor a csecsemőkorba kerülsz vissza.

Ne hagyd, hogy a sátán megakadályozza a szellemi növekedésedet azáltal, hogy engedsz a viszálykodás szellemének, hanem szóld az igazságot szeretetben, és „mindenestől fogva növekedjél Őbenne!”

Amikor Jézus ezeket mondta, nem egy receptet adott a mennybe jutáshoz. Azt mondta el nekünk, hogyan élhetünk egy magasabb rendű életet itt a földön.

Tudod, van egy magasabb élet, amit itt és most élhetünk. De ehhez le kell tennünk azt az életmódot, amihez a legtöbbünk hozzászokott. Talán pontosan azokat a dolgokat kell elengednünk, amelyekhez eddig oly nagyon ragaszkodtunk. A szívünket Isten akarata felé kell fordítanunk.

Ezt tette Jézus. Nem önmagának élt, hanem teljesen Istennek. Csak azt tette, amit az Atya mondott neki – és teljes győzelemben élt.

Itt az ideje felismernünk, hogy az újjászületés nem csak arra jó, hogy megmeneküljünk a pokoltól. Az a célunk, hogy tetszésére legyünk Istennek. Hogy letegyük az életünket, és az Ő vágyait töltsük be. Hogy az Ő különleges tulajdona legyünk a földön, és megtegyünk bármit, amit mond nekünk. Elsődleges fontossággal kell bírnia, hogy átadjuk magunkat Neki, és közösségben legyünk Vele. Elég időt kell töltenünk Vele ahhoz, hogy meghalljuk a hangját, és engedelmeskedjünk.

Csak amikor ezt megtesszük, akkor leszünk igazán beteljesedve. Csak amikor ezt megtesszük, akkor tudjuk azt a magasabb életet élni, amelyre vágyunk.

Miért akarja Isten gyarapítani a népét? Hogy nagyobb tévét nézhessen? Hogy szebb házakat és jobb kocsikat vásárolhasson?

Hogy megerősítse a szövetségét a földön, és adjon a szükségben lévőknek: ezek Isten tervei a bővölködéssel!

Mondtak már ilyeneket nekem, hogy „Hát, Copeland testvér, Jézus szolgálata is szegény volt, mégis egész jól elboldogult.” Ez nevetséges. Az egész Ószövetségben Isten anyagi áldást ígért azoknak, akik tökéletesen és egyenesen járnak Őelőtte. Ha Isten nem lett volna képes megáldani Jézust anyagilag, akkor a saját Szavát (Igéjét) szegte volna meg.

Jézus egyáltalán nem épített magának világi birodalmat. De ez nem jelenti azt, hogy szegény volt. Azt jelenti, hogy Ő volt a valaha élt legnagyobb adakozó is a földön – és itt az ideje, hogy a nyomdokaiba lépjünk.

Ha el kezdünk adni, ha el kezdjük az emberek anyagi szükségeit betölteni, akkor sokkal valószínűbb, hogy megnyerjük a szívüket.

Szerinted mi fog történni egy éhező nemzet szívével, amikor egy 747-es repülőgépet megtöltő ételt, ruhát és orvosi felszerelést hozol az embereknek Jézus nevében és szeretetében? Meg fog lágyulni a szívük! Meg fogják hallgatni, amit mondani akarunk nekik Jézusról.

Ne higgy senkinek, aki azt mondja, nem helyes dolog a gyarapodás. Az a helytelen, ha nem akarsz gyarapodni annak ellenére, hogy a bővölködésed révén emberek milliói kerülhetnek a mennybe a pokol helyett.

Feledkezz el a te kis apró szükségeidről. Legyen nagyobb látásod ezekről a dolgokról, és kezdj el azon gondolkodni, hogy betöltöd valaki más szükségét, és így Isten megerősítheti a szövetségét a földön. Majd állj szilárdan a hitben, és készülj fel a leghatalmasabb gyarapodásra, amiről valaha is hallottál!

Vannak olyan idők itt a földön, amikor nehéz az élet… sőt, fájdalmas. Amikor ilyen idők jönnek, akkor igazán szükségünk van arra a vigasztalásra, amit csak a Szent Szellem tud adni.

Úgy, hogy egyszerűen azt tesszük, amit a hívők az Apostolok Cselekedeteiben tettek. Az Úr félelmében jártak.

Amikor „az Úr félelméről” beszélek, kérlek, értsd meg, nem úgy értem, hogy félned kell Istentől. Ő a te Atyád! Olyan biztonságban és félelem nélkül kell Elé menned, mint egy gyermek, aki tudja, hogy mennyire szereti őt az atyja. De olyan nagy tisztelettel kell lenned Isten iránt, hogy amikor valamire kér téged, akkor azonnal engedelmeskedsz – még akkor is, ha ez nem egyezik a természetes kívánságaiddal. Ez jelenti az Úr félelmében való járást.

Hadd mondjam el, hogyan értem ezt. Sok éve történt egy összejövetelünkön. Nem sokkal azelőtt, hogy prédikálni kezdtem volna, kaptam egy rendkívül nyugtalanító telefonhívást. Egy fájdalmas hírt közöltek velem egy bizonyos dologról, amiben az egyik gyermekem hibát követett el. A híre megsebezte a szívemet.

Sírtam, és természetes szinten mérges akartam lenni, és vissza akartam vágni valahogyan. De e helyett elkezdtem nyelveken imádkozni. Ahogy imádkoztam, azt a vezetést vettem a szellememben, hogy örvendezzek, és dicsérjem az Urat.

Természetesen nem volt kedvem ehhez. Toporzékolni tudtam volna. De az Úr iránti tiszteletből félretettem az érzéseimet, és engedelmeskedtem. Majd a Szent Szellem arra vezetett, hogy olvassak el egy bizonyos próféciát. Ahogy megtettem, éreztem, hogy megerősödöm.

Majd hirtelen azt vettem észre, hogy szabad vagyok. Az engedelmesség által megnyitottam magam a Szent Szellem vigasztaló erejének. A düh és fájdalom, ami pillanatokkal azelőtt eltöltött engem, eltűnt! Az Úr gyengéd szeretete és bátorítása vette át a helyét.

Nem számít, milyen fájdalmas helyzettel kell szembenézned, bízz meg az Atya útmutatásaiban, és engedelmeskedj Neki. Számodra is elérhetővé teszi ugyanezt a természetfeletti, Szent Szellemtől származó vigasztalást!

Ha választanod kellene az élet és a halál között, hogyan döntenél? A válasz egyértelműnek tűnik. De a valóságban mégsem az.

Tudod, a halál melletti döntés nem feltétlenül azt jelenti, hogy leugrunk a legközelebbi szikláról. Ez nem ilyen egyszerű.

A Biblia szerint, ha testi módon gondolkodunk, és belemerülünk e világ dolgaiba, az halál. A Biblia azt is elmondja, mi az élet. „Fiam, az én szavaimra figyelmezz,” mondja a Példabeszédek 4:20-22, „mert életük ezek azoknak, akik megtartják.”

A Lukács 10-ben van egy történet, ami nagyon jól példázza ezt az alapelvet. Máriáról és Mártáról szól, biztosan ismered. Mária Jézus lábainál ült, és hallgatta Őt, míg tanított, s közben Márta a konyhában sürgött-forgott, és vacsorát készített az ott levőknek.

Végül Márta nem bírta tovább, odament Jézushoz, és azt mondta: „Uram, nincsen arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért néki, hogy segítsen nékem.” Jézus így válaszolt: „Márta, Márta, szorgalmas vagy és sokra igyekezel: De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik tőle” (Lukács 10:41-42).

Mária minden mást félretett, hogy hallgathassa az Igét. De Márta hagyta, hogy az életben látszólag fontos dolgok élvezzenek elsőbbséget az Igével szemben. A halált választotta az élet helyett.

”De Copeland testvér,” mondod talán, „ha nem töltöm minden időmet az élet dolgaival, akkor az életem szét fog esni!”

Tényleg? Márta is biztosan ezt gondolta. Valószínűleg úgy gondolkodott, hogy ha nem főz vacsorát mindenkinek, akkor éhesek lesznek. De nem lettek volna. Jézus azelőtt is tett csodát – amikor tömegeknek adott enni –, és meg tudta volna ezt tenni Márta otthonában is. Márta nyugodtan elhelyezkedhetett volna Jézus lábainál, és lakomázhattak volna egyet Isten költségére!

Ne kövesd el azt a hibát, amit Márta. Ne vesszél el annyira az élet dolgaiban, hogy helytelen módon a halált választod. Határozd el, hogy az Igét teszed az első helyre. Válaszd az életet!

Egyszer azt hallottam Isten egyik nagy emberéről, hogy minden nap, amikor felöltözött, belenézett a tükörbe, és azt mondta: „Te ruha, ahova ma mész, Isten veled megy.” Tudod, ez így van. Ha elfogadtad Jézust életed Urának, és így Istennel egyesültél, akkor bárhova is mész ma, oda Isten is veled tart!

Hívőként ezt jobban tudatosítanunk kell magunkban. Meg kell tanítanunk magunknak, hogy folyamatosan tudatában legyünk ennek: Isten bennünk van, tanít, megerősít, tanácsot ad, és megáld bennünket a jelenlétével.

Folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy egy szellem vagyunk Vele. Ez azt jelenti, hogy ha egy problémával vagy gonosz szellemmel nézünk szembe, ami befolyásolni, hátráltatni akarja az életünket, Isten is szembe néz azzal. Amikor ilyen dolgokkal találkozunk, Isten is találkozik azokkal. És Ő már legyőzte őket!

Arra bátorítalak, hogy amikor ma felöltözöl, nézz bele a tükörbe, és mondd ezt: „Egyesültem az Úrral, egy szellem lettem Vele. Test, bárhova mész ma… oda Isten is megy. Isten benned van. Isten ereje benned van. Isten bölcsessége benned van. Isten győzelme benned van.”

Mondd ezt magadnak minden nap – sokszor. Addig folytasd ezt, amíg szokásoddá nem válik, hogy így gondolkozol. Gondoskodj arról, hogy folyamatosan tudatában legyél Isten valóságának a bensődben!

Van olyan probléma, amivel régóta küzdesz, és egyszerűen nem akar megoldódni? Ami úgy tűnik, ellenáll minden megoldásnak? Minden elképzelhető módon harcolsz ellene, de ahelyett, hogy eltűnne, csak növekszik, erősödik, és irányíthatatlanná válik.

A Biblia elbeszélése szerint egy egyiptomi fáraó pontosan ilyen problémával nézett szembe több ezer évvel ezelőtt. Heves vitába keveredett Istennel a zsidók jövőjével kapcsolatban, és ennek eredményeképpen egyik reggel arra ébredt, hogy az országát elárasztották a békák. Nyálkás, büdös békák ugráltak mindenhol.

Komoly probléma volt. Nem egy-két békáról beszélek a kertben. Mindenhol ott voltak – az ágyakban, az asztalokon, nagy békák a sütőben, kisebbek a kenyértésztában és az ivóvízben. Békák. Békák a hajukban. Békák olyan helyeken, amire gondolni sem akarsz!

Aztán Isten lépett valamit. Elküldte az emberét, Mózest a fáraóhoz ezzel a kérdéssel: „Mikor könyörögjek az Úrhoz, hogy elvigye ezeket a békákat?”

„Holnap.” El tudod ezt képzelni? Mondhatta volna, hogy „Most rögtön! Ma!” De e helyett úgy döntött, hogy eltölt még egy éjszakát a békák között.

Erre azt mondod: „Ez a legnagyobb ostobaság, amit valaha hallottam. Miért mondta azt, hogy holnap?” Nem tudom. Valószínűleg azért, amiért te holnapig akarsz várni azzal, hogy újjászülessél, vagy meggyógyulj, vagy bővölködj.

Van valami, amit szeretném, ha észrevennél. Amikor Mózes megkérdezte a fáraót, és ő azt válaszolta, „Holnap”, akkor Mózes ezt mondta: „Rendben. Mivel tudod, hogy van Isten a mennyben, LEGYEN A TE BESZÉDED SZERINT.”

Hadd kérdezzem meg tőled: meddig akarod hagyni, hogy az a régi probléma gyötörjön téged? Mikor fogsz végre megszabadulni a békáktól az életedben? Látod már, hogy addig maradnak, amíg hagyod? Addig maradnak veled, amíg nem hozol egy minőségi döntést, hogy Isten Igéjét követed, és elűzöd azokat.

Isten feltámasztott bennünket, és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban! Ezt mondja Isten Igéje. Nagyon kevesen mertük ezt igazából elhinni. Felemeljük, felmagasztaljuk Jézust – helyesen! De emellett akaratlanul lebecsüljük azt, amit tett, mert nem engedjük meg, hogy maga mellé ültessen bennünket.

Ez volt Isten célja a Kálvárián: hogy Jézus mellé ültessen minket. Hogy azzá tegyen bennünket, amivé Jézust tette.

Tudod, Jézusnak nem volt szüksége arra, hogy felmagasztaltasson. Ő már fel volt magasztalva, mielőtt a földre jött. Már egy volt az Atyával. Nem kellett hatalmat szereznie az ördög felett – mert soha nem is veszítette azt el!

Fizikai testet öltött, hogy emberként jöjjön a földre, és hatalmat szerezzen a bűn, a betegség, a démonok, a félelem, a szegénység és minden más átok felett, ami a halál törvényével együtt érkezett a földre – és meg is szerezte. Sikerült Neki. Uralkodott mindenen az intellektus világában, mindenen a fizikai világban.

Mielőtt felvitetett a mennybe, azt mondta: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.” (Máté 28:18) Majd megfordult, és ezt a hatalmat átadta nekünk azáltal, hogy nekünk adta a nevét.

Jézus érted és értem jött a földre, halt meg, és támadt fel. Nem önmagáért tette. Azért tette, hogy maga mellé vehessen minket. Hogy használhassuk a nevét, és gyakorolhassuk a Tőle kapott hatalmat a földön. Azért tette, hogy Isten elé állhassunk, és mindazt jelenthessük számára, amit Jézus jelent.

Amikor újjászülettél, Isten igazsága lettél Krisztusban! Tehát, újjászületett hívőként merd elfogadni ezt az üzenetet, elmélkedj rajta, és cselekedjél ez alapján. Menj előre – merd elfoglalni a helyedet!

Kihez fordulsz, amikor segítségre van szükséged, és választ szeretnél kapni egy fontos kérdésre? Istent kérdezed meg először?

Sok hívő nem ezt teszi. A kezüket tördelve tanakodnak egymással egész nap. Megkérdezik a pásztorukat. Megkérdezik a barátaikat. Megkérdezik a férjüket vagy feleségüket. De megkérdezik-e Istent? Nem.

Inkább kövesd Dávid király példáját. A Biblia azt írja az 1Krónika 14-ben, hogy Dávid harcra készült a filiszteusok ellen, akik nagyon erősek voltak, és mindannyian kivonultak ellene. A filiszteusok évek óta Izrael ellenségei voltak. Dávid tudhatta volna előre, hogy Isten azt mondja majd neki, hogy vegye fel a harcot ellenük. De nem találgatott! Isten elé ment, és megkérdezte. „Felmenjek-é a filiszteusok ellen, és kezembe adod-é őket? És monda néki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket.”

Ne találgass. Amikor szembenézel egy problémával, keresd az Urat az Igében, imádságban, és kérdezd meg Tőle, mi a megoldás. Nem számít, mennyi igeverset tudsz, vagy milyen nagy megértésed van arról, ki vagy Jézus Krisztusban – az Úr keresését soha nem fogod kinőni.

Menj eléje, és tudd meg, Ő pontosan mit szeretne tőled. Ne úgy történjen, hogy eldöntöd, mit teszel, majd megkéred Istent, áldja meg a tervedet. Menj eléje, és kérdezd meg: „Uram, mik a te terveid?” Az Ő tervei már áldottak. Ha azokat követed, a győzelmed garantált.

Győztesek! Több mint győztesek! A Biblia szerint ezek vagyunk. Tudom, hogy ezt már sokszor hallottad, de most azt akarom, hogy ennek a valósága beléd ivódjon. Szeretném, ha egy kis időt szánnál arra, hogy gondolkozol ezeknek a kifejezéseknek a jelentésén.

A szótár szerint a győzelem jelentése a következő: „teljes és végleges fölény a harcban vagy háborúban, siker bármilyen küzdelemben vagy versengésben, amely magában foglalja az ellenség vereségét vagy az akadályok leküzdését.”

Győzelmet aratni azt jelenti, hogy „felülmúlni, legyőzni versenyben vagy küzdelemben, győzedelmeskedni, uralkodni, elnyomni, felülkerekedni, leverni, eltiporni, felülmúlni, uralni, fölényt szerezni, alávetni, megsemmisíteni.”

Ha egyszer jól az elmédbe vésed ezeket a definíciókat, akkor fel fogod ismerni, hogy Jézusban sokkal többet kaptál, mint egy jegyet a mennybe. Legyőzted a világot, amelyben most élsz. Őáltala győzedelmeskedtél, uralmat szereztél a világ fölött, eltiportad azt, felülkerekedtél rajta.

Nem csoda, hogy az 1 Korinthus 15:57 így kiált: „De hála az Istennek, aki a győzelmet adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!”

Kiálts te is! Mondj köszönetet Istennek, hogy győztessé tett téged. Dicsérd Őt azért, hogy összekapcsolt téged azzal, aki legyőzte a világot, a testet és az ördögöt. Kiálts hallelúját, és élvezd a győzelmet!

Reménytelenség. Ahogy ennek a kornak a vége közeledik, ezt az érzés egyre ismerősebb lesz a világban élő emberek számára. De nekünk, hívőknek soha nem kell így éreznünk! Mert nem számít, milyen sok szorongattatás jön, nem számít, a világ milyen sötét körülöttünk, tudjuk, hogy nekünk van reménységünk az Úr Jézus Krisztus közeli visszajövetelében.

Néha ezt elfelejtjük. A figyelmünk középpontjába annyira az élet természetes dolgai kerülnek, hogy elveszítjük ezt a reménységet, és belesüllyedünk a minket körülvevő reménytelenségbe. De nem szabadna ezt megengednünk.

Egyszer az egyik barátom találkozott egy újjászületett arab asszonnyal a Közel-Keleten, aki élő példája volt ennek. Az asszony olyan életet élt, ami a legtöbbünk számára elképzelhetetlennek tűnik. Háborús övezetben lakott, ahol az erőszak nagymértékben jelen volt. Minden nap szembe kellett néznie a lövöldözés és bombázás veszélyével.

Ennek az arab asszonynak természetes szinten semmi reménye nem volt. Az országot lerombolták körülötte. Izraelbe kellett mennie dolgozni, mert náluk nem volt pénzkeresési lehetőség. A dolgok egyre rosszabbnak tűntek körülötte, de azt mondta a barátomnak, hogy van reménye, mert tudja, hogy Jézus visszajön érte. És ez a remény éltette őt.

Tehát ha elvesztetted a reményt, akkor vedd le a szemedet e világról, és tekints Jézus közeli visszajövetelére. Ez nem csak felemeli a szellemedet, de a Biblia szerint meg is tisztít. Igazul fogsz élni, a világ bűnétől és kudarcától elválasztva. Isten örömébe és győzelmébe fogsz emelkedni.

Gondolkodj el ezen. Amikor ennek a világnak vége lesz, mi éppen akkor indultunk el. A létező legdicsőségesebb életbe fogunk belépni. A világi emberek sóvárogva tekintenek majd vissza a régi szép időkre. De számunkra a legjobb még hátravan. Tehát kiáltsunk hallelúját a bajok közepette is, és mondjuk együtt János apostollal: „…jövel Uram Jézus!” (Jelenések 22:20) Jöjj hamar!

Kérdezted már, hogy vajon Isten mikor tesz valamit egy bizonyos problémával kapcsolatban? Ha igen, akkor talán meg fogsz lepődni azon, hogy a válasz száz százalékban rajtad múlik.

A Márk 5-ben van egy eset, ami megmutatja, hogyan értem ezt. Jézus éppen kiszállt a hajóból, és a tömeg ott tolongott körülötte, „szorongatták Őt”. A vízpart felé lökték, amikor hirtelen egy ember kezdett keresztül furakodni a tömegen, hogy Jézushoz jusson.

Márk leírja, hogy leborult Jézus lábaihoz, imádkozott, és „igen kéré Őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy… éljen.” (Márk 5:23)

Gondolkozz el egy pillanatra ezen a helyzeten. Adott egy ember, aki politikailag a város polgármesterének szintjén volt. De ugyanakkor nagyon elszánt is, hogy eljusson Jézushoz, ezért utat tört magának a tömegben, helyet tisztított maga körül, és Jézus lábaihoz borult. Döntést hozott – és amikor Jézus elé jutott, ezt mondta: vesd reá kezedet, hogy éljen.

Hadd kérdezzek tőled valamit: szerinted itt kitől függött, ki határozta meg, hogy Jézus ki felé szolgáljon? Ez az ember! Egy ember, aki döntést hozott. Amikor kinyilvánította a döntését, Jézus semmit sem mondott. Egyszerűen abbahagyta, amit éppen tett, megfordult, és követte őt.

Egy szó szerint több ezer emberből álló tömegben, egy valaki hit-döntése határozta meg Jézus tettét.

Mit jelent ez számodra ma? Azt jelenti, hogy ha üldögélsz, és azt várod, hogy Jézus úgy döntsön, meggyógyít… segít neked… gyarapít, és győzelemre visz, akkor sokáig kell várnod. Mert ez nem Jézus döntése.

Az Amplified Bible, bővített bibliafordítás így szól: „A mennyek országában való részesedést a legnagyobb buzgósággal és igyekezettel keresik.”

Azt akarom, hogy erőszakos legyél. Igen, erőszakos, eltökélt, buzgó. Azt szeretném, hogy annyira elkötelezett legyél Isten dolgai felé, hogy ellenállj bármilyen próbálkozásnak, ami el akarna téríteni azoktól.

Manapság túl sok hívő hasonlít az ószövetségi zsidókra. A kudarc pusztaságában vándorolnak, mert az Ígéret Földjén ellenség lakik. Kirabolják őket a jog szerint hozzájuk tartozó örökségből, mert félnek harcba szállni velük. Azt remélik, hogy erőszak nélkül is valahogyan bejutnak arra a földre. De nem fognak! Követelned kell a jogaidat, ha a sátán és társai felütik a fejüket.

Amikor Isten a Kánaán földjére küldte a zsidókat, azt mondta: „A fegyveresek menjenek előttetek.” Felfegyverkezve kellett kivonulniuk – harcra készen. Isten tudta, hogy harcolniuk kell a földért. Soha nem ígérte nekik, hogy nem kell. Azonban azt ígérte, hogy minden alkalommal győznek.

Ugyanez igaz rád is. Nem teheted azt, hogy lefekszel, és úgy teszel, mintha halott lennél, amikor az ördöggel foglalkozol. Nem fogja elengedni az életed egy területét sem – az egészségedet, a pénzügyeidet vagy bármi mást – harc nélkül. Nem fogja feladni, csak ha kikényszeríted azt.

Ne üldögélj tovább a pusztaságban. Ne üldögélj tovább, míg az ördög ellopja Isten áldásait tőled. Nálad van Isten engedélye, ereje és képessége, hogy elfoglald a földet. Legyél ahhoz elég erőszakos, hogy tegyél valamit ezért… még ma!

[1] Az Amplified Bible alapján

[2] A King James-féle bibliafordítás alapján

[3] Az Amplified Bible (bővített bibliafordítás) alapján

[4] A King James-féle bibliafordítás alapján

[5] Az Amplified Bible, bővített bibliafordítás alapján