2010.12.01.
A TISZTELET 3.
Jegyzet Jim Sanders tanításából
2010. november 28.
Köszönjük Mennyei Atyám, hogy
egész életünkben megelégítesz minket. Kiárasztjuk a drága Szent Szellemet, az Ő ajándékaival,
gyönyörű megnyilvánulásaival, a gyógyító kenetével. Minden dicsőség az Úr
Jézus Krisztusunké. Hallelúja! Köszönjük a drága Szent Szellemet az Ő megnyilvánulásaival,
hívjuk Őt, legyen jelen köztünk a megnyilvánult ajándékaival Jézus nevében!
Ámen!
A hozott zsebkendők felett imádkozunk Jézus nevében! Bejelentések
között elhangzik, hogy december 5-i mikulás napi ünnepségre nagy a készülődés,
és készítjük a fenyőfánkat is, mindkét helyre megtörtént a felajánlás, amit
vártunk, köszönjük. Várjuk a gyermekek jelentkezését a mikulás napi ünnepségre,
továbbá a rajzpályázatra, aminek a témaköre, - „Amikor én vagyok Jézus keze!”
Kérjük, hogy a december 4-i imakonferenciára
készítsétek a szíveteket, nagy izgalommal szoktunk ilyenkor együtt imádkozni az Úr
akaratában, várunk benneteket. Ma is fogunk megvallásokat tenni, kivetjük a hitünket,
fontosak lesznek ezek, egyik a testünk egészsége érdekében, másik a sötétség
minden ereje ellen irányul.
Jelenlévő együttes hitünkkel fogjuk elvégezni azt is, hogy az itteni hideg időjárást, amit nem kedvelünk, Izrael felé küldjük, mert ott az évszakhoz képest túlzott meleg van, szükségük van a csapadékra, oda menjen ez a hidegfrontos, csapadékos időjárás. A sivatagi meleg érkezett hozzájuk pár hónappal ezelőtt és annak távozni kell onnan.
A tisztelet, ill. a tiszteletlenség különböző megnyilvánulási
formáiról tanítunk a mai harmadik alkalommal, és ezzel be is fogjuk fejezni ezt a
tanítás sorozatot.
A Bővített Bibliafordítás
szerint az Efézus 4-ben azt olvassuk:
Vetkőzzétek le, fejtsétek le
magatokról a korábbi természetetek szerinti ó embert.
Valamit levetni, lehántolni magunkról, vagy mondhatni, hogy letépni egy
régi tapétát a falról, ez nem mindig mulatságos dolog.
Vessétek le, és dobjátok el a
régi, meg nem újított életmódotok jellemezte ó embereteket, mely romlottá vált a
csalárd megtévesztésből eredő vágyakozások és kívánságok miatt.
Tehát a megtévesztett és romlottá vált vágyakozások és
kívánságok miatti ó embert.
És az elméteknek szellemében,
folyamatosan megújuljatok, friss gondolkodásbeli, és szellemi beállítottságot
fenntartván.
Öltözzétek fel ezt az új természetet. Pásztor koromban ez volt az
első üzenet, amit prédikáltam. Mit kell levetkőznünk, mit kell felöltözni. Mit
kell levetni magunkról és felvenni helyette.
Öltözzétek fel az új
természetet, az újjászületett valót, mely Isten képére teremtetett, valóságos
megigazultságban és szentségben.
Sámuel I. könyvében néztünk Igét, a 2/30-as versét, ez volt a
kiinduló Igénk, erre most csak visszatekintünk: Mert
akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, akik azonban engem megvetnek,
megvettetnek.
Akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, akik azonban engem
megvetnek, azokat kevésbé tisztelem, mondja az Úr. Ide soroltuk a…
Róma 13/7 versét is. Adjátok meg azért mindenkinek, amivel tartoztok,
akinek az adóval az adót, akinek a vámmal, a vámot, akinek a félelemmel, a félelmet,
akinek a tisztességgel, a tisztességet.
Harmadik igeversként szólt itt az…
János I. 4/20 Ha azt mondja
valaki, hogy szeretem az Istent, és gyűlöli a maga atyjafiát, hazug az, mert aki nem
szereti a maga atyjafiát, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát.
És azt a parancsolatot adta
nekünk Isten, hogyha szeretjük az Istent, szeressük az Ő atyjafiait is. Vagyis más
szóval, ha megtiszteljük az atyafiakat, azzal tiszteletet
adunk Istennek. Ha tiszteletlenek vagyunk a testvérekkel, az atyafiakkal, ezzel
elkövetjük a tiszteletlenséget Isten felé.
Ezek a tanítások letölthetők az internetről, de van, aki szívesebben megvásárolja egyben a sorozatot, erre is van lehetőség, DVD formájában hozzá juthat. Visszamentünk a kezdetek kezdetére, hogy megvizsgáljuk a tiszteletlenségnek a megnyilvánulási formáit.
Ennek az első megnyilvánulási
formája az volt, amikor Ádám figyelmen kívül
hagyta, hogy mit mondott Isten. A közbeszólás
volt a második megnyilvánulása a
tiszteletlenségnek. Ezt követte a harmadik, amikor a tolakodást
vizsgáltuk. A tolakodás után a negyedik
lépcsőfok, amikor beavatkozunk a másik ügyeibe. Ma pedig az ötödik pontját
vizsgáljuk ennek, amikor megsértünk valakit.
Ezek olyan fokozatok, amelyek komolyság szerint vannak szembe állítva,
ez a legsúlyosabb megnyilvánulása. Rátérünk:
Timótheus
II. 3/1 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be.
2. Mert lesznek az emberek
magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt
engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,
3. Szeretet nélkül valók,
kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jót nem kedvelők.
Mondja a 4-es vers, hogy a világ
gazdagságát jobban szeretők, mint Istent
szeretők. Az istenfélelemnek a látszata meg van az életükben, de az Isten erejét, nem hozzák az életükben. És az
ilyenektől távozz el, fordulj el.
Az utolsó napokban veszélyes idők
jönnek, mert az emberek önzőek lesznek, pénz
szeretők lesznek. Ugye tudjuk, hogy nem kell, hogy az embernek pénze legyen ahhoz, hogy
pénz szerető [imádó] legyen.
A világon a legpénzsóvárgóbb emberek, legtöbbször nem a gazdag emberek, hanem a szegények, a nincstelenek. Csak ülnek és álmodoznak a pénzről, és arrogánsakká válnak. És gyalázkodó, sértegető nyelvezetet beszélnek a szüleik felé is, és nincs tisztelet annak irányában, ami szent.
Isten dolgait nem tekintik tisztelettel. A magától értetődő emberi érzelmek nélkül valók, könyörtelenek. Nincs
szeretet bennük az iránt, ami jó. Megtagadják, hogy békességben éljenek bárkivel
is, és hamis vádolók, rágalmazók lesznek.
Most elolvasom a Bővített
fordítás szerint az 1-es, 2-es, 3-as Igéket.
Azt pedig értsd meg, hogy az
utolsó napokban veszélyes idők jönnek, veszélyes idők állnak be, mely időkben
olyan nagy lesz a nyomás, a feszültség és baj, hogy nehéz lesz azt kezelni és
kibírni. Alig lehet majd kezelni és átvészelni. Mert lesznek az emberek önmaguknak
szerelmesei, és teljességgel én központúak, a pénz szerelmesei, a gazdagság
iránti, az ésszerűség határain túlmenő, mohó kívánságtól felindultak,
kevélyek, gőgös és szemtelen szájhősök. Lesznek gyalázkodóak, sértegetők,
istenkáromlók, gúnyolódók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok,
szentségtelenek és szentségtörők, természetes szeretet nélkül valók, természetes
érzelmek, és magától értetődő emberi érzelmek nélkül, szeretet nélkül valók.
Érzéketlenek, és embertelenek, könyörtelenek, nem tűrvén semmi békét,
fegyverszünetet, vagy lecsendesítést. Becsületsértők, rágalmazók, hamis vádolók,
bajkeverők, mértéktelenek, és könnyelmű, laza felfogásúak, erkölcs és
viselkedés, magaviselet terén, szabadjára engedettek, féktelenek, vadak, a jónak gyűlölői.
Ez a felsorolás a bővített fordítás szerint, az utolsó idők jellemzői. A gyalázkodó beszéd a tiszteletlenségnek a legmagasabb foka. És említi a szülők
átkozását. Az Ószövetségben, ha valaki elkövette ezt a bűnt, azért
halálbüntetés járt. Elő kellett állítani a tanukat, akik szemtanúi voltak, hogy
ezt tette, és a keleti kapu irányába nézve,
megkövezték az illetőt. Isten színe előtt, ez jelképezte Isten orcáját, Isten
színe előtt, halálra kövezték őt.
Ugyanezt követték el Jézussal szemben is, Jézust maga a főpap káromolta,
és becsmérelte. Ezért tudom, hogy Jézust az Olajfák
hegyén feszítették keresztre. A Szentek Szentjére nézve, arccal abba az irányba
nézve kellett Őt keresztre feszíteni, hogy a Menorára tekintsen, a hétágú
gyertyatartóra tekintsen.
Azért nem lehetett máshol a keresztre feszítése, mert a római katona
rálátott a templomnak a kárpitjára, és látta, hogy a kárpit kettéhasadt a tetejétől az aljáig. A
káromló beszédet elkövető gyermekre ilyen büntetés járt az Ószövetségben.
Istennek a törvényeiben szerepelt ez, és látjuk, hogy ma milyen távol kerültünk
attól a mértékrendtől.
Hogy meghatározzam, hogy mit jelent a gyalázkodó nyelv: jelenti
ez a becsmérlő, rágalmazó beszédet,
jelenti a mocskolódást, a káromkodást,
tiszteletlenül való beszédet, gonoszul
szólni, szégyenbe keverni a másikat. Szeretnélek benneteket figyelmeztetni, hogy
tiszta szavakat is lehet használni gunyoros
értelemben. Gunyorosan használni tiszta szavakat.
Az emberek ezt ma elfogadottnak tekintik. A szavak azonban szellemi hordozók, amibe bele
helyezzük a szellemi tartalmat. [A szavak
szellemi tartalmat hordoznak.] Ha szitkozódunk, ócsárolunk valamit, akkor
belehelyezzük annak a szellemi tartalmát abba a szóba. Mit teszünk abba bele? Az
értékétől próbáljuk megfosztani, becsmérelni, lefokozni
az illetőt, hogy mennyire értéktelen, mennyire semmire kellő az illető. Mennyire
senki. És ha ezt tesszük valakivel, akkor az ördögi. Milyen fajta szellemtől van az
ilyenfajta beszéd? Az ördögnek a szelleme ez.
A gyülekezetnek meg kell világosodnia
a tekintetben, hogy milyen értéke van a szavaknak. [A szavak szellemi tartalmat, erőt
hordoznak.] Isten mindent a szavaival teremtett.
Ő magában benne volt, Istenben, a szavak teremtő
ereje. És amikor azokat a szavakat kiejtette, és kiárasztotta vele a hitét, így
lett világosság.
Isten a teremtésében az embert a legmagasabb
szintre helyezte. Minket beszélő szellemeknek teremtett. Szabadságra teremtett minket, hogy bármit, amit
kívánunk és igénylünk, kimondhatunk. Csak példának hozom, hogy az angyalok ezt nem
tehetik meg.
Úgy kellene nekünk is cselekednünk,
mint Isten tette, és a szavainkat meg kellene tölteni a hitnek teljességével, és szeretettel,
békességgel és örömmel. És olyan szavakat kellene szólnunk célzatokkal, amelyeknek a törekvései a
szeretetben, jó célkitűzésekben teljesek, hogy erővel felhatalmazzuk az atyafiakat, a
testvéreket.
Az ördög azt szeretné, ha a szavainkat a gyűlölet, az irigység,
egymásnak a megvetése, az átkozódás, szitkozódás, a halál töltené ki. Ezek lennének a szavainkban.
Megfigyeled, hogy mi is népszerű ma a világban? Csűrt-csavart, félreértelmezett szavakat használunk.
Nem népszerű manapság áldást
mondani valakire. Sokkal nagyobb sláger valakiről szitkot, átkot mondani. Az nem menő
a világban, ha azt mondjuk valakiről, vagy magunkról, hogy áldott vagyok.
Egy másik figyelmeztetés, -
ne értelmezd félre a dolgokat. Ha valami jót látsz, akkor ne valami gonosz szóval
jellemezd. Vagy valami gonoszat látsz, és azt mondod, hogy – jaj de jó az, mert az
megint ördögi. Megtévesztett vagy így.
Ha valami kellemes, akkor mond ki rá, hogy az. Ha valami egy jó dolog, akkor ne rossz szavakkal illesd, vagyis ne káromkodj, és ne szitkozódj semmi felett. És senki felett ne szóljál lekicsinylő szavakat, mert mi az élet szavainak szólói vagyunk, mi áldók vagyunk. Mi olyanok vagyunk, akik felépítenek, bátorítjuk a másikat, és ebben igen nagy kiválóságra juthatunk.
Ha ebben gyakorlod magad,
akkor Isten segítséget fog adni, és meg fogja
adni neked azt a kegyelmet, hogy megfelelő időben a helyes szavakat tudd szólni. Isten ad a szádba egy olyan szót, vagy Igét, ami a
másikat abban a helyzetben felemeli, és az igák leesnek a válláról. Azért nagyon
értékes ez, ha ezt megérted, mert a Biblia tanítja, hogy az élet és a halál
a nyelv hatalmában van! Nagyon sok Igét hozhatnánk a Példabeszédekből erre:
Példabeszédek 12/18 Van olyan,
aki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz, de a bölcseknek nyelve orvosság.
Vannak szavak, amelyek pontosan olyanok, mint a hátba döfés,
ugyanazokat a hatást hozzák, de a bölcsnek a nyelve egészség. Mert vannak szavak,
amelyek károkat okoznak, sérelmeket okoznak,
bántanak. És vannak szavak, amelyek szó szerint gyógyítanak.
Hányan szeretnétek olyan szavakat szólni a szátokból, amelyek
láthatólag és érzékelhetőleg amint a másikat megérintik, gyógyulást és épülést, felépülést hoznak nekik? Ez
valóságos. Meg kell tanulnunk úgy működni ezekben, ahogy a mi Mesterünk tanított
minket.
Jézus miként élt? Jézus vajon megváltoztatta-e
a dolgokat a szavaival? Bizony megtette. Szólt a fákhoz,
szólt a szélhez, szólt a tenger hullámaihoz, és a lázhoz. Amikor Péter anyósa lázban volt, Jézus
Péter anyósát gyógyította meg. A Lukács 4/39-ben olvassuk: És Jézus mellé állván megdorgálá a
hideglelést, és az elhagyá őt, és ő azonnal felkelvén szolgált néki.
Megdorgálta a hideglelést, a lázat. Vagyis nem Istenhez szólt, és nem Péter anyósához szólt, hanem közvetlenül a lázhoz szólt! És mi volt a dorgálás? Távozz innen láz! Vajon a láz meghallotta-e? Azt írja a Biblia, hogy a láz azonnal elhagyta őt. Igen!
A láz képes hallani. És ha
a láz képes hallani, akkor a magas vérnyomás
is képes hallani, a fájdalmak is képesek
hallani, a rák is képes hallani, a daganatok is képesek hallani, mindezek képesek hallani és engedelmeskedni a Jézus nevére. Ha a láz képes volt odatolakodni, akkor
képes eltávozni is. Szólunk hozzá Jézus nevében!
Nekünk ilyen módon kellene gondolkodnunk
és ily módon működnünk. Azért nagyon sokan
nem élik ezt az életet, mert bármi, ami jön
a fejükbe, kimondják azt a szájukon. És nem várják
el, hogy azok a dolgok, amit kimondanak, azok valóságba
is jönnek az életükbe. Ha egész héten olyan szavakat szólsz, amiben nincs hited, hogy annak ereje lenne, akkor egy
kapcsolóra nem fogod tudni bekapcsolni a szavaid erejét. Nekünk igenis szabályozni kell a szavainkat!!!
Egy másik fordítás azt
mondja: a szavak, amelyek nincsenek kordába
tartva, olyanok lesznek, mint a sebek. De a bölcsnek a szavai újra egészséget hoznak.
Az éles szavak úgy vágnak, mint a kard, de a
bölcsesség szavai gyógyítanak. Ámen!
Amikor az emberek bántalmaznak és rágalmaznak a szavakkal, akkor mit
próbálnak tenni? Akkor olyan szándékkal szólják ezeket, hogy a gonosz szellemiség van mögötte. Károkat,
pusztulást és halált próbálnak hozni a szavaikkal. Nekünk nem lenne szabad, hogy
ilyen szavak legyenek a szánkban.
Efézus 4/29 Semmi romlott
beszéd a ti szátokból ki ne jöjjön, hanem csak amely hasznos és szükséges az
építésre, hogy kegyelmet adjon a hallgatóknak.
Romlott beszéd ne származzon
ki a szátokból. Megnézzük Jézus életében, hogy milyen szidalmakat kellett elszenvednie.
János 8/48 Felelének azért a
zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te samaritánus vagy, és
ördög van benned?
Olyan szavakat próbáltak szólni, amelyek megvágják, megsértik Őt.
49. Felele Jézus: Nincs énbennem
ördög, hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem.
Jézus úgy felelt, hogy gondoljátok már el, hogy milyen gyalázó szavakat szóltok hozzám?
János 9/29 Mi tudjuk, hogy
Mózessel beszélt az Isten: Róla pedig azt sem tudjuk, honnan való.
Ez a fickóról, akiről beszélünk - így hangzik. Vagy pl. az a
vénember, mondják valakiről. Tiszteletlenség
így beszélni. Hagyományaink között is van számos dolog, ami nem helyes. A fő dolog,
amiért ma hallgatjuk ezt a tanítást, hogy elszánjuk a szívünket, hogy meg fogunk
változni benne.
Apostolok Csel. 7/40 Ezt mondván
Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki
minket Egyiptom földjéből kihozott, nem tudjuk, mi történt ővele.
A vezetőjükről beszéltek így. Ez a Mózes…! Mi a csuda történt vele, nem tudjuk, és akkor csináltak maguknak tehén isteneket, és borjút, és így tovább. Ezt a Mózest lecseréljük. Ez a tiszteletlenség és a gyalázkodásnak a legmagasabb szintje. Még pontosabban az ilyen fajta beszéd, ítéletet hoz maga után, mert Isten személyesen magára veszi azt.
Ez a fajta sértegetés, ez a becsmérlés, gyalázás, tiszteletlenség.
Jézus is kapott ebből, mikor a keresztfán függött. Mert gúnyolták és csúfolták Őt. Még úgy is lehet
ezt tenni, hogy olyan szavakat használunk, amelyek teljesen beletartoznak a tisztességes
szavak körébe, és gunyorosan dobjuk rá a
helyzetre. Nézzük ezt a…
Máté 27/29 És tövisből font
koronát tettek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják
vala Őt, mondván: Üdvöz légy, zsidóknak királya!
Térdet hajtottak előtte, zsidók királyának nevezték, és úgy csúfolták. Valójában imádat vezette őket? Valójában
király Ő? Igen! Mégis kicsavarják a szavak
értelmét, pont az ellenkezőjét értik vele.
31. És miután megcsúfolták,
levették róla a palástot és a maga ruháiba öltöztették; és elvitték, hogy
megfeszítsék Őt.
41. Hasonlóképpen a főpapok is
csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:
Maguk a főpapok is csúfolódtak vele.
42. Másokat megmentett, magát
nem tudja megmenteni. Ha Izrael királya, szálljon le most a keresztről, és majd
hiszünk néki.
Ha Ő az Izrael királya. Megint gúnyolják, rágalmazzák, csúfolják. Egy tisztességet hordozó szókincset használnak, és gunyorossá teszik azt. Te vagy a feje annak a kis egyháznak? Ha, ha, ha! Ezt a fajta tiszteletlenséget ki kell hagyni a szótárunkból.
Amikor mondunk ugyan valamit, és teljesen az ellentétjét gondoljuk, mi jót hoz az nekünk, hogy így értelmezzük a szavainkat? Milyen jól néz ki az illető, mondjuk, és közben két részeg ember fekszik az árok szélén. Te aztán jó kis keresztény vagy, mondja. Lehet, hogy az illető éppen részeg. Az ördögnek a nyelvezete ez, mert az ördög így beszél. Te, csak azt mond ki, amit úgy gondolsz, és amit kimondasz, azt úgy is gondold.
A következőkben Aházia királyról lesz szó, aki egy istentelen
király volt, és megbetegedett. Baálzebubhoz, Ekron istenéhez küldött követeket,
hogy tudják meg ettől a hamis istentől, hogy vajon meggyógyul-e? Felépül-e?
Találkoznak az úton Illéssel, Isten emberével: – Vajon azért mentek
tudakozódni ezekhez a hamis istenekhez, mert
nincs Izraelben az élő Isten, és annak a prófétája? Magyarországon ugyanez a
helyzet, duplán. Megvan az üzenet erre. Azt mondta Illés, hogy azért, mert ezt
tettétek a király nem fog meggyógyulni. Más szóval, meg fog halni.
A király erre haragra gerjedt, felborzolódott, hogy képzeli ez az Isten
embere, hogy így beszél velem. Küldött egy ötvenfős csapatot, egy előttük járó főemberrel,
hogy menjenek el Isten emberéhez és tudakozódjanak felőle, hogy hogyan beszélt. Innen
olvassuk a történetet.
Királyok II. 1/9 És hozzá
külde egy ötven ember előtt járó főembert, az alatta való ötven emberrel. És
mikor ez hozzá felment, ott ült fenn a hegy tetején, és monda néki: Isten embere, a
király azt parancsolja: Jöjj le!
Képzeljétek el ezt a hangnemet.
A király parancsolta: jöjj le! Ezek a szavak, végül is jó szavak, de tiszteletlen a mód, ahogy Isten emberét
közelíti. Nincs a szavakban tisztelet, ahogy Isten emberéhez szóltak.
10. Felelvén Illés, monda az
ötven ember előtt járó főembernek: Ha én Isten embere vagyok, szálljon tűz alá az
égből, és emésszen meg téged és az alattad való ötven embert. És tűz szálla
alá az égből, és megemészté őt és az ő ötven emberét.
Ha tényleg Isten embere vagyok, legyen az a tűz rajtatok. Ötvenegy
ember hamuvá vált egy szempillantásban. És ez megtörtént.
11. És ismét külde őhozzá a
király más ötven ember előtt való főembert, mind az ötven férfival egybe, aki
szóla és monda néki: Isten embere, a király azt parancsolja, hogy hamar jöjj alá!
A király megint ostobán
küldött egy ötvenes sereget. Most gyere le, mondta a parancsnok. Nézzük meg erre mi
történt?
12. És felele Illés, és monda
nékik: Ha Isten embere vagyok, szálljon tűz az égből alá, és emésszen meg téged
és a te ötven emberedet. És Istennek tüze szálla alá az égből, és megemészté
őt és az ő ötven emberét
Ha én Isten embere vagyok – és jött a tűz. Most már százkét ember
emésztetett meg ebben a tűzben, mert nem tudták, hogy miként szólítsák és tiszteljék Isten emberét. Fogjuk azt látni, hogy
ez a fajta mocskolódó beszéd és világias szólítás Istent haragra gerjeszti. Vannak bizonyos dolgok,
amelyeket Isten nem hagy szó nélkül, választ ad rá Isten.
13. És újra elküldött egy harmadik ötven ember előtt
járó főembert is, az ő ötven emberével együtt, és felmenvén ez az ötven ember előtt
járó főember, elméne és térdre borult Illés előtt, és könyörögvén néki,
monda: Oh, Isten embere, kérlek, legyen becsülete a te szemeid előtt az én életemnek,
és ezeknek a te szolgáidnak, ez ötven ember életének!
Térdére borulva kérte: – Isten embere kérlek. Érezni a különbséget, hogy másként történt a
közelítés. Ahelyett, hogy parancsoltak volna, tiszteletlenül szólították volna,
követelőzve tőle. Lehet alázatosan és tisztelettel is megközelíteni valakit. Megadni
a tiszteletet annak, akinek jár a tisztelet. Nagy különbség ez abban, hogy mi lesz a
kimenetele, mi lesz a válasz, amit kapsz arra.
14. Ímé, tűz szállott le az
égből és megemészté az ötven ember előtt való előbbi két főembert, az ő ötven
emberével egybe: Most azért legyen becsülete az én életemnek a te szemeid előtt!
Ez volt, ahogy ment. Válasz erre:
15. Ekkor szóla az Úr angyala
Illésnek: Menj alá vele, ne félj semmit tőle. És ő felkelvén, aláméne vele a
királyhoz.
Nagyon tiszta példája ez annak, amiről ma beszélünk. Azokat, akik
engem tisztelnek, azokat én is tisztelettel illetem. Mi a helyzet azokkal, akik
engem megvetnek, vagy Istent? Azokat Ő is megveti.
Az első két vezető Istent tiszteletlenül
illették. Isten ezt személyesen magára vette, hiszen kihez beszélnek? Mert azt a
prófétát illették tiszteletlenséggel, aki itt a földön Istennek a színét képviselte és ő volt a képviselete a földön.
Isten hívta el, Isten választotta,
Isten felkente, és így beszéltek, viselkedtek mégis vele. Úgy kezelték, mintha egy
senki lenne. Mivel megvetették Isten emberét,
ezért Isten is megvetette őket, és ez lett a
vége. Százketten meghaltak.
Vajon kedvünket leljük-e abban, hogy Istennel úgy vagyunk, mintha Ő
nem lenne tiszteletre méltó. Mit fogunk kapni akkor. Ugyanolyan bánásmódban részesülünk, mintha mi nem
lennénk olyan fontosak.
Az utolsó csapat vezére tisztelettel
szólt Isten emberéhez és meg is maradt az élete. Megtartotta az ő életét és be
tudta így tölteni a küldetését. Isten
mondta, hogy nyugodtan menj el velük, senki bántódásodra nem lesz. Ugye látod, hogy
azok, akik Engem tisztelnek, azok tiszteletet
nyernek. Akik Engem megvetnek, azok
megvettetnek.
Ugye beszél az Ige arról, hogy miket kell levetkőznünk. Szükségünk
van Isten segítségére. Hazugság az, hogy szeretem Istent, de ezeket az embereket itt
ki nem állhatom. A Biblia azt mondja rád, hogy hazug vagy, mert meg vagy tévesztve.
Királyok II. 2/23 Felméne azután
onnét Bételbe; és mikor az úton felfelé méne, apró gyermekek jöttek ki a
városból, akik őt csúfolják vala, ezt mondván: Jöjj fel, kopasz, jöjj fel, kopasz.
Elizeus próféta jön le a hegyről, és a gyermekek látják, hogy ő
kopasz, és elkezdik csúfolni. Isten
emberével, felkentjével, még tudatlanságból sem lehet így beszélni. A Biblia azt
mondja, hogy meg ne illessétek az én
felkentjeimet. Miért mondja? Mert Isten személyesen magának veszi a sértést, úgy
veszi, mintha Őt magát, személyesen illetted volna azzal.
Mit mondott Jézus Saulnak a damaszkuszi úton? Saul, Saul, miért
üldözöd a keresztényeket? Ezt mondta? Nem! Saul, Saul miért üldözöl engem? Pál azt kérdezte, hogy kicsoda vagy Uram?
Én vagyok Jézus, akit te üldözöl! Ez az Apostolok Cselekedetei 9-ben a 4-5-ös vers.
Ha az Úrnak az embereiről beszélsz,
akkor az Úr azt személyesen magára veszi. Az Újszövetségben lesz még több példa
erre. Egyik esetben holtan estek össze Isten szolgája előtt. Biztos, hogy mondtak ezek
a gyermekek még mást is Isten prófétájára, ami nincs itt leírva.
24. És hátratekintvén és
meglátván őket, megátkozá őket az Úr nevében, és az erdőből két nőstény
medve jövén ki, szétszaggatta közülük negyvenkét gyermeket.
Nem a fejéből mondta ezt a próféta, hanem Istennek a kenete szállt le rá, és abból mondta. Az
Apostolok Cselekedete 13 fejezetében van, ahol Barjézust, a hamis prófétát, akit Elimásnak is hívtak,
megdorgálta az apostol, és vaksággal sújtotta Isten egy időre.
Beszélünk a jelekről, csodákról
és az erőkről. Isten ezen a területen is meg fog nyilvánulni és lesz egy-két
helyzet, amivel Isten fog foglalkozni, és ezek meg fognak jelenni. Isten mindannyiunkat a
saját képére és hasonlatosságára teremtett.
Vannak ugyanis olyanok, akik ugyan Isten képére és hasonlatosságára
vannak teremtve, de nem szeretik hallani ezeket
az igazságokat. Neked meg kell ismerned, hogy Isten a Teremtőd, és nagyon komoly időket élünk.
Szükségünk van nagyobb kenetre, nagyobb
áldásokra. Nem fogunk eljutni oda, ha ezt a fajta tiszteletadást, és a másiknak a
tisztelet kinyilvánítást meg nem tanuljuk. Mindenki számára kötelező.
A szeretetútra hívott el
minket az Úr, ez a szeretet útja. Mindaz, amit Isten valaha megnyilvánított,
kijelentett, az a tökéletes igazság útja. Ha
látod azt, ha nem látod, akkor is igaz. Ezért Istent tisztelet illeti, Őt meg kell tisztelni. És
Jézus azt mondta, ha titeket nem fogadnak el, akkor Engem
utasítanak vissza.
Mert ha a legkisebbel
megcselekedtétek, velem cselekedtétek meg. A legkisebbel! Velem tettétek! Mert Istennek
mutattak ki vele tiszteletet. Ha Istennek tiszteletet akarunk kinyilvánítani, azt az emberek felé kell megtennünk, mert ők ugyanolyan
emberek, mint te, és ők nem tökéletesek. De nem ettől lesznek különlegesek, hanem
Isten elhívása van az életükön, Isten keze
van felettük.
Istennek a megnyilvánulása az, amikor valakit kiválaszt, és természetfeletti dolgokat végez az illető
által. Lehet, hogy te nem fogod látni, hogy Isten miért pont őket választotta, de a tény, hogy Isten kiválasztotta, és neked elegendőnek kell, hogy legyen ez.
Voltak olyan hölgyek, akiknek jeleztem, hogy pásztorok lesznek, és
öt-hat évbe tellett, míg magukról ez a kép
kialakult, hogy valóban létezik ez az elhívásuk. És az ember csodálkozik rajta,
hogy miért pont őket választotta Isten. Mondom neked, hogy Isten tud olyan dolgokat, amit mi nem tudunk. Isten
látja a szíveket. Ha Isten őket választotta, ez elegendő indok kell, hogy legyen
neked.
Lehet Krisztusban egy atyafi, akit oly mértékben használ Isten, ahogy.
Ezt is tiszteletben kell tartanod. És lekicsinylőleg, leértékelve a másikat nem
szabad beszélni róla, hogy így, meg úgy.
Két nőstény medve jött ki, és negyvenkét gyermeket szétszaggatott
közülük. Miért történt meg? Ezeknek a kicsiknek nem volt több értelmük, minthogy
ezt ne tegyék Isten emberével. Sőt a szüleiknek
nem volt elég értelmük, hogy megtanítsák a
gyermekeiket, hogy ne gúnyolódjanak senkivel. Ezért engedte Isten, mint ahogy az a százkét katona is
elégett. Nagyon súlyos helyzetek ezek.
Mert akarta, hogy minden fiú és minden kislány megtanulja ezt a helyzetet Izraelben. És ezért
megtanították a gyermekeiket a szülők, hogy ne gúnyolják
Isten emberét. Emlékeztek arra a negyvenkét gyermekre?
Nagyon szomorú, hogy manapság oly gyakran látjuk, hogy a gyermekek, szemtelenkednek a szüleikkel, vagy a tanáraikkal
az iskolában, de itt ebben a gyülekezetben a fiataljaink
változnak. És itt világosság jön hozzátok
ebben a sötét világban, hogy meg tanuljuk Istent tisztelni, és Ő viszonzásként
megtisztel minket.
Amit Péter mondott Ananiásnak és Safirának, hogy nem nekem hazudtatok,
hanem Istennek hazudtatok. Holtan estek össze.
Isten ítélete volt ez, és az
Újszövetségben. Az egész gyülekezet megváltozott ezáltal.
Manapság azért nem történik ez, mert Istennek az irgalma van felettünk. Istennek az ítélete először Istennek a házán indul el. Ha Isten a tiszteletlenséget elkezdené megítélni az Ő házán, mennyien maradnának élve az Ő házában? Ugye értjük Istennek az irgalmát.
De Isten megnyilvánulása és Istennek az ereje a tiszteletadásunk
mértékével kéz a kézben jár. Szeretnénk látni tolókocsiból kiugrani az
embereket!
Norvel Hayes-t néztem a tévében, volt egy bizonyság, amit elmondott:
az illetőnek donga lábai voltak. És ahogy fel akart kelni reggel az ágyból,
észrevette, hogy két tökéletes lába van.
Az
embereknek nincs istenfélelmük. De Isten látja ezeket, és Isten hall minket, és Isten
tűnődik felettünk. És figyelem az embereket ezen a területen, és magunkat hozzuk
arra a helyre. Isten nem engedi meg hosszú
ideig a gúnyolódást, a másik lebecsmérlését.
Visszakanyarodunk, a levetkőzzük és felöltjük Igékhez. Először célzattal levetkőzünk
bizonyos dolgokat, és utána célzattal újra felöltözünk.
És afölött van ez, mint amit érzünk, vagy elgondolunk, mert látjuk az Igében, és azt követően megcselekedjük.
A Biblia tanítja, hogy öltözzük fel a szeretetet. Azt jelenti, hogy ha reggel felkelek, akkor attól a pillanattól fogva jól bánok az emberekkel. Mindegy, hogy hogyan érzem, vagy, hogy megérdemlik-e. Mindegy, hogy akarom-e magamtól, felöltöm azt.
Nagyon sok mindent helytelenül az érzéseink
alapján teszünk meg. Ez egy bizonyos elszánás
kérdése, elhatározzuk, hogy így lesz, és nincs annak értelme, hogy életünk egyes
területein vesztesek legyünk, mert ezt nem tesszük.
El kell kezdenünk gondolkodni azon, hogy új teremtések vagyunk Krisztusban. Többé már
nem az az ó ember vagyok. Vagyis amikor reggel felébredek, akkor nem azon kezdek
gondolkodni, hogy mennyi baj van velünk, hanem én Istennek az áldottja vagyok. Az új teremtés van bennem,
mennyi áldás van bennem. Áldott vagyok!
Kezdjünk el így gondolkodni az
áldások irányba! És ha elkezdünk így gondolkodni és beszélni, és így beszélni, az életünknek
nincs más választása, minthogy kövesse ezt
az irányt. Ahová az elménk megy előre, azt követi
az ember az életében. Ahogy az ember
gondolkodik a szívében, magában, olyan is
valójában. Azt kell hinni a szívünkben, hogy mindez már a miénk.
Gondoljunk Ádámra és Évára, az ördög hogy szedte rá őket: - majd olyanok lesztek, mint
Isten, ha ebből esztek. Eredetileg is olyanok
voltak. Újítsuk meg az elménket és tudjuk
meg, hogy kik vagyunk Krisztusban.
Tehát tudja az ember, hogy kicsoda valójában, és akkor már nincs más
dolga, csak a győzelemkiáltásokat kiáltozni.
Vagyis a győzelem már a tiéd. Az egyik
mondás felénk, hogy – csak kiáltozni kell a győzelmet.
A legnagyobb problémája a hívő embernek az, hogy megpróbálja mindazt
megszerezni, amelyek már néki adattak! Úgy érezzük, hogy még nincs
meg nekünk. Megpróbáljuk úgy érzékelni, hogy az megvan nekünk.
Nagyon szomorú, hogy oly sokat figyelünk, és hallgatunk az érzéseinkre. El kell jutni arra a pontra, amikor az embert már nem irányítják, és nem uralják az érzései. És kell egy döntést hoznunk, hogy ugyan vannak érzéseink, de mi nem azok az érzések vagyunk igazából. Nem engedjük, hogy ezek az érzések uraljanak és irányítsanak minket. Igenis képesek vagyunk az érzéseinket megfelelő módon menedzselni.
Nem kell, hogy az érzéseink vezessenek és irányítsanak minket.
– Úgy érzem, hogy a mai napom egy teljes zűrzavar – mondják olykor. Ez így nem
jól van, mert te Istennek igazsága vagy
Krisztusban, vagyis csak fel kell kelned és felöltened azt. Amiről nem tudod, hogy van neked, azt a dolgot képtelen leszel magadra ölteni. A Galata
3/27-ben mondja, hogy Krisztust öltözzétek fel. Öltözzétek fel az új természeteteket.
Az Efézus 6-ban azt írja, hogy öltözzétek fel Isten minden fegyverét, a megigazultság mellvasát, az üdvösség sisakját, a szellem kardját vegyétek magatokhoz. Vegyétek ki a
hüvelyéből azt a kardot, kezdjétek használni.
Nem csak, hogy birtokodban van az a fegyver, hanem használnod kell. És a Rhemát kell
szólnod, a szólt Igét.
Amikor az ördög azt mondja, hogy nem vagy jó semmire, olvasd fel neki, hogy Isten igazsága vagyok
Krisztusban, és Isten félre tett a saját céljaira. Elkülönített ettől e világtól, az Ő szent vérével
szentelt meg. Egy ellenem készült fegyver sem lesz jó szerencsés. Minden nyelv, amely
ellenem irányul, kárhoztatik.
Nincs annál veszélyesebb az
ördög birodalmára, mint egy hívő keresztény, akinek ott van a szájában Isten Igéje. Amin gondolkodunk, az viszont oly sokszor bajba kever minket. Pl. nem tudom, hogy miért
nincs soha elég pénzem. Bárcsak áldott lennék. Az ó embert le kell vetkőznünk. Az új embert pedig fel kell öltenünk.
Ma bizonyos dolgokat megszüntetünk az életünkből. Jó eledelt kaptunk
ma, és azt gyakorolni fogjuk. Álljunk fel, egy
új megvallás lesz a mai napon. Vannak dolgok, amelyek szellemben érkeznek hozzánk, a
testünk számára fogjuk tenni. Előtte egy másik megvallást teszünk.
Együtt mondjuk tehát: Jézus
hatalmat adott nekem, a nevének használatára. Így, amit megkötök a földön, a
mennyben is kötve lészen. Amit megoldok a földön, a mennyben is oldva lészen. Ezért
az Úr Jézus Krisztusnak nevében, megkötöm a fejedelemségeket, a hatalmasságokat, ez
élet sötétségének fejedelmeit, a gonoszság szellemeit, amelyek a magasságban
vannak, hatástalanná teszem őket Jézus nevében, a Krisztus Szeretete Egyház ellen, a
nemzet ellen, és az én házam népe ellen, Jézus nevében!
Újra kimondjuk ezt, addig-addig, és újra és újra mondjuk, míg végül hisszük a szívünkben és ezzel a hit hatalommal mondjuk ki, és megújítjuk az elménket.
A Róma 8/11 azt mondja, - ha annak
a Szelleme lakik bennetek, aki feltámasztotta az Úr Jézust a halálból, ugyanaz, aki
feltámasztotta a Krisztus Jézust… Hiszen Istennek a Szelleme van bennünk. Vagyis
ez a Szellem, ez az erő bennünk van, Istennek
az élete van bennünk, ezt fogjuk most megtanulni, hogy miként kell a saját
gyógyulásunkat hozni a szavainkkal.
Mondjuk most: Jézus nevében,
Istennek az életét átfolyatom a testem tagjain. A szerveimen, az ereimen, testem minden
egyes rostján, testem minden egyes sejtjén. Az erő visszatér hozzám Jézus nevében.
Kijelentem, hogy telve vagyok az élettel, mert Isten élete van bennem. Az erő az enyém,
mert Isten élete van bennem. Az egészség az enyém, a gyógyulás az enyém, azért,
mert Isten élete van bennem, Jézus nevében! Ámen!
Ha ezen munkálkodunk, és ha kell, ezerszer hallgasd meg, és mondd ki. Bekapcsolod és hallgatod, és hallgatod, míg a valóságban meg nem nyilvánul a testedben. A felnőtt korba jutott keresztényeknek így kell gyógyulást kapni, mert Isten élete van bennünk.
Mert ugyanaz a Szellem, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is, az Ő bennetek lakozó Szelleme által. Megeleveníti, mi így maradunk a földön, és így újul meg az erőnk, és így végezzük az Úr munkáit.
Itt maradunk, hogy elvégezzük az Úr munkáit. Nagyon sok mindent kell
még elvégezni, Ő felken minket rá.
Szeretnénk feljutni a következő szintre. És
tisztelettel fogjuk tekinteni a másikat, és ami a tiszteletet tekinti, megadjuk azt a
tiszteletet.
Az illetőt, ha a személyét még nem is kedveled, de azt a hivatalt megtiszteled. Mindegy ki van a
kormányszinten, a kormányhivatalt megtiszteled, és így könnyebbé válik minden, mert ekkor Istent
tisztelted meg. És ekkor tud Isten eljuttatni
hozzád ilyen áldásokat, amiben hiszünk. Mert
Istennek az erejét és csodáit, megnyilvánulásait nagyobb mértékben kívánjuk, mint
valaha.
A dicséret folytatódik, a csontokban van a gyógyító kenet, az életet odaszólítottuk, és Isten élete átfolyik ezeken a csontokon. A Szent Szellem gyógyító ajándékai bekapcsolódtak a megvallásunkkal, mint ahogy egy villanykörte felgyullad. A derék, a vese területe, a jobb térdben, minden területen ott van a gyógyító kenet, ahová gyógyulást kívántatok. Lehet jönni, meggyógyulni Jézus nevében. Dicsőség Istennek! Ámen!
Függőleges
vonallal jelöljük a margón a más Bibliákból vett fordításokat.
/Köszönjük az Úrnak Ibolya testvérünk munkáját, aki a
Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./