2010.04.21.
JÉZUS NEVE 2.
Jegyzet
Jim Sanders tanításából
2010. április 18.
Drága
Mennyei Atyám hálát adunk a Szent Szellem megnyilvánulásaiért a Jézus nevében.
Ezek az ajándékok folynak, áradnak, kiterjesztjük Isten kenetét, a gyógyító
kenetet, fejünk tetejétől a lábunk ujjáig gyógyulást veszünk ma. Felmagasztaljuk
az Úr Jézus Krisztus nevét, minden dicsőséget néki adunk. Nagy szerelemmel
szeretünk téged Atyám!
A
hozott zsebkendők felett imádkoznak. A mellkasban, alhasi részen, belek környékén,
végbélben gyógyító kenet van. Ezeken kívül rákbetegségre van gyógyító kenet,
kérik azokat, akik ezeken az említett területeken szeretnének gyógyulni, jöjjenek előre
kézrátételes imádságra.
A
félelmekből ki kell lépnetek. Megkötöttük a betegséget, elparancsoltuk a
fájdalmakat és a félelmekből ki kell kerülnötök.
A félelmek által tud az ördög megfogni benneteket. Az ördög hozza a tüneteket,
félelmekkel hozza.
Látjuk
ezt a félelmet, hogy ott munkál bennetek, a szemetekben van. És ha félelmetek van,
akkor nem tudunk sokat tenni, először a félelmektől kell megszabadulni. És ezt a
félelmet Isten Igéjével lehet eltüntetni az
életetekből.
Nagyon
jó, hogy van olyan köztetek, aki visszajött az első alkalom után, másodszor van itt.
Ennek nagyon örülünk. Köszönjük a nagykanizsaiaknak a dicséretet, felfrissülünk a
dicséretben és dicsérjük Istent. Meg vagyunk öntözve.
Evangelizációs alkalmakra készülünk, főleg augusztusban országszerte. További bejelentések soraiban elhangzik egy újpesti evangelizációs alkalom időpontja. A következő országos imakör május 22-e szombat. Pünkösd másnapján, május 24-én pedig pásztorkonferencia lesz.
Jövő
szombaton Sopronban kerül sor egy gyógyító összejövetelre. Augusztusban a tiniknek
lesz a Balaton mellett egy hetes táborozásuk, 250 helyet kötöttünk ott le. A
pásztoroknak felhívják a figyelmét, hogy a helyeket le kell kötni, ezért az előlegek
befizetése szükséges a megadott időre.
Újabb,
egy nagyméretű Biblia kiadására kerül sor. A mai üzenet egy nagyon fontos tanítás,
és segíteni fog nekünk. Jézus nevéről folytatjuk a tanítás sort. Első Ige:
Apostolok Csel. 4/12 És nincs senki másban
üdvösség, mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által
kellene nékünk megtartatnunk.
Kolosse 3/17 És mindent, amit csak cselekesztek,
szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az
Istennek és az Atyának Őáltala.
Jézus
nevéről beszélünk ma, hogy kifejleszthessük a hitünket ebben a névben, mert minden erő Jézus nevében
foglaltatik. Tehát ebben a névben erő van. A
korai gyülekezetek idején ez volt mindösszesen, ami a tanítványok birtokában állt.
Mert az írott Ige még nem állt rendelkezésükre, egyedül Jézus nevével voltak tisztában.
Korinthus I. 12/1-10 verse következik. Emlékeztetlek benneteket, hogy a Szent Szellem ajándékai ezek. Vagyis Isten ezeket az ajándékait a gyülekezetben helyezte el. A Szent Szellemben való keresztségünkkel kapcsolatosak ezek. Amikor újjászületünk a Jézus Krisztus által, amikor az Ő nevét segítségül hívjuk és az Ő Úr voltát jelentjük ki az életünk felett: Hisszük, hogy Ő Istennek Fia. Hisszük, hogy Ő meghalt a mi bűneinkért, hisszük, hogy Ő feltámasztatott a mi megigazulásunkért.
Ekkor,
ha erről megvallást teszünk, örök életet
fogadunk a szellemünkbe és új teremtésekké
leszünk Krisztusban, és a régiek mind elmúlnak, mert ímé minden újjá lett a
szellemünkben. És újonnan születtünk, teljesen új teremtések leszünk és az, aki
addig voltunk, az Isten szemében meghalt. Szó szerint!
Amikor
újonnan születünk, akkor a Galata levél 5.
fejezetében felsorolt 9 gyümölcs kezd el növekedni a szellemünkben. Ezek a szellem
gyümölcsei. Ma délután is evangelizációs alkalomra megyünk, azok, akik újonnan
fognak születni ezen a délutánon, örök életet kapnak majd a szellemükbe, mert meg
fogják érteni azt, hogy Jézus él, és be fogják Őt fogadni a szellemükbe.
Tehát
az Úr Jézus nevében fognak újonnan születni,
az Úr Jézus nevében kapják ezt az örök életet,
az Úr Jézus nevében fognak beteljesedni a
Szent Szellemben is. A későbbiekben vehetnek vízkeresztséget is, ezt is az Úr Jézus
nevében teszik majd. A vízkeresztség azt
jelképezi, hogy meghaltunk a Krisztussal együtt, és feltámasztott minket Isten együtt
a Krisztussal.
Amikor
újonnan születünk, akkor a Szent Szellem alámerít, vagyis megkeresztel minket
Krisztus Testébe. Ezt követően Jézus keresztel meg minket a Szent Szellem testébe.
János Evangéliumba írja az Írás, hogy a világ nem fogadhatja be a Szent Szellemet.
Mit jelent ez? Azt, hogy először újonnan kell
születniük.
Újonnan
születni azt jelenti, hogy Istennek az Ő örök élet természetét fogadjuk be a szellemünkbe. Ekkor
még azonban nem vagyunk a birtokában a Szent Szellemnek. Ez azt követő külön
lépés, tisztán tanulhatjuk meg ezt az Apostolok Cselekedeteiből.
Amikor
befogadjuk a Szent Szellemet, akkor lesz
lehetősége a Szent Szellemnek, hogy a kilenc különböző megnyilvánulásában kijelentse magát az
életünkbe. Belőlünk jönnek ezek elő, ahogy a Szellem
akarja. Pontosan úgy, ahogy a Szellem akarja.
El
fogjuk ezeket olvasni sorjában. Rögtön az első versben kijelenti az Írás, hogy Isten
nem akarja, hogy ezen ajándékok felől tudatlanok legyünk.
1Korinthus 12/1-
Dicsérjük az Urat! Amikor itt előszólítunk egy betegség területet, amiből meggyógyulhattok, az is természetfeletti tudás, a tudás szava, és a gyógyítások ajándékai vannak működésben. Szeretjük a kezeinket rátok vetni, de a helyeteken is meggyógyulhattok ilyenkor.
Ha
valakinek egy szerve hiányzik a testében, és Isten ezt újjáteremti, akkor ez a
csodatévő erők munkái által van. A gyógyulás egy folyamatot fed át, ami azt
jelenti, hogy elindul a gyógyulási folyamat a testedben, és Ő gyógyultnak tekint téged a Jézus sebei által.
Ezékiás
király esetében pl. három napba telt miután meggyógyult Isten ereje által, hogy fel
tudott kelni az ágyból és be tudta mutatni Istennek az áldozatát. Azokat a működéseit
a Szent Szellemnek, amiket itt tapasztalunk, ajándékoknak
nevezzük.
Az ajándékok úgymond fölénk jönnek, és működnek és bármikor, bármelyik ajándék előjöhet, és nem tudunk érveket hozni, hogy miért pont akkor jött az az ajándék, annál a kereszténynél. Tehát bármely kereszténynél működhetnek ezek az ajándékok, bár az elhívottak, a prédikátorok, az evangélisták szolgálatában Isten jóval nagyobb számban hozza elő ezeket. A Szent Szellem képes megnyilvánulni azután, miután befogadtuk Őt a szellemünkbe.
Egy
gondolatot szeretnék itt elmagyarázni, ha van egy ajándékod így, az azt jelenti, hogy
az nem te vagy. Ezek megnyilvánulások, ami azt jelenti, hogy az nem te saját magad
vagy, hanem Ő! A világban is képes Isten egy ajándékot adni, ami által beteljesíted
azt, amire elhívott. Az egyik ilyen ajándék pl. egy szervező tehetség lehet, hogy valakinek olyan
kiváló szervező tehetsége van, hogy képes megszervezni egy bizonyos összejövetelt,
vagy egy könyvet megírni. És számára ez könnyedén megy. Tehát ezt egy
ajándéknak, képességnek, vagy tehetségnek nevezzük.
Egy
másik példa, hogy az internet tévében sugározzuk az adásokat, de fogalmam nincs,
hogy ezek a kábelek melyik merre megy és melyiknek mi a funkciója. Ha valaki képes
ezeket így összeszerkeszteni, akkor az Istennek az ajándéka, nem kell ezt szégyellni
és tagadni sem. Ezeket a számítógépeket sorba kötni, egybeszerkeszteni, hogy működjenek,
ez Istentől adott képesség, amiben működik az illető.
Lényeg
tehát, hogy amiben működik az a személy az az ajándék, az a képesség, az Istentől
való adottság. Nem én magamtól, hanem Istentől
van. Egy másik példa, volt valaki, aki az egyik híres evangélistának az alkalmait
szervezte. Ázsiában voltak ezek az alkalmak, évről-évre egyre növekvők voltak oly mértékben,
hogy utóbb már milliók voltak jelen.
Egyik
visszajövetelkor, a szervező azt mondta az evangélistának, hogy mostantól átveszem,
és én tartom ezeket az alkalmakat. Csak ő nem volt evangélista. Annyira könnyűnek
tűnt ez a szemében, hogy úgy gondolta, ezt ő is meg tudja csinálni, természetes
síkon ismerte csak az evangélistát. Úgy gondolta, hogy ő is sikerre megy ebben, mert
minden olyan könnyedén ment és óriási szervezőképességei voltak, ő szervezte az
alkalmait.
De
egy nagy-nagy kudarc lett a vége. Évekre rá visszakullogott Ausztráliába, ott
megpróbált pár évig félrevezetni embereket, egy segédpásztor lett valahol, nagyon
megterebélyesedett a teste.
Megint
mások, akik húsz évvel ezelőtt segítettek nekem, ők is elmentek, saját szolgálatot
nyitottak, de nagyon gyorsan kifogytak az üzemanyagból, mert semmi Ige nem volt bennük,
és ismeretük sem volt arról, hogy mi az, aminek a működésében jelen voltak.
Van
egy mondás mifelénk, hogy az embereket egy ideig képes vagy félrevezetni, de csak
néhány ember lesz az, akit állandó jelleggel félre tudsz vezetni, ugyanis az
embereknek megnyílik a szeme. Ha pásztor vagy, akkor az a dolgod, hogy pásztorold az embereket, hogy szeresd azokat, abban a városban. Ha pásztor
valaki egy bizonyos helyen, akkor annak az egész területnek
a pásztora, még akkor is, ha nem mindenki jár a gyülekezetébe!
Megint
egy másik fontos dolog, hogy egy másik pásztornak semmi köze ahhoz, amit ez a pásztor
végez abban a gyülekezetben. Vannak olyan pásztorszolgálatok, akik küszködnek a
szolgálattal és nem jutnak előbbre, azt javaslom, hogy menjenek, és olyan
pásztorokkal formálódjanak közösségbe,
akik sikeresek.
Országszerte
vannak gyülekezetek és ezek az Úr dolga, és nem az enyém. Minden egyes pásztornak
saját magának meg kell tanulnia táplálni a nyáját. Első és legfontosabb dolog
tehát, hogy a pásztor táplálja a nyáját.
Túl sok esetben megtörtént, hogy mivel nem a helyükön
voltak, így nem volt felettük Istennek a teljes kegyelme, és így nem volt teljes
felettük az isteni működés.
Isten
hamarabb megítéli a szellemi bűnt, mint bármi
mást, mint a fizikai bűnöket. Mi a szellemi bűn? A kevélység, az ellenszegülés. Vagyis a hozzáállásunk. Ezt
látja Ő, és ezt ítéli meg. Azok, akik nem a helyükön vannak, hanem kívül valók,
nem a helyükön vannak, mindig meg lehet találni náluk problémaként, ezt a kevélységet.
Egy
igevers sort szeretnék adni nektek, a keresztény ítélő-bíráknak szól ez:
János 21/15-19 Mikor aztán megebédelnek, monda
Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia, jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda
néki: Igen, Uram, Te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki Jézus: Legeltesd az én
bárányaimat! Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem?
Monda néki: Igen, Uram. Te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki Jézus:
pásztorold az én juhaimat! Monda néki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é
engem? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta néki: Szeretsz-é engem? És
monda néki: Uram, Te mindent tudsz, Te tudod, hogy én szeretlek téged. Monda néki
Jézus: Legeltesd az én juhaimat! Bizony, bizony mondom néked, amikor ifjabb voltál,
felövezéd magadat, és oda mentél, ahová akartál, mikor pedig megöregszel,
kinyújtod a te kezedet és más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod. Ezt
pedig azért monda, hogy jelentse, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt
mondván, szóla néki: Kövess engem!
Kövess engem! Először azt mondja az Úr, hogy legeltesd a bárányaimat, és amikor a legmagasabb
szeretettel, az agapé szeretettel kérdezi az Úr, hogy szeretsz-e engem? Akkor mondja
néki, hogy legeltesd az én juhaimat. A legmagasabb fokon szeretsz-e engem? És Péter a
fizikai szeretettel válaszol.
Jézus
a harmadik alkalommal leereszkedik arra a szintre, ahogy Péter beszélt. De nem erről
akarok most beszélni, hanem a – kövess engem
résszel akarunk időzni. Nézzük meg, hogy mi történik ezután:
/20/ Péter pedig megfordulván, látja, hogy követi
az a tanítvány, akit szeret vala Jézus, ki nyugodott is ama vacsora közben az Ő kebelén
és mondá: Uram! Ki az, aki elárul téged?
Figyeljétek
meg, hogy János egy kicsit büszkeségében, kevélységében így írja magáról, hogy
az a tanítvány, akit szeret Jézus.
/22/ Monda néki Jézus: Ha akarom, hogy ő
megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!
Kérdezi a tanítvány, hogy azzal pedig mi lészen? Tehát már elkövette azt a hibát, hogy beleütötte az órát olyan dolgokba, amibe nem kellene, a másikra figyel. Semmi köze ahhoz, Jézus azt mondta, hogy engem kövess!
Ahogy az ember elszánja magát, hogy az Urat követi, sok konfliktus helyzetbe kerül másokkal: elmebeli gondolatmintákkal, berögzöttségekkel, gyülekezeti vénekkel, keresztény ítélő bírákkal. A ti véleményetekbe bele fog ütközni, hogy a másik szerint mit kellene tenni, vagy mit nem, de az nem az ő dolga, hogy te mit teszel.
Tehát,
amit mifelénk mondtak, hogy ha nem ütöd bele mások dolgába az orrodat, akkor nem fog
összetörni az orrcsontod.
/23/ Kiment azért e beszéd az atyafiak közé, hogy
az a tanítvány nem hal meg, pedig Jézus nem azt mondta néki, hogy nem hal meg, hanem:
Ha karom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá?
Nagy
problémát okozott ez a korai gyülekezetekben, félreértették az Úr szavát, és azt
hitték, hogy az Úr visszajön még János halála előtt. Ha visszalapozunk az I.
Korinthus 12-re és olvassuk ennek a versnek a 11-es versét…
/11/ De mindezeket egy és ugyanaz a Szellem
cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja.
Tehát a szellemi ajándékok mindenkire külön-külön, úgy jönnek alá, ahogy a Szellem akarja. Egy sürgősségi esetben, egy autóbaleset, egy rendőr volt a helyszínen, az újával rámutatott a sérültre, akinek a nyaka teljesen volt kitekeredve és a feje szinte külön volt – és megparancsolta Jézus nevében, hogy álljon helyre a rend.
És
a fej visszakerült a testére, tökéletesen meggyógyult. Egy sürgősségi esetben soha
nem lehet tudni, lehet, hogy a Szent Szellem téged fog használni, nincs senki más, aki
ott lenne. Visszakanyarodva oda, hogy mindenki a saját
dolgára figyeljen:
Péter I. 5/7 Minden gondotokat Őreá vessétek, mert
néki gondja van reátok.
Mit
jelent ez? Azt, hogy mindenkinek a gondját nem én viselem, hanem meg kell tanulni ezeket
a gondokat az Úrra vetni, az Övé a gond
onnantól. Ámen!
Tehát a Szent Szellem ajándékaira néha várni kell, mert nem úgy jönnek, ahogy mi szeretnénk, nem mi irányítjuk ezeket, mert ezek úgy jönnek elő, ahogy Ő hozza ezeket, tehát várni kell rá. Ma arra szeretnék rávilágítani, hogy az ember képes úgy hitben működni, hogy ezek az ajándékok előjöjjenek! Bárki képes az Atyához imádkozni Jézus nevében, és mi történik akkor?
Visszakanyarodunk
ide, mert ez kulcsfontosságú, hogy ebben az időben egyszerre kitörjünk minden
irányba. Ha az ember ezt nem teszi meg, akkor nem fog tenni semmit az Úrnak.
Különbség van abban, hogy a cselekedeteket végezzük, parancsolunk Jézus nevében és
imádkozunk. Itt az imádságról van szó:
János 16/23-24 És azon a napon nem kérdeztek majd
engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától
az én nevemben, megadja néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én
nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen.
A
26-os verset olvassuk, a Bővített
bibliafordítás szerint:
/26/ Abban az időben, akkor, majd az én nevemben
kértek, imádkoztok majd, és én nem mondom azt néktek, hogy én kérem meg az Atyát a
ti érdeketekben, mivel erre nem lesz szükség, mivel az Atya gyengéden szeret titeket.
Abban
az időben, az én nevemben kértek, és Jézus
azt mondja, hogy én nem mondom nektek, hogy majd én kérem az Atyát a ti érdeketekben.
A bővített fordítás így hozza: mert erre nem lesz szükség, ez szükségtelen lesz,
mert maga az Atya szeret titeket. János I. levelében az 5/13-14 versekben és újra
olvassuk:
János I. 5/13 Ezeket írtam néktek, akik hisztek az
Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higgyetek
az Isten Fiának nevében.
A
hívőkhöz szól, vagyis hozzátok. A keresztények hisznek a névben, de nem
használják azt csodákra, hogy az erő előjöjjön, hogy megváltozzanak dolgok,
helyzetek a saját testünkben. Tehát a nevet használni
kell.
/14/ És ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk,
hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket.
Ebben
az igeversben arra utal az Úr, hogy nekünk pontosan úgy kell imádkoznunk az Ő akarata szerint! És
ha az Ő akarata szerint imádkozunk, akkor t u
d j u k, hogy az Atya meghallgatott minket, vagyis meg van a meghallgatásunk Őnála.
Nem
kell valamelyik szenthez odamennem és megkérni, hogy ő imádkozzon Jézushoz, hogy
kérje meg az Atyát helyettem. Senki máshoz nem kell odamennem, nekem meg van a közvetlen hozzáférésem, mert az Ige mondja,
megvan a név!
Tehát
Ő maga szeret benneteket, Ő maga fogja azt meghallgatni és megválaszolni, maga az
Atya, mondja Jézus. Ezt mondja a 13-as vers. Nektek írom, akik hisztek az Ő nevében.
És azért írok nektek, hogy higgyetek az Ő nevében. Tehát ez másfajta buzdítás.
Mert van egy ördög a világban. De az ördög le van győzve, a lábunk
alatt van. Ha használod ezt a nevet és tudatod
vele, hogy neki engedelmeskedni kell a Jézus
nevének hallatára, be kell zárnia a száját, és engedelmeskednie kell. Imádkoznod
tehát egyszer kell és utána kijelented, hogy engednie kell Jézus nevére!
Azok
az ajándékok, amiről az előzőekben szó volt, bárkire képesek rászállni, az
éppen újonnan Szellemmel keresztelt hívőkre is. Az új keresztények, akiknek
semmiféle tudásuk nincs arról, hogy ezek hogyan működnek, ezek az ajándékok rájuk
szállnak. És ezeket az ajándékokat képesek vagyunk működtetni hitben. Ha félelem van jelen az ember életében, akkor
nagyon nehéz az ajándékok működése.
Példabeszédek 29/25 Az emberektől való félelem tőrt
vet, de aki bízik az Úrban, oltalmat talál.
Ezt
próbálja az ellenség állandóan velünk, hogy a félelmeink által lezárja a működési
körünket, a hitünket. Ha félünk valamitől, akkor ki fogjuk mondani azokat a téves
és rossz dolgokat. Ha nem félünk, akkor a dolgok helyesen fognak alakulni.
Olvassuk
az Igében, hogy minden egyes esetben, amikor az angyal megjelenik, azzal az üzenettel
kezdi, hogy – Ne félj! Ha pedig félelemben vagy, akkor jobban teszed, ha a szád
bezárod, mert összezavart leszel. A hit
pedig egy pajzsot épít ki az ember körül.
Pontosan
olyan tisztán vagy képes ezekben az ajándékokban működni [és nem működtetni],
mint maga Jézus. Azt is képes vagy érzékelni, vagy megkülönböztetni, ha valaki ezt
a hústestben működteti. Van, hogy az
emberek úgy beszélnek, és úgy teszik, hogy az, csak a fejükből jön.
Máté 18/18 Bizony mondom néktek: Amit megköttök a
földön, a mennyben is kötve lészen, és amit megoldotok a földön a mennyben is oldva
lészen.
Tehát
te a szellemi képességeid szerint, ráhatásod van arra, képes vagy arra, hogy megköss [megtilts, elzárj] és megoldj [megnyiss, kiárassz] dolgokat. És képes
vagy arra, hogy megkösd az ellenséget, hogy abban a bizonyos területen működjön. És
amit te lehetővé teszel, hogy funkcionálhasson, azt Isten is meg kell, hogy engedje.
/19/ Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten
közületek egy akaraton lesznek a földön, bármely dolog felől, amit csak kérnek,
megadja nékik az én mennyei Atyám.
Amikor
ketten egy akaratra kerülnek, az, az a pont
kontaktus, ahol az erő megnyilvánul. Ha ketten megegyeztek, az
törvényszintű lett, jogerőre lépett és
Isten képes kivitelezni azt.
/20/ Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az
én nevemben, ott vagyok közöttük.
Ott
vagyok közöttük, hogy véghezvigyem azt, amiben megegyeztek tökéletes egységben,
összhangban. Olvastuk a Kolosse levélben, hogy mindent, amit csak cselekszetek szóval,
vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek.
Ekörül
forgott minden a korai időben, minden e köré a név
köré összpontosult. A betegek ebben a névben gyógyultak meg, ebben a névben
imádták az Istent, ebben a névben fogadták a Szent Szellemet, ebben a névben vették
a vízkeresztséget, ebben a névben imádkoztak. Bármi, amit tettek, azt Jézus nevében tették. A Biblia egy csodakönyv.
A csodák könyve a Biblia, és
ha kivesszük ezeket a csodákat, és a természetfelettit
a Bibliából, akkor csupán csak egy vallásos könyv marad. Ebben különbözik tehát
az igazi kereszténység a vallásosságtól. A
kereszténység Isten erejének a bemutatása.
Korinthus I. 2/4-5 És az én beszédem és az én
prédikálásom nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben, hanem Szellemnek és erőnek
megmutatásában állott. Hogy a ti hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten
erején nyugodjék.
Az
Ige és a cselekedetek együtt folytak és munkálkodtak.
Az Ige és a cselekedetek! A teljességében
prédikált Evangélium - mondja egy másik fordítás. Sok gyülekezet vallja magát
teljes evangéliumi gyülekezetnek, de nem működnek a teljes Evangéliumban, mint ahogy
én sem vagyok holdutazó.
Tehát
az Evangélium, amit hirdetünk, mondja Pál, az, az erőnek bemutatásában áll. Annak a
bemutatásában, hogy az, az Ige, amit hirdetünk, az működik, és ez az, ami kettéválaszt mindent.
Az
Ószövetségbe megyünk, Jézábel történetébe, aki Isten minden prófétáját
szerette volna legyilkolni. És tudjuk, hogy Illés pedig ellene fordult. Ma is
próbálják azokat, akik Isten Igéjét szólják, félretenni őket. Ugyanaz a szellem
működik ma a világban Isten Szelleme ellen. Nagyon jó példa van itt arra, amit
szeretnék nektek mintázni.
Királyok I. 18/4 Mert mikor Jézábel megölette az Úr prófétáit,
Abdiás száz prófétát vett oltalmába, és rejtette el ötvenenként egy-egy
barlangban, és ott táplálta őket kenyérrel és vízzel.
/13/ Nem mondották-é meg az én uramnak, mit
cselekedtem, mikor Jézábel megölette az Úr prófétáit? Hogy hogyan rejtettem el az
Úr prófétái közül száz férfiút, ötvenenként egy-egy barlangba és tápláltam
őket kenyérrel és vízzel.
/18-19/ Ő pedig monda: Nem én háborítottam meg az
Izraelt, hanem te és a te atyád háza azzal, hogy elhagytátok az Úrnak parancsolatait,
és a Baál után jártatok. Most azért küldj el, gyűjtsd hozzám az egész Izraelt a
Kármel hegyre, és a Baál négyszázötven prófétáját, és az Áserának négyszáz
prófétáját, akik Jézábel asztaláról élnek.
Mit
jelent a Jézábel asztaláról élni és enni? Azokat a világ támogatta. Tehát Isten embereinek nem
kell, hogy függjenek semmitől a világban.
Jézábel szerette volna a próféták életét kioltani. Nem az üzletemberek után
szaladt, hanem Isten felkentjei ellen ment. Ha a
prófétákat ki tudta volna irtani, akkor az üzletembereknek nem lett volna honnan venni
a friss híreket.
A
próféták voltak egyedül ellenfelei, hiszen a próféták voltak egyedül azok, akiktől
tartania kellett. Ugyanez a helyzet ma is, a próféták képesek úgy hallani Istentől, hogy figyelmeztessék a vállalkozókat, üzletembereket
arra, hogy mi az, ami következik.
Mert
az ellenség tudja, hogy a gyarapodás kirabolja a próféták képességeit. Ha
elvesszük a gyülekezetből a természetfelettit, akkor csak a vallásosság marad meg. Illés próféta tehát
ellene megy Baál prófétáinak és kihívja őket egy erőbemutatásra, és meg fogja
mutatni, hogy melyiküké az élő Isten. Melyik csoport az, amelyik az élő Istent képviseli.
A
Zsidó 2-ben olvasunk arról, hogy az élő Isten, aki a jeleket és csodákat
tudja munkálni. Tehát a vallásosság által tudjuk elkülöníteni azokat, akik a
hamis istenek után járnak, és a hamis vallásokat tudjuk megkülönböztetni
azáltal, ha az élő Isten ereje megjelenik.
Zsidó 2/4 Velük együtt tett bizonyságot arról az
Isten, jelekkel meg csodákkal, sokféle erő megnyilvánulással és a Szent Szellem
ajándékainak szétosztásával, az Ő akarata szerint.
Ma
is ez érvényes. A természetfeletti megnyilvánulások leálltak, és ezt pedig csak a
gyülekezet képes munkálni. Mi az, ami a természetfelettinek a helyébe lépett? A vallásosság. És ezért van
az, hogy a hagyományos gyülekezetekben nem lehet látni Isten élő erejét. Ahelyett,
hogy megkennék a betegeket olajjal és
elmondanák a hit imáját, elküldik őket,
hogy menjenek kórházba.
A
hitből való imádság megtartja a beteget és az Úr felsegíti őt, és minden bűne
megbocsáttatik, ha bűnt követett el – mondja az Ige. Minden alkalommal ez történt a
kora gyülekezeti
időben. Nem volt vita arról, hogy ki az igaz és élő Isten.
Királyok I. 18/24 Akkor hívjátok segítségül a ti
Istenetek nevét, és én is segítségül hívom az Úrnak nevét, és amely Isten tűz
által felel, az, az Isten. És felelvén az egész sokaság, monda: Jó lesz!
26-tól
29-es versekben Baálnak kiáltanak. Nézzük mi történik.
/26-29/ És vették a tulkot, amelyet nékik adott,
és azt elkészíték, és segítségül hívták a Baálnak nevét reggeltől fogva délig,
mondván: Baál! Hallgass meg minket! De nem jött szó, sem felelet. És ott
sántikáltak az oltár körül, amelyet készítettek. Mikor pedig már dél lett,
elkezdte őket gúnyolni Illés, azt mondván: Kiáltsatok hangosabban, hiszen Isten!
Talán elmélkedik, vagy félrement, vagy úton van, vagy talán aluszik, és felserken.
És elkezdtek hangosan kiabálni és az ő szokásuk szerint késekkel és borotvákkal
metélték magukat, míg ki nem csordult a vérük. Mikor pedig a dél elmúlt,
prófétálni kezdtek egész az esteli áldozatig, de akkor sem lett se szó, se felelet,
se meghallgattatás.
És
nézzük meg, Illés mit cselekszik:
/34/ És monda: Töltsetek meg négy vedret vízzel,
és öntsétek az égőáldozatra és a fára. Monda ismét. Tegyétek ezt még egyszer!
És másodszor is azt tették. Monda még is: Harmadszor is tegyétek meg! És harmadszor
is azt művelék,
Mit
tettek itt a 34-es versben? Bizonyos akart lenni Illés, hogy lássák, hogy egy csoda
történhetett. Sokszor a keresztények próbálnak Istennek segíteni, de az nem megy.
/35-39/ Úgy, hogy a víz lecsurgott az oltárról,
és még az árok is tele lett vízzel. És amikor eljött az esteli áldozás ideje,
odalépett Illés próféta, és monda: Oh Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek
Istene, hadd ismerjék meg e mai napon, hogy Te vagy az Isten az Izraelben, és hogy én a
Te szolgád vagyok, és hogy mindezeket a Te parancsolatodból cselekedtem. Hallgass meg
engem, Uram, hallgass meg engem, hogy tudja meg e nép, hogy Te az Úr vagy az Isten, és
Te fordítod vissza az ő szívüket. Akkor alászálla az Úr tüze, és megemészté az
égőáldozatot, a fát, a köveket, és a port, és felnyalta a vizet, amely az árokban
volt. Mikor ezt látta az egész sokaság, arcra borult, és monda: Az Úr az Isten! Az
Úr az Isten!
Az
erő bemutatása nélkül tehát nincs különbség a mi Istenünk és az ő istenük
között. Nem kell tehát vitatkoznunk, egyszerűen bemutatásra kell, hogy sor
kerüljön. Be kell mutatnunk az embereknek
Isten királyságát. Mi történt mégis? A hagyományok
kerültek úrrá a hívőkön.
Zsidó 13/15 Annakokáért Őáltala vigyünk
dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az Ő nevéről vallást tevő
ajkaknak gyümölcsét.
Hálaadások! Az Ő nevének való hálaadásokban kell áldoznunk Istennek, és Isten odaadta a korai gyülekezeteknek azt a jogot, hogy használják Jézus nevét. Hogy használják az Igét! Amikor használták a nevét, az olyan volt, mintha maga az Úr Jézus imádkozná azt. Ezt úgy nevezzük jogi szóhasználattal, hogy egy meghatalmazás.
A
te jelenléted hiányában meghatalmazol valakit, hogy aláírhassa a nevedet. Minden
vonatkozásban korlátlan hatalmat adsz a
kezébe. Korlátozás nélkül élhet a neveddel. Az ingatlanod tekintetében, a
bankszámlád vonatkozásában, minden vonatkozásban élhet a neveddel.
Ilyen
hatalmas és erőteljes Jézus neve ma az
életünkben, az igazi hívő számára, aki valóban hisz a névben. Aki ismeri ezt a jogot, hogy
hogyan kell használni ezt a nevet, és mit foglal magába ez a név. Mi pedig itt a
földön cselekedjük meg az Ő akaratát, az Ő
nevében, amikor az Atyától kérünk Jézus nevében.
Kérhetünk
tőle lelkeket, kérhetünk tőle gyógyulásokat. Minden területre érvényes. Ha a
nevet használod, akkor azt Jézus megcselekszi,
mert nevének használata jogot ad neki, az
Úrnak, hogy ott legyen.
Ezt
mondta Péter annak a koldusnak: Ezüstöm és aranyom nincsen nékem, hanem amim van, azt
adom néked, a názáreti Jézus Krisztus nevében, kellj fel és járj! Tudta, hogy meg
van ez a felhatalmazása az Úrtól, hogy használhatja ezt a nevet, és ez a név hozta a csodát, Istennek a csodatévő erejét.
Most
Mózest fogjuk megtekinteni, mert Mózes nagyon sok csodát tett. Isten Mózesnek egy pálcát adott a kezébe. Nézzük meg a…
Mózes II. 14/14 Az Úr hadakozik tiérettetek, ti
pedig veszteg legyetek.
Az előző versben Isten azt mondja Mózesnek, hogy ezeket az Egyiptombelieket, akiket ma látsz, többé nem látod. Amit kértek az én nevemben, én megcselekszem. Az Úr itt azt mondja, hogy én fogok hadakozni tiérettetek, ha kiárasztjátok a nevet. Mert Jézus benne van a nevében, meggyógyít benneteket, üdvözít benneteket, pénzt hoz hozzátok.
Mindez
az Apostolok cselekedeteiben olvasható. És csupán ennyi volt a birtokukban, nem volt
nekik több. Nem voltak nekik alapelveik, mint pl. a Máté 11/23, hogy: hiszem és
megvallom. Nem voltak tanításaik, kizárólag csak a név birtokában voltak, ez volt mindenük és
ezzel cselekedtek mindent.
Mózesnak
Isten adta azt a csodapálcát és a pálcával
kellett a fáraó elé járulnia. Olvastuk ott, ha pl. a pálcáját a vízbe tette, a
víz vérré változott. Mózesnek ezt a csodatévő pálcáját mindenhová magával
kellett vinnie. Ez jelképezte számára Isten csodatévő
erejét. Nekünk nincs szükségünk ilyen csodatévő pálcára, mert nekünk Isten
odaadta a nevet. A név Isten csodatévő erejét
jelképezi az életünkben.
Mózes
úgy gondolta, hogy bármi, amit tesz ezzel a pálcával, elvárta a fejében, hogy akkor egy csodának
kell történnie. Ezért történtek ezek a csodák,
mert mindig elvárta! Amikor te kiárasztod, érvényesíted ezt a nevet, akkor neked is
el kell várni a csodát. A hit a reménylett dolgok valósága. A reménylett dolgaink, pedig azok, amiket nagy
elváró reménységgel várunk, hogy megtörténjenek.
Ha
a buszmegállóban állunk és várjuk pl. buszjáratot, és ha már rég nem jött, akkor
kiágaskodó nyakkal nézzük, hogy mikor jön
már a buszunk. Azon a területen elvárjuk,
hogy az meglegyen, várjuk a csodát azon a területen Jézus nevében. És akkor
mutatkozik meg, ha valóban van hitünk benne.
Tehát valamit tennünk kell először és
utána elvárni a csodát. Ahhoz, hogy a
természetfeletti megtörténjen, szükséges, hogy egy úgynevezett természetfeletti elménk [gondolkodásunk] legyen.
Azért
nem történik a természetfeletti az emberek életében, mert nem természetfeletti a gondolkozásuk. Pedig nekünk a Krisztus elméje a
miénk. Az én gondolataim, nem a ti gondolataitok – mondja Isten, de mi Istentől lettünk.
Isten pedig nem természeti Isten. Az ember esett ki ebből a természetfelettiből és esett alá a természeti
szintre.
Az Úr szeretne minket visszaemelni, felemelni
arra a természetfeletti szintre, ahonnan kiestünk.
Számunkra ezért a természetfeletti csodáknak természetesnek kellene lenni. Ezek Isten munkái, amikor Ő megjelenik a színen és te képes vagy arra, hogy Őt színre hozd, mert Jézus azt mondta, hogy ott vagyok közöttük.
Láttam egy nagyon híres evangélistát a tv-ben, egy élő műsort, a világ minden részéről jöttek a híres szolgálatok. Milliók születtek újjá a szolgálatában, talán százmilliók. Azt mondta, hogy igazán súlyos dolgot tett, – a titok tehát, hogy, hogy jöttek az ajándékok.
Az Atyát megkérte Jézus nevében, hogy a Szent Szellem jelenléte és az ajándékok ott
legyenek az alkalmain. Ez ugye földrengés erejű?
Egy
argentin szolgáló ő, nagyon híres. Minden szolgáló órák hosszat szolgált. Olyan
egyszerűen prédikáltak, hogy szinte az ember, sértésnek venné, ha hallgatná. Tehát
ahogy az előbb olvastuk a II. Mózes 14/14-es versben: Az Úr hadakozik tiérettetek, ti
pedig veszteg legyetek.
A
15-ben kérdezi Isten Mózestől, hogy miért sírsz hozzám? Szólj Izrael fiaihoz, hogy
menjenek előre. De mi van előttük? A tenger, mögöttük pedig az Egyiptombeliek. És
Isten azt kérdezi, hogy Mózes most miért sírsz énhozzám?
Emeld
fel a te pálcádat, nyújtsd ki a kezedet a tengerre, és oszd ketté, válaszd ketté.
Neki mondta Isten, hogy tegye. Azt mondta Isten Mózesnek, hogy ne sírj többé hozzám,
mondd a népednek, hogy menjen előre! És Izraelnek gyermekei száraz lábbal mentek át
a tengeren, mert ez a csodatévő vessző ott volt Mózesnek. Nekünk is meg van ez a pálca [a NÉV]!
A
világ nem képes ilyen magasan gondolkodni, ezért akar minket az ellenség a világban
megkötözve tartani, nekünk pedig természetfeletti módon kellene gondolkodni. Péter
is természetfeletti módon gondolkodott. A koldus pénzt akart tőlük, Péter pedig
meglátta, hogy másra van szüksége, egy új lábra. Add ide a kezedet!
Tehát
nekünk megvan ez a név. Amikor a gyülekezet
szétszóródott, Isten szétszórta a Jeruzsálemi gyülekezetet, és amikor Fülöp
előrement Samariába, hirdette nekik a Krisztust, - itt fogjuk a mai igesort bezárni.
Apostolok Csel. 8/9-13 Egy Simon nevű ember pedig már
előbb gyakorolta abban a városban az ördögi tudományt és elámította Samaria
népét, magát valami nagynak állítván. Kire mindnyájan figyeltek, kicsinytől
nagyig, mondván: Ez az Istennek ama nagy ereje! Azért figyeltek pedig rá, mert sok időn
át az ördögi mesterségekkel elámította őket. De miután hittek Fülöpnek, aki az
Isten országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdeti
vala, megkeresztelkedének mind férfiak, mind asszonyok. És Simon maga is hitt és
megkeresztelkedvén, Fülöppel tartva és látván, hogy jelek és nagy csodák
történtek álmélkodik vala.
Nézzük
itt a 4-től 8-as verseket, ezeket a nagy jeleket és csodákat. Ez volt a gyülekezet,
mindenfelé, ahová mentek, hirdették az Igét.
/4-8/ Amazok annakokáért eloszolván,
széjjeljártak, hirdetve az Igét. És Fülöp lemenvén Samaria városába, prédikálja
vala nékik a Krisztust. A sokaság pedig egy szívvel-lélekkel figyelmeze azokra, amiket
Fülöp mondott, hallván, és látván a jeleket, melyeket cselekedék. Mert sokakból,
kikben tisztátalan szellemek voltak, nagy hangon, kiáltva kimenének, sok gutaütött
és sánta pedig meggyógyula. És lett nagy öröm abban a városban.
Mit
mondunk tehát? A tanítványoknak az óriási meglepetésére és csodálkozására, azt
tapasztalták, hogy kimenvén és Jézus nevét használván ugyanazok a jelek és csodák
megtörténnek, mint mikor Ő volt a földön. Mert az Ő nevében ugyanolyan erő áll rendelkezésre, mintha maga az Úr lenne
jelen. Betegek meggyógyultak, a halottak feltámadtak, a démonok elszaladtak egyszerűen
azáltal, hogy rálehelték ezt a nevet azokra, akik nyomorúságban voltak.
A
kereszténység csodákból fakadt, és csodákban
terjedt tovább. Minden egyes újjászületés egy csoda. Minden egyes megválaszolt
imádság egy csoda. Az emberek manapság egyszerűen kiokoskodják és kiérvelgetik
magukat ezekből a csodákból. Jézus, amikor a földön járt, akkor a csodák egyszerűen természetesek voltak körülötte. Az egész
élete a halála, a feltámadása már önmagában egy csoda volt.
Minden
ember valahol belül vágyakozik arra, hogy
megtapasztalhassa ezeket a csodákat, mert erre vagyunk teremtve, azért mert Isten az
embert saját képére és hasonlatosságára teremtette. Tehát Jézus nevében az ember
Isten saját természetét kapta meg. Jézus
neve által felemel, visszahelyez minket arra a helyre, ahol eredendően voltunk. És dicsőség
Istennek ezért.
Amit tehát úgy látok, hogy hiányzik, ez az elvárásaink. Ahogy csak egyszerűen mondogatjuk és utánozgatjuk egymás után Jézus nevét, ahogy kimondjuk és nincsenek elvárásaink, hogy mi történik? Elvárással kell lennünk, amikor kiejtjük ezt a nevet, hogy csoda történik. És képes vagy ezeket a csodákat munkálni, működtetni az élet minden területén. Dicsérjük az Urat ezért.
És
el kell várni a mieinknek, hogy Isten használ
minket ebben. Még nagyobb fokozatokban, mert képeseknek kell lennünk látni ezeket. És
az Urat tudjuk ezért dicsérni. Mózesnek adta a csodapálcát.
Nekünk meg adta a nevet. Mózes csodát várt
el, amikor használta a pálcát, a vesszőt. És Isten mondta neki, hogy – ne
siránkozz már többé hozzám, használd a vesszőt, nyújtsd ki a kezed és válaszd
ketté a vizeket. Száraz lábbal mentek át Izrael fiai.
Az
Úr szólt hozzánk ma! Álljunk fel. Nagy
örömeink lesznek, mert hatalmas csodák lesznek az Úr nevében. Mindenre képes vagy a
testedben, hogy megváltozzon. Annak a Szelleme lakik benned, aki feltámasztotta Jézust
a halálból, és megeleveníti a halandó testedet, és mindenre képes gyógyulást
hozni neked. Minden szervre.
Mondjuk
együtt ezt a megvallást: - Ez én vagyok, mert
nekem meg van a NÉV! És én használom ezt a nevet. Én követelek ebben a névben:
ördög, elhagyod a testemet, az én házamat, a családomat, a szomszédomat a Jézus
nevében! A lábam alatt vagy a Jézus nevében, és ott is maradsz a nap 24 órájában.
Hallelúja! Ámen! Dicsőség az Úrnak!