2009.10.27.
EGYSÉGBEN JÉZUSSAL!
Jegyzet Jim Sanders tanításából
2009. október 25.
Áldottjai
vagyunk az Úrnak, hogy itt lehetünk az Úr jelenlétében. Uram áldunk téged a szent
kezeinkkel. Emeljük fel a szellemünket, emeljük fel a hangunkat Isten elé.
Magasztaljuk az Urat hatalmas áradattal a szívünkből a Szent Szellem által, amelyet
adott nekünk kiejtésben. Atyám imádattal imádunk téged, szellemben és igazságban.
A Szellem áradjon és érintsen meg mindenkit, aki a szívét ide csatlakoztatja ma.
Gyógyulások vannak jelen. Köszönjük Atyám Jézus hatalmában. A Szellem mozdul
közöttünk, köszöntünk drága Szent Szellem a te mozdulásaidban, a te munkáidban, a
te csodálatos gyógyításaidban, minden dicsőséget neked adunk Atyám Jézus nevében.
Köszönjük a Szent Szellemet, aki jelen van, hogy megtanítson minket a szellemiekre.
Hálát adunk neked Atyám Jézus nevében. Ámen!
A
tanítókenet erőteljesen működik az utóbbi időben. A nyelveken való ima olyan nagy
fontosságú, hogy még nagyobb teret kell, hogy adjunk neki. Ilyenkor a Szellemnek adunk
helyet az imáinkban, hiszen Ő látja azt a helyzetet, ami előttünk áll, és amit az
ellenség tervezne ellenünk.
A
pásztoroknak szóltam a pénteki konferencián arról, hogy a Zsidó 11/3 Igéjében egy
nagy világosságot kapunk arról, hogy hit által értjük meg, hogy a világ Isten
Igéje által teremtetett. Erről csak egy rövid képet adok most, a világ szó ott a
görögben az ’ajon’, amely egy időkorszakot jelent. A világnak azt a
részét foglalja magába, amelyben élünk.
Sok
tanító ezt a verset a teremtéssel hozza kapcsolatba, amikor Mózes az I. könyvében
leírja, hogy Isten a szavával teremtette a világot. Ez is igaz, hiszen a 33-as
Zsoltárban megerősítést kapunk erről. Ezt is mondja az Írás, így teremtett Isten,
a hitével szólította elő. Azonban a Zsidó 11/3-ból azt fogjuk megérteni, hogy Isten
Igéjével az ajkunkon, miként tudjuk formálni a jelen világot, amelyben
élünk, annak különböző alkotó elemeit és korlátait.
Hit
által értjük meg, hogy a világ, vagyis az ’ajon’, amelyben élünk, az
ószövetségi próféták szája által, Isten szava által miképpen formáltatott meg.
A teremtetett szóban pedig az eredeti szó jelenti annak a világnak a megjavítását,
egy keretbe foglalását, jobbá tételét Isten Igéje, a Rhéma által. Vagyis Isten
kimondott Igéje által, és így alakul a mi életünk, amit kimondunk a
szánkkal, legyen jó, vagy rossz dolog, annak a gyümölcsével fogunk élni.
Ezek
vagyunk ma, amit a múltban kimondtunk magunkról és semmi nem képes megváltoztatni
ezt, csak Isten Rhémája. Az ember általánosságban egy negatív neveltetésben nőtt
fel. Egy rövidebb időt a nagyszüleimmel is tölthettem gyermekkoromban és ők nagyon
pozitív hozzáállásúak voltak mindig.
Zsoltár
49/20 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága, hasonlít a
barmokhoz, amelyeket levágnak.
Az
az ember, amely eltévelyedik a megértéstől, a holtak gyülekezetében marad, a
halottak gyülekezetébe soroltatik. Itt a hústestben élőkről van szó és az elmebeli
gondolkodásmód hozza ezt, a világ különböző részein másként alakul ez. Isten
mondja a…
Zsoltár
63/2 Hogy láthassalak téged a szentélyedben, szemlélvén a Te hatalmadat és dicsőségedet.
Az
Úr jelezte, hogy a megigazultságról és a gyógyulásról tanítsak,
bizonyára azért, mert először belül kell szabaddá válnunk ahhoz, hogy ezeket
megláthassuk kívül. Lehet, hogy az ember a bensőjében gyűlöli a pénzt. Minden
gonosznak gyökere a pénznek szerelme. Az ember szeretheti a pénzt akkor is, ha
egyáltalán nincs a birtokában pénz.
Másrészt
az ember, ha rossz neveltetést kapott, akkor egy gyűlöletet, irigységet érezhet azok
felé, akiknek van pénzük. Bár emeled a kezed magasra és dicséred az Úr Jézus
nevét, de ezeket ki kell magadból törölni, hogy tisztán tudjuk hinni, hogy az Úr
akarata az, hogy gazdagok legyünk. Mert az áldásokat szeretnénk magunknak megszerezni
és ahhoz a gyűlöletet teljesen ki kell venni a szívünkből. Mindezek tehát a
javunkra munkálódnak, ha megértjük ezeket.
Egy
csodálatos gyógyulásról – hitpróba győzelméről – szóló bizonyság hangzik
el.
Ha
valaki csodával gyógyul meg, azt szoktuk javasolni, hogy azonnal mélyedjen bele az
Igébe. Ausztráliában volt egy asszony, aki egy vérrögből gyógyult meg. Nagyon
szorgalmas volt az Igében. Öt évre rá egy újabb vérrög próbálkozott egy
elzáródással. Kórházba került, én akkor meglátogattam és az újra eltűnt a probléma.
Megtette Isten újra a csodát. Ha az embernek nem volt nehézség soha a
múltjában, mint nekem is pl., mert egy egészséges ördög voltam. De tiszta
megértést kaptam arról, hogy van egy ellenségünk, e világ istene az ördög. És nem
egyébért jön, hanem hogy lopjon, öljön és pusztítson. Mondja Jézus, hogy én
azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjetek.
Ezért
én belemélyedtem az Igébe és a megvallásokba és kitartó voltam ebben.
Minden mást kizártam, a TV-t, rádiót, sportot, semmi mást be nem engedtem. És így
elég jól megalapoztam magam az Igével, két-három évig az Igét nyomtam magamba és
továbbra is ezt tettem, s ennek harminchárom éve. Az Ige a szellemünkben valóban egy erőt
képvisel. És az ember dicsőségről dicsőségre elváltozik, mert ez Isten természete
bennünk. Sehol máshol nem található meg csak a szellemünkben, az Ő tulajdonságai,
jellemvonásai, amit Ő közölt a szellemünkkel abban a pillanatban, amikor
újjászülettünk, ezért csak dicsérni tudjuk Őt.
A
tanítások sorát folytatjuk, nem valószínű, hogy magyar nyelven bárki is hallhatta
volna eddig ezeket, még napjainkban sem. Kenneth Hagin mindig azt mondta, - vannak
dolgok, amelyekről szeretnék tanítani, de nem tudok, mert a gyülekezet még nem
fogadhatja be azt, mert még csak csecsemők. Tehát a keményebb fajsúlyú
tanításokat, egyszerűen csak kényszertáplálással belétek táplálom. Mert ha ezt
megszerzitek magatoknak, akkor képesek vagytok megváltozni az elmebeli
gondolkodásmódotokban. És akkor a legnagyobb erő tud előjönni, megnyilvánulni az
életünkben. Láttam ezeket a szolgálatokat, láttam ezt, ma ezekbe a téves hitek
fellegvárakba, az elmékbe nagyot rúgunk. Ma így az egyiket vesszük elő és meg
fogunk változni általa tudom.
1János
1/6-7 Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele és a sötétségben járunk,
hazudunk, és nem az igazságot cselekesszük. Ha pedig a világosságban járunk, amint
Ő maga a világosságban van, közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak az
Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
Ez
a két vers nagyon sok mindent mond, és az országban, a halott gyülekezetekben
megtalálható téves nézeteket lesöpri a színről. Visszamegyünk a 6-os vershez, - ha
azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk, hazudunk és nem
az igazságot cselekedjük.
Most
nézzük meg mi az, amit nem mond: - hogy nem az igazságot szóljuk, mert hazudunk.
De
nem ezt mondja az Ige. Az eredeti görög szöveg nem azt mondja, hogy hazudunk, és
ezért nem mondjuk az igazságot, hanem hogy nem cselekedjük az igazságot. A
görög pontosan azt mondja, ami itt nekünk áll az Igében. Tehát ez a közösség egy
kapcsolatot, egy egységet jelöl, egy egységet jelent az Úrral ez a közösség és
mégis a sötétségben járunk. Ez az összezavarodottságnak a helye, a
bizonytalanságnak a helye, ilyenkor sötétségben vagyunk.
Azt
mondjuk, hogy közösségben vagyunk vele, és mégis a sötétségben találjuk magunkat.
- A Te Igéd megnyilatkozása világosságot ad és oktatja az együgyűt. Milyenfajta sötétségről
beszélünk? - Sötétségben vagyunk az egészségünk témakörében, pl. valami
megváltozott a testünkben, nem tudjuk, hogy mi zajlik akkor. Vagy valami történt az
anyagi életünkben, valami történt a munkahelyünkön és nem látjuk át, hogy mi is
zajlik valójában, sötétségben tapogatódzunk.
Ilyenkor
az ember összezavarodik és negatív irányba, tévesen kezd gondolkodni. Hazudunk,
vagyis egy hazugságot élünk meg, mondja itt a görög. Bele is írtam a
Bibliámban, hogy egy hazugságot élünk meg, és nem cselekedjük az igazságot, nem
gyakoroljuk az életünkben az igazságot. A legtöbb ember nem is ismeri az
igazságot. Ha gyakoroljuk az igazságot, akkor nem járunk a
sötétségben.
Jézus
azt mondta, hogy aki engem követ, az nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz a
világ világossága. Tehát ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és mégis a
sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekedjük azt az igazságot. Ha az
ember hazugságot él, akkor valami baj van ott.
Ilyenkor
az alapprobléma nem az, hogy mi a sötétségben lennénk, hanem - nem cselekedjük az
igazságot. Mit tesz az, hogy az igazságot cselekedjük? Az igazságot cselekedni azt
jelenti, hogy az Igét cselekedjük. Ezért mondja a következő vers azt, hogy…
/7/
Ha pedig a világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van, közösségünk
van egymással, és Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
Nem
fogjuk elsietni a mai tanítást, mert ez olyan fontosságú dolog, amin nekünk is időznünk
kell, le kell ülni, és meditálnunk kell rajta. Nekünk szükségünk van arra, hogy
Isten gondolatait birtokoljuk, hogy Ő hogyan gondolkodik erről és erről.
János
8/12 Ismét szóla azért hozzájuk Jézus mondván: Én vagyok a világ
világossága, aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az
életnek világossága.
Ha
mi egészségünknek a világosságában járunk az, hogyan mutatkozik meg? Megnézzük a
következő Igét, belenézünk ebbe a tükörbe, amely alapelven kell, hogy működjön
az egész életünk.
Máté
8/17 Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Pedig
betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá.
Vagyis
most megvan ez a világosságom, Ő elvitte a betegségeimet, elhordozta a fájdalmaimat,
akkor nekem nem kell, hogy azok legyenek. Akkor én betegségmentes vagyok,
rendellenesség mentes vagyok, félelemmentes vagyok. Erről már az elmúlt alkalmak
során tanítottam a Róma levél 6. fejezetéből, most össze fogjuk szőni a szálakat.
Én bűnmentes is vagyok. Ez a kép meg kell tehát, hogy legyen bennünk.
Mi
történik akkor, ha valakinél hazug tünetek jelentkeznek? Teljesen mindegy mi az. A
szellemed képes bármit megváltoztatni a testedben mindaddig, amíg te Isten
Igéjére fókuszálod a figyelmedet, meg kell, hogy forduljon az. Meg tudod azt
változtatni. És erről szólunk mi. Vagyis ha jön a fájdalom, azt mondod, hogy: – Ellenállok
ennek a fájdalomnak, mert ez a fájdalom nem Istentől van! Az Ige azt mondja, hogy Jézus
elvitte a betegségeimet, fájdalmaimat hordozta, nem fogadom ezt el! Ha én akkor
meggyógyultam, akkor most is gyógyult vagyok!
Az
ördög azt mondja, hogy hazudtál, nézz rá a testedre, nézz rá, hogy hogyan érzed
magad, milyen borzalmas állapotban vagy? Mondd azt, hogy: – Ördög, én befogadtam
az Igét, beszélj Jézussal erről. És nem azért vagyok itt, hogy bármit megtagadjak,
hanem azokat a dolgokat, amelyek még nincsenek, előszólítom, mint meglévőket. Vagyis
beszólítom a gyógyulást a testembe. Egészséget szólítok a testembe, magamhoz
vonzom a gyógyulást.
Amikor
a kezeinket a betegekre tesszük a gyógyító kenetben, akkor a Szent Szellem kenetét
szólítjuk, hogy jöjjön elő és hozza elő ezeket a csodákat. Ez is hitből van! „Hit
nélkül ugyanis lehetetlen tetszeni Istennek, mert aki Isten elé járul, hinnie kell,
hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt hűségesen keresik.” A betegség
nem egy jutalom, a szegénység nem egy jutalom. Ő megjutalmazza azokat, akik Őt
hűségesen keresik.
Amikor
ránézünk az Igékre, kikerülünk a bizonytalanságból, a sötétségből, a kétségekből.
Nem kell aggodalmaskodni az embernek akkor, ha ujjá van születve, nincs mitől félnie.
Így is, úgy is az Úrral leszünk. Pálnak is imádkoznia kellett ez ügyben. Mit is
válasszak: – Inkább az Úrral lennék, de itt maradnom szükségesebb miattatok. Ő döntötte
el!
Ésaiás
53/4 Pedig betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozá és mi azt hittük,
hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
És
közvetlen idézetként hozza ezt a Máté 8/17. Ha Ő viselte és hordozta ezeket, akkor
nekem már nem kell ezeket vinnem a testemen. Ezért nekem nem lehetnek betegségeim, nem
lehetnek gyengeségeim. Azt mondja az Ige, hogy – had mondja a gyenge, hogy erős
vagyok! Amikor gyengék vagyunk. Ezért nekünk nem lehet gyengeségünk. Had mondja a
beteg, hogy gyógyult vagyok! Amikor beteg vagy. Had mondja a szegény, hogy gazdag
vagyok! Mikor kell ezt mondania? Amikor még szegény és nincs semmije.
Számít-e
valamit, hogy hogyan érzem magam benne? Semmit nem számít! Ez jelenti azt, hogy az
Igében élünk. Hogy járunk abban a világosságban, amely világosságban Ő van. És
csakis akkor lehet közösségünk egymással. Vagyis ilyenkor találjuk magunkat
egységben az Úrral! Ez azt jelenti, hogy minden az életünkben kimunkálódik.
Istenem
nem tudom, miért vagyok olyan gyenge? - Nem jársz a világosságban, ha ezt kérdezed,
mert Ő a világosságban van. Melyik fajta világosságban működik az életed? Lehet,
hogy egy másik fajta világosságban élsz. Ránézel a testedre, és azt mondod, hogy: -
Ó, itt valami nincs rendben. Isten azt mondja, hogy ne ezt a világosságot használd,
amiben ez így látszik, - használd az én világosságomat. Mert Istennek a világossága,
az Istennek az igazsága. És Istennek az igazsága pedig Istennek az Igéje.
Mit
mond az Ige a te életedről, mit mond a te helyzetedről? Mit mond az Ige terólad? - Először
is azt mondja: - Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az! Aki Krisztusban van!
Egy keresztény azt is mondhatja, hogy én már sok alkalommal odaadtam az életemet
Krisztusnak, de pár napra kijózanodik ebből, és akkor imádkozik, és azt mondja, hogy
Uram újra gyere a szívembe, és akkor újra egyezségbe kerülsz ezzel. Akkor három
napig jól érzed magad, három napig biztonságban vagy és negyedik napon felsírsz az
Úrhoz, hogy: – Uram ez olyan nehéz út, próbálok kedves lenni mindenkivel, de olyan
nehéz dolog ez nekem.
Sehol
nincs a Bibliában az, hogy ezt meg kell próbálnod. Sehol nincs a Bibliában az, hogy
neked engedelmeskedned kell az Igének. A probléma ott van, hogy te ezt megpróbálod
tenni és ezt Ő nem mondta. Vagyis el kell fogadnod azt, amit Ő mond rólad. Szeretnék
itt elmagyarázni valamit, amit neked meg kell értened. Óriási nagy a különbség az
Ószövetség és az Újszövetség között. Egy igen erős különbség, mint az
éjszaka és a nappal között.
Az
Ószövetségben azt mondja Isten, hogy ha ti engedelmeskedtek az én Igémnek,
engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, akkor én megáldalak titeket. Ha valaki áldott
volt, az csak azért lehetett, mert valóban engedelmeskedett a parancsolatoknak.
Emlékszünk
arra a gazdag ifjúra, aki Jézushoz járult és azt kérdezte tőle, hogy: –
Mester mit kell cselekednem, hogy az örök életet elnyerjem? Jézus azt válaszolta
neki, hogy: – Ismered a parancsolatokat, engedelmeskedj ezeknek a parancsolatoknak és
rendben lesz minden. Kérdezte, hogy melyeknek? Az Úr felsorolt egy párat a
parancsolatok közül és az ifjú azt válaszolta, hogy mindezeket megtartottam
ifjúságomtól fogva, mi az, amire még szükségem van? Ezért volt olyan áldott, mert
ezeket megtartotta az Ószövetség szerint. Mert ha azokat megtartotta, akkor jöhetett
az áldás. És áldott is volt, mert meg is tartotta ezeket.
Mi
az, amire még szükségem van? Jézus azt válaszolta, hogy add el mindenedet, amid van,
oszd szét a vagyonodat a szegények között és kövess engem. És erre az ifjú nagyon
elszomorodott úgy érezte magában, hogy ezt nagyon nehéz megtenni. Azért érzékelte
ennek a súlyát, mert nem tudta, hogy kivel beszél. Mi úgy hisszük, hogy ő egy
apostoli elhívás örököse lett volna. És csodálatos lett volna, ha tisztán látja,
hogy ki is az a Jézus, akivel beszél. Az ifjú nem tudta, hogy az Univerzum Mesterével
beszél, a mi világunknak a Teremtőjével beszél.
Ha
tudta volna, hogy ki is az a Jézus, akivel beszél, nagyon könnyen meg tudta volna ezt
tenni. Úgy gondolta, hogy Jézus csak egy jó ember, egy jó tanító, egy nagyon jó
próféta. Arról nem volt látása, hogy Jézus az élő Istennek Fia. Ha ezt mind tudta
volna, akkor mondhatta volna, hogy mindezeket könnyen elengedem, és téged követlek.
Gondoljunk
arra az asszonyra, aki a drága illat olaját öntötte Jézusra. Egy éves
jövedelem árába került ez az illat olaj, és ezt mind Jézusra öntötte. A
tanítványok rögtön feltették a kérdést, hogy – mire való ez a fecsérlés? Ahogy
ők látták, ez elfecsérelt volt, mert el lehetett volna ezt adni, javasolták és
szétosztani a pénzt a szegények között.
Jézus
hogyan válaszolt erre? Egyáltalán nem értett egyet a tanítványok véleményével.
Nem is tudjátok, hogy miről beszéltek mondta nekik. Ez az asszony a helyes dolgot
cselekedte. Mert a szegények mindig veletek lesznek, s ez borzasztó, hogy így van. De
én nem a szegények közé sorolom magam, és soha nem leszek szegény, az nem én
leszek, mert én megtagadtam azt, hogy szegény legyek. Mondja mindenki: - én
megtagadtam, hogy szegény legyek!
Jézus
kijavította őket, mert ők úgy gondolták, hogy ez elfecsérelt volt. Ebben az esetben
is az volt az ok, hogy nem tudták, hogy ki is Jézus? Ráadásul ez az illatolaj nem is
az ő tulajdonuk volt, és mégis kárhoztatták az asszonyt, hogy hogyan merte Jézusra
önteni? A szegénységnek az igazi megnyilvánulása volt ez. És ki az, aki
kezdeményezte az egészet? Júdás volt az! Megjegyzi az Írás, hogy nem azért, mintha
gondja lett volna a szegényekre, hanem nála volt a kincstár pénze, és néha kicsent
belőle.
Ez
az alapelv tehát, amely az Ószövetség és az Újszövetség között meghatározható.
Az Ószövetségben úgy szól, ha ezeknek a parancsolatoknak engedelmeskedsz,
akkor áldott leszel, ha nem engedelmeskedsz ezeknek, akkor átok alá kerülsz.
Az
Újszövetségben óriási nagy a különbség, mert Isten nem azt mondja nekünk,
hogy engedelmeskedjünk az Igének. Sehol nem olvasod az Újszövetségben, hogy
engedelmeskedj Isten Igének. Először is azért, mert nem is teheted azt. Isten
bebizonyította ezt már az Ószövetségben, és Ő azt mondta, hogy ezt a régit
eltörlöm és adok nekik egy új szívet, egy új szellemet. És azt az ó kőszívet,
elveszem belőlük, mert Isten Igéjének nem képes az átlag ember engedelmeskedni.
Az
Ezékiel 36/26-27-ben olvashatsz erről az új szívről. Isten látta, hogy ezt el kell
végeznie. Mi az, amit valójában tett velünk az Újszövetségben? Minket az Igévé
tett. Ahogy olvassuk az I. Péter 1/23-ban, újonnan születtünk romolhatatlan
magból Isten Igéje által. Isten Igéjétől születtünk meg. Jakab levelében
ugyanígy megtudhatjuk az 1/18-ban. Különbség van aközött, hogy engedelmességből
megcselekszem az Igét, vagy élem és úgy cselekszem az Igét.
Az
Igét cselekedni azt jelenti, hogy az Igét megélve előhozni. Ha engedelmeskedek
az Igének, az olyan mintha az Ige egy kívülálló erő lenne, és kívülről kellene
engedelmeskednem. Hallom és az utasításoknak próbálok eleget tenni. Az Igének cselekvőjévé
lenni pedig azt jelenti, hogy az Ige bennünk él és megcselekedjük belülről az Igét.
Nagyon fontos ez és ezért kellett elmagyarázni. Ezt tükör alapelvnek is
nevezhetnénk. Az Újszövetség alapelve egy tükör alapelv, amely visszavetődik
rád. Úgy emlékszem az elmúlt héten a 25-ös verset olvastuk, most pedig a…
Jakab
1/18 Az Ő akarata szült minket, az igazságnak Igéje által, hogy első zsengéje
legyünk az Ő teremtményeinek.
Ki
az, aki az elsőszülött volt a halálból? - Jézus!
/19/
Azért szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a
szólásra, késedelmes a haragra.
/21/
Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel
fogadjátok a beoltott Igét, amely képes megmenteni a lelkeiteket.
Az
Ige képes. Az egyetlen dolog, amely képes megváltoztatni a szokásainkat, az
életünket, az elménket – az Isten Igéje!
/22/
Az Igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
Megtartói,
vagyis cselekvői legyetek!
/23/
Mert ha valaki hallgatója az Igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az
emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát.
/24/
Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette milyen volt.
/25/
De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe, és meg is marad abban, és
nem feledékeny hallgatója, hanem cselekvője is annak, az boldog lesz cselekedeteiben.
És
a 26-os versben pedig rátér a nyelvünkre.
/26/
Ha valaki istenfélőnek tartja magát, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem megcsalja a
maga szívét, annak hiábavaló az istenfélelme.
Tehát
elmegyek Isten Igéjéhez, amely a tükör, hallom Isten Igéjét és az megmutatja nekem,
hogy Isten hogy lát engem, hogy én mi vagyok, vagyis Isten Igéjébe tekintek, amely
Isten tükre. És utána felkiáltok, hogy – Ó ez én vagyok? Ma is belenéztünk a
tükörbe, hányan jártunk úgy, hogy a nagybácsit láttuk meg benne? Magunkat láttuk a
tükörben. Ez a tükör, Isten Igéje megmutatja nekünk, hogy milyennek kellene látni
magunkat.
Amikor
belenézünk a tükörbe az a mi képünknek a visszaverődése, Isten Igéje pedig Isten
tükre, az Ő Igéjének a visszatükröződése. Belenézünk az Igébe, Isten tükrébe
és ott látjuk magunkat, hogy milyen az, amilyennek Isten lát minket. Az Ószövetségi
mentalitás úgy szól, hogy megpróbálom a tőlem telhető legjobbat tenni, az
Újszövetségi pedig így szól: - Ez vagyok én! Megnézzük az engedelmességről mit
ír az Írás, a mi Istenünk mit mond róla. Minden hitből van, Ő a hit Istene.
1Péter
1/14 Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a korábbi kívánságaitokhoz,
amelyek tudatlanságotok idején voltak bennetek.
Mint
az én engedelmes gyermekeim, mondja. Vagyis minket az Ige engedelmes gyermekeknek nevez,
nem arra próbál rávenni, hogy engedelmeskedjünk, hanem úgy nevez minket, hogy
engedelmes gyermekek. Miért teszi ezt Péter? Egyetlen egy dolognak kellett
engedelmeskednünk, - az Evangéliumnak. És mi engedelmeskedtünk az Evangéliumnak,
amikor elfogadtuk az Úr Jézus Krisztusunk Úr kapcsolatát, uraságát az életünk
felett, akkor behozott minket. Még egy nagyon fontos dolog.
János
14/6 Monda nékik Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet
az Atyához, hanem csak énáltalam.
Kérdés?
Odamentél-e már? Odajárultál már az Atyához? Hányszor mentél el onnan?
Vannak olyan keresztények, akik úgy imádkoznak, hogy: – Ó, Istenem idejövök
hozzád, eléd jövök. Jövök hozzád. Vagy egy másik téves formája, hogy
Jézus Krisztus által mondják az imát. Téves, mert nem imádkozunk Jézus Krisztus által.
A keresztény nem imádkozik Jézus Krisztus által. Miért? Azért, mert ha Jézus
Krisztus által kellene imádkoznunk, akkor Jézus Krisztust egy médiummá tettük. Ő
pedig nem egy médium.
Senki
sem mehet az Atyához, hanem ha énáltalam, mondja Jézus. Vagyis az Atyához Jézuson keresztül
járulhatunk. Odamegyünk. Hányszor mentünk oda? Egyszer kell odamenni. Mindennap
nem megyünk oda újra. Az embereknek különböző érzéseik és elmebeli elgondolásaik
vannak, hogy térdet hajtanak, és azt mondják, hogy – most a te jelenlétedbe jöttem
Atyám, becsukják a szemüket, és azután kinyitják a szemüket és akkor már
nincsenek az Ő jelenlétében. Most már a világban vannak. És ezért nem olyan
valóságos ez a keresztényeknek. Amikor az Atyához jöttél Jézus Krisztus által,
akkor Krisztusba kerültél.
1Korinthus 5/17 Azért ha valaki
Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé ujjá lett minden.
Krisztusban
vagy tehát. Nem egy látogatóról van szó, aki jön és megy. Amikor
újjászülettünk, akkor beleszülettünk Krisztusba, nem látogatók vagyunk,
hogy mindennap jövünk, megyünk! Egyszer jövünk, és többé nem kell jönnünk, mert
ott vagyunk, Ő vált az otthonunkká. És neked is és nekem is Ő a lakhelyem,
ott lakozunk Őbenne. Ezzel meg kell újítani az elménket, ezen el kell gondolkodnunk
és elfogadnunk, hogy így van!
Ha
ezt a mentalitást kiépíted magadban, akkor uralkodóvá tudsz lenni a betegség
felett és minden gonosz felett, ami jönne. Mert ez az Isteni jelenlét benned van
belül. Krisztusban lenni azt jelenti, hogy Istenben lenni. János mindig úgy beszélt,
hogy – aki Istenben van! Pál úgy fejezte ki, hogy Krisztusban. De Krisztusban lenni
annyit jelent, mint Istenben lenni, ennek egyik oka, hogy Krisztus Istenben van.
Tehát
amikor Krisztushoz jövök, akkor Krisztusba kerülök. Amikor Krisztushoz jövök, és
Krisztusba kerülök, akkor nem csak Krisztusba kerültem, hanem Istenbe kerültem. Vagyis
hol vagyok? Őbenne! Istenben. Ez mindennapi mentalitásunk kell, hogy legyen, hogy egyek
vagyunk Ővele! Nem látogatjuk Őt minden nap, hogy hozzád jövök a Jézus nevében. Ez
így téves megközelítés, mert már benne vagyunk, nem jövünk, és nem megyünk. Ez a
fajta megközelítési mód ad nekünk egy bátorságot. Mert Krisztusban vagyunk
24 órában, és ha ezt megértjük, akkor az életünk megváltozik,
félelemmentesekké válunk. Jelen és a jövő is Krisztusban van!
Zárásként
megnézzük még a II. Korinthus 3/18 versét és akkor felfrissítjük, amit az elmúlt
alkalommal hallottunk és ide is beillik nagyon jól. A Róma levél 12. fejezetében is
mondja az Ige, hogy „ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti
elméteknek megújítása által”! Ha nem végezzük el ezt az elváltozást, akkor
beleragadunk e világ gondolkodási rendszerébe. Ha pedig eltévelyedünk a
megértés útjáról, akkor a holtak gyülekezetébe maradunk. Ha nem újítjuk meg az
elménket, akkor a világ rendszerében fogunk gondolkodni és élni. Itt találjuk meg a
következő Igében a tükör alapelvet újra a…
1Korinthus 3/18 Mi pedig az Úrnak dicsőségét
mindnyájan fedetlen arccal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk dicsőségről
dicsőségre, az Úrnak Szellemétől.
Látjuk,
tehát ahogy beletekintünk ebbe a tükörbe, dicsőségről dicsőségre elváltozunk,
fedetlen arccal tekintünk bele és elváltozunk az Úrnak képére. Tanítja az…
Ésaiás
26/3 Kinek elméje reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel tebenned
bízik.
Az
Úrban bízni kell. Amikor elkezdünk vele járni, elkezdjük a bizodalmunkat Őbelé
vetni. A hitünk Isten Igéjére egy válasz. Akik újak ma itt, azok olvashatják a
következő Igében a nagy igazságot…
1Korinthus 4/4 Akikben e világ istene
megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges
Evangéliumának világosságát, aki az Isten képe.
Amikor
képzelgésekben vagyunk, képeket alkotunk. Erről beszél a II. Korinthus 10/5-ben az
Ige, hogy le kell rontani az okoskodásokat, és minden magaslatot, amely Isten
Igéjének ismerete ellen emeltetett. Mert ezek erődítményekké válnak. Először csak
gondolatok formájában jelentkeznek, később megrögzötté válnak a fejünkbe,
fellegvárak kezdenek kiépülni bennünk a téves gondolatokból. Az ellenség nagyon
sokszor áll ezek mögött.
Akik
Ábrahám magját [Izraelt] megáldják azok áldottak lesznek, akik pedig
átkozzák azok átkozottak lesznek. Sőt azt is mondja, hogy Ábrahámban áldatnak meg a
föld minden nemzetei, az ő magjában. Mégis a világban egy téves
gondolkodásmóddal lehet találkozni. Ezt a világosságot csak az Igéből lehet
megnyerni.
Van
még egy ennél is súlyosabb dolog. A zsidókat gyermekkoruktól fogva arra tanítják
vallásosak és nem vallásosak, hogy Isten nevét nem ejthetik ki az ajkukon.
Tudod ki gondolta ezt nekik ki, hogy így gondolkodjanak? - Ez a legördögibb dolog a
világon. Amikor Isten Mózes II. könyvében megparancsolja nekik, hogy emlékezzenek meg
az Ő nevéről megemlítve azt, tehát parancsolatként kapták ezt.
Van
a Tóra, az írott törvény, de a Tórának van egy szájról szájra terjedő változata
is, amit nem írtak le. Nagyon kevesen vannak azok a hívő zsidók, akik az írott
szerint élnek. A II. Mózes 3/15-ben mondja nekik Isten, hogy megemlékezzetek erről és
a héber szótő szerint ez úgy szól, hogy meg is kell említeni azt a nevet. És
pont az ellentétjét gyakorolják tehát, hogy nem szabad kiejteni a Nevet.
Tudjátok
a Máté Evangélium először héber nyelven íródott. A görög változata a Máté
Evangéliumnak, az már nem az eredeti, nem olyan pontos, az egy fordított változat. De
nem fogunk most ebbe belemenni, de ott van egy igevers, amikor Jézus arról tanít, hogy
a ti hagyományaitokkal elvesztettétek Isten Igéjének az erejét. Vagyis ha az
XY rabbi ezer évvel ezelőtt átment azon a hídon szombatnapon, és ő szombatnapon
átmehetett rajta, akkor ők is átmehetnek rajta szombat napon anélkül, hogy az neki bűnné
számíttassék be. Ebből áll a hitéletük. Sorolják, hogy mit mondott a rabbi, rabbi,
rabbi. Az Ószövetség sem említi már ezeket a rabbikat.
Nagyon
érdekesek ezek a tanítások, amelyek most a Máté Evangéliumáról felszínre jönnek.
Tehát engedelmeskedjetek a farizeusoknak, mondja ott a görög, de a héber eredeti nem
mondja. Ellentmondásba ütközik a kettő. Tanulmányozom ezeket. De ugyanez
vonatkoztatható a kereszténységre is, hogy csak kizárólagosan az írott Ige
szerint megyünk, hogy megéljük azt, mint egy képet. Belenézünk, látjuk, és azok
vagyunk, azt megéljük.
Isten
mondja, hogy – az én engedelmes gyermekeim vagytok. Mindez hitből van, Isten egy hit
Isten. Ha ezeket végiggondoljuk, akkor ezek valóban szabaddá tesznek minket belül, és
amikor belül szabadokká válunk, akkor valóban szabadok is leszünk.
Dicsőség
Istennek! Ámen!