2009.10.06.

A 91-ES ZSOLTÁR VÉDELME

Jegyzet Jim Sanders tanításából
2009. október 04.

A védelem, oltalom egy valóságos dolog. Isten ezt sokszor intések, figyelmeztetések által teszi. Legfontosabb dolog az életünkben, hogy oltalom alatt legyünk és így hosszú életet élhessünk. Még mielőtt újjászülettem volna, kétszer álomban megintett az Úr. A fiam élete volt veszélybe, hogy ébredjek fel és menjek az utamra. Egyik esetben pl. magára zárta belülről az autót és a rekkenő hőségben nem tudott kiszabadulni a kocsiból, három éves volt ekkor. Egy másik ilyen eset volt, amikor a háromkerekű biciklijével kihajtott az út közepére. Én pedig kiszaladtam, hogy megmentsem az életét, de úgy, hogy az Úr figyelmeztetett.

A 91-es Zsoltár az nem olyan dolog, hogy vagy úgy lesz vagy nem. Én ez által éltem és menekedtem meg a háborúból. Isten az oltalmát sokszor figyelmeztetések által tudja kifejezni. Keresztények nagyon sokszor nem elég figyelmesek Isten figyelmeztető szavára.

Máté 2/12 És mivel álomban MEGINTETTEK, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájukba.

Istentől megintettek egy álomban. A legutolsó napokban négy óriási földrengést és cunamit lehetett látni a hírekben. Pl. az ausztrálok közül is néhányan ott voltak. Ha figyelmeztek volna Isten intő szavára, hogy ne menjenek oda, akkor ott sem lettek volna abban az időben. Teljesen muszlin nép és egy hívőnek egyébként sincs ott semmi keresnivalója.

/22/ Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus uralkodik, Heródesnek az ő atyjának helyén, nem mert odamenni, hanem minthogy álomban MEGINTETÉK Galilea vidékeire tére.

Újra látjuk, hogy Istentől egy álomban megintetett. Hogyan oltalmazta meg Isten Jézust? Kisgyermekkora volt ez még Jézusnak, és a szülőket egy álomban intette meg Isten. Ez a leginkább tapasztalható útja, hogy Isten figyelmeztet minket az előttünk álló veszélyre.

Gondoljunk bele, hogy Jézusnak milyen fontos volt a földi szolgálata és Isten ezt az utat választotta az Ő védelmére. Tehát a családtagokat figyelmeztette a gyermek védelmére és figyelmeztek erre az intő szóra.

Akkor kell, hogy mi valami ennél látványosabb útját várjuk, hogy Isten szóljon hozzánk? Nem kell, hogy keressük ezt! Bennünk egy olyan rendszer működik a Szent Szellem által, amely minket 24 órában vezet, figyelmeztet, és ha kell megint a közelgő veszélyre.

Ezt mondhatjuk bátran, hogy Isten az Ő népének, az Övéinek, mindig elvégzi ezt a figyelmeztetést. Mert aki ragaszkodik Hozzá, mint ahogy a 91-es Zsoltárban is írja, vagyis az ő szeretetét ráhelyezi az Úrra, azoknak elvégzi az Úr.

Azért taníthatok erről – és taníthatnék nagyon hosszú ideig erről – mert az én bibliaiskolám ezen a Zsoltáron élt minden napon és itt időzött! A 91-es Zsoltárt kötelező volt minden reggel mindenkinek elolvasni. A tanítás előző részeihez hozzáférhetőség van a netten ingyen, vagy meg is vásárolhatók.

Zsoltár 91/11-14 Mert az Ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden utadon. Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.

/13/ Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt. Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet.

Nézzük meg, hogy mit ír nekünk a 13-as versben: oroszlánon és áspiskígyón járhatunk. Tudjátok meg, hogy az ördög le van győzve! A lábunk alatt van, és nem harcolunk az ördöggel! Ki lett nullázva, meg lett semmisítve, meg lett bénítva.

A feleségemnek volt egy álma a héten és látta magát a sátánt az álomban. Figyeljétek meg, hogy amikor az ördöggel teljes emberek vicsorognak és gúnyolódnak Istenre, így látta a sátán arcán ezt a gunyoros vigyorgást. Nekem kellett felébresztenem őt ebből az álomból.

De az ördög le van győzve, nem kell tőle félni, ő sötétségben van és a tervei is sötétek. Nekünk hitben meg kell állni. Mi történt Smith Wigglesworth-al amikor szembesült az ördöggel? Azt mondta, hogy: – Ó azt hittem van itt valaki, de senki és visszafordult és tovább aludt.

Kenneth Hagin pedig azt vallotta, hogy a kocsi hátsó ülésén vele utazik az ördög, és ő tudja, hogy én tudom, hogy ő egy senki. Velem utazik, de a lábam alatt van. Tehát a lábad alatt kell, hogy legyen az ördög. Úgy jár körbe, mint egy üvöltő oroszlán, keresvén, hogy kit nyelhet el.

Amikor látod ezt a félelmet az emberek arcán és a szemükben, ez az a félelem, amivel ő dolgozik. És ezzel szeretné megszerezni az embereket, hogy a félelmekkel megtéveszti az embert, és félelmeket sugall. Semmitől nem kell félni, le van győzve!

Ez része a megértésünknek és egy ebben való élet, hogy ezt elfogadjuk, hogy ez a győzelem a miénk és nem fogadunk el semmiféle pánikot, amit ő hozna. Ha mi szeretjük az Urat, akkor a figyelmünket és a szemeinket ráfüggesztjük, és figyelni fogjuk, hogy Ő mit mond nekünk.

/14/ Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet.

Ez Isten, aki felmagasztal minket! Mi ennek az előzménye? A 2-es versben olvasod: - Azt mondod az Úrnak, hogy az Úr az én oltalmam, váram, Istenem és Őbenne bízom. Ezt neked ki kell jelenteni. Vagyis nekünk valamit igenis ki kell mondanunk és ebben magasabbra, és magasabbra juthatunk. Dicsérjük az Urat.

/14-15/ Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet. Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt, vele vagyok háborúságában, megmentem és megdicsőítem őt.

Tehát segítségül kell hívni az Úr nevét, vészhelyzetekben, veszélyes helyzetekben, amikor a védelmünkről van szó. Nem úgy van, hogy Isten talán majd rám tekint, talán nem, biztosra mondja, hogy: – Én megszabadítom őt, és megdicsőítem őt, felmagasztalom őt!

Ez maga Isten, aki itt beszél, és Isten el is fogja végezni azt, amit Ő ígér nekünk. Ezért kell megvallanunk ezt a védelmet és meg kell tagadnunk, hogy a félelmeket beengedjük. Meg kell vallani, hogy az angyalok védelmeznek minket, körbe vesznek minket. És ha bajban vagyunk, akkor az Úr nevét hívjuk segítségül. És: – Én veled leszek a bajok idején, és Én megszabadítalak téged, mondja az Úr.

Néhány keresztény tévesen azt mondja, hogy soha nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Isten pontosan el fogja végezni azt, amit mondott az Igében, ha te hiszel benne. Mit mondott? – Megszabadítom őt. Megteszi az Úr. Ezt hinni kell! Erről beszélünk most.

Hogyan szabadít meg minket? Az emberek úgy képzelik a fejükben, hogy ez valami nagyon látványos dolog kell, hogy legyen, és így mivel ezt várják, elvétik a természetfelettit, ami benne van.

Királyok II. 6/10 És elkülde az Izrael királya arra a helyre, amelyről néki az Isten embere szólott, és őt MEGINTETTE, és vigyázott magára nem egyszer, sem kétszer.

Izrael Istene Isten emberét figyelmeztette nem egyszer, nem kétszer, megintette, figyelmeztette. Része ez a védelmünknek, és katonái is így kimenekedtek a bajból. Miből menekedtek ki? Hogyan menekedtek ki? Figyelmeztetés által! – Én vele vagyok és megszabadítom őt!

Meg kell tehát értenünk, hogy az Úr sokszor úgy szabadít meg minket, hogy figyelmeztet minket. Ha ilyen nagyon látványos szabadításra gondolunk, hogy az Úr hogyan menekít ki, Isten képes ezt megtenni.

De legtöbbször csak annyit kell, hogy tegyen Isten, hogy azt mondja: – Arra ne menjél, ide ne kapcsolódjál, azokkal ne állj, és ne kerülj üzletbe. Ne vegyél részt abban! Vagy várj egy fél napot, ne most indulj. Isten figyelmeztetett, Ő elvégezte, és ha te figyelmeztél rá, akkor vajon Ő nem szabadított meg téged?

Meggyőződésem az, hogy egyetlen szentnek sem lenne szabad balesetben, tragédiában elhunynia, mert tudom, hogy őket Isten minden esetben figyelmeztette. Ha túlélik ezeket, akkor el is mondják, hogy: – Volt a szívemben egy olyan érzés, hogy arra nem kellett volna menni.

A világban lévők tévesen Istenre mutogatnak, és azt mondják, hogy nem tudom, Isten miért hagyta, hogy ez megtörténjen. Mások pedig az öklükkel fenyegetik Istent, hogy miért engedte Isten, hogy ez megtörténjen? - Ez egy tévesen feltett kérdés. Mégis a gyülekezeti világban csak ezt halljuk. És megpróbálják megválaszolni, kiokoskodni, megérteni, és teljesen Igével ellentétes dolgokat hoznak elő és a prédikátor még rosszabbá fokozza a helyzetet.

Valaki meghallotta, hogy az illetőnek ’elvette’ Isten a gyermekét, és azt mondta, hogy ha ilyen az Isten, akkor neki ilyen Isten nem kell. Pokolba az ilyen Istennel. És kiment a teremből nem akart Istenről többet hallani. Tudok az én életemből is ilyenekről, akik soha többet nem akartak hallani Istenről ilyenek után, amikor ezt hazudták nekik Istenről.

Isten nem a pusztító és Isten nem gyilkol le embereket vérfürdős cselekedetekkel. Az ördög teszi ezt. Ahogy Jézus tanította a János 10/10-ben, hogy a tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy öljön, lopjon, pusztítson, én azért jöttem, hogy életük legyen és bővölködjenek. Nem tud az ördög semmit kezdeni veled, amíg te nem adsz neki helyet!

A Biblia pedig utasít minket, hogy az ördögnek ne adjatok helyet, ne adjatok neki lehetőséget. /Efézus 4/27-ben/ Erről szólnak a közbenjáró imádságok, amikor Isten – ismervén az ördögnek a csapdáit – megengedi a Szelleme által, hogy ezeket a helyzeteket úgymond kiimádkozzuk, elimádkozzuk, és tudatja velünk az ördögnek ezeket az előre eltervezett csapdáit.

A Szent Szellem ott van bennünk, hogy figyelmeztessen és kivezessen minket. És ha hallgatjuk az Ő szavát, figyelmezünk az Ő vezetésére, akkor ki fogjuk kerülni ezeket a csapdákat és újra és újra el tudjuk kerülni az ő csapdáit.

Zsoltár 31/1-2 Tebenned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha, igazságoddal szabadíts meg engem. Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg, légy erősségem Kősziklája, erődített házam, hogy megtarts engem.

Mit mondhatunk a bajok idején, ha szólítjuk az Urat? Nézzük meg a:

/3-4/ Mert Kősziklám és mentsváram vagy Te, vezess hát engem a Te nevedért és vezérelj engem. Ments ki engem a hálóból, amelyet titkon vetettek nékem, hiszem Te vagy az én erősségem.

Mit kér a Zsoltáros? - Vezess engem ki a bajokból a Te nevedért, vezérelj engem, ments ki engem a hálóból. Istennek van-e ereje, hogy ezeket a hálókat levágja az életünkről és kivegyen egy csapdának a kellős közepéből is? Nem szükséges ezt Istennek megtenni, ha te előre látod azt a csapdát. Medvéknek szoktak ilyen hatalmas vermeket ásni, s ha oda beleestél, akkor Istennek már nagyon látványos csodákat kell tenni, hogy onnan kimentsen téged.

Milyen egyszerű lenne, ha meghallanád a hangját, hogy ne arra menj, kerüld azt ki. - Köszönöm Uram! Köszönöm Uram, hogy vezetsz engem! És kikerülvén azt, nem kerülnél bajba. Amikor utazunk, az egyik alkalommal az elmúlt hónapban nem figyelmeztem arra, hogy merre menjek, pedig mutatta az Úr, ezért ott ültem hosszú időt egy forgalmi dugóban. Gondolkodtam azon, hogy miért nem hallgattam arra a késztetésre, hogy mutatta az Úr, melyiket válasszam és nem azt választottam.

Így tanulja meg az ember, amikor nem figyelt rá eléggé, utána rájön, hogy figyelnie kellett volna. Van annál valami jobb, hogy meggyógyulni abból, hogy itt, meg ott fáj. Teljesen kikerülni azt a gonosz hálót, amit az ördög szőtt nekünk, minden területén az életünkben, anyagi hálók is lehetnek. Teljesen ki lehet kerülni a gyülekezet egészének az ördög minden csapdáját. Hiszem azt, ahogy meg van írva az:

Ésaiás 55/11 Így lesz az én Igém, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi amit akarok, és áldott lesz ott ahová küldöttem.

Amit kimondok!

Ésaiás 57/19 Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr, én meggyógyítom őt!

Én megteremtem az ajkaikon a hálának gyümölcsét, én meggyógyítom őt! Mert az Ő Igéje be fogja teljesíteni azt, amire Isten azt elküldte. Százával vannak gyülekezeteink, és ezrével vagyunk a gyülekezetekben és mindannyiónk már megélte azt a pillanatot, amikor Isten figyelmeztetett minket és így kimenekedtünk egy bajból.

Fel kell tudnunk ismerni azt a figyelmeztető hangot és utána hallgatnunk is kell arra a hangra, és így az ördög csapdáit ki tudjuk kerülni. – Tarts meg engem, őrizz meg engem az elrejtett csapdáktól és őrizz meg engem biztonságban. Kinek a csapdái ezek? Az ellenségé.

Zsoltár 31/5 Kezedbe helyezem szellemem, megváltottál engem, óh Uram, igazság Istene.

A te gondjaidra bíztam magam, és te fogsz engem megmenteni Uram, mert te hűséges Isten vagy! – mondja egy másik fordítás. Hogyan védelmez meg minket Isten?

Az első, amit említettünk a tanítássorba, hogy az Ő védő sátrát helyezte fölénk és elrejt minket a védősátor alatt.

A második pontban tárgyaltuk az Úr angyalait, akik megoltalmaznak minket. Ők veled együtt jöttek ma ide és veled együtt fognak elmenni.

És ma ezt a harmadik pontot tárgyaljuk, amikor Ő figyelmeztet minket az előttünk álló bajra. Ha Isten ad nekünk ilyen megintő szót, akkor megengedhetjük magunknak, hogy azt elengedjük, vagy igenis figyelmeznünk kell rá? Mint amikor valaki figyelmeztet téged valamire, azt megengedheted magadnak, hogy azt elveted?

Az elmúlt napok történetével, a cunamik történetével kapcsolatban, a túlélők közül az egyik beszámol öt ausztrálról, akik fel tudtak menni egy magasabb fekvésű pontra. Nem tudom, hogy keresztények voltak-e, de láttam egy másik felvételt, ahol egy keresztény dorgálta éppen a cunami közeledtét. Ha az ember ilyenkor a tengerparton van, és látja a szemei előtt, hogy eltűnik a víz, mit jelez ez? Hogy az a víz vissza is jön, mindenkinek szaladnia kell, menekíteni az életét, fel kell magasra menni.

Annak a figyelmeztetésnek a szavára már mindenki figyelmezett és szaladtak fel a hegyre. Magasra kell felmenekedni. Az első nagy hullámnál túlélték, és utána lejöttek a hegyről és volt még egy második és harmadik löket is és akkor haltak meg. Olyan hatalmas erejű volt a második és harmadik hullámfal is, hogy ezek az erők a rengéseket fokozták a lapos vízparton.

Ha az ember tehát nem figyel erre a figyelmeztető szóra… Az emberek mondják, hogy sokkal jobban tettem volna, ha figyelek rá, így kellett volna, vagy úgy kellett volna tennem. Ha tudtad a szívedben, akkor miért hagytad figyelmen kívül mégis, miért hanyagoltad el?

Tehát a nagy kérdőjel a keresztények oldaláról van, nem Isten oldaláról. Mert Isten igenis figyelmeztet minket, de a keresztények nagy számban elengedik a fülük mellett. Nem tekintenek arra, hanem felültekintenek. Nagyon sokukat nem tanítják meg arra, hogy amit Isten ott belül jelez, arra oda kell figyelni.

És másrészt nagyon sokan pedig hústestben élnek, nagyon sokan az elméjüket képezték ki, a szellemükben pedig gyengék. És a döntéseiket a megértésük színterén hozzák, a megértésükben pedig korlátozottak. Mindegy, hogy az ember milyen sok iskolát végzett, vagy milyen okosnak tartja magát, mert mindaz, amit kellene, hogy tudjál, az csak korlátozott információ, ami rendelkezésedre áll.

Az alapján soha nem szabad döntést hozni, hogy mi az, ami az információnk alapján rendelkezésünkre áll, hogy mi az, amiről tudunk. Mi az, amit pl. tudunk a jövőről? - Nagyon keveset, de van Valaki bennünk, aki ismeri az egész intervallumot a kezdetektől a végig. Sőt az ellenség minden tervét ismeri, amit ellened készített. Ismeri a taktikáit, a csapdáit, a gonosz hálóit, amit szőtt ellened.

Egyetlen módon tudsz minden esetben kimenekedni, - úgy, ha nem a fejedben veszed a vezetést, hanem a teljes szívedből megbízol az Úrban és a saját értelmedre pedig nem hagyatkozol. Tehát azt meg kell tanulnunk, hogy hogyan vagyunk képesek meghallani a Szent Szellemnek a hangját és a Szellem minden nap szól hozzánk. És ezen kell táplálni a szívünket. Ez a legfontosabb dolog, amit meg kell tanulnunk az életben. Volt időszak, amikor két éven keresztül erről tanítottam.

Ezer kérdésre mi az egyetlen válasz? - Vezessen Isten Szelleme! Mit érteni ez alatt? - Találd meg ezt a választ, az életed függ tőle! Vannak bizonyságok. Nem arról van szó, hogy valaki milyen intelligens, vagy mennyi érvet tud hozni valamivel kapcsolatban. Tehát nem arról van szó, hogy az érmét feldobjuk és fej, vagy írás lesz, vagy 50 embert megkérdezünk, hogy te mit tennél a helyzetemben.

Hanem meg kell tanulni ott belül betekinteni, ahol Isten él és nem külső hangok által venni a vezetést, vagy érzések alapján, vagy hogy mit mondott a pásztor neked erről. Hanem mi a te bizonyságod erről ott belül, és erre várni kell és akkor szabad csak cselekedni, ha ott belül tudod.

Ott belül figyelmeztet Isten minket, és arra nagyon kell figyelnünk, nem szabad elhanyagolni, figyelmen kívül hagyni, hanem figyelmezni kell rá, ellenőrizni kell. Ha az ember nagyon kapkod valamivel, nagyon siet és sok minden zajlik körülötte, akkor el lehet azt ejteni és felülnézünk rajta, és nem figyelmezünk rá. Akkor kerülnek az emberek bajba. Mondják később, hogy tudtam, hogy nem lett volna szabad azt tennem. Miért nem figyeltél rá?

Nem okos dolog elhagyni ezeket a figyelmeztetéseket. Ez ilyen belső ellenőrzés. Vannak időpontok, amikor érezzük, hogy ezt most meg kell ott nézni. Másként szólva, nem jön semmi elő. Ilyenkor mindent félre teszek, a gondjaimat az Úrra bízom, különböző dolgokra kerül sor, hogy döntsek. Lehet, hogy százával vannak ilyen dolgok, és ha az egyik ilyen feljön, akkor nem hanyagolom azt el, és nem könnyedén kezelem azt, hanem súllyal kezelem azt, amit az Úr mutat.

Tehát először is a gondodat rá kell vetni az Úrra, hagyni kell, hogy az Ő vállán legyen. Később pedig, amikor az előjön a szíveden, akkor tudni kell, hogy Ő szólt, hogy mit tegyél, és az Isten Igéjének a vonalán kell, hogy legyen. És tudnod kell, hogy az a valami Istentől jött.

Gyakran tudják az emberek, hogy Istentől jött, és mégis felülbírálják azt, és így vétik el a természetfelettit az életükben. Az Igét azért kaptuk, hogy először is higgyünk benne, másrészt, hogy a szívünkben megfoganván azt éljük, azt cselekedjük meg. Amit Jézus mondott, hogy amit látok, hogy az én Atyám cselekszik, ugyanazokat cselekszem én magam is. Amiket az Atya mond, azokat mondom én is, azokat cselekszem.

Figyelmeztetem az embereket arról is, hogy vetnek egy magot. Nem egy magot kell vetni, hanem AZT A MAGOT kell elvetni, amit a Szent Szellem mutatott és utána csodálkoznak, hogy miért nem jön a gyarapodás? Azt a magot elvetni, az egy drága, értékes mag és azt a magot a Szent Szellem kell, hogy felfedje neked, hogy az mi.

Ez történt ma az adományotokkal is, a Szellem mutatta, állandóan jön fel a szívemben, nem is gondolkodom arról, hogy adjak, mégis feljön, hogy adnom kell. Ha ebben működni akarsz, akkor ezt el kell kezdeni működtetni, vagyis el kell kezdened vetni. Elolvassuk a következő Zsoltárban azt, ami erről a drága magokról szól:

Zsoltár 126/5-6 Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak majd. Aki drága magját sírva hozva jön elő, bizony örvendezéssel tér vissza, kévéit emelve.

Vagyis a hústestnek a dolgaival ilyenkor meg kell birkózni. Az érmének van két oldala. Izsák pl. a teljes szárazságban kellett, hogy vessen. Ő volt egyedül, aki vetett ebben a szárazságban. És ő volt egyedül, aki azután aratott. A többieknek, akik nem vetettek, Izsákhoz kellett menniük. És övé lett minden így.

Az a mag, amit a Szent Szellem mutat, hogy vess el, az hoz természetfeletti bővölködést az életedbe. Minden területen így van, amit a Szent Szellem mutat, azt nem szabad felülbírálni és másként dönteni.

Most pl. a Szent Szellem a gerincoszlopban végzi a gyógyítást. Ez legalább olyan természetfeletti – hogy a tudás szava által szól, hogy mi gyógyult meg – mint pl. amikor azt mutatja, hogy merre menjek, vagy mit vessek el. És ezt olyan régen működtetem már magamban, hogy ösztönösen jön elő. Veszem a borítékot és beleteszem, amit mutat a Szent Szellem, de nekem is kellett foglalkoznom a testemmel. Azt hiszed, hogy most már milyen jól megy ez neked, és akkor jön a Szent Szellem, és egy újabbat mutat.

Ugyanígy ad figyelmeztetéseket. Az egyik területen süket leszel, tehát nem hallod meg, amit mond a Szent Szellem, ez azt fogja hozni, hogy egy másik területen sem fogod Őt meghallani, amely terület pedig az életedet lett volna képes megmenteni, ha meghallod.

Az egyik legnagyobb, legtanulságosabb történet a Bibliából, és úgy gondolom, ebből fogtok most valamit tanulni, ha bele helyezitek a figyelmeteket. Teljesen tisztán megmondta Isten a prófétának, hogy mit tegyen, nem volt félreérthető.

Királyok I. 13/1-5 És ímé Isten embere jöve Judából Bételbe, az Úrnak intésére, és Jeroboám ott állott az oltár mellett, hogy tömjént gyújtson. És kiállta az oltár ellen az Úr intése szerint, és monda: Oltár, oltár! Ezt mondja az Úr: Ímé, egy fiú születik a Dávid házból, akinek neve Jósiás lészen, aki megáldozza rajtad a magaslatok papjait, akik most rajtad tömjéneznek, és emberek csontjait égetik meg rajtad, És ugyanazon napon csodát tett, mondván: Ez lészen jegye, hogy az Úr mondta ezt: Ímé, az oltár meghasad, és kiomol a hamu, mely rajta van. És mikor meghallotta a király az Isten emberének beszédét, amelyet kiáltott az oltár ellen Bételben, kinyújtá Jeroboám az ő kezét az oltártól, mondván: Fogjátok meg őt. És megszárada az ő keze, amelyet kinyújtott ellene, és nem tudta azt magához visszavonni. És meghasadt az oltár, és kiomlott a hamu az oltárról a jel szerint, amelyet tett az Isten embere az Úrnak beszéde által.

Tíz törzs leszakadt, és ellenszegültek Isten akaratának, nem akartak felmenni Jeruzsálembe, ahogy az meg volt parancsolva. És saját maguk istenének mutattak be áldozatokat, vagyis bajban vannak. Isten küldött hozzájuk egy fiatal prófétát, hatalmas erővel ruházta fel őt Isten, mert amit mondott, Isten azt azonnal be is bizonyította hatalmas jelekkel.

/6/ És szóla a király és monda az Isten emberének. Könyörögj az Úrnak, a te Istenednek, és imádkozz érettem, hogy ismét hozzám hajoljon az én kezem. És mikor könyörgött az Isten embere az Úrnak, visszahajla a király keze, és olyan lett mint azelőtt.

Istennek micsoda irgalma, hogy abban a pillanatban meggyógyította a király kezét, de ez az istentelen ember nem tért meg az ő istentelen útjaiból. Láttam nagyon sok ilyet, miután meggyógyulnak. Láttam, hogy maffia tagok kaptak így gyógyulást, és miután meggyógyultak, még rosszabbá váltak emberi szempontból, mint valaha.

/7-9/ Monda a király az Isten emberének: Jer haza velem és egyél ebédet, meg akarlak ajándékozni. És monda az Isten embere a királynak: Ha a te házadnak felét nékem adnád is, nem mennék el veled, és nem enném kenyeret, sem vizet nem innám e helyen, Mert azt parancsolta az Úr nekem az Ő beszéde által, mondván: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál, vissza se térj az úton, amelyen elmész.

Tisztán tudja, hogy mit mondott neki az Úr. Nem kellett nagyon ellenőriznie a szellemében. A próféta szolgálatát látjuk itt, és most megnézzük a 10-es verstől:

/10/ És elméne más úton, és nem tére meg azon az úton, amelyen Bételbe ment.

Ugyanezt mondta Isten a bölcseknek, hogy ne azon az úton menjenek vissza, megintette őket. Egy másik úton menjenek vissza.

/11-14/   És lakozék Bételben egy vén próféta, akihez eljővén az ő fia, elbeszélé az ő atyjának mindazt a dolgot, amelyet aznap az Isten embere cselekedett Bételben, és a beszédeket, amelyeket szólott a királynak, és elbeszélék azokat az ő atyjuknak. Akkor monda nékik az ő atyjuk: Mely úton ment el? És megmutatták az ő fiai az utat, amelyen elment az Isten embere, aki Judából jött. És monda az ő fiainak: Nyergeljétek meg nékem a szamarat, és mikor megnyergelék néki a szamarat, felüle reá, És elméne az Isten embere után és megtalálá őt egy cserfa alatt ülve, és monda néki: Te vagy-é amaz Isten embere, aki Jódából jöttél: És monda: Én vagyok.

/15/ Akkor monda néki: Jer haza velem és egyél kenyeret.

Mit gondoltok, miért akarta mindenki, hogy jöjjön az ifjú próféta és egyen velük kenyeret?  Amikor az Úr mond valamit, akkor az ellenség azon lesz, hogy te pont az ellenkezőjét cselekedd meg annak. És amikor az Úr mond egy bizonyos dolgot, hogy azt ne tedd meg, akkor azt hajtogatják, hogy azt bizonyosan tedd meg. A fiatal próféta nem zavarodott össze.

/16-17/ De az felele: Nem mehetek vissza veled, be sem mehetek veled, nem eszem kenyeret, vizet sem iszom veled e helyen, Mert meg van nékem az Úrnak beszédével parancsolva: Ne egyél kenyeret, vizet se igyál ott, és ne térj azon az úton vissza, amelyen odamész.

Nem volt összezavarodva, tisztán látja, hogy mit mondott neki az Úr tisztán. Mondta neki az Úr, hogy ezt és ezt ne tegye, tudta, hogy Istentől hallotta. Mindennel tisztában van! Mondta neki Isten, hogy ne egyél. Tudta! Legtöbbször az emberek tudják, de figyelmen kívül hagyják, másként cselekszenek, és ekkor van a veszély. Nézzük meg, hogy mit tesz?

/18/ És felele az néki: Én is olyan próféta vagyok, mint te, és nékem angyal szólott az Úrnak beszédével, mondván: Hozd vissza őt veled a te házadba, hogy kenyeret egyék és vizet igyék. És ekképpen hazuda néki.

Hazudott neki. Nagyon sokan szakadtak így le a gyülekezetből, hogy valaki hazugságot mondott nekik. Miért tette ezt az az idős próféta? Miért volt ennyire specifikus az Úr, hogy ne egyél, és ne igyál ott senkivel?

Először is azért, mert a király egy istentelen király volt, nem az élő Istent imádták, hanem képeket helyette, faragott képeket [bálványokat]. Isten nincs megelégedve velük, ez az ifjú próféta pedig Istent képviseli. Őt meghívni annyit tesz, hogy az Urat hívod be a köreidbe. És az Úr azt mondta, hogy én magam nem megyek be és nem eszem és iszom velük. Én nem vállalok közösséget velük.

A királyt ennek ellenére meggyógyította és a király megváltozott. Miért változott meg? Mert szeretné, ha ezt a népszerű prófétát magánál tudná. Mert most ő a sztár, aki most a jeleket és a csodákat teszi. És a király szeretné az ő tollait, hogy azzal fényeskedhessen. Vannak, akik nem ismerik Istent és szeretnének valakit használni az ő javukra, aki ismeri Istent.

Isten tudta ezt előre és nem akarta odaadni az Ő szavahihetőségét az istenteleneknek. Nem akarta, hogy egy asztalnál egyenek. Ezért felhívta a figyelmét, hogy senkivel ott ne ülj le, és ne egyél, és ne igyál. És a próféta engedelmes is volt, elindult egy másik úton, ahogy az Úr mondta, de a király nem nyugodott, mert annyira szerették volna megszerezni ezt a hírességet maguknak.

Most az idősebb próféta indul be, egyszer ő is igazi próféta lehetett, most már hazudozik, hogy mit mondott neki Isten. Miközben elhidegült a szíve Istentől már nem hallja Istent, hogy mit mond Isten. És látja a régi napjait mikor még Isten szólt hozzá, és megirigyelte az ifjú prófétát. Ezért hazugsággal áll elő, s még azt sem szégyellte, hogy hazugsággal állt elő és hazudott az ifjú prófétának.

Apostolok, próféták, tanítók is tudnak hazudni, vagy egy pásztor legyen az, az evangélista is képes hazudni. Te is képes vagy hazudni. Miért? Mert ugyanolyan emberek, mint ti vagytok. A szolgálókkal a legnagyobb probléma, hogy ugyanolyan emberek, mint a hívők maguk. Emberi lények, vagyis természeti lények. Meg tudják magukat nyitni a hústestnek. Mi történt? Az idős próféta hazudott az ifjú prófétának és az ifjú próféta Isten figyelmeztetését félreteszi és hallgat a másik prófétára.

/19-20/ Megtére azért vele, és kenyeret evett az ő házában, és vizet ivott. Mikor pedig az asztalnál ülének, lőn az Úr beszéde a prófétához, aki őt visszahozta.

Az idős próféta, aki az előbb hazudott, most Isten szava rajta keresztül jön. Mondja valaki, hogy én ezt nem értem? Képes az ember az egyik pillanatban az Úrnak megnyitni magát, és szól az Úr által, másik pillanatban pedig az ördögnek nyitja meg magát, vagy a hústestnek nyitja meg magát. Nem jó, hogy így van, de megtörténhet.

/21-22/ És kiálta az Isten emberének, aki Júdából jött, ezt mondván: Ezt mondja az Úr: Mivelhogy engedetlen voltál az Úr szájának, és meg nem tartottad a parancsolatot, amelyet néked az Úr, a te Istened parancsolt, Hanem visszatértél, és kenyeret ettél és vizet ittál azon a helyen, amely felől azt mondotta néked: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál: Nem temettetik a te tested a te atyáid sírjába.

A fiatal próféta ebből a mondatból nem biztos, hogy arra gondolt, hogy még ma meghal. Csak annyit mondott, hogy nem temettetik az atyáinak sírjába, tehát lehet, hogy valamikor egy másik városban hal meg.

/23-25/ És miután evett kenyeret és ivott, megnyergelék a szamarat a prófétának, akit visszahozott. És mikor elment, egy oroszlán találá őt az úton, amely megölé őt, és az ő teste az úton fekszik vala, és mind a szamár, mind az oroszlán a holtest mellett állanak. Az arra menő emberek láták az úton heverő testet és az oroszlánt a holttest mellett állani, és elmenvén, elbeszélék a városban, amelyben a vén próféta lakott.

Ez itt egy jel. Mert az oroszlán ugyanis nem volt éhes, mert ha éhes lett volna, akkor felmarcangolja az embert és a szamarat is megeszi, de az oroszlán és a számár is jámborul állnak a holttest mellett és csak nézik azt.

Ez egy ítélet volt a prófétának. Miért halott a teste? Isten akarata volt, hogy meghaljon? Nem! Mi volt Isten akarata? Isten akarata az volt, hogy a saját házába térjen vissza azon a megadott úton és a saját kenyerét egye és a saját vizét igya. És nagyon sok hasznos szolgálat állt volna még előtte az életében.

Istennek elismert embere volt, Isten használta, Isten jelet mutatott általa és még aznap halott volt. Beszélt Isten erejéről, Isten hatalmáról és még aznap meghalt, fiatalon. Miért? Nem csak, hogy elhanyagolta Isten figyelmeztetését, hanem felülbírálta egy istentelen embernek a szavával. Felülbírálta és helyettesítette egy olyan szóval, ami egy hazugság volt, ami azt jelentette, hogy Isten azt mondta.

Hallottam olyat, hogy az egyik pásztor halottaktól hall dolgokat, és azt, amit onnan hall, azt kell a nyájnak tennie. Szörnyűség! Az idős próféta is elismert volt egykor, Istennek elismert prófétája volt egykor. Ezért hitte el a fiatal próféta, hogy csak az Úr szava lehet az, amit mondott.

Nem említek most neveket, de sajnos hallani olyanokat, akik halottakkal beszélgetnek, hogy mit mondott a halott. Aki így beszél, az hazudok, mint itt is a próféta. Mivel erre hallgatott, ennek a büntetése az lett, hogy meghalt.

Visszatérve oda, hogy Isten hogyan védelmez meg minket: figyelmeztet! És ezekre a figyelmeztetésekre hallgatni kell. Nagyon ostoba az ember, ha ismervén, hogy mire figyelmeztette Isten, azt eltolja az útból.

/26/ Amit mikor meghallott a próféta, aki visszahozta őt az útról, monda: Az Isten embere az, aki engedetlen volt az Úr szájának, ezért adta az Úr őt az oroszlánnak, és az törte össze és ölte meg őt, az Úr szava szerint, amelyet szólott néki.

Látjátok, hogy hogyan beszél most ez az idős próféta? - Azt mondja, hogy az az engedetlen próféta! És Isten nekem ki is jelentette, hogy mi fog történni az asztalnál! Ki az, aki most a csúcson van? Az idős próféta. Ő lett most annak a napnak a leghíresebb prófétája, mert az ő próféciája ímé valóságba jött. Nem bántotta az sem, hogy ha ő nem hazudott volna, és nem hazugságot prófétál, akkor a fiatal próféta még tovább élt volna.

/28/   És ő elment és megtalálá a holttestet az útfélre vetve és a szamarat és az oroszlánt a holttest mellett állva. Az oroszlán nem evett a holtból és a szamarat sem tépte szét.

Természetfeletti jel.

/29-32/ Felvevé a próféta az Isten emberének holttestét, és feltevé azt a szamárra, és visszahozá azt, és beméne a városba a vén próféta, hogy ott sirassa és eltemesse őt. És eltemeté a holtat a maga sírboltjába, és siraták őt: Jaj szerelmes atyámfia! És miután eltemette őt, szóla az ő fiainak mondván: Ha meghalok, ebbe a sírba temessetek engem is, amelybe az Isten embere temettetett, csontjaimat tegyétek az ő csontjai mellé. Mert beteljesedik az, amit kiáltott az Úrnak beszédével az oltár ellen, amely Bételben van, és a magas helyeken való házak ellen, amelyek Samaria városaiban vannak.

Tehát végül is azt jelenti ki az idős próféta, hogy ennek a fiatal prófétának minden szava be fog teljesedni. Azért hoztuk ezt példának, mert olyan kiválóan mutatja azt, hogy mi annak a vége, ha valaki nem veszi figyelembe Istennek figyelmeztető szavát. Ne tegyünk ilyen ostobán.

Hányan mondják azt, hogy én azt a vezetést vettem, hogy neked ezt meg ezt kellene tenned. A te vezetésedet mástól nem kapod, azok a napok elmúltak, mindenki maga kapja a saját vezetését. Mi már nem vagyunk az Ószövetség alatt. Azt mondják mindig, hogy tudják a szívükben, mit kellene tenni, de mégis valaki lebeszéli őket róla. Tudják, mi van a szívükben, és mégis valami által felülbírálják és elhagyják azt.

Valaki kap az utazásával kapcsolatban egy ellenőrző érzést a szívébe: menjünk pl. Indonéziába, már oly régen tervezzük, hogy oda megyünk, gyere te is velünk. Nem, én nem megyek veletek. Miért nem? Meg kell nézni ilyenkor a szívünket. Van, akit arról beszéltek le, ebben az épületben, hogy ne ebbe a gyülekezetbe járjanak. Soha többet nem jöttek vissza. Tudták a szívükben, hogy arra ne hallgassanak, mégis ezt tették.

Ha az embernek van egy ilyen ellenőrző jelzés a szívében, az egy figyelmeztetés. A fiatal prófétát sem lehet megkövezni, azért amit tett, de az életébe került az, amint döntött. Mert azt, amit a szívében tudott, elengedte és másra hallgatott helyette, és ahogy döntött, az nem Isten terve volt.

Álljon most fel mindenki, egy megvallást fogunk tenni: - Istenbe fogok bízni! Őt követem, Jézus nevében! Ámen! És az Úr oltalmaz meg minket a problémáinktól!

Itt a végén még elmondom, hogy minden kudarctól Ő oltalmaz meg minket. És Ő oltalmazza meg a kapcsolatainkat is, úgy hogy figyelmeztet minket. Figyelmeztet minket anyagi nehézségek előtt. A hit hallásból a hallás Isten Igéjéből van. És az a hallás, hogy halljuk és halljuk, az része annak a képnek, ami bennünk kialakul. Példabeszédekben mondja, hogy tartsad ezeket a te szemeid előtt. Szemünk előtt kell tartani és nem szabad, hogy az ember csak állandóan tanulmányozza az Igét, olvasni is kell az Igét. A szemünk előtt kell tartani, és akkor kerül a szívünkbe.

A hallásból való hitnövekedésben nagyon jól végezzük a dolgunkat, ha halljuk az Igét. De a szemünk előtt is kell tartani az Igét, és meditálni kell az Igén. Ha nem tartjuk a szemünk előtt, akkor a szemünk valami másra fog figyelni és képzelődni fogunk más dolgokról. Más képekről fogunk képzelődni, nem az Ige lesz előttünk, és a figyelmünk elterelődik más dolgok irányába. A vége az lesz, hogy már egyáltalán nem figyelünk az Igére, elsodródunk, eltávolodunk tőle.

A kép, ami előttünk kell, hogy legyen, az a tükör, Isten Igéjének a tükre. Így változunk el dicsőségről, dicsőségre. Ez nagyon fontos, erről fogok majd tanítani egy keveset. Mindannyiótokat az Úr vezet és gyarapodtok, és csak Isten Szellemének a vezetését követjük. És nem tévedünk benne és felnövekszünk a következő fokra.

Még valamit szeretnék nektek mondani a kijelentett tudásról. Az I. Korinthus 15-ből megtudjuk, hogy a csillagok fénye sem egyforma. A Mindenható Istennel egy családba kerültünk, minden gyülekezet egy család vele. Miben lesz a különbség? Miért fényesebb az egyik csillag a másiknál? A dicsőségben különbözik. Az Ige, ami bennünk van, annak a világosságában, annak a ragyogásában van a különbség köztünk.

Minél jobban benne vagyunk az Igében, annál nagyobb a dicsőség, ami körülvesz minket. És ebből növekedés is adatik nekünk hitről-hitre, dicsőségről-dicsőségre. Nagyon fontos az Igében benne lenni, mert az Igétől születtünk. A Gyülekezeti Test teljesen tévelyeg, egészében. Amikor azt a kijelentést megkapjuk, hogy ebben növekedni lehet… Ezen dolgozunk most, erre törekszünk.

Mindenki dicsérje az Urat! - Dicsérem az Urat! Bizony dicsérjük az Urat. Eljutunk olyan helyekre, ahová az Úr küld minket, és ott növekedés lesz, és növekszünk és növekszünk minden nap. Dicsőség az Úrnak! Ámen! 

BÉKEVÁR FŐOLDAL