2009.09.18.
HIBÁK A HIT ÚTJÁN
Jegyzet Jim Sanders tanításából
2009. szeptember 13.
Atyám
hálát adunk néked az erőért. Láttuk az Úr Jézus Krisztus gyógyító erejét, és
bizonyságot teszünk erről. A gyógyító kenet ajándékai jelen vannak. Elátkozzuk a
rákbetegséget a gyökeréig és eltakarítjuk a testekből, a kemoterápiáknak a
mellékhatásait kitisztítja a testeitekből, mert olyan mérgező, mint maga a rákbetegség.
Gyógyulj meg és legyél egészséges! Gyógyulás van a vesében, a derék területen, a
bal térdben nagyon erős a gyógyulás. Minden dicsőséget az Úr Jézus Krisztusnak
adunk és általa a Mennyei Atyának, minden üdvösségért, minden megszabadulásért.
Hallelúja!
Imádkozunk
nyelveken. Minden szégyent tegyünk félre, erősek legyünk az Úrban és bátrak
legyünk az Úrban. Büszkék legyünk arra, hogy az Úr Jézus Krisztusé lehetünk.
Ismerjük a gyógyító kenetet, a Szent Szellemet nem szégyelljük, hanem büszkék
vagyunk rá. Ó Atyám, áldunk és magasztalunk téged ezért. Hozsanna Neked. A
megváltásod tervét köszönjük Atyám. A mellkas közepén gyógyulás van, fájdalmak
múlnak el. Eltávoznak ezek a fájdalmak, te már meggyógyultál, ez elmúlt Jézus
nevében.
Anyagi
áttörések jönnek, már áttörted ezeket az akadályokat, a múlt héten azzal a
maggal, amit vetettél, megtörtek ezek a szellemi erők, amik visszatartották az
anyagiakat tőled. Nincs akadálya annak, hogy anyagiakban gyarapodj, boldogulj.
Angyalokat küldünk ki, hogy behozzák nagy gyorsasággal a százszorosát annak, amit
vetettél a Jézus Krisztus szent nevében.
Áldások
vannak rajtad, az Úr öröme a te erősséged Jézus nevében. Mondja a gyenge, hogy erős
vagyok Jézus nevében! Mondja a beteg, hogy gyógyult vagyok Jézus nevében Atyám, a te
erőd által. Mondja a szegény, hogy gazdag vagyok Jézus nevében.
A
nyaknak a jobb oldalán is gyógyító kenet van, húzódik végig a vállon a gyógyító
kenet, mozgasd meg a nyakadat, hisz már meggyógyultál. Gyógyulás van az ujjakban,
reumás fájdalmak múlnak el Jézus nevében, vedd el a gyógyulásod, amire csak
szükséged van. A bal vállban is gyógyulás van, szívbeli gyengeségek múlnak el
Jézus nevében. Erek gyógyulnak meg.
Atyám
a szent kezeinket tesszük a zsebkendőkre, a szent kenet árad ezekbe a ruhadarabokba és
a hit cselekedetére ezek a zsebkendők a testhez érnek és a szent kenet kiárad és
gyógyulások, szabadulások sokasága történik Atyám a te dicsőségedre, a szent erő
által, a szent kenet által, a Szent Szellem ereje által, Jézus nevében. Atyám minden
dicsőség a tiéd, Jézus nevében.
Továbbra
is imádjuk az Urat, el nem hagyjuk az Úr erejét, folytatjuk a dicséretet. Az Úrnak az
ereje jelen van. A bal térd, amit korán reggel mutatott az Úr, az már meggyógyult,
nem is kellett, hogy imádkozzam érte. Áldjuk meg a szomszédainkat, öleljük meg
szerető testvéreinket.
Szeretnénk
a figyelmeteket felhívni, hogy szombaton, szeptember 19-én imakonferenciát tartunk. Az
imádságaink hatásaként már érzékelhető, hogy a gyógyító kenetben egy óriási
változás van. A zsidó újévet kezdjük a kürtölések ünnepével, és nagyon jó,
hogy imádsággal töltjük ezt az időt. Tehát a mostani imádságaink alkalmával a következő
esztendőnk dolgait készítjük elő.
A
zsidók ünnepe előtt 3 nappal, az ő hitük szerint Isten megnyitja a könyveket, és
ilyenkor dönti el a következő esztendő történéseit, hogy miként lesz a sorsuk. Én
tudom, hogy nekem milyen lesz a következő esztendőm, mert nekem az Ige megírta. De
attól még imádkoznunk kell, és Isten megválaszolja az imádságokat.
Az
egyik üzenet, amit ma szeretnék nektek elmondani, egy pásztor üzenet lesz,
nagyon fontos, majd rátérünk a hit üzenetének arra a sarkalatos pontjára,
hogy milyen hibákat követünk el a hit útján. Október 10-én ismét egy
imakonferenciát tartunk. Ilyenkor gyertek el pásztorostól, nyájastól, mert az ország
imaerejét várjuk ilyenkor egybe, hogy együtt imádkozhassunk.
Azt
is nagy örömmel jelentjük be nektek most, hogy hamarosan az internet rádión
keresztül az ország bármely pontján az adott imaórákat lehet imádsággal követni,
be tudtok kapcsolódni, hallhatjátok az imákat. Létezik ilyen, hogy internet rádió.
Akinek van internet hozzáférése, azok egy egyszerű paranccsal rácsatlakozhatnak az
imakörünkre.
Ennek
az a fénypontja, hogy így összefoghatjuk az országos imaerőket, annak ellenére, hogy
nem tudtok mindannyian eljönni. Otthon a helyeteken, a helyi gyülekezetekben mindannyian
együtt imádkozhatunk. Hatalmas erő ez így együtt, ez a közbenjáró imádság.
Izraelbe
kedden ismét küldök ki egy adományt, elől a jobb oldalon van az adományos dobozunk,
ha valaki kíván az izraeli szegényeknek adakozni, oda betehetitek. Az elmúlt heti
magvetésetek az egyház költségeire ment és nagyon jó magvetés volt az is.
Mindenképpen figyelmeznünk kell a Szent Szellemre, hogy mit mond. Készenlétben kell
állnunk. Én pl. ma hajnal kettőkor ébredtem fel, a Szent Szellem késztetése volt és
három embert mutatott az Úr, akiknek adakoznom kellett. Ezt az Úr a mi gyarapodásunkra
végzi. Tehát én nem adok, hanem vetek. És nagyon jól beleillik ez az én
múltamba is, hiszen földműveléssel foglalkoztam, agronómus végzettségem van. Mindig
megvan az oka, hogy miért vetek. Az elmúlt héten egy nagy magvetésem is volt.
Az
evangélistáinknak pedig felhívom a figyelmüket, hogy ez a kenet megnövekedett, itt
van, és mindannyian fogjuk tapasztalni a növekedését. A debreceni gyülekezetnek is
felhívom a figyelmét, hogy amikor Bill Kaiserral Romániába, Nagyváradra megyünk,
akkor ők is eljöhetnek, kapcsolódhatnak ehhez az alkalomhoz, mert nagyon közel
leszünk oda. Amikor Bill Kaiser jön, akkor a szigethalmiak fognak zenélni.
Szlovákiába is ki fogunk menni szolgálni vele.
A
mai napon szeretnék szólni nektek a panaszkodásról és a sérelmeinknek a
hordozásáról. Egy hónapja készülők erre a tanításra, de az Úr sürgősebb
dolgokat hozott elő, ezért kellett tanítani a 91-es Zsoltárról. Tehát most jött el
az ideje, hogy ez az üzenet kikerüljön hozzátok.
Amikor
az emberek a lelkületükben megsérülnek, az felzavarja az érzelmeiket.
Ha így engedi valaki, hogy a szíve megsérüljön és megsértődik, akkor ez megváltoztatja
a véleményét és a dolgokról való látását, hogy miként látja azokat. Tehát
megváltozik a rálátása, hogy mit gondol arról, amit a másik mondott neki. Voltak itt
érdeklődök régebben, nagy távolságokról jöttek és valaki egy apróságot mondott
nekik és az annyira sértőleg hatott rájuk, hogy többet vissza sem jöttek.
Ha
valaki sérült a szívében, akkor megváltozik az a látásmódja, ahogy a
másik dolgaira tekint. Az elméjükben, hogy miként látják az élet dolgait, ez
megváltozik. És olyan dolgokat fognak hallani, ami nem is hangzott el, és olyan
dolgokat fognak kihallani, amit nem is vélt a másik és nem is mondta úgy. Azért, mert
sérelmek vannak a szívükben, az érzelmeik megsérültek. És az így megsérült
emberek a sérelmeik által újabb sérelmeket fognak elkövetni, megsértenek
másokat.
A
megsértett emberek úgy viselkednek, hogy a másiknak az indulatait is felkeltik. Akivel
ez történt, soha nem jött vissza. Tehát ez a sérelem bennük egy belső haragot
gerjeszt, és ez a harag kihat a környezetükre, és másként reagálnak a
környezetükben lévő dolgokra. A mérgüket és a haragjukat másokon töltik
ki. És az illetőn, akin a haragját kitöltötte, lehetséges, hogy semmi köze nem volt
ehhez a kibontakozott helyzethez.
Istennek
a leghatalmasabb erő-megnyilvánulásait akkor fogjuk meglátni, ha Krisztus Teste
ettől a fajta sértődéstől megtisztítja, és távol tartja magát. Szellemi
értelemben olyan helyzetbe kell hozni magunkat, hogy Isten erejét képesek legyünk
hordozni majd és kivinni a világnak. Nem ücsörgünk és várjuk, hogy a Szellem
ránk hulljon. Ha megnézzük az Apostolok Cselekedeteit, hogy mit ír a Könyv: együtt
voltak, egy akaraton és imádságban várták ezt az órát. Egy szívvel, lélekkel
voltak együtt. Mindannyian egy akaraton voltak, nem volt köztük szakadás, nem
voltak sérelmeik, nem voltak sérülések a szívükben. Érzelmeikben tehát nem
voltak úgy felkorbácsolva, hogy ezzel akadályozták volna Isten pünkösd
napjának a hatalmas kiáradását.
Ebben
az órában vagyunk most Isten időskáláján! Most kellene arra törekednünk
leginkább, hogy a Szellem egységében összeseregeljünk és úgy szeressük
egymást, miként Isten szerette Krisztust, illetve Krisztus szerette az Egyházát. És kellene
ezt a szeretetet gondoznunk, hogy ez kifejlődjön a gyülekezeteinkben azért, hogy a
Szellem el tudja végezni azt a munkát, amit szeretne. Én nem akarok akadálya lenni
annak a munkának, amit a Szellem el kíván végezni.
Gyakran
az illető, aki megsértődött, panaszkodni kezd. Elkezd panaszkodni, mert
megsérült. A katonaságot hoznám példaként, mert én magam is katonai egyetemre
jártam és tudom, hogy a katonaságnál nagyon hamar kinevelik belőlünk ezt a sértődősdit.
Nincs megengedve. Mi pedig Isten hadseregének a tagjai vagyunk!
Azért
panaszkodnak annyit az emberek, mert belül valamivel foglalkozniuk kell, amit még
nem rendeztek le. És engedelmességet megtagadva, nem belül keresik, hogy mit kellene
rendbe hozni, hanem mindig kívül keresnek valami hibát. Mindegy, kivel
találkoznak, az lesz éppen a problémájuk ahelyett, hogy ott belül foglalkoznának
azzal a problémával. Igaz ez a munkahelyükön, a gyülekezetben egyaránt.
Mi
is történik, ha panaszkodunk? Ez a panaszkodás ki fogja fejezni az
elégedetlenségüket, a fájdalmaikat, esetleg a gyászukat. Vagy a másikban való
hibakeresés állhat mögötte. Emlékezz tehát arra, ha valakivel dolgod van, aki
állandóan panaszkodik, akkor tudd meg, hogy belül kell először is
orvosolni a saját sérelmeit. Ha lehetséges, akkor legyél a segítségére a
tőled telhető legjobban.
Megtanultam
az évek során, az anyagi dolgok, pl. a pénzadás nem segítenek. Nem fogja leállítani
a panaszkodós hozzáállást. Nincs az a mérhető gazdagság, ami meg tudná őket elégíteni
az elégedetlenségükben, mert ez a panaszkodás belülről fakad. A pénz egy áldás,
de semmiképpen nem a megoldás.
Tudnék
példákat hozni, szolgálókat, akik ilyen panaszkodós életformát folytattak, de az
adományok soha nem oldották meg a helyzetüket. Bármit is tettél, ugyanúgy vitték
tovább ezt a hozzáállásukat. Lehet, hogy a mai napig sem változtak meg, nem tudom,
mert már nem a köreinkhez tartoznak.
IV.
Mózes 11/1 És lőn, hogy panaszkodék a nép az Úr hallására, hogy rosszul van
dolga és meghallá az Úr és haragra gerjede, és felgyullad ellenük az Úrnak tüze
és megemészté a tábornak szélét.
Amikor
elkezdtek panaszkodni a nép közül egymásnak, olvashatjuk, hogy hogyan szóltak a
panaszaik: jobb lett volna, ha Egyiptomba maradunk. Egyiptomban pedig a fáraó
alatt rabszolga sorban voltak és nagyon kemény életet kellett élniük. Elkezdtek
egymásnak panaszkodni Mózes felől, hogy Mózes kihozott minket ide a semmibe, hogy itt
meghaljunk. Ha Mózest nem követtük volna, akkor most nem lennénk ezen a helyen. Ha
Mózes nem mondta volna nekünk, amit mondott, most nem lennénk itt.
Elkezdtek
tehát panaszkodni egymásnak Mózes ellen. És Isten ezt személyesen magára
vette. Azt mondta Mózesnek, hogy ellenem szól ez a panasz! Én is kaptam ilyen
megítéléseket pl., hogy nem tudom, mit teszek, nem a Szellemet követem és ehhez
hasonló. Azt hiszem bármelyik prédikátorral megeshet, hogy kap ilyet.
Mózesnak
is volt panasza. Mózes azt mondta, hogy: – Uram, miért hoztad ki ezt a népet, és
miért rám bíztad ezt a rebellis népet, ezt a kemény nyakú népet és miért engeded
meg, hogy én szenvedjem el mindezt.
Lehet
itt látni a különbséget. A nép egymás között panaszkodott, Mózes pedig
Istennek panaszolt. A Biblia azt mondja, hogy Isten nem hallotta meg a nép panaszát,
amit egymás között panaszkodtak, hanem Mózest hallotta meg. Mi ebből a lényeg?
- Mózes ahhoz fordult, aki meg tudja oldani a problémát. A nép, akik
egymás között panaszkodtak, csak viszályt és elégedetlenséget szítottak egymás
szívében. Isten gyűlöli a viszálykodást, Ő nagyon szereti az egységet.
Zsoltár
133-ban jön elő az, hogy Isten mennyire szereti az egységet. Az egységben jön
elő az a szellemi légkör, hogy Isten elő tudja hozni azt az olajat, mint ahogy
Áron szakállán lefolyik az olaj a köntöse prémjére. Az egész gyülekezetre
kiárad.
És
most, hogy itt vannak a pusztaságban síránkoznak, hogy most már vissza sem mehetünk.
Nagyon jókat ettünk ott, igaz, hogy rabszolgák voltak. Istennek az ellátásával nem
voltak megelégedve. Pedig Isten fürjeket bocsátott az égből, és mannával etette
őket minden nap és kősziklából fakasztott vizet nekik. Le sem kellett lőniük a
fürjeket, készen, sülve kapták őket. Isten áldásainak a közepében voltak.
Vissza
már nem mehetnek, de előre sem látnak a panaszkodás miatt. Mózes mondta
nekik, hogy Isten megígérte nekünk az ígéret földjét, ahol minden szükségünk
betöltetik és Isten hűséges. Mégis a nép vissza akart menni, ahonnan jöttek, a
fogság, a rabszolgaság, a kötések földjére.
Készülök
egy újabb üzenettel számotokra, hogy megtudjátok, hogy ki is a legnagyobb tolvaj
az életünkben. - Az az elme! Mert két elme munkálkodik bennünk, az egyik, az
ellenségünk, az ó ember elméje, ami nincs még megújítva, ez lop a legtöbbet tőlünk.
Isten
tehát kihozta őket és azt akarta megtanítani a néppel, hogy többé már ne a
fáraótól függjön az életük, hanem tanulják meg, hogy Istentől függ az életük.
Pontosabban olyan hatalmas cselekedetekkel hozta ki őket, hogy többé már nem kellett a
fáraótól függniük, csak Istentől.
Amikor
kapunk egy rossz jelentést, akkor visszamegyünk Egyiptomba, ami a világot
mintázza, hogy megpróbáljuk a világban megoldani a problémákat. Nem hiszik azt, hogy
Isten hűséges, hogy Isten betölti a szükségeiket, nem hiszik, hogy Isten
meggyógyítja őket. Visszamennek a világba, és olyan helyzetekbe kerülnek, hogy
valóban felkészíthetik magukat, hogy most már hamarosan találkoznak az Úrral.
Mi
nem mondjuk meg az embereknek, hogy mit tegyenek, de figyelmeztetjük őket. Eddig is
megtettük ezt, mégis rossz döntések miatt sokan a mennyben vannak. A hitetlen
barátaink a mai napon nincsenek itt velünk. Minden héten történik ilyen. Soha nem
bíztak az Úrban, soha nem alapozták meg szívüket az Igében. Ha nem hagyják rá
magukat teljesen Istenre, akkor a szükségeik nem is lesznek beteljesítve.
Isten
ígéretet tett nekik, hogy minden szükségük betöltetik, minden kívánságuk, míg a
pusztaságon mennek keresztül. A pusztaságban mit talál az ember? Ígéretet
tett nekik Isten, hogy elviszlek benneteket arra a helyre. Mi pedig növekszünk dicsőségről-dicsőségre,
hitről-hitre, itt a földön, mert itt lehet a szellemi növekedésünkben a legnagyobbat
előre haladni.
És
megígérte nekik és nekünk Isten, hogy minden szükség betöltetik. Mit
válaszoltak erre? - Itt fogunk meghalni ebben a sivatagban, nagyon rossz itt, meghalunk.
De azért a mannát elvárták, mert éhesek voltak. A manna Istentől jött pedig
hozzájuk. Az emberek úgy gondolkodnak, hogy te vagy a saját magad Istene? Ha így
gondolod, akkor ostoba vagy! A legtöbb ember azt akarja megtenni, amit magában elszánt.
Isten tanácsával szemben nincs tanács, ami megállna!
Az
emberek mégis panaszkodtak, mert nem úgy kapták meg az áldásukat, ahogy ők gondolták.
Én is megtanultam, hogy mindig mindent az én elgondolásom szerint nem fogok megkapni.
De ha Isten akaratában van, akkor meg tudom változtatni az életemet. Az életben nem
minden fog úgy alakulni, ahogy mi elgondoltuk előre. De ha felnövekszünk az Úrban,
akkor garantálom nektek, hogy képesek lesztek Isten akaratában az életeteket
megváltoztatni. Semmi nincs ugyanis a világban, amit Isten Igéjével ne lennénk
képesek megváltoztatni.
A
nehézségeik miatt panaszkodtak – mondja egy másik fordítás. Istennek a
fülébe panaszkodtak, és állításokat hoztak elő, amely mutatta, hogy nem hisznek.
Kinyilvánították azt, hogy nem hisznek abban, amit Isten mondott, hogy meg fog tenni. A
panaszkodás az egy állítása, kijelentése a hitetlenségednek! Mert szeretnéd,
ha úgy lenne meg, ahogy te elgondoltad. Vagy esetleg irigység ébredt bennünk, hogy
Isten másnak megtette, nekem miért nem. Panaszkodnak tehát, hogy Isten nem tette meg
azt, amit mondott, hogy megteszi.
Kimondták
itt a felolvasott Igében, hogy Isten nem volt hozzájuk hűséges. Bizonyára
mindannyiunknak vannak megtapasztalásai, hogy Isten hűséges volt hozzánk. Nem
azt mondom, hogy nem voltak nehéz helyzeteim az életemben, megpróbáltatások,
kísértések, de állíthatom, hogy mindezekben Isten hűségesnek bizonyult.
A
nép minden nap láthatta Isten dicsőségét. Nappal felhőoszlopban, éjszaka pedig tűzoszlopban
volt velük. Mégis elégedetlenek voltak. Istenhez nem járulhattak, hogy Istennek
panaszkodjanak, Mózesnek panaszkodtak. Pedig megtapasztalták Isten hűséges voltát,
annak ellenére soha nem voltak elégedettek.
A
mát kell tudnunk élvezni, mert a bolond elménk azt fogja tenni velünk, hogy a
mai napot ellopja tőled. Mert vagy a múltban tart téged, hogy mi történt a
múltban és azon tépelődj, vagy pedig a jövőben aggodalmaskodtat téged. Mert
az elmédet két helyen próbálja tartani és közben a jelen pillanatban elégedetlen
vagy. Én elhatároztam, hogy mindig a mát élvezem.
II.
Mózes 16/8 És monda Mózes: Este húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy
jóllakjatok, mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat, amellyel ellene zúgolódtatok.
De mik vagyunk mi? Nem mi ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen.
Isten
így vélekedett, hogy nem igazán Mózes ellen zúgolódtatok, hanem énellenem. A zúgolódás,
panaszkodás egy megnyilvánulási formája annak, hogy ellene állunk és ellene
megyünk Isten terveinek, ami az életünket illeti. Ez az életünknek a fémjele,
hogy az Úr Jézus legyen az életünknek az Ura! Minden helyzetben, az életünkben. Minden
fő dologban, apró dologban, az Úr elé kell mennünk és az Ő vezetését kell
kérnünk. Imádkoznunk kell, hogy Ő hogy akarja azt?
Főleg
akkor, ha az úgynevezett hamis prófétától kaptál egy rossz jelentést, akkor van ott
az ideje, hogy időt tölts az Úrral. Vedd elő a gyógyító Igéket, mert arra és
gyógyító kenetre van szükség, hogy a kemoterápia mellékhatásait kitisztítsa a
testedből.
Tudod,
hogy hogyan tudom megállapítani, hogy gyógyulás van a rákbetegségre? - Legtöbbször
úgy, hogy a kemoterápia mellékhatásait tisztítja ki az Úr a testből, mert az olyan
beteggé teszi a testet, mint egy kutya, úgy érezik magukat. Ha a rákbetegség nem tud
legyilkolni, akkor a kemoterápia megteszi. És tudom, hogy az emberek teljesen meg vannak
zavarodva ezzel kapcsolatban. Ez nagyon komoly probléma és imádkoznod kell, hogy ezt
az utat választod-e?
Én
az én elmémben leszögeztem, én tudom, hogy én hová megyek, és tudom, hogy hová nem
megyek. Én nem az istentelenek tanácsán állok, ezért áldott vagyok. Ott, ha oda
fogsz menni, a hitetlenek között vagy. Most arról az életről beszélek, amikor hit
által akarsz élni, és egészségesen akarsz élni. Tehát ezt a panaszkodást
lezárjuk és rátérünk arra majd.
Filippi
4/11 Nem mintha ezt a nélkülözésemre nézve mondanám, mert én megtanultam, hogy
azokban amelyekben vagyok, megelégedett legyek.
Tehát
a panaszkodás forrása, amikor elégedetlenség van belül a bensőnkben.
Nem is, ami kívül zajlik, inkább, ami bennünk van. Nézd meg Pál azt mondja, hogy –
én megtanultam! Egy másik nagyon fontos pont van itt: ha az emberek panaszkodnak,
akkor nincs mit megtanulniuk közben. Lezárják magukban azt, hogy a
Szent Szellem vezetésétől, hangjától valamit is vehetnek. Kizárják magukat,
hogy részesei legyenek ennek a tanulási folyamatnak.
Pál
azt írja a leveleiben, hogy – az Úr Jézus Krisztus kegyelmében és ismeretében
növekedjetek, hogy a megértésetek szemei megvilágosodhassanak. Tehát ez egy tanulási
folyamat. Megtanultam – írja Pál, hogy azokban, amiben vagyok, megelégedett
legyek.
Egyik
jelentése ennek a görög szónak, hogy birtokában lenni egy kifogyhatatlan erőnek.
Ez a megelégedettség hozza magával azt is, hogy milyen erősek vagyunk az
Úrban. Az az illető, aki nem erős a hitében, az könnyen beleesik az
elégedetlenségében.
Pál
azt mondja, hogy én tudom, hogy ki vagyok a Krisztusban, tudom, hogy ez a
kifogyhatatlan erő bennem van. Mindegy, mi zajlik körülöttem kívül. Mert belül
van a bensőmben az, aki képes mindezeket megváltoztatni. Ezért elégedett vagyok
azzal, aki vagyok és bármely helyzettel elégedett vagyok, amelyben épp vagyok. Pál
azt is leírja, hogy a győzteseknél is többek vagyunk. Írja a:
/13/
Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.
/19/
Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint
dicsőségesen a Krisztus Jézusban.
Ha
a szellemed valóban eggyé vált Isten Szellemével, akkor mindent képes megváltoztatni
a testedben, amire csak szükség van! A te szellemed. Tíz-tizenkét éves gyermek
prédikált minap a TV-ben és azt prédikálta, hogy a szellemed képes bármit
megváltoztatni a testedben.
Mondtam,
hogy dicsőség az Úrnak, hogy hallom ezt egy gyermektől. Kijelentést kapott az
Úrtól. Pál mindig is ebből a kifogyhatatlan erőből merített, amikor olyan
élethelyzetbe került, hogy erre szüksége volt. Tudta, hogy az az Isten, aki őbenne
lakik, az hatalmasabb bármely helyzetnél, körülménynél, amivel csak
szembesülnie kellett.
És
azt is leírta, hogy megtanultam, hogy mindenekben megelégedett legyek. Ha ezt
megtanulod, akkor ez a panaszkodós magatartásforma el fog hagyni. A kétségeket is
teljesen ki tudja zárni az életedből. Tudván azt, hogy belül van az az erő, hogy bármit
képes vagy megváltoztatni az életedben.
Azt
is tudván, hogy Isten az egyik helyről a másikra, a dicsőségbe való növekedésbe,
az erőben való növekedésbe fog minket elvinni, tehát növekedünk. Mert növekedünk,
erősödünk, terjeszkedünk. És számodra is van valami jobb, amit készített, és
elvisz téged oda. Lehet, hogy még nem látod, de ezért ma is elégedett lehetsz.
Ezért
nem fogok panaszkodni, és dicséretet, hálaadást adok Istennek. Ha ezt
teszed, akkor Ő fel fogja lobbantani a tüzet benned. Az emberek azt hallják,
hogy – a semmivel is elégedettek legyünk. Ha elzárják a vizet, vagy a gázt, akkor
is legyünk megelégedve. De Pál nem ezt mondja! Az éjszaka kellős közepén is
Istent fogom dicsérni, és nem fogok panaszkodni.
Képzeljétek
magatokat az ő helyén. Ő prédikálta az Igét és ezért letartóztatták és
börtönbe került. Ha valaki panaszkodhatott volna, ő megtehette volna. Mondhatta volna,
hogy – nézzétek meg, prédikátor lévén, prédikálva az Igét, hová jutottam? Mit
tettek e helyett? Az éjszaka kellős közepén Istent magasztalták és a vége egy
földrengés lett, és a börtön ajtajai mind megnyíltak.
És
a leghatalmasabb dolog, hogy a börtönőr, azt hívén, hogy elmenekültek a rabok,
öngyilkos akart lenni. De Pál azt mondta, ne tegyél magadban kárt, mindannyian itt
vagyunk. Ilyet nem látott még ez a börtönőr. Rögtön tudta, hogy neki is kell
ez.
Isten
tehát az egységben, az egyakaratúságban tud működni. Mivel nem mentek el
a börtöncellából, az mutatta, hogy mindannyian újjászületettek voltak ott bent.
Mert ha megnyitod a börtön ajtaját, akkor bizonyos börtöntöltelékek azonnal
elmennek. Ahol egység van, ott ilyen nem történik. Ott tudnak a jelek és csodák
megtörténni!
Pál
megtagadta, hogy a hitetlenség kifejezésének hangot adjon. - Miért történhetett ez
velem? Azt hittem Isten velem van. - Ezek soha nem jöttek ki a szájából. Mit
mond ezzel Pál? Hogy a körülmények nem irányíthatják az én életemet.
Egy
másik súlyos probléma a panaszkodással, hogy teljesen megsemmisíti a
hitünk erejét. Mint ahogy a hittel párhuzamos cselekedetek pedig felerősítik
a hitünket. Általában azt lehet mondani, hogy aki rendszeresen panaszkodik, az nem
imádkozó fajta. És az imaidőikben nem adnak gyümölcsöző időket arra, hogy
hálákat adjanak Istennek. Az imádság pedig segítene a helyzetén.
Általában
elmondható azokról, akik panaszkodnak, hogy nincsenek közösségben Istennel. A
panaszkodós hozzáállás a dicséret, magasztalás szellemét kiöli a szívedben. Minél
inkább panaszkodunk, annál inkább kevésbé érezzük a szívünkben, hogy Istent
dicsérni kellene. Megfigyelted-e már, hogy vannak olyanok, akik körül senki nem
szeret lenni. Mert a panaszkodós embert mindenki elkerüli, szeretne
az ember minél távolabb lenni tőle.
1Thesszalonika 5/17-18 Szüntelen imádkozzatok.
Mindenben hálákat adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által
tihozzátok.
Nem
azt mondja nekünk, hogy minden rosszért hálákat adjunk, hanem minden helyzetben
hálákat adjunk. Pál azt mondja, hogy bármilyen helyzetbe is kerülnél, hálákat
adjál, mert ez a hálaadás fogja megváltoztatni a helyzetedet. Ne
azért a helyzetért adjál hálát, abból a helyzetből úgy is ki fogsz kerülni.
A
katonák tették Pált a börtönbe, nem Isten tette. Mégis mondja Pál, hogy szüntelen
imádkozzatok, mindenben hálákat adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban
tihozzátok. Mindannyian szeretnénk Isten akaratát megélni az életünkben.
Amikor
defektes lett az autókerék akkor nem azért adtunk Istennek hálát, mert az defektes
lett, nem Isten tette azt, a szög lyukasztotta ki. De nem engedjük meg, hogy az a
helyzet minket a panaszkodásba és a siránkozásba vigyen!
Elkezdünk
hálákat adni Istennek, hogy segítséget fog küldeni és kikerülünk
innen. Miközben dicséred Istent, elkezded jobban érezni magad abban a
helyzetben, sőt még jobban is fogsz tűnni a világnak. Mindannyiunknak boldognak
kellene lenni, a szomorú arc nem vonzó. Kellene evangelizálnod.
Amikor
evangelizáltunk egy ekkora tömeget, mindenkinek szomorú volt az arca körülöttük.
Nehéz volt rájuk nézni. De találkozunk kifejezetten elégedett, mosolygós
arcokkal, az megmutatja, hogy belül is elégedettség van. És ez a
hálaadás, amit gyakorolnunk kell az Ige szerint, ez aláveti az engedetlenség
érzését bennünk.
Zsidó
13/15-16 Annakokáért Őáltala vigyünk dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé,
azaz az Ő nevéről vallást tévő ajkaknak gyümölcsét. A jótékonyságról pedig
és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az
Isten.
A
jó dolgoknak a megcselekedése egy panaszkodós embernél nem a teendő listája tetején
áll. Lehet, hogy egy panaszkodó ember is tesz jó dolgokat, de nem az első helyen áll
ez a listáján. Ne feledkezzetek el az adakozásról, mondja. Ez azt is jelenti,
hogy mutasd ki a szereteted a másik felé. Miért? - Mert ezekben gyönyörködik
Isten.
Dicséretnek
áldozatát vidd mindig Isten elé, mutass szeretetet. A panaszkodós ember
legtöbbször goromba, rosszul, barátságtalanul viselkedik és ingerlékeny.
Mindez azért, ami belül van benne.
Apostolok
Cselekedetei 20/18-19 Mikor pedig hozzá mentek mondá nékik: Ti tudjátok, hogy az első
naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat tiköztetek az egész idő
alatt. Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és
kísértések közt, melyek énrajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek.
Bizony
leselkedtek utána, mert meg akarták ölni, meg is kövezték őt. És mégis azt mondja
Pál, hogy – én alázattal és kedvességgel voltam felétek. Az Urat
nekünk alázatos, teljes elmével kell szolgálnunk. Főleg evangélistáknál lehet
tapasztalni, hogy a kenetük elé próbálnak szaladni. És a kevélységnek az
útjára lépnek, mert az elméjük diktálja a szolgálatukat és nem a szellemükből
szolgálnak.
Ez
az alázatosság szelleme, amiben maradnunk kell, ez mutatja azt az
alázatosságát a szellemünknek, hogy úgy bánunk a másikkal, ahogy szeretnénk azt,
ahogy ő is bánna velünk. És hozzátesszük azt, hogy a panaszkodást is el kell
hagynunk. Ha nem úgy bánik velünk, mint szeretnénk, akkor sem panaszkodunk.
Filippi
2/14 Mindent zúgolódás és versengés nélkül cselekedjetek.
Nézzük
meg, hogy miért adja ezt az utasítást nekünk?
/15/
Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtelen gyermekei az elfordult
és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint a csillagok e
világon.
A
világ nem ismeri Istent. És nekünk kell példát mutatni, hogy milyen a mi
Istenünk, ezért Isten dicsőségét ragyogjuk nekik.
/16/
Életnek beszédét tartván elébük, hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy
nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába.
Pásztor
számára nincs annál nagyobb öröm, mint amikor látja, hogy az általa nevelt
nyáj, Isten Igéjét éli, gyakorolja az életében. Örülünk, ha tehetséges
emberekkel találkozunk a nyájban, de annál nagyobb az öröm, amikor Isten Igéjét
elkezdjük megélni az életünkben, akkor ragyogunk, mint a csillagok, és elégedettség
van a szívünkben. És a pásztoroknak szoktam mondani, hogy mi ezért kapjuk majd az
ítéletet, hogy milyen szellemi állapotban van az a nyáj, akit Isten rád bízott. Ezt
a részt most átbeszéltünk, és tudjuk mi a dolgunk, és visszakanyarodunk a
gyógyulásra.
Minél
inkább megértjük azt, hogy miként működik az Ige az életünkben, akkor ezt a
boldogságot, örömet képesek vagyunk megélni, bármilyen tünetet is hozna az
ördög. Érted a hit dolgát, hogy mit kell tenned, és be tudod bizonyítani, mert a
hit útját látod, és bármi is közelít a testedhez, gyakorlod az Igét és
megéled az Ige valóságát.
Ahogy
az elmúlt héten olvastuk a Zsoltárok 91-ben, - azt mondom az Úrnak. Vagyis azt mondjuk,
ami a mi részünk az Ő védelmében.
II.
Korinthus 4/13 Mivel pedig a hitnek bennünk is ugyanaz a szelleme van, amint meg van
írva: Hittem és azért szóltam: hiszünk mi is és azért szólunk.
Összevontan,
egybefogva a hitünket fogjuk hamarosan cselekedni egy barátommal kapcsolatban.
/18/
Mivelhogy nem a láthatókra tekintünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig
valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.
Az
ideigvalóság azt jelenti, hogy képes bármelyik pillanatban megváltozni. Az Igével, az
örökkévaló Igével vagyunk képesek megváltoztatni. Egy dolgot biztos nem
teszünk, nem beszélünk a problémáról.
Második:
figyelnünk kell, mit beszélünk, mit mondunk ki, mert amit kimondunk, miközben
beszélgetünk, lehet, hogy abban jobban hiszünk, mint az Igében. De el kell
határozni magunkban, hogy ebben hiszünk, és akkor ezt mondjuk ki. Meg kell
vizsgálnunk, hogy mit beszélünk útközben, mert lehet, hogy abban jobban hiszünk,
mint az Igében.
Miközben
mondod, hogy kijövök az adóságaimból, vagy amikor az Írás arról biztat minket,
hogy had mondja a gyenge, hogy erős vagyok… Hallod-e, hogy mondják az emberek, hogy erős
vagyok? Ha úgy érzem magamat, hogy gyenge vagyok, először is visszautasítom
ezt a hazugságot és az ördög képébe mondom, hogy tíz éve nem éreztem magam ilyen
jól!
Ha
hoz valamilyen hazug tünetet, akkor elkezded magasztalni Istent, hogy soha
ilyen jól nem éreztem magam életemben! Egy egész épületet képes lennék most
felemelni. Meg kell ugyanis tanulnunk, hogy hogyan működik ez. Ez a szavaink által működik,
ez a hit, ami bennünk van. Ki kell mondanunk! És nem azt mondjuk ki, hogy ma
olyan betegnek érzem magam, hogy könyörüljön rajtam a világ. A szánk arra
teremtetett, hogy áldást mondjunk ki vele és ne átkot.
A
láthatatlan világot Istennek az alapelvei uralják. És a szellemi birodalom egy
jóval erőteljesebb világ, mint a látható világ. Az emberek azért kérdőjelezik
meg a szellemi birodalom dolgait, mert azt soha nem látták, nem jártak még ott. Jesse
Duplantis járt a mennyben, elmondja, hogy mennyire valóságos. Az angyalok
valóságosak, itt vannak közöttünk, ha látjátok, ha nem.
A
szellemi birodalom a gyökere a fizikai látható világnak! A fizikai világ
törvényeit felülmúlják a szellemi birodalom törvényei, ezért a szellemed
képes arra, hogy bármit megváltoztasson a testedben.
Mivel
gyógyulásról van most szó, figyeljetek - nézzük a térdet. Nem azt mondja az Úr,
hogy mondd azt, hogy nincs térproblémád, vagy nincs fájdalom a mellkasodban, nem azt
mondja, hogy tagadd meg, hanem szólítsd be a gyógyulást! Nézzük
ezért meg a:
Róma
4/17 Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged. Az előtt az Isten
előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja,
mint meglévőket.
Ezért
gyógyulást szólítunk be a testünkbe. Nem azt mondja, hogy szólítsuk azt, ami
van, hanem azt, ami nincs. A gyógyulást szólítsuk a testünkbe! Az anyagiakat
szólítsuk be az életünkbe. A pénzt szólítsuk be, megparancsolván, hogy jöjjön
hozzánk. A gyógyulást szólítsuk, hogy jöjjön a testünkhöz. Vessél magot és
parancsold meg, hogy mi teremjen. Mert egy nagy tévedés van itt.
Az
ördögnek csak annyit kell elmondani, hogy mit tett Jézus érted. Az Ő sebeivel
meggyógyultam, ha meggyógyultam, akkor most is gyógyult vagyok, és te hazudsz.
Beszéld ezt meg az én Urammal, Ő mondta ezt. Ez az igazság, ez nem hazugság.
Tehát
magadhoz kell szólítani azt a gyógyulást és erőt kell szólítani a testedbe.
Bölcsességet a fejedhez, az elmédhez. Az egyetemistáknak egy könnyebb
tanulási készséget, a kormányzásba egy bölcsességet. Be kell szólítani.
Nekünk Krisztus elméje adatott és Isten bölcsessége a miénk. Az
igazság az, hogy már mindez megvan nekünk.
Tehát
bebizonyítottam a mieinknek, hogy már megvannak a jutalmaink is a világ teremtése
óta. Azokat, amelyek nincsenek… Amikor meghajlítod a derekadat, és azt mondod, hogy a
tökéletes gerinccsigolyámat szólítom be! Szólítod azokat a tökéletes
csigolyákat. Azok tökéletesek. Elátkozod azt a rákbetegséget a gyökeréig, mint
ahogy Jézus szólt a fügefához és az kiszáradt, úgy fog kiszáradni a rák.
Valaki
azt mondja ennek a hegynek, kelj fel és ugorjál a tengerbe, és szívében nem
kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz néki, amit mondott.
Ez a te életed, így működik, amit mondasz és hiszel. Miért nem kapcsolsz át az
Igére, és kerülsz ki a betegségből a gyógyulásra, a gazdagságra?
Mert
ismerjük a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelmét, gazdag lévén, szegénnyé lett
értünk, hogy mi az Ő szegénysége által gazdaggá lehessünk. Már gazdagok vagyunk. Nekünk
ezeket be kell szólítani. Ábrahámnak nem voltak gyermekei és volt egy 90 éves
felesége. Amikor Isten ígéretet tett gyermekre, akkor Szárai kinevette.
Tehát
a gyógyulást megszerezheted magadnak ma. A gyógyulást már elég rég látom és
élem. Harminc éve. És Isten mindig gyógyítja a betegeket. Két órás
bizonyságtételt lehetett hallani az utcai evangelizációnkon. Aki csak előre lépett
meggyógyult. Istennek egy előcsapatra van szüksége, aki látja ezt a
világosságot, és előre megy.
Pál
Listrában milyen csodát láthatott. Volt Listrában egy lábaival tehetetlen ember, az
anyjának méhétől fogva sánta volt, soha nem járt. És hallá Pált beszélni,
szemeit Pálra függesztette. Látván Pál, hogy van hite, hogy meggyógyul, Pál azt
mondta neki, hogy kelj fel és járj! Látta Pál azt a hitet a szemében.
Kerekegyházán
voltam tizenöt évvel ezelőtt, hoztak ki a kórházból egy embert gyógyulásra. A
gyógyulás lehetőségéről prédikáltam a Bibliából. Feltűnt, hogy ez az ember, aki
mankóval jött, egy fejjel felette volt a többinek, úgy hallgatta. Tolókocsival
hozták ki a kórházból. Két lábon ment haza, mert beszívta magába, amit
hallott.
A
hit egy alap, amire lehet építeni. Be kell fogadni, Isten Igéjéből jön
hozzánk, és bármit képes megváltoztatni. Ha a szellemed eggyé válik az Igével,
akkor nincs számodra többé betegség, és szent egészségben jársz. Mert az a
Szellem, aki feltámasztotta Krisztust a halálból, megeleveníti a te halandó testedet
is.
Most
fogunk valakiért imádkozni, álljunk fel. Te meggyógyultál, és ezt beszólítod. Most
meggyógyultál. Nem meg fogsz gyógyulni majd, hanem a most, jelen pillanatban
meggyógyultál. A reménylett dolgok valósága, a nem látott dolgokról való meggyőződés.
Hisszük és kimondjuk. Ki fogunk mondani dolgokat.
Van
egy régi gimnazista barátom, volt egy remegéssel járó betegsége, valamilyen névvel,
ennek ellenére biliárdozott, nagyon jól lőtt, de az izmait nem tudta kontrollálni.
Nagyon régen találkoztam vele, annak ellenére, hogy régen sok időt töltöttünk
együtt. Nagyon rendes ember, egy gyülekezetbe jártunk, de sajnos nem tudnak semmit a
gyógyulásról.
Elment
az orvosához és küldött nekem egy e-mailt. Egy rosszindulatú daganatot
találtak nála, olyan volt, amikor közölte vele az orvos, mintha téglával
leütötték volna. De nincs benne félelem mondja, az orvos kemoterápiát javasol, hogy
összezsugorítsa ezt a daganatot és utána egy májátültetést végeznek rajta. Az Úr
újra és újra előhozta őt, végül küldtem néki egy válasz e-mailt, és azt írtam
neki, hogy menjen el egy gyógyító összejövetelre. Ha az orvostudománynak engedne,
akkor már nem is élne.
Hatalmat
fogunk most venni az ő élete felett és mi hiszünk, és ha ketten egy akaraton vagyunk,
de mi mind egy akaraton vagyunk, és ezt a daganatot elátkozzuk a gyökeréig
Jézus nevében, megparancsoljuk, hogy eltűnjön. Isten meggyógyítja a máját. Két
baj van a májával most, és egyik sem él a testében, egy új mája van és a nem
odavonatkozó sejtek eltűntek a testéből. A gyógyító kenetet beszólítjuk a
májába, hogy ott működjön és őt pedig gyógyultnak nevezzük a feje tetejétől a lába
ujjáig teljesen.
És
azt válaszolta, hogy ő bízik az Úrban. Semmit nem tud a gyógyulásról, soha nem
tanították erről. Én bízom a Jézusban – írta nekem. Jézus meg is gyógyította
őt most, pontosabban kétezer évvel ezelőtt.
Jim
Sanders előszólítja az egyik jelenlévő személyt, akinek gyulladás van a testében. Megtörjük
ezt a gonosz erőt Jézus nevében és megparancsoljuk, hogy kitakarodjon a testedből Jézus
Krisztus szent nevében! Így végeztetik el a munka!
Minél
inkább megújítod az elmédet, és minél inkán tanulmányozod az Igét,
és minél inkább még megújítod az elmédet, annál inkább járhatsz nagyobb és
nagyobb dimenziókban. Ez az igazság. Nagy dolgok történhetnek ma velünk, mert a
korlátokat levettük az elménkről. Tudniillik amikor az elménk korlátoz minket, az
meglop minket. Mert korlátoz minket a lehetőségeinkben. - Azt mondja, az nem
lehet.
Egy
új nap ez az ég alatt, amelyet Isten bekapcsolt. Az evangélistáknak szökdécselni
kell örömükben, mert aki csak beteg a környezetetekben, mindenkire tegyétek rá a
kezeteket. Aki csak megmozdul, tegyétek rá a kezeteket. Az Úr végzi ezt.
Ez nagyobb és nagyobb lesz, oly mértékig, hogy a végén mindenki, aki körülöttünk
van, meggyógyul.
Mindenki
mondja, hogy szabad vagyok! Szabad vagyok Jézus nevében. Hiszem az Igét, és
szabad is maradok! Mentesen a betegségtől! Jövőre is. Gazdag is vagyok ráadásul. És
jövőre még gazdagabb leszek, Jézus nevében. Ámen. Az adóságaim eltöröltettek, a
pénzt beszólítottam. Pénz hozzám jössz, most! Köszönjük Uram.
Így
kell tennünk. Azt mondom az Úrnak! Bízom az Úrban, és azt mondom, Ő az én oltalmam,
Ő az én Istenem, az Úrban bízom, Ő az én oltalmam, Ő az én védő oltalmam. Hosszú
élettel elégít meg engem, és nem lépek ki ebből a világból. Itt maradok és
kijelentem az Úr munkáit! Az Úr munkáit és dicsérem a Jézus nevét. Ámen!
Dicsőség
az Úrnak!