2009.06.17.
ADAKOZÁS
Jegyzet Jim Sanders tanításából
2009. június 14.
Mi
áldjuk Izraelt, és áldottak vagyunk, akik pedig átkozzák Izraelt, azok
pedig átok alá kerülnek.
Antiszemitizmus
szellemében lenni, az egy átkot hoz az emberek életébe. Átkozottá válik az ember -
a Biblia tanítja ezt.
Ezt
én is meg tudom érteni egészen egyszerűen. Hangsúlyozom, hogy nem én írtam a
Bibliát. Jézus maga is zsidó származású volt.
Most
pedig nézzük meg a
Timótheus
I. levele 10/6 Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, mely után sóvárogva
némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal.
Mi
a gyökere? - Minden gonosznak a gyökere a pénz szerelme. Halljuk, hogy az
emberek tévesen idézik ezt a verset. Azt mondják, hogy a pénz a gyökere minden
gonosznak. A Biblia soha nem mondott ilyet, ez nincs benne a Bibliában. A pénznek
szerelme, minden gonosznak a gyökere!
Nem
szabad összekevernünk a pénzzel a pénznek a szerelmét. Egyik dolog, hogy van
pénzünk, a másik dolog pedig, hogy hatalmába kerít a pénz szerelme. Nem
ugyanaz a két dolog. Egy rakás pénz lehet itt előttünk, és senkit nem igéz meg és
nem szerelmese egyikünk sem a pénznek. Másrészt lehet, hogy az illetőnek semmi pénze
nincs és mégis a pénz szerelmese.
A
legzsugoribb emberek általában azok a földön, akiknek semmi pénzük nincs,
szegények. És csupán csak azt élik, hogy vágyakoznak azután, amijük nincs.
Vágyakoznak különböző dolgok után, álmodoznak ezután és azután, szeretnék
azokat. Nem arról beszélek, hogy ne legyen látásod. Szükségünk van az Úrtól egy
látásra!
Arról
beszélek, hogy lehetséges úgy élni, hogy az embernek van pénze, és mégsem rabja
a pénz szerelmének. Hogy lehet az, hogy az embernek nincs pénze, és mégis szerelmese
annak? Az is lehet, hogy az embernek van sok-sok pénze, és mégsem jelent az neki túl
sokat. Nem szeretjük a pénzt, hanem használjuk a pénzt!
Tehát
figyelnünk kell azt a szót, hogy miként használjuk, azt hogy – szeretünk valamit. A
szeretet az egy parancsolat az Újszövetségben, és Isten maga a szeretet. Sokan az
életük során azt a szót, hogy szeretet, igen lazán használják. - Úgy szeretem az
új cipőmet. Annyira szeretem az almás pitét. Szeretem az autómat, szeretem az új
órámat, szeretem a házamat…
Mi
a baj ezzel? - Az, hogy nem szabadna szeretnünk ezeket a dolgokat!
Mondod,
hogy – nem értettem semmi komolyat alatta.
Akkor
ne mondjad többé. Ne mondjad ezt többé. Lehet, hogy valóban túl sokat törődsz
ezekkel a dolgokkal. Lehet, hogy valóban szereted „úgy”. Lehet, hogy tényleg
szereted! Az is lehet, hogy meg kellene változnod benne. Én nem szeretem a dolgokat, és
nem szeretem a pénzt!
Mindenki
mondja, hogy – én Istent szeretem, és az embereket szeretem!
És
itt az ideje, hogy hálásak legyünk azokért a dolgokért, amelyeket Isten ad
nekünk. És örömmel használjuk azokat, amelyeket Isten ad nekünk. Itt az
ideje, hogy használjuk azokat és áldássá legyünk mások számára vele.
Az
nincs rendben, hogy szeretjük azt, mert ez a fajta imádata a dolgoknak bálványimádásnak
minősül. És ezzel az a baj, hogy ilyenkor az emberek a dolgokat, amelyeket szeretnek, Isten
elé helyezik. És ez az oka annak, hogy ők ma pl. nincsenek itt a gyülekezetben.
Miért nem jössz be a gyülekezetbe és végzed Isten dolgait? - Nagyon sok dolgom van,
és elfoglalt vagyok! Mert a pénzt keresed és nem Isten dolgai után mész. Tanítja a
Máté 6/33-ban nekünk az Ige, hogy
Máté
6/33 Keressétek először Isten országát… és mindezek megadatnak néktek.
Ő
oda fogja neked azokat adni. Ez azt jelenti, hogy neked nem kell kergetni a pénzt. Ha Őt
első helyre helyezed, akkor Ő mindezeket neked fogja adni.
Galata
2/18 Mert, ha amiket lerontottam, azokat ismét fölépítem, magamat teszem törvényszegővé.
Mit
jelent ez? - Azt jelenti, hogy helyes volt az, amit fölépítettem, vagy ha nem, akkor
bontsuk inkább azt le. Mert mindkét eset nem lehet igaz egyszerre. Ha felépítem, és
azután lerontom, azután megint felépítem és lerontom azt, akkor a kettő közül az
egyiket nem kellene tennem. Vagy felépítenem kellene, vagy lerombolnom azt, és akkor
többé nem kell építenem.
Miért
mondom ezt most? - gondolkodnak némelyek. Mert azok, akik ellenzik ezt az üzenetet, akik
ellene vannak a gyarapodásnak, azok viselkednek így. Látjuk a Bibliában, hogy volt,
hogy Jézus is nagyon értékes ajándékokat kapott.
Halljuk
ilyenkor, hogy Júdás felszólal, és azt mondja, hogy micsoda pénzpazarlás ez? El
kellett volna adni és a pénzt odaadni a szegényeknek. Amikor a vallásoskodó
megszólal, akkor sokan úgy gondolják, hogy ezt Jézus mondja. Millióan hiszik, hogy
ezt Jézus mondja ott. De nem Jézustól idézett mondat, hanem Júdástól való
felszisszenés és idézet. Júdást és Jézust nem lehet összekeverni, nem ugyanaz. És
sokan mondják ezt ma is – micsoda pazarlás az a drága autó, vagy az a drága ház,
vagy az a drága ruha, vagy az a drága öltöny. Nézd meg azt a drága ékszert. El is
adhatta volna és odaadhatta volna a szegényeknek, befektethette volna az Evangéliumba.
Kit
idézel ilyenkor? Júdás szavait idézed! És nem akarok részletekbe bocsátkozni, de
bizonyára belátod, hogy nem jó Júdás szavait idézgetni. Ráadásul ellentétes
azzal a hittel, akik ezt idézik, mert elvárják tőled, hogy támogasd a szegényeket,
másrészt pedig azt is mondják, hogy nem jó gazdagnak lenned.
Hogyan
lehet támogatni őket, ha nincs pénzed? Ez a nagy kérdőjel az egészben. Tehát
valóban Isten akarata lenne az, hogy néhányan szegényen éljenek? Milliók hiszik
úgy, hogy erre a válasz – igen. Úgy hiszik tévesen, hogy néhányaknak
szegénynek kell lenniük, mint ahogy néhányaknak betegnek kell lennie.
És
ilyen átláthatatlan titokzatosság szerint, valamiféle okból Isten azt akarja, hogy az
az illető beteg legyen. És ha Istennek az lenne az akarata, hogy az illető valóban
beteg legyen, akkor miért akar az az illető meggyógyulni? Ha valóban az az akarata
Istennek, mert így hiszed azt, és így elmész az orvoshoz, akkor Isten akarata ellen
szegültél. Vagyis ellenszegülő vagy, mert Isten vélt akaratából ki akarsz jönni.
Látjuk,
hogy ezekben a téves dolgokban csak a gyülekezetben és csak vasárnap hisznek. Nem
lehet ezt igazán átlátni, ez olyan isteni titokzatosságban van. És azután hétfő
reggel elmennek az orvosi rendelőbe, hogy megszabaduljanak attól a dologtól. De
vasárnap az illető nem tudta. - Ez a képmutatásnak a magas foka. Vagy az a
helyes, hogy beteg maradsz, vagy az a helyes, hogy meggyógyulsz. Vagy az egyik, vagy a
másik. A kettő közül az egyik nem helyes.
Ugyanez
a helyzet a szegénységgel. Valóban az lenne Isten akarata, hogy néhányan szegények
legyenek? Ha ez lenne Isten akarata, akkor nem szabadna segítenünk nekik. Ha Istennek a
terve szerint nekik szegénynek kellene lenniük, akkor nekünk nem szabadna
közbelépnünk és Isten tervét megzavarnunk. Tehát az emberek ebben sem hisznek
igazán, csak kizárólag gyülekezetben és vasárnap. Amikor gyülekezetbe vannak, akkor
szenteskednek. - Isten az Ő mindenhatóságában úgy döntött, hogy engem ne áldjon
meg dolgokkal, de én szeretem az Urat és bármi is legyen az akarata - az legyen az
akarata. Személyesen is hallottam ilyeneket.
Isten
különböző szinteket adott nekünk az életünkbe, néhányakat gazdaggá tesz,
néhányakat pedig szegénnyé tesz - gondolják.
Mi
az, amit a következő nap tesznek? Másnap elmennek és különböző ügyleti dolgokban
próbálnak meggazdagodni. Mit jelent ez? Hogy amit mondtak előző nap, abban nem is
hisznek igazán. Ha Isten akarata számodra, hogy szegény légy, akkor ne legyél
ellenszegülő, maradj szegény. De ez egy hazugság!
Istennek
az akarata, hogy mindenki újjászülessen, Istennek akarata, hogy mindenki meggyógyuljon,
és egészséges legyen, és Istennek akarata, hogy mindenki jólétben éljen.
Akkor viszont helyes mindazoknak segíteni, akik szükségben vannak. Mert ha nem ez lenne
Isten akarata, akkor a szükségben lévőknek nem szabadna segítenünk. De ez nem igaz,
mert Istennek az az akarata, hogy ők feljöjjenek még akkor is, ha ez a saját
hibájukból van.
Ha
sok mindenben vétettek és elvétették, és saját magukra hozták azt, akkor sem
Isten akarata, hogy ők szegények legyenek. És ebben megváltozhatnak. Egyszerűen
csak meg kell magunkat ítélni és akkor nem fogunk megítéltetni. Mit jelent ez?
- Azt, hogy meg kell változni. A megtérés azt jelenti, hogy meg kell változni,
azt többé már nem teszem, amit addig tettem, azt abbahagyom, és akkor nem kapok érte
ítéletet. A keresztények úgy nevezik ezt, hogy megbocsátás. Hallelúja!
Tehát
amikor a szegényekről beszélünk, akkor nem a szeméttelepen élő koldusokról
beszélünk. Mit mond az Úr azokra, akik ott élnek? - Felemeli őket az Úr, és a
hercegekkel ülteti együtt.
Istennek
tetszik az, amikor a szükségben lévőknek segítünk. És utasít is minket erre az
Igében, hogy segítsünk a szükségben lévőknek. Ha az Ő akarata számunkra az
lenne, hogy szegények legyünk, akkor miként tudnánk segíteni a szükségben lévőknek,
a szegénynek ez nem sokat tud segíteni? Hiszen akkor magán is alig tud segíteni. Ha
neked szolgálnod kellene a szegény felé, és magad is szegény vagy, akkor először
magad felé kell szolgálnod.
Mit
mondok ezzel? Ha Isten utasít minket az Igében, hogy szolgáljunk a szegények felé,
segítsük őket, akkor nyilvánvaló, hogy Isten akarata az számunkra, hogy mi ne
legyünk szegények. Mert a szegényeknek nincs meg az a képességük, hogy tudjanak
segíteni a szegényeknek, mert ők azok, akiknek szükségük van erre a segítségre.
Meg
fogjuk nézni az Írásokban, amikor az Úr utasít minket, hogy a szegényeknek, vagyis a
szükségben lévőknek segítsünk. Ebből nyilvánvalóvá lesz, hogy Istennek nem az a
szándéka, hogy mi is szegények legyünk. Van-e annak valami előnye, ha az ember pénztelen?
Vagy vannak-e dolgok, hogy valamit megtanulhatunk abból, ha nincstelenek vagyunk?
Milliók hiszik ezt, - ez egy másik hazugság. Néhány igehelyet fellapozunk
most, és itt bizony meglátunk dolgokat.
Példabeszédek
10/15 A gazdagnak vagyona az ő megerősített városa, szűkölködőknek romlása az ő
szegénységük.
Mi
az, ami elpusztítja a szűkölködőt? A saját szegénysége. Istennek akarata
lenne, hogy saját magukat elpusztítsák? A válasz egyértelműen nem! Akkor a válasz
arra is értelemszerűen nem, hogy Istennek vajon akarata lenne-e, hogy ők szegények
legyenek.
Példabeszédek
22/7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Isten
akarata lenne, hogy mi szolgák legyünk? Isten akarata lenne, hogy valaki elnyomással
uralkodna felettünk és mi szegények legyünk? Nem lehetséges, hogy ez az Ő akarata
lenne.
Prédikátor
9/16 Akkor én azt mondám: jobb a bölcsesség az erősségnél, de a szegénynek
bölcsessége utálatos, és az ő beszédét nem hallgatják meg.
Istennek
vajon akarata lenne az, hogy miután az Ő bölcsességét közli valakivel, utána azt a
bölcsességet más azért nem hallgatja meg, mert szegénységben van?
Bármelyik
gyülekezetről, bármelyik szolgálatról is beszélünk, a szegénység minden
szolgálatot csendességben tart. Mert ha a szolgálatnak nincs pénze, akkor nem
képes a szolgálatát végezni, nem képes az ajtót nyitva tartani az elveszettek
számára. Mindegy, hogy milyen kijelentést, milyen bölcsességet helyezett el Isten
annak a szolgálatnak a szívén, nem fogja meghallani azt a világ. Nem fog tudni az az
üzenet kimenni a világba az ő szegénysége miatt.
Mert
a szegénység az egy átok, soha nem lehet áldásnak nevezni. Soha nem volt az áldás.
Mindig is átok volt, ma is az, és a jövendőben is az lesz. És az is meg van írva a
Galata levélben, hogy mi megváltást kaptunk a törvény átkától.
Istennek
akarata az, hogy bárki elveszett legyen? Nem! Istennek akarata lenne, hogy bárki
szegény legyen? A te jelenlegi helyzeted nem mutatja Isten akaratát.
Tehát
tanítja is nekünk az Ige, hogy amiként van a mennyben, akként legyen itt a földön
is. Azt is tanítja az Ige nekünk, hogy valaki szükségben van, és mi pedig bővölködünk,
nem szabad az illetőt lenézni, mert az Urat megszomorítja az, ha mi megvetjük a
szegényt.
Ésaiás
3/14 Az Úr törvényre megy népe véneivel és fejedelmeivel. Hiszen ti lelegeltétek a
szőlőt, szegénytől rablott marha van házaitokban.
/15/
Mi dolog, hogy népemet összezúzzátok, és a szegénynek orcáját összetöritek? Ezt
mondja az Úr, a Seregeknek Ura.
Az
Úrnak mérge és haragja azokon, akik elnyomják a szegényt, - olvassuk itt.
Zakariás
7/10 Özvegyet és árvát, jövevényt és szegényt meg ne sarcoljatok, és egymás
ellen még szívetekben se gondoljatok gonoszt.
Példabeszédek
14/31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, az pedig tiszteli,
aki könyörül a szűkölködőn.
Mi
történik akkor, ha az Urat tiszteled? - Megköszönjük az Úrnak, hogy használ
minket, és Ő viszonttisztel minket. És a tiszteletnek része, hogy Ő gyarapodásra
visz minket. Hogyan lehet növekedni Isten királyságában? Minél inkább
tiszteljük Őt, annál inkább tud Ő is tiszteletet mutatni irányunkba. Amikor a szűkölködőnek
adunk, akkor az Urat tiszteljük meg vele, és így lehet elnyerni az Ő
tiszteletét.
Példabeszédek
28/27 Aki ád a szegények, nem lesz néki szüksége, aki pedig elrejti a szemét,
megsokasodnak rajta az átkok.
Lehet
olvasni az Igék során, hogy számos esetben Isten a gonoszok gazdagságát átadta
az Ő népe kezébe. Láthattuk ezt, amikor Izrael népe az egyiptomi fogságban,
rabszolgaságban volt, s egy nap alatt megfordította Isten a sorsukat. Kiszabadította
őket a rabszolgaságból és ezüsttel és arannyal hozta ki őket.
Látható
itt az Igében Isten hozzáállása: aki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége,
másrészt, aki elrejti szemét, azon az átkok megsokasodnak. Vagyis a gonoszok kezéből
Isten kiveszi ezt a pénzt és a mi kezünkbe adja. Azoknak a kezébe adja, akik hajlandók
valamit tenni a szükségben lévőkért, azokért, akik hiányban vannak.
Példabeszédek
29/7 Megérti az igaz a szegényeknek ügyét, az istentelen pedig nem tudja megérteni.
Példabeszédek
21/13 Aki bedugja fülét a szegény kiáltására, ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Vagyis
ha látsz valakit igazi nehéz helyzetben, szükségben és az Úr foglalkozik veled, hogy
segíts neki, és te bezárod a szívedet. Amikor az Úr velem foglalkozik, pontosan
megmutatja, hogy mennyi pénzt kell adnom az illetőnek. De ha süket fülekre talál
benned ez, és azt mondod, hogy elég dolgom van nekem is, amivel én foglalkozzam saját
magam – a Biblia azt mondja erre: eljön az a nap, amikor megfordul a dolog, és te
leszel szükségben, és hiába kiáltasz, senki nem fogja meghallani, senki nem fog
segíteni.
De
ennek a fordítottja is igaz, amikor valaki szükségben van, és te segítesz,
akkor egy magot vetettél arra, hogy amikor te szükségben leszel, akkor ez a
segítség másoktól fog hozzád jönni. Ez egy óriási igazság! Ezt kijelentette Isten
az Igében, hogy így van, és hatalmas áldásokat hoz az életünkben, ha valaki
segít annak, aki szükségben van.
Példabeszédek
14/21 Aki megutálja az ő felebarátját vétkezik, aki pedig a szegényekkel
kegyelmességet cselekszik, boldog az.
Akar-e
valaki közülünk boldog lenni? Meg van az oka annak, hogy miért találkozunk szomorú
arcokkal kint a világban. Amikor a szegényekkel kegyelmességet cselekszünk, akkor az
Úr nem azokról beszél, akik az árok szélén fekszenek. Először azokról kell gondot
viselnünk, akik Isten népe. Ez nem azt jelenti, hogy a kívülvalókkal ne
tehetnénk jót, de első mindig Isten háza népe! Velük kell először jót tennünk.
Megmutatom ezt nektek az Írásokban.
Korinthus
II. 8/9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelmét, hogy gazdag lévén,
szegénnyé lett érettetek, hogy ti az Ő szegénysége által gazdaggá lehessetek.
A
helyzet, amit ha olvasnánk itt az Igéket, kivilágosodna: egy évvel korábban ígéretet
tettek adományra és Pál figyelmezteti őket, hogy itt az ideje, hogy amit ígértek,
azt elkezdjék megcselekedni, összegyűjteni. És azt mondja nekik, hogy abból
adakozzanak, ami van, és ne abból, ami nincs.
/12/
Mert ha a készség meg van, aszerint kedves az, amije az adakozónak van és nem
aszerint, amije nincs.
/13/
Hogy ne legyen másoknak könnyebbségük, néktek pedig nyomorúságtok, hanem egyenlőség
szerint:
/14/
a mostani időben a ti bőségtek pótolja amazoknak hiányát, hogy amazoknak bősége is
pótolhassa a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen.
/15/
Amint meg van írva: Aki sokat gyűjtött, nem volt többje és aki keveset, nem volt
kevesebbje,
/16/
Hála pedig az Istennek, aki ugyanazt a buzgóságot adta irántatok Titus szívébe.
Pontosan
megmondom nektek, hogy ez hogyan működik a Szent Szellemtől: - ha valakit a szívedre
helyez, akkor ne hozzám szaladj, mert sokszor van úgy, hogy hozzám jöttök ilyennel.
Egyébként lehet, hogy hozzám kell jönni, attól függ milyen a helyzet. De amikor az
Úr nekem megmutatja, akkor pontosan tudom, hogy mit kell tennem. Pontosan tudom az
összegét, hogy mennyit kell adnom.
A
következő tanítássorban arról fogok tanítani, hogy miként kell hallani.
Ha
Istennek a hangját nem hallod, akkor szellemileg süket vagy és akkor a hited halott.
Mert igen nagy mennyiségű kijelentés érkezik a Testhez és Istennek a hangját
meg kell hallani hit által. Az Ige mögötti hangból kell hallani.
Amennyi
pénzt mostanában adakozunk az minden eddigi elgondolást felülmúl, de Isten ereje és
Isten hite rendelkezésünkre áll ehhez. Az Úrnak a hangját meghallani az az alapja a
„most hitünknek”. A most hit a reménylett dolgoknak a valósága és a nem
látott dolgokról való meggyőződés. Ha az embernek megvan az Ige a
szívében, akkor megvan az alap hozzá. Ez a tanítás fog következni. És azért
tesszük mindezeket, hogy ti meghallhassátok azt a hangot!
Ez
nem egy vallásos cselekedet, ez már folyamatában zajlik és már néhányan működtök
is ebben bizonyára. Úgy tudunk adakozni, hogy ti adakoztatok és meg van a hitetek
hozzá, hogy ez visszaforog hozzátok sokszorosan!
Mi
Isten gyermekeinek megsegítéséről beszélünk. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a
világban élők valamennyien Isten gyermekei. De az I. Korinthus 10/32-ből megtudjuk,
hogy van a földön Isten gyülekezete, vagyis Isten királysága, a nemzetek
- a pogányok -, és a zsidók. Ez három csoport. Ezt látja Isten. Tehát
nem nevezhető mindenki Isten gyermekének, csak azok, akik újjászületettek. A
földön nem minden ember Isten fia. Abban az időben a legvallásosabbaknak mondta
Jézus, hogy: – ti az ördög atyától valók vagytok! Ebből is láthatjuk, hogy nem
mindenki tagja Isten családjának.
Kik
a legnyomorúságosabbak a földkerekségen? Azok, akik senki másról nem gondoskodnak,
csak saját magukról: ami nincs nekik, amit ők akarnak, amire nekik szükségem van, mi
az, amit a másik nem tett meg értük.
Tehát
ha te borzasztóan akarod érezni magadat, akkor nyugodtan ücsörögj és gondolkodj
ezeken. Nem leszel boldog! Ha csak nem nyúlsz ki, és nem érintesz meg valaki mást és
teszel valamit, ami a másiknak segítség. Meg kell érezned, hogy célzattal vagy
a földön és gyümölcstermésre vagy elrendelve és be kell teljesedned ebben.
Amikor
Isten arra használ minket, hogy a másik szükségeit betöltse, arra használ
minket, hogy az ő problémáikat leemeld a vállaikról, hogy terheiktől megkönnyebbedjenek.
Ha az ember ezt tényleg megteszi, akkor fogja úgy érezni magát, hogy lebeg a felhőkön.
Ennél nincs jobb érzés a világon. Minél nagyobbak a lehetőségeink és a
képességeink, annál többet tudunk tenni másokért. Minél kevesebb a lehetőségünk
annál kevesebbet tudunk tenni.
Én
pl. indulok Izraelbe azzal, amit ti adakoztatok és a sajátommal, amit hozzáteszek és
kiviszem azt Izraelbe. Java része az én pénzem és nagyon jól fogom érezni magam,
hogy odaadhatom és nektek is jó érzésetek lesz. A jövő héten meg fogjátok tudni,
hogy mi ez a jó érzés. Egy kis hitre van itt szükségünk.
Példabeszédek
19/17 Kölcsön ád az Úrnak, aki kegyelmes a szegényhez és az ő jótéteményét
megfizeti néki.
Ha
valami jót teszünk a szegénnyel, azt az Úr személyesen magára veszi. Olyan az,
mintha az Úrnak adtunk volna kölcsön. És biztosít az Igében arról, hogy azt visszafizeti
neked. Ennél jobb garanciát sehol a világban nem kapsz a pénzedre.
Példabeszédek
22/9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Ma
mindenki áldottá vált, amikor adott. Mondja mindenki, hogy: – Áldott vagyok!
Példabeszédek
28/27 Aki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége, aki pedig elrejti a szemét,
megsokasodnak rajta az átkok.
Tehát
nem lesz szüksége annak, aki ád a szükségnek. Nézd meg, ma mit tettél, mit
vetettél? Mondd, hogy: – Nem lesz szükségem! Mosolyognod kellene, boldognak
kellene lenned, mert áldott vagy, boldog vagy, mert Isten visszafizeti neked és nem lesz
szükséged.
Istennek
az lenne a szándéka, hogy miközben te adakozol, aközben elszegényedj? Ez lenne Isten
akarata? Hogy miközben te adakozol, a vagyonod elfogyjon és elszegényedj? Miközben
segítesz a szegénynek te magad is elszegényedj? Ez lenne Isten terve? Nem!
Ahogy
a 27. versben olvastuk, aki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége. Tehát ahogy te
segítesz egy szegénynek, hogy kimentsd a bajból, Isten úgy fog téged kimenteni a
bajból. Emlékezzünk arra, hogy amikor elvetünk egy magot, annak a sokszorosát
fogjuk aratni. Ha elvetünk egy babszemet, akkor nem egy babszemet aratunk, hanem
babszemeket.
Annyira
jó a Biblia! Az Úr a következő Igéket szólta már nekünk egy másik adománygyűjtésnél.
Zsoltár
41/1 Boldog, aki a nyomorultra gondol, a veszedelem napján megmenti azt az Úr.
Megnézzük
a 2-es verset, hogy az Úr megőrzi őt, életben tartja őt, és áldott lesz a
magja a földön.
/2/
Az Úr megőrzi azt és élteti azt, áldott lesz e földön, és nem adhatod oda
ellenségei kívánságának.
/3/
Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán, bármilyen az ágya, minden betegségéből
meggyógyítod őt.
Ez
gyógyulás és megszabadítás. Az Úr most elém hoz egy nagyon gazdag
embert, talán a dédpapája volt az első a sorban. Tuberkulózisban haldoklott ez az
ember. Gazdag ember volt. Gondolkodott azon, hogy már mindent megtettem, áh! De a
vagyonomat még nem ajándékoztam el! Úgy gondolom, hogy most ezt fogom megtenni!
Negyvenes éveiben lehetett ekkor. És amikor 91 éves korában a lebénultak számára
volt egy gyűjtés, aprópénzt rakott le számukra az utcára, tízcenteseket, egy egész
szigetnyit, vagyis 50 év múlva ilyen egészséges volt. Nem szegényedett el, sőt gazdagabb
lett, mint valaha, és meggyógyult, visszaszerezte az egészségét. A halálos
ágya után 50 évre rá még mindig jó egészségben volt. Felbuzdult, hogy milyen jó a
nyomorultakon segíteni.
Engedd
meg, hogy Isten használjon abban, hogy segítsél, és akkor boldog leszel, és
áldott leszel, és az Úr maga fizet neked vissza. Nem fogsz szükséget látni.
Megment a bajok idején. Megőriz téged, életben tart téged. És nem ad át téged az
ellenség kívánságának, s ezen felül az Úr még meg is gyógyít téged. Mindezt
azért teszi, mert segítettél akkor, amikor a másik nehézségben volt.
Ha
az Úr akar segíteni a szegényeknek, akkor lehet az az Ő terve számunkra, hogy mi is
szegények legyünk? Hogyan segíthetne a szegény a szegénynek? Ha Ő elvárja tőlünk,
hogy segítsünk a szegénynek, akkor nem akarhatja számunkra, hogy mi szegények
legyünk. Hanem azt várja el tőlünk, hogy mi olyan helyen legyünk, hogy tudjunk
segíteni. És nem úgy akarja, hogy adakozzunk, hogy a gazdagság helyéről adakozzunk,
miközben adakozunk, közben elszegényedjünk. Mert a mi Istenünk a vetés és
aratás Istene. Olyan Istenünk van, aki azt mondja, hogy: – én visszafizetek
neked! Akkor miként gondoljuk azt, hogy mi közben tönkremegyünk?
A
következő Ige idézet a 112-es Zsoltárból, amit mindjárt meg fogunk nézni, de először
Korinthus
II. 9/9 Amint meg van írva: Szórt, adott a szegényeknek, az Ő igazsága örökké
megmarad.
Idézet
ez a Zsoltár 112/9-es verséből
Zsoltár
112/9 Osztogat, adakozik a szegényeknek, megigazultsága megmarad mindvégig, az ő
szarva felemeltetik dicsőséggel.
Amikor
azt írja az Ige, hogy a szarvad felemeltetik, akkor azt írja, hogy a te neved felmagasztaltatik
a földön, – annak a neve, aki szórt, adakozott. Így tud megtisztelni minket
az Úr, így tud minket gyarapítani, hogy felemel minket arra a helyre! Előléptet
minket, hogy magasabb helyre kerüljünk, hogy még jobban tudjunk segíteni a
szükségben lévőknek. Tehát amikor gyarapít minket, az a tiszteletnek egy
fajtája. Ugye hogy ott szeretnél inkább sorba állni, ahol adakozhatsz és
nem ott, ahol adakoznak? Jézus is mondja, hogy jobb adni, mint kapni.
Megnézzük,
hogy miként tiszteli meg az Úr az övéit a 112-es Zsoltár alapján.
Zsoltár
112/1 Boldog ember az, aki féli az Urat, és az Ő parancsolataiban igen gyönyörködik.
Nézzük
meg mi történik az ilyennel?
/2/
Hatalmas lesz annak magva a földön, a becsületesek nemzedéke megáldatik.
Most
figyelj nagyon:
/3/
Gazdagság és bőség lesz annak házában, s megigazultsága mindvégig megmarad.
Keresztények
gyakran abban hisznek, amit valakitől hallottak, s nem abban, amit a Biblia ír.
Egy másik fordítás szerint, a családja meggazdagszik azáltal, hogy segít a
szegénynek. Tehát meg lehet így gazdagodni. Ha meggazdagszunk, azt nem kell
szégyellnünk, míg mások hiányban vannak.
Nem
te vagy a másiknak a gondviselője, Isten a te gondviselőd. Isten adta neked a gazdagságot,
és Ő használ téged, és ezt fel kell fedezned. Az ember nem üdvözítheti, nem
tarthatja meg a másik embert. A másiknak is ugyanarra a gondviselőre kell tekinteni,
akire mi tekintünk. És ugyanúgy fogja a másikat is megáldani Isten, mint minket, mert
Isten nem személyválogató.
Megint
egy másik fordítás szerint azt mondja, hogy a családja gazdag, vagyonnal
rendelkezik, gazdagsággal és jóléttel örökké. Tehát örökre gazdagság és
jólét a része. Ezen a területen évszázadok óta burjánzó hitetlenséggel kell
szembenéznünk, és az elménket szabaddá kell tennünk ettől a téves
gondolkodásmódtól. Ez ugyanis egy hamis alázatoskodás, egy hamis szellemiség.
Emlékszem
arra, amikor 14-15 évvel ezelőtt a vidéket jártam. Abban az időben még én vittem a
könyveket, ezért egy nagyobb autóm volt és a máshonnan jött keresztények, ahogyan
körbejárták az autómat, utálatos módon nézték azt, mert nem szamárháton
érkeztem. - Miként lehet valaki Isten felkentje, ha ilyen autót vezet? – gondolták.
Nem is volt új autó ráadásul, el is koptattuk rendesen azt az autót.
Úgy
is lehet adakozni, mondja az I. Korinthus 13-ban az Ige, hogy odaadhatja az ember
mindenét, és semmit nem használ neki, mert nem szeretetben, vagyis nem a helyes
módon adtuk azt. Miként adjuk tehát azt?
Amikor
szellemi kevélységből adakozunk, amikor bűntudatból adakozunk, vagy azt akarjuk szellőztetni,
hogy milyen szentek vagyunk, akkor rossz indítékban vagyunk.
Mit
segít az a másikon, ha én is tönkrementem? – Annyira szellemi vagyok, mert olyan
nagyon tönkrementem anyagilag. Mindent elajándékoztam! – ezt hirdetem, és éjjel
nappal csak imádkozom. Olyan szent vagyok, és közel vagyok Istenhez. Hogyan segít ez a
másikon?
Ez
senkinek nem segít, ez egy hazugság és légy óvatos, ha ezt a hazugságot hallod. Ha
én tönkrementem, akkor miként tudok segíteni a másiknak? Ahhoz, hogy a másiknak
tudjak segíteni, először nekem azt a helyzetet le kell győznöm. Ha én az örömhírt
akarom elvinni a szegényeknek, amiről Jézus beszélt, akkor hogyan nézne ki az, hogy
odamegyek valakihez, és azt mondom: – Gyere te is a gyülekezetbe és legyél olyan
szegény, mint mi vagyunk!
De
hát, ha már úgyis szegény az illető miért akarna még szegényebb lenni? Tehát mi
jó hírt tudnék mondani a szegényeknek azzal, hogy gyere és legyél te is szegény? A
szegényeknek az az örömhír, hogy többé nem kell szegénynek lenned.
Ismeritek
a mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelmét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett
érettetek, hogy ti az Ő szegénysége által meggazdagodjatok. Ez az örömhír!
Anyagi javakat is jelent ez, most amikor a földön élünk, s nem amikor a
mennyben megyünk. Gazdagság és bőség lesz annak a házában! Hallelúja! Most
olvastuk.
Gazdag
társörökösök vagyunk és ezt nem is szégyelljük, nem rejtegetjük ezt a
gazdagságot. Tehát nem ott van a kérdés, hogy mid van, hanem hogy azt miként
szerezted. Ha helyes úton szerezted, akkor nincs mit restelkedned vele. Azért, mert
a szegényről gondot viselsz, látod, hogy Istennek nem az az akarata, hogy közben te is
elszegényedj, hanem közben téged meggazdagít. Legtöbbünk a gyarapodásnak, a
jólétnek a legalsóbb szintjén él, de az még mindig sokkal jobb, mint szegénységben
élni. Mindannyiunknak hinni kell azt, hogy Isten felemel minket a következő
szintre.
Amikor
az ember elérkezik a gyarapodás bizonyos szintjére, akkor üldöztetések
következnek. Ezért van szükség ezekre az igazságokra, amiket az Igéből előhozunk,
hogy fel legyél fegyverkezve. Mert mivel segítettél, mivel vetettél, azzal
segítettél a szegényeknek, s Isten azt nem felejti el. Isten adta az Igéjét, hogy segítsél
másoknak. Személyesen fogja visszafizetni azt neked, és neked nem lesz szükséged, nem
látsz hiányt, gazdagság és bőség lesz a te házadban.
Mi
az, ami ezt követi majd? Azt fogják mondani, hogy micsoda pazarlás! Lehet, hogy a
rokonaid mondják majd: – Azt a vackot meg miért vetted meg? Mit pazarolod a pénzed
ilyenre? Hol fogod használni ezt a ruhát, amit most vettél? Az üldöztetések igenis
jönnek, jobb, ha felkészülsz rá.
Visszakanyarodunk
a
Zsoltár
112/3-ra Gazdagság és bőség lesz annak házában, s megigazultsága mindvégig
megmarad.
/6-9/
Mivelhogy soha nem ingadoz, örök emlékezetben lesz az igaz.
Semmi
rossz hírtől nem fél, szíve erős, az Úrban bizakodó.
Rendületlen
az ő szíve, nem fél, míglen ellenségeire lenéz.
Osztogat,
adakozik a szegényeknek, megigazultsága megmarad mindvégig, az ő szarva felemeltetik
dicsőséggel.
Itt
van a 10-es versben elrejtve az, hogy miért fordulnak a gazdagság-üzenet ellen oly
sokan!
/10/
Látja ezt a gonosz és dühöng, fogait csikorgatja és eleped, a gonoszok kívánsága
semmivé lesz.
És
a gonosz meg fogja látni, hogy te milyen áldott vagy, és őt ez igen dühre gerjeszti,
csikorgatni fogja a fogait. Mit szeretne a gonosz? Amit ő akar, az nem teljesedik meg az
életében!
Ami
nekünk van, azt kívánja a gonosz, de azt nem tudja megszerezni, csak a fogát tudja
csikorgatni. És hazugságokkal takargatja magát. És egy hamiskodás veszi körbe, egy
hazugság szféra veszi körbe, mint ahogy Júdást is.
Tehát
vannak, akik ítélkeznek csak, és vannak mások, akik meg is cselekszik azt. Akik csak
ítélik a másikat, nem cselekszik azt; akik meg megcselekszik, azok nem ítélkeznek!
Melyik vagy te közülük?
A
másik dolga nem az én dolgom, hogy ő mit tesz a dolgaival, ahhoz semmi közöm.
Mondja
most mindenki: - Én nem ítélkezem, én Isten Igéjének a cselekvője
vagyok, és ezért boldog vagyok, áldott vagyok, Isten visszafizet nekem, megoltalmaz
engem, megőriz engem az ellenségeimtől, meggyógyít engem, egészséges vagyok,
gazdagság és bőség van az én házamban.
Álljunk
fel együtt mindannyian, s meg fogjuk kérni az Urat, hogy mutassa meg nékünk, hogy
miként tud minket használni.
Mondjuk
együtt felemelt kézzel: - Uram itt vagyok, használj engem, hogy segíthessek
másoknak, emelj fel engem, adj nekem lehetőségeket, hogy legyen anyagi alapom, hogy
képes lehessek rá, hogy szolgálhassak másoknak, ahogy te vezetsz engem Jézus
nevében! Ámen!
Dicsőség
az Úrnak!
Ámen!