2008.09.04.
GONDOLKODÁSMÓDOD
MEGVÁLTOZTATÁSA 5.
Jegyzet
Jim Sanders tanításából
2006. augusztus 31.
Mindenkinek
lehetősége van, hogy a koronáját elnyerje az Úr munkájával itt a földön. Lehet,
hogy már csak egy pár napig vagyunk itt, ki tudja.
Az elmúlt
alkalommal a gondolkodásmódunkról volt szó. A Biblia tanítja, hogy miként kell
szeretnünk a mi Istenünket, - szeretnünk kell Őt teljes szívünkből, teljes lelkünkből,
teljes erőnkből, teljes elménkből.
A
teljes elménkből! Meg van annak a módja, hogy kifejlesszük a hitünket, hogy képesek
vagyunk ellenállni a minket megtámadó minden betegségnek. Mert a betegség, a
szegénység és az összes gyengeség, kór nem Istentől van.
Az
Ige felszólít minket arra, hogy újítsuk meg a gondolkodásmódunkat, hogy kezdjünk
úgy gondolkodni, mint maga Isten.
Amikor
elkezdünk így gondolkodni a szívünkben is, ezt a Biblia egy bizonyos hitnek nevezi.
És amikor elkezdjük ezt kimondani a szánkkal, akkor kezd valóságba jönni az
életünkbe. Isten így teremtette a világot. Így született meg Ábrahámnak a gyermeke
száz éves korában, a kilencven éves feleségétől, és Izsák lett a neve.
Beszéltünk továbbá a képzeletvilágunkról, hogy miként kell elképzelnünk
dolgokat, a feleségemnek magyaráztam, hogy Isten nekem a képzeletemben jelenít meg
dolgokat.
A
képzeletvilágunk tehát nagyon fontos részünk és vigyázni kell arra, hogy negatív
dolgokat ne dédelgessünk, hanem csak a jó irányúakat. Az aggodalmainkról fogok
például a következő alkalommal szólni, hogy ne tápláljunk aggodalmakat, ma pedig az
elme mintáinkról fogunk tovább szólni.
Az
elmúlt héten a tanításunkban a felsorolást a negatív sorral kellett, hogy
abbahagyjuk, ma pozitív lesz a kimenetele a tanítás végének.
Felsoroltuk
azt az öt gondolatmintát, amin nem szabad, hogy gondolkodjunk, ma viszont felhozunk öt
olyat, amin kell, hogy gondolkodjunk a jövőben.
Ezek
olyan mélységig belénk tudnak rögzülni, hogy megrögzött gondolatmintákká válnak
és korlátozzák az életünket, visszafogják az áldásainkat. Pl. az egyik ilyen
megrögzöttségünk, nekem is meg kellett ezzel küszködnöm, ez pedig az, amikor
mondogatjuk, hogy – nem az én hibám volt. Igazából a szüleim tehetnek róla, hogy
ilyen vagyok, vagy a körülményeim tehetnek róla, hogy ilyen vagyok, vagy az egész
társadalom tehet róla, ezért aztán olyan vagyok, amilyen. Tehát ez egy
magatartásforma, hogy – ez nem az én hibám, és kifogásokat hozunk fel arra, hogy
azt a dolgot valaki másra hárítsuk, és mást okoljunk.
És
másokat lejáratunk a szánkkal azért, hogy magunkat jobbnak tüntessük fel.
Mindenféle kifogásokat hozunk erre.
Ebből
a fajta mentalitásból és gondolatsorból ki kell törnünk, mert ez azt sugallja, hogy
magadra úgy tekintesz, mint egy áldozatra. Magunkat át kell programozni, és úgy kell
tekinteni magunkra, hogy mi vagyunk a győztesek.
Mert
vagy áldozatok vagyunk vagy győztesek egy helyzetben.
Mondjuk,
hogy én azért kerültem ilyen helyzetbe, mert te tehetsz róla, vagy azért kerültem
ide, mert a kormány ezt és ezt tette.
Látjátok,
lehet másokra kenni a dolgokat.
Tehát
előre végiggondolt, belénk rögződött téves gondolatminták ezek.
A
mi egyházunkba, pl. annyi nő szolgálót hívott el Isten szolgálatba, hogy le kellett
győzni ezt a fajta mentalitást, hogy én csak egy nő vagyok.
Személyes
példám, hogy én egy olyan helyen születtem újjá, ahol egy nő szolgáló dicsérte,
szolgálta Istent egy evangelizációs alkalommal és hatalmas erő volt jelen. Ha az
ember kikerül a világba és találkozik vallásos nézetekkel, sokan fennakadnak, hogy nő
az illető. De Isten felkeni őket.
Tehát
sokszor másokat okolunk dolgokkal, és másokat keresünk ehhez.
Vagy,
- azért vagyok ilyen mérges, mert te felmérgesítettél engem. Amíg magamban éltem
soha nem voltam ilyen mérges.
-
Azért,
mert addig csak magadban éltél, és magadat oly nagyon tudtad szeretni és senki mással
nem törődtél, mert önző voltál.
Engedjétek
meg nekem, hogy egy kicsit a magyar mentalitásba is belenyúljak. A kutyákkal való
bánásmód, nem az az élet, amit nekünk szánt Isten. Amikor az ember egymagában él a
kutyával és a kutyát jól megveri, de egymással nem így kell élnünk. Nem fog
addig az életünkben megváltozni semmi sem, amíg a gondolatmintáinkat meg nem fogjuk
változtatni.
Addig
csak másokat fogunk okolni és mindig hibákat keresünk és ez egy téves mentalitás.
Tehát
meg fogjuk törni ezt a gondolatmintát az életünk felett, és annak a segítségével
fogjuk ezt tenni, hogy amit vet az ember, azt le is aratja.
Ez
egy óriási terület. El kell ezt fogadnunk, hogy így van. Az életünk erről szól!
Minden, amit elvetünk, azt le is kell aratni. Ha a viszálykodás magjait vetjük el, -
Isten nem csúfoltatik meg, le is kell azt aratnod.
Hosszú
listán fogunk keresztül menni, de elmondom nektek azt, hogy az életem annak a
mellékterméke, hogy mit vetettem el az életem során.
És
ezek nem azok a dolgok, amelyeket te vetettél, mert azokat nem engedem meg, hogy
növekedjenek az életemben.
Most
az a divat, hogy valaki képeslapokat címez a pásztoraimnak és az egész képeslap
rólam szól. Rossz magokat vet az illető. Az ördög valóban nem szereti a helyi
gyülekezeteket, nem szereti a helyi pásztorokat. Meg fogja azonban látni, hogy hűségesen
állnak a pásztorok egy szervezett egységben.
Tehát
én figyelem a magokat, hogy mit vetek az életemben, mert csak olyanokat vetek, amit
szeretném, ha fel is növekedne, és ezeket fogom learatni és ezekért vállalom a felelősséget,
és ezért nincs senki más, akit okolhatnék, hogy mi történik az életemben, nincsenek
kifogások.
Tehát,
hogy milyen aratást aratok az érzelmi életemben, anyagi életemben, kapcsolataim
terén, szellemi értelemben, mind annak az eredménye, hogy miként vetettem ezeket a
magokat az életemben. És senki mást nem tudok okolni ezekért a feltételekért. A
csodálatos ebben az, hogy bármit képesek vagyunk megváltoztatni. Ehhez azonban
néhány gonosz gondolatot ki kell böjtöltetni. Ezért megyünk végig a listán, hogy
mire kell figyelnünk.
Nagyon
sok évet töltöttünk el azzal, hogy milyen fontosak a megvallásaink, ott vannak az
Imakönyveink, van, aki évek óta használja. Elimádkozzuk ezeket, reggelente megvalljuk
a megvallásunkat és azután egész nap aggodalmaskodunk, és Isten szemében gonosz
gondolatokat gondolunk.
Ezt
nem szabad tennünk, azokon kell gondolkodnunk, amiért reggel imádkoztunk, és a többi
gondolatot ki kell böjtöltetni, és közben dicsérni kell Istenünket. Szellemi
óriásokká leszünk így.
Egy
másik téves berögződöttségünk, hogy magunkat sajnáljuk, - oly szegény én. Senki
nem foglalkozik, nem törődik velem, senki nem szeret engem, senki sem gondol rám. Ha
eljön az ünnepek ideje, én vagyok az utolsó, akire a család gondol. Én vagyok az
utolsó, akit a család meglátogat. - Learatjuk, amit elvetünk!
Senki
nem törődik velem, - lehetséges, hogy te nem törődtől senkivel az életed során.
Senki
nem szeret téged, lehet, hogy néhány szeretet magot el kellene vetned. Ahhoz, hogy az
ember arasson egy kis szeretetet, ahhoz először vetnie kellene egy kis szeretetet, mert
amit vetünk, azt le is fogjuk aratni.
Egy
napon el fogom nektek magyarázni, hogy mindennek van az életünkben egy magja, az egész
életünk erről szól, - mindig vetünk egy magot.
Ettől
az ó szegény én mentalitástól meg kell szabadulni! Senki nem szeret engem, senki nem
törődik velem.
Először
is ez egy hazugság és az ördögtől van, mert Isten maga szeret téged, és törődik
veled, tudjuk, mert ezt mondja a Biblia.
Azt
mondja a Biblia, hogy Isten annyira törődik velünk, hogy még a testünkön a
hajszálakat, szőrszálakat is számon tartja. És jobban törődik velünk, mint a kis
verebecskékkel és még arról is gondja van, hogy mikor esik le egy kis verebecske a
fáról. Máté 6-ban olvasod. - Nem sokkal többet értek-e ti, mint egy kis verebecske?
És
tekintsetek a liliomokra, hogy Isten miként öltözteti őket, nem sokkal különbül
titeket, ti kicsinyhitűek.
Nem
sokkal inkább rátok van gondja a Mennyei Atyának, mint a mezei liliomra?
Tehát
ezeket a berögzöttségeket is meg kell törni, amikor azt mondjuk, hogy – senki nem
szeret engem. Ha ezeken túl sokat gondolkodunk, akkor depresszióssá válunk.
Amikor
azt mondjuk, hogy senki nem szeret engem. Ilyenkor emlékeztesd az ördögöt, ha ezt a
gondolatot hozza, hogy – de igenis Isten szeret engem, sőt a gondomat is viseli.
Azért
kell megszabadulnunk ettől a téves gondolatmintától, mert így önsajnálatba
kerülünk. Ez befolyásolni fogja a döntéseinket, az pedig meghatározza a
cselekedeteinket, az pedig a szokásainkat határozza meg, ez fogja kialakítani a
jellemvonásunkat, és a jellemvonásunk sora pedig meghatározza, hogy milyen lesz az
életünk sora.
Tehát
többet ne mondjad, hogy – ó szegény én, hanem mondjad azt, hogy
-
én
áldott vagyok és milyen jó volt eddig az életed sora.
Milyen
hálásak vagyunk azért Istennek, amit eddig értünk tett. Valóban megáldott minket
minden áldásával. Azt a kegyeltséget és kiváltságot, amit Isten nekünk adott, azt
emlegesd.
És
ezt hinni kell, és ki kell mondani, - mondani kell!
Ádám
és Éva is elkövették azt a hibát, hogy a szemüket levették arról a több ezer
fáról, amiről ehettek és arra az egyre tekintettek, amiről nem volt szabad enniük.
Arra az egy fára szegezték a tekintetüket, amiről tilos volt enniük.
Van
róla fogalmad, hogy milyen óriási volt az a kert? A tudósok becslése szerint 15 ezer
km x 15 ezer km volt, sok-sok fa rajta.
Isten
tehát megáldotta őket, mégsem tudták levenni a szemüket arról az egy fáról, amiről
nem ehettek. Ugye ilyenek vagyunk néha. Megfeledkezünk mindarról a jóról, arról a
sok ezer fáról, amiről ehetnénk, és arra az egyre tekintünk, amit tilos érinteni.
És az az egy, amiről tilos gondolkodnunk, az a botránykő az életünkben, mert
hálátlanok vagyunk azért, ami mind meg van nekünk.
Nyugodtan
ehettek bármely fáról, csak arról az egyről nem. Arról az egyről nem kell
gondolkodnunk, - jaj szegény én mentalitás gyötör minket.
Egy
másik: - meg kell szerezni az enyémet, ami enyém. Tudod mit értek ez alatt? - Hogy ami
nekem jár!
Valaki
éppen megvette az új autóját, és a másik elkezd gondolkodni, hogy – nekem is kell
egy új autó. Ez mind félelmen alapuló dolog, attól tartasz, hogy neked majd nem lesz
olyan, hogy te nem tudod megszerezni, hogy a másiknak meg van az, és neked is meg kell,
hogy legyen.
Elmondom
neked, hogy hogyan lesz meg. - Adjatok és néktek is adatik, megnyomottat, megrázottat,
túlcsordultat adnak az emberek.
I.
Sámuel 9 fejezetében Isten egy titkot árul el nekünk. Azt, hogy minden embernek
megadta a részét. Félre van téve számodra a te részed Istennél.
Mondja
mindenki: - Isten félretette nekem az én részemet. Ámen!
Nem
kell magamat összehasonlítani senki mással, akinek több van, mint nekem, bármiből.
Mert mindig lesz olyan, akinek kicsivel több van, mint neked.
Mert
ha hagyod magad, hogy így gondolkodj, hogy a másiknak több van, akkor az irányítja az
életedet. És ez fogja irányítani a viselkedésformáidat is. Mindennek az a gyökere,
hogy a gondolatainkban összehasonlítjuk magunkat a másikkal. Ez egyben egy önző
magatartásforma is.
Ezzel
azt is kiabálja az elménk, hogy – Isten nekem nem adta oda. A Biblia pedig úgy
tanít, hogy Isten betölti minden szükségünket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen
a Krisztus Jézusban.
Az
elménkben azzal is társul ez a gondolat, hogy nekem nincs meg az, ami a másiknak, de ha
nekem is meglenne, akkor én sem itt tartanék, és nem ez történne velem. Neked nem
szabad, hogy az kelljen, ami a másiknak van. Mert nem tudod, hogy az Ő élete milyen a
színfalak mögött. Zárt ajtók mögött, - Jaj csak nekem lenne olyan férjem, mint
neki.
Nem
tudod, hogy milyen az ő férje. Nem tudod, hogy a zárt ajtók mögött milyen az ő férje.
Tehát
nem tudjuk, hogy az emberek milyenek a zárt ajtók mögött.
Még
hálás is lehetsz, hogy nem hozzá mentél.
Tehát
azt gondolni, hogy a másiknak van valami olyan, ami neked nincs, - Isten odaadja neked
azt, amire szükséged van, ha megbízol benne.
Istennél
mindez előre el van tervezve.
Egy
utolsó, nem a vége a sornak, hosszú listám van, de mára, hogy egy kicsit pozitívra
is vegyük a sort, mondják - én soha nem merném ezt kérni. Isten ezt soha nem tenném
meg nekem, Isten ezt soha nem adná oda nekem.
Ez
egy olyan berögzült gondolatsor, amely korlátozza Isten erejét az életünkben. Amikor
azon kezdünk gondolkodni, hogy – ez nekem nem lehet, Isten soha nem tenné ezt meg
nekem.
De
Isten meg tudja tenni, és Isten meg is teszi. Ez a kisebbségi komplexusainkból támad
általában.
Efézus
3/20
A
fölött, - mondja egy másik fordítás.
El
kell kezdenünk kérni Őt, és el kell kezdeni gondolkodni előre azokról a dolgokról.
És Isten, amit kérünk, azon felül fog cselekedni.
Ezeket
a gondolatmintáinkat, Isten Igéjéből kell kivenni, és Isten Igéjével kell
bekeretezni. És ide megyünk ebbe az irányba. Erről beszélünk, amikor azt mondjuk,
hogy tanuld meg ki vagy te Krisztusban, mi a te örökséged Krisztusban.
Egy
gyönyörű igevershez megyünk most, ez, ami bennem, mint egy lenyomat uralkodik. Nincs
olyan ördög, vagy ördög küldötte, vagy vallásos, aki lebeszélhetne róla. Mert
tudom, hogy Istennek gyermeke vagyok és így az Úr Jézus Krisztusnak örököstársa
lettem, - ezen gondolkodj te is. És nem egy értéktelen sajtkukac vagy, hanem Istentől
újonnan született Isten gyermeke vagy.
Róma
8/14-17
Dicsérjük
érte az Urat. Újjászületett, Isten gyermeke vagyok. Nem úgy vagyok, mint a
hitetlenségben lévő emberek, akik próbálják ezt megtámadni minden erővel, belőlem
nem tudják ezt kiszaggatni, ez az igazság bennem él. Mindegy milyen
látszatkörülményeket hoz az ellenség. Bármit hozhat ellenem. Mindegy, hogy milyen
elnyomás, milyen démonikus elnyomás irányulna az én üdvösségem ellen, akkor is
újjászületett vagyok, akkor is új teremtmény vagyok Krisztusban, akkor is Krisztushoz
tartozom, akkor is Krisztus örököstársa vagyok, és Istennek fia vagyok. És nincs
olyan boszorkány, vagy vallásos démon, aki ezt ellophatná tőlem.
Tudom,
hogy miként születtem újjá és segíti a gondolatmintáinkat, ha van egy
megértésünk mögötte. A Róma 10/9-10 versei például.
/9-10/
/13/
Ez
egy szellemi igazság. Amikor újonnan születünk, akkor Isten örök élete azonnal
impartálásra kerül a szellemünkbe. Láttunk milliókat így újonnan születni, a
vallásosság nem így tanítja, ők a bűnök megvallását tanítják, de az nem hoz
semmi jót, és a vízkeresztség sem vezet üdvösségre, csak elázott, vizes ördög
leszel. Ezt teszi velünk a vallásosság. Amikor újjá születtem, akkor a bűneim eltörlését
kaptam, mert a baj, ami velem kapcsolatban volt, mindaz a természetemből fakadt, egy
ördög voltam, a világ természete volt bennem, nem volt meg az örök élet a
szellememben. És mindaz, amit tettem, az mind rossz volt. Nem volt saját eszközöm
arra, hogy magamat megtisztítsam, nem lett volna elég számítógép a világon, hogy a
bűneimet számon tartsa.
Téves
törekvés, mert lehetetlen az összes bűnödet megvallani. De ezt is megtettem, leírtam
a bűneimet, de attól még egy ördög maradtam.
Mi
történik tehát, - amikor az ember újjászületik, nem csak arról van szó, hogy
újonnan születünk, hanem egy m e g i g a z í t á s t kapunk
Istentől.
Róma
4/24 második felét és a 25 verseit olvassuk.
Tehát
én megigazíttattam, én nem megváltattam, mert én nem zsidó voltam eredetileg. A
zsidóknak volt szövetségük Istennel, ők a megváltottak, mi remény nélkül voltunk
a világban. A zsidóké volt minden szövetség, nekünk pedig üdvösség adatott a
Jézus Krisztuson keresztül. Tehát én megigazíttattam a Jézus Krisztusban, az örök
élet impartálódott a szellemembe abban a pillanatban.
A
bűneink eltörlése nem azt jelenti, mint a bűneink bocsánata. Mert a bűneim eltörlődtek
a Vér által, és új teremtés lettem, a régiek elmúltak, és minden újjá lett.
Új
ember jött elő, Isten embere jött elő, Isten küldöttje lett! Az emberek pedig nem
hiszik mégsem ezt, és a múltjukban áskálódnak, de az a múlt meghalt, eltörlődött,
szellemben új teremtés lettél, Isten fiává lettél. Szellemi csecsemő lettél az
Úrban.
Tudjátok,
hogy mikor győztem le az ördögöt? Akkor, amikor újjászülettem, mert nagyobb Ő, aki
bennetek van, - legyőztétek azokat! Kiket? - Akik a világban vannak, azokat az
ördögöket, mert nagyobb Ő, aki bennetek van!
Én
abban a pillanatban legyőztem az ördögöt, a lábam alatt van, nem kell harcolnom az
ördöggel, a démonokkal, a lábam alatt vannak, bármerre megyek, rajtuk sétálok.
Semmi
nem fogja megváltoztatni az én mentalitásomat. Nem olvasok könyveket halott emberekről
és démonokról. Mindegy hogy néznek ki, ott vannak a lábam alatt. Nem engedem őket a
házamba, az autómba, nem adok nekik helyet az életemben.
Amikor
megyek alkalmakat tartani, pl. a jövő héten a romániai hat városba, egyikben sem lesz
egy démon sem, mert mielőtt én beérek, ők már elhagyták a várost, mert tudják,
hogy érkezem és tudják, hogy te érkezel. Tudják!
Kenneth
Hagin mondja az egyik könyvben, hogy volt egy démon-megszállott ember és elkezdett
torokhangból beszélni, hogy – tudom, hogy te ki vagy, tudták, hogy ő érkezik. A
szellemi birodalom tudja! De te vajon tudod-e? Mert akarják tudni, hogy te tényleg
tudod-e, tényleg hiszed-e azt, hogyan gondolkodsz arról?
Szomorú,
de keresztények elmebeli szegénységben vannak.
Egy
olyan győzedelmes Urunk van, aki megigazított minket, Isten fiaivá tett minket,
királyokká, papokká tett minket. Királyi papság lettünk. Ez is benne van a
Bibliában.
Választott
nemzetség vagyunk, vagyis valami különleges emberek vagyunk, amikor az elragadtatás
megtörténik, többé a földön nem létezik ilyen teremtmény. És Isten megosztja
velünk az Ő örökségét. Amikor betelik az Ő öröksége, amikor készen van az Ő
teste, akkor elragad minket innen.
I.
Péter 2/ 9
Vagyis
ebben a világosságban járok, és az vezeti az utamat. Mindegy hová megyek, mert
szellemben felnövekedtem. Egy napon a kocsmába én is együtt ittam velük, miután
újjászülettem, távol maradtam azoktól a helyektől.
Mert
a teremtett világ Isten fiait várja.
Róma
8/14-15
A
mi szellemünk újonnan született, Isten szelleme van bennünk, utána befogadjuk Isten
Szellemét, ez egy második megtapasztalás, mert amikor újjászülettünk akkor a
szellem 9 gyümölcse kerül a szellemünkbe, Galata 5/22-ben olvassuk ezeket, ezek Isten
jellemvonásai.
Amikor
pedig az újonnan született szellemünkbe befogadjuk a Szent Szellemet, akkor a Szent
Szellem 9 ajándéka képes elkezdeni a szellemünkbe működni, ahogy azt az I. Korinthus
12 fejezetében olvashatjuk.
/16/
Isten
Szelleme bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk,
Istentől született gyermekek vagyunk. Mindannyian tehát Istennek a gyermekei vagyunk.
A gyermekek között vannak csecsemőkorúak, és vannak, akik felnőtt korba növekedtek.
/17/
Ha
pedig gyermekek örökösök is, örökösei Istennek, örököstársai Krisztusnak.
/19/
Felnövekedett,
felnőtt korban lévő fiaknak a megjelenését. Ezek azok, akik a világ elemeinek
nincsenek kitéve, mert tudják, hogy kik ők Krisztusban és meg tudnak állni abban a
hatalomban.
Azt
jelenti, hogy felnövekedettek lettek.
/37/
Egy
kicsit kitértünk ezekre, amit akartam azt megint nem mondtam el, mert annyira izgatottá
válik a szívem, de nektek is így kellene, ezzel a szellemi izgalommal az ördögöt
eltaposni.
Hiába
keresem, nem is találom, elmegy a városból, amikor odamegyek. Régebben a rendőrségnél
próbált elrejtőzni, de most már az is megtisztult teljesen. A börtönöket, a
kórházakat is meg lehet tisztítani.
Pénteken
egy temetésen voltunk, és az ördögnek onnan is el kellett menni. Egy nagyobb
méretű démon volt, nem tudom mi fajta, lehet, hogy depressziónak a szelleme, - ez volt
az első, amit meg tudott tenni, hogy nagy ilyedtében elment onnan. Lehet, hogy nem
tudta, hogy érkezem. Dicsérjük az Urat, és tanuljuk az Igét. Meg kell ragadni ezeket,
úgy ahogy én tettem. Mindegy, hogy mit mondanak rólam a vallásoskodók, mit mond
rólam az ördög.
Mindenki
álljon fel, megvallás következik:
Felnövekszem,
és növekszem, és társörökös vagyok, Istennek fia vagyok, és hatalmam van a
betegség felett, a gyengeség felett, a szegénység felett, mindezt az Úr nevében,
mert megfizetett értem, megvásárolta nekem! És én ebben járok.
És
dicsérjük az Urat örvendezve, és fogsz növekedni, hatalmas dolgokat fogsz elvégezni
az Úrnak. Fel fognak növekedni az apostolok, a próféták, a tanítók, hatalmas
munkákat tudtok elvégezni, állandóan tudtok munkákat végezni az Úrnak, ki tudtok
lépni. Óriási munka ez.
Ezért
próbál az ördög szakadásokat, hasadásokat, meghasonlásokat hozni, mindaz, ami
meghasonlik önmagával, az többé meg nem állhat. De mi nem vagyunk szakadásokban,
meghasonlásokban, mi megállunk és elvégezzük azt, amire az Úr elhívást adott
nekünk és elvégezzük a futásunkat, dicsérve az Urat!