2008.04.21.   

AZ ÚR ELHÍVÁSA 

Jegyzet Csideiné Katalin tanításából
2008. február 17.

Az Úr elhívásáról szeretnék ma tanítani, mert valamennyiünknek dolga van az Úr Jézus szolgálatában, és kérem a Szent Szellemet, hogy adja meg a bizonyosságot mindenki szívében, hogy mi az, amit tennie kell és a szándék mellett az erőt is adja meg.

János 15/8

Az Úr Jézus azt kéri, hogy legyetek nekem a tanítványaim, de ne csak tanítványaim legyetek, hanem gyümölcsöt is teremjetek. Ez pedig azt jelenti, hogy Isten országába másokat is tudjunk behozni.

János 15/16

Itt ismétli az Úr Jézus, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek.

 Sok évvel ezelőtt, amikor megismertem ezt az Igét, előtte én azt hittem, hogy én döntöttem úgy, hogy itt maradok ebben a gyülekezetben.

Kiderült, hogy nem így volt, nem én választottam, hanem az Úr választott engem, és téged is, valamennyiünket, akik itt vagyunk!

Az Úr Jézus választott ki benneteket magának, követőinek, tanítványainak, hogy legyetek az Ő tanítványai és gyümölcsöt teremjetek.

Nagyon sokan vannak, akik jöttek és mentek, és sokan vannak ebben az egyházban, akiknek megnyílik a szemük és a szívük és itt maradnak. Mert az Úr kiválasztotta őket, tehát Isten választottai vagytok, Ő választott ki benneteket arra, hogy tanítványai legyetek és gyümölcsöt teremjetek.

És egy ígéretet is tesz: - akármit kértek az én nevemben az Atyától, megadja néktek. Nem hagylak egyedül, segítség nélkül benneteket.

Arra kaptunk tehát elhívást, hogy sok gyümölcsöt teremjünk, hogy még több embert tudjunk behozni Isten országába, még több ember ismerje meg az igazságot.

Ha végignézzük az időbeosztásunkat, akkor azt mondjuk, hogy – nincs rá időm, és elvárom Istentől, hogy megértse ezt.

Ha végignézed az elmúlt életedet, hogy mivel töltötted azt, vedd úgy, hogy az elmúlt.

Minden napodban volt felesleges, szükséges, rossz, jó, öröm és talán szégyellni való is.

Gondolj bele, ha azt mondanák, hogy ma van az utolsó napod, vajon mit tennél. Biztos nem felesleges dolgokat, - térdre esnél, mert rájönnél, hogy valami elmaradt, amivel nem töltöttél elég időt, és csak felfelé tudnál nézni.

Vedd úgy, hogy ma kezdődik az életed!

Sokszor elhangzott az utóbbi időben, hogy közel az idők vége.

Isten figyelmeztet bennünket, látják ezeket a jelzéseket a próféták, az evangélisták a világban. Isten figyelmeztetése ez, hogy vigyázz! Közeledik!

Azt mondja Isten Igéje, hogy nem tudhatjuk a napot és az órát, és nem vesszük komolyan, hogy akár holnap vagy ma véget érhet, és akkor jön, hogy megtettem-e amire elhívott az Úr, TEREMTEM-E elég gyümölcsöt, SZOLGÁLTAM-E, úgy ahogy kellett, SZÓLTAM-E annak, akinek szólhattam?

BIZONYSÁGOT tettem-e annak, akinek tehettem volna? Mert széles a pokol szája és sokan menetelnek arra felé!

Az életünkben azokat az ágakat, amelyek nem teremnek jó gyümölcsöt, le kell vágni, lehet az kötelesség, magunkra vállalt feladat, akár buzgalom, mert a lényeget elfelejtjük, eltévesszük.

Nézzük át, mivel töltjük az életünket, és marad szabadidőnk arra, hogy azt tegyük, amire az Úr elhívott minket.

Máté 4/19

Valamennyiünk elhívása ez. Ha Jézus tanítványának hívod magad, akkor neked is emberek halászaivá kell válnod. Erre hívta el tanítványait az Úr Jézus.

Nem azt mondta, hogy magunkat tisztogassuk, hogy fényesebbé váljunk, azt mondta, hogy – emberek halászaivá teszlek benneteket.

Gyere és kövess engem! Ezt mondta az Úr Jézus nekünk.

Sokan azért jönnek, hogy meggyógyuljanak, hogy szép tanításokat halljanak, de a gyülekezet nem kórház és nem iskola.

A gyülekezet egy hadsereg az Úr Jézus hadserege, ha valaki azért jön, hogy meggyógyuljon, akkor megkapta. Ha azért jön, hogy tanuljon, megkapta, de katonának kell lennünk, fegyverzetet is adott nekünk az Úr Jézus. A Szent Szellem fegyverzetét felvesszük magunkra, az Efézusi levélben elolvashatod.

A hadsereg feladata, hogy előre menjen és győzzön. Ez a feladatunk, mert ennek a hadseregnek a tagja vagy, akár tetszik, akár nem, Krisztusban vagy és az Ő tanítványa vagy és ez az elhívásod, hogy előre menj és másokat is elhívj, másoknak is elmondd az igazságot.

Elmondd, hogy Krisztus Jézusban szabadulás van, gyógyulás van, örök élet van.

Máté 28/18-20

Itt már a feltámadt Úr Jézus szól, mielőtt felmegy az Atyához.

-         Menjetek és tegyetek tanítványokká minden népeket!

Sokan mondják, hogy nem tudják, hogy kell ezt csinálni.

Magyarországon rossz tapasztalat van a térítőkkel kapcsolatban.

Ne tartson vissza ez a rossz tapasztalat, hogy tanúbizonyság lehess az Úr Jézus számára.

Sanders pásztor elmondta a pásztoroknak, hogy nem kell prédikálnod, ha valakit az utadba hoz az Úr bárhol, aki szükségben van, akivel beszélgetni tudsz.

Kérdezd meg: - hiszel-e Jézusban?

És a válasz az, hogy – igen?

Örülünk neki.

És megkérdezed, hogy hiszed-e hogy feltámadt a halálból?

A válasz az, hogy igen!

És nem is kellett, hogy prédikálj neki, már megvallotta az Úr Jézust.

Csak annyit kell még kérdezned, hogy – és behívtad már Őt a szívedbe? Megkérted már, hogy legyen az életed Ura és Megváltója?

Ezt még nem tették meg nagyon sokan, mert a hagyományos gyülekezetekben nem tanítják, hogy meg kell kérni Jézust, hogy legyen az életed Ura.

Akkor fogod ezt a kis Jézus képet, aminek a hátoldalán ott van az Ima az üdvösségért. Akkor mondd azt, hogy megajándékozlak ezzel, mondd el, hívd a szívedbe Jézust, és ha hazamész a családtagjaiddal is mondd el, vagy ha bajba vagy tartsd magadnál és ne felejtsd el, hogy az Úr Jézusban meg lehet bízni.

Mi nem képeket imádunk, mi az élő Úr Jézus Krisztusban hiszünk, és a kép hátulján ott van a megvallás, amit elmondanak, behívják Jézust a szívükbe.

És te megtetted a magadét, evangelizáltál, gyümölcsöt teremtél, egy ember elfogadta Jézust.

Mikor kell prédikálni?

Ha azt mondja, hogy – nem hiszek Jézusban.

Akkor tanúbizonyságot kell csak tenned, elmondhatod, hogy – engem meggyógyított, megerősített, erőt adott, amikor megfáradtam, mondd el, hogy a saját életedben mit tett az Úr Jézus. Legyél tanúbizonysága az Úr Jézusnak.

És add oda neki a képet, és mondd el neki, hogy gondolkodjál el ezen és ha bajba leszel, vedd elő, kérd meg Őt.

Nem az a feladatunk ma már, hogy behívjuk a gyülekezetbe, hogy gyere el az alkalmunkra, - azt hiszi, hogy el akarod téríteni más valláshoz. Nem akarunk már semmi ilyet.

Azt akarjuk, amit az Úr Jézus Krisztus! – Hogy senki el ne vesszen. Azt akarjuk, hogy mindenki üdvözüljön.

Mit kell tenned? El kell hagyni a házadat, a csónakodat, hogy üdvözüljenek az emberek.

Szétnézel, hogy kik azok körülötted, akik még nem fogadták el az Úr Jézus Krisztust.

Sorba veszed őket és magadhoz veszed a kártyákat és azt mondod, hogy legközelebb ha találkozom vele, nem fogom elmulasztani, hogy beszéljek vele.

Volt egy ismerősünk, akinek halogattuk az üdvösségre vezetését és meghalt, akkor elhatároztuk a férjemmel, hogy többet ilyen nem lesz. Ha meghalljuk, hogy valaki beteg, szükségben, bajban van, - megyünk! Fel van szerelve a táskánk mindennel.

A kórházi ágyon mindenki örül minden segítségnek. Örömmel fordulnak az Úrhoz. Használd ki a lehetőséget, ezt kell tennünk.

Ha meghoztad a döntést, hogy készen állok arra, hogy bármikor, bárkinek tanúbizonyság legyek, bármikor, bárkit az Úr Jézushoz vezetek, hogy senki el ne vesszen, akkor az Úr megnyitja neked az ajtót, embereket hoz az utadba, akik valamilyen szükségben vannak, akiknek újjá kell születni, és neked semmi más nem kell, csak egy kis bátorság, és aki ezt teszi, az Ige szerint: - akik sokakat üdvösségre vezetnek, fénylenek örökkön-örökké mint a csillagok.

Az Úr hálás érte, hogy a dolgát elvégzed.

Amikor majd hazamegyünk az Atyához, akkor úgy érezzük majd, hogy többet is tehettem volna. Több embernek is szólhattam volna, több tanúbizonyságot is tehettem volna, többet is prédikálhattam volna. Többet tehettem volna.

Ne akarjuk, hogy a szívünkön ez a rossz érzés legyen, ha az Úr Jézus elé állunk.

Ha mi odaállunk az Úr Jézus elé, és azt mondjuk, hogy – Uram én segítettem a betegeknek, én gondoskodtam másokról, adakoztam, imádkoztam.

Azt fogja mondani az Úr Jézus, hogy – ez mind szép és jó, de amiért küldtelek, azt megtetted-e? Hogy gyümölcsöt teremj nekem, hogy emberek halászává légy, - amiért küldtelek elvégezted-e?

Vágyunk arra mindannyian, hogy amikor ott állunk előtte, akkor azt mondja nekünk, hogy – Jól van hű szolgám!

Vágynunk kell arra, hogy az Úr Jézus Krisztusnak segítői legyünk. Vágynunk kell arra, hogy az Úr Jézus Krisztusnak segítsünk.

Nagyon sokan félnek attól, hogy bemenjenek az elveszettek közé, hogy bemenjenek a betegek, a haldoklók közé. Félnek fertőzéstől, démonikus hatásoktól.

Nézzük meg mit tett az Úr Jézus.

I.                     I. Timótheus 1/15-16

             Máté 9/10-13

Sokaknak irgalmasságot kell gyakorolni.

Az Úr Jézus elhívta Pétert, aki otthagyta a házát, a hajóját és nem mondta azt, hogy hazaviszem a családnak a vacsorát és egyebek.

Amikor a mindenki által megvetett vámszedőt, Mátét elhívta Jézus és azt mondta, hogy gyere és kövess engem, Máté sem mondta azt, hogy mi lesz a munkámmal, és poziciómmal. Felállt és követte Jézust.

Valamennyiünket így hív az Úr Jézus, hogy kövessük Őt és tanúbizonyság legyünk az emberek számára.

Lukács 4/18

Kikhez ment Jézus? A szegényekhez, a töredelmes szívűekhez, a betegekhez, a foglyokhoz, a lesújtottakhoz. Nem kell félnünk, mert az Úr irgalmasságot akar és nem áldozatot. Hogy irgalmasság legyen a szíveden az iránt az ember iránt, aki a pokol felé menetel, ha te nem teszed meg a tanúbizonyságodat.

Meg kell értenünk valamennyiünknek, hogy mennyire szeret minket az Atya, meg kell érteni, hogy mit tett értünk az Úr Jézus a kereszten.

Ha te nem érted, hogy milyen fontos, hogy az utolsó időkben elfogadják az emberek az Úr Jézus Krisztust, akkor először ezekben az Igékben kell elmélyedni, és ha ott van a szívedben a bizonyosság, akkor tudsz mások számára is tanúbizonyság lenni.

Az elmúlt héten kaptam egy megértést arról, hogy mennyire szeret minket a Mennyei Atya.

Mindannyian kívülről ismerjük a János 3/16 Igéjét.

Úgy szeretett az Atya, hogy az egyszülött Fiát adta. Sokszor elmondtuk, sokszor végigmentünk a tanítások során, hogy mit szenvedett az Úr Jézus a kereszt előtt azon az úton, és a kereszten.

Kenneth H. könyvében olvastam arról, hogy egy házaspár elvesztette az egyetlen gyermekét.

Nagy fájdalom ez. Telnek az évek, a házaspár teljesen megkeseredik.

Évek múlva elmegy a pásztor hozzájuk, és azt mondja, hogy ébredjetek most már fel.

-         Te nem tudod mit jelent elveszteni a gyermeket, mondták.

És a pásztor nagyon bölcsen azt válaszolta, hogy – de Isten tudja, mi az elveszíteni egy fiút.

És ennek kapcsán végig gondolom az Atya fájdalmát, és megbocsát nekem az Úr a példámért.

Volt egy kedves kutyánk, 14 évig velünk lakott a lakásunkban, és elkövetkezett az az idő, amikor szenvedés volt neki minden nap, és nekünk látni az ő szenvedését. Amikor meg kell hozni egy döntést, hogy meghaljon valaki, az százszor nagyobb fájdalom, mintha ez rajtunk kívül álló okból történik.

Tehát ha a szülőnek meghalt a gyermeke, ez egy hatalmas vesztés és szomorúság, de képzeljétek el a Mennyei Atyát, akinek meg kellett hoznia a döntést, hogy a Fia meghaljon.

Háromszor döntöttük el, hogy a kutyát elaltatjuk. Mind a háromszor nem aludtunk éjjel, ahányszor ránk nézett, úgy éreztük a szívünk megszakad, úgy éreztük még a gondolatainkat is tudja, és életünk egyik legnehezebb napja volt, amikor ez bekövetkezett.

Egy állatról volt szó, akit szerettünk. A Mennyei Atya eleve elrendelte, hogy az Ő egyszülött Fiát kereszthalálra adja. Elrendelte a kínok – kínját a saját gyermekének. Ő volt az okozója, és amikor az Úr Jézus a Gecsemáné kertben annyira félt, hogy vért verejtékezett és könyörgött, hogy Atyám, ha lehet, múljék el tőlem e pohár, de ne az én akaratom legyen meg, hanem a Tiéd.

Gondoljátok el, hogy nem vehette el Tőle a poharat teérted és énértem. És amikor ment a keresztúton cipelte a keresztet, leköpdösték, keresztre feszítették, a két sebnél fogva függesztik fel a keresztre, ezt az Atya végignézte. Hat órát függött a kereszten, míg elvérzett, micsoda fájdalom volt. Háromkor függesztették a keresztre, hat órakor már sötét volt, az Atya már nem bírta látni.

És mit mondott Jézus? – Én Istenem, Én Istenem miért hagytál el engem? És az Atya nem válaszolt.

Miért? Teéretted, és énérettem!  Az Úr Jézus Vére nagyon drága!

Az Atya olyan drága árat fizetett értünk, úgy szerette a világot, hogy az egyszülött Fiát adta, érted és értem.

Nincs más dolgunk, csak hogy elmondjuk, hogy – teérted is kiontatott a szent Vér! Nagyon nagy szenvedés volt Jézusnak is és az Atyának is.

Mindenki szenvedett, a tanítványok is, de maga az Úr Jézus szenvedte el, és utána pokolra ment értünk, és mi szégyelljük elmondani, hogy Jézusban megváltás van? Jézusban gyógyulás van, szabadulás van?

És mi szégyelljük magunkat, nehogy szektásnak vagy térítőnek mondjanak bennünket?

Gondolj Jézus sebeire, gondolj a keresztjére, gondolj a Vérére, ez olyan drága ár, amit a világ és mi sem tudunk értékelni. Isten Vére volt, az Ő Fiának Vére volt. Mindenkiért kiontatott!

Mi, akik itt vagyunk, és kimegyünk az utcára és találkozunk rákbetegségben szenvedő emberekkel, és nem mondjuk el nekik a gyógyulást Jézusban? Hagyjuk, hogy meghaljanak. ?

Ezt tesszük! Nem mondjuk el a betegeknek, hogy az Úr Jézus Krisztus megváltotta őket, Jézus Vére gyógyszer, mindenkinek jár a világon, aki hiszen Őbenne. És a hit pedig hallásból van.

Hogyan fogják meghallani? Ha te elmész és bizonyságot teszel róla. Azt mondja az Ige, hogy prédikáló nélkül nincs Igehirdetés. Engedelmes prédikátor nélkül nincs Igehirdetés, nem jön elő.

Azt várja csak az Úr, hogy mondd el azt a drága kincset, ami neked már a birtokodban van, mondd el, oszd meg a szeretteiddel, oszd meg a rokonaiddal, munkatársaiddal, aki bajba van, oszd meg az örömhírt. Mondd el, hogy mit tett értük Jézus. Mondd el, hogy van megoldás a bűnre, mert Ő elhordozta a bűneinket, és a betegségeinket viselte.

Van megoldás a bűnre, van megoldás a betegségre, és van megoldás a halálra, - az örök élet, ami a Krisztus Jézusban van.

Ez a feladatunk és az elhívásunk.

János 4/35

Az emberek aratásáról van szó.

Máté 9/37

Küldjetek munkásokat az aratásba, mert sok az aratnivaló. Megérett a gabona, le kell aratni, el kell mondani, el kell vezetni őket az Úr Jézus Krisztushoz.

Lukács 10/1-2

Az Úr Jézus Krisztus elküldi a 70 tanítványát

17-20

A Mennyei Atya nem hálátlan. Az Úr Jézus Krisztus a gyülekezet Feje, fent ül a mennyei trónon, az Atya jobbján, és vele együtt mi is felmagasztaltattunk és ott vagyunk vele.
De mi vagyunk Krisztus teste, kéz nélkül nem tud az ember tenni semmit. Mi vagyunk az Úr Jézus keze, lába, szája. Nélkülünk nem tudja megtenni. Ha meg tudná tenni, akkor nem nekünk adta volna feladatul.

De meg tudja tenni, mert valamennyiünknek elhívása van, hogy a nemzetekhez, a népekhez menjünk és hirdessük az Evangéliumot.

Ha mindannyian minden napon csak egyetlen egy ember felé szolgálunk, vagy teszünk tanúbizonyságot, és azok hazaviszik az imát és a családban is elmondják még hárman, nagyon sokat tudunk tenni. Így hatalmas tömegek fogják megismerni és elfogadni az Úr Jézus áldozatát, hatalmas tömegek fognak itt az utolsó időben megtérni az Úr Jézus Krisztushoz.

És ez a dolga az Úr Jézus Krisztus hadseregének. Ez a dolga az Úr Jézus tanítványainak, hogy gyümölcsöt teremjünk, mától kezdve ez a dolgunk és nem marad el a jutalmunk, mert Isten Igéjén megállva hirdeted az Úr Jézus Krisztust.

Az Ige az, ami letöri az igát, mert Isten Igéje elvégzi a munkát, és Isten Igéje nem tér vissza üresen, áldott lesz ott, ahová küldted, az emberek újjászületnek, a betegek meggyógyulnak, a szükségek betöltetnek és angyalok ezrei örülnek ott fent, hogy megint egy élet, akiért nem hiába ontatott ki az Úr Jézus Vére!

Ha a világmindenséget nézzük, mennyien nem ismerik az Úr Jézus Krisztus megváltását, nem tudják, hogy az Ő Vére értük is kiontatott.

Félelem van az emberekben a különböző egyházak iránt, a térítések iránt, attól félnek, hogy elveszel valamit és kényszerítjük őket valamire.

De mi adunk egy képet és mögötte egy imádságot, ami elviszi őket az örök életre. Tegyétek meg.

Adjátok oda a képet és mondjátok meg az embereknek, hogy Jézus szeret téged, ha szükségben vagy mondd el hangosan ezt az imát, nincs rajta az egyházunk neve. Nem az egyházunknak akarunk reklámot csinálni, az Úr Jézus Krisztust hirdetjük, az Ő Igéjét hirdetjük, hogy senki el ne vesszen.

Ésaiás 6/8

Isten mindenkit kérdez: - kit küldjek el? Rövid az idő. Válaszolj a szívedből: - Itt vagyok Uram! Küldj el engem. Használj engem. Hívjátok a Szent Szellemet, segítsen, nyissa meg az ajtókat, a szeretteitek szívét, az ismerőseid szívét. Imádkozz, mielőtt kimész és az Úr használni fog téged, és áldás leszel valaki számára, és ugyanakkor áldottja leszel az Úrnak, betölti a te szükségeidet, semmi nem árthat neked, felveszed a szellemi fegyverzetet, és azon az úton mész, amit az Úr elrendelt neked, és kérd, hogy tegyen útjelzőket neked, hogy világosság legyen az utadon.

Hiszem, hogy ennek az üzenetnek valamennyiünk számára fontossága van, hogy a szívetekben ott van az elszánás, hiszen az Úr választott titeket, hogy menjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon, és Ő veletek lesz minden nap az idők végezetéig.

Dicsőség ezért az Úrnak!

BÉKEVÁR FŐOLDAL