2006. 01. 01.

Kenneth E. Hagin

Hitünk tápláléka napi adagokban

 TÉL 

Isten Igéje táplálék az éhes szellem számára, ami megerősíti a hívőt bővelkedő életével! Ezért tanít minket a Példabeszédek 4,21 arra, hogy őrizzük Isten Igéjét a szívünk mélyén, és hogy az első helyet Neki adjuk mindennapi életünkben.
A Hitünk tápláléka segítségedre lesz abban, hogy megelégítsd az Isten életet adó kenyere iránti éhségedet. Kenneth E. Hagin gyönyörűséges válogatása ihletet adó apró tanításokból áll, amelyek megerősítenek napról napra, ahogy Isten Igéjét táplálékként magadhoz veszed.
Kezdd el táplálni a hitedet ezzel a gazdag gyűjteménnyel, ami a mai Egyház egyik legkiválóbb elöljárója tollából született – az év minden napjára! 

Előszó

F. F. Bosworth mondja: ,,A legtöbb keresztény háromszori meleg étellel táplálja a testét naponta, míg a szellemét heti egyszeri hideg élelemmel, és aztán csodálkoznak, hogy a hitük olyan gyenge.”
Naponta kellene táplálni a hitünket! Ez mindennél fontosabb az Úrral való együttjárásunkban. Azért írtam ezeket a könnyen emészthető hit adagokat, hogy segítsenek a hited naponkénti gyarapításában.
Tanulmányozd, és hangosan mondd ki a minden egyes oldal alján található megvallásokat. Ezek Isten Igéjén alapulnak. Amikor hallod magad megvallani Isten Igéjét, a szellemedben rögzülnek az Ő igazságai. Az Ő Igéje a szellemedbe lejutva hatékonnyá teszi az életedet. 

Január 1
Eldöntöttem: Növekedni fogok

Harcold meg a hitnek szép harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre Isten elhívott, és amiről szép hitvallást tettél sok bizonyság előtt.   — 1Timótheus 6,12.
Az egyedüli harc, amit egy keresztény hivatott megharcolni, a hit harca. Ha bármilyen más harcot folytatsz, akkor nem a megfelelő harcot vívod! Nem kell harcolnod az ördöggel — Jézus már legyőzte helyetted. Nem kell harcot folytatnod a bűnnel — Jézus a bűnre való orvosság. Így csak a hit harca marad (mivel a hitünknek vannak ellenségei, illetve akadályai).
A hit legnagyobb ellensége az, ha hiányos a megértésünk az Igéből. Valójában a hit minden akadálya e tudáshiány köré csoportosul, mert nem képes a hited meghaladni az aktuális igeismereted mértékét.
A hited automatikusan növekszik, ahogy növekedsz Isten Igéjének a megértésében. (Róm. 10,17) Ha a hited nem növekszik, az azért van, mert te sem növekszel Isten Igéjének a megértésében. Nem növekedhetsz, és nem fejlődhetsz szellemileg anélkül, hogy a hitben növekednél. A legjobb fogadalom, amit ma megtehetsz az előtted álló évvel kapcsolatban, hogy növekedni fogsz Isten Igéjének megismerésében. Teljes szívvel add át magad az Ige tanulmányozásának! Ebből egyenesen következik majd a hited növekedése. Így növekszel és fejlődsz szellemileg.

Január 2
A világosságot hit követi

A Te Igéd megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűt.             — Zsoltárok 119,130.
Tinédzserkoromra ágyhoz kötött beteg lettem. Az orvostudomány akkori állása szerint halálra ítélt. Egész addigi életemben hallottam prédikációkat az újjászületésről, ismertem Isten akaratát az üdvösséggel kapcsolatban. Így, amikor betegágyamon az Úrhoz jöttem, semmi kétség nem volt bennem afelől, hogy Ő meghallgat engem. E tekintetben megvolt a megfelelő megértésem. Ezért nem kételkedtem, nem is hitetlenkedtem az üdvösségemmel kapcsolatban. Elfogadtam az üdvösséget és tudtam, hogy üdvösséget nyertem.
De még mindig fekvőbeteg voltam! Persze, akkor még nem értettem, mit mond az Ige az isteni gyógyításról, az imáról és a hitről. Addig csak azt hallottam a prédikátoroktól a gyógyulással kapcsolatban: „Ezt csak hagyd az Úrra. Ő tudja ezt a legjobban.” Így igaz, de Isten az Igéjében már gondoskodott arról, hogy megkaphassuk a legjobbat!
A Biblia hosszas tanulmányozása után eljött az idő, amikor megértettem, hogy pontosan milyen lépéseket kell megtennem az imában, és megvilágosodott előttem, hogyan tudom felszabadítani a hitemet. Ha előbb rájöttem volna, már hónapokkal azelőtt kiszállhattam volna a betegágyból. Istennek nem volt előre meghatározott ideje a meggyógyításomra. Ez nem így van. Ő mindennap ugyanaz! A baj nem Istennel volt, nem is azzal, hogy meg akar-e engem gyógyítani. Velem volt a baj. Mihelyst rájöttem, hogy mit mond Isten Igéje a gyógyulásról, és ennek megfelelően cselekedtem is, meglett az eredménye! Ahogy jön a világosság, a hit már ott van. 

Január 3
Tudd, hogy újjá lettél

Azért ha valaki Krisztusban van; új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.              — 2Korinthus 5,17.
Ez a mai igerész az egyik legkedvesebb Igém. Már akkor megragadtam az értelmét, amikor tinédzserként ágyhoz voltam kötve. Amikor pedig gyógyultan keltem föl a betegágyamból, mindenkinek elmondtam, akivel csak találkoztam: „Én egy új teremtés vagyok.”
Elmélkedj ezen a versen ma, mert ha nem érted meg az újjászületés igazságát, akadályozni fogja a hitedet és visszatarthat azoknak az áldásoknak az átvételétől, amiket Isten szán neked.
Látjuk, az ember szellemi természete bukott természet — sátáni természet. Az ember ezt a természetet a sátántól kapta, amikor Ádám bűnbeesett, és senki sem képes arra, hogy megváltoztassa saját emberi természetét. De Isten képes rá!
Amikor újjászülettél, valami belekerült a bensődbe. Ez azonnal megtörtént! A régi sátáni természet kikerült belőled. És Isten saját természete került beléd! Isten, mint egy vadonatúj teremtményt teremtett meg — új teremtménnyé lettél. A belső ember, a valóságos éned, a szellemi ember, Krisztusban új emberré lett.
Ezért ne tekints magadra fizikai ill. természetes szemmel. Tekints magadra szellemi nézőpontból. Úgy lásd magadat, mint új teremtményt a Krisztusban, hiszen Isten is így lát téged.

Január 4
Mondd ki, hogy újjá lettél

Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most testben élek, az Isten fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és Önmagát adta értem.              — Galata 2,20.
Egy keddi napon gyógyultam meg. A rákövetkező szombaton bementem a városba és véletlenül összetalálkoztam az egyik barátommal. Azelőtt kebelbarátok voltunk. Az alatt a tizenhat hónap alatt, amíg fekvőbeteg voltam, egyetlen egy-szer látogatott meg. Ugyanaz a régi ember volt ő, mint azelőtt, én azonban addigra új teremtéssé lettem. Nevetgélve emlékeztetett engem azokra, amiket valamikor együtt követtünk el. Rámutatott az utcán az egyik boltra:
— Emlékszel, amikor éjjel… — és felidézte, ahogy én felfeszítettem a zárat, hogy a srácok bemehessenek cukorkát lopni. Olyan képet vágtam, mintha nem tudnám, miről beszél. (Jól emlékeztem én arra, ami történt, csak fel akartam használni ezt az alkalmat, hogy bizonyságot tegyek neki.)
— Most meg mi bajod? Úgy csinálsz, mintha nem is emlékeznél, pedig te voltál a bandavezér — mondta végül.
— Pajtás, az a srác, akivel te ott voltál aznap este, meghalt — válaszoltam én.
— De te nem haltál meg! Tudom, hogy majdnem meg-haltál, de nem vagy halott! Itt ülsz!
— Na igen, mondtam, de te csak azt a házat látod most, amiben élek — a testemet. Az a belső ember, aki megengedte a testnek, hogy feltörje a zárat, már nem él. Ez a belső ember most már egy új teremtés lett a Krisztus Jézusban. 

Január 5
Vadonatúj ember

Mint most született csecsemők, az Ige tiszta, hamisítatlan teje után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek.                         — 1Péter 2,2.
Amikor a bűnös Jézushoz jön, a bűnei eltöröltetnek — semmivé lesznek. Nemcsak a bűnei töröltetnek el, hanem mindaz, ami azelőtt volt szellemi értelemben, Isten szemében eltöröltetik.
A bűnei nem léteznek többé. Új emberré lesz Krisztus Jézusban. Isten nem veszi tekintetbe az életében azt, ami az újjászületése előtt történt!
A mai szövegben Péter olyan újjászületett keresztényekhez szól, akik új emberré lettek Krisztusban. A Biblia azt tanítja, hogy hasonlóság van a fizikai növekedés és a szellemi növekedés között. Senki sem születik teljesen kifejlett emberként, mindannyian csecsemőként születünk meg a teremtés világában, és azután felnövekedünk. Hasonlóképpen, senki sem születik újjá teljesen felnövekedett keresztényként. A keresztények szellemi csecsemőként születnek meg, azután felnövekednek. Nézz csak meg egy újszülött csecsemőt, ahogy ott fekszik anyja karjaiban. A csecsemő legjellemzőbb tulajdonsága az ártatlanság. A felnőttek így becézgetik: „Te csöppség, édes kicsi ártatlanság.” Senki sem gondol arra, hogy a babának múltja lenne! Érted már, hogy mit mond Isten itt Péteren keresztül? Azt mondja a Krisztusban újjászületetteknek: „Mint most született csecsemők…”, más szavakkal: Te új teremtéssé lettél, egy ma született csecsemő vagy! A múltad eltűnt! Én nem emlékszem semmi rosszra veled kapcsolatban! 

Január 6
Többé meg nem emlékezem

Ez az a szövetség, melyet kötök velük ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjükbe írom be azokat. Azután így szól: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.              — Zsidó 10,16. 17.
Amikor Isten rád tekint, nem vesz tudomást a múltadról — akkor neked miért kellene emlékezned rá? Ez akadályozhatja a hitedet.
Emberekkel beszélgetvén, sokszor hallottam ezt: Hagin testvér, mielőtt üdvözültem, én igencsak szörnyű életet éltem. Amint elmondták, nem hiszik, hogy az Úr értük is tenne valamit, például, hogy meggyógyítaná őket vagy válaszolna az imáikra, mivel olyan bűnös életet éltek azelőtt. Ezek az emberek egyáltalán nem értik az újjá-születést és azt, hogy új teremtéssé lettek.
Amikor a bűnös Krisztushoz jön, megkapja bűnei eltörlését — a bűnei megsemmisíttetnek. Miután pedig keresztény lett, az esetlegesen elkövetett bűneire bocsánatot nyerhet: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól.” (1Ján. 1,9)
Mit gondolsz, mennyi időbe telik Istennek, hogy megbocsásson? Tíz percbe? Tíz évbe? Nem, Isten azonnal megbocsát nekünk! És azonnal megtisztít minket, amikor erre az Igére alapozva megyünk Hozzá. 

Január 7
Belülről kifelé

Hanem alávetem a testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.              — 1Korinthus 9,27.
Keresztényként meg kell tanulnod — megengedni az új, belső emberednek, hogy uralkodjon a külső emberen. A külső ember nem lett újjá. A test nem született újjá. A test továbbra is azt akarja majd tenni, amit mindig is — azt, ami nem helyes.
Pál testével is így volt ez! Ennek a hatalmas apostolnak nem kellett volna a testét alávetettségben tartania, ha a teste nem akarta volna azt tenni, ami nem helyes. Ne lepődj meg hát azon, hogy a te tested is rosszat akar tenni.
E világban harcunk van a hústestünkkel. Az ördög a hústesten keresztül munkálkodik. Mivel próbatételeket és kísértéseket kell kiállnunk a hústestben, az ördög azt mondja a kereszténynek: „Ha üdvösséged lenne, nem akarnál ilyesmit tenni!” A sátán azt akarja bemesélni neked, hogy te akarsz rosszat tenni, pedig az igazság az, hogy te, a belső ember — az új ember — nem akarod a rosszat cselekedni.
El akarod hagyni valamely rossz szokásodat? Szeretnél legyőzni egy régi kísértést? Tedd azt, amit Pál. Ő azt mondta: „Én nem engedem, hogy a testem uralkodjon felettem.” Ki az az én? Az én a belső ember. Pál nem a testét, hanem saját magát, a belső embert nevezte én-nek. Pál azt mondta: „Én alávetettségben tartom a testemet, és szolgává teszem…” Kinek a szolgájává teszem? A belső embernek! 

Január 8
Közönséges ember? Nem!

Én sem szólhattam néktek atyámfiai, mint szellemieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. Mert még testiek vagytok; mert amikor irigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é?        — 1Korinthus 3,1. 3.
Sajnos, a legtöbb keresztény nem engedi, hogy belső embere uralkodjon a külső ember felett. Ehelyett a test uralkodik a belső ember felett, és ettől válnak az emberek testi kereszténnyé. Egy fordítás így adja vissza ezt az igerészt: „test   által irányított”, a ‘testi’ helyett. Valóban, azok a testi keresztények, akiket a testük irányít.
„Még testiek vagytok… és nem ember szerint jártok-é?” — mondja Pál a korinthosziaknak. Más szavakkal: úgy éltek, mint akik még nem születtek újjá. Tetszik nekem, ahogy az Amplified Bible fordítja a 3-as verset: „Mert ha még irigység és féltékenység, veszekedés és szakadások vannak köztetek, akkor ugye emberi mérce szerint viselkedtek, úgy, mint azok a közönséges emberek, akik még nem változtak meg?”
Te ne tedd ezt! Ne engedd meg magadnak, hogy úgy élj, mint a közönséges emberek! Úgy élj, mint egy új teremtés, mert az vagy! Határozd el, hogy megengeded a belső embernek a Krisztusban, hogy uralkodjon az egész lényed felett. 

Január 9
Józan szolgálatotok

Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, ez legyen a ti józan szolgálatotok.              — Róma 12,1.
Neked kell tenned valamit a testeddel. Mert ha te nem teszel vele semmit, akkor soha nem fog történni vele semmi. Te, a belső ember, új teremtéssé lettél a Krisztusban. Örök életet kaptál. Amikor az örök élet — Isten élete és természete — a szellemedbe kerül, megváltoztat téged. Nem lesz többé problémád magaddal, a hústesteddel viszont lesznek nehézségeid. Sokan azt mondják: „Meg kell halnod a régi éned számára.” Nem, nem így van.
A régi én már halott, helyébe az új éned lépett. Aminek meg kell halnod az a hústest. Nem a hústest a régi én? Nem, nem az. A hústested a külső ember, a fizikai test. Ez pedig ugyanaz a régi hústest, ami az üdvösséged előtt is volt!
A tested az a ház, amiben élsz, és te vagy — nem pedig Isten — ennek a háznak a gondviselője. Te teszel valamit a testeddel. Neked kell odaszánnod Istennek: „…élő, szent és kedves áldozatul…” Egy másik fordítás ezzel a kifejezéssel zárja le ezt a verset: „…ez a ti szellemi szolgálatotok.” 

Január 10
Őbenne

Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből a Krisztusban.              — Efézus 1,3.
Attól a naptól fogva, amelyen újjászülettél, egészen addig, amikor majd kilépsz az örökkévalóságba, Isten gondoskodott rólad a Krisztus Jézusban. Már megáldott mindennel, amire csak szükséged lehet. Isten szemében ez már a tiéd!
Gyakran kérdezik tőlem az emberek: hogyan tanulmányozzák a Bibliát? Bár sok javaslatom van, mégis egyet mondok mindenütt: keresztény hívőként kövesd azt a módszert, hogy végigmész az Újszövetségen; olvasd, illetve tanulmányozd főképpen az apostoli leveleket. (Arra buzdítalak, hogy a legtöbb időt az apostoli levelekkel töltsd, mert ezek neked, a hívőnek íródtak. Tanulmányozd az Ószövetséget is, de ne azzal töltsd a legtöbb időt. A legtöbb időt az Újszövetséggel töltsd. Miért? Mert mi nem az ó szövetség alatt élünk; mi az új szövetség alatt élünk.)
Az apostoli levelekben, amelyek az Egyháznak íródtak, keress meg és húzz alá minden ilyen kifejezést, mint a Krisztusban, Krisztus által, Akiben, Őbenne és ehhez hasonlókat. Ezeket írd le. Gondolkodj el rajtuk. Kezdd el kimondani őket. Ami Istent illeti, minden, amid van, vagy mindaz, ami vagy Krisztusban — az Ige szerint — az valóban a tiéd, valóban az vagy. Isten mindezeket már megtette érted Krisztusban. De a te hited és a megvallásod az, ami valósággá teszi a számodra. 

Január 11
A szív és a száj

Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre.             — Róma 10,10.
Az ember mindig szívvel hisz, és szájjal tesz vallást az üdvösségre. Amikor hiszel valamit a szívedben és megvallod a száddal, akkor az valósággá válik számodra.
A hit általi megvallások teremtenek valóságokat!
A Zsidó 9,12 például azt mondja: “És nem bakok és tulkok vére által, hanem az Ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.” Jézusnak sohasem kell ezt újra megtennie; megtette egyszer és mindenkorra. A Róma 10,10 pedig elmondja nekünk, hogyan kaphatjuk meg ennek az üdvösségnek a valóságát: hisszük a szívünkkel — a belső emberrel — a szánkkal pedig vallást teszünk róla.
Olykor, ha az Írásokban olvasod ezeket: „Krisztusban”, „Őbenne” és „Akiben”, talán nem úgy látod, mintha valóság lenne, amit az igeversek állítanak. De ha elkezded megvallani (mert valóban hiszed Isten Igéjét a szívedben): “ez már az enyém, ez már megvan”, akkor valóságossá válik a számodra. A szellemi világban ez már valóságos. Te viszont azt akarod, hogy a fizikai világban is valóságos legyen, ahol most élsz. 

Január 12
Meggyógyultuk

Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván az igazságnak éljünk; akinek sebeivel gyógyultatok meg.    — 1Péter 2,24.
Évekkel ezelőtt elhoztak egy asszonyt az egyik alkalomra. Akkor már négy éve nem tudott járni, és az orvosok azt mondták, soha többé nem is fog.
Leültem mellé, és kinyitva odatettem az ölébe a Bibliámat. Azt mondtam: „Kérlek, olvasd el hangosan ezt a verset.” Ő hangosan elolvasta az 1Péter 2,24-et. Amikor befejezte azzal, hogy: „…akinek sebeivel gyógyultatok meg”, megkérdeztem tőle: „a gyógyultatok meg múlt, jelen, vagy jövő időben van?”
Sosem fogom elfelejteni, milyen hatást váltott ki belőle. „A gyógyultatok meg, az múlt idő” — kiáltotta. „Ha pedig mi meggyógyultunk, akkor én is meggyógyultam!” Egy gyermek lelkesedésével és egyszerűségével fogadta el Isten Igéjét — nekünk is így kell tennünk. Isten pontosan így mondja ezt az Ő Igéjében. Nem ígéri, hogy meg fog gyógyítani minket, mert már gondoskodott a gyógyulásunkról, majdnem kétezer évvel ezelőtt! A gyógyulás olyan valami, ami már megvan nekünk Krisztusban. Az asszonynak felragyogott az arca, felemelte a kezét, és azt mondta: „Dicsőség Istennek! Ó, Uram, úgy örülök, hogy meggyógyultam! Uram, úgy örülök, hogy újra tudok járni! (Pedig akkor még egy lépést sem tett.) Úgy örülök, hogy el tudom látni magamat…” „Kelj fel és járj!” — mondtam. Ő meg talpra ugrott! Dicsőség az Úrnak! 

Január 13
Megváltva az átoktól

…Reád jönnek mindez átkok és megteljesednek rajtad. […] Hogyha meg nem tartod és nem teljesíted e törvény minden Igéjét […] Mindazt a betegséget és mindazt a csapást is, amelyek nincsenek megírva e törvénynek könyvében, reád rakja az Úr…     — 5Mózes 28,15. 58. 61.
Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tétetvén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ.             — Galata 3,13.
A Biblia azt mondja, hogy minden betegség és testi baj a törvény átka. Az 5Mózes 28-ban a törvény tizenegy betegséget nevez meg a törvény átkaként. Majd a 28,61-ben kijelenti, hogy összességében minden betegség és testi baj a törvény átka.
Krisztus azonban már megváltott minket a törvény átkától! Krisztus nem fog minket megváltani; Ő már megváltott minket. Péter, visszatekintve a golgotai áldozatra azt mondta: „…akinek sebeivel GYÓGYULTATOK meg.” (1Pét. 2,24) Nem meg fogtok gyógyulni, hanem már meggyógyultatok! Isten emlékszik arra, hogy Ő helyezte Jézusra nemcsak mindnyájunk bűneit és vétkeit, hanem a betegségeinket és testi bajainkat is. (Ésa. 53,4. 5.)
Jézus emlékszik, hogy Ő viselte a mi bűneinket és a mi betegségeinket helyettünk. (Mát. 8,17) Ezért írta Péter a Szent Szellem ihletésére: „…akinek sebeivel gyógyultatok meg.” 

Január 14
Megbékéltette

Isten volt az (személyesen volt jelen) a Krisztusban, aki megbékéltette magával és a kegyeltségébe visszahelyezte a világot, nem számolva fel nekik (az embereknek) az ő bűneiket és nem hajtva be rajtuk azokat (hanem eltörölve teljesen), és ránk bízta az Ő megbékélésének (a kegyeltség állapotába való visszafogadásnak) az üzenetét.            — 2Korinthus 5,19. (Amplified)
— Hagin testvér — kérdezte egy asszony —, én miért nem gyógyulok meg? Tudom, hogy Isten megígérte, hogy meggyógyít engem. — Megértettem a problémáját, és megpróbáltam segíteni neki: — Nem, drága testvérnő. Isten nem ígérte azt, hogy meggyógyít téged, mint ahogy azt sem ígérte, hogy üdvözíteni fogja az elveszetteket.
Isten Igéje sehol sem mondja, miszerint Isten ígérete az, hogy üdvözít téged. Nem, Isten Igéje kijelenti, hogy Isten már tett valamit az üdvösségeddel kapcsolatban. Isten ráhelyezte a bűneidet és vétkeidet Jézusra.
Isten már megbékéltetett minket Önmagával a Krisztus által. És nekünk adta a békéltetés szolgálatát. Nekünk kell elmondanunk az embereknek, hogy Isten nem tulajdonít (nem számítja be) bűnt nekik, illetve többé nem szembesíti őket vétkeikkel. — Tehát — mondta erre valaki — akkor mindnyájan üdvözülni fogunk, igaz? — Nem. Az embereknek el kell fogadniuk azt a megbékéltetést, amit Isten felkínál. Mi, természetünk szerint, az ördög gyermekei vagyunk, ezért újjá kell születnünk! 

Január 15
Hatalmas fegyver

Mert a mi hadviselésünk fegyverei nem testiek, hanem Isten által hatalmasak erősségek lerontására.                 — 2Korinthus 10,4.
Bár új teremtéssé lettünk — Isten teremtett minket a Krisztus Jézusban — és bár kikerültünk a sátán hatalma alól, még mindig egy olyan világban élünk, amelyet a sátán irányít.
A Biblia a sátánt „e világ istenének” (2Kor. 4,4) és a „levegőbeli hatalmasságok fejedelmének” (Ef. 2,2) nevezi. Krisztus is „e világ fejedelmének” nevezte őt. (Ján. 12,31. 14,30. 16,11.)
Isten Igéje szerint a minket körülvevő légkör tele van olyan ellenséges erőkkel, amelyek megkísérlik tönkretenni közösségünket az Atyával, és meg akarnak fosztani hatékonyságunktól a Mester szolgálatában.
A mi Atyánk azonban hatalmasan gondoskodott rólunk a megváltás tervében, adott nekünk egy olyan fegyvert, amit használhatunk a sátán ellen. Ez a hatalmas fegyver azonban nemcsak a saját hasznunkra adatott, hanem a körülöttünk élő sátán uralta emberek érdekében is. Ez a hatalmas fegyver Jézus neve. 

Január 16
Örökség által

Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által, akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette, aki az Ő dicsőségének visszatükröződése, és az Ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a Magasságban, annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál.             — Zsidó 1,1–4.
Fel sem foghatjuk, milyen óriási erő és hatalom van Jézus nevében, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy ezt a nevet Ő örökölte Istentől, a Teremtőtől. Jézus Isten dicsőségének a visszatükröződése. Jézus Isten valóságának a képmása — Istennek, magának az Atyának a kisugárzása. Jézus az örököse mindennek. Jézus a nevét is örökségül kapta. Nevének nagyságát úgy örökölte az Atyától.
Így a nevének ereje csak Isten erejével mérhető. Minden hívő örökölte azt a törvényes jogot, hogy használja Jézus nevét!

Január 17
Győzelem által

Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, azokat nyilvánosan megszégyenítette és mutogatta, győzelmet aratván felettük a keresztfa által.                 — Kolossé 2,15.
Krisztusról tárulkozik elénk egy kép, amint megküzd a sötétség seregeivel! A King James Biblia széljegyzete szerint: „Lerázta magáról a fejedelemségeket és a hatalmasságokat.” Nyilvánvaló: amikor a démonikus seregek már azt hitték, hogy Jézust hatalmukba kerítették, megkísérelték legyőzni és fogva tartani. Amikor azonban a kiáltás elhagyta Isten trónját, miszerint Jézus eleget tett az igazságosság követelményeinek, a bűn problémája megoldást nyert és az ember megváltása valóságos ténnyé lett, akkor Jézus győzelmet aratott a démonok seregein és magán a sátánon.
Azt hiszem, a Zsidó 2,14 Rotherham-féle fordítása még világosabbá teszi ezt: „…hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma volt a halálon, nevezetesen az ellenséget.” Jézus megbénította a sátánt! Jézus semmivé tette őt.
Van hatalom Jézus nevében, mert Jézus megszerezte a nevében levő hatalmat a győzelme által! 

Január 18
A feltámadás nagyszerűsége

…annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt azoknál. Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy Te, én ma szültelek téged?!             — Zsidó 1,4. 5.
Isten betöltötte nékünk, az Ő fiaiknak feltámasztván Jézust: mint a második Zsoltárban is meg van írva: Én Fiam vagy Te; ma nemzettelek téged.  — Apostolok Cselekedetei 13,32. 33.
Mikor örökölte Jézus a nevét? Mikor lett neki adományozva? Akkor lett neki adományozva, amikor életre kelt a szellemi halálból, amikor Isten feltámasztotta a halálból.
Jézus feltámadásakor mondta azt Isten: „…Én Fiam vagy Te, ma szültelek téged.” A feltámadása után pedig Jézus kinyilatkoztatta, hogy minden hatalom a mennyben és a földön neki adatott. Minden kijelentés, ami szerint Jézus úgy örökölte a nevét, illetve úgy adományoztatott neki, azt mutatja: Jézus azután kapta meg nevének nagyságát, teljességét, miután feltámadt a halálból. 

Január 19
Isten ajándékozta

Annakokáért az Isten is felmagasztalá Őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való, hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr, az Atya Isten dicsőségére.              — Filippi 2,9–11.
Ez akkor történt meg, amikor Krisztus felment a magasságba, és Isten leültette Őt saját jobbjára, messze magasan minden fejedelemség, erő, uraság és hatalmasság felett. A Filippi 2,10 egy másik fordítása szerint: „Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyei lényeké, földi lényeké és föld alatt való lényeké” (az angyalokra, az emberekre és a démonokra utal).
Miért lett ez a név Jézus adománya? Miért lett ez a név felruházva ilyen hatalommal és tekintéllyel? Jézus érdekében? Ez alatt a kétezer év alatt, amióta Jézus feltámadt, felment a mennybe és leült az Atya jobbjára, maga Jézus még egyszer sem használta ezt a nevet.
Sőt, az Igék még csak nem is sejttetik, hogy Jézus valaha is használta volna ezt a nevet. Nincs szüksége erre, Ő a szava által irányítja a teremtett világot.
De azt valóban felfedik az Igék, hogy Jézus neve ajándékként az egyháznak, a Krisztus Teste javára adatott. 

Január 20
Az Ő Teste, az Egyház

És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Magasan minden fejedelemség és hatalmasság és erő és uraság és minden név fölé, mely neveztetik nem csak e világon, hanem a következendőben is. És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, mely az Ő teste, teljessége Őnéki, aki mindeneket betölt mindenekkel.             — Efézus 1,19–23.
Mindenütt, ahol a Biblia említi Jézus nevét, az Ő Testére is utal egyben, az egyházra, mert a név azért adatott Jézusnak, hogy az egyház használja. Azoknak kell használni az Ő nevét, akik örököstársai lettek Jézus Krisztusnak, és akik képesek elérni azokat, akiknek meg kell szabadulniuk a sátán hatalmából.
Mindaz, ami Jézusé az örökség által, benne van ebben a névben! Mindaz, amit tett a győzelme által, benne van ebben a névben! Ez a név pedig a Krisztus Testét illeti meg. Te rendelkezel vele és én! Isten befektetése ez az egyház számára. Az egyháznak joga van kivenni ebből a betétből minden szükségének betöltésére. Ez a név magában foglalja az Istenség egész teljességét. 

Január 21
Minden

…Ugyanis minden a tiétek…Ti pedig a Krisztusé, Krisztus pedig Istené.             — 1Korinthus 3,21. 23.
Az ember nem gondolná, hogy a korinthusiak bármit is kaphattak volna Istentől; olyan testiek voltak. Pál azzal kezdte ezt a fejezetet, hogy közölte velük, mennyire testiek, mégis hozzátette: „…minden a tiétek.”
Amikor beleszülettél Isten családjába, tiéd lett a jog és a kiváltság: használhatod Jézus nevét. Mindaz, amit Jézus megvásárolt és mindaz, aminek kifizette az árát, természet-szerűen a tiéd lett. De rajtad múlik, hogy használd, ami a tiéd. Gondoljunk csak a tékozló fiú történetére. Ha a tékozló fiú a bűnöst vagy a visszaesőt jelképezi, az apa pedig Istent, akkor az idősebb testvér olyan keresztényt, aki nem tévelyedett el. Amikor a nagyobbik fiú hazajött a mezőről, zene és tánc kiszűrődő hangjait hallotta. Az egyik szolga adta tudtára: „A te öcséd jött meg, és atyád levágatá a hízott tulkot.” Az idősebb testvér erre nagyon megharagudott, és nem volt hajlandó bemenni együtt ünnepelni velük. Így atyja ment ki hozzá és kérlelte. „Nem, nem megyek be” — mondta az idősebb testvér. „Ennyi esztendőtől fogva szolgálok neked. Én sohasem hagytalak el. Nem költöttem el a pénzedet. És te sohasem rendeztél ilyen lakomát nekem.” „Fiam — mondta az atya — …mindenem a tiéd.” (Luk. 15,31) Istennél megvan az, amire szükséged van. Ha megvan, akkor az a tiéd. De neked kell birtokba venned.

Január 22
Imában

És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.            — János 16,23. 24.
Ez a törvényszintre emelt imaígéret a legdöbbenetesebb kijelentés, ami valaha is elhagyta a Galileai ajkát. Hogy érti Jézus, hogy: azon a napon? Előre tekintve a jövőbe, valójában azt mondta itt: „Én most elmegyek, a Golgotára megyek, és meg fogok halni. De fel fogok támadni a halálból, és fel fogok menni a Magasságba. És le fogok ülni az Atya jobbjára. És ezzel egy új nap jön el. Egy új szövetség, vagy más szóval egy új testamentum (új végrendelet) lép életbe! És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről.”
Ez a nap — amelyben élünk — az új nap!
„Mostanáig semmit sem kértetek az én nevemben…”
A tanítványok nem imádkoztak Jézus nevében, míg Jézus a földön volt. Ennek semmi értelme nem lett volna. Nem is volt rá szükségük, mert amíg Jézus velük volt, minden szükségletükről gondoskodott. Eljött azonban az idő, és Jézusnak el kellett hagynia őket. Amikor ez bekövetkezett, akkor lett szükségük az Ő nevére. Jézus neve átveszi Jézus helyét, és az Ő személyét képviselve csodákat tesz, megszabadít a sátán hatalmából, és teret ad Isten munkálkodásának! 

Január 23
Igényelni

Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.  — János 14,12–14.
A mai szövegünk verseinek semmi közük az imához. A tegnapi részben láttuk: Jézus azt mondta, hogy használjuk az Ő nevét, amikor az Atyához imádkozunk. Itt azonban Jézus nevének egy másféle használatát láthatjuk. Az itt ‘kérni’-nek fordított görög szó azt jelenti, hogy ‘igényelni’ illetve ‘megkövetelni’. A név ilyen használatára jó példa az, ami az Ékes-kapunál történt. Péter azt mondta a kapuban ülő sánta embernek: „Ezüstöm és aranyam nincs nékem; hanem amim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!” (Csel. 3,6)
Jézus mondja: „akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem.” Engedjük, hogy ez most teljesen belénk ivódjon. Amikor használjuk Jézus nevét, az olyan mintha maga Jézus lenne jelen. Mindaz az erő és hatalom, ami Jézusban van, benne van a nevében!
Te nem követelsz semmit az Atyától. (Végtére is nem Isten kötözte meg betegséggel azt a sánta embert: az ördög volt az, aki megkötözte.) Nem. Te azt követeled, hogy az ördög hódoljon be Jézus nevének! 

Január 24
Átruházva

És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek. …Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és azok meggyógyulnak.             — Márk 16,15. 17. 18.
Jézus átruházta a nevében lévő erőt és hatalmat azokra, „akik hisznek”. Akadnak, akik ezt a szellemi hatalmat prédikátorokra korlátozzák, akiket hatalmasan használ Isten. Ez az igerész azonban nemcsak az evangélistákról, a pásztorokról vagy más szolgálókról beszél — Krisztus egész Testéről beszél: a hívőkről.
A hatalom Jézus nevébe van befektetve. Ezzel a hatalommal pedig az Úr Jézus Krisztus földi egyháza van felruházva. Páran már mertük használni ezt a hatalmat néha-néha, de tartósan még egyikünk sem maradt meg ebben úgy, ahogy azt Isten szeretné.
Én teljesen bizonyos vagyok benne, hogy ezekben az utolsó napokban, mielőtt Jézus visszajön, hívők hatalmas tömegei tanulják meg, hogyan éljenek mindazzal, ami már az övék Jézus nevében — abban a névben, amely minden név felett való! 

Január 25
Ismeret

Fiam! Ha beveszed az én beszédemet, és az én parancsolataimat elrejted magadnál, …akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. Mert az Úr ád bölcsességet, az Ő szájából tudás és megértés származik.              — Példabeszédek 2,1. 5. 6.
A valóságos hit Isten Igéjének ismeretéből származik. Az emberi akarat, illetve értelem semmilyen erőfeszítésére nincs szükségünk ahhoz, hogy hitet kapjunk. A tudás hittel jár. Mihelyt megvan a tudás világossága, a hit is megvan. Ahogy a zsoltáros mondta: „A Te beszéded megnyilatkozása világosságot ad…” (Zsolt. 119,130)
Az emberek gyakran imádkoznak hitért. Pedig tulajdonképpen Isten Igéjének ismeretére lenne szükségük! Ahol megvan Isten Igéjének ismerete, természetszerűen a hit is megvan. Örökké imádkozhatsz hitért, ha nem szerzel ismeretet Isten Igéjéből, sohasem jutsz hithez.
Táplálkozz Isten Igéjével. Elmélkedj Isten Igéjén, és ne feledd: „…a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.” (Róm. 10,17)

Január 26
A hit: cselekedet Isten Igéje alapján

Az Igének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói…             — Jakab 1,22.
Sokan nagy küzdelmet folytatnak. Azt mondják: próbálnak hitre jutni, illetve megpróbálnak hinni. Pedig nincs másra szükség, mint egyszerűen annak alapján cselekedni, amit Isten mond. Én ezt a kifejezést használom: ‘cselekvés Isten Igéje alapján’, nem pedig azt, hogy ‘hitre jutni’ vagy ‘hinni’, ugyanis a ‘hit’ pontosan ezt jelenti!
Egyszer valaki megkérdezte a gyógyító szolgálatban Isten által hatalmasan használt Raymond T. Richey-től: „Micsoda dolog ez a ‘hit’?” Richey azt válaszolta: „A hit nem más, mint cselekvés Isten Igéje alapján.”
Smith Wigglesworth mindig azt mondta: „A hit az egy cselekedet.” A hit valóban az — cselekedet Isten Igéje alapján. 

Január 27
Valóság

A Te Igédnek summája igazság…              — Zsoltárok 119,160.
Az emberek gyakran helyettesítik a hitet valami mással, például az értelmük helyeslésével illetve intellektuális egyetértéssel. A fejükben egyetértenek azzal, hogy Isten Igéje igaz, és ezt hitnek hívják. Az Igével való egyetértés azonban még nem hit. Elméletben egyetérthetsz azzal, hogy a Biblia igaz, de addig nem lesz valóságos a számodra, amíg nem cselekszel annak alapján, amit mond. Amikor cselekszel is Isten Igéje alapján, akkor válik valósággá.
Hihetsz például a feltámadás igazságában, mint egy nagy tantételben (bizonyos körökben nem is jelent mást, mint tantételt, azaz dogmát) de ez az égvilágon semmit nem segít rajtad, amíg nem tudod azt mondani: „Jézus értem halt meg.”
Jézus feltámadt, diadalmaskodott a halál, a pokol, és a sír fölött. Értem tette. Jézus feltámadt, diadalmaskodott a sátán fölött. Helyettem győzte le a sátánt. Ezért a sátánnak nincs hatalma felettem! Szabad vagyok!
A feltámadás semmit nem jelent az életedben addig, amíg ki nem tudod mondani ezeket a szavakat. Ezután a feltámadás igazsága az Igében több lesz számodra, mint puszta tantétel, dogma, teória vagy ‘hiszekegy’. Valósággá válik! 

Január 28
Cselekedni az igazság alapján

Szenteld meg őket a Te igazságoddal: A Te Igéd igazság.            — János 17,17.
Az élet viharai mindannyiunkat elérnek. Ha nem tudod, hogyan kell cselekedned az Ige alapján, az élet válságos helyzeteiben bajba kerülhetsz.
Nem számít, hogy milyen nehézséggel nézel szembe, Isten Igéjében megvan a segítség számodra. Isten Igéjében van a válasz a problémára. Tudakold meg, mit mond az Ige a te helyzeteddel kapcsolatban, azután cselekedj a megismert igazság alapján!
Akkor, ha valaki megkérdezi tőled: „Tehetünk bármit is ebben a helyzetben?” Te nyugodtan mosolyogva azt mondod: „A Biblia megismert igazsága alapján fogunk cselekedni.” Sok ember ért egyet elvben azzal, hogy a Biblia igaz, de ez nem elég. Cselekednünk kell a Biblia igazsága alapján! Ha tudod, hogy Isten Igéje igaz, és aszerint cselekszel is, akkor valósággá válik az életedben. Kiváltja Isten beavatkozását az életedben.

Január 29
Az Úr munkálkodik

…mert az Úré a had.  — 1Sámuel 17,47.
— Aztán nehogy bajba kerülj — szólt utánam anyám, amikor épp indultam elrendezni egy családi viszályt —, ez az ember majdnem nekiment Dub bátyádnak!
— Semmi baj nem lesz — feleltem —, én nem szoktam bajba kerülni, majd munkára fogom az Urat.
Ahogy aztán közeledtem a kocsifelhajtóhoz, szembetaláltam magam annak az illetőnek a feleségével, aki olyan sok bajt okozott. Elkezdett szitkozódni, meg tősgyökeres texasi módra káromkodni. Én meg arra gondoltam: Drága Uram, itt van ez a szegény lélek, tele gyűlölettel és önzéssel, és még csak nem is tehet arról, hogy ilyen. Nem tehet róla, hogy az ördög természete van benne, hiszen az ördög gyermeke.
Egy szót sem szóltam, a szívemben azonban azt mondtam az Úrnak: „Hála Istennek, a nagyobb énbennem van.” (1Ján. 4,4) És azon az alapon cselekedtem, hogy a nagyobb énbennem van. És Ő a nagyobb.
Bizonyára megérezte, hogy megesett rajta a szívem, mert hirtelen felnézett rám és elakadt a szava. Majd megfogta a kezemet és térdre esve, sírós hangon azt mondta: „Istenem, tedd a kezedet a fejemre, és imádkozz értem. Az én szegény öreg lelkemnek is kell valami. Ó Istenem, imádkozz értem.”
Ezt mondta, pedig én egy szót sem szóltam hozzá. Mindössze annyit tettem, hogy a Biblia igazsága alapján cselekedtem. 

Január 30
A harc az Övé

Ne féljetek, és ne rettegjetek, …mert nem ti harcoltok velük, hanem az Isten.             — 2Krónika 20,15.
Én hiszem, hogy a nagyobb bennünk él, ha már újjászülettünk. (1Ján. 4,4) Hiszem, hogy Jézus nagyobb, mint az ördög. Tudom, hogy Isten Igéje ezt mondja. Ezért ennek az igazságnak az alapján kell cselekednem. Így válik ez valósággá, akkor kezd a nagyobb munkálkodni az érdekemben.
Addig, amíg minden erőmmel én próbálom megvívni a harcot, a nagyobb nem tud harcolni értem. Ily módon nincs hasznomra sem az, hogy a nagyobb bennem van, sem az, amit Ő már megtett értem. Ezért ne próbáld logikailag kikövetkeztetni a helyzet megoldásait. Te csak nyugodtan feküdj le aludni, bármilyen helyzetben is lennél.
Pásztorkodásom éveiben, majdnem minden gyülekezet, ahova elküldött az Úr, teli volt problémával. Különösen az egyik; azt senki sem akarta pásztorolni. Mielőtt megkerestek volna, Isten már foglalkozott velem ezzel kapcsolatban, így elvállaltam a pásztorlást.
Nekem semmi gondom nem volt ezzel a gyülekezettel. A gyülekezetet és a problémáit átadtam a Nagyobbnak. Azt mondtam: „Én egyáltalán nem aggódom miattuk.” Komolyan gondoltam, hogy akkor sem fogok aggódni, ha a diakónusok ököllel verik egymást a gyülekezeti ház udvarán. Nyugodtan végignézem, ahogy ütlegelik egymást, aztán együtt imádkozunk, és majd rendezik soraikat, hogy tovább tudjunk járni Istennel. 

Január 31
Nyugodalom

Mert mi hívők, bemegyünk a nyugodalomba…        — Zsidó 4,3.
Az évek hosszú során át mindig azzal értem el sikereket, hogy engedtem az Urat munkálkodni a saját érdekemben. Egyszerűen csak megengedtem, hogy Ő végezze el a munkát. Amióta megtanultam a hit lényegét és azt, amit a Biblia mond: „…mi hívők, bemegyünk a nyugodalomba”, állandóan nyugodt vagyok.
Ragadd meg ennek az Igének az értelmét. Nem azt mondja, hogy bementünk a félelem, a nyugtalanság, a zúgolódás, az aggodalom, és a küszködés állapotába. Nem! Azt mondja, hogy bementünk a nyugodalomba.
Én egyetlen csatát sem láttam az elmúlt több mint hatvan év alatt. Ha valaki megkérdi tőlem: „hogy megy a harc?”, én mindig azt felelem: „a győzelem csodálatos!” Nincs itt semmiféle csata. Én győzelemben járok. A hit mindig jó hírrel van! 

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK! 

Az itt közölt idézet nem tartalmazza a napi megvallásokat.
A keresztény élet nélkülözhetetlen részét képező imákat a könyvben találod meg.

 (A könyv magyar nyelvű kiadója: Krisztus Szeretete Egyház, 2003.)