2009.03.05.

AZ ÚR ADOMÁNYAI
TIZED – A SZENT RÉSZ 1.

Keith Moore tanítása
(A szinkrontolmácsolás szövege, korrektúrázás nélkül.)

HAJLANDÓSÁG JUTALMA

Lapozzatok el velem együtt két igevershez 1 Péter 2. levele és a Malakiás könyve. Pár héttel ezelőtt elkezdtünk egy új sorozatot, amelynek a címe az Úr adományai és ez nagyon fontos, ugyanúgy, mint az ige az ő egészében. És ahogy mondtuk, az igében minden dolognak két oldala van. Megvan minden dolognak az isteni oldala és a mi oldalunk. És nagyon jó az úgy, hogy hisszük azt, hogy Isten dolgokat cselekszik meg az életünkben, de nekünk is meg kell tennünk azt, amit Isten kér tőlünk, ugye? Meg kell tennünk a saját részünket. És Istennek nagyon sok ígérete a ha szócskával kezdődik. Ha megteszem ezt és ezt, ez és ez lesz. És mi van akkor, ha nem teszed meg? Akkor nem lenne ésszerű elvárnod azokat a dolgokat pl. az Ézsaiás könyvében az 1. fejezetben 19. vers: Ha hajlandók és engedelmesek vagytok, a föld javaival éltek. És mi van akkor, hogyha engedetlen vagy és nem vagy hajlandó?

Mi van akkor, ha keményfejű vagy és a saját fejed után mész és nem érdekel, hogy mit mond más, vagy mit gondol más? Elvárhatod-e akkor azt, hogy a föld javaival fogsz élni? Nem. A Zsoltárok könyvében azt írja az ige, hogy a lázadó emberek száraz helyeken fognak lakozni. És ez nem a föld java, ugye? És hányan tudjátok, hogy az ige igaz? Az igének minden egyes mondata igaz. Ha az ige azt mondja, hogy ha kemény fejű vagy és lázadó, akkor a száraz helyen fogsz lakozni, akkor ez is igaz.

SZELLEMI ÁLDOZATOK

Ezért saját magadat Isten igéjével egy vonalba kell tenned. És éppen ezért, mindig azon vagyunk, hogy az elménket megújítsuk, és hogy úgy gondolkodjunk, ahogy Isten gondolkodik. Tehát az 1Péter 2. fejezete az 5. vers; azt írja az ige, hogy: Ti magatok is, mint élő kövek, épüljetek fel szellemi házzá, szent papsággá, hogy szellemi áldozattal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. A bővített bibliafordítás azt mondja, hogy mint élő kövek, épüljetek fel szellemi házzá, egy odaszánt szent papsággá, hogy fel tudjátok áldozni azokat a szellemi áldozatokat, amelyek elfogadottak, és kedvesek Isten számára a Jézus Krisztus által.

Tudjuk azt, hogy az ige azt mondja, hogy Isten minket papokká és királyokká tett. Egy szent papság vagyunk. Hányan hiszitek ezt? Szent papsággá tett minket Isten. És mit tesznek a papok? Mit jelent papnak lenni, mit jelent papsághoz tartozni, hogy megtudjuk, vissza kell menni az Ószövetségbe, és el kell olvasnunk a Léviták könyvét, és meg kell néznünk, hogy mit tettek a papok. És tudjuk, hogy nagyon sok időt töltöttek azzal, hogy az áldozatokat mutatták be az Úrnak. Ugye? Nagyon sok munka, nagyon sok ténykedés, nagyon sok erőfeszítés. És mit mond az Újszövetség? Hogy mi, akik a szent papsága vagyunk az Úrnak, mit teszünk? Szellemi áldozatokkal áldozunk Istennek, amelyek elfogadottak és kedvesek Istennek.

Mondtuk ugye, hogy az áldozni szó, azt jelenti, hogy valamit feláldozol, valamit felajánlasz Istennek.  És ugye tudjuk azt, hogy csak azért, mert valamit felajánlunk valakinek, nem jelenti egyben azt is, hogy a másik el is fogadja. És ahogy ezt tanulmányozzuk, láttunk az igéből olyan példákat, amikor Isten nem fogadott el bizonyos adományokat. Nem voltak elfogadhatóak számára, nem voltak kedvesek számára, és nem fogadta el őket. Tehát az adomány sokkal több annál, hogy valamit beteszel az adományos dobozba, vagy valamit adsz valakinek. A mi adományainknak, a mi áldozatainknak szellemieknek kell lenniük. És elfogadhatóknak kell, hogy legyenek Isten számára.

S hányan tudjátok, hogy amikor valamit teszel a természetes síkon, attól még lehet az a dolog szellemi. Amikor a szívedből teszed, amikor szeretetből teszed, és hitből teszed, és a legjobb módon teszed, ahogy csak tudod, hogy Isten tetszésére legyél. Hogyha szellemből teszed, attól függetlenül, hogy ez egy természetes dolognak tűnik kívülről, ennek ellenére egy szellemi áldozattá válik az, amely kedves Istennek és elfogadható az Úr számára. És sokszor kérdezik tőlem az emberek, amikor az adományokról tanítok, hogy Keith testvér mit tegyek? Nem énrólam van szó, hogy én mit akarok. És nem hiszek abban, hogy meg kell mondanunk másoknak azt, hogy mit akarsz, mit tegyenek? Nem énrólam van szó, hogy én mit akarok. Én nem hiszek abban, hogy meg kell mondani, másoknak, mit tegyenek. Nem is hiszek abban, hogy megmondjam neked, hogy miről gondolkodjál. Hanem azt hiszem, az én dolgom az, hogy eléd tárjam Isten igéjét. Ámen. És persze nem tudok mindent Isten igéjéből, de oda tudom neked adni azt, amit már tudok, amit már ismerek.

KEDVES ÉS ELFOGADDHATÓ

És az összes többi már a te és az Úr közötti dolog. De az én vágyam az, hogy mindnyájan kedvesek legyünk Isten számára ezen a területen. Ámen? Hogy az összes adományunkat, amelyet az Úrnak ajánlunk, mindent elfogadjon tőlünk, és hogy kedves legyen a számára. És hogy úgy meg tudjon minket az Úr áldani, ahogy azt Ő kívánja, és olyan áldássá tegyen minket itt, ezen a földön, amilyennek lennünk kell. Minden területén az életünknek. Tehát tudom, hogy nagyon sok ember azt gondolja, amikor hallják a prédikátorokat erről prédikálni, hogy hát ez csak ilyen fortélyos módja annak, hogyan szedjük ki a pénzt az emberekből. De hogyha Te ismersz engem, tudod, hogy ez nem igaz. Ez nem igaz.

A hit hallásból van, és hogyha Isten tetszésére akarunk lenni, akkor hitből kell az adományokat is Istennek adnunk. És nemcsak pénzről beszélünk. Hányan értitek, hogy a dicséretünk is egy adomány Isten felé? A szolgálatunk, amelyet Isten királyságáért végzünk, az is egy adomány Istennek, az is egy áldozat. És hányan tudjátok, hogy bármi, amit végzel Isten országa, Isten királysága számára, annak szellemi áldozatnak kell lennie. Olyannak, amely kedves Istennek.

Megnéztük ugye az első adományokat, és láttuk, hogy a mi adományainknak hitből kell lennie ahhoz, hogy Isten tetszésére legyenek. Aztán beszéltünk a becses magról, az értékes magról. Arról, hogy milyen értékes a mag, aztán a szabad akaratból való adományokról is beszéltünk. Múlt héten beszéltünk arról, hogy milyen fontos az, amikor valamit szabad akaratból, szabadon teszünk. Amikor szabadon, szabadon teszünk valamit. Semmi kényszer, semmi nyomás nem nehezedik ránk, és nem is a bűntudat indít bennünket, vagy a szégyenérzet. Hallottad?

ELHATÁROZÁS

Olyan sok felekezet, olyan sok gyülekezet próbálja manipulálni az embereket, hogy bűntudatot ébresszenek bennünk. Tudod? Igen, olyan sok pénzed van, tudod, hogy valamit kellene vele tenned. Próbálják az embereket szégyenbe hozni, hogy adjanak. De az Isten számára nem tetsző és elfogadható dolog. Hogyha valamit hozol, és nem igazán akarod megtenni, és azért teszed, mert valaki azt mondta neked, hogy meg kell tenned. Nem érdekel, mennyit teszel a dobozba. Istennek nincs tetszésére a dolog. Ugye? Ő azt mondta, ahogy mindenki eltökélte a saját szívében, úgy adjon. Nem kényszerűségből. Hogyha úgy érzed, hogy kell adnod, az nem jó. De hogyha kívánod, hogy adjad, ha jókedvűen adod, ez az egyedüli módja annak, ami Isten számára elfogadható, mint adakozás.

Tehát a mi mentalitásunk nem az, hogy addig kell az embereket rázni, amíg a pénz kifolyik majd a zsebeikből. Ebben mi nem hiszünk. És hallottátok, már hogy ezt mondtam, és azért mondom, mert ez az ige. Már sokszor mondtam, ha nem akarsz adni, akkor ne adjál! Komolyan mondod Keith testvér? Olyan komolyan, ahogy csak lehet. Ne adjál. Sőt, ha tudom valakiről, hogy hoz valamit, és a szívében nem helyesen gondolkodik felőle – persze nem tudok minden adományról, hogy milyen szívvel, milyen indíttatással küldik az emberek, feltételezem persze, hogy mindenkinek a szíve igaz Isten előtt, amikor az adományt küldi – de ha tudnám azt, hogy nem tiszta szívből, és nem úgy adja azt az adományt, akkor visszaadom neki. Már megtettem többször is. Ha tudom, hogy valaki ezzel meg akar vásárolni valamit, manipulálni akar, és nem igaz és tiszta szívvel adja, akkor visszaadom, és ezt már megtettem. Miért? Azért, mert az Úr nem fogadja el ezeket az adományokat. Nem elfogadhatóak számára.

AZ Ő TETSZÉSÉRE

Tehát nem a pénzről van szó, hanem a szívről. Ugye? Arról van szó, hogy tetszésére legyünk Istennek. A Malakiás könyvében tanulmányoztuk, hogy az Úrnak mennyire nem volt a tetszésére az az adomány, és azok az áldozatok, amelyeket a zsidó nép bemutatott számára. Abban az időben nem voltak pénznemek, hanem a juhokat hozták, ha betegek voltak, vakok voltak. Kecskéket, bakokat, állatokat hoztak be, és azt áldozták fel az Úrnak. De azt mondja az Úr, hogy a vak, gyenge és a legolcsóbb szemetet hozták az Úrnak, hogy azt mutassák be áldozatul. És mit mondott az Úr nekik? Hogy miért nem adjátok ezt az egyik kormányfőnek, hátha neki majd tetszik a dolog. Ezt mondta az Úr a Malakiás könyvében. És azt mondta az Úr, hogy vajha valaki közületek bezárná az ajtót, hogy ne hoznátok már ezeket az áldozatokat elém.

Van-e gondja Istennek az adományokra? Igen, igen. És látjuk, hogy Istennek ez nem volt a tetszésére. Az egész Malakiás könyve ezzel foglalkozik, a hidegséggel, a visszacsúszott állapotával ennek a népnek. És ezt észreveheted az embereknél is. Bármikor, amikor testivé válnak, elhidegülnek Istentől, visszacsúsznak – akkor az első hely, ahol meglátod ezt a változást, az a hely az adakozás. A legelső jele annak, hogy az emberek elhidegülnek Istentől az, hogy abbahagyják az adakozást. Hideggé válnak.

De amikor látod, hogy az emberek teljesek a szellemmel, és Istenről gondolkodnak, teljes Istennel a szívük, ugyanúgy, ahogy az apostolok cselekedeteiben az apostolok betöltekeztek szellemmel, akkor adakoztak. Földeket adtak el, és behozták azoknak árát. És egymásnak adtak, és azt írja az ige, hogy a gyülekezetekből senkinek nem volt szüksége, nem volt hiány közöttük. Miért? Mert egymásnak vetettek, adtak. És tudod, amikor Te is teljessé válsz a szellemmel, teljessé válsz Istennel, akkor szabad szívűvé válsz. És minél inkább testi vagy, annál inkább önző vagy. És ez mindig így van. Ugyanaz történt a Malakiás könyvében is, de figyeljük meg a 3. fejezetet, mert ez mind összefügg.

MEGCSALNI

Malakiás 3. fejezet 6. vers. Azt mondja az Úr: Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákobnak fiai, nem emésztettek meg. Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendeléseimtől és nem tartottátok meg azokat… Ahogy mondtam, ezt a könyvet Isten olyan embereknek írta, akik visszacsúsztak és visszaestek Istentől. Azt mondta nekik az Úr, hogy nem tettétek azt, amit mondtam nektek. …Térjetek hozzám, és én is hozzátok térek, azt mondja a Seregeknek Ura. De azt mondjátok: Miben térjünk meg? Avagy az ember csalhatja-e az Istent? Ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csaltunk Téged? A tizeddel és az áldozni valóval. Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben!

Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg nektek az egek csatornáit, és ha nem árasztok rátok áldást bőségesen. És megdorgálom érettetek a kártevőt, és nem veszti el a földetek gyümölcsét, és nem lesz a szőlőtök meddő a mezőn, azt mondja a Seregeknek Ura. És boldognak mondanak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti, azt mondja a Seregeknek Ura. Tett-e ez most valamit érted, hogy ezt most elolvastuk? Dicsőség Istennek.

Hadd olvassam ezt most az új nemzetközi fordításból: „Avagy az ember csalhatja-e az Istent? Ti mégis csaltok engem. És ezt kérdezitek: Hogyan csalunk Téged? A tizeddel és az áldozni valóval.”

Azon gondolkodom, vajon ma is így van-e ez? Tudjátok ez nem egy emberi elképzelés itt, hanem az Istennek az elképzelése erről a dologról. Azt mondja Isten, hogy csaltatok engem. És az első dolog, amit tudni akartak: „Hogyan csaltunk Téged?” És mit mondott Isten: a tizeddel és az áldozni valóval. Had áljak meg itt. A mai napon a tizedről fogunk beszélni. Rendben van ez veletek? S azt mondjátok: nem hiszek benne. Nem is akarok rávenni arra. És kérdezed: Kell tizedet fizetni Keith testvér? És azt mondom: Nem! Semmit nem kell tenned. Szabad akaratod van, nekem is az van. Én fizetem a tizedet, és boldog vagyok.

De az egyik ok, amiért az emberek nem fizetik a tizedet, mert nem látják, nem tudják mi az. Nem értik miért van. Nem is beszélnek erről. Tehát csalhatja-e az ember Istent? És azt mondja Isten: Mégis csaltatok engem. És kérditek tőle: Hogyan? És azt mondta Isten: A tizeddel és az áldozni valóval. És mivel az adományokról beszélünk, nem lehetnénk teljesek itt, ha nem beszélnénk a tizedről is. Tehát itt a nagy kérdés a tizeddel kapcsolatban. Hogyan tudnál engem valamiből kirabolni, vagy megcsalni engem, ha az a dolog nem az enyém lenne? Ugye? Itt a nagy kérdés. Nem tudsz engem valamitől megfosztani, kirabolni, ami nem az enyém lenne. Mert egyébként nem mondhatnám azt, hogy kiraboltál, vagy valamitől megfosztottál. Ugye? Kell, hogy az a dolog az enyém legyen ahhoz, hogy ezt így ki tudjam jelenteni. Ugye?

TIZED FOGALMA

És itt a kérdés pedig: Van-e egy rész, ami Istenhez tartozik? Van-e egy rész ami szent Isten számára? A Biblia azt mondja, hogy a tized az. És tudjátok mit jelent a tized? Szó szerint azt jelenti, hogy a 10%-a valaminek, vagy a tizedik része. A tizedik. Itt azt mondja az Úr, hogy megcsaltatok engem – az angolban: kiraboltatok – a tizeddel. Ez a nagy kérdés. Ne hagyd, hogy bárki más ezt leszögezze neked. Ne arra tekints, hogy én mit hiszek, más mit hisz. Mit hiszel te erről? A tizedik rész vajon Istenhez tartozik-e, vagy sem? Ezt kell leszögezned, saját magad számára kell leszögezned, saját magad számára. Vajon a tizedik rész Istenhez tartozik-e? Mert ha igen, és te magadnak tartogatod azt a tizedet, akkor kiraboltad Istent, megfosztottad Őt valamitől. Valamit elvettél, ami nem a tiéd volt. Ugye?

Ha én elviszem a te pénzedet és a saját dolgaimra költöm, és te nem is adtad nekem azt, akkor az lopás. Ugye? Elvettem tőled, ugye? Ha te elviszel tőlem valamit, ami nem a tiéd volt, akkor elloptad tőlem. És ezt mondja Isten itt nekik: loptatok tőlem! Kiraboltatok! És az első kérdés: Mikor? Mit? És az Úr mit mondott nekik? A tizedet! És mielőtt ezt elolvastuk, mit olvastunk a 6. versben? Én az Úr vagyok, nem változom! Hallottátok-e már a tizedfizető áldását? Mi történik, ha fizeted a tizedet, ha behozod a tizedet? Mi fog történni? „Megnyitom nektek az egek csatornáit, és árasztok rátok áldást, bőségesen”.

Az angolban a bőséges szó azt jelenti, hogy annyi áldást, hogy nem bírjátok elviselni, mert nem lesz elég hely, hogy befogadjátok. És Én megdorgálom a kártevőt értetek. S nem eszi meg a dolgaitokat, és nem fogja tönkretenni a dolgaitokat. És áldott leszel minden nemzet felett. És ha az emberek rád néznek, azt mondják, hogy áldott vagy. És kívánatos föld lesztek ti. És ez csakis a tizedfizetőknek jár, ugye? És olyan boldog vagyok, hogy én és a feleségem, az a szolgálat, a gyülekezetünk, mi mindnyájan tizedfizetők vagyunk és adományokat adók is, adakozók is.

Olyan boldog vagyok, hogy itt állhatok, és ezt itt ki tudom jelenteni. Nem is akarom tudni, hogy mennyi prédikátor van ezen a világon, aki nem fizeti a tizedet. Nagyon sokan. Hány gyülekezet van, akik nem fizetik a tizedet? Nagyon sok. Hány szolgálat van, akik nem fizetik a tizedet? És hogy van az rendben, hogy ezek az emberek felállnak a szószékre, és azt mondják: a gyülekezet fizessen tizedet, és ők nem fizetik. Hát, ez hogy működik így? Neked fizetned kell a tizedet, az üzletednek is fizetni kell a tizedet, de a gyülekezetnek nem kell fizetni. Hogy működik ez így? Tudod az ige mindenki számára egyértelmű, mindenki számára egyaránt vonatkozik.

ISTENHEZ TARTOZIK

Az a nagy kérdés, hogy vajon a tized Istenhez tartozik-e? Mert ha az Övé, akkor nem az enyém. És az emberek nem értik, mert azt mondják, hogy hát Keith testvér csak azt akarja, hogy az emberek csak adják a pénzt, és hogy ő magának tartja azt a pénzt. Tudod ez az épület, amiben vagyunk, nem az enyém. És semmi ebből nem az enyém, sem a feleségemé. Hallottad? Ha holnap elmennék, nem tudnám magammal vinni ezt az egészet. Nem is tudom eladni, és elvinni a pénzt, mert nem az enyém. Ebből semmi sem az enyém. A repülőgép, autók, teherautók, semmi nem az enyém. Az Úré minden az Úré. Ugye? Nem tehetem el az én zsebembe.

Tudom, hogy az emberek megtettek ilyen dolgokat, és néhányan már börtönben ülnek emiatt. De én nem akarok börtönbe kerülni. De ami a legfontosabb, nem akarok Istennek nem a tetszésére lenni. Ez a legfontosabb. És tudjátok, nem is kell, mert áldott vagyok. Nem kell lopnom. De ez az Úré.

Nagyon sokan gondolják azt, hogy nekünk szolgálóknak egyértelműen mindig ki kell jelentenünk, hogy mi a mienk, és mi a gyülekezeté, ugye? Hányan egyeztek meg velem abban, hogy nem vehetek adományokat, és utána a saját számlámra teszem a pénzt? Rendben lenne ez így? Nem. Mi a helyzet veled? Helyes lenne a számodra ez? Még egyszer lassan átmegyünk ezen: vasárnap reggel adományt gyűjtöttünk. Rendben lenne-e az, ha én visszamennék az irodába, és azt mondanám a fiúknak, hogy ezt a pénzt most nem tesszük a gyülekezet számlájára, hanem tegyük csak az én számlámra. És én elviszem és elköltöm. Rendben lenne ez így? Nagyon jól tudják, hogy ez soha nem fog ez így megtörténni. Rendben lenne az, ha te is ezt megtennéd? Az emberek azt mondják, hogy hát ez szörnyű lenne. Ugyanilyen szörnyű lenne, ha te tennéd meg, mintha én tenném meg. Ez itt a kérdés, a probléma.

Meg kell értened, hogy a tized az Úré, az Övé. Ugyanúgy, ahogy a ma reggeli adomány sem az enyém, hanem az Övé. A tized rész is az Övé, nem a tiéd. Ez nem az én elképzelésem, hanem az Övé. Ez már régen ott állt a Bibliában, mielőtt még megszülettünk volna, vagy bármelyik gyülekezet létrejött volna. Menjünk vissza a teremtés könyvére, és meg kell alapoznunk ezt az igében. Ismerjük a történetet az igéből, hogyan használta Isten Ábrahámot és az ő alkalmazottait abban, hogy legyőzzenek egy egész hadsereget. Megdöbbentő, ha belegondolsz. Hányan tudjátok, hogy Isten tud venni egy nagyon kicsi kis dolgot, és nagyon sok mindent azáltal elvégezni. És megszabadította Lótot és az ő családját. És amikor visszajöttek…

ŐSI ALAPOK

1Mózes 14:12-14 – Elvitték Lótot is, az Ábrám atyjafiának fiát jószágostól együtt, és elmentek. Elmentek értük és visszahozták őket. És a 16-os versben: És visszahozták mind a jószágot; Lótot is, az ő atyjafiát jószágával egybe visszahozta, meg az asszonyokat és a népet. És miután visszatért Ábrahám Kédorlaumernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiment elébe Sodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a Király völgyébe. És Melkisédek, Sálem királya kenyeret és bort hozott, Ő pedig a magasságos Isten papja volt.

 Kik vagyunk mi most? Papok. Van egy nagy főpapunk. Aki a Mennyekben ül Istennek a jobbján. Ki ő? Ő a Mester, az Úr, a Krisztus, a Messiás Jézus. Tehát a felséges Istennek a papja. És megáldotta őt, és azt mondta: Áldott legyen Ábrám a magasságos Istentől, aki birtokolja az eget és a földet. Áldott a magasságos Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet. És Ábrám TIZEDET ADOTT neki mindenből. Mindenki mondja hangosan: Adott neki mindenből tizedet. És mi az a tized? A tizediket adta mindenből, amijük volt. Kinek adta a tizedet? A főpapoknak.

Sok mindent hall az ember a tizedről. Azt mondják, hogy: - Hát, hát a tizedfizetés csak a törvényben volt. És a törvény alatt volt. Tudjátok-e, hogy ez nagyon sokkal a törvény előtt van. Mózes előtt volt még ez. Sokkal azelőtt. Honnan tudta Ábrahám, hogy tizedet kell fizetnie? Nem volt Bibliája, nem volt 10 parancsolat, nem volt semmi ebből. Nem volt könyve, ami a tizedről szólt volna. Honnan tudta, hogy tizedet kell fizetnie? Magától a forrástól kapta meg ezt ugye? Mert szövetséget kötött Istennel, Isten az ő barátjának nevezte Ábrámot. És tudta, hogy mivel Isten megszabadította őket, és most itt van ez a főpap, és megáldja őt, tudta az ő szívében, mit kell tennie. Tizedet fizetett mindenből. Ábrám tizedfizető volt, sokkal a törvény előtt.

Hogyha ellapoztok az 1Mózes 28-ra: Jákobnak el kellett szöknie otthonról, mert megcsalta a testvérét, és Ézsau meg akarta ölni őt. És egyedül volt, fiatal volt, magányos volt. Ott kinn aludt valahol a földön, és az Úr megjelent neki. És a 15. versben azt mondta neki az úr: „ímé én veled vagyok, és megőrizlek téged, ha valahova mész, és visszahozlak a földre, mert soha el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem, amit neked mondtam.” Jákobnak szüksége volt erre, Ugye? Az ördög biztos mondta neki, hogy most már befejezted, véged, soha nem mész haza, soha nem láthatod azokat az embereket, akiket szeretsz. A te életed tönkrement. Mivé lettél.

Fiatal volt, megijedt, és az Úr megjelent neki, és szólt hozzá, és azt mondta neki, hogy én veled vagyok! És megőrizlek téged mindenhol, bármerre csak mész, én hazaviszlek. Dicsőség Istennek! És megteszek mindent, amit megígértem. És mit tett Jákob? Felkelt, és azt mondta, hogy ez maga Istennek a helye, ahol vagyok, hogy Istennek a háza ez, az égnek a kapuja, és a 18-as versben: Felkelt Jákob reggel, és vette a követ, ami a feje alatt volt, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére. És nevezte annak a helynek nevét Bételnek, azelőtt Lúz volt annak a városnak a neve. És fogadást tett Jákob… Nagyon érdekes ez így, tudod, a tized fizetéssel kapcsolatban neked is el kell kötelezni a szívedet. Nem játszadozhatsz vele. El kell tökélned magadban.

És Jákob is fogadást tett. Azt mondta, az Isten velem lesz, és az Isten megmondta neki, hogy vele lesz. Ha Te velem leszel és megőrzöl engem ezen az úton, és gondot viselsz rólam, és adsz nekem enni, és adsz nekem ruházatot, és visszaviszel az én atyámnak házához békességben, akkor Te leszel az én Istenem. …És ez a kő, amit oszlopul állítottam fel, Isten háza lesz, és valamit adsz nekem, annak a TIZEDÉT NEKED ADOM. (28:22) Egy elszánás ugye? Egy elkötelezettség. Egy kisfiú egy bottal a kezében, és hátizsákkal, ezt mondta Istennek ugye? És a következő dolog pár évvel később, mi történt? Egy befolyásos ember, hatalmas ember, barmokkal, kecskékkel, juhokkal, százával vannak alkalmazottai, gyerekek, unokák.

ISTENT ELISMERNI

Jön vissza. Megtette-e Isten, amit mondott neki? És ez az ember tizedfizető volt. Látjátok-e a szövetséget itt?  Halljátok ezt a beszédet? Isten azt mondta, hogy gondot viselek rólad. Én leszek a te Istened. Az emberek nem értik, és azt mondják, nincs pénzem, és a prédikátor azt is el akarja tőlem szedni, amim van. Nem érted, prédikátor, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy tizedet fizessek? Azt sem tudod, miről beszélsz. Nem arról szól, hogy mit engedhetsz meg magadnak. Nem érted.

Egy olyan rendszerben élsz, ahol te magad vagy saját magad forrása. Te vagy a saját forrásod, és amit te ki tudsz termelni, vagy elő tudsz állítani. És a saját kis fizetésedből élsz. És a te pénzed értékes számodra, és azt teszed, amit tudsz, azzal a kevés kis pénzzel. És azt kívánod, bárcsak mindenki abbahagyná azt, hogy a te pénzedet akarja.

A tizedfizetésnek a leghatalmasabb része az, hogy behozd a tized részt, és elismered Istent. És azt mondod, hogy Isten: hozom a Te részedet! Te vagy az én Istenem, te vagy az én forrásom, és mindaz, amim van, az Tőled jött amúgy is. És itt van a te részed, Uram. Halljátok, nem félek a holnaptól, nincs félelmem, mert velem leszel holnap is. És Te tartasz engem, és Te fogsz engem etetni, és Te fogsz engem öltöztetni. És elviszel oda, ahová el kell mennem. Te vagy az én Istenem, és Te vagy az én teljes forrásom. És minden, amit nekem adsz, bizonyos, hogy a tized részét visszaadom neked. Ezzel elismered azt a rendszert, amiben működsz. Megértetted?

Az én munkahelyem nem az én forrásom, az emberek nem az én forrásom. Nem kell könyörögnöm az emberekhez, és nem kell noszogatnom őket. Nem kell hazudnom, vagy trükköket alkalmaznom, vagy lopnom. Ki az én forrásom? Isten! Tudjátok a tizedfizetés az egy szövetség Istennel. Amikor mi ide eljövünk, bejövünk a gyülekezetbe minden vasárnap, és feltartjuk az adományainkat Isten elé, az nagyon fontos az Úrnak. Az egy szövetség az Úrral. Mert akkor felállsz, és kijelented azt, hogy Isten volt az, aki betöltötte a szükségeimet a héten. Isten gondoskodott rólam, és ezért van hol laknom, ezért tudok jól enni, ugye? Hogyan ne hoznám be neki az ő részét, ugye? Isten adja nekem minden egyes szívdobbanásomat, minden lélegzetemet. Ő adja nekem a lehetőséget, hogy pénzt kereshessek. Ő adja az erőt, hogy pénzt szerezzek. Ugye? Hogyan ne jönnék ide, és adnám neki oda az ő részét?

Azok az emberek, akik visszautasítják a tizedfizetést, azt mondják, az én pénzem az én pénzem. Én szereztem meg a verítékem által. Az enyém az egész, semmi ebből nem Istené, és nem adok semmit. Ezt mondják. Nem ezt akarják ezt mondani, de ezt mondják ez által. De nem mi. Mi tudjuk, ki a mi forrásunk. Tudjuk, hogy honnan jön a mi ellátásunk, a ház, a ruházatunk. Ezt tudjuk, ugye? És azt is tudjuk, legalábbis néhányan közülünk, hogy a tized rész Hozzá tartozik. Ábrahám tizedfizető volt, Jákob tizedfizető volt, sokkal Mózes, a tízparancsolat, a törvény előtt. Sokkal azelőtt. Tehát tudnod kell, hogy a tizedfizetés az nemcsak a törvény része. Látjuk, hogy tizedet fizettek a törvény előtt, a törvény alatt és utána is. A törvény után is. Ezt világosan lehet látni az igéből.

JÓ SZÍVVEL, JÓ KEDVVEL

Menjünk el a 3. Mózesbe. Nagyon izgatott a szívem, mert az igazság szabaddá tesz téged. És azt mondom, hogy hát próbálsz engem erre rábeszélni. Nem, nem erről van szó. Nem, nem akarom azt, hogy azért fizess tizedet, mert én valamit mondtam. Nem, nem. Veszed az igéket, az Úr elé mész, és leszögezed ezt a saját szívedben. És mondom neked, hogy nem lesz Isten számára elfogadható, ha nem jó szívvel, és nem jó kedvvel hozod Őelé. Ugye? Hacsak nem válsz izgatottá ezzel kapcsolatban, hogyha nem akarod ezt tenni. Ez az egyedüli út, ahogy ez fog működni Istennel.

Tehát a Léviták könyvében az utolsó fejezet, 27. fejezet 30. vers; és ismét az új, nemzetközi fordításból olvasom nektek: „A föld termésének a TIZEDE, ahol a mag és a gyümölcs is az Úrhoz tartozik, ennek mindnek a TIZEDRÉSZE kell, hogy külön legyen választva, mint egy szent rész az Úrnak”. Még egyszer menjünk ezen végig. A King James azt mondja, a földnek minden TIZEDE az Úré, szentség az Úrnak. Mondjuk el ezt együtt kétszer, háromszor. „Minden tized az Úré, szentség az Úrnak.” Még egyszer együtt, hangosan mondjuk: „Minden tized az Úré, szentség az Úrnak.” „Minden tized az Úré, szentség az Úrnak.”

Az emberek persze felteszik a kérdést, hova fizetjük a tizedet? Erről is fogunk beszélni. És megkérdeztem az év elején az Urat: Uram, kihez tartozik a tized? Azt mondta az Úr, hogy: „Hozzám.” És visszahozott az Úr ehhez az igéhez. Azt mondtam: hát igen, ezt mondja az ige. A tized kié? Ha a tiéd, akkor nem az Övé. Ha az enyém, akkor nem az Övé. És ez az a nagy kérdés, amit le kell szögezned a szívedben, hogy a tized a tiéd, vagy az Úré? Mit mond a Biblia? Hogy az Övé. A tized az Úrhoz tartozik, az Övé. Szentség az Úrnak.

31. vers: …és ha valaki meg akar váltani valamit az ő TIZEDÉBŐL, adja hozzá annak ötöd részét… vagyis a 20%-át. …minden TIZEDE a baromnak és a juhnak, mindabból, ami a vessző alatt átmegy, a tizedik az Úrnak legyen szentelve. Ne tudakozódjék, hogy jó-e, vagy hitvány, és el se cserélje azt. De ha mégis elcseréli azt, akkor az, és amit azért cserébe ad, szent legyen, és meg se váltassék. Mit jelent ez? Tudnunk kell azt, hogy az ő vagyonuk nem készpénzben volt akkor. Nem voltak csekkjeik, számláik. Juhok voltak, kecskék, bikák, gabona.

És tudjátok, amikor számolták a juhokat, és a barmokat, akkor tudjuk, arról a helyről, ahova a juhok be voltak zárva, ki kellett jönniük egy ilyen vékony kis részen, és ott számolták őket, és a vessző alatt át kellett menniük, és ott számolták őket, hogy 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, az Úré. Hallottad? És aztán újból 1, 2, 3… és minden tizedik az Úré volt, az Úrnak a juha volt. Ezt a juhot nem adhattad el a piacon, és nem vásárolhattál a pénzen mondjuk ruhákat. Mert az Úré volt vagy az a pénzt, amin eladták. Azt a pénzt az Istennek a templomába ment, Isten szolgálatára ment minden tizedik. Tehát éppen ezért mondta itt az ige, hogy mindegy hogy milyen volt, jó volt-e, vagy nem volt jó. Minden tizedik az Úré.

És azt mondja, hogy ha mégis csak eladták és meg akarták váltani, akkor még annak a 20%-át hozzá kellett tenni, hogyha valami mást akartak ezzel kezdeni. Láttuk azt, hogy van az igében valami, amit úgy hívnak, hogy első zsenge. És ezt már láttuk. És tudjátok, évekig összekevertem én is az első zsengét és a tizedet, ahogy a legtöbb ember ezt teszi. Nem azt mondják többen, hogy a tized az első zsenge, nem? Nem, nem az. Erről is beszélni fogunk. De a tized micsoda? A tizedik rész. A tizedik. És nem kellett mindig a legjobbnak lennie, mindegy volt, hogy jó, vagy rossz. A tizedik számú juh volt. A tizedik Hozzá tartozik. Mondjatok erre egy áment!

RENDSZERES DOLOG

Lapozzunk a Lukács 20-ra. Sokan mondják, a tizedfizetés, tudod Keith testvér a törvény alatt volt. És erről már beszéltünk, hogy nem igaz. Ábrahám és Jákob is tizedfizetők voltak. Jézus is tizedfizető volt. Hallottad? És még miután a gyülekezeti időszakban is olvashatjuk, akár történelemkönyvekből, akár bármiből, hogy a tizedfizetés az egy rendszeres dolog volt. Nagyon sok tizedfizetőnk van, ugye? Mi az élő példái vagyunk a ma is létező tizedfizetőknek. Itt vagyunk. De az emberek azt mondják, hogy Keith testvér, a tizedfizetés az csak az Ószövetségben van. Ez egy ószövetségi dolog, nem? Máté is az Újszövetségben van, és Lukács is, és a Zsidó levél is az Újszövetségben van, ugye?

Tehát a Lukácsban vagytok… (kicsit gyorsan megyek). Hagyjátok az ujjatokat a Lukácsnál, és menjünk el a Zsidó levél 7. fejezetére. Az egyik leglényegesebb és legfontosabb ige a tizedfizetéssel kapcsolatban, az Újszövetségben a Zsidó levél 7. fejezete. A Zsidó levél az Újszövetségben van, ugye? 7. fejezet 1. vers. Menjünk el az előző fejezet 20. versére, 6:20: Ahová előfutárként bement helyettük Jézus, aki örökkévaló főpap lett Melkisédek rendje szerint.

Ki volt Melkisédek? Ezt már elolvastuk. Mi történt akkor, amit Melkisédekkel kapcsolatban olvastunk? Két dolog: Ábrahám tizedet fizetett neki, és Melkisédek megáldotta őt. Ugye? Ez a két dolog volt. Van-e ennek köze hozzánk is? Bizony, mert ez egy előkép. Ki Melkisédek, kinek az előképe? Jézusnak, ami főpapunknak. Minek az előképe a tizedfizetés? A tizedfizetésnek. És mondják az emberek, hogy nem Keith testvér, manapság mi már csak szellemi áldozattal áldozunk Istennek, nem pénzzel és adománnyal.

ÚJSZÖVETSÉGBEN IS

Már beszéltünk a szellemi áldozatról. Sokszor hallom, hogy az emberek azt mondják, mi dicséretekkel áldozunk az Úrnak. Ők is tették ezt ugye, ezrével dicsérték az Urat. Tudjátok, ez egyik sem áll meg, ezek teóriák. És azt mondjátok, mi ez Újszövetségben vagyunk, és hát nem fizetünk tizedet az Újszövetség alatt. Hát ezt így nem látom még az igében. Azt akarod mondani nekem, hogy mi kevesebbet teszünk az Újszövetségben, mint ők tettek? Van ennek így értelme?

Vagy ugye jön az adószezon hamarosam. Mi van akkor, hogy ha nagyon jól kerestél? Hány %-ot akar az adóhivatal tőled, hogy fizess be? Mondjatok egy számot, körülbelül. Hogyha nagyon jó a bevételed, akkor olyan 33% elégé gyakori dolog. És ennek ellenére, hogy 33%-ot fizetsz az államnak, visszautasítod azt, hogy fizessed a tizedet? Ez azt jelenti, hogy több bizodalmad van a kormányban, mint Istenben? Egyik sem működik így. De tudjátok, az Úr nem akarja, hogy megtegyétek, ha nem akarjátok megtenni. Mert ez a szívből eredő dolog. Egyetlen egy kérdés van, hogy a tized Istenhez tartozik-e, az Övé-e?

Vegyétek észre a Zsidó levél 7. fejezetében 1. vers: Mert ez a Melkisédek Sálem királya, a felséges Isten papja, aki a királyok leveréséből visszatérő Ábrahám elé ment, és őt megáldotta. Akinek TIZEDET IS ADOTT Ábrahám mindenből… Az Újszövetséget olvassuk? Oké! …akinek neve először azt jelenti, Igazság királya, azután pedig Sálem királya, azaz Békesség királya is. Apa nélkül, anya nélkül való, nemzetség nélkül való, sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs. De hasonlóvá tétetvén az Isten fiához, pap marad mindörökké.

Gondoljátok csak el, mily nagynak kell lennie, ha Ábrahám, a pátriárka tizedet is adott neki a zsákmányból. És bár azoknak, akik a Lévi fiai közül nyerik el a papságot, parancsolatuk van, hogy a törvény szerint TIZEDET SZEDJENEK a néptől, azaz a saját atyjafiaiktól, jóllehet ők is az Ábrahám ágyékából származtak. De az, akinek nemzetsége nem azok közül való, TIZEDET VETT Ábrahámtól, és az ígéretek birtokosát megáldotta. Hallottátok ezt a kifejezést, hogy tizedet vett, és megáldotta? 

Mondjátok ki hangosan: Tizedet vett és megáldotta. Hányszor láttuk ezt már? Háromszor, négyszer ugye? Tizedet vett és megáldotta őt. Azon tűnődöm, vajon az Úr elfogadja-e a mi tizedünket, és megáld-e bennünket az évben? Ő az Úr, Ő nem változik, ugye? Izgatottak vagytok már ezzel kapcsolatban?

Zsid. 7,7-8. Pedig minden ellentmondás nélkül való, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet. És itt halandó emberek szednek tizedet, ott ellenben Az, Akiről bizonyságot tesznek, hogy él.

Mit mond itt az ige? Hogy régen szedtek tizedet? Vagy jelen időben mondja-e, hogy itt halandó emberek szednek tizedet? Most! Ez mind jelen idő. Ott ellenben Az, Akiről [Jézusról]  bizonyságot tesznek, hogy él. Kinek az előképe Melkisédek? Van egy hatalmas Főpapunk, aki a mennyben van. És vajon Ő elfogadja-e a mi tizedünket? És megáld-e bennünket? Ez történik velünk, ugye? Dicsőség Istennek! Dicsőség Istennek! Valaki mondja, hogy: Dicsőség Istennek!

Menjünk el a Zsidó 8. fejezetre.

1. vers. Lényege pedig azoknak, amiket mondunk az, hogy olyan főpapunk van, mint Melkisédek, aki a mennyei Felség király székének jobbjára ült, mint a szentjének és amaz igazi sátornak szolgája, amelyet az Úr, és nem ember épített.

6. vers: Most azonban – kicsoda? Hát Jézus! – annyival kiválóbb szolgálatot nyert…

Kevesebb lenne nekünk, mint nekik az Ószövetségben? Kevésbé tisztelnénk meg Istent mi, mint ők tették? A mi vagyonunkkal, az anyagiakkal kevésbé lennénk áldottak, mint ők? Nincs-e meg a főpapnak az áldása a tizedfizetésből? Nem, Jézus annyival kiválóbb szolgálatot nyert, mint Melkisédek, vagy mint az egész lévita papság. És Ő …egy jobb szövetségnek a közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett. És mi ebben élünk. Ezek mi vagyunk. Most, itt. Van egy főpapunk, aki veszi a mi tizedünket. Elfogadja és megáld bennünket. Hallelúja!!

KIÉ AZ ADÓ?

Menjünk vissza a Lukács Evangéliumára. Tudjátok, hogy Lukács Evangéliuma is az újszövetségben van, ugye? Köszönjük Uram, hogy segítesz nekünk ma. Lukács 20:22 vers. Jöttek néhányan, és próbálták úgymond becsapni Jézust, rászedni. És kérdezték tőle, hogy: Szabad-e nekünk adót fizetni a császárnak, vagy nem? Ő pedig észrevette álnokságukat, és monda nékik: Miért kísértetek engem? Mutassatok nekem egy pénzdarabot. Kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén mondának: A császáré.

Hogyha mi most elővennénk a mi bankjegyeinket, mi van rajta? Ugye, az Egyesült Államok elnökének a képe, épületek, meg ilyesmi. Tehát odafizetjük az adónkat is ugye? A 25. versben azt mondja… És tudjátok még egy nagyon fontos: ne átkozzátok az adótokat! Áldjátok meg. Ne vesd meg, hanem csak higgyél Istenben, hogy olyan áldott leszel, hogy mindig be fogod fizetni az adódat. Egy kicsit gyenge volt részetekről.

Higgyük, hogy olyan áldottak vagyunk, hogy soha nem fogjuk elhanyagolni az adófizetést. És azt mondjátok, hogy hát ez olyan sok pénz. Igen tudom, de ez a pénz nem a miénk. A mi pénzünk a jó dolgokra megy, ugye? Mi az adóinkat hajlandóan fizetjük be. Én nagyon boldog vagyok, hogy ilyen szabad nemzetben élhetek. Hálás vagyok azért, hogy ilyen gyarapodó nemzetben élek. És köszönöm Istennek, hogy ilyen erős katonaságunk van, és hadseregünk, aki megvédelmez bennünket. És ezért hálás vagyok. És tudjátok, ez pénzbe kerül. És ki fogja ezt kifizetni? Mi megtesszük a mi részünket. És higgyük azt, hogy mi olyan áldottak vagyunk, hogy a mi részünk a nagy rész. És nem átkozódni, és nem panaszkodni, meg morgolódni kell. Olyan sok lesz neked, hogy soha nem fogod elhanyagolni az adófizetést. Nem is számít, hogy mennyit adsz. Ő pedig monda nékik: adjátok meg azért ami a császáré, a császárnak…

Vajon a császár hitt-e abban, hogy az a pénzt hozzá tartozik? Össze volt zavarodva a császár? Vajon az adóhivatal hiszi-e azt, hogy egy része a te pénzednek az övé? Kételkednek-e ebben? Össze vannak zavarodva ezzel kapcsolatban? Azt mondják-e neked, hogy az a pénz a tied? Tartsd meg olyan 10 évig? Nem, teljesen meg vannak győződve arról, hogy az övéké az a pénz. Az a rész az övéké. És börtönbe is küldenek, ha nem fizeted. Sok minden mást is tesznek azért, hogy rávegyenek arra, hogy fizesd, mert az övék.

Emlékeztek rá, hogy ki beszél itt? Jézus! És Jézus itt majdnem egy lélegzetre mondja el, hogy adjátok meg a kormánynak, ami a kormányé, és – és – és Istennek, ami az Istené. Igaz-e ez így? Mi tartozik Istenhez? Van-e Istennek egy része? Van-e valami, ami hozzá tartozik?

Tehát van két dolog, amiben hihetsz. Az egyik a tradíció, az embereknek az elképzelései, és van az ige. Vajon az ige elmondja-e nekünk azt, hogy egy rész Istené? Egy részét láttuk már, hogy a tized az Úré. Hozzá tartozik. Szentség az Úrnak.

Menjünk el a 11. fejezetre. Az új nemzetközi fordítás szerint ez az Ige úgy van, hogy: adjál meg mindent a császárnak, ami hozzá tartozik. De ami Istenhez tartozik, azt Istennek kell adni. És mi tartozik Istenhez? Tudom, hogy állandóan ugyanezt a kérdést teszem fel, de nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy millió keresztény van, aki össze van zavarodva ezzel kapcsolatban. Abszolút nincs ez leszögezve a szívükben, hogy hogyan vannak ezek a dolgok. Milliók és milliók a keresztényekből nem fizetik a tizedet. És aztán van a másik kategóriája a keresztényeknek, amilyen én és az én feleségem voltunk régen.

Volt egy időszak a keresztény életünkben, amikor hát, itt-ott fizettünk tizedet. Itt-ott, amikor meg tudtuk engedni magunknak a tizedfizetést, akkor. Nem kell felemelned a kezedet, csak nézz magad elé. És kérdezed, hogy mi történt? Hát leszögeztem magamban ezt, és megértettem, hogy a tized az nem az enyém. Nem hozzánk tartozik, hogy abból bármit is fizessünk. És azt mondod, hogy nem tudod megengedni magadnak, hogy fizessed a tizedet. Igazából ilyenkor ezt mondod. És ne érts félre, én is voltam ebben a helyzetben és tudom, miről beszélek. Anyagilag olyan szűkösen voltunk, hogy az a tizedrész úgy tűnt, hogy nekem arra szükségem van, hogy ki tudjam fizetni a számláimat.

KIÉ A TIZED?

Tehát akkor mit mondok most? Ha a tized az Úré? Az történt, hogy nagyon sokszor vettük azt a részt, nem adtuk oda az Úrnak. Kifizettük a számlákat, kifizettük a benzint. Mit mondok? Ha a tized részről van szó, kihez tartozik? Kié? Ha tényleg az Övé, akkor mit mondok ilyenkor? Uram, nincs elég pénzem arra, hogy mindent meg tudjak tenni, amit szeretnék. Hogyha ezt ilyen jól akarod beadni Istennek, és nem úgy, hogy ezt most ellopom tőled, ezt a pénzt... Azt mondom az Úrnak, hogy most kölcsön veszem tőled ezt, a te pénzedet, és használom arra, hogy fizessek egy kis benzint, ezt-azt. És hinni fog abban, hogy a többi hátralevő pénzt megadod nekem, és hiszem, hogy odaadom neked ezt a pénzt, amit most oda kellett volna Neked adnom. De majd én később ezt vissza fogom fizetni neked, mert Te majd ezt odaadod nekem.

Hát ez most hogyan működik így? Nem működik, mert nincs bizalmad, nem Isten teszed az első helyre. A te hited nem ott van. Hányan értitek, hogy ha ilyen helyzetben vagy, az a pénzed, amid van, úgysem elég? Velem vagy? Amid van, úgysem elég neked. Amúgy is Istenben kell hinned, hogy ennél sokkal több jön hozzád. Melyik módon tudsz jobban Istenben hinni? Ha azt mondod, hogy Uram, elveszem a tiédet. Használom, és majd hiszem, hogy annyit adsz nekem, hogy ezt vissza tudom neked adni.

Vagy pedig amikor a tetejéről leveszed az Ő részét, és az Úr elé jössz, és azt mondod, hogy Uram Te vagy az én forrásom, és soha nem hagytál cserben, és nem is fogsz. És nagy örömmel, jó kedvvel, jó szívvel, hozom eléd, és hajlandóan, és hiszem, hogy behozod hozzám az összes többit, amire szükségem van. Van-e ilyenkor több bizodalmad? És mi bizony rájöttünk arra, hogy így sokkal nagyobb a bizodalmunk Isten felé. Ezért abbahagytuk a játszadozást, és eltökéltük magunkat. Ugyanúgy, ahogy Jákob. Jákob is fogadást tett Istennek, és azt monda Istennek, ha Te leszel az én Istenem, és gondot viselsz rólam, akkor biztosan behozom hozzád az összes tizedet. És megtette, és mi volt a következő dolog? Gazdag ember lett. Húsz év eltelt igaz, de Isten mikor visszahozta őt, gazdag-gazdag volt. Gazdag-gazdag!

Amikor az emberek azt mondják, hogy a tizedfizetés az csak ószövetség, akkor felteszem a kérdést: - Ha Jézus mondaná neked, hogy fizesd a tizedet, megtennéd-e? Még egyszer lassan elkérdezem: - Ha Jézus maga mondaná neked, hogy tizedet fizess, akkor mit tennél?

A Lukács Evangélium 11. fejezetében 41. vers: …csak adjátok alamizsnául, ami benne van, és minden tiszta lesz néktek... Tehát itt a szegénységről beszél az Úr, a szegényeknek adni. Ez egy másfajta adomány, az alamizsna. De jaj néktek farizeusok, mert… micsoda? ...mert megadjátok a tizedet, a mentából, rutából, és minden paréjból, de hátrahagyjátok az igaz ítéletet, é az Isten szeretetét. És azt mondta Jézus, hogy de hát ezt sem kellett volna már megtennetek, mert a tizedfizetés az ószövetség, és az már elmúlt. Ki beszél itt, mondd meg nekem? Jézus! Nem? A King James bibliában piros betűkkel van írva. Jézus itt kiigazítja őket, de valamit felhoz itt, ugye? Hogy fizették a tizedet, azt mondta, hogy fizetitek a tizedet minden dologból is. És mondta nekik Jézus, hogy ennek nincs értelme, hogy ezt tegyétek, mert most már belépünk az Újszövetségbe, és ez elmúlik? Vajon hivatkozott-e az Úr valami ilyesmire? Vagy mondott-e valami ilyesmit? Nem, nem, mert láttuk, hogy az Úr előbb azt mondta, hogy a kormánynak megadod, ami a kormányé, és Istennek pedig azt, ami Istenhez tartozik. Vehetjük-e ezt a tizedfizetés megerősítésének? Igen!

De ennél világosabban már nem láthatjuk az igéből, hogy mit mondott Jézus? …pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni. Mit kellett megcselekedni? Tizedet fizetni. Specifikusan ez áll itt, az új élő fordításban így szerepel. Azt mondja az ige, hogy nagyon óvatosak vagytok azzal kapcsolatban, hogy a jövedelmeteknek minden kicsi hozadékából tizedet fizessetek. De teljesen megfeledkeztetek az igazságról, és Isten szeretetéről. Tizedet kellene fizetnetek, de nem szabadna, hogy az ennél fontosabb dolgokat hátra hagyjátok. Hallottad mit mondott Jézus? Ki mondta? Jézus. Mit mondott? Tizedet kellene fizetned. Mit mondott a King James fordítás? Azt mondta, ezeket kellene cselekedni? Tizedet kellene fizetni. Ki mondta? Jézus. Mit mondott? Tizedet kellene fizetned. Ugye egyre világosabb ez már számotokra? Ha még most sem érted, nem tudom, mi a gond veled akkor.

Tudjátok, amiről itt szó van, az a pénz. Ez a dolog lényege. És mondod, hogy az én pénzemről van szó. És nem is kérjük tőled azt a pénzt. És nem is fogjuk kérni. És nem is fogunk ezzel zaklatni. És nem fogom elővenni a számláinkat, és nem fogom megnézni, hogy fizetsz-e tizedet, vagy sem. Holnap sem és 30 év múlva sem. Miért? Mert a tized az Úré. A főpaphoz tartozik, az Úré. És hogyha nem, akkor nem. És nem fogok minden második vasárnap erről beszélni. De ha az Úrnak az áldását szeretnéd, ha a tizedfizető áldását szeretnéd, ha meg akarod tisztelni Istent…

ISTEN-SZÁMLA

Én tudom, mi történt akkor, amikor én és Phillis elhatároztuk magunkat, eltökéltük magunkat. Megnyitottuk az isteni számlánkat. Tudjátok mi az az isteni számla? Az egy olyan számla, ahova bemegy Istennek a pénze, és nem kevered össze a Te pénzeddel. Amint a pénz oda bemegy, nem vehetsz onnan ki pénzt. Nem fizethetsz onnan ki számlát, vagy hogy valamit vegyél magadnak, vagy a gyerekeidnek. Az az Úré, az Úr pénze, csakis az Ő dolgaira megy az a pénz.

Mi személyesen is nyitottunk egy ilyen Isten-számlát, és külön is nyitottunk egy számlát a More Life szolgálatnak is. És amikor elkezdtük a gyülekezetet, akkor a Hitélet gyülekezetének is nyitottunk egy ilyen isteni (gyülekezeti) számlát. És minden dollár, ami bejön hozzánk, minden, ami bejön, a tized részét levettük a tetejéről. Plusz még egy adományt, és hétről hétre egyre csak növekszik, csak növekszik az a pénz. És kérdezed, mit teszünk? Számos szolgálatot támogatunk havi rendszerességgel. Hányan emlékeztek arra az autóra, amit megvettünk ebből a pénzből?

Nagyon sok dolog van, ami így jön, és amiben így részt vehettünk. A pénz pedig csak egyre halmozódik, csak halmozódik. És most is nagyon-nagyon szép kis összegünk van a bankban. És nem érdekelne az sem, ha a gyülekezet szűkösen lenne egy héten. Eszembe sem jutna, hogy arról az isten-számláról levegyem a pénzt, és a gyülekezet számláit abból kifizessem. Amíg én vagyok itt, addig ez nem fog megtörténni. Velem vagy? Nem érdekel, hogy milyen helyzetben lesz a gyülekezetünk, ahhoz nem nyúlhatsz hozzá, mert az szent, az az Úré. Az az Ő szent része. Ahhoz nem nyúlsz hozzá. Csak akkor, ha az Úr szól, hogy az ő szolgálói vagy szolgálata számára mit fizessél.

Menjünk el a 1Korinthus 16-ra. Ezt tettük mi is, és ezt tesszük továbbra is. És nagyon jó érzés van a szellememben ezzel kapcsolatban. Ha Te több világosságot kapsz, akkor abban jársz. Ha én is több világosságot kapok ez ügyben, akkor én is abban járok. Mindenki csak abban a világosságban tud járni, amije van. De én évekkel ezelőtt meggyőződtem arról, hogy a tized az Úré, az övé. És mondom nektek, hogy nem voltunk szükségben, hanem egyre csak feljebb és feljebb és feljebb jöttünk. Ma már nem is gondolnám azt, hogy ne fizessünk tizedet. Nem is jutna eszünkbe.

1Kor. 16:1-2 vers a bővített bibliafordításból olvasom: „Ami a szentek számára való gyűjtést illeti, a hétnek első napján mindenitek tegye félre magánál, amit sikerült összegyűjtenie, hogy ne akkor történjék a gyűjtés, amikor odamegyek.”

Arról beszél, hogy minden héten, amikor összejönnek, minden héten tegyenek félre maguknak valamit. A görög eredetiben ez úgy szerepel, hogy mindenki tegyen félre magának annyi részt, amennyi, amilyen mértékben gyarapodott. Egy másik kommentár azt mondja, hogy mindenki, a hét első napján, amikor otthon van, tegyen félre egy részt abból, amilye van, és olyankor, amikor egyedül van otthon, és nyugodtan meg tudja nézni azt, hogy milyen mértékben gyarapodott, a szerint tegyen félre. És ezt ne másnak a befolyása alapján tegye, vagy bármi másnak a befolyása alapján tegye. És ne is azért, mert esetleg fel akar vágni vele, vagy valamilyen arcot akar mutatni.

Hanem egy elvként, egyedül tegye, amikor otthon van. És ezt már mondom nektek, hogy ez nem úgy működik, hogy idejössz, és akkor csak úgy magadhoz térsz, és azt mondod hoppá, most adományt gyűjtünk, és mit hoztam magammal? Ez így nincs rendben. Minden héten gyülekezet előtt, Isten megáldott téged. Valamit kerestél. Mit teszel? A szent rész lejön a tetejéről. A tizedet leveszed és beteszed az isteni bankszámládra. Ugye? És minden héten megteszed, akkor a pénz egyre csak egyre felgyülemlik, ugye? És éveken át oda behelyezed az adományt és a tizedet is. És hónapról hónapra egyre több lesz ott, abból a pénzből.

És lesznek helyzetek, amikor leszel egy alkalmon, és előkerül egy projekt, vagy bármi más, amit szponzorálni kell, és olyankor a szívedben ott lesz, hogy fizessél valamit, és sokan ilyenkor a fejüket fogják, és azt mondják, bárcsak lenne ennyi meg ennyi pénzem. És tudod, ez nem arról szól, hogy ezt nem teszed, és valami jön, és a fejedet fogod, hogy miért nincs nálad pénz. Hanem évről évre ezt el kell magadban határozni, és ezt gyakorolnod kell. És minden egyes alkalommal, amikor növekedés van, akkor félre teszel egy részt, és akkor, amikor valami jön, és például amikor a szolgáló konferencián vettem részt, valami feljött, és a szívemen volt, hogy adakozzak, és én is részt vegyek ebben. És megtettük. Miért? Mert meg volt rá a pénzem. És miért volt rá pénzem? Mert minden héten betettem arra a számlára. Velem vagy?

SZELLEM VEZESSEN

És nem vársz addig, amíg valami jön, és mondod, bárcsak lenne pénzem. Ez nem úgy jön, hogy szeretnéd, hanem elkötelezettségről van szó. Hanem ez arról szól, hogy az Úr elé mész, és mikor megkapod a fizetést, vagy valamilyen pénz jön hozzád, akkor mi következik? Tized és adomány puff, az isteni számlára megy. Kifizettek, pénzt kerestem. Mit teszel? Tized és az adomány isteni számlára megy. Befektettem, és ezzel pénzt kerestem. Mi a következő? Nem a második dolog, nem is a harmadik, hanem az első dolog.

Az adomány és a tized lejön a tetejéről és bemegy az isteni számlára. És tudod, hogyha állandó rendszerességgel pénzt teszel oda, lesz pénzed akkor is, amikor az Úr foglalkozik veled, hogy valakinek valamit adjál, vagy valamit tegyél. Nem kell neked ahhoz a gyülekezetben ülnöd. Otthon akár szerda délután, csütörtökön, vagy bármelyik nap találkozol valakivel, vagy valamit hallasz. A misszionárius hallja, hogy erre meg erre van szüksége, ennek a gyülekezetnek erre meg erre van szüksége.

Nem csak magunkról beszélünk, mert mi nem vagyunk egyedül Krisztus Teste, de része vagyunk. És elvárom tőled, hogy más szolgálatokat is támogassatok. Hallottad? És mondod, hogy nem akarod, hogy az összes pénzt ide hozzuk be, ebbe a gyülekezetbe? Az összes tizedünket, az összes adományunkat, meg mindent a helyi gyülekezetbe? Azt akarom, hogy az Úr Szelleme vezessen titeket! Hallottad?

De nem tudsz úgy adni, hogyha nincs miből adnod. Ugye milyen jól érezzük magunkat ma reggel? (Igen!) Álljatok fel! Hiszem, hogy a jövő héten vissza tudtok jönni, mert még ma nem fejeztük be. Sokkal tovább kell mennünk ebben. De ha csak ezeket az igéket hallottad meg ma, azt hiszem, hogy a legtöbbetek számára ez elég volt. Hogyha le akarod magadban szögezni ezt a dolgot, a választ arra a kérdésre, hogy kié a tized? Az Úré a tized!

Csukd be a szemed, és emeld fel a szíved az Úr elé, és mondd hangosan: Atya Isten, elszánom magamat, hogy megtisztellek téged az én vagyonommal, és az első zsengével az én jövedelmemnek és gyarapodásomnak első zsengéjével. Minden, amit mondasz nekem, azt megteszem, mert törődöm a Te szolgálatoddal, és törődöm a Te gyülekezeteddel. Hogy a Te gyülekezeteid és a Te szolgálóid, és a Te szolgálataid és a Te munkád itt a földön, az teljes ellátásban legyen. És minden szüksége betöltessen. És hogy képes legyen az Evangéliumot kivinni minden nemzetbe. Ezért elszánom magam, hogy ennek a része leszek, ahogy Te megáldasz engem. A Jézus nevében.

Adj nekem több fényt, több világosságot, több megértést. Alapozz meg engem – nem az emberi tradíciókban, nem az emberi véleményekben, nem az én saját véleményemben – hanem a Te Igédben, a Te igazságodban alapozz meg engem, hogy igazából a Te Igéd cselekvője lehessek! És a Te tetszésedre legyek! És elfogadhatóvá legyek a Te számodra! Hallelúja!

Forrás: www.moorelife.org  
A tanítás meghallgatható: www.bekevar.fw.hu   > HANG-TANÍTÁSOK menüben

BÉKEVÁR FŐOLDAL