2007. 11. 09.

AZ ELFOGADÓ HIT

Keith Moore tanítása
2007. 10. 19.
 

Kérlek, lapozzatok el velem a Márk evangélium 11. fejezetéhez. Ma egy új sorozatba kezdünk. Tudjátok, hogy miről lesz szó? 2002-ben, amikor ez a gyülekezet éppen, hogy csak megalakult, az Úr szólt hozzám. Azelőtt soha nem pásztorkodtunk, ezért az Úr foglalkozott velem, amikor ez a gyülekezet létrejött, hogy van három sarkalatos téma, amellyel kapcsolatban állandóan tanítanom kell, és amelyet a gyülekezetnek állandó jelleggel hallania kell.

Először is, hogy hogyan kell megtartani a SZERETET PARANCSOLATÁT, hogyan kell Istent és egymást szeretni. Ezt, ugye nem elég egyszer hallani ahhoz, hogy tudd és alkalmazd is. Állandóan hallanod kell, és táplálkoznod vele, ahhoz, hogy növekedést érj el a szeretetben. Pár hete már ezen a témakörön időzünk, és ugye sok mindent megértettek ezzel kapcsolatban. Ti pedig, akik nem tudtok itt lenni velünk a gyülekezetben, felmehettek az internetre, és ingyenesen letölthetitek a tanításokat, hogy táplálkozni tudjatok velük. A javatokat szolgálja, ha ezeket hallgatjátok.

Azok az emberek, akik nem járnak szeretetben, akik mindig önnön magukat látják a középpontban, és önzően cselekszenek, azok a legnyomorultabb emberek. Bár állandóan a saját útjaikat, elképzeléseiket követik, mégis nagyon nyomorultnak érzik magukat. És levágják magukat az áldásokról, mivel a hit szeretet által működik. Ha nem járunk szeretetben, akkor a hitünk sem működik. Mindenki mondja most hangosan: – Szeretem Istent és megtartom a szeretet parancsolatát. Szeretem a testvéremet, ahogy az Úr szeretett engem.

Hányan tudjátok, hogy ez a „szeretet program” a nap 24 órájában lefoglal majd titeket, ha valóban be akarjátok tartani? Mert meg lesztek kísértve, hogy ne járjatok benne. Minden reggel kísértve leszel, hogy mindössze csak annyit tegyél, ami az önzésedhez szükséges. Kimutatod, ahogy éppen érzed magad, bármit „szűretlenül” kimondasz, ami csak keresztülfut az agyadon, és máris megtörted a szeretetnek a parancsolatát. Újra és újra. És ettől boldogtalan leszel. Még akkor is így lesz, ha tudod, a saját utadat járod. Boldogtalan leszel.

Viszont, ha a szeretet magját veted el, és ha engedelmeskedsz Istennek, akkor az Ő szeretetében fogsz lakozni, és abban meg is maradsz. Jézus azt mondta, hogy ez a kulcs ahhoz, hogy a te örömöd teljes legyen. Tehát az első témakör az volt, hogy a szeretetről tanítsak.

A második témakör, amiről tanítanom kell, maga a HIT. Körbejárni, hogy hogyan kell hit által élni, mit jelent hitben járni, hogyan győzedelmeskedhetünk hit által, hogyan kell elfogadni dolgokat hit által, hogyan legyünk tetszésére Istennek hit által. Mostanra már remélem, hogy a hitélet gyülekezetében az emberek tudnak valamicskét a hitről. Ezt nem csak feltételeznünk kell, hanem tanítanunk is kell róla, hogy erről gondolkodjanak.

Figyelembe kell venni azt is, hogy mindig jönnek újak is. Lehet, hogy te már évek óta hallasz a hitről, de ők lehet, most hallanak először róla. Pontosan emlékszem, amikor Phillis és én először hallottuk a hitnek a szavát. Én ugyan hitben nőttem fel, abban az értelemben, hogy mindig gyülekezetbe jártam. Ugyanis a nagyanyám gondoskodott arról, hogy én és a kisöcsém minden vasárnap ott legyünk a gyülekezetben. És nem csak vasárnap reggel, hanem vasárnap és szerda este is. Bár éveken át jártunk oda, a hitről vajmi keveset tudtunk meg.

Az emberek sokat beszéltek az ő saját meggyőződéseikről, a bűntudatról, a halálról, no, és a kárhozatról. Meg arról, hogy ne tedd ezt, meg ne tedd azt, de nem sok szó esett a győzedelmes, mindent legyőző életről, a hitnek az életéről. Nem akarok ezen gúnyolódni, hisz akkor én sem tudtam erről, soha nem is hallottunk róla. De köszönet Istennek, köszönet Istennek a hit szaváért, amely gyönyörűen kibomlott előttünk. Ámen.

És mindörökre megváltoztatta az életünket. Hányan tudjátok elmondani magatokról, hogy a ti életeteket is megváltoztatta? Méghozzá örökre! Nem gondolkodom már többé úgy, ahogy annak előtte, és nem is élek úgy, ahogy régebben. Köszönet Istennek, hogy már egy új életünk van. És mennyivel jobb élet ez!

Harmadszor az Úr azt mondta, tanítsak arról, hogyan kell a SZENT SZELLEM ÁLTAL VEZETETT életet élni. Ismételten meglepődtem azon, hogy az emberek mily keveset tudnak erről a témáról. Sokan mondták nekem, hogy: „– Keith testvér, én soha nem hallottam a Szent Szellem vezetéséről, mindaddig, amíg el nem jöttem ebbe a gyülekezetbe.”

Ennek nem szabadna így lennie. Ugyanis a mindennapi életedben ezer egy kérdésed van, amire választ kell, hogy kapj. Ezt tegyem, azt ne tegyem, ez helyes, az viszont nem helyes, stb. Dönthetsz a fejed után, földobhatsz pénzérmét is, megkérdezheted a testvéreidet vagy másokat, hogy szerintük mit kellene tenned, de bizony még így is elvétheted. Lehet, hogy egyszer helyesen döntesz, de többnyire elvéted. De ha Istennek a Szent Szelleme vezet téged mindig a helyes döntést fogod hozni. Újra és újra helyes döntésre jutsz. Ha mindig a Szent Szellem vezetne téged, soha nem vétenéd el a döntéseidet.

Azért nem vétenéd el, mert Ő soha nem vezet rosszul téged. Erről már tanítottunk, de hiszem, hogy újra visszakanyarodunk majd a témára, mert annyira fontos. Most viszont a hit témakörével folytatjuk.

Lapozzuk fel a Márk 11-et. Azt akarom, hogy buzdítsátok fel a szíveteket, mert olyan dolgokat fogunk meglátni a hittel kapcsolatban, amelyeket eddig még nem tudtunk, és nem láttunk, se te, se én. Velem vagytok ebben? Olyan dolgokat fogunk látni, és olyan magas szintre fogunk eljutni, hogy megéri.  

Hagyjátok az ujjatokat a Márk evangéliumában, és bevezetőként menjünk el a Római levélhez. Szánjunk egy kicsit több időt a témára. Köszönet Istennek a kijelentésért, köszönet Istennek minden egyes betűért az Igében, és a helyekért, amelyek a betűk között vannak. Tudjátok, miért mondom ezeket?

Mert amikor nagyon-nagyon sietsz, elvéted a dolgokat. Nem célunk, hogy mindent a mai nap folyamán értsünk meg, de ha az Úr vár a visszajövetelével, akkor ugye, mi is várhatjuk, hogy a jövő héten is eljöttök ezt az üzenetet hallgatni? Ha a szíveteken van, akkor minden egyes alkalommal fölcsatlakozhattok az internetre is. Ha ezt nem teheted meg, akkor hívj föl minket és küldünk neked egy CD-t. Ingyen küldünk, és így nem lehet kifogás arra, hogy miért ne hallgathatnád Isten Igéjét. Ugye, így van? Ez így igazán jó „üzlet”, és hogyha szeretnéd Isten Igéjét megismerni, akkor minden adott ehhez. Befogadhatod az Igét.

A Római levél 1. fejezetének 8-as versében a hitről szólva Pál ezt a megállapítást teszi.

8. Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van;

Minek van híre az egész világon? Kellene-e az embereknek tudni a mi hitünkről? Kellene-e, hogy a mi hitünk előre vigyen bennünket, és hogy annak híre menjen az egész világon? És kell-e, hogy az emberek tudják rólunk, hogy mi Istenben hiszünk, Benne bízunk, és nem félünk semmitől, nem rettenünk meg semmitől? Ellenben bátrak vagyunk, és kilépünk, és nagy dolgokban hiszünk, bízva, hogy Isten azokat előhozza.

Így álljatok ehhez! A hitünknek meg kellene előznie minket.

Túl kéne nőnie rajtunk! Az embereknek ezt kellene mondaniuk minket látva: figyelj már, ezek az emberek tényleg Istenhívők! Ezek az emberek nagy dolgokról beszélnek, nagy dolgokban hisznek, és nagyban gondolkodnak. Oral Roberts testvérünknek éveken át egy kis kártya volt az asztalán, tudatván, hogy itt, ezen a helyen semmilyen kicsiny terv nem születik. „Ez nem a kis tervek helye!”

Nekünk egy nagy Istenünk van! Ezért nem szabadna kicsiben gondolkodnunk, hanem nagyban, és ki kellene tágítanunk a gondolkodásmódunkat, ami viszont hitet igényel, hogy meg is tudjuk tenni. Pál azt mondja, hogy a ti hiteteket ismerik, a ti hitetekről beszélnek az emberek az egész világon. Dicsőség Istennek! Nem lenne-e áldás a számunkra, ha az emberek Kínában is a mi hitünkről beszélnének? Vagy Afrikában, Ausztráliában a mi hitünkről zengedeznének? Milyen nagyszerű lenne, ha pl. még az Antarktiszon is a mi hitünkről beszélnének az emberek!

Nem azért, hogy mi magunk dicsőüljünk meg, hanem azért, mert mi Istent szeretjük és hisszük azt, hogy amikor Isten azt mondja nekünk: – Meg tudod tenni! – akkor azt meg tudjuk tenni, és meg is tesszük. Sokkal nagyobb dolgokban kéne gondolkodnunk, mint ahogy eddig. Nagy dolgokban kellene hinnünk!

Néhány évvel ezelőtt vidéken utaztunk Phillissel, a feleségemmel, és pár barátunkkal. Egy kicsiny városon utaztunk át, amikor is a hölgy, aki hátul ült a kocsiban, megkérdezte, hogy miért nem vesszük meg és hozzuk rendbe ezt a kisvárost? Kiálltam az út szélére, és elkezdtem kiáltozni, hogy igen, így kell megnyilvánulni, dicsőség Istennek! Hatalmasabb dolgokban kéne hinnünk. Halleluja!

Annyira hozzá vagyunk szokva, hogy valaki másnak dolgozunk vagy, hogy egy ici-pici részünk van csak valaki másnak a látásából, vagy, hogy valaki másnak a pénzét használjuk arra, hogy bizonyos dolgokat kifizessünk. Ismerős dolgokról beszélek, ugye? Miért nincs elég saját pénzed? Hisz, ha van elég pénzed, akkor már lehet saját bankod is.

Amikor elkezdesz ilyen dolgokat beszélni, akkor az emberek zavartan néznek rád. Nem értik. Istennek ugyanakkor szüksége van olyan emberekre ezen a bolygón, akik képesek az udvaruknál tovább látni és hinni, hogy annál több is lesz nekik. Azon túl is képesek hinni, hogy a saját kis számlájukat ki tudják fizetni. Olyan emberekre van Istennek szüksége, akik globálisan (átfogóan) képesek gondolkodni. Akik az örökkévalóságot szemlélve tudnak látni, akik az örökkévalóságról gondolkodnak. Dicsőség Istennek!

Milliókról, billiókról és milliárdokról beszélek. Valaki mondja hangosan, hogy milliárdok. Milliók és milliárdok. Millió ember és milliós összegek. Tudunk-e így gondolkodni? Ki tudja-e Isten nyújtani ennyire a gondolkodásunkat? A gyülekezetünk kezdetben kicsiny volt, most pedig már ezrével vagyunk itt. Ugye? Gondoljunk bele, mi mindent el tud végezni Isten, ha még öt évet Vele járunk? Mik megtörténhetnének! Mégis olykor eljutsz arra a pontra, amikor a hited úgymond befagy, és azt kezded el mondogatni, hogy elég jó nekünk, úgy, ahogy most van. Ez így elég jó. És aztán elkezdesz kifogásokat találni, és azt mondod; hogy, hát tudod, Keith testvér, itt a környéken csak körülbelül tízezer ember él, mit gondolsz mekkorára nőheti így ki magát a gyülekezeted? Keith testvér, azt is tudod, hogy az átlagember itt csak egy bizonyos összeget tud megkeresni.

Amikor elkezdesz így gondolkodni, akkor a hited befagy és beszűkül. Hogy miért? Mert az emberekre tekintesz. Ahelyett hogy fölnéznél, letekintesz. És magad próbálod eldönteni, hogy mi az, ami még lehetséges azáltal, hogy egymásra nézegetsz az embertársaiddal. De ha felhagyunk azzal, hogy Te rám tekintesz, én pedig rád, és e helyett mindannyian föltekintünk Istenre, akkor meglátjuk majd, hogy Ő mit tud elvégezni! Hogy Isten mit tud elvégezni!

Minden lehetséges annak, aki hisz! Nem annak, aki egyfolytában aggódik és éjt nappallá téve dolgozik. Nem. Annak, aki hisz! Annak lehetséges minden. Mondja mindenki, hogy híres hit. Híres hit. Amiről mások is hallanak. És mások azt mondják rólad, hogy bizony ez tényleg istenhívő ember. Csak ha nem akarod, hogy valóságba jöjjön valamely dolog, akkor ne szólj róla, mert ha átadják Neked az imakérésüket, Isten azonnal megválaszolja azt! Mert megragadják a kezedet és megragadják azt a dolgot és már meg is valósul. És itt a lényeg. Hogy addig nem adják föl, amíg nem látják azt a valóságba jönni.  Híres hit! Híres hit!  Dicsőség Istennek.

Mondjátok ismét, hogy híres hit. Azt írja az Ige, hogy a hiteteknek az egész világon híre van. Gondolkodtatok-e azon, hogy manapság mit neveznek híresnek a világban? Mi látunk a híradóban? Mi tesz híressé embereket? Szánalomra méltó dolgok. Szánalmas dolgok. Tudatlanság. Az emberek olyasmikért híresek, amikért valójában semmit sem tesznek. Azért híresek, mert bűnt követnek el. A semmiért híresek.

Viszont igen is kellene, hogy szó essék azokról az emberekről, akik valamit tesznek is. Akik tudnak szeretetni, akik szeretik Istent. Akiknek van hitük Istenben. A Róma 1,15-17 szakasz azt mondja:

15. Azért ami rajtam áll, kész vagyok néktek is, akik Rómában vagytok, az Evangéliumot hirdetni.
   16. Mert nem szégyenlem a Krisztus Evangéliumát; – és mondjátok, hogy én sem szégyenlem – mert Istennek ereje az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek.
    17. Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.

Láttok-e itt egy fokozatosságot, előre haladást? Hitből, hitbe. Az igaz pedig hitből él. Ezt emlékezetben tartván, menjünk most a Kolosse levélhez. Azt mondtam nektek ugye, hogy időt szakítunk erre, és mindenben az Úr vezetésére hagyatkozunk. Mert már hallottál valamit a hitről, és ez nem csak egy bevezető számodra. De nem arról van pusztán szó, hogy mit hallottál, hanem arról is, hogy miben jársz, és miben élsz. Az a hit, ahogyan működsz. De fel kell tudnod lépni egy magasabb szintre. Hányan tudjátok azt, hogy mire befejezzük ezt a tanítássorozatot, a hitnek egy magasabb szintjén leszünk? És, hogy ez Isten akarata? Ezért kell megtennünk.

Nem csak beszélgetnünk kell róla, és azt mondani, hogy – hm, hát ez érdekes – aztán hazaérve minden marad a régiben, nincs változás. Akkor igazából nem származott nagyon nagy hasznod abból, hogy eljöttél. Nem, hanem föl kell jutnunk egy magasabb szintre. De biztosítalak arról, hogy minél erősebb lesz a hited, annál könnyebbé válik az élet számodra. Minél erősebb a hited, annál kevesebbet küszködsz. És hányan szeretnétek kevesebb szenvedést? Akkor nagyon kell, hogy érdekeljen titeket mindaz, amiről most beszélünk. Vannak dolgok, amelyeket elérhetetlennek vélsz. Túl nagynak tűnnek, és nem az a gond, hogy valóban olyan nagyok lennének, hanem az, hogy a te hited olyan kicsi. Abból látod, hogy növekedett a hited, amikor a nagynak tűnő dolgok egyre kisebbekké válnak.

Emlékszem arra, amikor Phillissel elkezdtük a szolgálatot, ötszáz dollár bizony nagyon soknak tűnt a számunkra. Ismerős, ugye? Körülbelül 4 éve, hogy Isten dolgaiban jártunk, amikor az Úr szólt hozzám, hogy menjek el Közép-Amerikába egy misszionárius útra. Minden liter üzemanyagért hitben kellett állnunk. Minden étkezésért ki kellett terjesszük a hitünket, hogy összejöjjön. Az Úr foglalkozott velem, azzal kapcsolatban, hogy menjek el Közép-Amerikába, de én nem akartam. De Ő újra és újra jelzett, hogy menj, menj. De én engedetlen voltam, és elmentem arról az alkalomról, ahol föl kellett volna iratkoznom. Hideg nap volt. Emlékszem, ahogy mentem kifelé a parkolóba, mondták, hogy föl kell iratkoznod. És én arra gondoltam, hogy jó, jó, de annak, aki menni akar, pénze is kell, hogy legyen, nekem viszont nincs meg a kellő összeg. Tudom, hogy a szívem teljesen föl van buzdulva, hogy elmenjek, de nincs rá pénzem. Nem akartam ostobán viselkedni, hogy oda megyek, feliratkozom és nincs egy fillérem se.

Nagyon hideg volt kint. Be akartam szállni a kicsi kis autómba, miközben Istennek a Szelleme teljesen lekötött engem. Megragadta a figyelmemet. Jól emlékszem rá, hogy fújt a hideg szél. És bizony éreztem, tudtam a szívemben, hogy valami nincs rendjén, hogy valamit nagyon elvétek. Nagyon elvétek valamit. Igen fáztam, de az még inkább érdekelt, hogy valamit elvétettem. Az Úr foglalkozott velem: – Visszamész abba a terembe, és fölírod a nevedet! Én meg mondtam, hogy Uram, tudod, hogy nincs semmi pénzem. Erre az Úrnak Szelleme így reagált: – Kérdeztelek én a pénzzel kapcsolatban? Azt feleltem, hogy nem, Uram. Erre az Úr: – Akkor megteszed azt, amit mondtam neked. A válaszom: – Ok, rendben. Visszafordultam, és bár már majdnem mindenki elment, mondtam, hogy szeretnék föliratkozni az útra. Azt mondták, hogy ez nagyon csodás. Iratkozz föl.

Úgy emlékszem rá, hogy pár ezer dollárba került ez az út. Akkor, az életemnek abban a szakaszában ez körülbelül két millió dollárnak tűnt. Tehát föliratkoztam, és beszálltam a kicsi kis 69-es Chevimbe.  Nagyon kellett vele vigyázni, hogy hogyan váltja az ember a sebességet, mert néha beakadt és ez nagyon kínos tudott lenni, például egy kereszteződésnél.

Hazafelé tartottam, és az ördög beszállt mellém a kocsiba. Bizony. Kérdezheted, hogy láttad őt? Nem, nem láttam. De ő volt, tudtam. Mert el kezdtek jönni az ilyesféle gondolatok: Mit csináltál? Mit csináltál? Bolondnak fogsz tűnni. Meg kellene, hogy legyen a pénzed, de nincs meg. És honnan fogod megszerezni ezt a kétezer dollárt az útra? Ezen gondolkodtam, és sötét lett az autómban. És a gondolatok csak jöttek: ostobának fogsz tűnni, hogy mertél föliratkozni, amikor nincs meg a rá való pénzed? De köszönet Istennek, hogy a Szent Szellem is ott volt velem az autómban, igazából bennem volt, és az emlékezetembe idézett egy Igét. Azt mondta, hogy meg van írva, egy ember sem megy el a háborúba a saját költségein. Így áll az angolban.

Azt mondta az Úr, hogy ez nem a te ötleted volt, hogy oda elmenj, én küldelek téged, és ha én küldelek téged, akkor kifizetem a számlát is. Így folytatta: Emlékszel arra, amikor az édesapáddal a farmon voltál, és elküldött a városba, hogy hozzál valami ételt. Akkor kinek a pénzét költötted? Mondtam, hogy az apukám pénzét. Az apukám kocsijával mentem, az apukám üzemanyagát pazaroltam, és mindig adott pénzt, mindarra, amit vennem kellett. – És nem csak ez, hanem megálltál egy étteremnél, ahol hamburgereket árultak, és bizony apuka pénzéből még hamburgert is vettél. – És aztán vettél egy tejes shake-et, hamburgert, bizony, meg egy nagy sült krumplit, és mindezt apuka pénzéből. Azt feleltem, igen ez így van, mire az Úr: – Én is a te apukád vagyok. Valaki mondja, hogy hatalmas Apuka, hatalmas Apuka.

– Ha a te hatalmas Apukád azt mondja, hogy tegyél meg valamit, akkor gondolod, nem képes arra, hogy kifizesse neked? De azt viszont teljes bizonyossággal tudnod kell a szívedben, hogy neked viszont meg kell tenned, amire kért. Mivel, mint tudod, hisz Ő mondta neked, Ő hűséges. Ő hűséges. Azt mondja, hogy senki nem megy a háborúba saját költségein. Ezek után így válaszoltam, hogy köszönöm Uram. Bízom Benned, és ezt a gondot Rád vetem.

És mondom nektek, hogy bejött a pénz. Először ötszáz dollár futott be, azután bejött a többi összeg is. Pár héten belül már ezer dollárunk volt, több mint, amennyink valaha is volt együtt. Az ördög megint jött és azt mondta, hogy hát a fele az annyira jó csak, mintha semmid nem lenne. A fele, a fele van csak meg a pénzednek, és az olyan, mintha semmid sem lenne. Mert ebből nem tudsz elmenni. Honnan tudtam, hogy ez az ördög? Onnan, hogy negatív, negatív. A legyőzöttséget szólja, a félelmet hozza, és a nemet mondást, meg a kétségeket. Az ilyen gondolatoknak ne nyílj meg. Ne gondolkodj ezeken, és ne engedd, hogy a szádat elhagyják ehhez hasonlók.

Ne azt mondd, hogy a fele nem jó semmire, hanem azt, hogy az az Isten, aki behozta a pénznek az első felét, behozza a másik felét is. Érzitek a különbséget? Ünnepeld ezt, és fölbuzdul majd a szíved, ami hálaadásra sarkall Isten felé. És köszönetet mondasz Istennek. Természetesen bejött a még hiányzó összeg, igaz, hogy az utolsó pillanatban, de bejött és mi elutaztunk. Nagyon jó dolgok történtek ezután. Egy teljes szolgálat született abból a misszionárius útból, ahová mentem – egy hatalmas gyülekezet – jött elő. Csodálatos volt. Köszönet Istennek, aki a győzelmet adja nekünk, és aki betölti minden szükségünket.

De mi van akkor, ha túl kicsiben gondolkozol? Akkor nem állsz meg a parkolóban, hanem tovább mész mondván, hogy én csak egy kicsi vidéki fiúcska vagyok. Nem ismerek senkit, pénzem sincs, és semmit sem tudok megtenni. Ez nem azt mutatná, hogy a projekt vagy ez a dolog olyan hatalmas lenne, ez azt tükrözné, hogy nincsen kellő hited hozzá. Mert, ha Isten azt mondja neked, hogy vedd meg ezt a földdarabot, fejleszd, vagy add el amazt. Tedd meg. Nagyobb dolgokban kellene, hogy tudjunk gondolkodni. Ezért mondd ki hangosan, hogy Isten tud engem használni. Isten olyan embereket használ, mint én. Ha hiszünk, hitről, hitre jutunk. Ugye?

A Kolosse levél 2. fejezetét nézzük, az 5-ös verset. Arról beszélünk, hogy mi az előnye, és mi a haszna a megnövekedett hitnek. Isten már eddig is megválaszolta nagyon sok imánkat és most is hitben állunk, és megvalljuk, hogy igen, Isten elhozza hozzánk a földjeinket, a házainkat. A dolgoknak bizony ára is van. Ugye? Ötvenezer, háromszázezer, ötszázezer millió dollárba kerülhetnek. Bármiről legyen is szó, igaz az, hogy sokszor az emberek nem hajlandók még csak ránézni sem valamely dologra, mert rajta van az árcédula. Ugye?

De ha téged az árak vezetnek, akkor nem Isten Szelleme vezérel. Mondjátok ezt hangosan velem együtt háromszor: Ha téged az ár vezet, akkor nem Isten Szelleme vezet. Még egyszer: Ha téged az árak vezetnek, akkor nem Isten Szelleme vezérel. Még egyszer: Ha téged az árak vezetnek, akkor nem Isten Szelleme vezérel. Ezrével vannak keresztények, akik az alapján hozzák meg a döntéseiket, hogy mi mennyibe kerül. Nem is hajlandók e felől imádkozni, nem vizsgálják meg a szívüket. Hanem ránéznek, mondjuk az étlap jobb oldalára, gyorsan átfutják az árakat, és annak alapján rendelik meg az ételt a választékból. Halljátok? Mindig az árat nézik meg először, hogy na, ezt veszem meg, mert ez olcsóbb.

Ha téged ennyire megkötöz a pénzösszeg, hogy még csak meg sem vizsgálod a szívedet, hogy mit szeretnél, mi lenne jó neked, akkor újra és újra elvéted. Mert Isten kész volt arra, hogy egy nagyon jó üzletet adjon eléd, például a legdrágábbat abból, amit szerettél volna, de még csak nem is voltál hajlandó azt megnézni. Hallod? És aztán csak küszködsz az olcsóval. Háromszor tönkremegy, és akkor imádkozol ugye, hogy Uram miért nem segítesz? De hiszen nem is azt vetted meg, amit az Úr akart neked adni. Nem tudtam magamnak megengedni – mondod. Ez azt jelenti, hogy te az alapján élsz, hogy mit tudsz magadnak megengedni, és nem az alapján, amit a hited megenged. Ugye? Ha az alapján élsz, hogy mit tudsz magadnak megengedni, mi az, amiért meg tudsz dolgozni, akkor nem hit által élsz.

Mi hitben járunk, és nem látásban. Mert a látás mindig az árakat nézi. Mindég azt nézi, mi mennyibe kerül. Ha mi is az árat néztük volna, akkor nem lennénk most itt. Nem lenne gyülekezetünk. Az Úr mondta nekünk, hogy szükségünk lesz egy repülőgépre mielőtt meg lett volna az első repülőnk. Így szólt hozzám: – Fiam, te úgy tekintesz ezekre a dolgokra, mintha ez valami luxuscikk lenne csak a gazdagok számára fenntartva! Azt mondta nekem, hogy neked kell ez a repülőgép ahhoz a munkához, amire elhívtalak. Erre bizony ki kell terjesztened a hitedet, és meg kell maradnod benne.

Beleegyeztem, és azt mondtam, jól van Uram. Természetesen pár év múltával az Úr adott nekünk egy repülőgépet. Adott bizony. De nem csak erről szólt a dolog. Hisz szükség volt pénzre az üzemanyaghoz is, és mivel ez egy régebbi típusú repülőgép volt, bizony nagyon sokat fogyasztott. A mi szolgálatunk pedig nagyon kicsi volt. Amikor elmentünk valahová és odaadták nekünk a számlát, az üzemanyagszámlát, akkor nagyon elképedtünk. Ha valamely műszer elromlott, vagy alkatrész kellet, az is drága volt. És a javíttatásuk is.  Gyakran csak vakartam a fejemet, és azt gondoltam, hogy miért, miért kellett ez nekem? Tényleg szükségem van nekem erre? Erre az Úr azt felelte, azt mondtam, tedd meg! Mi lett volna, ha nem tettük volna meg? De megtettem, és ez megedzette a hitemet és fölkészített arra a repülőgépre, amink most van. Ha nem lettem volna engedelmes, nagyon messze álltam volna attól, hogy meg legyen a repülőgépünk, amit most is használunk.

A másik dolog, amit az Úr véghezvitt bennem, hogy hozzá szoktatott engem a nagyobb számjegyekhez. Hányan sápadtok el és estek össze, amikor egy tízezer dolláros csekk kerül a kezetekbe? Ha így van, akkor nincs szükség arra, hogy az Úr egy millióról beszéljen nektek. El kell jutnotok arra a pontra, amikor már a tízezer dollár meg se kottyan! Segíteni szeretnék abban, hogy az Úr milliókról tudjon veletek beszélni. Mondjátok magatokban, tudom, és köszönet érte Istennek, hogy engem az Úr nem hívott el ilyen szolgálatra. Viszont téged is elhívott az Úr egy bizonyos szolgálatra, hogy tegyél meg dolgokat az Ő királyságáért. Mindenkinek, aki itt van, elhívása van az Úrtól, hogy hatással legyen Isten királyságára.

És mindegyiteknek használnia kell a hitét, hogy bevégezze az elhívását, mert ezek a dolgok nagyobbaknak fognak tűnni a számotokra. Fejből nem megy kiszámolni, hogy hogyan is fogsz megtenni dolgokat. A hitedet kell felserkentened. És hozzá kell szoknod nagyobb látásokhoz, nagyobb számjegyekhez, nagyobb tervekhez. Máskülönben elfojtod, vagy lekorlátozod a hited. És nem fogod tudni elvégezni azt, amire az Úr elhívott.

Mondd ki hangosan, hogy hitből, hitbe. Mondd ki még egyszer: fölfelé tartok, hitből, még nagyobb hitbe. Onnan meg még nagyobb hitbe. Hitből, hitbe. Hitből megyek fölfelé. És ami nagynak tűnt eddig előttem, az egyre kisebbé válik a szememben. Ami lehetetlennek tűnt a számomra, az már elérhetővé válik, mert fölfelé megyek. Halleluja. Hisz nem az a dolog olyan hatalmas, vagy drága. A probléma csak abból lehet, ha a hited kicsiny.

Honnan tudhatod meg, hogy a hited kisebb annál, mint amilyennek lennie kellene? Onnan, hogy, amikor Isten mond neked valamit, az a dolog óriásinak tűnik a számodra és a hiteddel még csak fölfogni is képtelen vagy. És nem vagy hajlandó kilépni és elvárni azt, ami ahhoz kell, hogy az a dolog megvalósulhasson. Istennek el kell a mi hitünket juttatni egy magasabb szintre. De hogyan jön a hit? Hallásból, Isten Igéjének a hallásából jön. Ezen fogunk időzni, és hacsak az Úr nem mond nekünk valami mást, jövő héten is ezzel foglalkozunk majd. És nem tudni meddig kell, hogy ezt tegyük, de biztos, hogy a hited növekedni fog, és mindaz, ami eddig lehetetlennek tűnt neked, és hatalmasnak tűnt a szemedben, arra ki tudod mondani, hogy igen, Isten meg tudja ezt tenni, bizony, hogy meg tudja tenni. Ezért menjünk, ragadjuk meg Őt és Vele a hitet.

Istenem, szabadíts meg minket a negatív hozzáállástól. Azoktól, akik mindenre nemet mondanak, bármiről beszélsz is nekik. Mondván, hogy nem, én ezt nem tudom, vagy, hogy egy picit eltúlozzátok ti már ezt a dolgot. Miért van erre szükséged? Tudod, mennyibe fog ez kerülni? Ne értsetek félre, nem imádjuk a pénzt, és nem hajtunk térdet nagy összegek előtt, és nem a százmilliót dicsőítjük! Nem, mi a hatalmas Istent szolgáljuk, és Őt imádjuk, és tudjuk, az Ő számára százmillió, az semmi. Mert Ő bolygókat teremt, csillagok születnek általa. Számára a billió és trillió, az semmi. Miért kellene nekünk egész életünket végig küszködni pár ezer dollárért? Amikor Isten fel tudna minket emelni annak a szintnek a megértésére, hogy már minden elvégeztetett, minden ki van fizetve, és milliókat tudnánk adni az Ő királyságának. Miért ne lehetne így? Miért ne általunk? Miért nem lehetnél te ez a valaki? Miért ne lennék én az? Mondjátok hangosan: fölfejlődök, fölfelé tartok, nem látásban, hanem hitben járok. Hitben járok. Halleluja. Elkezdtük a dolgot.

Kolosse 2,5 Mert jóllehet testben távol vagyok tőletek, mindazáltal szellemben veletek vagyok, örülvén és látván köztetek a jó rendet és Krisztusba vetett hiteteknek az erősségét.

Azt mondta, hogy örülök, hogy látom a ti hiteteket.

6. Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne,
    7. Gyökerezzetek meg és épüljetek tovább Őbenne, erősödjetek meg a hitben, …

Látjátok az 5-ös versben hitről szól az Ige, a 7-es versben is ugyanarról, és éppen ezért a 6. vers is a hitről tanít. Mit is mond a 6-os vers? „Amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne.” Hogyan vetted te az Úr Jézust? Hit által fogadtad be. Mit mond akkor ez az Ige nekünk? Ugyanúgy, ahogy újjászülettél, ugyanúgy, ahogy a bűneid eltöröltettek, ugyanígy kell járnod is. És mit jelent a járás? Nem azt jelenti, hogy kimész és sétálsz egyet az út mentén, hanem ahogyan élsz. Hányan tudjátok, hogy a Biblia több helyen mondja azt, hogy az igaz ember pedig hitből él. Az igaz ember hitből él, és hitben járunk, nem látásban, és amikor a Biblia arról szól, hogy ahogy élsz, az azt jelenti, ahogyan a dolgaidat teszed az életedben. Hogyan kellene nekünk megtennünk a dolgainkat? Hit által. Ugyan úgy, ahogy újjászülettünk. Egyetértesz ezzel? Látjátok ezt az Igében? Azt akarom, hogy értsétek meg, hogy Krisztus testének a legtöbb tagja ezt nem teszi meg, és nem is hisz ebben.

Hadd magyarázzam meg mit is értek ezalatt? Hogy születtél újjá? Hit által. Hogyan gyógyulok meg? Hit által. Hogyan töltekezek be a Szent Szellemmel? Hit által. Hogyan szerzem meg a pénzt, amire szükségem van a gyarapodásomhoz?  Hit által. Hogyan vagyok vezetve? Hit által. Hogyan teszem a dolgaimat az életben? Hit által. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Kérdezheted, miért mondod Keith testvér, hogy a gyülekezet nagy része nem ezt teszi?

Azért, mert vannak emberek, akik azt hiszik, hogy az újjászületés sincs hit által. Hanem azt hiszik, hogy van ilyen extrémizmus, mi szerint minden előre meg van határozva az életben, és minden Istentől függ. Hogy újjászületsz-e, vagy sem, és ha akar téged Isten üdvözíteni, akkor üdvözít. Ha nem, akkor nem, és igazából semmit sem tehetsz, hisz minden tőle függ. Nem prédikálják az újjászületést, és nem is hívják ki az embereket az újjászületésre.

Nagyon sok gyülekezet van, ahol vasárnap reggelenként az emberek fölöltöznek, beülnek a padsorokba, szép zenét hallgatnak, kórus is van, de nem prédikálják nekik az újjászületést. Senki sem kap lehetőséget arra, hogy elfogadja Jézust. Nem hisznek ebben, és nem is prédikálják. Voltak a Rhema Biblia Iskolában olyan szolgálók, akik 40 év után – miután visszavonultak – jöttek el a Rhemába, és amikor én már ott tanítottam, születtek újjá. 40 év szolgálat után! 40 évig szolgálatban álltak és pásztoroltak gyülekezeteket, és még csak újjá sem voltak születve! És ez nem is olyan ritka. Nagyon sok helyen folyik így az egész világon. Miben hisznek akkor? Miről prédikálnak? Politikáról beszélnek, hirdetik, hogy szociálisan elfogadhatóak legyünk. Meg, hogy legyünk kedvesek, bánjunk jól egymással. Mindenféléről beszélnek, de nem prédikálnak arról, hogy az üdvösséget megvásárolták nekünk. Jézus vére, a Bárány vére vásárolta meg a számunkra, és tőled függ, hogy jössz, és elfogadod-e vagy sem. Ezt nem prédikálják, nem is tanítják.

Köszönet érte Istennek, hogy mi tudjuk, hogy ez az igazság. De mi van akkor, ha valaki hozzád jön, és azt mondja, hogy imádkozz értem, mert üdvözülni akarok. De úgy hiszem, hogy mindez Istentől függ, és én Istenre várakozom. Már évek óta Őrá várakozom, hogy üdvözülhessek. Mit mondanál az ilyen embernek? Mit mondanál neki? Rátok nézek, ti, ott hátul. Mit mondanátok az ilyen embernek? Azt mondanád, hogy igen-igen, csak várakozz, tarts ki, majd meglátjuk, hogy Isten akarja-e, hogy üdvözülj. Ezt mondanád? Nem mondanád-e azt neki, hogy sajnálom, de te nem Istenre várakozol, mert Ő már rég elment érted a keresztre. Már rég kifizette érted a teljes árat. Ő már mindent megtett, amit meg kellett tenni, ahhoz, hogy te újjászülethess, hogy üdvözülhess. Ezért te nem rá várakozol, hanem Isten várakozik rád. Hogy miért teszi?

Azért, hogy gyere és higgy Benne, és hit által fogadd el a te üdvösségedet. Hit által fogadd el a bűneidnek az eltörlését. Hit által fogadd el Őt, mint életed Urát. Nem Istenre várakozol, hanem Isten várakozik rád. Hányan értetek egyet ezzel, és hányan mondjátok erre, hogy igen ez így van?   Nem Istenre várunk, hogy újjászülessünk.  Nézzük meg az Igét a Kolosse 2,6-ot: „… amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne…” Mit mond itt az Ige? Ugyanúgy, ahogy újjászülettél, ugyanúgy teszel minden mást is. Persze milliók hiszik ezt, hogy hit által kell Istenhez jönni, és hit által kell elfogadni az üdvösséget is.

Forrás: http://www.moorelife.org/

BÉKEVÁR FŐOLDAL