2013.02.15. 


TÖRVÉNY VAGY KEGYELEM

Feljegyzés Jim Sanders tanításából
2013. február 10.

 

Hálákat adunk drága Mennyei Atyánk, áldunk és magasztalunk téged a mai napon. Szíveinket felemeljük, imádunk téged, áldunk téged és dicsérünk mindazért, amit tettél értünk, hogy behoztál minket a „családba”, hogy örök életet adtál nekünk. Megköszönjük ezt Neked, és minden dicsőség a tiéd legyen, mindazért a jóért, amit tettél az életünkben. Áldások uralkodnak felettünk Atyám, és áldunk ezért téged. Minden dicsőség az Úr Jézus Krisztusé, és általa a Mennyei Atyáé. Köszönjük a drága Szent Szellemet, akit adtál nekünk örök Vigasztalóként, a Jézus nevében!

Zsebkendők felett történik az imádság, és a közelgő alkalmak bejelentésére kerül sor.

Hogy mennyire felkent itt a zenei szolgálat, azt csak akkor tudjátok meg, ha elmentek másfelé. Két múltbéli pásztorommal volt lehetőségem beszélgetni. Az elmúlt hetekben [Ausztráliában] elmondhatom nektek, hogy vákuumban voltam, mert a keresztények nem hordozzák ezt a gyönyörű kenetet.

A lányomnak a számítógépén lehetőség van arra, hogy fülhallgatót csatlakoztasson az ember, és amikor belehallgattak az elmúlt heti budapesti alkalomba, akkor a kenet őket is megütötte. A telefonon próbálták először az internetes csatlakozást, hogy a dicséretből a kenetet kivehessék, hogy részesülhessenek benne.

A kegyelemről van nagyon sok szó újra és újra visszatérve, hogy a kegyelmet és a törvényt egymással szembeállíthassuk. A törvény az követel tőlünk, a kegyelem pedig elfogad Istentől.

Elkészülök hamarosan egy tanítással, még nem értem a végére. Arról fogok tanítani, hogy miként folyik ez a játszma, hogy állandóan egymást okoljuk mindenért. Ádám kezdte ezt a játszmát. Mit mondott Istennek? Hogy az asszony, akit mellém adtál, az ő hibája az egész. Itt Európában, de az egész világon tapasztalható ez az egymásra kenjük, a másik hibája ez.

Az unokámat, aki egy egyetemista fiatalember, őt is az egyetemen, ahová jár, kinevelik ebből a szokásból. Ez egy négy éves katonai egyetem, és bizony kinevelik belőlük, hogy ne okold a másikat. Ha valami rosszat találnak, az kinek a hibája? Mindenki egyformán kap, száz százalékban. Így azután az ember megtanulja.

Ki öntötte ki a padlóra? Én voltam az, Uram! – mindenkinek egyszerre kell mondani. Akkor járnak legjobban, ha mind a húszan egyszerre mondják, hogy: – Én voltam az, Uram! Vagyis kinevelik belőlük. Ha te Isten áldásaiban akarsz járni, akkor neked is fel kell hagynod ezzel, hogy a másikat okolod. Segíteni fogok neked ebben.

Szükségünk van Isten kegyelmére, ez nagyon fontos. És mit kell hirdetnünk? A kegyelemnek és a békességnek az Evangéliumát. Az Evangélium annak a története, amikor az Úr Jézus Krisztusunk meghalt értünk a kereszten, és az Ő megigazultságát adta így nekünk.

Az Evangélium azt jelenti, hogy örömhír, jó hír. Mi a jó hír? Hogy Isten nem tulajdonítja be neked a te bűneidet. Hallelúja! Mert Jézus Krisztus magára vette ezeket. Tehát olyan emberek vagyunk ma itt a földön, akik ugyan nem vagyunk tökéletesek, de hatalmasan áldottak vagyunk. Magas szinten van a kegyeltségünk, és igen mélyen szeret minket az Úr.

Pál, amikor a Galatabeliekhez írja a levelét, akkor egy olyan példának a hasonlatát hozza, amikor az iskolára vezérlő mestert említi. A törvényt ehhez hasonlítja, ami az akkori időknek megfelelő példa volt. A gyermek habár örököse volt mindennek, de szüksége volt arra, hogy egy ilyen vezetőt kapjon, mert még akkor kiskorú volt.

De Istennek az áldásairól tudnunk kell, hogy ezek nem csak szellemi áldások, hanem a fizikális síkon beteljesedendő áldások is egyben. A világ, amikor rátekint az Írásokra, azt mondja, hogy ezek mind szellemi áldások.

Hogyan lehet az, hogy a megfelelő időben a megfelelő helyen vagyunk? A válasz erre így szól: mindez Isten kegyelméből.

Amikor idejössz a prédikációt hallgatni, nem arról fogok prédikálni, hogy mi a baj veled. Arról fogok prédikálni, amit Isten mondott rólad annak ellenére, hogy esetleg veled problémák, és gondok vannak.

Mert elképzelhető, hogy veled és velem különböző helyeken kifogásolni valók lehetnek, de attól még az Evangélium arról szól, hogy Isten megáldott téged, és nekem arról kell prédikálnom. Nem azért jöttem ugyanis ide, hogy téged a törvénnyel fejbe verjelek, mert akkor a kárhoztatásnak soha nem lenne vége.

Jézus azért jött, hogy az Örömhírt hirdesse azoknak, akik a gonosz igája alatt éltek. Jézus megbocsátást és új életet hozott számunkra. Így megyünk ezen gondolatokkal az Igéhez.

Lukács 15,20.

20. És felkelvén, elment az ő atyjához. Mikor pedig még távol volt, meglátá őt az ő atyja, és megesék rajta a szíve, és odafutván, a nyakába esék, és megcsókolgatá őt.

Vagyis az ő atyja mikor könyörült meg rajta? Még akkor, amikor messzi távolban volt a fia. Itt ez a kegyelem tökéletes leírása, mert amikor még mi mindig bűnösök voltunk, Krisztus már akkor meghalt értünk.

Most, amikor Krisztus vére által közel valókká lettünk, akkor milyen közel is kerültünk Őhozzá? Te és Isten közel valók vagytok, és én és te, mindannyian a gyarapodás helyére kerültünk. Meg kell azt értenünk, hogy valami igenis megváltozott az ószövetség és az újszövetség között.

A vallásosság gondolkodik az ószövetség alatt, a törvények és az átkok alatt, és ez egy ószövetségi ígéret alatt volt. Az ószövetség a törvényen alapult. Jézus pedig azért jött, hogy betöltse a törvényt, és nekünk egy új egyezséget adott. A keresztények sajnos összevegyítik, összekeverik az ót, az újjal. Az ó elévült, az új pedig egy óriási jó dolog. Hallelúja!

A következő igeverset nem lehet eléggé kiaknázni, meg fogjuk tudni ugyanis, hogy nem a törvény alatt vagyunk, hanem a kegyelem alatt. Ezen az Igén meditálnunk kell.

Róma 6,14.

14. Mert a bűn tirajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

Mondja mindenki: nem a törvény alatt vagyok, a kegyelem alatt vagyok! Vagyis, ha nem a törvény alatt vagyunk, akkor a bűn többé nem uralkodik rajtunk. Nem képes többé a bűn úrrá lenni rajtunk. Hányan vannak, akik azzal próbálkoznak, hogy a bűn ereje felett hatalmat vegyenek? Amikor Pál próbált nem irigykedni, vagy arra bírni a másikat, hogy ne irigykedjen, egyre inkább abba estek bele, hogy többet és többet kívántak.

Ha azt veszed észre, hogy egy bűn egyre nagyobb erővel vesz részt az életeden, akkor tudd meg, hogy nem a kegyelem alatt élsz, hanem a törvény alatt.

Valaki mondhatná, hogy mivel a kegyelem alatt élünk, ezért menjünk, és kövessük el a bűnöket. Ami logikusnak tűnik ebből: azt mondja itt az Ige, hogy a bűn tirajtatok többé nem uralkodik, mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

Még egyszer tehát: A bűn tirajtatok nem uralkodik, mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt. Ezek ellentmondanak egymásnak. A vallásos emberek azt mondják, hogy ha én a törvényről prédikálok majd nektek, akkor többé a bűn majd rajtatok nem uralkodik.

Voltak, akik elmentek a gyülekezetből, mert azt kifogásolták, hogy én nem ütöm az embereket fejbe a törvénnyel. De én nem tehetek másként, mint ahogy a Biblia mondja azt, mert én nem vagyok Isten. Én azt mondom, amit a Biblia mond.

Tehát a Róma 6,14-ben le van írva, hogy a bűn rajtunk nem uralkodik. Nem uralkodik a családunkon, a gyülekezetünkön, az egyéni életünkön azért, mert kegyelem alatt vagyunk, és nem a törvény alatt. Vannak akik, az elmúlt időszakban hagyták el a gyülekezetünket és elmentek máshová, mondván, hogy itt tévesek a tanítások.

Amikor az embereket egy erő hajt arra, hogy valamit megcselekedjenek, akkor az az erő uralja őket, az a mesterük. Miért van az, hogy a bűn mestere valaki életének például? A Bibliában azt olvassuk, hogy azért, mert a törvény alatt vannak, és nem a kegyelem alatt. Mert ha igazán a kegyelem alatt él az illető, akkor a bűn továbbá nem képes rajta uralkodni.

Nézzük meg, mit is mond ez az Ige? Hogyha hallod a kegyelmet tőlem prédikálni, és mégis a keserűség életét éled, és a haragot, az összezavartságban és a meg nem bocsátásban élsz, a kívánság űzi az életedet, akkor azt mondom neked, hogy te bizonyára nem érted a kegyelmet.

Mert a Biblia így tanítja, hogyha tényleg a kegyelem alatt vagy, akkor a bűn többé terajtad nem uralkodik. A törvény azt mondja, hogy te nem léphetsz rá a fűre. És a fű nagyon jól néz ki és az a fű vonz téged. Minél többet rátekintesz a pázsitra, annál zöldebbnek tűnik, annál nagyobb a vonzereje. A végén elkezded legelni azt a füvet, mint egy tehén.

A bűnnek az ereje a törvény, mondja a Biblia. És a törvény önmagában jó, de a törvény nem azért adatott, hogy általa élhessünk, hanem azért, hogy felfedje az igazi bűnös voltunkat, és hogy ráébresszen minket, hogy szükségünk van egy igaz Megváltóra, az Úr Jézus Krisztusra.

Hogy kétségbeesésünkben felismerjük a törvény által, hogy szükségünk van egy Megváltóra. A törvény elmondja nekünk, hogy nem vagyunk képesek a magunk erejéből üdvözülni. De minél inkább próbáljuk, annál inkább kudarcba fulladunk.

Emlékszem, abban az időre, amikor még ittam, és amikor ez az ivás a végén leuralt engem, nem voltam képes többé kézben tartani. Nem voltam még újjá sem születve, de felkiáltottam az Úrhoz, mint az az ember, aki a keresztre feszítve ott Jézus jobbján.

És mondtam, hogy Uram, elvesztettem az uralmat e felett, nem tudok semmit tenni ez ügyben, nem tudom kézben tartani. Uram segíts nekem! Ennyit mondtam, és hogy mi történt? A kegyelem erőt vett a helyzet felett, és eltávozott tőlem. Ez volt a vége.

Tehát egyszerre csak ráébredsz arra, hogy a dolgot már nem tartod a kezedben, és szükséged van Isten kegyelmére és irgalmára. Akkor jutsz el oda, hogy már nem hibáztatod a másikat sem érte.

A kegyelem azt mondja, hogy maradj a járdán és nem a füvön. A kegyelem megadja neked a szeretetet arra, hogy egyszerűen élvezed azt, hogy a járdán járhatsz, és nem kell a fűre lépni. A kegyelem megadja a szívedre azt, hogy egyszerűen szereted, hogy a járdán járhatsz. A szeretet teszi ezt.

Az ószövetségben azt mondja a törvény, hogy ne tedd ezt, meg ne tedd azt. Isten azonban tudja, hogy te meg fogod tenni ezt, meg azt.

Pál így írja le a példát, hogy a törvény mondta, hogy ne kívánd, de minél inkább összpontosítottam erre, hogy ne kívánjam, annál inkább kívántam azt. Addig eszébe sem jutott, hogy kívánja vagy nem, amíg a törvény fel nem hívta rá a figyelmét, hogy ne kívánja azt. Megpróbálom a tőlem telhető legjobbat.

Hozzunk most egy példát: többé nem fognak az emberek kihozni a sodromból, mindig szeretetben fogok járni. Azután elmész a munkahelyedre, és ott hozzád szólnak, és rögtön ingerült leszel. Tudom, hogy nem értett semmit azalatt, amit mondott. De végül is, amivel foglalkoznod kell, az a bűnnek egy forrása. És ezek a hangok nem képesek rád befolyással lenni, ha valóban a kegyelem alatt vagy. Akik valóban a kegyelem alatt vannak, azok élnek a kegyelem által.

Hogyha azt mondod, hogy a kegyelem alatt élsz, de közben egy egészen alacsony szintű életet élsz, ami a föld porához hasonló, akkor megmondom neked, hogy miként lehet megmondani, hogy valóban a kegyelem alatt vagy-e? Hogy kegyelem alatt vagy-e, az az életviteled, és az életstílusod által megmondható.

Úgy gondoltam, hogy a kegyelem alatt milyen életet élek, vagyis az életvitelem nem olyan fontos. Nem fontos a megigazultság szempontjából, mert a megigazultságunk szempontjából valóban semmi köze nincs ahhoz, hogy miként éljük az életünket, milyen a magaviseletünk. Mert egyedül Jézus vére képes minket megigazítani, és erre nem képes a saját jó magaviseletünk például.

De az életstílusodból meg fogom tudni állapítani, hogy a kegyelem alatt élsz-e, vagy a törvény alatt. Mert a törvény követel tőlünk, a kegyelem pedig ellát minket.

Valaki megkérdezheti, hogy én vajon tökéletes vagyok-e? Erre azt szoktam mondani, hogy kérdezd meg a feleségemet. Vagy valaki azt kérdezi, hogy folytonosan a bűn alatt élek? Nem! Van-e erős vonzás a múltban a bűn felé az életemben?

Ha az ember kegyelem alatt él, akkor is érheti kísértés, de az nem egy erőforrás a számára. A kényszerítés megszűnt. Vagyis ezért jól meg kell tudnunk különböztetni a kegyelmet a törvénytől. A kegyelemnek alapvetően három definícióját hozhatnánk, az elsővel kezdjük.

Azt hiszem, hogy azt mindannyian értjük, hogy a kegyelem az egy meg nem érdemelt, ki nem érdemelt kegyeltséget jelent. Más szóval Isten egy olyan kegyeltséget, kedvességet, hoz elő az életünkben, amit nem érdemeltünk meg.

Tehát vegyük a példát, hogy leállítanak az úton, mert túllépted a sebességhatárt, a megadott sebesség határ felett mentél, és amikor megmutatod az igazolványodat, a rendőr elenged, nem büntet meg. Ez egy kegyeltség.

Tehát olyan dolgokat kapunk, amikor a kegyelem alatt élünk állandó jelleggel, amit nem érdemeltünk ki. Ámen. Nem szolgáltunk rá. Ha azt kapnánk, amire rászolgáltunk, akkor mindannyian elégnénk a tűzben.

Jézus jött, és egy új szövetséget vágott meg, kötött meg Istennel, és ez a kegyelemnek a szövetsége. A János 1,17-ben mondja, hogy:

János 1,17.

17. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság Jézus Krisztus által lett.

Értenünk kell a különbséget. Az én Bibliámban és a tiédben is egy megosztás van az Ó kötet és az Újszövetség kötete között. Minden Bibliában így van, van az ószövetségi rész és az újszövetségi rész. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy változás jött az ót követően az újban.

Ez azt jelenti, hogy Isten hibát talált az óban. Miért adta akkor Isten az ót? Meg kellett mutatnia Istennek az ember természetét, amely egy önmegigazító megigazulást keres. Istennek adnia kellett a törvényt Jézus előtt.

Amikor adta a tízparancsolatot, Isten már akkor tudta, hogy az ember nem lesz képes azt megtartani. Mert a parancsolatok után azt is elmondja nekik, hogy készítsetek egy oltárt, és az oltáron mutassátok be az áldozatokat.

Szükség lesz ezekre a bűnáldozatokra, mert el fogjátok véteni azt. Más szóval, nem fogjátok tudni megtartani a törvényt. Senki nem tudja, csak az Úr maga. És aki olyan ostoba, hogy azt gondolja magáról, hogy mégis megpróbálja megtartani azt, akkor mindet meg kell tartani, az utolsó vesszőcskéig, mert ha egyben vétesz… Vagyis a kegyelem, az egy ki nem érdemelt kegyeltség.

A törvény pedig úgy szól, hogy azt mondja Isten, hogy ha te ezt megteszed, akkor én is ezt és ezt megteszem. Vagy, ha ezt és ezt nem teszed, akkor én sem fogom ezt és ezt tenni veled. A törvény azt mondja, hogy ha mindezeket jól cselekszed, akkor megáldalak, de hogyha elvéted, akkor megnézheted magad. Ez a törvény. Ez az ószövetség alatti törvény. Tehát a kereszténység is próbálja behozni az újszövetségbe, de az valójában nem ugyanaz.

Valaminek meg kellett változnia, mert Jézus meghalt értünk. A törvény feltételekhez kötötten áld meg téged, a kegyelem pedig feltétel nélkül. A kegyelem egy ember engedelmességétől függött, és az Jézus volt. Amikor Isten rád tekint, akkor Jézus Krisztus engedelmességét látja.

A későbbiekben visszakanyarodunk még erre, és elemezzük ezt. Ha Jézus igaz, akkor minden más igaz Isten szemében, és mindez Jézustól függött, tehát te biztonságban vagy!

Egy másik meghatározása a kegyelemnek, Isten képességei az életedben, hogy mindazokat megcselekedje neked, amit te magadtól képtelen vagy megtenni.

Isten képességei működnek a javunkra. A törvény alatt magadnak kellett tenned ezeket a dolgokat Istenért és magadért. A kegyelem időszaka alatt pedig Isten cselekedte meg ezeket érted. A törvény arról szól, hogy én mit teszek, a kegyelem pedig így szól, hogy Isten megtette értem, és körülöttem, és rajtam keresztül.

Tehát látnod kell, mint én is akkor, hogy a magam erejéből képtelen voltam letenni az alkoholt, és akkor jöttek Isten képességei. És amikor Isten teszi azt meg, akkor az jól van megcselekedve. Láttam az életemben, amikor én próbáltam valamit tenni, és amikor te is próbálkozol esetleg tenni, és egyszerűen nem megyünk sokra vele.

De ha Isten cselekszi meg általam azt a dolgot, akkor az . Ha te magad próbálod tenni, akkor nem lesz túl jó a dolog, lehet, hogy még rosszra is fordul. Még egyszer ismétlem, a Róma 6,14 azt mondja, hogy:

 Róma 6,14.

14. Mert a bűn tirajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt.

A törvény rád tekint, hogy te mit cselekszel, a kegyelem pedig Istenre tekint. Hallelúja! A törvény a hústestet aktiválja, a kegyelem pedig a szellemet. Tehát a bűn nem vesz hatalmat felettetek, mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt. A törvény alatt te teszed azt Istennek, a kegyelem alatt Isten teszi azt meg érted.

Tehát nem egy olyan rendszerben működünk, hogy te teszel valamit Istenért, hanem egy olyan rendszerben működik a kegyelem, hogy Isten cselekszi azt meg érted. Tehát nem az alatt a rendszer alatt vagyunk, hogy neked kell tenned ezt és ezt.

Jézus kegyelme alatt úgy szól a felállás, hogy megáldalak téged attól függetlenül, hogy te mit teszel. Miért tudja ezt Isten megtenni? Azért, mert a bűn többé rajtatok nem uralkodik. Az ördög a tőle telhető legjobban próbálkozott azzal, hogy el tudja rejteni a szemünk elől a kegyelem valós jelentését.

A kegyelem nem egy erőt jelent, amit megragadunk, és kihasználunk, hanem a kegyelem egy személy. A kegyelem nem egy alaptan, a kegyelem az az Evangélium, az Úr Jézus Krisztus személye!

Ha valóban a kegyelem alatt élünk, akkor a bűn rajtunk többé nem uralkodik. Azt jelenti, hogy a békességben, az örömben, a szellemiekben egyszerűen erőfeszítések nélkül tudunk járni, boldogságban. És egy természetfeletti élet ez. Jézus kegyelmet és igazságot hozott nekünk.

A vallásosak kérdezik, hogy miért nem tanítod az igazságot? Számukra az igazság azt jelentené, hogy kanyarodjunk vissza a törvényhez. Mondd el az embereknek, hogy mi a helyes és mi a hamis.

Az az igazság, hogy ezt nem kell megtennem, mert te magad tudod, hogy mi a helyes és mi a hamis, mert az Isten adott neked valamit, amit úgy neveznek, hogy „lelkiismeret”. A kegyelem és az igazság nem képes együtt jelen lenni a törvényben.

Ugye olvastuk a János 1,17-ben, hogy a törvény Mózes által adatott, a kegyelem pedig és az igazság – együtt – a Jézus Krisztus által van. Ez egy teljes szembeállítás egymással. Ha az igazság egymagában törvény lenne, akkor miként lehetne őket egymással szembeállítani?

Tehát a Mózesi törvény szembe van állítva a Jézusi igazsággal. Vagyis két külön dolognak kell, hogy legyen. Jézus azt mondja, hogy ha megismeritek ezt az igazságot, ez az igazság szabadokká tesz benneteket.

János 8,31-32.

31. Monda azért Jézus a benne hívő zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonnyal az én tanítványaim vagytok;

32. És megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.

A keresztények mégis úgy gondolják, hogy ez az igazság a törvényre vezethető vissza, és ez pedig nem az. Akkor mi az igazság? Egy kis leckét veszünk itt.

János 14,6.

6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, hanemha énáltalam.

Jézus azt mondja a szamáriai kútnál az asszonynak, hogy eljön az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát. Ha az Atyát a törvény által imádnánk, akkor mi a különbség az ószövetség és az újszövetség között? Jézus igenis felhívta a figyelmünket a kontrasztra.

János 4,23-24.

23. De eljön az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók szellemben és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres az Ő imádóiul.

24. Az Isten szellem: és akik Őt imádják, szükség, hogy szellemben és igazságban imádják.

Eljön az óra, és az most van, mondja Jézus. Az igazi imádók szellemben és igazságban fogják imádni az Atyát. Hogyha a törvény lenne az igazság, akkor miként imádták volna az Atyát a törvényben? Nem lett volna különbség az ó és az új között.

De ott bizony van egy változás. Mi nem a törvény alatt imádjuk az Atyát, mert nem vagyunk a törvény alatt. Mi akkor az igazság? Nagyon szeretem, ahogy Pál a Galatákhoz írja:

Galata 3,1.

1. Oh balgatag galáciabeliek, kicsoda igézett meg titeket, hogy ne engedelmes­ked­jetek az igazságnak, kiknek szemei előtt a Jézus Krisztus úgy íratott le, mintha köztetek feszíttetett volna meg?

Ki igézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak? A varázsláshoz nagyon közeli szó ez, vagy talán ugyanaz, a megigézett. Ki varázsolt el benneteket? Egyszerűen azt mondja nekik, hogy engedelmeskedjetek az igazságnak!

És az igazság az Evangélium. Figyeljetek most Gyülekezet nagyon: engedelmeskednünk kellene az igazságnak, és ezek mégis inkább visszakanyarodtak a törvényhez. Az igazságnak a másik definícióját ott találjuk meg, hogy az a kenet, amely bennünk van. Ezt mondja…  

1János 2,27.

27. És az a kenet, amelyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket, hanem amint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az, és nem hazugság, és amiként megtanított titeket, úgy maradjatok Őbenne.

Persze az Úr elhelyezte a tanítókat és a pásztorokat is a gyülekezetben. De azon kenet által, amely benned van, képes vagy megmondani, hogy az illető az igazságot tanítja-e neked, vagy sem, mert meg van benned ez a bizonyság. Vagyis nem lenne szabad visszakanyarodnod a törvényhez. Az a kenet, ami benned van, az az igazság, és nem hamisság, nem hazugság. Ámen!

Hogyan imádjuk Istent szellemben és igazságban? Figyelsz a bensődben, ez a személyes ima­időd, és ami ott belül van, azt egyszerűen kihozod, pl. kiénekled. Különbség van persze aközött, amikor előre eltervezett dicséreteket éneklünk, tehát egy szabályos dicséret szakaszban vagyunk, és együtt dicsérjük az Urat, mint ahogy a tanítás is előre eltervezett, és most előhozom nektek.

A Szellem képes ezt hozni az alkalom előtt, vagy az alkalom során is, amikor szellemben és igazságban vagyunk. De a személyes imádat időnkben jöhetnek dalok a Szellemtől, és hasonló dolgok, kiejtések.

Ma jegyzeteket készítettem és elhoztam a gyülekezetbe, de az is lehetett volna ma a helyzet, hogy e helyett, valami mást mondok el. De a Szellem nem irányított másfelé, ezért maradok a jegyzeteimnél.

Lehet hallani az emberektől azokat a dalokat, amelyeket az imaidejükben kapnak. Az ószövetségben ezt nem lehetett megtenni, ott a törvény előírásainak megfelelő dalokat kellett elénekelni. A törvény szerint kellett tenni, neked úgy kellett azt tenni.

A kegyelem alatt Isten neked adja. Ha igazán a kegyelem alatt van az életed, akkor meg fog változni. Nem te fogod megváltoztatni az életedet, hanem a kegyelem fog megváltoztatni téged. A kegyelem egy isteni életet fog benned megteremni, és a kegyelem előhozza így a gyümölcsöket. A szőlőtőről és a szőlővesszőkről fakadó élet által gyümölcsöket és új bort terem.

És az az élet, amely a szőlőtőben és a szőlővesszőben van, az egy új életvitelt és egy új magatartásformát fog előhozni az életedben. Igazi gyémántokat szeretnénk a gyülekezetben, nem hamisítványokat! És én olyan dolgokat szeretnék látni a gyülekezetben, amit valóban a kegyelem termett meg az életünkben. Mert ez az örök élet bennünk, ez teljesen valóságos.

Lehet, hogy elsőre nem látszik ez az új élet bennünk, de ahogy folytonosan benne maradunk, az előbb-utóbb teremni fog. És amikor az ember szabaddá válik belül, akkor kezd az Úr minket úgy megáldani, amit meg sem tudunk érteni a fejünkkel. Hogy hogyan létezik ez a rengeteg áldás, hát nem szolgáltuk rá, meg sem érdemeltük ezt.

Szembe állítja az Ige a kettőt: a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által lett. A törvényben lévők mindig kontrasztosan szembeállíthatók a hit dolgaival, és a kettőt nem lehet ötvözni a Bibliában.

Pál azt kérdezi tőlük, kicsoda igézett meg benneteket, és kicsoda ámított el benneteket, hogy előhozta ezeket a hamis tanításokat, és ti bevettétek. Az újszövetségi varázslásnak azt nevezem, amikor a hívőt a kegyelem alól kivesszük, és visszavisszük a törvénybe. Pál azt mondja itt, hogy az egy más evangélium, és aki azt az evangéliumot hirdeti, átkozott legyen.

Galata 3,2-5.

2. Csak azt akarom megtudni tőletek: a törvény cselekedeteiből kaptátok-é a Szelle­met, avagy a hit hallásából?

Látjátok a szembeállítást megint? A törvény cselekedetei és a hit hallása. Két módon kaphatsz Istentől. Az egyik út nem működik. Pál szembeállítja a kettőt, az ót és az újat. Gyülekezet, mondd meg nekem, hogy te a Szent Szellemet a törvény tökéletes megcselekedése által kaptad? Vagy azáltal, hogy hallottad az Evangéliumot hirdetni, hittél benne és bár nem voltál tökéletes, de a hited által mindazt elfogadtad?

Vannak, akik azt tanítják, hogy először tisztítsd ki magad tökéletesre, azután gyere és fogadd el az üdvösségedet. Hányan vannak, akik először jó alaposan megtisztálkodnak, mielőtt zuhanyt vesznek? Csak az Úr tud minket megtisztítani! Úgy kell odamenni elé, ahogy vagyunk.

A Szent Szellemet a törvény cselekedeteiből, vagy a hit hallásából kaptad? Egy teljesen új rendszert tár elénk, amely által képesek vagyunk elfogadni Istentől. Szembe állítja egymással a törvényt és a kegyelmet. A törvény valamint a hit és a kegyelem teljesen ellentétesek.

Ha a törvény alatt tartod magadat, a hited nem képes működni. Sokszor elmagyaráztam már nektek: azért, mert bűntudat alatt vagy.

Valakit úgy tanítottak, hogy minden nap, minden bűnét meg kellett vallania, nehogy egyet is kihagyjon, kifelejtsen belőle. És ő nagyon gondosan végigment rajtuk, nehogy egyet is kihagyjon. Mi az, ami alatt él ez az ember? A bűntudat alatt, és így a hite nem fog működni.

Hányan vannak, akik azzal kísérleteztek, hogy a törvény alatt egyre tökéletesebbé és tökéletesebbé váljanak. De ez nem működik.

3. Ennyire esztelenek vagytok? Amit Szellemben kezdtetek el, most testben fejez­nétek be?

Látjuk a Galata levélből, hogy a szellemiek és a testi dolgok azok egymással szembe vannak állítva. Ha az ember a hústestben van, akkor nincs szellemben. A hústest egy elmebeli gondolkodásmóddal jár együtt.

4. Annyit szenvedtetek hiába? Ha ugyan hiába.

5. Annakokáért, aki a Szellemet szolgáltatja néktek és hatalmas csodákat tesz közöt­tetek, a törvény cselekedeteiből, vagy a hit hallásából cselekszi-é?

Pál azt mondja, ha akartok, csodákat látni álljatok le a törvénnyel. Ha akarsz csodákat a családodban, ha akarsz csodákat a gyülekezetedben, mert az csak úgy működik. Hogyan képes Isten csodákat hozni az életedben? A törvénynek a cselekedeteiből, vagy a hitnek a hallásából? A hitnek a hallásából fogsz hinni benne, mert a hit hallásból van.

Pál kérdezi, hogy ugyan mondd meg nekem, melyik az? A törvény és a hit azok ellentétesek. Ugyanez a helyzet a kegyelem és a törvény dolgaiban. A kegyelem és a hit azok a partnerek! Miért van az, hogy az emberek bejönnek a hitmozgalomba, hallják a hitet prédikálni, hallják a kegyelmet prédikálni, és egy-két év után elmennek?

Azért, mert nem képesek megérteni a hitet. Ezért visszakanyarodnak és visszamennek a törvényhez. Az igazság az, hogy soha nem is váltak attól szabaddá. Tehát, ha tanulmányozod a Bibliádat, akkor fogod látni, hogy a törvény és a hit soha nem képes keveredni. Az olaj és a víz nem elegyíthető.

Ha a törvényt és a hitet ötvözöd, nem lesz a javadra, a hasznodra. Teljesen vagy az egyik, vagy a másik oldalára kell állnod, mert az egyveleg nem működik. Jézus mondta, hogy bárcsak forrók vagy hidegek lennétek, mert a langyosat kiköpi. Választanod kell, hogy kegyelem, vagy törvény?

Jézus idejében, amikor farizeusok éltek itt a földön, úgy gondolták, hogy nincs szükségük egy üdvözítőre, mert ők tökéletesen képesek megtartani a törvényt. A sadduceusok pedig nem hittek abban, hogy az ember feltámad. Úgy gondolták, hogy ők képesek arra, hogy az Istentől kapott törvényt tökéletesen megtartsák.

Valójában nem értették, hogy a törvény az Krisztusra vezérlő mesterünk. Oda vezérel minket. Nem tudott tökéletessé tenni, csak az Úr Jézus Krisztus képes erre, és az ószövetségben minden csak árnyéka volt az eljövendőnek.

És azt hiszem nagyon fontos azt megérteni, hogy csak e pár hét leforgása alatt, ami történt, amíg nem voltam itthon, voltak, akik visszakanyarodtak a törvényhez. Évek során jártak ide, hallgatták a tanításokat, hallgatták a kegyelem és az igazságról szóló tanításokat.

Ez az ő veszteségük, mert a kettő nem vegyíthető. Még a törvény alatt is tilos volt az, hogy különböző magokat elegyítsenek, vegyítsenek.

Ha az ember igazán megérti a kegyelmet, és a kegyelem mögött felhozható erőt az életünkre, akkor fogunk hatalmas dolgokat látni az életünkben megtörténni, amit csak Isten képes általunk megcselekedni. Csodákat, gyarapodást, betegek gyógyulását, nyomorékok felépülését. És a pásztorainknak boldognak kellene lenni ezeket látván.

Láttad-e, hogy a dicséret szolgálatainkon milyen kenet van? Ez egy kenet az életeden, és szabaddá válsz először belül, és azután tudsz kifelé megváltozni. Hallelúja! Dicsérjük az Urat.

Álljunk fel, és mondjunk ki valamit: Én a kegyelem alatt vagyok, nem a törvény alatt, ezért vagyok áldott. Áldott vagyok reggel, áldott vagyok délután és este is áldott vagyok. Egyszerűen áldott vagyok. A családom áldott, az üzleti vállalkozásom áldott, a munkahelyem áldott, amerre csak járok áldott. Az Úrnak áldásai ezek. Ezek üldöznek engem. Egyszerűen áldott vagyok, gyógyult vagyok, és teljes vagyok, és nagyon gazdag vagyok. Ámen! Hallelúja, dicsőség Istennek! És nagyon boldog is vagyok. Hallelúja!

Az Úr öröme része kell, hogy legyen az életünknek. Nem csak végignyomorogjuk az életünket, hanem örömben vagyunk. Szabadok vagyunk! Jelentsd ki: Szabad vagyok! Szabad vagyok!

Ezt követően kórházi szolgálatra történő felkenetésekre kerül sor, majd a kézrátételes imádságra, üdvösségi ima megvallására, Szent Szellem keresztségre.

„Ráadás” ­– Az alkalom befejezése előtt ráadásként a következők hangzottak el: Azt szeretném elmondani nektek, hogy a mai tanítást, ami elhangzott, azt újra és újra hallgassátok, amíg a kijelentést meg nem kapjátok belőle. Ezt a tanítást hallgatja a lányom is újra és újra, és újra. Ismét és ismét hallgatja.

Elmentem Ausztráliába, és nem volt hiábavaló az utam, mert a fiamat be tudtam íratni a bibliaiskolába. Hallelúja! Nem látta ugyanis először ennek a jelentőségét, azt mondta, hogy nem érdekli őt.

És aznap, amikor ott voltunk, a Rhema prédikátor feleségét Patsy Camenetit meghívtam, hogy jöjjön el hozzánk, nagyon erős közbenjáró imádságos. Kenneth Hagin bibliaiskolájának az egyik professzora és tanítója volt, világszerte ismert és híres. Férjével mindketten Kenneth Hagin haláláig együtt utaztak vele a szolgálatában.

Amikor ott voltam, akkor arról prédikált, hogy miként ne okoljuk a másikat, hogy ne tegyük ezt. És mondtam, hogy az egész Európának jó lesz ezt hallani. Engem is okolnak az emberek mindenféle dolgokért, a pásztorok is gyakran utalnak erre. Tudtam, hogy ha hazajövök, akkor ezzel foglalkoznom kell majd.

Amikor így felüti a fejét a mások okolása, akkor általában maguk mellé állítanak másokat is, és azután együtt tűnnek el a gyülekezetből. Ez nem egy jó dolog, és viszálykodást okoz a Testben, Krisztus Testében.

Amikor már éppen elmenőben voltunk, akkor odajött hozzám az egyik vezetőjük. Tudtam, hogy a fiam is oda akar tartozni különben. A hölgy odajött hozzánk és megkérdezte, hogy te vagy Nathan? Igen. Gyere csak velem, mondta neki. Beszélgettek egy keveset és azután megkérdezte, hogy holnap dolgozol? Nem. Akkor gyertek be, és nézzétek meg holnap, hogy mi folyik itt.

A következő éles gondolatom az volt, hogyha következő nap bemegyünk, akkor kell, hogy a fiamnak legyen egy Bibliája. Mert, hogy néz ki egy gyermek a bibliaiskolában, Biblia nélkül. Ott minden diáknak van Bibliája. Adott neki a hölgy egy Bibliát, és még aznap én is vettem neki egy Bibliát. Kedden pedig kifizettem a teljes bibliaiskolai díjat, ami kötelező.

Tehát ebben a rövid időtartamban – a testvérei különben mindig prédikáltak neki –, de végül is megértést kapott az Ige szükségességéről. Most ő harminc éves, de még eddig nem kapta meg ezt a megértést, hogy milyen fontos az Ige, és miként lehet használni az életünkben. Azt hiszem, hogy az ördög vakította el mindez ideig őt.

Persze odabent a bibliaiskolában nagyon jól tudnak imádkozni is, és biztos, hogy imádkoztak érte. Tehát előtte nem látta a fontosságát, hogy miért kellene neki odajárni. Most megváltozott, most látja, hogy ez miért szükséges, hogy miként lehet használni az Igét az életünkben, és hogy lehet megváltoztatni vele dolgokat.

Sokan elmennek úgy, hogy ezt soha nem látják meg. Úgy megváltoztatni az életünket, hogy megtartjuk a rendeleteket, hogy miként legyünk Istennek még inkább a tetszésére, ahelyett, hogy örvendeznénk abban a teljességben, amelyre Ő teremtett minket. És az életünkkel annyi mindent kezdhetünk, ha vesszük ezt a változást.

Mondtam azt is a fiamnak, hogy csak egy rövid időnk maradt itt a földön, és azt érdemes érte élni, az Úrért. És a legjobb dolog számára nem az, ha kiképzi magát egy újabb szakmára, hanem az, ha elmegy ebbe a bibliaiskolába, és valamit vesz magához, ami örökre szól.

Tegnap röviden beszéltem arról, hogy amikor eljön majd az új föld és az ég, és az új föld teremtése, és az új Jeruzsálem aláereszkedik a mennyből, olyan méretű lesz, hogy ezerötszáz mérföld, vagy inkább mondjunk km-et, hogy foghatóbb legyen. Ezerötszáz km magasan, széltében és hosszában is ezerötszáz km.

Hogy fel tudjuk fogni a távolságot, ide Székelyudvarhely kb. hatszáz km. Alig várjuk, hogy odaérjünk, amikor megyünk, olyan messzire van, és annak még a duplájánál is több. És majd amikor ott bekerülünk a helyünkre, onnantól kezdve dicsőségről dicsőségre elváltozunk. Még ott is növekszünk, miért ne kezdjük el itt. Itt lent többet tudunk tenni az Úrért. A fiam megértést kapott erről.

Tanítják nekik is, hogy lépcsőzetesen haladunk a hitben. Amikor kezdünk hinni az elején, akkor vessük ki a hitünket, hogy egy pár zoknit szólítunk be pl. Úgy válnak csalódottá sokan, hogy rögtön a nagyba vetik ki a hitüket, hogy egy új autó, vagy valami más jön, és az nem jön, mert nincs hitük rá.

A Róma 5,2 szerint az a kegyelem, amelyben állunk, ahhoz a menetelünk hit által van. Tehát a hitet kell növelnünk ahhoz, hogy nagyobb kegyelemben lehessen az életünk. És képesek vagyunk kiképezni magunkat itt a földön, bár az idő gyorsan halad.

A Róma 8,1-2 Igéket ma reggel kaptam, amire nem volt ma időnk, hogy kitérjünk: Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye szabaddá tett minket a bűn és a halál törvényétől.

A másik igevers pedig a Példabeszédek 16,3 volt, hogy kötelezd el a dolgaidat az Úrnak, és akkor a te gondolataid megalapozottá válnak. Más szóval azt mondja ez az Ige, hogy hogyan vegyük a vezetésünket. Az emberek ugyanis nem kötelezik el magukat az Úr felé.

Jézus az Ura az életünknek, és Ő vezetni fog minket, ha elkötelezzük magunkat, hogy ezen az úton járunk. Nem mindenkit prédikátornak hív el az Úr. Lehetsz gazdag üzletember, vagy jó kétkezi munkásember, amire az Úr teremtett.

De ha nem kötelezzük el magunkat rá, hogy abban kitartunk, az lesz a vége, hogy előbb utóbb odébb állsz. És itt a földön lehet úgynevezett halott életet is élni, és amikor a mennybe megyünk, akkor látjuk a veszteségét.

Tehát sokkal magasabbra eljuthatunk, mert Isten kegyelme megadja ezt számunkra, hogy a fölött, mint hinnénk, vagy elgondolnánk, feljuthatunk. Erre szükséges ez az elkötelezés.

Amikor én a bibliaiskola első évét jártam, volt ott egy prédikátor Németországból, Nyugat Berlinből, a vasfüggönyön túlról, és megkérdezte, hogy ki az, aki el akarja kötelezni magát, hogy misszionárius legyen Németországban?

Én kiléptem, mondtam, hogy én. A barátom meg is tanult négy hónap alatt németül, és ő kiment. Négy hónap után, már szinte tudott prédikálni is németül. De ő is először megtette ezt a lépést, hogy elkötelezettséget mutatott.

Az Úr engem nem ott akart, de ezt az elkötelezést elfogadta a részemről. Jézus kell, hogy legyen az életed Ura mindenképp. Nem fog téged Kínába küldeni úgy gondolom, mert nem beszéled azt a nyelvet, először is a nyelvet kell beszélni. Itt fog tudni az Úr használni téged, van sok tennivaló itt is. És ez nagyon fontos.

Nagyon örülök tehát ennek, hogy ez megtörtént. Persze a bibliaiskola nem mindenki számára van, de a fiamnak ez el volt készítve. Most már nem szedi a gyógyszereit, amit a vérelzáródásra és más dolgokra kellett szednie. Egy héttel előtte megállapították, hogy teljesen meggyógyult, és a bibliaiskolába csöppent. Örvendezünk ebben is.

Nem könnyű ezt a kegyelmet megérteni, ezért javaslom, hogy újra és újra hallgassátok, hogy megemésszétek. Mert sokan visszautasítják, még azok is, akik nekem a hitet tanították, azok közül is sokan. Egy napon majd megértik ennek a kijelentését.

Vannak olyan [téves] tanítások, amiben azt mondják, hogy nem megyünk az elragadtatással mindannyian, lehetett most a TV-ben látni ezt. Ugye a Biblia mondja, hogy mindannyian, akik Krisztusban vannak, azok, akik a földön Krisztus Testéhez tartoznak.

A tanítás pedig arról szólt, hogy nem mindenki lesz akkor elragadva. Amivel magyarázzák ezt, az a Zsidó 6. és a Zsidó 10. fejezetekben van és az Evangéliumokból halásznak elő néhány dolgot. Az egyik pásztorunknak is bántotta a lelkét ez a tanítás, megkérdezte, hogy akkor ez, hogyan van?

Aki ezt tanítja, az 85 éves korára, nagyon büszke arra, hogy mennyire tudja a Bibliát idézni. Idéz mindenhonnan, és össze-vissza hozza, és tévesen magyarázza a kegyelmet. Ha ez igaz lenne így, akkor az Úr jobban tenné, hogyha miután újjászületünk, mindenkit főbe lőne, azonnal temetés, és akkor a szellemünk biztosan a mennybe kerülne. Ugye? Tehát egy igen ostoba elgondolás.

Akik Krisztussal vannak ott fent, azok mind jönnek le, hogy a megdicsőült testüket felöltsék, és mindazok, akik akkor itt élnek a földön a Krisztusban. Ugye először feltámadnak a halottak, azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, írja. Abban az időben az Úr nem akar majd keresztényeket itt a földön, akadály lenne ugyanis az Ő munkájában, ezért azokat összegyűjti és elviszi, mert rengeteg csecsemő van köztük.

A Thessalonika levélben újra megnéztem, hogy a Krisztusban lévőkkel történik majd ez. Tehát először akik meghaltak, és azután mi, akik élünk. A pásztort megnyugtattam e felől, és meg is nyugodott, hogy senki nem marad itt. Néha még hátránya is van annak, ha az ember angolul beszél, mert ilyen tanításokba botlik.

Köszönjük, hogy nagy távolságokról jöttetek ma el, még mindig havazik, jó volt együtt lenni, áldott legyen az utatok haza, az angyalok őrizzenek benneteket amerre csak mentek. Szeretet áradjon köztünk. Áldott legyen az Úr örökkön-örökké. Ámen!

 

BÉKEVÁR FŐOLDAL