2012.07.12. 

A SZELLEM SEGÍTSÉGÜNKRE VAN

Feljegyzés Sandersné dr. Kovács Erzsébet tanításából
2012. július 08.

Drága Mennyei Atyám, itt vagyunk, hogy imádjunk, áldjunk téged, hogy az Igédből kijelentést vegyünk, és hogy Jézus neve felmagasztaltassék ma az életünkben. Hatalmat veszünk minden betegség, minden fájdalom, minden rendellenesség felett, az ellenség minden munkája felett, erre nemet mondunk, és Isten ábrahámi áldásaira pedig igent, az életünkben. Atyám ezt választottuk, az életet választottuk, ezért vagyunk ma együtt, hogy kiáraszd a Szent Szellemedet, és valóságba hozd ezeket az áldásokat az életünkben. Magasztaltassék a szent neved drága Atyám! Köszöntünk téged, imádatokkal, áldásokkal a Jézus nevében. Ámen.

A kezeinket vetjük a zsebkendőkre, és folytatjuk az imádságot, a dicséret olajában. Atyám, kezeinket a zsebkendőkre vetjük úgy, ahogy az Igében tanítod, és hisszük, hogy a szent erőd árad ezekbe a ruhadarabokba és zsebkendőkbe, és hatalmat gyakorolván azok felett a betegségek felett. Ahogy a testekhez érnek ezek a zsebkendők, a betegségek megszűnnek, mert megdorgáltuk, mert megszidtuk őket, mert kijelentettük Jézus hatalmát felettük. Jézus volt a megváltó, a szabadító és az üdvözítő, aki elvitte a betegségeinket, a fájdalmainkat, és örök életet adott Atyám. Ebben az örök életben örvendezünk, és köszönjük a bizonyságokat, amelyeket cselekszel az erő kiáradások által Jézus nevében. Ámen.

Öleljétek meg egymást szeretettel, a keresztény szent csókkal, öleléssel, ahogy ez nálunk szokás, ezt nem hagyjuk ki, hogy érezze mindenki, hogy szeretettel várják, és szeretettel veszik itt körbe köztünk, és Isten magasztos, és felséges jelenlétében foglaljunk helyet. Bejelentések következnek közelgő alkalmak megtartásáról.

Jim Sanders az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hazakísérte az unokáját, és egy Kenneth Copeland konferencián vesz részt, ahol gyönyörű közösségében vannak a Szent Szellemnek, és prédikátoroktól táplálkozik ő maga is, mert a prédikátoroknak is szükségük van a tápláltatásra. Csütörtökön már idehaza lesz, és pénteken már szolgálunk.

Az Úr jó hozzánk, és hisszük, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyen vagyunk Isten elrendelt akaratában, mert ez az a nap, amelyen beteljesedett Isten akarata az életünkben, ezt a rendszeres megvallást hiszem, hogy ti is megteszitek. Nem lehet másként, nem tévesztjük el a lépéseinket, mert az igaznak lépéseit az Úr rendeli el, és ezt mi meghalljuk!

Egy új gyülekezeti hely indulásáról szeretnék nektek számot adni, a Gundel Károly Vendéglátó Ipari Szakközépiskolában, IX., Ecseri u. 5-7 sz. alatt, 14-én, szombaton négy órától Beregszászi Istvánné pásztorlásával. Köszönjük Istennek. Áldott legyen minden munka, jöjjenek az újjak, északról, délről, keletről és nyugatról a gyülekezetekbe! Ezzel az Igével indítjuk ezt a gyülekezetet is, és növekedést parancsolunk az összes helyi gyülekezetnek Budapesten.

Köszöntjük azokat, akik először vannak ma itt, hisszük, hogy ahogy a szívetek megindul, elhozzátok majd az ismerőseiteket is. Isten elvégzi a munkát, amit számotokra ma is elkészített, mert hittel jöttetek. Az, hogy ma itt vagytok ebben az embert megpróbáló melegben, ez elegendő hit arra, hogy Isten bőségesen megáldjon benneteket.

Látom rajtatok, hogy az Úr dicsőségében ültök itt. Mondtátok-e már ma az Úr Jézusnak, hogy mennyire szeretitek Őt? Ezt, most egy szerelmes dalban elmondjuk neki, amiben kifejezzük a mi szerelmünket az Úr felé, az Úr nagyon szereti hallani, hogy mennyire szeretjük Őt. Azzal a szerelemmel, amellyel Ő szeret minket, azzal kell viszontszeretnünk! És nem győzzük hangsúlyozni, hogy szeretjük az Urat. Mindennap mondjad ezt el neki, nagyon fontos az Úrnak ez, mert Ő a Vőlegény, te a Mennyasszony. Szerelemes párok vagyunk, s egy nap nem telhet el, hogy ne közöld vele, hogy mennyire szereted. Ezt fogjuk most tenni, egy dalban.

Merítsünk ma az Igéből, és az Igének a világosságából. Azt szeretném kérni, hogy ne mindig a Bibliádat lapozd majd, hanem ha túl gyorsan jönnek az Igék, akkor csak bízd magad a Szent Szellemre, és később majd utánanézhetsz dolgoknak, mert elég sok Igével tűzdeltük meg a mai tanítást.

Gondolkodtunk-e már arról, mi keresztények, hogy valójában mi a kereszténység? Amikor tőlem kérdezik, akkor az első gondolatom az, hogy a kereszténység nem egy vallás nekünk, akik benne élünk. Még pontosabban úgy fogalmaznék, hogy a kereszténység nem egy vallás a sok közül, amit különböző meggondolások alapján mi választottunk volna, mert ennél sokkal többről van szó, amikor mi azt mondjuk, hogy mi keresztények vagyunk.

Tehát nem lehetne ezt megfogalmazni úgy, hogy ebből és ebből a vallásos rituáléból áll a mi vallásunk, mert ilyen szempontból mi nem vagyunk vallásosak. Ezt, akik idejártok, már észrevettétek.

Isten a különböző korokban más és más neveivel jelentette ki magát az embernek. Minden egyes neve hordozott egy kijelentést magáról, az Ő arculatáról, az Ő jellemvonásairól, az Ő tulajdonságairól, az Ő szándékáról. Amikor Ábrahám atyánknak mutatkozott be, akkor El-Saddai néven jelentkezett, az áldások Mindenható Istene, és valóban megcselekedte azt, ami az ember számára lehetetlen volt.

Amikor később, Mózes idejében, Istennek újabb, és újabb arculata jelenik meg, mindig egy új nevével hozza azt elő. Megjelenik, mint Jahve Jíre, ez a Gondviselés Istene, gondunkat viseli. Mondja az Ige, hogy minden gondunkat Őreá vessük. Később megjelenik, mint Jahve Raffa, az Úr a te Gyógyítód. Ez kijelenti, hogy én nem akarom, hogy te beteg legyél, én vagyok a te Gyógyítód. Gyógyulj meg.

Nem Isten akarata a betegség, még akkor sem, ha a keresztény körökben ezt halljuk, hogy az Úrért szenvedünk. Rögtön az első nevében bejelenti, hogy én vagyok Jahve Raffa, az Úr, a te Gyógyítód. Jahve Nisszi, az Úr az én zászlóm. Milyen zászlót akarsz kitűzni magadnak, én vagyok a győzelem zászlója, én vagyok a szerelmed zászlaja. Az Úr szerelmének zászlaja alá sereglünk! Az Ő szerelme erősít meg minket, az Ő győzelmi zászlaja alá, ha besereglesz, garantált a számodra a győzelmed, mert egy zászlót jelent az Úr neve az életünkben.

Kijelentette magát, mint Jahve M’kaddesh ami azt jelenti, hogy az Úr, aki megszentel minket. Kijelentette magát később, mint Jahve Cidkénu, ami azt jelenti, hogy az Úr az én Megigazulásom. Később megint egy új nevén mutatkozik be Isten, Jahve Samma, az Úr, aki ott van. Vagyis abból a gazdagságból, amit látunk az Igében, hogy ’Vagyok, aki Vagyok’, mert egy alkalommal így jelentkezik be Isten, számtalan nevével jelentkezik, és mutatja be önmagát. Mindig az Vagyok, amire szükséged van!

És ezeken a neveken nevelkedhetett Isten népe, Izrael népe, és ismerhette meg az ő Istenét, Isten különböző arculatait. Addig, amíg Jézus eljövetele el nem jött, mert akkor egy ismét új nevével jelentkezett be Isten, és ezt a nevet jól ismerjük, ez az Immánuel, velünk az Isten. Ezt a nevet hozta nekünk akkor a földre, és ebben a névben hatalmas öröm volt.

Amikor elküldte a földre az egyszülött Fiút, akkor ezt a nevet küldte a földre, Immánuel, Velünk az Isten, és örvendezés volt. Angyalok jöttek, és adták hírül, a mennyből jöttek le ezek az angyalok, és hatalmas sereggel üdvözölték Immánuelt, Isten érkezését, velünk az Isten. Öröm volt a földön. Az emberiség örvendezett ebben a névben, amikor Isten így kijelentette magát itt a földön. Velünk az Isten. Immánuel. Ez egy örömet hozott a földre.

Ahogy az emberek megismerkedhettek Immánuellel, Isten velünk, láthatták, ahogy Immánuel járja Galileát, járja Júdeát, járja Jeruzsálem utcáit, és amerre csak járt, jót tett, és örömet szerzett az embernek. Isten bemutatkozott, hogy ha láttad a Fiút, láttál engem.

Jézus amerre járt, gyógyította a betegeket, megnyitotta a vakok szemeit, megnyitotta a süketek füleit, a csonka-bonkákat gyógyította, új szerveket, új testrészeket hozott, és ebben örvendeztette meg Velünk az Isten, az embert.

Az éhezőket jóllakatta, a halottakat feltámasztotta és visszaadta a szeretteiknek, bámulatos dolgokat, csodákat cselekedett Immánuel, Velünk az Isten, itt a földön. Mindaddig a napig tette ezt, amíg egy napon meg kellett halnia. És amikor az a nap eljött, hogy meg kellett halnia értünk, akkor a tanítványok azt hitték, hogy minden reménységnek vége. Arra, amire ők az életüket adták, mindenüket elhagyták – Jézus, az Ő reménységük a keresztfán! Azt gondolták, hogy mindennek vége.

Istennél azonban ez a fokozatos kijelentés, hogy Immánuel, Velünk az Isten, itt nem fejeződött be, azzal, hogy Jézus meghalt, itt nem volt vége, hanem egy következő, egy gazdagabb, egy dicsőségesebb fokozatot vett magára. Azáltal, hogy az Ige testté lett, és lakozott közöttünk, és megláthattuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki közöttünk lakozott. Ez volt a neve – Immánuel.

Itt lakozott köztünk, mert az Úr maga nem áldozatokban és nem ajándékokban gyönyörködött – írja – hanem testet alkotott nekem. El kellett küldenie a Fiát, hogy velünk lakozhasson Isten. Ez volt Immánuel. És amikor Ő meghalt, akkor lezárult egy korszak, és Isten kijelentése Ő magáról, a neveiben megint egy újabb korszakba lépett.

Mert attól, hogy Isten velünk, és egy napon Ő meghalt, és eltemettetett, és harmadnapon feltámadt, és utána megdicsőülve felemeltetett, és az Atya jobbjára került, Immánuel elment a földről. És úgy tűnt, hogy vége az ember dicsőségének, az ember nem láthatja többé ezt a dicsőséget, ami neki megjelentetett.

De ez nem így történt, mert Jézus azt mondja a János evangéliumban, figyelmeztetve előre a tanítványokat, hogy – jobb néktek, ha én elmegyek, mert ha el nem megyek, nem jön el hozzátok a Vigasztaló, de ha elmegyek, elküldöm Őt tihozzátok, és nézzük meg erről a Vigasztalóról, hogy mit tanít nekünk Jézus?

És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Ez a más azt jelenti, hogy ugyanabból a fajtából, pontosan olyan, mint én vagyok. Jön egy másik, és Ő örökre veletek marad.

Az igazságnak ama Szellemét – folytatja – akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja, és nem is ismerik Őt, de ti ismeritek – mondja Jézus – mert nálatok lakik, és bennetek marad. Óriási kijelentés van ebben.

Közli, hogy én elmegyek, de jön helyettem egy másik, és Ő lesz az, akit meg fogtok ismerni, aki nálatok lakik, és bennetek marad. És az, hogy nálatok lakik, az mit jelent? Eddig úgy ismerték Őt, hogy Immánuel, Velünk az Isten. Azért lehetett a földön, mert Jézusban lakozott. Amikor Jézus elment, akkor hová lett?

Azt mondta Jézus, hogy jön egy másik, és az bennetek lakozik. Nem a nappaliban, ahol laksz, hanem benned, ott belül a belső emberben, amiről azt mondja az Ige, hogy: Krisztus, a dicsőségnek, ama reménysége, Krisztus tibennetek. Tehát egy felemelkedés jött ebben a kijelentésben! Isten nem velünk van, hanem bennünk van, az új teremtésben! És ez jelenti azt, hogy velünk van, mert bennünk van, mert bennünk lakozást vett örökre.

A világ képtelen erre, hogy Őt befogadja, mert nem látja, és nem ismeri. A világ az érzékelés birodalmában jár. De mi, akik újjászülettünk Krisztusban, képesek vagyunk befogadni a Szent Szellemet, és ez jelenti azt a dicsőséges kinyilatkoztatást, amiről a Kolosse levélben így ír: Tudniillik azt a titkot, mely el volt rejtve ősidők, és nemzetségek óta, most pedig kijelentetett az Ő szentjeinek.

Ez egy hatalmas kijelentés volt, és ősidők óta el volt rejtve. Hol volt elrejtve? Istenben! Isten saját magában hordozta ezt a titkot. Akikkel Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsősége gazdagsága, az tudniillik, hogy a Krisztus tibennetek van, a dicsőségnek ama reménysége.

Vagyis másként, az a dicsőség, amelyben reménykedtetek is. A Krisztus bennetek van, Isten nem csak velünk van! Immánuel szintje magasan a fölött! Eljött hozzátok, és Krisztus bennetek van! És ebben örvendezünk, mert ez az a titok, amelyet Isten az örök korokban hordozott magában, és bennünk megjelentette ezt a titkot. Krisztus tibennetek, a dicsőségnek ama reménysége.

Mondja az Ige, hogy ti ismeritek Őt, a Szent Szellemet, ezért szeretném, ha tennél most egy megvallást: Én ismerem a Szent Szellemet! Naponta szögezd le, hogy én ismerem a Szent Szellemet, mert nálam lakik, és bennem marad örökre. És Ő egy segítőtárs. Hallelúja. Megköszönjük ezt Istennek.

Ugyanis, amikor Ádám bűnbe esett, akkor az ember elvesztette azt a dicsőséget, amire Isten őt teremtette. Azt írja a Róma 3/23-ban, hogy mindnyájan vétkeztek. Ez Ádámban volt a bűnbeesés által, és Isten dicsőségének szűkében vannak. Vagyis nem volt az emberen az a dicsőség, amit Isten szeretett volna. És azzal, hogy a Krisztus bennünk lakozik, a dicsőségnek ama reménysége, ezt a dicsőséget Isten helyreállította az emberben. Hallelúja.

Péter I. 1/10 Amely üdvösség felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik az irántatok való kegyelem felől jövendöltek:

11. Akik azt nyomozták, hogy mely vagy milyen időre jelentette azt ki a Krisztusnak bennük levő Szelleme, aki előre bizonyságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről és az azt követő dicsőségről.

Jelöld ezt be magadnak, és időzz vele. Ugyanis előre el volt rendelve Krisztus számára a szenvedés. A szenvedéseket követően azonban azt írja, hogy a szenvedéseket is elrendelte, és az azt követő dicsőséget. Vagyis a Krisztusi szenvedéseket, melyekkel te vele együtt meghaltál, Ővele együtt eltemettettél. Vagyis a szenvedések, amelyeket Krisztus elszenvedett, te vele elszenvedted. Mi az, aminek következnie kell az életünkben? Annak a dicsőségnek, amit itt az Ige ír. Annak a dicsőségnek kell következnie.

Krisztus eljött, szenvedett értünk, meghalt, feltámadt a halálból, a szenvedéseket dicsőségnek kell követnie az életünkben, ahogy meg van írva. Ragaszkodnunk kell hozzá. Ezért kell megvetni és elutasítani a betegségeket, elutasítani a szegénységet, mindazt, ami nem dicsőséges, mert meg van írva, hogy a dicsőségnek kell követnie a Krisztus szenvedéseit. [A Krisztus szenvedése után a dicsőségnek kell következnie.]

Mindaz, ami nem dicsőséges az életedben, ezért azt meg kell tagadnod. Mert mindennek úgy kell történnie az életedben, ahogy az Ige írja. A betegség, a szegénység nem dicsőséges, tehát meg kell tagadnod, nem szabad közösséget vállalni vele. Nézzük meg milyen ez a szenvedéseket követő dicsőség, amiről ír? Mit jelent ez a dicsőség az ember számára?

Láthatjuk, hogy királyokká és papokká tett minket az Ő Istenének. Ez dicsőséges! Ez egy feljebblépés attól, hogy Isten Velünk, és láthatjuk Őt a Galilea partján, és Jeruzsálemben, ahogy megnyitja a vakok szemeit. Feljebb léptünk, mert egy olyan dicsőséget hozott nekünk a Krisztus bennünk, a dicsőség reménysége, és ez pedig, hogy királyokká, és papokká tétettünk az Ő Istenének. A királynak szava pedig hatalmas. Ahol a király szava van, ott hatalom van, ott uralom van. És Ő tett minket királyokká, és papokká.

Mit jelent, hogy Krisztus benned? Azt jelenti, hogy Krisztus benned él, benned beszél, benned jár, benned őrjáratot tart. A teljes életét szeretné benned kiteljesíteni. Az Ő életét, ami Ő maga, és tudjuk, hogy az Isten teljessége lakozik Krisztusban, és ez van tebenned. Annyit tud megjeleníteni magából, amekkora teret adsz neki az életedben.

Mert az Ő természete, hogy szeret kiáradni erre a világra. A tested minden egyes sejtjében Ő lakozik. A vérednek minden egyes vérsejtjében Ő van jelen, az egész lényedet átitatja Krisztus benned, a dicsőségnek ama reménysége. Az a dicsőség, amelyben reménykedtek az ószövetségi próféták, ők még nem láthatták, hogy lesz ez. Mi már tudjuk, mi benne élünk. Nekünk megadatott. Ámen.

A Róma levelet fogjuk most elég intenzíven forgatni, megnézzük a következő Igéket, ugyanis tovább bontja ezt a kijelentést, ami titok volt, és az Atyában el volt rejtve ősidők óta, hogy Krisztus tebenned. Nézzük meg, hogy mit tanulunk itt ebben a két versben arról, hogy mit jelent Krisztus benned?

Róma 8/10 Hogyha pedig Krisztus bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a szellem azonban élet a megigazultság miatt.

Krisztus benned van. Ez igaz rád. Az én fordításom szerint úgy van, hogy a test, még ha a halálán lenne is, ha éppen haldokolna is, a Szellem életet ad annak, a megigazulás miatt.

Miért tudja megtenni Isten? A megigazultság miatt, mert a szent vér rajtad van, váltság volt a szent vér érted. Megtisztított, leült Isten jobbjára, mától te igaz vagy, amint elfogadtad Őt, és ez az élet munkál benned, életet ad a halandó testednek. Amíg te ki nem ejted a száddal a halálra, a halál szellemére az áment, addig itt maradsz a testben – ez azt jelenti. Mert a Szellemnek ez a készsége, hogy életet ad, ez állandóan feltámaszt a halálból.

Ugyanis a feltámadás Szelleme van benned, a halál nem uralkodhat többé a hívőn, nem lophatja el a hívőt, ha a hívőnek nincs beleegyezése valahol a szájával, mert a Szellem állandóan, minden egyes lüktetésével életet ad a testünknek. A halandó testünknek. Le van írva. És így folytatja a:

11. De ha annak a Szelleme lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az Ő tibennetek lakozó Szelleme által.

Az, aki Jézust feltámasztotta a harmadnapos halálából, az Ő testét előhozta a sírboltból, ugyanez a Szellem lakozik bennünk. Ugyanaz, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból. Krisztus feltámadt a halálból? Honnan tudod? A Szellem bizonyságából, mert te Ővele feltámadtál, és befogadtad, és ez meg van neked, senki nem tud megtéveszteni róla, hogy Ő feltámadt a halálból, erről senki nem tud meggyőzni, hogy nem így van. Te ezt tudod, hogy így van. Nem voltál ott, de mégis tudod.

Feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket, a haldokló testet is, az éppen meghalni készülő testet is! Ha erre az Igére kifeszíted a hitedet, hogy a Szellem benned lüktet, Isten életével lüktet, ez a feltámadás erejét hozza a tested minden sejtjének, és megújítja azt. Megeleveníti a ti halandó testeiteket, az Ő tibennetek lakozó Szelleme által.

Vagyis benned lakozik, és elvégzi ezt a megelevenítést, ez megújítást is jelent. Megújulunk, megelevenedünk minden nap, az új teremtés tökéletességére. Isten ismeretére, és hasonlatosságára megújulunk. Könyveld el magadnak, mert így írja az Ige. És ez azért történhet meg, mert a Szellem lakozást vett bennünk. A Szellem lakozik benned, a feltámadás ereje lakozik tebenned.

Ezért mondja az Ige, hogy az élet és a halál a nyelv hatalmában van, mert ha te a betegségnek nemet mondasz, a feltámadás ereje azonnal elkezdi megeleveníteni minden sejtedet, és elkezdi az életet munkálni benned. Elkezd építeni, és automatikusan jön a gyógyulási folyamat a testedbe, ha nem a betegségre tekintesz, mert ez minden hívőben működik.

Ezek nem gyógyítási ajándékok, az még afölött van! Isten az Ő kegyelméből egy evangélista alkalmon meggyógyítja a vak szemedet. De ez egy afölött lévő kegyelme Istennek. Ez minden hívő számára megadatik. Ahogy Sanders pásztor prédikálja, ez alatt az Ige alatt minden keresztény hívőnek meg lehet gyógyulni. Hiszünk is benne. A feltámadás erejével lüktet Isten ereje a testedben, ez a kereszténység!

Ez a kereszténység számunkra. Mi nem soroljuk magunkat, hogy katolikusok lennénk, vagy reformátusok lennénk, vagy baptisták lennénk. Mindegyiket szeretjük és tiszteljük, és minden templom felett egy Jézus Krisztus van, szoktam mondani, de számunkra ezt jelenti a kereszténység. Ámen! Én ezt teljes szívemből így hiszem, ezt jelenti számunkra a kereszténység.

Vagyis ki az, aki feltámasztotta Krisztust a halálból? Most, hogy elolvastuk a Róma 8/11-et? A Szent Szellem támasztotta fel. Ámen. Ebből a versből nyilvánvaló, hogy a Szent Szellem támasztotta fel Krisztust a halálból.

Amíg a Róma 6/4-re lapozunk, elmondom nektek, hogy ez a benned való lakozás a Szent Szellemtől azt jelenti, hogy a Szent Szellem nem csak meglátogat téged, amikor bajba kerülsz, vagy amikor hívod, hanem minden percben ott lakozik.

Akkor is ott lakozik, ha te nem gondolsz rá. Akkor is végzi ezt a munkát, amikor te elfoglalt vagy más dolgokkal. Nem vagy magadra hagyatva, és nem vagy Isten ereje nélkül való ebben a világban, benned lakozik. A következőképpen szól ez a csodálatos vers:

Róma 6/4 Eltemettettünk azért Ővele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.

Vagyis meghaltunk Ővele, akik hiszünk, akik ezt elfogadtuk. Az előbb azt kérdeztem, hogy ki támasztotta fel Jézust a halálból? A Szent Szellem végezte el. Most pedig megtudod, hogy ennek a drága Szent Szellemnek a neve a Szent Írás szerint, az Atyának a dicsősége!

Gyönyörű, ha erre rálátunk, mert ha látjuk, hogy ez a drága Szent Szellem, aki bennünk lakozik, aki Jézust feltámasztotta a halálból, és megeleveníti a mi halandó testeinket, ez az Atyának a dicsősége.

Ha a Szent Szellem benned lakozik, akkor engedd meg, hogy rámutassak arra, hogy az Atyának a dicsősége benned lakozik. Az Atyának a dicsősége, maga a Szent Szellem, benned lakozik. Ez alapkő ma a tanításban.

Zsidó 1/1 Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által,

Látjátok a fokozatosságot? Az Ószövetségben a próféták által szólt, majd – eljött Immánuel, Isten velünk, Isten egyszülött Fia – szólt a Fia által, és most abban az időkorszakban vagyunk, amikor az Isten a Gyülekezete által szól, mert a Szelleme a Krisztusi Testben van. Ez a harmadik fokozat.

Zsidó 1/2 Akit tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette,

Jézusról van szó. És figyelj a következő versre:

3. Aki az Ő dicsőségének visszatükröződése, és az Ő valóságának képmása, aki szavának erejével tartja fenn a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, leült a Felségnek jobbjára a Magasságban,

Vagyis meg vagy tisztítva, az Úr leült elvégezte a munkát, és bement a nyugodalomba. De amire most rá szeretnék térni, az a 3-as vers eleje. – Aki az Ő dicsőségének visszatükröződése. Kiről ír itt az Ige? Jézusról.

Mondtuk, hogy a Szent Szellem magának az Atyának a dicsősége, és olvastuk Jézusról, a drága egyszülött Fiúról, hogy Ő pedig az Atya dicsőségének a visszatükröződése. Látod-e, hogy miért volt szüksége Istennek arra, hogy a Fiának testet alkosson?

Kellett, hogy legyen egy test, amin keresztül az Atya ki tudott ragyogni erre a földre. Kellett, hogy egy testet alkosson néki, ahogy írta, hogy áldozatokban, és ajándékokban nem gyönyörködöm, de testet alkottál nékem.

Szükség volt az egyszülött Fiúra, hogy megjelenjen testben, ahhoz, hogy az Atya a dicsőségét ki tudja árasztani erre a földre, hogy el tudja végezni azokat a hatalmas cselekedeteket. Jézus az Atya dicsőségének visszatükröződése, kiragyogása, a csillogása.

Látjátok, hogy a Szentháromságban milyen csodálatos egység van, és milyen összhang van, ahogy együttműködnek. A Szent Szellem ragyog rá Jézusra, és ez a dicsőség vetettetik ki a földre. És ahogy a Szent Szellemnek szüksége volt Jézusnak a testére, hogy itt a földön a munkát elvégezze, hogy megmutassa Isten jóságát, hogy gyógyítsa a betegeket, ugyanúgy ma a Szent Szellemnek szüksége van a te testedre.

Ezért volt ez nagy titok Istentől – hogy a Krisztus bennetek. Lakozást kellett venni a Szent Szellemnek az emberben, ugyanis a Szent Szellemnek nincsen teste a földön. A Szent Szellemnek lakozást kellett vennie benned is ahhoz, hogy rajtad keresztül ki tudja ragyogni Isten dicsőségét. És ez a keresztény élet.

A Szent Szellem szeret kiáradni. A Szent Szellemnek a kedvtelése, hogy kiárasztja Isten áldásait erre a földre. Rajtad keresztül tud kiragyogni erre a világra. Láttad-e már így magad? Te vagy Isten dicsőségének a hordozója itt a földön! Mert a Szent Szellemnek testre van szüksége ahhoz, hogy a dicsőség vissza tudjon tükrözni a földre.  Mert a föld egy fizikai valóság, nem csak szellemi. Fizikai testre van szüksége ahhoz, hogy Isten dicsősége visszaverődjön, tükröződjön, hogy meg tudja mutatni Isten az Ő jóságát ezen a földön.

Ha szeretnéd megismerni Isten dicsőségét itt a földön, és mindannyian vágyunk erre, hogy ez így legyen, akkor kivel kell megismerkedned? A Szent Szellemmel. Mert Ő az Atya dicsősége, Ő a dicsőség Szelleme, és Ő benned lakozik. Ő tudja egyedül kiárasztani ezt a dicsőséget rajtad keresztül. Tehát meg kell ismerkedned vele.

Ha a Szent Szellem benned való lakozását elhanyagolod, lényegtelennek tartod, akkor is a mennyországba kerülsz, de nem fogsz dicsőséges életet élni, a dicsőség nem fog tudni áradni, mert az a Szent Szellemen keresztül tud kiáradni a földre.

Jézus azt mondta, hogy az Atya, aki bennem van, Ő cselekszi e dolgokat. Más alkalommal pedig azt mondta, hogy az Atya, aki a mennyekben van. Kinek volt igaza, melyik állításának? Mindkettőnek. Az Atya, aki a mennyekben van, Ő a mennyei Atyja, és a miénk is. Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz. Atyafiak vagyunk Jézussal.

És amikor azt mondta, hogy az Atya, aki bennem van, Ő cselekszi e dolgokat, akkor kiről beszélt? A Szent Szellemről beszélt. A dicsőség Szelleméről. És ezt a kiragyogást, ezt a tündöklést a mai napon is el akarja végezni.

Ugye írja az Igében, hogy Isten dicsősége eltölti ezt az egész földet. Hogy történik ez? Úgy, hogy a népek megismerik az Urat, és betöltekeznek Szent Szellemmel. És minden egyes újjászületett, Szellemmel teljes hívőjében Istennek ott hordoztatik Isten dicsősége, és így fogja betölteni Isten dicsősége a földet. Élek én, azt mondja Isten, és Isten dicsőségével teljes lesz a föld, beborítja, mint a vizek a tengert. Így történik, te vagy az Ő dicsőségének a hordozója.

És ez a küldetésünk, ha kimegyünk a világba, ezt a dicsőséget hordozzuk magunkba, mint a szövetség ládája, a belső emberünk hordozza ezt a dicsőséget, ezt a szellemi jelenlétet, a Szent Szellemet, a feltámadás Szellemét, az Atya Isten dicsőségét, - ez a Szent Szellem bennünk van. Hallelúja!

Engedjetek meg egy gondolatot itt ebben a fázisban, ahol most tartunk. Ugyanis a keresztényeket agyonsulykolják a prédikátorok a bűnnel. Ez az egyik akadálya annak, hogy ez a dicsőség nem árad úgy, ahogy lehetne áradnia. A keresztény nem az, akinek tartozása volt, és valaki jött és megszánta, és kifizette a tartozását az utolsó fillérig, és azt mondta, akinek tartozott, hogy most már szabad vagy és tovább mehetsz. Kiengedte őt. A keresztény nem ez az ember, akivel ez történik.

A keresztény az az ember, akire Isten úgy tekint, hogy soha nem is volt az a tartozása! Úgy jön ki, hogy nincs feljegyezve, hogy valaha is volt tartozása, ugyanis azok a bűnök, amelyeket elkövetett, ugyanis azok nem számíttatnak be neki. A II. Korinthus 5/19 úgy írja, hogy nem tulajdoníttatik neki. Jogi kifejezés. Vagyis nem vétkes abban, amit elkövetett. Nem számíttatik be neki. Az új teremtés úgy jön elő ezzel a feltámadás életével, mintha soha azokat el nem követte volna. Hogyan lehetséges ez?

Mint ahogy te szereted a gyermekedet, de azt a rákbetegséget, ami megtámadta, azt gyűlölöd. Pontosan így van Isten a bűnnel. Ráhelyezte a világ minden bűnét, vétkét az egyszülött Fiúra, a Jézus Krisztusra, és a haragjával sújtotta Őt.

A haragját is ráhelyezte az összes bűnért. A haragja is az egyszülött Fiút sújtotta, és az a büntetés, amit nekünk a bűnért kapnunk kellett volna, azt is a Fiára sújtotta. És Jézusnak így kellett meghalnia. Az Atya elfordult tőle, és nem tudta látni azt, ahogy szenved a Fia ettől.

Végtelen fontos, hogy megértsd a következő Igét, mert ez ad egy szabad kiáradást Isten dicsőségének, ami benned van. Sokat idézzük a II. Korinthus 5/17-es Igét: Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.

De ha tovább olvassuk a 18-19 verseket, akkor valami csodálatos, lenyűgözőt találunk a 19-es versben.

Korinthus II. 5/19 Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek Igéjét.

Vagyis Isten jelen volt Jézusban, amikor azok a bűnök sújtották, Isten jelen volt Jézusban, amikor a haragját, a világ minden bűnéért ráterhelte. Jelen volt vele végig.

Vagyis, amikor azt mondjuk, hogy bűnt követtél el, és a bűnmegvallást erőltetik a keresztények, az Atya nem haragszik rád, mert a haragját Jézus Krisztusra terhelte. És te úgy követheted el azt a bűnt, hogy az nem számíttatik be neked.

A szellemed ugyanis újjászületett, Isten dicsősét hordozza, és örökre elpecsételtetett, a Szent Szellem pecsétje van rajta, ezért írja az Ige, hogy aki Istentől született, az nem követ el bűnt. Melyik részünk született Istentől? A szellemünk. A szellemed soha az életben, egyetlen bűnben nem lesz részes. Nem vesz benne részt.

Ahol a bűnt el tudod követni, az a tested. A tagjaitokat ne szánjátok oda a bűnnek szolgáiul, írja az Ige, hanem a megigazultságnak tegyétek szolgáiul a testeiteket. Képes vagy úgy a bűnben járni nap, mint nap, hogy közben a szellemed megigazult, és tele van Isten dicsőségével. Ez öröm, de itt nincs vége.

Ugyanis ezt a bűnmentességet az újjászületett szellemünk természete hordozza, mint ahogy az acél rozsdamentes. A rozsdamentes acél nem képes megrozsdásodni, akármilyen felületi kihatások érik, nem rozsdásodik. Ugyanígy a szellemünk bűnmentes. Nem vesz részt a bűnben.

De olvassuk a Korinthusi levélben, hogy ha magunkat meg nem ítéljük, azt írja, hogy ezért alusznak sokan. Vagyis nem arról van szó, hogy a bűnödet meg kellene vallanod Istennek, hogy ne haragudjon rád, mert nem haragszik rád. Nem számítja be neked, mert ilyen kegyelmes, nem tulajdonítja neked. Nem úgy tekint rád, mintha te követted volna el, mert a Jézus Krisztusra terhelte. Úgy tekint rá – mert Ő egy Isten – hogy azt a Jézus Krisztus követte el, és meghalt érte. Vagyis a bűnödet, minthogy bocsánatot kellene Istentől kérned, ennek nincs igei alapja.

Mert Isten nem haragszik rád, sőt azt írja, hogy úgy bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten megbocsátott nektek. Ha Ő nem bocsátott volna meg nekem, akkor én, hogy tudnék neked megbocsátani? Nem követelhetné tőlem! Vagyis Ő megbocsátott. Ilyen értelemben a bűnmegvallás nem igei – hogy Atyám bocsásd meg ezt a bűnömet, mert Ő már megbocsátotta, Ő nem tulajdonítja be.

Igen ám, de ha nem a belső embered törvényei szerint cselekszel… Isten törvényei fel vannak írva a belső embered szívének táblájára, és ott hordozod Isten dicsőségét. De ha nem úgy cselekszik az ember, ahogy az odabent meg van írva, akkor pontosan tudja azt. Nem kell senkinek prédikálni a bűnről.

Igenis meg kell állnunk egy percre. Nem arról van szó, hogy meg kellene azt a bűnt bárkinek vallani, mert ez így nem lenne összeilleszthető az Igével, de magunkat meg kell ítélni és igazítani a megigazultság tükrében. Egyértelmű?

Aki szereti Istent, az nem él vissza Isten jóságával. Az, hogy szeretjük Őt, az tart minket vissza attól, az az isteni szeretet, istenfélelem tart vissza minket attól, hogy olyanokat cselekedjünk, ami ellentétes a belső emberrel. És amikor rendszeresen megerőszakolod a belső embernek a törvényeit, nem ítéled meg magad abban, nem nézel bele az Ige tükrébe, és tudod, hogy meg kell tenned, akkor igenis gyötrődik a bensőd, és igenis lesz ennek következménye a testedben.

Visszatérünk az I. János 3/9-re. Isten nagyon kegyelmes, és tudja, hogy a formáltatásunk milyen, és Isten igenis segít téged, és erre adta a Segítőt, a Szent Szellemet.

János I. 3/9 Senki sem cselekszik bűnt, aki az Istentől született, mert benne marad az Ő magja; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született.

Ez a belső emberünk, ő nem cselekedhetik bűnt! És ha rá hallgatsz, akkor minden egyes helyzetből ki fogsz menekülni, úgy ahogy az belül meg van írva. A bűn nem uralkodik tefeletted. Nem uralkodhat feletted, mert más törvény van benned.

Egy klasszikus egyszer azt írta, hogy annyi bankot rabolhatnék ki, amennyit csak akarok, de egy baj van, hogy az az akarás megszűnt bennem. Itt a lényeg. Nincs bennünk az az akarás, hogy olyat cselekedjünk, ami Istennek nincs tetszésére.

És ha ezt a belsőt követed, akkor bűnmentes leszel kívül is, nem csak a szellemedben. Rozsdamentes, bűnmentes, nem fog rajtad a bűn hatalma, mert nem jársz benne, és a szent vér ott lüktet az életed felett, és Hallelúja!

Ne engedd magad kárhozat alá, szabadítsd fel magad, hogy ez a dicsőség áradhasson a világra. Istennek szüksége van rá, hogy dicsőségének a hordozója légy, és áradhasson ez a dicsőség! És hogy ebben örvendezve élhessél abban a teljességben, amit Ő adott neked. Egy hatalmas áldás ez.

Efézus 1/17 Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek, bölcsességnek és kijelentésnek Szellemét az Ő megismerésében;

Vagyis mit jelent ez? Tegyük fel, hogy itt áll az apa, és itt áll a fia. Figyeljetek rám, mert ez fontos! Tehát balról szembe velem az apa, és jobbról szembe velem a fiú. És azt mondom, hogy ez itt a Jánosnak az apja. Akkor ő – a fiú – kicsoda? Sokan mondják, hogy a Jánosnak a fia, de nem. Ő is valójában János.

Ha ez itt a mi drága Mennyei Atyánk, a dicsőségnek Atyja, akkor ez itt a dicsőség, Jézus is, de te is. Ez az Ige ránk vonatkozik: a dicsőségnek az Atyja! És itt áll a gyermeke, akkor őt, hogy hívják? A dicsőség! Ez a te egyik neved a Bibliában. Ezeket ki kell bányászni, mert le van írva: te vagy Isten dicsősége itt a földön! Miért?

El kell könyvelni, ha egyszer a Biblia így írja, és örvendezni kell benne, és ragyogni kell ezt a dicsőséget. Ez a dicsőség, mint egy hatalmas folyam, elsöpri az utadról, ami nem oda való. Élő víznek folyamai ömlenek, a folyamok, amikor feltornyosulnak, és a gát megreped, mindent elsöpör az a víz, ami az útjában áll. Hát ez a hatalmunk, és az áradásunk az Úrban.

Egyetlen igerészt szeretnék már csak, és ennek a mélyére járunk, és akkor befejeztem. Hozzád szólok most, mint Isten dicsőségéhez! Tudatosítani kell magadban, másként nem megy. Meg kell újulnunk erre az igazságra. Az elménket meg kell újítani, és így kell tekinteni magunkra, mert az Ige így írja.

És most megnézzük a következő igerészt, ami olyan erős, hogy ha ebből megértést veszel, akkor nem úgy fogsz hazamenni, ahogy ide bejöttél.

Róma 8/26 Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségünkre van, a mi erőtlenségünkben. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik miérettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.

Ezt a Szellem végzi, aki benned lakik.

27. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Szellem gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.

A Mennyei Atya vizsgálja a szíveket, a Szent Szellem esedezik értünk Isten szerint.

28. Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az Ő végzése szerint elhívottak.

Vagyis most bátorítanom kell a szívedet, hogy ha tudod, hogy most nem az Isten akarata szerinti helyen vagy, mert az évek során rengeteg hátráltatás lehetett az életedben: akadályok, az ördög meglopott itt, az ördög meglopott ott, rossz döntéseket hoztál, elbánt veled ez is, meg az is, nem ott vagy, ahol kellene.

Akkor erre az esetre mondom neked, hogy ne keseredj el, mert ez az Ige, ha ebből most világosságot merítesz, meg fogod tudni, hogy Istennek hatalmában áll téged visszahelyezni arra a helyre, ahol most lenned kellene, sok-sok év kimaradása után is, és ezt azáltal végzi el, hogy a Szent Szellem könyörög éretted.

Mivel ebben az Igében nagy gazdagság van, nem voltam soha megbékélve a 27-es Igével, mert nem értettem igazán, és tudtam, hogy itt a 26-28-as vers között, a 27-ben kell még lenne valaminek, amit én nem látok. Ezt az ember látja, ha valamit nem ért, és kutattam, hogy Uram, hogy értelmezed ezt a 27-es verset. Szeretnék ebből világosságot.

Az Úrral beszélgetni kell, ha olvasod a Bibliádat, mert ha kérdezősködsz, akkor lesz válasz. Vagyis szerettem volna ebből még több világosságot. Mit tesz az ember, ha ilyen világosságot szeretne? Elővesz más fordításokat. Úgy értem, hogy megnézi pl. az Amplified, a Bővített fordítást.

Ez azt jelent, mint mikor felerősítik a rádiót, hogy jobban halljad. Kihangsúlyozza azokat a részeket, amiket nem hallottál esetleg meg. Az ember megnézi ilyenkor azokat a fordításokat, hogy mit hordoz ez a vers, mit mond, hogyan tudom jobban megérteni ezt a verset. Erre hoztam el nektek ma, mint habot a tortára, a Bővített fordítást, és merítünk belőle.

Vagyis, ha ezt az ember emészti (és persze nem egyszer olvassa el, mert most csak elétek tártam, és bonyolult szerkezetek vannak benne), azt fogod látni, hogy bármilyen lemaradások vannak az életedben, hiányosságok (és nem Isten akarata van jelenleg az életed felett, ahogy kellene), ha helyt adsz a Szent Szellemnek, hogy ezt a fajta fohászkodást elvégezze (tehát nem a panaszkodás a mi feladatunk, hanem a fohászkodások, a sóhajtozások, a kimondhatatlan könyörgések, az esedezések, melyeket a Szent Szellem végez), ha ezeknek helyt adsz, akkor a 28-as vers szerint igaz lesz, hogy: mindazokat, amikben most nyomorúságaid vannak, Isten a javadra fogja fordítani! És minden a javadra fog végződni a végére, mert Isten összefogja ezeket, és elkezdi szinkronizálni a helyzeteket.

Ugyanis van az Isten tökéletes akarata az Efézus 2/10 szerint, azután van a te szíved gondolata, ahogy írja a 27-es, hogy Isten az ember szívét vizsgálja. A te szívedben lehet, hogy nem pontosan az van, amit Isten számodra tervezett, lehet, hogy te Makóra készülsz, és Isten azt akarja, hogy menj Jeruzsálembe. Csak egy példa ez.

De a te szíved is egy tényező, és van benned a Szent Szellem, aki látja pontosan Isten akaratát, látja, hogy mi van a te szívedben, és látja a körülményeidet. Az akadályoztatásokat látja, azt is látja, hogy tíz éve meg kellett volna ismerned az életed párját, és még most sem ismered. Ezeket Ő mind látja.

És amikor helyet adsz neki ezekben a fohászkodásokban, ezekben a nyögésekben (ezek szellemi szent nyögések, nem lehet kimondani szavakkal), és amikor ezekben az esedezésekben helyet adsz neki, akkor elkezdődik egy összehangolás.

Isten Szent Szelleme felemeli Isten elé (ahol tökéletes akarat van) a te szívedet, hogy ami abban van, felemeli azokat a javaslatokat, és elgondolásokat, amiket Ő készített, hogy behozza a lemaradásaidat, és az egészet az oltár elé emeli, és elkezdődik egy szinkronizálás. Egy összehangolás.

Elkezdi ráhangolni a szívedet Isten tökéletes akaratára. Elkezdi ráhangolni a szívedet az Ő javaslataira, hogy Ő milyen utakat választ, hogy a végén mégis ott legyél, ahol eredetileg lenned kellett volna. És ez egy nagyon fontos imaforma, amit a szentek nem ismernek. Nem adnak helyet ennek úgy, ahogy kellene.

Ha ezt a fohászkodást komolyan veszed, (a Szent Szellem fohászkodik, te csak kiejted), de ha ezt az imaformát komolyan veszed, garantált, hogy Isten mindent az életben, amit az ördög a te pusztulásodra, romlásodra szánt, Isten a javadra fogja fordítani, és úgy jössz ki belőle, hogy abban dicsőség lesz, mert a dicsőség Szelleme kiáradt.

Dicsőséget fog előhozni belőle, Isten hatalmas arra, hogy ezt megtegye. Neveti az ellenségeinket. Mi általában sírunk, mert csak arra tekintünk, de nem szabad ezt tenni, nem szabad elkeseredni. Most nincs itt az idő, hogy feladjuk, ilyen nehéz helyzetekben. Elő kell vennünk a Segítőt, és igenis elő kell hoznunk Isten dicsőségét itt a földön, és meg kell mutatni, hogy Isten Igéje az igazság.

Ehhez helyet kell adnunk ezeknek a fohászoknak, mert a Szellemnek igenis van egy elgondolása arra, hogy hogyan is lehet rendbe hozni ezeket, hogyan lehet helyrehozni ezeket a helyzeteket. Mi lenne a megoldás, hogy ez ne így legyen, hanem úgy. És ezeket feltárja a trón elé, és az Atya akarata szerint könyörög a szentekért, úgy hogy közben a te szívedet is vizsgálja.

Garantálom neked, hogy ha valami van a szíveden, ami nem az Úr szerint való, és leülsz így az Úrral, és imádkozol (ez a belső szoba imádsága), eltöltesz egy órát, vagy kettőt, az idő elmegy, és lehet, hogy hármat, és mire annak az imádságnak a végére érsz, azok a dolgok, amelyek nem Isten akarata szerint valók, azok elkezdenek elhalványulni a szíveden. Egyszerűen leesnek róla. Akartam Makóra menni? Hát már nem igazán akarok.

Tehát egyszerűen leveszi a szívedről, és odahelyezi azt, ami az Ő látása szerint való, és hidd el, hogy Ő a tökéletes akarata szerint hangolja mindig be az életedet, hogy közelítsél, és a végén ott kössél ki, mert el vagy rendelve. Ez egy óriási segítsége az életünknek, ezt a három szellemi dimenziót egybehangolni. És amikor az előbb olvastam nektek a 26-os versben, a sima fordítás szerint:

26. Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségünkre van a mi erőtlenségünkben. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik miérettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.

Ez a szó, hogy segítség, elmondom nektek, hogy ez egy olyan görög szó, ami három szóból tevődik össze, és így hangzik a görög szótár szerint. Hogyha utána akartok nézni, ez a G4878-as Strong számú szó: „szün+anti+lambano”. Jelenti a „szün”, hogy együtt, az „anti” azt jelenti, hogy ellene, a „lambano” pedig, hogy megfogni. [Ez a szó az Újszövetségben a Luk. 10,40-ben fordul elő még: ’Mária velem együtt fogja meg a munka másik végét!’]

Vagyis együttesen veled, valaminek az ellenében, ami ellenedre áll, a Szent Szellem jön, megfogja azt a dolgot, és megragadja, és odébb teszi. Ezt a pulpitust én magam nem tudnám felemelni. Ha meg sem próbálom, semmi nem fog történni. De ha az egyik oldalát megfogom, akkor jön a Szent Szellem és megfogja a másik oldalát, és ketten együtt (sun), azaz (anti) ellen, vagyis annak a fizikai akadálynak, tehernek, bármi legyen az, betegségnek, ami az utadba áll, (lambano) megfogja veled együtt, és odébb teszi. Ez egy szó a magyarban, és nem jön ki a lényege, ennél tehát sokkal többet mond ez a szó.

Megfogja veled együtt azt a terhet és odébb helyezi! Elmozdítja az utadból ezeket a terheket. Egyik jelentése pontosan így szól, hogy megfogja valaminek a másik végét. Utána kell ásni a szavaknak, mert a görög egy nagyon gazdag nyelv, és annyira gazdag, hogy néha nem jön elő. A Szent Szellem megfogja annak a dolognak a másik végét, akkor szabad-e elkeserednünk? Nem szabad! Most nincs itt az ideje, hogy feladjuk.

Kérdeztem különben Sanders pásztort, hogy mit üzen nektek, és szó szerint ezt üzente, hogy most nincs itt az ideje, hogy feladjuk! De miért adnánk fel, ha van valaki, aki megfogja a másik végét, és odébb teszi?

Tessék élni ezzel a lehetőséggel, és akkor a számodra ez csodálatossá válik. Ha ezt a fejezetet még egy kicsit boncolgatjuk, (ez a fejezet, a 8-as, egy csodálatos fejezet), nem akarok visszaélni az időtökkel, akkor a 22-es versben azt olvasod, hogy:

22. Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt fohászkodik és vajúdik mind idáig.

Vagyis az egész teremtett világ sóhajtozik, hogy ennek nem így kellene lenni. Isten nem így teremtette ezt a világot, ahogy most áll. Háború, pusztulás, gonoszság, és amit csak látunk minden felé.

23. Sőt, nemcsak ez, hanem maguk a Szellem zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.

Mi magunk is fohászkodunk és sóhajtozunk, mert tudjuk, hogy a dolgoknak nem így kellene lenni, ahogy most vannak. Tudjuk jól, hogy Isten nem így teremtette, és nem így rendelte. És ehhez mondja az Ige a 26-os versben, hogy ezekhez a sóhajtásokhoz hasonlatosképpen a Szellem is sóhajtozni akar bennünk ugyanígy, és esedezéseket akar mondani miérettünk.

Az esedezések, a sóhajtozások, a Szent Szellem számáról is jelen vannak ebben a fejezetben. Ahogy az egész teremtett világ sóhajtozik, mert átok alá került Ádám miatt, és mi magunk is sóhajtozunk. Néha egy nagy sóhajtás olyan nagy megkönnyebbülést hoz az embernek. A Szent Szellem is sóhajtozik mibennünk. Erről szól a 26-os vers.

Sóhajtozza Isten akaratát, hogy óh, bárcsak úgy lenne Atyám, ahogy te eltervezted. És nézd, én ezt, és ezt a tervet dolgoztam ki a szentek számára. És elkezd sóhajtozni általad és elkezdi a trón elé emelni ezeket. És ezekben a sóhajtásokban ott van Isten ereje, és ezeket a sóhajtozásokat nem szabad elhanyagolni az életünkben.

Azért szoktam mondani, azoknak, akik nyelveken kezdenek imádkozni, hogy hasonlít ez a sóhajtozásokhoz, amikor a Szellem által sóhajtozunk. Elő fog jönni az Ő nyelvezete, az Ő akarata, az Ő színezete, hogy Ő mit szeretne, hogy Ő hogy sóvárogja, vágyja, és áhítozza, hogy Isten tökéletes akarata végbemenjen az életedben. Ez a Szent Szellem, egy ilyen dicsőséges Szellem van benned.

Nem véletlen, hogy az I. Korinthus 14-ben azt mondja Pál a 15-16-os versekben, hogy imádkozom a szellemmel, és imádkozom az értelemmel is. Nem véletlen, hogy a szellemben való imádságot veszi előre, az az első, és az értelemmel való imádság, az utána jön. Ha ezt teszed, minden bajból, ezzel a tökéletes szellemi szinkronizálással beleejt Isten a tökéletes akaratba. És most fogok kérni egy Hallelúját! Ámen!

Még valamit befejezésül megnézünk itt a 26-28-as versekben, hogy hogyan írja némely magyar fordítás, mert mindegyik előhoz egy színezetét ennek a hatalmas munkának, amit a Szellem végez.

És a tökéletes akarat az, hogy igazítja az életünket, miközben ezek a fohászok folynak. Csodálatosan mondja, és folytatja:

Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden összedolgozik a javukra.

Minden összedolgozik a javukra, akár mekkora kalamajkába is vagy most, minden összedolgozik a javadra, miután az Isten előzetes terve szerint te elhívott vagy. Isten elrendelte, hogy te ott legyél. Ez nem lehet másként, ha a Szellemre ráhagyatkozol.

Ki lehet hagyni ezt a közbenjárást az életünkből, de akkor ne kívánjuk, hogy Isten tökéletes akarata beteljesedjen. Ez már csak rajtunk áll. Én el tudom mondani neked, hogy hogyan kell elmenni Bécsbe, de helyetted elmenni nem tudok.

Elmondtam néktek, hogy mi volt az én életem legnagyobb segítsége. A szellemi fohászkodások. Ez volt minden esetben, ami az én életemet kiigazította, sínre helyezte, beszinkronizálta, a tiédet is megteszi.

Hallelúja. Egy gyönyörű dicséretet fogunk most hallgatni, és közben lehet, hogy indíttatást kaptál a szívedre, hogy így nyelveken, szellemben szóljál. Dicséret közben is teheted. Kenneth Hagin azt mondta, hogy a fodrásznál ülve is nyelveken imádkozott, és a fodrász észre sem vette.

Ezeknek a sóhajtásoknak nem kell, hogy hangosak legyenek, van, amikor felemeljük a hangunkat. Azt tudjátok, hogy én nem vagyok egy kiabálós személy, de amikor a Szent Szellem elkezd nyelvek imájával engem elvinni oda, azokra a helyekre, akkor van, hogy egyszerűen fel kell emelnem a hangomat.

De nem minden imádság hangos a Szellem által, ezek a fohászkodások igen csendesek. Ezek egész csendben indulhatnak, és egész csendesen tarthatnak órák hosszat, csak helyet kell adnod neki, és sóhajtozol általa.

A dolgokat egyszerűen helyreállítja. Természetfeletti ez. Nem neked kell megoldani az élethelyzeteket, kaptál rá egy Segítőt. És most ezt fogjuk megköszönni Istennek. Köszönjük Istenem! Ámen!

BÉKEVÁR FŐOLDAL