2012.07.12.
A SZELLEM SEGÍTSÉGÜNKRE VAN
Feljegyzés Sandersné dr. Kovács Erzsébet tanításából
2012. július 08.
Drága Mennyei Atyám, itt vagyunk, hogy imádjunk, áldjunk téged, hogy
az Igédből kijelentést vegyünk, és hogy Jézus neve felmagasztaltassék ma az
életünkben. Hatalmat veszünk minden betegség, minden fájdalom, minden rendellenesség
felett, az ellenség minden munkája felett, erre nemet
mondunk, és Isten ábrahámi áldásaira pedig igent,
az életünkben. Atyám ezt választottuk, az életet
választottuk, ezért vagyunk ma együtt, hogy kiáraszd a Szent Szellemedet, és
valóságba hozd ezeket az áldásokat az életünkben. Magasztaltassék a szent neved
drága Atyám! Köszöntünk téged, imádatokkal, áldásokkal a Jézus nevében. Ámen.
A kezeinket vetjük a zsebkendőkre, és folytatjuk az imádságot, a
dicséret olajában. Atyám, kezeinket a zsebkendőkre vetjük úgy, ahogy az Igében
tanítod, és hisszük, hogy a szent erőd árad ezekbe a ruhadarabokba és zsebkendőkbe,
és hatalmat gyakorolván azok felett a betegségek felett. Ahogy a testekhez érnek ezek
a zsebkendők, a betegségek megszűnnek, mert megdorgáltuk, mert megszidtuk őket, mert
kijelentettük Jézus hatalmát felettük. Jézus volt a megváltó, a szabadító és az
üdvözítő, aki elvitte a betegségeinket, a fájdalmainkat, és örök életet adott
Atyám. Ebben az örök életben örvendezünk, és köszönjük a bizonyságokat,
amelyeket cselekszel az erő kiáradások által Jézus nevében. Ámen.
Öleljétek meg egymást szeretettel, a keresztény szent csókkal,
öleléssel, ahogy ez nálunk szokás, ezt nem hagyjuk ki, hogy érezze mindenki, hogy
szeretettel várják, és szeretettel veszik itt körbe köztünk, és Isten magasztos,
és felséges jelenlétében foglaljunk helyet. Bejelentések következnek közelgő
alkalmak megtartásáról.
Jim Sanders az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hazakísérte az
unokáját, és egy Kenneth Copeland konferencián
vesz részt, ahol gyönyörű közösségében vannak a Szent Szellemnek, és
prédikátoroktól táplálkozik ő maga is, mert a prédikátoroknak is szükségük van
a tápláltatásra. Csütörtökön már idehaza lesz, és pénteken már szolgálunk.
Az Úr jó hozzánk, és hisszük, hogy a megfelelő időben, a megfelelő
helyen vagyunk Isten elrendelt akaratában, mert ez az a nap, amelyen beteljesedett Isten akarata az életünkben, ezt a
rendszeres megvallást hiszem, hogy ti is megteszitek. Nem lehet másként, nem
tévesztjük el a lépéseinket, mert az igaznak
lépéseit az Úr rendeli el, és ezt mi meghalljuk!
Egy új gyülekezeti hely indulásáról szeretnék nektek számot adni, a
Gundel Károly Vendéglátó Ipari Szakközépiskolában, IX., Ecseri u. 5-7 sz. alatt,
14-én, szombaton négy órától Beregszászi Istvánné pásztorlásával. Köszönjük
Istennek. Áldott legyen minden munka, jöjjenek az újjak, északról, délről,
keletről és nyugatról a gyülekezetekbe! Ezzel az Igével indítjuk ezt a gyülekezetet
is, és növekedést parancsolunk az összes
helyi gyülekezetnek Budapesten.
Köszöntjük azokat, akik először vannak ma itt, hisszük, hogy ahogy a
szívetek megindul, elhozzátok majd az ismerőseiteket is. Isten elvégzi a munkát, amit
számotokra ma is elkészített, mert hittel jöttetek. Az, hogy ma itt vagytok ebben az
embert megpróbáló melegben, ez elegendő hit arra, hogy Isten bőségesen megáldjon benneteket.
Látom rajtatok, hogy az Úr dicsőségében ültök itt. Mondtátok-e
már ma az Úr Jézusnak, hogy mennyire szeretitek
Őt? Ezt, most egy szerelmes dalban elmondjuk neki, amiben kifejezzük a mi szerelmünket az Úr felé, az
Úr nagyon szereti hallani, hogy mennyire szeretjük Őt. Azzal a szerelemmel, amellyel Ő
szeret minket, azzal kell viszontszeretnünk!
És nem győzzük hangsúlyozni, hogy szeretjük az Urat. Mindennap mondjad ezt el neki,
nagyon fontos az Úrnak ez, mert Ő a Vőlegény, te a Mennyasszony. Szerelemes párok
vagyunk, s egy nap nem telhet el, hogy ne közöld vele, hogy mennyire szereted. Ezt
fogjuk most tenni, egy dalban.
Merítsünk ma az Igéből, és az Igének a világosságából. Azt
szeretném kérni, hogy ne mindig a Bibliádat lapozd majd, hanem ha túl gyorsan jönnek
az Igék, akkor csak bízd magad a Szent Szellemre, és később majd utánanézhetsz
dolgoknak, mert elég sok Igével tűzdeltük meg a mai tanítást.
Gondolkodtunk-e már arról, mi keresztények, hogy valójában mi a kereszténység? Amikor tőlem kérdezik,
akkor az első gondolatom az, hogy a kereszténység nem
egy vallás nekünk, akik benne élünk. Még pontosabban úgy fogalmaznék, hogy a
kereszténység nem egy vallás a sok közül, amit különböző meggondolások alapján
mi választottunk volna, mert ennél sokkal többről van szó, amikor mi azt mondjuk, hogy mi
keresztények vagyunk.
Ugyanis a kereszténység Isten
életét jelenti az emberben. Azt jelenti, hogy Krisztus élete van benned, azt jelenti, hogy Isten megigazultsága van tebenned, és azt jelenti
pontosan, hogy Isten és a Krisztus pulzáló élete
az emberi testben. Így lehetne legjobban megfogalmazni, egy életet jelent a számunkra,
az örök élet az emberben. Isten természete az emberben, a megigazultság az
emberben.
Tehát nem lehetne ezt megfogalmazni úgy, hogy ebből és ebből a vallásos
rituáléból áll a mi vallásunk, mert ilyen szempontból mi nem vagyunk vallásosak. Ezt, akik idejártok, már
észrevettétek.
Az Igét tanuljuk, az életet
tanuljuk, a hitet tanuljuk, hogyan lehet ezt az
életünkre alkalmazni. Erről szól a mi
keresztény életünk, és az köt minket egybe, hogy szeretjük az Igét. Mindannyian azért vagyunk
itt, mert az Igéből szeretnénk meríteni,
növekedni, és tápláltatást kapunk így a
mai napon is. Köszönjük ezt Istennek.
Isten a különböző korokban más és más neveivel jelentette ki magát az embernek. Minden
egyes neve hordozott egy kijelentést
magáról, az Ő arculatáról, az Ő jellemvonásairól, az Ő tulajdonságairól, az Ő
szándékáról. Amikor Ábrahám atyánknak mutatkozott be, akkor El-Saddai néven
jelentkezett, az áldások Mindenható Istene,
és valóban megcselekedte azt, ami az ember számára lehetetlen volt.
Amikor később, Mózes idejében, Istennek újabb, és újabb arculata
jelenik meg, mindig egy új nevével hozza azt elő. Megjelenik, mint Jahve Jíre, ez a Gondviselés Istene, gondunkat viseli. Mondja az
Ige, hogy minden gondunkat Őreá vessük. Később megjelenik, mint Jahve Raffa, az Úr a te Gyógyítód. Ez kijelenti, hogy én nem
akarom, hogy te beteg legyél, én vagyok a te Gyógyítód. Gyógyulj meg.
Nem Isten akarata a betegség, még akkor sem, ha a keresztény körökben
ezt halljuk, hogy az Úrért szenvedünk. Rögtön az első nevében bejelenti, hogy én
vagyok Jahve Raffa, az Úr, a te Gyógyítód. Jahve Nisszi, az Úr az én zászlóm. Milyen zászlót akarsz kitűzni
magadnak, én vagyok a győzelem zászlója, én vagyok a szerelmed zászlaja. Az Úr
szerelmének zászlaja alá sereglünk! Az Ő szerelme erősít meg minket, az Ő
győzelmi zászlaja alá, ha besereglesz, garantált a számodra a győzelmed, mert egy zászlót
jelent az Úr neve az életünkben.
Kijelentette magát, mint Jahve M’kaddesh ami azt jelenti, hogy az Úr, aki megszentel minket. Kijelentette magát
később, mint Jahve Cidkénu, ami azt jelenti, hogy az Úr az én Megigazulásom. Később megint egy új
nevén mutatkozik be Isten, Jahve Samma, az Úr, aki
ott van. Vagyis abból a gazdagságból, amit látunk az Igében, hogy ’Vagyok, aki
Vagyok’, mert egy alkalommal így jelentkezik be Isten, számtalan nevével jelentkezik,
és mutatja be önmagát. Mindig az Vagyok, amire szükséged van!
És ezeken a neveken nevelkedhetett Isten népe, Izrael népe, és
ismerhette meg az ő Istenét, Isten különböző arculatait. Addig, amíg Jézus
eljövetele el nem jött, mert akkor egy ismét új nevével jelentkezett be Isten, és
ezt a nevet jól ismerjük, ez az Immánuel, velünk
az Isten. Ezt a nevet hozta nekünk akkor a földre, és ebben a névben hatalmas öröm volt.
Amikor elküldte a földre az egyszülött Fiút, akkor ezt a nevet
küldte a földre, Immánuel, Velünk az Isten, és örvendezés volt. Angyalok jöttek,
és adták hírül, a mennyből jöttek le ezek az angyalok, és hatalmas sereggel
üdvözölték Immánuelt, Isten érkezését, velünk az Isten. Öröm volt a földön.
Az emberiség örvendezett ebben a névben,
amikor Isten így kijelentette magát itt a földön. Velünk az Isten. Immánuel. Ez egy
örömet hozott a földre.
Ahogy az emberek megismerkedhettek Immánuellel, Isten velünk,
láthatták, ahogy Immánuel járja Galileát, járja Júdeát, járja Jeruzsálem
utcáit, és amerre csak járt, jót tett, és örömet szerzett az embernek. Isten
bemutatkozott, hogy ha láttad a Fiút, láttál engem.
Jézus amerre járt, gyógyította
a betegeket, megnyitotta a vakok szemeit, megnyitotta a süketek füleit, a
csonka-bonkákat gyógyította, új szerveket, új testrészeket hozott, és ebben
örvendeztette meg Velünk az Isten, az embert.
Az éhezőket jóllakatta, a halottakat feltámasztotta és visszaadta a
szeretteiknek, bámulatos dolgokat, csodákat
cselekedett Immánuel, Velünk az Isten, itt a földön. Mindaddig a napig tette ezt,
amíg egy napon meg kellett halnia. És amikor az a nap eljött, hogy meg kellett halnia
értünk, akkor a tanítványok azt hitték, hogy minden reménységnek vége. Arra, amire
ők az életüket adták, mindenüket elhagyták – Jézus, az Ő reménységük a
keresztfán! Azt gondolták, hogy mindennek vége.
Istennél azonban ez a fokozatos kijelentés, hogy Immánuel, Velünk az
Isten, itt nem fejeződött be, azzal, hogy Jézus meghalt, itt nem volt vége, hanem egy
következő, egy gazdagabb, egy dicsőségesebb fokozatot vett magára. Azáltal, hogy az Ige testté lett, és lakozott közöttünk, és
megláthattuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki közöttünk lakozott. Ez volt a neve – Immánuel.
Itt lakozott köztünk, mert az Úr maga nem áldozatokban és nem
ajándékokban gyönyörködött – írja – hanem testet alkotott nekem. El kellett
küldenie a Fiát, hogy velünk lakozhasson Isten. Ez volt Immánuel. És amikor Ő
meghalt, akkor lezárult egy korszak, és Isten kijelentése Ő magáról, a neveiben
megint egy újabb korszakba lépett.
Mert attól, hogy Isten velünk, és egy napon Ő meghalt, és
eltemettetett, és harmadnapon feltámadt, és utána megdicsőülve felemeltetett, és az
Atya jobbjára került, Immánuel elment a földről. És úgy tűnt, hogy vége az ember
dicsőségének, az ember nem láthatja többé ezt a dicsőséget, ami neki
megjelentetett.
De ez nem így történt, mert Jézus azt mondja a János evangéliumban, figyelmeztetve előre a tanítványokat,
hogy – jobb néktek, ha én elmegyek, mert ha el
nem megyek, nem jön el hozzátok a Vigasztaló, de ha elmegyek, elküldöm Őt tihozzátok,
és nézzük meg erről a Vigasztalóról, hogy mit tanít nekünk Jézus?
És én kérem az Atyát, és más
Vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Ez a más azt jelenti, hogy ugyanabból a fajtából, pontosan olyan, mint én vagyok. Jön egy másik,
és Ő örökre veletek marad.
Az igazságnak ama Szellemét
– folytatja – akit a világ be nem fogadhat,
mert nem látja, és nem is ismerik Őt, de ti ismeritek – mondja Jézus – mert nálatok lakik, és bennetek marad. Óriási kijelentés van ebben.
Közli, hogy én elmegyek, de jön helyettem egy másik, és Ő lesz az,
akit meg fogtok ismerni, aki nálatok lakik, és bennetek marad. És az, hogy nálatok
lakik, az mit jelent? Eddig úgy ismerték Őt, hogy Immánuel, Velünk az Isten. Azért
lehetett a földön, mert Jézusban lakozott.
Amikor Jézus elment, akkor hová lett?
Azt mondta Jézus, hogy jön egy másik, és az bennetek lakozik. Nem a nappaliban, ahol laksz,
hanem benned, ott belül a belső emberben,
amiről azt mondja az Ige, hogy: Krisztus, a dicsőségnek, ama reménysége, Krisztus
tibennetek. Tehát egy felemelkedés jött ebben a kijelentésben! Isten nem velünk van,
hanem bennünk van, az új teremtésben! És ez
jelenti azt, hogy velünk van, mert bennünk van, mert bennünk lakozást vett örökre.
A világ képtelen erre, hogy Őt befogadja, mert nem látja, és nem
ismeri. A világ az érzékelés birodalmában jár. De mi, akik újjászülettünk
Krisztusban, képesek vagyunk befogadni a Szent Szellemet, és ez jelenti azt a dicsőséges
kinyilatkoztatást, amiről a Kolosse levélben
így ír: Tudniillik azt a titkot, mely el volt rejtve ősidők, és nemzetségek óta, most
pedig kijelentetett az Ő szentjeinek.
Ez egy hatalmas kijelentés volt, és ősidők óta el volt rejtve. Hol volt elrejtve? Istenben! Isten saját
magában hordozta ezt a titkot. Akikkel Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy
a pogányok között eme titok dicsősége gazdagsága, az tudniillik, hogy a Krisztus
tibennetek van, a dicsőségnek ama reménysége.
Vagyis másként, az a dicsőség, amelyben reménykedtetek is. A Krisztus
bennetek van, Isten nem csak velünk van! Immánuel szintje magasan a fölött! Eljött
hozzátok, és Krisztus bennetek van! És ebben
örvendezünk, mert ez az a titok, amelyet Isten
az örök korokban hordozott magában, és bennünk megjelentette ezt a titkot. Krisztus
tibennetek, a dicsőségnek ama reménysége.
Mondja az Ige, hogy ti ismeritek Őt, a Szent Szellemet, ezért
szeretném, ha tennél most egy megvallást: Én
ismerem a Szent Szellemet! Naponta szögezd le, hogy én ismerem a Szent Szellemet,
mert nálam lakik, és bennem marad örökre. És Ő egy segítőtárs.
Hallelúja. Megköszönjük ezt Istennek.
A feltámadást követően tehát
az emberek már nem Immánuelt ünnepelték, hanem a Szellemet.
A Szellemet, aki bennünk az otthonát kiépítette. Ugyanis Isten mindig is lakozni akart, az Ószövetségben ez volt a szövetség ládája. Ott veszek lakozást, mondja.
Azután eljött az Ige, és testet öltött, Isten lakozott az egyszülött Fiúban, Jézusban. És azután, ahogy Jézus itt a földi
életét élte, és eljött a halála, és a feltámadása, Istennek lehetősége nyílt a
szent vér meghintése által, hogy mindannyinkban
lakozást vegyen. Látjátok-e a lépcsőzetes folyamatos feljebb lépést, Isten
jelenlétében a földön? Hatalmas dolgot cselekedett.
Ugyanis, amikor Ádám bűnbe esett, akkor az ember elvesztette azt a
dicsőséget, amire Isten őt teremtette. Azt írja a Róma 3/23-ban, hogy mindnyájan
vétkeztek. Ez Ádámban volt a bűnbeesés által, és Isten dicsőségének szűkében
vannak. Vagyis nem volt az emberen az a dicsőség, amit Isten szeretett volna. És azzal,
hogy a Krisztus bennünk lakozik, a dicsőségnek ama reménysége, ezt a dicsőséget Isten helyreállította az emberben. Hallelúja.
Péter I. 1/10 Amely üdvösség
felől tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, akik az irántatok való kegyelem felől
jövendöltek:
11. Akik azt nyomozták, hogy mely
vagy milyen időre jelentette azt ki a Krisztusnak bennük levő Szelleme, aki előre
bizonyságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről és az azt követő dicsőségről.
Jelöld ezt be magadnak, és időzz vele. Ugyanis előre el volt rendelve
Krisztus számára a szenvedés. A szenvedéseket követően azonban azt írja, hogy a szenvedéseket is elrendelte, és az azt követő
dicsőséget. Vagyis a Krisztusi
szenvedéseket, melyekkel te vele együtt meghaltál, Ővele együtt eltemettettél.
Vagyis a szenvedések, amelyeket Krisztus elszenvedett, te vele elszenvedted. Mi az,
aminek következnie kell az életünkben? Annak a dicsőségnek, amit itt az Ige ír.
Annak a dicsőségnek kell következnie.
Krisztus eljött, szenvedett értünk, meghalt, feltámadt a halálból, a
szenvedéseket dicsőségnek kell követnie az
életünkben, ahogy meg van írva. Ragaszkodnunk
kell hozzá. Ezért kell megvetni és elutasítani a betegségeket, elutasítani a
szegénységet, mindazt, ami nem dicsőséges, mert meg van írva, hogy a dicsőségnek kell követnie a Krisztus
szenvedéseit. [A Krisztus szenvedése után a dicsőségnek kell következnie.]
Mindaz, ami nem dicsőséges az
életedben, ezért azt meg kell tagadnod. Mert
mindennek úgy kell történnie az életedben, ahogy az Ige írja. A betegség, a
szegénység nem dicsőséges, tehát meg kell tagadnod, nem szabad közösséget
vállalni vele. Nézzük meg milyen ez a szenvedéseket követő dicsőség, amiről ír?
Mit jelent ez a dicsőség az ember számára?
Láthatjuk, hogy királyokká
és papokká tett minket az Ő Istenének. Ez dicsőséges! Ez egy feljebblépés attól,
hogy Isten Velünk, és láthatjuk Őt a Galilea partján, és Jeruzsálemben, ahogy
megnyitja a vakok szemeit. Feljebb léptünk, mert egy olyan dicsőséget hozott nekünk a
Krisztus bennünk, a dicsőség reménysége, és ez pedig, hogy királyokká, és
papokká tétettünk az Ő Istenének. A királynak
szava pedig hatalmas. Ahol a király szava van, ott hatalom van, ott uralom van. És Ő tett minket
királyokká, és papokká.
Mit jelent, hogy Krisztus benned?
Azt jelenti, hogy Krisztus benned él, benned beszél, benned jár, benned őrjáratot tart. A teljes életét szeretné
benned kiteljesíteni. Az Ő életét, ami Ő
maga, és tudjuk, hogy az Isten teljessége lakozik Krisztusban, és ez van tebenned.
Annyit tud megjeleníteni magából, amekkora teret
adsz neki az életedben.
Mert az Ő természete, hogy szeret kiáradni erre a világra. A tested
minden egyes sejtjében Ő lakozik. A vérednek
minden egyes vérsejtjében Ő van jelen, az
egész lényedet átitatja Krisztus benned, a
dicsőségnek ama reménysége. Az a dicsőség, amelyben reménykedtek az ószövetségi
próféták, ők még nem láthatták, hogy lesz ez. Mi már tudjuk, mi benne élünk.
Nekünk megadatott. Ámen.
A Róma levelet fogjuk most elég intenzíven forgatni, megnézzük a
következő Igéket, ugyanis tovább bontja ezt a kijelentést,
ami titok volt, és az Atyában el volt rejtve ősidők óta, hogy Krisztus tebenned.
Nézzük meg, hogy mit tanulunk itt ebben a két versben arról, hogy mit jelent Krisztus benned?
Róma 8/10 Hogyha pedig Krisztus
bennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a szellem azonban élet a megigazultság
miatt.
Krisztus benned van. Ez igaz rád. Az én fordításom szerint úgy van,
hogy a test, még ha a halálán lenne is, ha éppen haldokolna is, a Szellem életet ad annak, a megigazulás miatt.
Bármi támadná meg a testedet, bármi akaszkodna rá, ha a Krisztus
benned van, mit hoz ez magával? Hogy a Szellem
életet ad a testednek! Milyen életet? Azt az életet, amely Ő maga. Azt írja az
Ige, hogy Őbenne volt az élet. És az élet volt az emberek világossága. Ez az élet
van most benned!
Miért tudja megtenni Isten? A megigazultság
miatt, mert a szent vér rajtad van, váltság
volt a szent vér érted. Megtisztított, leült Isten jobbjára, mától te igaz vagy, amint elfogadtad Őt, és ez az élet munkál benned,
életet ad a halandó testednek. Amíg te ki nem ejted a száddal a halálra, a halál szellemére az
áment, addig itt maradsz a testben – ez azt
jelenti. Mert a Szellemnek ez a készsége, hogy életet ad, ez állandóan feltámaszt a halálból.
Ugyanis a feltámadás Szelleme
van benned, a halál nem uralkodhat többé a
hívőn, nem lophatja el a hívőt, ha a hívőnek nincs beleegyezése valahol a szájával, mert a Szellem
állandóan, minden egyes lüktetésével életet
ad a testünknek. A halandó testünknek. Le van írva. És így folytatja a:
11. De ha annak a Szelleme lakik
bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ugyanaz, aki feltámasztotta Krisztus
Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az Ő tibennetek lakozó
Szelleme által.
Az, aki Jézust feltámasztotta a harmadnapos halálából, az Ő testét
előhozta a sírboltból, ugyanez a Szellem lakozik bennünk. Ugyanaz, aki feltámasztotta
Krisztus Jézust a halálból. Krisztus feltámadt a halálból? Honnan tudod? A Szellem
bizonyságából, mert te Ővele feltámadtál, és befogadtad, és ez meg van neked,
senki nem tud megtéveszteni róla, hogy Ő feltámadt a halálból, erről senki nem tud
meggyőzni, hogy nem így van. Te ezt tudod, hogy így van. Nem voltál ott, de mégis
tudod.
Feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket, a haldokló testet is, az éppen
meghalni készülő testet is! Ha erre az Igére kifeszíted a hitedet, hogy a Szellem benned lüktet, Isten életével lüktet, ez a
feltámadás erejét hozza a tested minden sejtjének, és megújítja azt. Megeleveníti
a ti halandó testeiteket, az Ő tibennetek lakozó Szelleme által.
Vagyis benned lakozik, és elvégzi ezt a megelevenítést, ez megújítást is jelent. Megújulunk,
megelevenedünk minden nap, az új teremtés
tökéletességére. Isten ismeretére, és hasonlatosságára megújulunk. Könyveld el
magadnak, mert így írja az Ige. És ez azért történhet meg, mert a Szellem lakozást vett bennünk. A Szellem lakozik
benned, a feltámadás ereje lakozik tebenned.
Ezért mondja az Ige, hogy az élet
és a halál a nyelv hatalmában van, mert ha te a betegségnek nemet mondasz, a feltámadás ereje azonnal elkezdi
megeleveníteni minden sejtedet, és elkezdi az
életet munkálni benned. Elkezd építeni, és automatikusan jön a gyógyulási folyamat
a testedbe, ha nem a betegségre tekintesz, mert ez minden hívőben működik.
Ezek nem gyógyítási ajándékok, az még afölött van! Isten az Ő
kegyelméből egy evangélista alkalmon meggyógyítja a vak szemedet. De ez egy afölött
lévő kegyelme Istennek. Ez minden hívő számára
megadatik. Ahogy Sanders pásztor prédikálja, ez alatt az Ige alatt minden keresztény
hívőnek meg lehet gyógyulni. Hiszünk is
benne. A feltámadás erejével lüktet Isten ereje
a testedben, ez a kereszténység!
Ez a kereszténység számunkra. Mi nem soroljuk magunkat, hogy
katolikusok lennénk, vagy reformátusok lennénk, vagy baptisták lennénk. Mindegyiket
szeretjük és tiszteljük, és minden templom felett egy Jézus Krisztus van, szoktam
mondani, de számunkra ezt jelenti a kereszténység. Ámen! Én ezt teljes szívemből
így hiszem, ezt jelenti számunkra a kereszténység.
Vagyis ki az, aki feltámasztotta Krisztust a halálból? Most, hogy
elolvastuk a Róma 8/11-et? A Szent Szellem
támasztotta fel. Ámen. Ebből a versből nyilvánvaló, hogy a Szent Szellem
támasztotta fel Krisztust a halálból.
Amíg a Róma 6/4-re lapozunk, elmondom nektek, hogy ez a benned való
lakozás a Szent Szellemtől azt jelenti, hogy a Szent Szellem nem csak meglátogat téged, amikor bajba kerülsz, vagy
amikor hívod, hanem minden percben ott lakozik.
Akkor is ott lakozik, ha te nem gondolsz rá. Akkor is végzi ezt a munkát, amikor te elfoglalt vagy más dolgokkal.
Nem vagy magadra hagyatva, és nem vagy Isten ereje
nélkül való ebben a világban, benned
lakozik. A következőképpen szól ez a csodálatos vers:
Róma 6/4 Eltemettettünk azért
Ővele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a
halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.
Vagyis meghaltunk Ővele, akik hiszünk, akik ezt elfogadtuk. Az előbb
azt kérdeztem, hogy ki támasztotta fel Jézust a halálból? A Szent Szellem végezte
el. Most pedig megtudod, hogy ennek a drága Szent Szellemnek a neve a Szent Írás szerint, az Atyának a dicsősége!
Gyönyörű, ha erre rálátunk, mert ha látjuk, hogy ez a drága Szent
Szellem, aki bennünk lakozik, aki Jézust feltámasztotta a halálból, és megeleveníti
a mi halandó testeinket, ez az Atyának a dicsősége.
Ha a Szent Szellem benned lakozik, akkor engedd meg, hogy rámutassak
arra, hogy az Atyának a dicsősége benned lakozik. Az Atyának a dicsősége, maga a
Szent Szellem, benned lakozik. Ez alapkő ma a tanításban.
Zsidó 1/1 Minekutána az Isten sok
rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó
időkben szólott nékünk Fia által,
Látjátok a fokozatosságot? Az
Ószövetségben a próféták által szólt,
majd – eljött Immánuel, Isten velünk, Isten egyszülött Fia – szólt a Fia által, és most abban az időkorszakban
vagyunk, amikor az Isten a Gyülekezete által
szól, mert a Szelleme a Krisztusi Testben van. Ez a harmadik fokozat.
Zsidó 1/2 Akit tett mindennek
örökösévé, aki által a világot is teremtette,
Jézusról van szó. És figyelj a következő versre:
3. Aki az Ő dicsőségének
visszatükröződése, és az Ő valóságának képmása, aki szavának erejével tartja
fenn a mindenséget, aki minket bűneinktől megtisztítván, leült a Felségnek
jobbjára a Magasságban,
Vagyis meg vagy tisztítva, az
Úr leült elvégezte a munkát, és bement a nyugodalomba. De amire most rá szeretnék
térni, az a 3-as vers eleje. – Aki az Ő dicsőségének visszatükröződése. Kiről
ír itt az Ige? Jézusról.
Mondtuk, hogy a Szent Szellem
magának az Atyának a dicsősége, és olvastuk
Jézusról, a drága egyszülött Fiúról, hogy
Ő pedig az Atya dicsőségének a visszatükröződése.
Látod-e, hogy miért volt szüksége Istennek arra, hogy a Fiának testet alkosson?
Kellett, hogy legyen egy test, amin keresztül az Atya ki tudott ragyogni
erre a földre. Kellett, hogy egy testet alkosson néki, ahogy írta, hogy áldozatokban,
és ajándékokban nem gyönyörködöm, de testet alkottál nékem.
Szükség volt az egyszülött Fiúra, hogy megjelenjen testben, ahhoz, hogy az Atya a dicsőségét ki tudja árasztani erre a földre, hogy el tudja végezni
azokat a hatalmas cselekedeteket. Jézus az Atya dicsőségének visszatükröződése,
kiragyogása, a csillogása.
Látjátok, hogy a Szentháromságban milyen csodálatos egység van, és
milyen összhang van, ahogy együttműködnek.
A Szent Szellem ragyog rá Jézusra, és ez a
dicsőség vetettetik ki a földre. És ahogy a
Szent Szellemnek szüksége volt Jézusnak a testére, hogy itt a földön a munkát
elvégezze, hogy megmutassa Isten jóságát, hogy gyógyítsa a betegeket, ugyanúgy ma a
Szent Szellemnek szüksége van a te testedre.
Ezért volt ez nagy titok Istentől – hogy a Krisztus bennetek. Lakozást kellett venni a Szent Szellemnek az
emberben, ugyanis a Szent Szellemnek nincsen teste a földön. A Szent Szellemnek
lakozást kellett vennie benned is ahhoz, hogy rajtad
keresztül ki tudja ragyogni Isten dicsőségét. És ez a keresztény élet.
Az Atya dicsősége a Szent
Szellem, az Úr Jézus pedig Isten dicsőségének a visszatükröződése.
Ahogy Jézus járt a földön, úgy járunk ma
mi is. Ugye azt írja, hogy ahogy Ő volt, úgy vagyunk mi is e világban. Befogadtuk a dicsőség Szellemét, olvastuk, hogy
a Szent Szellem bennünk lakozik. A mi feladatunk, hogy ezt a dicsőséget hordozzuk a világban, és amerre
járunk, ez a dicsőség kiárad.
A Szent Szellem szeret kiáradni. A Szent Szellemnek a kedvtelése, hogy kiárasztja Isten áldásait erre a földre. Rajtad
keresztül tud kiragyogni erre a világra. Láttad-e már így magad? Te vagy Isten dicsőségének a hordozója itt a földön! Mert a
Szent Szellemnek testre van szüksége ahhoz,
hogy a dicsőség vissza tudjon tükrözni a földre. Mert a föld egy fizikai
valóság, nem csak szellemi. Fizikai testre van szüksége ahhoz, hogy Isten dicsősége
visszaverődjön, tükröződjön, hogy meg tudja mutatni
Isten az Ő jóságát ezen a földön.
Ha szeretnéd megismerni Isten dicsőségét itt a földön, és
mindannyian vágyunk erre, hogy ez így legyen, akkor kivel kell megismerkedned? A Szent
Szellemmel. Mert Ő az Atya dicsősége, Ő a dicsőség Szelleme, és Ő benned lakozik.
Ő tudja egyedül kiárasztani ezt a dicsőséget rajtad keresztül. Tehát meg kell
ismerkedned vele.
Ha a Szent Szellem benned való lakozását elhanyagolod, lényegtelennek tartod, akkor is a
mennyországba kerülsz, de nem fogsz dicsőséges életet élni, a dicsőség nem fog
tudni áradni, mert az a Szent Szellemen keresztül tud kiáradni a földre.
Jézus azt mondta, hogy az Atya, aki bennem van, Ő cselekszi e dolgokat.
Más alkalommal pedig azt mondta, hogy az Atya, aki a mennyekben van. Kinek volt igaza,
melyik állításának? Mindkettőnek. Az Atya, aki a mennyekben van, Ő a mennyei Atyja,
és a miénk is. Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz. Atyafiak vagyunk
Jézussal.
És amikor azt mondta, hogy az Atya, aki bennem van, Ő cselekszi e dolgokat, akkor kiről
beszélt? A Szent Szellemről beszélt. A dicsőség
Szelleméről. És ezt a kiragyogást, ezt a tündöklést a mai napon is el akarja
végezni.
Ugye írja az Igében, hogy Isten dicsősége
eltölti ezt az egész földet. Hogy történik ez? Úgy, hogy a népek megismerik az Urat, és betöltekeznek Szent Szellemmel. És minden egyes
újjászületett, Szellemmel teljes hívőjében Istennek ott hordoztatik Isten dicsősége, és így fogja
betölteni Isten dicsősége a földet. Élek én, azt mondja Isten, és Isten dicsőségével
teljes lesz a föld, beborítja, mint a vizek a tengert. Így történik, te vagy az Ő dicsőségének a hordozója.
És ez a küldetésünk, ha
kimegyünk a világba, ezt a dicsőséget hordozzuk
magunkba, mint a szövetség ládája, a belső emberünk hordozza ezt a dicsőséget, ezt
a szellemi jelenlétet, a Szent Szellemet, a feltámadás Szellemét, az Atya Isten dicsőségét,
- ez a Szent Szellem bennünk van. Hallelúja!
Engedjetek meg egy gondolatot itt ebben a fázisban, ahol most tartunk.
Ugyanis a keresztényeket agyonsulykolják a prédikátorok a bűnnel. Ez az egyik akadálya annak, hogy ez a dicsőség nem árad úgy, ahogy lehetne áradnia.
A keresztény nem az, akinek tartozása volt,
és valaki jött és megszánta, és kifizette a tartozását az utolsó fillérig, és
azt mondta, akinek tartozott, hogy most már szabad vagy és tovább mehetsz. Kiengedte
őt. A keresztény nem ez az ember, akivel ez történik.
A keresztény az az ember,
akire Isten úgy tekint, hogy soha nem is volt az a tartozása! Úgy jön ki,
hogy nincs feljegyezve, hogy valaha is volt
tartozása, ugyanis azok a bűnök, amelyeket elkövetett, ugyanis azok nem számíttatnak be neki. A II. Korinthus 5/19
úgy írja, hogy nem tulajdoníttatik neki. Jogi
kifejezés. Vagyis nem vétkes abban, amit
elkövetett. Nem számíttatik be neki. Az új
teremtés úgy jön elő ezzel a feltámadás életével, mintha soha azokat el
nem követte volna. Hogyan lehetséges ez?
Úgy, hogy volt egy, az Isten Báránya,
aki magára vette a világ bűneit, a tiédet
és az enyémet, és azokét is, akik még nem újjászületettek. A világ minden bűne
Jézusra volt terhelve, aki bűnt nem ismert,
aki soha bűnt nem követett el. Isten ráhelyezte
ezeket a bűnöket.
Azokat is, amelyeket csak a jövőben
fogsz elkövetni, ezeket mind ráhelyezte az áldozati
Bárányra. És nem csak a bűneinket, hanem
az Isten haragját is azokért a bűnökért,
amelyeket elkövettél, mert Isten gyűlöli a bűnt. Isten úgy gyűlöli a
bűnt, hogy közben szereti a bűnöst, de
gyűlöli a bűnt.
Mint ahogy te szereted a gyermekedet, de azt a rákbetegséget, ami
megtámadta, azt gyűlölöd. Pontosan így van Isten a bűnnel. Ráhelyezte a világ minden bűnét, vétkét az
egyszülött Fiúra, a Jézus Krisztusra, és a haragjával sújtotta Őt.
A haragját is ráhelyezte az összes bűnért. A haragja is az
egyszülött Fiút sújtotta, és az a
büntetés, amit nekünk a bűnért kapnunk kellett volna, azt is a Fiára sújtotta. És
Jézusnak így kellett meghalnia. Az Atya elfordult tőle, és nem tudta látni azt, ahogy
szenved a Fia ettől.
De Jézusnak ezt el kellett szenvednie, mert valakinek meg kellett fizetni a bűneink árát. De ha Jézus ezt elvitte, akkor te már ettől szabad vagy, ha ezt tudod! Nincs a földi jogi bíróságokon egyetlen egy
ország sem, ahol egy elkövetett vétekért kétszer
lehetne valakit megbüntetni!!! Ha egyszer letöltötte
a büntetését, akkor szabad! Még egyszer nem
lehet bezárni ugyanazért a vétekért. Ugyanez a helyzet teveled.
Végtelen fontos, hogy megértsd
a következő Igét, mert ez ad egy szabad kiáradást
Isten dicsőségének, ami benned van. Sokat idézzük a II. Korinthus 5/17-es Igét: Azért ha valaki
Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.
De ha tovább olvassuk a 18-19 verseket, akkor valami csodálatos, lenyűgözőt találunk a 19-es versben.
Korinthus II. 5/19 Minthogy az
Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván
nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek Igéjét.
Vagyis Isten jelen volt Jézusban, amikor azok a bűnök sújtották,
Isten jelen volt Jézusban, amikor a haragját, a világ minden bűnéért ráterhelte.
Jelen volt vele végig.
Isten jelen volt, a Krisztusban megbékélt az egész világgal, és
itt a lényeg: nem tulajdonítja nékik az ő
bűneiket!!! Ha még a világnak sincs
felszámítva, akkor a kereszténynek, akit megmosott
a szent vér, miért lenne?
Vagyis, amikor azt mondjuk, hogy bűnt követtél el, és a bűnmegvallást erőltetik a keresztények, az Atya
nem haragszik rád, mert a haragját Jézus Krisztusra terhelte. És te úgy követheted el azt
a bűnt, hogy az nem számíttatik be neked.
A szellemed ugyanis újjászületett,
Isten dicsősét hordozza, és örökre elpecsételtetett, a Szent Szellem pecsétje van
rajta, ezért írja az Ige, hogy aki Istentől született, az nem követ el bűnt. Melyik
részünk született Istentől? A szellemünk. A szellemed
soha az életben, egyetlen bűnben nem lesz részes.
Nem vesz benne részt.
Ahol a bűnt el tudod követni,
az a tested. A tagjaitokat ne szánjátok oda a
bűnnek szolgáiul, írja az Ige, hanem a megigazultságnak tegyétek szolgáiul a
testeiteket. Képes vagy úgy a bűnben járni
nap, mint nap, hogy közben a szellemed megigazult,
és tele van Isten dicsőségével. Ez öröm, de itt nincs vége.
Ugyanis ezt a bűnmentességet
az újjászületett szellemünk természete
hordozza, mint ahogy az acél rozsdamentes. A rozsdamentes acél nem képes
megrozsdásodni, akármilyen felületi kihatások érik, nem rozsdásodik. Ugyanígy a szellemünk bűnmentes. Nem vesz részt a bűnben.
De olvassuk a Korinthusi levélben, hogy ha magunkat meg nem ítéljük, azt írja, hogy ezért alusznak sokan.
Vagyis nem arról van szó, hogy a bűnödet meg
kellene vallanod Istennek, hogy ne haragudjon
rád, mert nem haragszik rád. Nem számítja be neked, mert ilyen kegyelmes, nem
tulajdonítja neked. Nem úgy tekint rád, mintha te követted volna el, mert a Jézus Krisztusra terhelte. Úgy tekint rá – mert Ő
egy Isten – hogy azt a Jézus Krisztus követte
el, és meghalt érte. Vagyis a bűnödet, minthogy bocsánatot
kellene Istentől kérned, ennek nincs igei alapja.
Mert Isten nem haragszik rád, sőt
azt írja, hogy úgy bocsássatok meg
egymásnak, ahogy Isten megbocsátott nektek. Ha
Ő nem bocsátott volna meg nekem, akkor én, hogy tudnék neked megbocsátani? Nem
követelhetné tőlem! Vagyis Ő megbocsátott. Ilyen értelemben a bűnmegvallás nem igei – hogy Atyám bocsásd
meg ezt a bűnömet, mert Ő már megbocsátotta, Ő nem tulajdonítja be.
Igen ám, de ha nem a belső embered törvényei szerint cselekszel…
Isten törvényei fel vannak írva a belső embered szívének
táblájára, és ott hordozod Isten dicsőségét. De ha nem úgy cselekszik az
ember, ahogy az odabent meg van írva, akkor pontosan tudja azt. Nem kell senkinek
prédikálni a bűnről.
Tudod, ha nem úgy tetted,
ahogy belül meg van írva. Mit kell tenned? Egy percre meg kell állnod, és azt kell
mondanod: – Köszönöm Atyám, hogy amit most
elkövettem, ez az Úr Jézus Krisztusra lett terhelve, a te jóságodból. Megítélem
magam! Ezt most nem a belső ember szerint tettem Atyám. És köszönöm azt a kegyelmet,
hogy ez már rá lett terhelve az áldozati Bárányra, és ez már engem nem terhel.
Megköszönöm Neked, és megkérem, hogy a szent vér továbbra is lüktessen így az
életemben, hogy örökre tisztaságban járhassak, és segíts abban, hogy többet ezt ne
kövessem el.
Igenis meg kell állnunk egy percre. Nem arról van szó, hogy meg kellene
azt a bűnt bárkinek vallani, mert ez így nem lenne összeilleszthető az Igével, de
magunkat meg kell ítélni és igazítani a megigazultság tükrében.
Egyértelmű?
Aki szereti Istent, az nem él
vissza Isten jóságával. Az, hogy szeretjük Őt, az tart minket vissza attól, az
az isteni szeretet, istenfélelem tart vissza
minket attól, hogy olyanokat cselekedjünk, ami ellentétes a belső emberrel. És amikor
rendszeresen megerőszakolod a belső embernek a törvényeit, nem ítéled meg magad abban, nem nézel bele az
Ige tükrébe, és tudod, hogy meg kell tenned,
akkor igenis gyötrődik a bensőd, és igenis
lesz ennek következménye a testedben.
Visszatérünk az I. János 3/9-re. Isten nagyon kegyelmes, és tudja,
hogy a formáltatásunk milyen, és Isten
igenis segít téged, és erre adta a Segítőt,
a Szent Szellemet.
János I. 3/9 Senki sem cselekszik
bűnt, aki az Istentől született, mert benne marad az Ő magja; és nem cselekedhetik bűnt,
mivelhogy Istentől született.
Ez a belső emberünk, ő nem cselekedhetik bűnt! És ha rá hallgatsz,
akkor minden egyes helyzetből ki fogsz menekülni, úgy ahogy az belül meg van írva. A
bűn nem uralkodik tefeletted. Nem uralkodhat
feletted, mert más törvény van benned.
Egy klasszikus egyszer azt írta, hogy annyi bankot rabolhatnék ki,
amennyit csak akarok, de egy baj van, hogy az az akarás
megszűnt bennem. Itt a lényeg. Nincs bennünk az az akarás, hogy olyat
cselekedjünk, ami Istennek nincs tetszésére.
És ha ezt a belsőt követed,
akkor bűnmentes leszel kívül is, nem csak a
szellemedben. Rozsdamentes, bűnmentes, nem fog rajtad a bűn hatalma, mert nem jársz benne, és a szent vér ott lüktet az
életed felett, és Hallelúja!
Szabadítsátok fel magatokat
a bűn hatalma alól, és a kárhoztatás alól. Nincsen kárhoztatásuk
azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak. És látnod kell, hogy miért, mert Jézus Krisztusra lett téve!
Ne engedd magad kárhozat alá, szabadítsd
fel magad, hogy ez a dicsőség áradhasson
a világra. Istennek szüksége van rá, hogy dicsőségének
a hordozója légy, és áradhasson ez a dicsőség! És hogy ebben örvendezve élhessél abban a teljességben,
amit Ő adott neked. Egy hatalmas áldás ez.
Efézus 1/17 Hogy a mi Urunk Jézus
Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek, bölcsességnek és
kijelentésnek Szellemét az Ő megismerésében;
Vagyis mit jelent ez? Tegyük fel, hogy itt áll az apa, és itt áll a
fia. Figyeljetek rám, mert ez fontos! Tehát balról szembe velem az apa, és jobbról
szembe velem a fiú. És azt mondom, hogy ez itt a Jánosnak az apja. Akkor ő – a fiú
– kicsoda? Sokan mondják, hogy a Jánosnak a fia, de nem. Ő is valójában János.
Ha ez itt a mi drága Mennyei Atyánk, a dicsőségnek Atyja, akkor ez itt a dicsőség, Jézus is, de te
is. Ez az Ige ránk vonatkozik: a dicsőségnek az Atyja! És itt áll a gyermeke, akkor
őt, hogy hívják? A dicsőség! Ez a te egyik neved a Bibliában. Ezeket ki kell bányászni,
mert le van írva: te vagy Isten dicsősége itt
a földön! Miért?
Mert a dicsőség Szelleme van
benned, és meg kell engedned, hogy kiáradjon!
És erre rá kell ébredni a kereszténynek, hogy nem arról szól az életünk, hogy a bűneinket valljuk napestig, mert akkor valóban bűntudatosak leszünk. És állandóan azt
hajkurásszuk, hogy mit ne cselekedjünk, és ezáltal, mivel a bűnre figyelsz, biztos el fogod követni.
Szabadítsd fel magad, te a dicsőség
vagy, az Úr Jézusra tekints! Te szabad vagy a bűntől, a bűn kárhoztatásától, és a te a dicsőség vagy! A
dicsőség árad az életeden. Nincs
kárhoztatás a számodra, ezt valóságként kell venni, mert így írja a Biblia. Te
magad a dicsőség vagy itt a földön, Isten dicsősége.
El kell könyvelni, ha egyszer a Biblia így írja, és örvendezni kell
benne, és ragyogni kell ezt a dicsőséget. Ez a dicsőség, mint egy hatalmas folyam, elsöpri az utadról, ami nem oda való. Élő víznek
folyamai ömlenek, a folyamok, amikor feltornyosulnak, és a gát megreped, mindent elsöpör az a víz, ami az útjában
áll. Hát ez a hatalmunk, és az áradásunk az Úrban.
Egyetlen igerészt szeretnék már csak, és ennek a mélyére járunk,
és akkor befejeztem. Hozzád szólok most, mint Isten dicsőségéhez! Tudatosítani kell magadban, másként nem megy.
Meg kell újulnunk erre az igazságra. Az elménket meg kell újítani, és így kell tekinteni magunkra, mert
az Ige így írja.
És most megnézzük a következő igerészt, ami olyan erős, hogy ha
ebből megértést veszel, akkor nem úgy fogsz hazamenni, ahogy ide bejöttél.
Róma 8/26 Hasonlatosképpen pedig
a Szellem is segítségünkre van, a mi erőtlenségünkben. Mert azt, amit kérnünk
kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik miérettünk kimondhatatlan
fohászkodásokkal.
Ezt a Szellem végzi, aki benned
lakik.
27. Aki pedig a szíveket
vizsgálja, tudja, mi a Szellem gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért.
A Mennyei Atya vizsgálja a szíveket,
a Szent Szellem esedezik értünk Isten szerint.
28. Tudjuk pedig, hogy azoknak,
akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az Ő végzése szerint elhívottak.
Vagyis most bátorítanom kell a
szívedet, hogy ha tudod, hogy most nem az Isten akarata szerinti helyen vagy, mert az
évek során rengeteg hátráltatás lehetett az életedben: akadályok, az ördög
meglopott itt, az ördög meglopott ott, rossz döntéseket hoztál, elbánt veled ez is,
meg az is, nem ott vagy, ahol kellene.
Akkor erre az esetre mondom neked, hogy ne keseredj el, mert ez az Ige, ha
ebből most világosságot merítesz, meg fogod tudni, hogy Istennek hatalmában áll
téged visszahelyezni arra a helyre, ahol most
lenned kellene, sok-sok év kimaradása után is, és ezt azáltal végzi el, hogy a Szent
Szellem könyörög éretted.
Mivel ebben az Igében nagy gazdagság van, nem voltam soha megbékélve a
27-es Igével, mert nem értettem igazán, és tudtam, hogy itt a 26-28-as vers között,
a 27-ben kell még lenne valaminek, amit én nem látok. Ezt az ember látja, ha valamit
nem ért, és kutattam, hogy Uram, hogy
értelmezed ezt a 27-es verset. Szeretnék ebből világosságot.
Az Úrral beszélgetni kell, ha
olvasod a Bibliádat, mert ha kérdezősködsz, akkor lesz válasz. Vagyis szerettem volna
ebből még több világosságot. Mit tesz az
ember, ha ilyen világosságot szeretne? Elővesz más fordításokat. Úgy értem, hogy
megnézi pl. az Amplified, a Bővített fordítást.
Ez azt jelent, mint mikor felerősítik a rádiót, hogy jobban halljad.
Kihangsúlyozza azokat a részeket, amiket nem hallottál esetleg meg. Az ember megnézi
ilyenkor azokat a fordításokat, hogy mit hordoz ez a vers, mit mond, hogyan tudom jobban megérteni ezt a verset. Erre hoztam el
nektek ma, mint habot a tortára, a Bővített fordítást, és merítünk belőle.
26. Ezért a Szent Szellem is
segítségünkre siet és felkarol, megtart minket a mi erőtlenségünkben, mert nem
tudjuk, milyen imádságokat ajánljunk fel, milyen imádságokkal folyamodjunk a trón
elé, és hogy miként ajánljuk azt fel méltó módon, ahogy kellene, de maga a Szellem
jön, és egyesült erővel mellénk áll az imádságokban, és esedezik értünk
kibeszélhetetlen vágyakozásokkal, és sóhajtásokkal, nyögésekkel, amelyek túl
mélyek lennének ahhoz, hogy kiejtsük, hogy szavakba öntsük azokat.
27. És Ő, aki az emberek szívét
vizsgálja, – ez Isten –, tudja mi a
Szent Szellem gondolata, mi az Ő szándéka, mert a Szellem közbenjár, és esedezik
Isten előtt a szentekért, a szentek érdekében, Isten akarata szerint, Isten
akaratával összhangban.
28. Meg vagyunk bizonyosodva, és
tudjuk, hogy minden dolog, minden történés, amelynek munkálódásában így maga az
Isten is részt vesz, – mármint az által, ha ezt a fohászkodást végzed a Szent
Szellemmel, akkor vonod be Istent ebbe a munkába – együtt munkál, összefügg, egymásra épül és egy
tervbe illeszkedvén javukra van azoknak, és azokért, akik szeretik Istent, és
elhívottak az Ő terve, és célja szerint.
Vagyis, ha ezt az ember emészti
(és persze nem egyszer olvassa el, mert most csak elétek tártam, és bonyolult
szerkezetek vannak benne), azt fogod látni, hogy bármilyen lemaradások vannak az
életedben, hiányosságok (és nem Isten akarata van jelenleg az életed felett, ahogy
kellene), ha helyt adsz a Szent Szellemnek, hogy
ezt a fajta fohászkodást elvégezze (tehát
nem a panaszkodás a mi feladatunk, hanem a fohászkodások, a sóhajtozások, a
kimondhatatlan könyörgések, az esedezések, melyeket a Szent Szellem végez), ha
ezeknek helyt adsz, akkor a 28-as vers szerint
igaz lesz, hogy: mindazokat, amikben most nyomorúságaid vannak, Isten a javadra fogja fordítani! És minden a javadra fog
végződni a végére, mert Isten összefogja ezeket, és elkezdi szinkronizálni a helyzeteket.
Ugyanis van az Isten tökéletes akarata
az Efézus 2/10 szerint, azután van a te szíved
gondolata, ahogy írja a 27-es, hogy Isten az
ember szívét vizsgálja. A te szívedben lehet, hogy nem pontosan az van, amit Isten
számodra tervezett, lehet, hogy te Makóra készülsz, és Isten azt akarja, hogy menj
Jeruzsálembe. Csak egy példa ez.
De a te szíved is egy tényező,
és van benned a Szent Szellem, aki látja
pontosan Isten akaratát, látja, hogy mi van a te szívedben, és látja a
körülményeidet. Az akadályoztatásokat látja, azt is látja, hogy tíz éve meg
kellett volna ismerned az életed párját, és még most sem ismered. Ezeket Ő mind látja.
És amikor helyet adsz neki ezekben a fohászkodásokban, ezekben a
nyögésekben (ezek szellemi szent nyögések, nem lehet kimondani szavakkal), és amikor
ezekben az esedezésekben helyet adsz neki,
akkor elkezdődik egy összehangolás.
Isten Szent Szelleme felemeli Isten elé (ahol tökéletes akarat van) a
te szívedet, hogy ami abban van, felemeli azokat a javaslatokat, és elgondolásokat,
amiket Ő készített, hogy behozza a
lemaradásaidat, és az egészet az oltár elé emeli, és elkezdődik egy szinkronizálás.
Egy összehangolás.
Elkezdi ráhangolni a szívedet
Isten tökéletes akaratára. Elkezdi
ráhangolni a szívedet az Ő javaslataira, hogy Ő milyen utakat választ, hogy a végén
mégis ott legyél, ahol eredetileg lenned kellett volna. És ez egy
nagyon fontos imaforma, amit a szentek nem
ismernek. Nem adnak helyet ennek úgy, ahogy kellene.
Ha ezt a fohászkodást komolyan
veszed, (a Szent Szellem fohászkodik, te csak
kiejted), de ha ezt az imaformát komolyan veszed, garantált,
hogy Isten mindent az életben, amit az ördög a te pusztulásodra, romlásodra szánt,
Isten a javadra fogja fordítani, és úgy
jössz ki belőle, hogy abban dicsőség lesz,
mert a dicsőség Szelleme kiáradt.
Dicsőséget fog előhozni belőle, Isten hatalmas arra, hogy ezt
megtegye. Neveti az ellenségeinket. Mi általában sírunk, mert csak arra tekintünk, de
nem szabad ezt tenni, nem szabad elkeseredni. Most nincs itt az idő, hogy feladjuk, ilyen nehéz helyzetekben. Elő kell
vennünk a Segítőt, és igenis elő kell
hoznunk Isten dicsőségét itt a földön, és meg kell mutatni, hogy Isten Igéje az igazság.
Ehhez helyet kell adnunk ezeknek
a fohászoknak, mert a Szellemnek igenis van egy
elgondolása arra, hogy hogyan is lehet rendbe
hozni ezeket, hogyan lehet helyrehozni ezeket a helyzeteket. Mi lenne a megoldás,
hogy ez ne így legyen, hanem úgy. És ezeket feltárja a trón elé,
és az Atya akarata szerint könyörög a
szentekért, úgy hogy közben a te szívedet is vizsgálja.
Garantálom neked, hogy ha valami van a szíveden, ami nem az Úr szerint
való, és leülsz így az Úrral, és imádkozol (ez a belső szoba imádsága),
eltöltesz egy órát, vagy kettőt, az idő elmegy, és lehet, hogy hármat, és mire
annak az imádságnak a végére érsz, azok a dolgok, amelyek nem Isten akarata szerint valók, azok elkezdenek elhalványulni a szíveden. Egyszerűen leesnek róla.
Akartam Makóra menni? Hát már nem igazán akarok.
Tehát egyszerűen leveszi a szívedről, és odahelyezi azt, ami az Ő látása szerint való, és hidd el, hogy Ő a tökéletes akarata szerint hangolja mindig be az
életedet, hogy közelítsél, és a végén ott kössél ki, mert el vagy rendelve. Ez
egy óriási segítsége az életünknek, ezt a három szellemi dimenziót egybehangolni.
És amikor az előbb olvastam nektek a 26-os versben, a sima fordítás szerint:
26. Hasonlatosképpen pedig a
Szellem is segítségünkre van a mi erőtlenségünkben. Mert azt, amit kérnünk kell,
amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik miérettünk kimondhatatlan
fohászkodásokkal.
Ez a szó, hogy segítség,
elmondom nektek, hogy ez egy olyan görög szó, ami három szóból tevődik össze, és
így hangzik a görög szótár szerint. Hogyha utána akartok nézni, ez a G4878-as
Strong számú szó: „szün+anti+lambano”. Jelenti a „szün”, hogy együtt, az „anti” azt jelenti, hogy ellene, a „lambano” pedig, hogy megfogni. [Ez a szó az Újszövetségben a Luk.
10,40-ben fordul elő még: ’Mária velem együtt fogja meg a munka másik végét!’]
Vagyis együttesen veled,
valaminek az ellenében, ami ellenedre áll, a
Szent Szellem jön, megfogja azt a dolgot, és megragadja,
és odébb teszi. Ezt a pulpitust én magam nem tudnám felemelni. Ha meg sem próbálom,
semmi nem fog történni. De ha az egyik oldalát megfogom, akkor jön a Szent Szellem és
megfogja a másik oldalát, és ketten együtt
(sun), azaz (anti) ellen, vagyis annak a fizikai
akadálynak, tehernek, bármi legyen az, betegségnek, ami az utadba áll, (lambano) megfogja veled együtt, és odébb teszi. Ez egy
szó a magyarban, és nem jön ki a lényege, ennél tehát sokkal többet mond ez a szó.
Megfogja veled együtt azt a terhet
és odébb helyezi! Elmozdítja az utadból ezeket a terheket. Egyik jelentése
pontosan így szól, hogy megfogja valaminek a
másik végét. Utána kell ásni a szavaknak, mert a görög egy nagyon gazdag nyelv,
és annyira gazdag, hogy néha nem jön elő. A Szent Szellem megfogja annak a dolognak a másik végét, akkor
szabad-e elkeserednünk? Nem szabad! Most nincs itt az ideje, hogy feladjuk.
Kérdeztem különben Sanders pásztort, hogy mit üzen nektek, és szó
szerint ezt üzente, hogy most nincs itt az ideje,
hogy feladjuk! De miért adnánk fel, ha van valaki, aki megfogja a másik végét,
és odébb teszi?
Tessék élni ezzel a lehetőséggel,
és akkor a számodra ez csodálatossá válik.
Ha ezt a fejezetet még egy kicsit boncolgatjuk, (ez a fejezet, a 8-as, egy csodálatos
fejezet), nem akarok visszaélni az időtökkel, akkor a 22-es versben azt olvasod, hogy:
22. Mert tudjuk, hogy az egész
teremtett világ együtt fohászkodik és vajúdik mind idáig.
Vagyis az egész teremtett világ sóhajtozik,
hogy ennek nem így kellene lenni. Isten nem így teremtette ezt a világot, ahogy most áll.
Háború, pusztulás, gonoszság, és amit csak látunk minden felé.
23. Sőt, nemcsak ez, hanem maguk a
Szellem zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a
fiúságot, a mi testünknek megváltását.
Mi magunk is fohászkodunk és sóhajtozunk, mert tudjuk, hogy a dolgoknak
nem így kellene lenni, ahogy most vannak. Tudjuk jól, hogy Isten nem így teremtette, és nem így rendelte. És
ehhez mondja az Ige a 26-os versben, hogy ezekhez a sóhajtásokhoz hasonlatosképpen a Szellem is sóhajtozni akar bennünk ugyanígy,
és esedezéseket akar mondani miérettünk.
Az esedezések, a sóhajtozások, a Szent Szellem számáról is jelen
vannak ebben a fejezetben. Ahogy az egész teremtett világ sóhajtozik, mert átok alá
került Ádám miatt, és mi magunk is sóhajtozunk. Néha egy nagy sóhajtás olyan nagy megkönnyebbülést hoz az embernek. A Szent
Szellem is sóhajtozik mibennünk. Erről szól a 26-os vers.
Sóhajtozza Isten akaratát,
hogy óh, bárcsak úgy lenne Atyám, ahogy te eltervezted. És nézd, én ezt, és ezt a
tervet dolgoztam ki a szentek számára. És elkezd sóhajtozni általad és elkezdi a
trón elé emelni ezeket. És ezekben a sóhajtásokban ott van Isten ereje, és ezeket a sóhajtozásokat nem szabad
elhanyagolni az életünkben.
Azért szoktam mondani, azoknak, akik nyelveken kezdenek imádkozni, hogy hasonlít ez a
sóhajtozásokhoz, amikor a Szellem által
sóhajtozunk. Elő fog jönni az Ő nyelvezete, az Ő akarata, az Ő színezete, hogy
Ő mit szeretne, hogy Ő hogy sóvárogja, vágyja, és áhítozza, hogy Isten tökéletes
akarata végbemenjen az életedben. Ez a Szent Szellem, egy ilyen dicsőséges Szellem van benned.
Nem véletlen, hogy az I. Korinthus 14-ben azt mondja Pál a 15-16-os
versekben, hogy imádkozom a szellemmel, és
imádkozom az értelemmel is. Nem véletlen,
hogy a szellemben való imádságot veszi előre, az az első, és az értelemmel való
imádság, az utána jön. Ha ezt teszed, minden bajból, ezzel a tökéletes szellemi
szinkronizálással beleejt Isten a tökéletes akaratba. És most fogok kérni egy
Hallelúját! Ámen!
Még valamit befejezésül megnézünk itt a 26-28-as versekben, hogy
hogyan írja némely magyar fordítás, mert mindegyik előhoz egy színezetét ennek a hatalmas munkának, amit a
Szellem végez.
Csia fordítás szerint a
27-es vers: Az pedig, aki a szíveket fürkészi, –
ez Isten – tudja mi a Szellem törekvése,
– vagyis a Szellem törekszik az Isten akaratára – mert az Istenhez igazodva jár közbe a szentekért.
És a tökéletes akarat az,
hogy igazítja az életünket, miközben ezek a
fohászok folynak. Csodálatosan mondja, és folytatja:
Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik
Istent szeretik, minden összedolgozik a javukra.
Minden összedolgozik a javukra, akár mekkora kalamajkába is vagy most,
minden összedolgozik a javadra, miután az Isten
előzetes terve szerint te elhívott vagy. Isten elrendelte, hogy te ott legyél. Ez
nem lehet másként, ha a Szellemre ráhagyatkozol.
Megnézzük még az Egyszerű
fordítást, mert az is kiváló:
27. Isten ugyanis jól tudja, mi
van a szívünkben, és azt is, hogy mi a Szent Szellem szándéka abban a helyzetben,
mert Ő Isten akarata szerint könyörög Isten népéért.
Káldi Neovulgáta fordítás
szerint pedig:
Aki azonban vizsgálja a
szíveket, tudja, hogy melyek a lélek kívánságai. – A Szellem azt kívánja,
hogy te beteljesedjél. – Tudja, hogy
közbenjár a szentekért, Isten akarata szerint.
Ki lehet hagyni ezt a közbenjárást az életünkből, de akkor ne kívánjuk,
hogy Isten tökéletes akarata beteljesedjen. Ez már csak rajtunk áll. Én el tudom
mondani neked, hogy hogyan kell elmenni Bécsbe, de helyetted elmenni nem tudok.
Elmondtam néktek, hogy mi volt az én életem legnagyobb segítsége. A szellemi fohászkodások.
Ez volt minden esetben, ami az én életemet kiigazította, sínre helyezte,
beszinkronizálta, a tiédet is megteszi.
Hallelúja. Egy gyönyörű dicséretet fogunk most hallgatni, és közben
lehet, hogy indíttatást kaptál a szívedre, hogy így nyelveken, szellemben szóljál.
Dicséret közben is teheted. Kenneth Hagin azt mondta, hogy a fodrásznál ülve is nyelveken imádkozott, és a fodrász észre sem
vette.
Ezeknek a sóhajtásoknak nem
kell, hogy hangosak legyenek, van, amikor felemeljük a hangunkat. Azt tudjátok, hogy én
nem vagyok egy kiabálós személy, de amikor a Szent Szellem elkezd nyelvek imájával
engem elvinni oda, azokra a helyekre, akkor van, hogy egyszerűen fel kell emelnem a
hangomat.
De nem minden imádság hangos a
Szellem által, ezek a fohászkodások igen csendesek.
Ezek egész csendben indulhatnak, és egész csendesen tarthatnak órák hosszat, csak helyet kell adnod neki, és sóhajtozol általa.
A dolgokat egyszerűen helyreállítja.
Természetfeletti ez. Nem neked kell megoldani az élethelyzeteket, kaptál rá egy Segítőt. És most ezt fogjuk megköszönni
Istennek. Köszönjük Istenem! Ámen!
A függőleges vonallal jelzett igeversek más fordításokból
származnak.