2010.12.24.

ALKALMAS EDÉNNYÉ VÁLNI

Jegyzet Jim Sanders tanításából
2010. december 19.

A gyógyító kenet mellett a tanító kenetben látogat meg minket az Úr, és nagyon fontos tanítások hangzanak el az utóbbi időben. Eltart egy ideig, míg az ember hozzászokik ezekhez a tanításokhoz. Főleg akkor, ha valaki az újak közül való, furcsa dolog az Isten Igéjével kapcsolatban, hogy megszólal neked.

Ne gondoljátok, hogy ezek a tanítások egy személyre célozva jönnek elő, hanem, egész héten keresem az Urat, hogy mi az, amiről Ő akarja, hogy szóljon. Ha valaki úgy érzi, hogy a tanítás által egy bizonyos ítéletet, vagy egy meggyőződést kapott, akkor az, az Úr munkája volt.

Az biztos, hogy nem érünk el arra a helyre, ahol az Úr szeretne minket, hogy álljunk, és végezzük a munkákat, ha az Ige nem győz meg, és nem fed meg a téves utakról, amit ki kell igazítanunk az Ige tükrében.

Az első, amiről biztosíthatlak, hogy nem én válogatom a tanításokat. A másik fontos dolog pedig, mint a mai tanítás is egy súlyosabb témakör lesz, és utána nem az a feladatunk, hogy elkezdjük megítélni a másikat a tanítás tükrében, hogy hová kell magát kiigazítania, mert ez ránk vonatkozik.

Az Úr Isten, a Mindenható Isten tiszteletéről tanítok az utóbbi hetekben. Mindenkinek saját magának, a saját életére kell ráhúzni és alkalmazni a tanításokat, hiszen, ha megtanuljuk az Úr tiszteletét, abban az esetben tud az Úr még jobban megtisztelni minket, mint eddig.

Közvetlenül utána, hogy újjászülettem, Bibliaiskolába rendelt az Úr. Egy gyógyító alkalom során születtem újjá, egy nőszolgáló énekelt, és az emberek körülöttem meggyógyultak. Hihetetlennek tűnő csodák történtek, az ezerhatszáz jelenlévőből, közel négyszáz gyógyult meg azáltal, hogy a hölgy énekelt.

Azt vallotta, hogy csupán annyi az ő szolgálata, hogy ő énekel, és az emberek meggyógyulnak, de valójában ez nem ilyen egyszerű. Minősülnie kellett az Úr előtt arra, hogy ezt a szolgálati kenetet hordozhassa az ő edénye, és én személyesen ismerem a történetét, tizenegy évig kereste az Úr arcát, hogy megkapja ezt a felkenetést. Az emberek találgatták, hogy miként szerezte meg ezt a csodálatos kenetet, és elmondta, hogy az egyik pillanatban még nem volt meg ez a kenet, és a másik pillanatban már megvolt.

Nagyon szeretném látni, hogy a mieink közül néhányan ilyen felkenetésben lennének. Ilyen mértékű felkenetésre meg kell felelni az Úrnál, mint bármire meg kell felelni, kell egy minősítést nyerni az Úrtól és ezen a részen fogunk időzni a mai napon, hogy ez mit jelent.

A tiszteletadásról, a tisztelet kinyilvánításról óriási tanításokat lehet hallani nagyon sok témakörben. Az egyik pásztort figyelem, több mint hat hónapja erről tanít, tehát sok minden vonatkozik ehhez a bőséges témakörhöz. Foglalkozni kell ebben a témakörben a hústestünkkel, a gondolatainkkal, a természetünkkel, a tulajdonságainkkal, a jellemvonásainkkal.

Elmagyarázom, hogy az én életemben miként volt ez. Amikor bekerültem a Bibliaiskolába, néhány ezer növendékkel együtt, a hét hat napját együtt töltöttük a tanórákon. Lehet, hogy esetleg úgy gondoljátok, hogy hetente egyszer egy este összejöttünk és úgy hallgattuk a tanítást, de nem így volt. Először is kétezren voltunk együtt. A mi Bibliaiskolánk szinte teljesen arra irányult, hogy misszionáriusokat képezzen ki.

Százával voltak növendékek az iskolánkban, akik külföldiek voltak. Családokból szakadtak így ki növendékek, a munkahelyüket feladták, szinte az egész életüket feladták és két évet szántak arra az életükből, hogy ebben az iskolában töltsék a többiekkel. Ebben a Bibliaiskolában arra tanítottak meg bennünket, hogy miként kell az egész életünkkel odaszántnak lenni az Úrhoz, és szolgálnunk az életünkkel az Urat.

Nem az volt a célom, amikor a Bibliaiskolába beiratkoztam, hogy prédikátor legyek valaha is, hanem az érdekelt, hogy az a fajta szolgálat, és az isteni erő-megnyilvánulás, amit ott láttam a gyógyító szolgálatban, az miként működik, mert az én vallásos életemben előtte soha ilyennel nem találkoztam.

Azok a halott gyülekezetek, ahová előtte jártam és tartoztam, nem tanítottak, és nem mutatták be Istennek ezt az élő erejét, ami valóságos. Életemben először történt tehát, hogy a Mindenható Istennek és a Szent Szellemének ilyen kézzelfogható jelenlétébe kerültem.

Nem próbáltam az igazságot megmásítani hazugságokkal, hogy ez csak az ördög, és nem valóságos, mert az én gyülekezetemben még abban sem hittek, hogy az ördög létezne. Azt hangsúlyozták tévesen, hogy az apostolok ideje multával a csodáknak és a gyógyulásoknak az ideje is elmúlt.

A légkör a Biblia iskolában ahhoz volt hasonló, amiről az elmúlt alkalommal szóltam, hogy nem a saját dicsőségünket kerestük, és nem jellemezte a légkört a kevélység. Tehát ezt az időszakot ebben a Bibliaiskolánkban egy ilyen briliáns légkör jellemezette. Ezért volt nekem olyan könnyű ezt követően, egy tollvonással felszámolni az akkori életemet, abbahagytam a munkámat, a megélhetésemet és elmentem egy teljesen ismeretlen világba szolgálni Istent.

Manapság megfigyelhető, hogy akik szolgálatra adják a fejüket, ezeket a személyeket rossz célok vezérlik, pl. a saját elismerésüket, dicsőségüket keresik. Dicsőséget pedig csak Istentől lehet elnyerni.

Voltak, akik egész életüket feláldozták, és elmentek olyan úgymond senki földjére, ahol nem volt várható, hogy bármilyen áldásban lesz részük. Szó szerint feláldozták az életüket, voltak, akik olyan lakatlan, kietlen részekre mentek el, ahol még szótár sem volt ahhoz a nyelvhez, amit ott a bennszülettek beszéltek.

A fő dolog, hogy ehhez is elhívottnak kell lenni, az elhívás szükséges ehhez. Nem azért mentek el tehát a világ különböző részeire, hogy ott gyorsan meggazdagodjanak, vagy hogy elnyerjék az emberek dicsőségét, vagy bókokat, kézcsókokat kapjanak. Ezek teljesen értéktelenek, ha az ember Isten szemszögéből nézi a szolgálatot, ezek csak az ember dicsérete.

Akiknek lehetőségük van a nemzetközi keresztény világban hallgatni a műholdas tanításokat, láthatják, hogy ezeknek a mai szolgálóknak, már a nagyszüleik is szolgálók voltak, és az egész életüket odaszánták a szolgálatra.

A következőként működik tehát, egy misszionárius példáját mondom el nektek, nagyon rossz egészségügyi állapotba került ötven év szolgálat után, a felesége is olyan leromlott egészségi állapotba került, hogy meg is halt. Mondta neki a fia, hogy itt az ideje, hogy hazamenjen, hajón ment haza.

Ezrével voltak a hajón, és egy híres színész is volt köztük, aki szórakoztatta a közönséget. Amikor a hajó beérkezett és a fia szerette volna az édesapját lesegíteni, mondta, hogy téged senki nem vár, a többieket meg milyen nagy tömeg várja.

– Látod édesapám, hazajöttél, és nincs senki, aki itt téged üdvözölne. Az édesapja pedig azt mondta, hogy – még nem érkeztünk haza, mert nem ez a mi otthonunk. Itt csak átutazók vagyunk.

És ezekben a dolgokban az embernek otthon kell lennie gondolatilag. Isten királyságának dolgaiban, amiben mi munkálkodunk, ez az egyedüli, ami megmarad örökre, az összes többi múlandó. Ezért minket sem az vezérel a szolgálatban, hogy az emberektől elismerést, vagy bókokat kapjunk, hanem majd Istentől kapjunk elismerést, amely örökre szól. Dicsérjük az Urat!

Egy rövid, nagyon fontos üzenet következik most. Előléptetésről van szó már hetek óta. Amikor én előléptetésről szólok, akkor az jelenti azt, hogy a Szent Szellem hoz nekünk fellépést a következő szintre, a kenetben, az ajándékokban, ha valaki üzletember, akkor az üzleti életében. Egy szemmel látható előlépés történik az életünkben. Az indító Igénk az I. Sámuel 2/30 verse volt. Mert akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, akik azonban engem megvetnek, azok megvettetnek.

Láttuk, hogy a főpap és a fiaik nem becsülték meg azt a helyet, amit Isten adott nekik a szolgálatban, hanem megvetették, ezért Isten is megvetette őket, és nem tudták megtartani a nekik szánt szolgálati helyet. Sem Éli, sem fiai, Isten ítélő szavai után, már nem éltek hosszú ideig. Elvesztették Isten áldásait, és Isten oltalmát sem tudták élvezni, mert megvetették Isten szolgálatát.

Írja az Ige, hogy – akik engem megvetnek, azok megvettetnek, akik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek. Tisztességet szerezni, tisztelni valakit, azt jelent, hogy nagyra értékelni Isten dolgait. Isten dolgai számunkra első helyen állnak, igen fontosak, igen értékesek, mindennél értékesebbek, nagyon drágák. Ha megvetjük Isten dolgait, az azt jelenti, hogy igen kicsire becsüljük, nem tekintjük az értékét, tehát pont az ellentétje.

Annyit jelent a megvetés, hogy nem figyelemmel tekintünk rá, hanem megvetjük azt, semmire vesszük Isten dolgait. Ha úgy tekintünk Isten dolgaira, hogy azok nem fontosak nekünk, jelentéktelenek nekünk, akkor Isten is ugyanígy fog tekinteni a mi dolgainkra. Könnyen veszi Isten ezeket, úgymond megveti. Ha pl. másoknak természeti csapás folytán elvesznek az ingó és ingatlan vagyonai, a tiéd pedig megtartatik, akkor Isten téged értékelt és megtisztelt.

Gyermekkoromban nem volt lehetőségem, hogy válasszak, nekem minden héten gyülekezetbe kellett menni, minden vasárnap. Minden vasárnap ott kellett lennem, minden évben, minden vasárnap ott kellett lenni a gyülekezetben, amíg egyetemista nem lettem. Így volt a rend otthon.

Amilyen mértékben te első helyre helyezed Őt az életedben, olyan mértékben tud Ő neked viszonttiszteletet adni. Kérdés, hogy hiszel-e ebben, és hogy szeretnél-e még többet Istennek a tiszteletéből elnyerni?

Megtart téged, megőriz téged, még jobban megáld téged, mert van egy ellenség a világban, az ördög. Az ördög legyőzetett és a lábunk alatt kellene, hogy legyen, de néhányak életében nem a lábuk alatt van. Szeretném nektek itt elolvasni a következő Igéket, mielőtt rátérnénk a mai témánkra, mert egész héten hozta ezt az Úr nekem.

Máté 6/5-6 És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, akik a gyülekezetekben és az utcák szegletén fennállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek elvették jutalmukat. Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, aki titkon van, és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet néked nyilván.

Most nem arról van szó, amikor a közbenjáró imáinkat együtt, csoportosan imádkozzuk, nyelveken, hanem olyan vallásos zsidóknak szólt itt Jézus, akik az utcák szegletein, a legforgalmasabb piacszegleteken mindenki színe előtt szerettek hajlongani Istennek, és így imádkozni.

Isten nem osztja meg a dicsőségét, vagy a neki járó elismerést senkivel. Tehát ha te Istentől való elismerésre vágyakozol, akkor neked ezt az igesort kell követned, el kell végezned az imaszobádban az imákat, és Ő majd nyilván megjutalmaz téged. Senki el ne vegye, a ti koronátokat mondja a Biblia. Most pedig rátérünk a mai tanításra, az első Igénk…

Timótheus II. 2/19 Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentuma, melynek pecsétje ez: Ismeri az Úr az övéit, és álljon el a hamisságtól mindenki, aki Krisztus nevét vallja.

Ismeri az Úr az övéit, mondja az Írás. A világon mindenfajta gyülekezet található, és a gyülekezetekben pedig hívők. Mindannyian az Úrhoz tartoznak, atyafiak, testvérek az Úrban. Vagyis ezt is fel kell fogni, meg kell érteni, hogy nem mi vagyunk az egyetlen hívői az Úrnak.

Mit jelent az, hogy álljon el a hamisságtól? – Térjünk meg azokból a dolgokból, amelyek nem helyesek. Minden rosszból térjünk meg.

20-21 Egy nagy házban pedig nemcsak arany és ezüst edények vannak, hanem fából és cserépből valók is, és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók. Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.

Mindenféle jó cselekedetre felkészített. Hogy egy edény beszennyezett, megfertőztetett, erről fogunk ma beszélni, hogy milyen vonatkozásai vannak ennek. Mivel megemlítettem a világon lévő más gyülekezetek testvéreit, itt kell megjegyeznem azt is, hogy mi nem szítunk viszályokat, nem ítélünk meg senkit, nem a mi dolgunk, hogy az ő tanításaikat megítéljük.

És ha te Istennek ebben a házában, ebben a gyülekezetében vagy, és pl. viszálykodásokat szítasz, akkor saját edényedet szennyezed be vele. Az Úr figyelmeztetett, hogy miközben erről tanítok, feltétlenül említsem meg, hogy ez egy területe, pl. pásztorok egymás irányába viszálykodnak, féltékenykednek, és közben a saját edényüket beszennyezik ezzel.

Mi pedig tisztességre méltó edények szeretnénk lenni. Ez Istennek az akarata, hogy mi mindannyian tisztességre méltó edényei legyünk. Mint ahogy egy háztartásban sok féle edényt tartunk otthon, egy edény, amiben tartunk valamit…

Sok mindenre használhatunk egy ilyen tároló edényt. Lehet, hogy egyiket éppen szemét tárolásra használjuk, elképzelhető, hogy van egy másik, nagyon szép dísztál, amit az ünnepi vacsorához használunk, azt tesszük az asztalra. Megint más edényeket pedig nem méltatunk annyira, és nem vesszük elő, mert vannak mindennapra használt edényeink, és vannak dísz edényeink.

Ha valaki megtisztítja önmagát, ki az, aki elvégzi ezt a tisztítást? Ezt a tisztítást csak te tudod elvégezni a saját edényeden, senki más. Vannak dolgok, amikor kizárólag az Úr Jézus Krisztus vére képes minket megtisztítani, és vannak olyan tisztítások az edényeden, amit pedig csak te saját magad tudsz ellátni.

Ez a fajta tisztítás, amiről beszélünk, ennek nagyon nagy része, hogy magadat elkülöníted bizonyos dolgoktól. Értsd meg, hogy az én Bibliaiskolámban, amit már példának hoztam itt, nem voltak tv készülékek a szobákban. Voltak a szobák és volt közösen használt nappali, de sehol egyetlen egy hamutálcát sem találtál, ott sem volt tv készülék.

A világtól teljesen elkülönültek voltunk. A lányoknak meghatározott ruhát kellett viselni, a fiúknak nem lehetett hosszú hajuk. Vagy alávetetted magad ezeknek a szigorú előírásoknak, vagy pedig kihajítottak a Bibliaiskolából, és ezt meg is tették.

Ugyanis voltak pásztorok, akik abból a célból íratták be a gyermekeiket, a Biblia iskolába, hogy majd ott megregulázzák őket, és nem állták meg a helyüket. De a túlnyomó többség azért volt ott, hogy megtanulja az Igét. Voltak köztünk olyanok, akik a kábítószert éppen abbahagyták, volt köztük egy barátom, aki annyira elkábítózta az agyát, hogy számolni sem tudott. Újra meg kellett tanulnia számolni, a betűket felismerni, hogy olvasni tudjon.

Tehát ez egy nagy tábor volt, és az volt a fő célja, hogy a világot kitöröljék belőlünk. És garantálom, hogy a te életedből is kitörölni ugyanígy a világot, az nem egy napos programja Istennek, hanem ez egy egész életen végigfutó iskola. Amikor egyik rossz szokásomat legyűrtem, olyan boldog voltam, azt hittem most már megérkeztem, és akkor jött egy másik, amiről addig úgy tűnt, hogy szinte megfeledkeztem.

Tehát mi tisztességre méltó edényei szeretnénk lenni Istennek, mert mint ahogy olvastuk, az Úr házában sokféle edény van.

Korinthus II. 6/14-16 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi köze van a megigazultságnak a törvénytelenséghez? Vagy, mi közössége a világosságnak a sötétséggel?

15. És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? Vagy, mi köze hívőnek hitetlenhez?

16. Vagy mi egyezése Isten templomának a bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Bennük lakozom, és bennük tábort járok; és leszek nékik Istenük, és ők én népem lesznek.

Az első, amit ebből ki kell értened, hogy te Isten temploma vagy. Ezért mondja Isten a következő versben:

17. Annakokáért menjetek ki közülük, és szakadjatok el, azt mondja az Úr és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket.

Jöjjetek ki, szakadjatok el tőlük.

18. És én Atyátok leszek néktek, és ti fiaimmá és leányaimmá lesztek, azt mondja a mindenható Úr.

7/1 Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és szellemi tisztátalanságtól, Isten félelmében jussatok tökéletességre a szentségben.

Nagyon sok tanítást lehet hallani a szentségről, ami nem más, mint vallásoskodás. Ezért meghatározom, hogy mi is a szentség. A szentség azt jelenti, hogy Krisztushoz hasonlóvá lettél, olyan vagy, mint a Mestered, mint Jézus. Nem a bűnre kell most gondolni, hogy mi a bűn, hanem ilyen egyszerű a meghatározás.

Mert már nem mondhatod, hogy bűnös vagy, mert a szellemi természeted megváltozott. A hústested dolgaival kell foglalkoznod, és még nem tanultad meg, hogy ki vagy. Ha valaki zavart lesz, és olyan dolgokat tesz, amit kellene, a tisztítás rendelkezésünkre áll.

Azt mondja az Írás, ha tisztességre méltó edény akarsz lenni, akkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy az edényünket beszennyezzük. Mondod, hogy itt van az én edényem, használd, de azt válaszolom, hogy nem akarom használni az edényedet, nincs tetszésemre, mert valami másra használtad előtte. Be lett szennyezve.

Nézzük meg, Pál pontosan mit mond erre vonatkozóan a…

Korinthus I. 9/27 Hanem alávetem a testemet, /vagyis arról beszél, hogy a szelleme veti alá, az „én” alá veti; aki aláveti, az a szellemem - mondja Pál; a szellemem alá vetem a testemet/ és szolgává teszem, /miért kell ezt tennünk?/ hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.

Pál, apostol volt, és az apostoli kenetben szolgált. Az egyik jelentése ennek a görög szónak, amit a magyarban méltatlannak fordít az Írás, jelenti a versenyből való kizárást például. Pált Isten alkalmasnak tartotta arra a helyre.

Pál megfelelő edénye volt-e az Úrnak? Hordozhatta-e az igen drága, értékes kenetét Istennek? Érted-e ezt? És a kenetében Isten azzal is megbízta, hogy új tanítványokat, tanítókat, igei növendékeket neveljen fel, és Istennek a kijelentéseit, megértéseit hozta elő általa.

Vagyis Isten Pált, mint egy hordozó tartályát használta, és ennek ellenére Pál azt írja, hogy a testemet kordában kell tartanom, alá kell vetnem, és nem egy-egyszeri alkalomról beszél, hanem arról hogy állandóvá, rendszeressé kell ezt tennem, a hústestemet ahhoz, hogy engem ki ne zárjanak, vagyis méltatlanná legyek a szolgálatra.

Bármelyikünk képes arra, hogy a testének megnyissa magát, és hogy leuralja a szívének vezetését és az lesz a következménye ennek, hogy olyan dolgokat fogunk tenni, amit nem kellett volna, és így beszennyezzük a saját edényünket.

Nem jelenti azt, hogy Isten többé nem szeret minket, hogy Isten nem fog megbocsátani nekünk, de annak ellenére, hogy megbocsáttatott neked, van még egy pont: az Úr alkalmasnak kell, hogy találjon téged.

Az én számomra például, hogy mit jelent ez, az én szolgálatomnak ezen a helyén: nem csalhatok, és nem lophatok a pénzből. Mert akkor nem lennék alkalmas arra, hogy az Úrtól való megbízásomat elnyerjem erre a posztra. Nem azt jelenti, hogy az Úr nem bocsátana meg, ha megkérném, és nem tisztítana meg, és többé nem számítaná azt be nekem, de nem nyerted el azt a minősítést, hogy te megfelelsz.

Be kell bizonyítanom, hogy alkalmas vagyok arra a posztra, és ez egy szolgálónál azt jelenti, hogy minden egyes lépésben bizonyítanunk kell. Istennek az ajándékai és elhívása megbánhatatlanok, ez azt jelenti, hogy Isten nem fog megváltozni az elhívásodat tekintve, mert Ő, amikor rád néz, akkor látja az elhívásodat, az Ő szent tervét, hogy Ő téged mire teremtett és, semmi mást nem lát.

Tehát az, ami okozza a problémát a te esetedben, ami beszennyezi a te edényedet, attól a dologtól neked el kell különülnöd. És kapsz elegendő időt rá, hogy bebizonyítsd Istennek, hogy te attól a dologtól megtisztítottad az edényedet és magadat távol tartod attól ahhoz, hogy elnyerd azt a minősítést, hogy az Úr meg tudjon bízni benned, abban a dologban.

Tehát a megbocsátást megnyered minden alkalommal, de azt a minősítést, hogy az Úrnak a bizalmát elnyered, az nem ugyanaz. Most arról beszélünk, hogy miként válhatunk olyan edényeivé az Úrnak, amelyeket Ő alkalmasnak talál a használatra.

Ez azt jelenti, hogy nekünk személy szerint, attól a dologtól, ami a mi edényünket beszennyezi, meg kell magunkat tisztítani. Meg kell tisztítani magunkat, és az edényünket utána tisztán kell tartani, ami azt jelenti, hogy elszakadunk attól. És ez szükséges ahhoz, ha mi tisztességre méltó edényekké akarunk válni.

Abban az időben, amikor a Bibliaiskolát jártam, újjászülettem éppen, és mellette dolgoztam. Amikor munkában voltam, akkor nagyon nagy távolságokat utaztam, 200 km-es körzetébe is csak egyszer-kétszer kerültem annak a helynek, ahonnan indultam a régi barátaimtól. Vagyis a régi cimboráimtól Isten jócskán elkülönített. Két, három évre. Amikor visszaengedett közéjük, akkor már egy más ember voltam. Ugyanezt teszik a kábítószerfüggőkkel, két, három évre szigorúan eltiltják őket a barátaiktól.

Ezt tette Isten velem, azoktól a dolgoktól, amelyek okozták az edényem beszennyezését, azoktól teljesen eltávolított. Mindattól, ami tisztátalanságot, vagy szennyeződést hozott volna az edényemnek.

Megnézzük, hogy Pál mit ért az alatt, hogy mi az a beszennyezettség, amiről az Ige tanít. Amivel fel kell hagynunk, hogy az Igét úgy magyarázzuk, és úgy alakítjuk, hogy az a mi életvitelünkre ráhúzható legyen. Mert az Igében erő van, a szellemünkben erő van, és képes bármit megváltoztatni. A gondolatainkat, és a szánkat ezért uralni kell, hogy ez működjön. Mert amin gondolkodunk, a végén ott fogunk kikötni, a gondolataink visznek oda, és az a hit, amivel kimondjuk, azokat megkapjuk. Vagyis mindkettőt uralni kell.

Én is ezen munkálkodom, a folyamatában vagyok, hogy minden negatív gondolattól meg kell szabadulnom a fejemben. Nem könnyű dolog. Itt az az alapgondolat, hogy egy gondolatot, egy másik gondolattal nem vagy képes megváltoztatni. Vegyük pl. a depressziót, meg kell változni belőle, de egy másik gondolattal nem tudod megtenni, ezért az Igét kell kimondanod. Lehet, hogy az elején percenként ki kell mondanod az Igét, mert jön a rossz gondolat mindig.

Amíg ezt nem teszed meg, addig Isten nem képes segíteni neked. Isten tudja azt is, hogy te min gondolkodsz, nem ez a kérdés, mert ott ül a trónján a mennyben és egész nap téged pásztáz. Jobban ismer téged, mint te saját magadat.

Az én anyósom is, mert megtanulta. Az orvosok csodája, és szent egészségben jár. Több hónapot akarták az orvosok a kórházban gyötörni, de többet nem tehetik. Elővette a megvallásait. Soha nincs késő!

Tehát beszél az Ige arról, hogy a testünket és a szellemünket meg kell tisztítani a tisztátalanságoktól. Korinthus II. 7-ben mondta, hogy a test és a szellem, vagyis a belső és a külső tisztátalanságoktól meg kell tisztítani magunkat. Mert mindkét úton beszennyezhetjük magunkat. Ugyanaz a görög szótő, a gyalázat, a gyarló, a hitvány, az aljas szavak forognak ebben a témakörben.

 Róma 1/26 Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan /és itt előfordulhat, a gyarló, hitvány, aljas/ indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre:

Nevezzük a nevén, itt a homoszexualitásról szól az Ige. Tehát, a gyarló, hitvány indulatokról van szó.  Nekünk tudnunk kell, hogy miként kell megőrizni az edényeinket, hogy az tisztességre méltó edény legyen.

Nagyon sokan azért engedik, hogy ezek a fertelmes bűnök megfertőzzék a testüket, mert nem értékelik a testüket semmire. A mi testünk a Szent Szellem temploma, és az embereknek nincs erről megértésük. Ugyanazon a nemen belüli szexuális élet, az gyalázatos.

Még egy kijelentést ide fűzünk, lehet úgy szeretni a másikat, hogy nem szexszelsz az illetővel. Most egy híres szolgálatot letiltottak a tv csatornákról, mert kiderült a fertelmes magánélete. Őszintén mondom nektek, az egy démon, száz százalékban.

27. Hasonlóképpen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvették önmagukban.

28. És amiképpen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretükben megtartsák, azonképpen odaadta őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek.

Értelmetlen dolgokban voltak.

29. Akik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; telve irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölccsel.

És Istennek a gyűlölése és különböző felsorolásokkal még folytatódik a következő versekben, hogy mit sorol még ide az Ige. Vagyis amikor az elmédet rajtakapod, akkor meg kell parancsolni neki, hogy nem, én ezen nem gondolkodhatom, ezeknek a dolgoknak nem adhatom meg magam. És a gondolataidban meg kell változnod, és el kell kezdened Isten gondolatain gondolkodnod. 

Nem elég elszánni magad, hogy mától más gondolatokat fogsz gondolni, hanem ki kell nyitni a szád, és az Igét kell szólnod. Ha egészen mélyen belebonyolódtál az elméd szintjén ezekbe a fertelmes dolgokba, az azért volt, mert nem vágtad le idejében. Vagyis felteszed magadnak a kérdést, hogy szereted-e az Urat? És mivel szereted az Urat, ezért szeretnéd elszeparálni magad attól a helyzettől, a hústest bármely dolga legyen az.

Nem úgy merül fel a kérdés, hogy én és az a másik illető, hanem én és az Úr! Az Úr! Ő az, aki foglalkozik velünk. Ha szeretnél minősülni az Úrnál arra, hogy a szolgálati edénye lehessél, akkor sok dologgal kell a hústestben foglalkoznod. És akkor nem engedheted meg magadnak, hogy a disznóólban élsz a malacokkal együtt, miközben kárhoztatod magad. Mert ha kárhozat alatt vagy, akkor a hited halott, és ilyenkor a hústested és a gondolataid vezérlik az életedet. Ha túl sokáig vagy ilyen üzemmódban, akkor a démonok is be fognak segíteni.

A szellem és a test egymás ellen háborúznak, figyelmeztet a Galata levél. A kettőt egyszerre nem vagy képes követni, vagy az egyik, vagy a másik irányába haladsz. Így tehát meg kell szabadulnunk az összes meg nem bocsátástól. Ki kell magunkból venni.

Az összes sajnálkozást ki kell magunkból tisztítani, mert az megint csak az ördög játszótere. A depresszió ugyanígy. A gondolatokból jönnek a depressziós hullámok. Meg kell tőle szabadulni. Az, hogy valaki megtér, azt is jelenti, hogy megváltozik, levágjuk azokat. Az első hely, ahol ezeket le kell vágni magunkról, a gondolatainkban van, és többé nem játszadozunk ezekkel a gondolatokkal.

Biztos Isten teremtett engem ilyennek – mondod.  Ez egy hazugság. Évekkel ezelőtt átlépted azt a határvonalat. Mindannyiónknak vannak hústestbeli gondolataink, és ostoba gondolataink, és ezekkel foglalkoznunk kell.

Pál is elmondja magáról, hogy, alávetem a testem, és szolgává teszem, hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek. Egy kis segítség: annyira ki tudod éheztetni ezeket a rossz irányú kívánságaidat, hogy a végén ’éhen hal’ és többé nem létezik.

Titus 1/15 Minden tiszta a tisztáknak, de a megfertőztetetteknek, és hitetleneknek, semmi sem tiszta, hanem megfertőztetett, azoknak mind elméjük, mind lelkiismeretük.

Tehát a külsőben megnyilvánuló cselekedeteink, nagyon sokszor a belső motivációkból jönnek. Ha valakinek az elméje megfertőztetett, akkor minden cselekedetében megjelenik ez a fajta tévesség.

Addig gondolkodik éjjel nappal az illető rajta, míg az egész elméje megfertőztetett. Nem csak, hogy mi történik a testben, hanem mi történik az elmében? Mert írja, hogy mind az elméjük, mind a lelkiismeretük megfertőztetett.

Miért beszélünk erről? Azért, mert arról beszélünk, hogy tisztességre méltó edényekké válhassunk. Ugye akarjuk hordani Istennek a szent dolgait az edényeinkben? Istennek a nagyon drága bölcsességét akarjuk, és az Ő fényességét, világosságát akarjuk, hogy bennünk ragyogjon. Ezért szebb gondolatok kell, hogy legyenek az elménkben, és a szent Igének kell a szánkban lennie, hogy ha valakit megérintünk, akkor a gyógyulás jöjjön, és az nagyon jó dolog.

Mi van tehát a tartályunkban, az edényünkben? Vannak házak, ahol az edények csodálatosak. Mindegy mennyire tévesztettük, vagy vétettük el, Jézus vére, a Bárány vére több mint elegendő, nem csak hogy megbocsásson, hanem hogy megtisztítson minket minden hamisságtól, hogy kijózanodjunk.

De tudnunk kell, hogy rengeteg dolog vesz minket körbe, amely meg akar fertőzni minket. Ugye vannak a focimérkőzések, és a játékosok játszanak bent a pályán, és vannak, akik kint ülnek a kispadon, s azokat nem biztos, hogy használja Isten.

Miért nem használ engem Isten, gondolod? Legyél őszinte magadhoz, és vizsgáld meg, hogy mi az, amit én az edényemmel kezdek? A mellékhelyiségben használatos tartályokat, nem használják fel az ünnepi ebédnél, ugye?

Melyik edény akarsz lenni? Tisztességre méltó, vagy méltatlan, beszennyezett edény? A szent edény azt teszi, amit tudja, hogy meg kell tennie. És azoktól a dolgoktól pedig távol tartja magát, amiről tudja, hogy abba nem szabad belekeverednie. És emlékeztetlek rá, hogy Ő már szentnek nyilvánított ki téged, te már szent vagy.

 Lukács 8/15 Amelyik pedig a jó földbe esett, ezek azok, akik a hallott Igét, tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek állhatatossággal.

A becsületes és jó szívről beszél. És nincs tiszteletre méltó szív becsület nélkül, mikor egymást hátulról megtámadjuk, egymásról gonoszul beszélünk, egymásról pletykákat beszélünk, ezek nem tiszteletre méltó dolgok, és mi tudjuk pontosan, hogy hogyan kell helyesen viselkedni.

Ha az ember ezeket elvéti, akkor bizony lemaradhat az előléptetésről is, amiről egyikőnk sem akar lemaradni, hogy az Úr használjon minket. Mindegy, hogy mennyire lett megfertőzve az edényed, megtisztulhatsz belőle, és utána tisztán tudod tartani az edényedet.

Példabeszédek 12/1 Aki szereti az oktatást, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést oktalan az.

Példabeszédek 14/12 Van olyan út, amely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.

Még egy gondolat, hogy Isten nem osztja meg a dicsőségét. Mi meg akarunk tanulni Isten erejében járni, Isten ismeretében. Most a múlt héten mondta nekem Joe Christian, hogy látta azt a csodát, amikor az embernek a két karja, keze kinőtt a semmiből. Én pedig szeretném látni ezeket a csodákat. Hozzák ezeket a nyomorultakat az alkalmainkra a mai napig.

Meg kell változni dolgokban, lehet, hogy nekem is, a tükörbe bele kell nézni, sok csodát láttunk, vakok szemeinek megnyílását, süketek füleinek megnyílását, nagyon sok gyógyulást láttunk. Szeretnénk ezen az úton maradni, és ehhez alávetettségben kell tartani a testünket, ahogy Pál mondja.

Most felállunk, és mondunk egy-két dolgot. Az egyik, amit kijelentünk hatalommal, hogy kint egyre jobban felmelegszik az időjárás. Egyre melegebb és melegebb, az időjárás megváltozik most már.

Az Úr nagyon jó volt hozzánk, ha az ország időjárását tekintjük, nézzétek meg Európa különböző reptereit, hogy miért kellett lezárni, mennyi hó esett. Legyűrjük a telet, már nem sok van belőle.

Köszönjük Uram az Igét, az Ige erejét, a Vér erejét, nem csupán megbocsát, hanem megtisztít. Megtisztít engem minden tisztátalanságtól. Köszönöm Uram a Szent Szellemet, aki megmutatja nekem a jövendőt. Felfedi nekem az Igét. Előhozza nekem Isten bölcsességét, és tudását. Ezt most befogadom, most befogadom a gyógyulásomat, most befogadom a gyarapodásomat. Ördög leveszed a kezed a munkahelyemről, leveszed a kezed a testemről! Leveszed a kezed a pénzemről! Uram ezt elfogadom Jézus nevében! Jézus nevében mindazt elfogadom, amit nekem szántál, a szent egészséget, oltalmat, gyarapodást, egész testemnek egészségét, a tiszta elmét, az én elmém kitisztult és tisztán is fogom tartani, Jézus nevében! Ámen!

A kulcscsontokban jött elő a gyógyulás, Isten szent kenete fogja megszüntetni a fájdalmakat a testetekben, megdorgáljuk a fájdalmakat a testekben, megparancsoljuk, hogy eltávozzon a testetekből, megparancsoljuk nektek, hogy elfogadjátok a gyógyulást, a csípőből távoznak el a fájdalmak Jézus nevében! Dicsőség Istennek. Ámen!

/Köszönjük az Úrnak Ibolya  testvérünk munkáját, aki a Békevár webkikötő számára legépelte e tanítást./ 

BÉKEVÁR FŐOLDAL