2010.07.27.

ISTEN AKARATÁBAN

Jegyzet Jim Sanders tanításából
2010. július 25.

A tanítás előtt pásztori felkenetésre, bizonyságok megtételére került sor, bejelentések sorában elhangzik a soron következő imakonferenciák időpontja.

Egy közös megvallás következik: - Jézus hatalmat adott a Nevének használatára! Jézus hatalmat adott nekem, hogy használjam az Ő nevét! Amit csak megkötök a földön, a mennyben is kötve lészen, amit megoldok a földön a mennyben is oldva lészen, ezért az Úr Jézus Krisztus nevében, megkötöm a fejedelemségek, a hatalmasságok, és e világ sötétségének világbírói erejét, és a gonoszság szellemeit, melyek a magasságban vannak, megkötöm, és levetem azokat. Hatástalanná és ártalmatlanná teszem őket, és ellenem semmilyen hatással nem lehetnek, sem a gyülekezet ellen, sem a nemzet ellen, a Jézus nevében! A mai napon Isten akarata bevégeztetik az életemben! Ámen!

A bizonyságok bátorítanak mindannyiónkat abban, hogy ki kell tartani a hitben, mert a hit minden alkalommal, dicsőséges győzelemmel végződik, tehát ez a hit útja, és a hit útján való győzelem.

Az elmúlt héten a hitről tanultunk, a mai napon pedig arról szeretnék szólni, ha az ember nem követi a Szent Szellemet és nem hajlandó arra, hogy azokat a szükséges változásokat meghozza, akkor minden úgy marad, ahogy volt. Isten adja ezeket a kiigazításokat az életünkben, nekünk pedig keresni kell ezeket.

Efézus 5/25-26  …Krisztus is szerette a Gyülekezetet és Önmagát adta azért, Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által.

A mai téma nem egy izgalmas téma, de annál fontosabb! Mert a keresztényeknek milliói vannak, akik Isten akaratán kívül helyezkednek el, és ez a legnagyobb probléma az Úr számára, hogy nem tudja így őket segíteni.

Zsidó 12/1 Annak okáért mi is, akiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden terhet és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdőtért.

Számos prédikátort hallottam, akik prédikálnak a Zsidó levél 12 fejezetéből. Azokat a terheket kell félretennünk, amik a figyelmünket elterelik a lényegről. Ez a megkörnyékező bűn lehet pl. az is, hogy a gondolataink más irányba terelődnek, és nekünk, keresztényeknek az a feladatunk, hogy az elménket Isten Igéjével megújítsuk.

Úgy indul ez a vers, hogy „Annakokáért”, ez azt jelenti, hogy összeköttetésben van ez a gondolat a 11. fejezet gondolataival. A 11. fejezetben pedig a hitről lehet olvasni, és mindazokról, akik a hatalmas hit emberek voltak, és a hit képcsarnokban találjuk meg őket, itt a 11. fejezetben. A 11. fejezetből tehát a bizonyságoknak nagy fellege vesz körül minket, - ezek az ott felsorolt bizonyságok voltak.

Ők nem halottak, Mózesről, Ábrahámról, Jákobról szól az Ige ott, de ők a mai napon is élnek, a mi szeretteinkkel együtt, akik átköltöztek, velük együtt, odaát élnek. A testük elaludt. Mi is ugyanígy szellemi lények vagyunk, és bennünk a szellemünk soha nem alszik el. Míg a testünk alszik, a szellemünk addig is ébren van, és közösségben van Istennel.

A fizikai halálnál az történik, amint a kezünket kivesszük a kesztyűből, ugyanúgy a szellemünk és a lelkünk kilép a testből, elhagyja a testet. Kíváncsiak vagyunk, hogy akkor megismerjük-e majd egymást? Nem fogunk megváltozni. Csupán annyi lesz a változás, hogy jobban fogunk kinézni, mert itt egy olyan világban élünk, amiben a testünkre, az egészségünkre, a bűnnek különböző kihatásai vannak.

Igen hamar meg fogjuk tapasztalni azt az igazi tisztaságot, ami odaát van, és azt is, hogy valójában miről is szól ez az örök élet. Odaát nem lesz fájdalom, - ma gyógyító kenet van jelen a fájdalmakra is, a jobb kézben fájdalmak múlnak el.

Tehát a bizonyságoknak nagy fellege vesz minket körbe, és ők, az odaát lévő szellemek, akiknek egy bizonyosságuk van arról, hogy mi mit végzünk szellemben. A természeti, fizikai dolgok nem annyira érdeklik őket, hogy pl. most van egy új ruhánk, vagy mi és hogyan van, de a szellemi előrehaladásunk annál jobban érdekli őket.

Miről tesznek ők bizonyságot? Ők bizonyságai lehetnek annak, hogy mi miként futjuk meg a futásunkat, vagyis Isten tervét az életünkre. És a mennyei nézőtérről úgymond drukkolnak nekünk. A legnagyobb problémát ott látom, hogy az embereknek milyen nehéz az indulás. Talán azt nem értik az emberek, hogy amikor kezdik, akkor kicsiben kezdik azt.

Beszéltem Ausztráliából valakivel, aki otthoni kis körben kezdett el szolgálni. Úgy tűnik, hogy egy háznál kezdeni egy szolgálatot nem nagy dolog, de ugyanez a helyzet az evangélizációs munkáknál is, hogy a dolgok, lépésről, lépésre haladnak előre, fejlődnek fel.

Az evangélista is kezdheti egyenként a szolgálatát ott, ahol éppen jár, akár a tengerparton is kezdheti egyenként az üdvösség szolgálatát, és lehet onnan tovább fejlődni, akár úgy, hogy egy napon a tévé képernyőjén köt ki. De az illetőt nem zavarta, hogy az elején, a tengerparton kellett az embereket megszólítani.

A valódi Újszövetségi evangélista, az igazi evangélistának gyógyulások történnek a szolgálatában. Mint ahogy nagyon boldogan látjuk ezt az evangélistáink szolgálatában is.

2 Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére, Jézusra, aki az előtte lévő örömért keresztet szenvedett, nem tekintvén a gyalázatot, és az Isten királyiszékének jobbjára ült.

Tehát az első, amit az embereknek meg kell tenniük, ki kell jelenteni, hogy – én igenis bevégzem ezt a futásomat. Először is ezt hitben ki kellene jelenteni, mert a kimondott szavainkat adnunk kell Istennek, amivel Ő dolgozhat.

Az én önbizalmamat nem annak kell táplálni elsősorban, hogy én milyen nagy lennék, vagy milyen okos lennék, vagy milyen képességeim vannak, hanem az én hitem, az Ő szeretetében kell, hogy legyen. És ha én elvétek egy lépést, akkor Ő engem felsegít, kisegít, és tovább visz. És akkor is bevisz engem a végcélba, kisegít és bevisz engem, bejutok a végcélba. És ezért fogok a finisbe bejutni, mert elfogadom az Ő kiigazításait.

Azért mondhatom ezt ilyen bátran, mert az én hitem Őbenne van, abban, hogy Ő szeret engem, vezet engem, és megsegít engem. És ezért fogok én a végcélba bejutni. Az, az öröm, ami előtte volt, ezt látván az Úr, el tudta szenvedni a kereszthalált.

Ez az egyetlen magyar nyelvű Biblia, ami ezt az igeverset helyesen hozza. Azért, volt képes a mi Urunk, Jézus Krisztus elszenvedni a kereszthalált, mert képes volt a jövőbe látni, és látni azt az örömet, hogy te és én Őbenne élhetünk.

3. Gondoljátok meg azért, hogy Ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne lankadjatok és el ne csüggedjetek lelketekben.

4. Mert még véretek kiontásáig nem állottatok ellen, tusakodván a bűn ellen.

5. És elfeledkeztetek-é az intésről, amely néktek, mint fiaknak szól: Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha Ő dorgál téged.

Meg ne vesd az Úrnak fenyítését fiam, vagyis az Ige figyelmeztet minket, hogy meg ne vessük az Úrnak fenyítését. Az Úrnak a kiigazításait jelenti, az emberek erről kicsit negatívan gondolkodnak.

Amikor az Úr fenyítését hallják, akkor nem ugrándoznak örömükben, hogy – jaj de jó ez, hanem inkább egy negatív fényben látják ezt. De az Ige felhívja figyelmünket, hogy meg ne vessük ezt. Ne utáljuk meg, ne vessük meg, ne dobjuk el magunktól.

Vagy pedig úgy is lehetne mondani, hogy elmulasztjuk annak nagyra értékelését, amikor az Úr ezt teszi. – Ja, meggyógyított az Úr! – és így lenézzük ezt. Lenéztük, mert nem értékeltük olyan súllyal, ahogy kellett volna.

Az Úrnak a dolgait nem szabad lekicsinyelnünk, nem szabad nem kellő súllyal bánnunk vele. Mert amikor ezt tesszük az Ő Igéjével, akkor saját magával az Úrral tesszük ezt. Az Igének az első helyet kellene adnunk az életünkben. És ha visszautasítjuk az Ő Igéjét, akkor magát az Urat utasítjuk vissza, ezért vannak oly sokan bajban, az életben, és az élet pusztaságában vannak, sivárságban vannak.

Fiam, ne vesd meg az Úrnak fenyítését, se meg ne lankadj, ha Ő dorgál téged.

Mikor volt legutoljára, hogy Isten megdorgált téged? Fedezd fel, és lásd meg azt, hogy nagyon sok olyan szuper keresztény van, aki soha az életében nem vett az Úrtól dorgálást.

Az édesanya pl. dicsekedhet, hogy az én kisgyermekem 18 éves, és egy földre szállt kis angyal, soha nem kellett megszidnom, megdorgálnom. Én meg azt mondom, ez egy elkényeztetett gyermek, egy kis terrorista ördög. Olyan nincs, hogy egy serdülő gyermeknek ne lenne szüksége kiigazításra, korrekcióra a szüleitől. Olyan sincs, hogy Isten gyermekének ne lenne szüksége Istentől való kiigazításokra.

Egy olyan társadalomban élünk, ahol nem kedvező a visszhang, ha valakit kiigazítanak. De ez egy jó dolog, mert a Biblia ezt tanítja. Olyan válaszokat kapunk itt, amit ha megértünk, az életünket képes megmenteni.

Mit jelent, ha az Úr fenyít téged? Ilyenkor elkeseredünk, elfordulunk attól, megvetjük azt? Vagy pedig nagyra értékeljük és megbecsüljük, elfogadjuk azt. Ne lankadj meg, ha Ő dorgál téged! Mondja az Írás.

Vagyis ez jelenti azt, hogy az Úr néha megdorgál minket. Egy olyan társadalomban élünk, hogy túl gyengék vagyunk arra, hogy ezeket elfogadjuk, és szeretünk siránkozni, ha ez történik, az emberek nem képesek elfogadni ezeket, csak bókokat szeretünk elfogadni. A prédikátoroknak is csak bókokat várunk a szájukból. Általában nem szeretjük, ha szembesítenek a helyzettel.

Ennek az, az eredménye, hogy a keresztény társadalom, egy csecsemő társadalom, akik soha az életükben nem növekedtek még fel. Keresztényeknek milliói élnek úgy, hogy Isten akaratától távoli helyen, azon kívüli helyen élnek, visszautasítják az Igét. Visszautasítják a gyógyulást, elutasítják a Szent Szellemet, a gyarapodást, és lehetne sorolni tovább. Ezért még a közelében sincsenek annak az áldott helynek, ahol lehetnének az Úrban.

A családjuk, az anyagi helyzetük, a társadalomban elfoglalt helyzetük meg sem közelíti azt, ahol lehetnének, és Isten áldásainak így csak egy nagyon kicsi részét tudják elsajátítani. Legnagyobb oka ennek az, hogy nem fogadnak el semmilyen kiigazítást a Szent Szellemtől.

Ha az Úrra figyelmeztek volna, ezeket a korrekciókat már réges-régen elvehették volna, és már általa a helyes útra térhettek volna, és így eljuthattak volna a legjobb helyre. Ehelyett mindig azt mondták, hogy nem, nem! Ők úgy nem akarják. Úgy azon a módon nem akarnak! Nem, nem! Így az ember ott marad, ahol van.

És évek telnek el és az ember egyre inkább idősödik, korosodik, és még mindig ugyanott toporog. És ez azért nagyon szomorú dolog, mert az élet oly rövid. Az embernek nincs 20-30 éve arra, amit eldobhatna magától úgy, hogy – hát ez kiesett.

Mi az, amit a mennyben figyelnek? Figyelik ezt a versenyfutásunkat. Annyira rövid itt lent az időnk, és valóban szükségünk van a kiigazításokra, az nem egy rossz dolog. Az Ige Isten szeretetének egy megnyilvánulási formájaként nevezi ezt.

6 Mert akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindenkit, akit fiává fogad.

Olyan sok keresztényt ismerek, aki magát okosabbnak tartja Istennél, többet tud a gyermeknevelésről Istennél. Pedig Istennek több gyermeke van, mint bárkinek.

Példabeszédek 21/30 Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.

Nincs olyan bölcsesség, ami képes lenne megállni Istennel szemben, ezért nekünk összeköttetésbe kell kerülnünk Istennel és az Ő terveit kell vennünk. És biztosíthatlak, hogy a te terveid, azok nem egyeznek az Ő terveivel.

Isten megtanítja a szülőket arra, hogy úgy bánjanak, és foglalkozzanak a gyermekeikkel, ahogy Ő teszi az Övéivel. És ez egy bizonyos mérce szerint való, és nem sok elképzelés szerint. Nem azt kellene ez alatt érteni, hogy Isten elpusztította, lerombolta a házadat, vagy az autódat, hogy téged valamire megtanítson ezáltal. Ez a pusztítónak a munkája, a fizikai testi sértések nem helyes dolgok.

Sok módja van a kiigazításnak, neked hajlandóságot kell mutatni arra, hogy azokat elfogadod. A mi társadalmunkban azért van annyi szenvedés, mert ott van a szívekben az ellenszegülés. Nincs megfegyelmezés és nincs tiszteletadás, ha az iskolákat, vagy a munkahelyeket tekintjük, ugyanaz a helyzet.

Általában az a mentalitás, hogy valaki tartozik nekem valamivel. Tehát nem adakozni szeretünk, hanem elvenni, és nem magvetők vagyunk, hanem a másiktól elszívók. Ha hagyod, akkor mindenedet elszívják, és soha semmit nem tesznek be, ezért a világ szükségekben van.

Istennek olyan népre van szüksége, akik valamit hoznak az asztalra. Minden vasárnap találkozom olyanokkal, akik azért jönnek ide, hogy én adjak nekik, kéregetnek. Az elmúlt vasárnap jött valaki hozzám, hogy egy Romániában élő családot segítsek anyagilag. Tehát elfogadni tudnak csak, de Istennek vannak adakozó szívei, akik magokat vetnek.

Ha az én életemet nézzük, akkor Isten engem egy fegyelmezett környezetben nevelt fel. Ez volt az én otthonomra, iskolámra jellemző, a sportra jellemző. Az egyetem, ahová jártam, az egy katonai egyetem volt, és utána a munkahelyemen is mindennek olyan rendben kellett mennie, mintha a katonaságnál lett volna az ember.

Bőségesen kaptam a megfegyelmezésből, minden részére szükségem volt, Istennek mindezzel meg volt a terve. Sok ember van, aki ezt nem fogadta volna, hanem azt gondolta volna, hogy a munkahelyen az a másik az ördög, aki piszkálja őt.

Egy repülőjárton Londonból Ausztráliába repültem, és ez most egy példa lesz arra, amit prédikálok. 485 utassal tele volt a gép, és én elmentem a gép orrába, és magasról le tudtam nézni a gépre. Meg voltam azon döbbenve, hogy egy robotpilóta rendszer működött, és állandó kiigazításokat kellett hozni, az irány és a működés tekintetében. Mondtam, hogy én ezt nem tudom nézni sem, nem tetszett, amit láttam, mert én ott voltam a fedélzeten, kitéve mindennek. A pilóták is mind ébren voltak és 13 órás repülőút előtt álltam.

Nekünk ugyanígy szükségünk van a kiigazításokra, és a korrekciókra, folytonosan. Ez egy állandó működésében lévő folyamat kellene, hogy legyen, ahogy a Szellemtől vezérelve vagyunk. És nem arról van szó, hogy ezt megtanuljuk egy nap alatt, egy hét, vagy akár egy év alatt.

Minél inkább bekerülünk ebbe, annál többet megtanulunk a nagyobbtól, aki bennünk lakik. Azt fogod tapasztalni majd, hogy egész nap kapsz apró kiigazításokat Őtőle. Legtöbbször ezek apró, kis kiigazítások. A szavainkban is megkapjuk ezeket a kiigazításokat. Mert az is egy fejlődési folyamat, hogy az ember megtanulja teljesen uralni a nyelvét. És meg van minden egyes mondandónak, az a tökéletes útja, hogy hogyan mondod azt.

Mindenre meg van, hogy hogyan kell a választ tökéletesen szólni, és azt nem tanulod meg két év alatt, sőt tíz év alatt sem, ahogy együtt jársz az Úrral. De ha megtanulod, hogy hogyan jársz a Szent Szellemmel éjjel és nappal, meg fogod tanulni, hogy kell használni az Igét, hogyan kell kiigazítani a szavaidat és így fogsz fejlődni az úton menvén. Így a szavaid egyre nagyobb erőt és súlyt fognak hordozni.

Amikor a nagy gépek a hegyekbe kell, hogy repüljenek, és elromlik egy berendezés, s hogyha a pilóta, ha látja, hogy a hegyekbe került, nem mondja el, hogy most kapcsoljuk be a biztonsági öveinket, mert most neki fogunk menni egy hegynek, nincs ideje arra, hogy figyelmeztessen téged, el kell, hogy kapja a kormányt, hogy ne legyen ütközés.

Romániába mentem egyszer egy éjszakai úton, kivilágítatlan lovas kocsit láttam közvetlen előttem, miközben hajtottam. Nem volt időm arra, hogy lefékezzek, csak el kellett, hogy kapjam a kormányt más irányba, és az angyalok megtartották az autót, hogy ne pördüljek. Biztos, hogy az angyalok voltak ott, de azt sem akartam, hogy a hosszú farönköket szállító lovas kocsiba szaladjak, tehát mindenképpen ki kellett kerüljem.

Az ember olyan távolra kerülhet az élete során attól a helyes úttól, hogy néha ilyen hirtelen módosításokra van szükség. Az ember az egész életében zűrzavaros helyekre kerülhet. Ha az ember a rossz helyen van, nem azon az úton van, ahol lennie kellene, és ha nem lennénk olyan távol attól az úttól, akkor nem kellene olyan éles változásokat eszközölnünk, nagy hirtelen.

Az életben ugyanez a helyzet. Van az életben olyan helyzet, amikor meg kell hoznunk ezeket az igen éles változásokat. Megkérdezed, hogy miért? Azért, mert veszélyben van az életed. Ilyenkor komolyan kell meghoznod, ezeket a súlyos, fontos változásokat, és ott azonnal kell meghozni. És a miértre az a válasz, hogy azért, mert olyan messzire kerültél.

Az igazság az, hogy ha az elején figyelmeztél volna, akkor nap, mint nap, csak apró változásokat kellett volna tenned. Tudom, hogy most szól valakihez az Úr, lehet, hogy az interneten keresztül, ez egy nagyon komoly dolog az életében. Láttam egy videó felvételt, 12-14 évvel ezelőtti testvéreinkkel és ledöbbentem, hogy közülük hányan vannak ma tévúton.

7 Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival, mert melyik fiú az, akit meg nem fenyít az apa.

6 Mert akit szeret az Úr, megdorgálja.

Mert szereti, azért dorgálja meg. Egy életmentő orvosi szolgálatban történt, hogy valakit fejbe, lőttek, és a halálán volt. Az életének az volt a története, hogy néhány évvel azelőtt, egy sorban állt, kávészünetben akart valami ennivalót venni. Egy hat hónapos terhes asszony összeesett a sorban előtte, és meghalt. Ő pedig éppen a kávészünetben volt ott. Nem törődött vele, hogy mi történik az asszonnyal. Úgy volt vele, hogy mindegy, hogy mi történik vele, az nem az ő élete. Ő ott lehetőséget kapott arra, hogy az asszony életét megmentse.

Isten szeret téged, és képes kijavítani, kiigazítani téged az Ő Igéjén keresztül, az Ő Szelleme által. Vagy akár embereket használ erre, mert szeret téged. Vannak, akik ellenállnak a másik kiigazításának, és nem fedezik fel, hogy valójában Isten korrekcióit utasítják vissza.

Amikor a Mindenható Isten kiszabadította a népet Egyiptomból, Mózest használta, mégis Mózes és Áron ellen kezdtek el zúgolódni. Ezt kellett volna tenned Mózes, azt kellett volna tenned. Isten pedig azt mondta, hogy hallom a nép zúgolódását ellenem. A nép úgy gondolta, hogy Mózes ellen panaszkodik, Isten személyesen magára vette azt. Miért vette személyesen magára? Azért, mert Mózes pontosan azt tette mindig, amit Isten mondott neki!

Jézus mit mondott Péternek, amikor az megkérdezte, hogy János szolgálatával mi lesz? – Nem a te dolgod, te csak a saját szolgálatoddal foglalkozz. Mit mondott Pálnak a damaszkuszi úton Jézus? Saul, Saul miért üldözöl engem? Tehát sok minden zajlik az emberek között, és sokszor ebben benne van Isten, az emberek pedig sokszor hústestiek ahhoz, hogy ebben felfedezzék Istent.

Nagyon sok ilyenben vettek részt a mieink is itt a gyülekezeten belül. És a korrekció nem jutott el hozzájuk, egyik fülükön be, a másikon ki, és nem igazították ki magukat azokban a dolgokban, amelyekben szükséges lett volna.

Pedig képesnek kell lennünk arra, hogy ezt elfogadjuk, és a Szent Szellem dorgálásait pedig vegyük és fogadjuk. Ez mindig Isten szeretetéből fakad, és az a cél vezérli Istent, hogy téged olyan helyre juttasson, hogy ott képes legyen téged használni.

Ti kígyóknak fajzatai, mondta Jézus a körülötte állóknak, a pokol számára vagytok teremtve. Teljességgel el voltak távolodva Istentől. Mégis azt mondták, hogy ők Istent képviselik. Mikor az Úr figyelmeztet, az pl. olyan helyzet lehet, mint amikor a híd tovább nem folytatódik, és veszélyhelyzetben vagy. Az Úr egyre hangosabban, és hangosabban mondja.

Olyan társadalomban élünk, ahol nem szokás ezeket a kiigazításokat elfogadni. A legtöbb ember úgy van vele, hogy csak megy lefelé az útján. Lehet, hogy nem magyaráztam el pontosan, hogy a felnőtt korú keresztény, az hálás a kiigazításért, - igen, köszönöm, szükségem volt erre!

Olyan is van, hogy az ember elnézést, bocsánatot kér, de a szíve még mindig telve van kevélységgel. A húsz év tapasztalatából beszélek. Nagyon alázatosnak mutatta magát, de az, az igazság, hogy a szívében nem volt készség, hogy megváltozzon. Siránkozott egész éjszaka, de a szívében nem volt készség arra, hogy irányt változtat, hogy megváltozik. Ha az egész éjszakát végig sírtad, az még nem jelenti azt, hogy megváltoztál.

Nincs senki közöttünk, akinek nem lenne szüksége már további változtatásokra. Néhányuknak arra lenne szüksége, hogy kimondják, hogy – igen, neked van igazad és én tévedtem ebben a dologban.

Vannak olyanok, akik soha nem képesek ezt kimondani, és ez így nem jól van. Nincs olyan személy, aki 15 éven keresztül mindenben azt mondhatná, hogy mindig neki volt igaza.

Az ilyennek nagy baja, hogy túlontúl kevély a szívében, és Isten a kevélyeknek ellenáll. Nekünk arra van szükségünk, hogy még több kegyelmet kapjunk, és a szellemi dolgokban kell, hogy felfejlődjünk és javuljunk, családi vonatkozásban is, növekedésben is, hogy Isten még jobban tudjon minket használni.

Mindig közelebb kell, hogy kerüljünk az Úrhoz, és egyre jobbak, és jobbak tudjunk lenni, hogy a dolgok egyre világosabbak és világosabbak legyenek előttünk. Mondják: rosszabb helyzetben vagyok, mint tizenöt évvel ezelőtt, biztos az ördög támad engem, mert biztos olyan nagy elhívás van az életemen. Sajnos tulajdonképpen saját magadnak okoztad.

Mi lenne, ha egy másik magyarázattal állnál végre elő. Tíz éve megmondta már az Úr, hogy mit tegyél, helyette, te a saját útjaidat választottad. Túl forró volt a konyhában a helyzet és te onnan kiszaladtál. És ezért, mert onnan elszaladtál, nem tudtál felnőni, nem lettél felnőtt korú. Találkozom velük az utcán, ugyanolyan csecsemők, mint voltak.

Néhányukat figyelmeztetett az Úr, hogy ne tedd azt, mert elveszted a családodat, elveszted az egészségedet, elveszted a gyarapodást, és csak folytatták ugyanúgy, ugyanabba az irányba. Senki sem hivatkozhat arra, hogy elhanyagolta azt, amit az Úr mondott neki, hogy tegyen.

Illésnek az Úr három konkrét dolgot mondott, hogy azt meg kell, hogy cselekedje, de csak egyet tett meg belőle, felkente Elizeust, a másik két feladatot Elizeus cselekedte meg. Ezért van az, hogy az embernek az élete rövidebb, mint amit az Úr szánt neki. Nagyra kell értékelnünk az Ő útmutatásait. – Isten segíts nekem, mutasd meg nekem!

 Keresztények milliói mégis a saját fejük szerint, a saját útjaikat választják, és nincs elképzelésük arról, hogy mibe kerül ez nekik. Úgy teszik, ahogy elgondolják. Kapcsolatokba kerül ez nekik, az egészségükbe kerül, és a gyarapodásukba kerül, mert vannak idők, amikor te tévedsz.

Tehát vannak helyzetek, amikor te tévedsz, ilyenkor neked ott az idő arra, hogy abból megtérj. Ott az idő, hogy lágy hangon kijelentsd, hogy neked van igazad, és én tévedtem. És ott a történet vége, és én ebből meg fogok változni. Én így jutottam el Budapestre.

Biztosítalak arról, hogy az ördög mindig azon van, hogy ne a helyeden légy, és mindig rossz időben legyél ott, ahol vagy. Mert így akar, és így tud téged elpusztítani, ezért történnek a keresztényekkel azok a rossz dolgok. Az ördög mindig eltervezi, hogy miként lehet a pusztításodra.

A Szent Szellem azonban mindig sokkal bölcsebb és okosabb és előtte van ezeknek a terveknek, de neked meg kell tudnod hallani azt. Nem mondhatod, hogy neked ezek a terveid megvannak. Vasárnap én is megtanultam a leckémet. Általában egy helyen szoktunk enni, és tudtam, hogy nem oda kell mennem.

Keresztények milliói vannak olyan helyzetben, hogy nem a Szent Szellem szerint mennek oda, a pénz vezérli őket a Szent Szellem helyett. Vagy az vezérli őket, hogy ők mit akarnak, vagy egy csomó más dolog vezérli őket, ezt és ezt akarom tenni, jobb lesz efelől imádkoznunk. – És azt mondta az Úr, hogy rendben van, ezt tehetjük.

Ilyenkor te már előre eltökélted magadban, hogy te ezt és ezt akarod tenni. És azt mondod, hogy - Isten azt mondta rá, hogy rendben van. De közben nem hallottál Istentől. Mert ahhoz, hogy halljál Istentől, készen kell, hogy legyen a szíved arra is, hogy Isten azt mondja, hogy nem! Tehát egy nyitottság kell, hogy legyen benned arra, hogy esetleg azt mondja az Úr, amit a hústested nem akar megtenni.

Igen, - én szeretetben vagyok, vagy szerelmes lettem valakibe. Igen, de szerelmes lehetsz a nem megfelelőbe is. És ha nem vagy hajlandó arra, hogy meghalljad, hogy az Úr azt mondja, hogy nem ő az igazi, akkor nem komoly volt az imádság szándékod, és nem tudsz útmutatást venni az Úrtól. És Isten látja a szívedben, hogy te azt nem vagy hajlandó igazán a szívedben meghallani.

A testednek is van egy hangja ilyenkor és az sokkal hangosabb, ha már fel van keverve benned az, az érzés.  De nem akarnánk, hogy az vezessen minket, azt akarnánk, hogy a Szent Szellem vezessen minket. Ezért a testünket le kell csendesíteni ilyenkor, hogy valóban halljunk az Úrtól ilyen helyzetben.

Az igazi szeretet az adni akar, valamit tenni akar a másikért. Az önmagát szerető ember pedig azt mondja, hogy nekem erre szükségem van, add nekem, mi az, amit a másik tud nyújtani nekem? Amikor a korrekció jön, az esetleg úgy hangozhat, hogy nem ez a te párod, ne vedd őt el!

Itt a földön a hit iskolát járjuk. Egy kiképző táborban vagyunk, arra kapunk most kiképzést, hogy az örökkévalóságban az Úrral együtt uralkodjunk majd, és itt tökéletesítget minket ezen a földi úton, ez sok kiigazítással jár együtt.

Az elménknek arra van szüksége, hogy egy teljes megújulás menjen benne végbe. Ha nem látod ezeket a dolgokat, és nem változol, az nem jó, mert ennek folyamatosan kell, hogy menjen, mert különben nem növekszel. Ha két évig így haladsz, és azt mondod, hogy ez maradjon így, mert így szeretem, de akkor sajnos nem az úton vagy.

Előbb, utóbb, amikor ebből a felhőből kihajtasz majd, egy hegynek fogsz ütközni. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, radikális változásokat kell alkalmaznod. Minél nagyobb szögben van az eltérés, annál messzebb kerülsz attól, ahol lenned kellene, azt sem fogod tudni, hogy hol vagy.

6-8 Mert, akit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindenkit, akit fiává fogad. Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival, mert melyik fiú az, akit meg nem fenyít az apa? Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, amelyben mindenki részesül, akkor fattyak vagytok és nem fiak.

Én hálát adok Istennek, hogy a fia vagyok, és kapok kiigazításokat, mert én a családban vagyok. Néhány hónapja éppen a bővített Bibliafordítást olvastam, és kaptam az Úrtól megdorgálást. De az Úr azért tette ezt, mert szeret engem. Ezért ad az Úr pásztorokat, szolgálókat.

Van egy olyan hozzáállás, hogy bennünk ott van a Szent Szellem, majd Ő megmondja. Én is hallok ám Istentől! És ha azt akarja, hogy halljam, akkor Ő közvetlenül nekem mondja, mert én közvetlenül csak Őtőle fogadok el. – Nagy problémád van!

Több mint húsz évvel ezelőtt történt, hogy szerettem volna segíteni egy szolgálónak. A szolgálatban akkor akart kezdeni, és láttam, hogy az úgy nem jól van és próbáltam neki segíteni. Azzal vágott vissza, hogy hallok én az Úrtól, majd az Úr szól nekem, ha… Hagytam őt, húsz évre rá nagyon komoly problémái lettek ebből, nagyon rossz hozzáállás ez. Majdnem az életébe került.

A Biblia azt tanítja, hogy mi a Krisztus Testének tagjai vagyunk, nem pedig azt, hogy én vagyok a Krisztus Teste! Én és te, tehát egy, egy tag vagyunk a Testben, és a világon valamennyi hívő együtt alkotja, képezi a Krisztus Testét. A vér a testben úgy kering, hogy a fejtől lefelé, a test minden tagját átjárja. És pontosan úgy, ahogy a vér kering, néha a fejtől jön az áramlat, néha a szomszédos tagoktól, ugyanúgy a vezetés is pontosan így jön.

Ha nem fogadod el tőlük, akkor az annyi, hogy nem fogadod el Őtőle. Ha megveted azt a szolgálót, megveted azt, ami tőle jön, akkor magát az Urat vetetted meg. Ilyenkor örvendezni kellene, és megköszönni azt a választ, amit kaptál. Köszönöm Uram a Te jóságodat. Ha nem veszi az illető magára a kiigazítást, akkor ugyanott van, ahol volt, és alapjában arról van szó, hogy ez egy elfecsérelt élet, mert az Úr keresi, hogy ezt meghalld, és neked figyelned kellene.

Észrevettem azt, amikor a Bibliaiskolát jártam, az egyik professzoromat kérdeztem egyik - másik tanárról, professzorról, és amikor még ’baba’ Jim voltam, akkor imádságon keresztül adott válaszokat, mert nagyon felnőtt korú volt, és szellemileg nagyon éles volt.

Legnagyobb tanító volt talán, aki valaha az Úr szolgálatában állt, és mi mindannyian diákok voltunk körülötte. Nagyon finoman tudta érzékelni a szellemi dolgokat, amelyek visszaverődtek a többiekről.

Az Úr használja a szüleinktől fogva mindazokat, akik körülöttünk vannak ezekben. És az a célja, hogy feljebb és feljebb vigyen minket. Nekünk be kell végeznünk a futásunkat, nem a 90 %-át, hanem mindaddig, amíg a finis vonalat átlépjük.

A másik Ige, amit hoztam magammal az a Lukács 17/6-ben van: ha annyi hitetek volna, mint egy mag, akkor azt mondanátok,… tehát egy hit méretű mag van a szívünkben:

Lukács 17/6 Monda pedig az Úr: ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok, ím, ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe, és engedne néktek.

Mert az apostolok kérik itt az Urat, hogy – Uram növeld a hitünket, a 10-es versből megtudjuk, hogy ez működőképes dolog is lenne, ezt kellene csak tennünk. Mert ha van hitünk, akkor az megszólal, és azzal elvetjük azt a magot. És látjuk, ahogy növekszünk az életünkben, hogy egyre több dolog felett tudunk hatalmat venni, és dicsérjük az Urat mindezekben.

A kiigazításról szóló üzenet, nem nagyon örömteljességről szóló üzenet, amit hallhatnánk, de szükség van rá. A gondolataink, amelyek ellenkeznek Isten Igéjével, azokkal foglalkoznunk kell.

Álljunk fel, kimondunk még egy-két dolgot a hitünkkel. Én nem tudom te, hogy vagy vele, én nagyon szeretem, ha a Szellem vezet engem. Mindenki szeretné megszerezni azt, amit Isten számunkra adni akar. Dicsérjük az Urat!

Mondjuk együtt: - Köszönöm Uram, köszönjük az Igét, köszönjük a Szent Szellemet, köszönjük az útmutatásaidat, meg fogok változni, és figyelmezni fogok, és kiigazításokat hozok, be fogom végezni a futásomat. Be fogom teljesíteni azt, amit Te akarsz, hogy megtegyek, Jézus nevében! Ámen!

Nem voltatok túl izgatottak, de az örökkévalóságban nagy örömötök lesz ebben! Én sem szerettem a különböző fegyelmezéseket, miközben részese voltam ezeknek, mert abban a pillanatban nem örömteljes dolog ez.

Dicsérjük az Urat! Ámen!

BÉKEVÁR FŐOLDAL