2009.09.01.

VÉDELEM ÉS OLTALOM

Jegyzet Jim Sanders tanításából
2009. augusztus 30.

 

A Védelemről, oltalomról fogunk ma szólni, tanulni. Elsőnek a 4-es Zsoltárra lapozunk, majd a 91-es Zsoltárban fogunk időzni és ez segíteni fog nektek. A félelmekről fogunk beszélni ezért meg kell néznünk az Igéket, és látnunk kell az Igékből, hogy Isten azt akarja, hogy félelemmentesek legyünk.

Timótheus II. 3/1-ben mondja az Ige, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be.

Nem állíthatjuk, hogy mindenki szent oltalmat fog élvezni az elkövetkezendő időben. De saját magunk számára kiépíthetjük ezt a hitet, bármilyen helyzetre érvényesítve ezt. Én voltam háborúban is, és ismerem Isten természetfeletti oltalmát, így tudom, hogy az működik a hívők számára.

Zsoltár 4/8 Békességben fekszem le és legott elalszom, mert Te Uram egyedül adsz nékem bátorságos lakozást.

Most pedig a 91-es Zsoltárra térünk.

Zsoltár 91/1-2 Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugszik az. Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem, Őbenne bízom.

Látszik, hogy van valami, amit nekünk kell megtennünk, mert a 2-es vers azt írja, hogy – Azt mondom az Úrnak, Ő az én oltalmam, Isten az én váram és én Istenben bízom. A 3-as versből pedig látjuk, hogy mi az Ő része, ha én Őbenne bízom:

/3/ Mert Ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől,

/4/ Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad pajzs és páncél az Ő hűsége.

Ő, maga Isten az, aki szárnyaival beborít minket.

Péter I. 5/8 Józanok legyetek, vigyázzatok, mert a ti ellenségetek az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresve, kit nyeljen el.

A 7-es versben tanít minket az Úr, hogy minden gondunkat Őreá vessük, mert az Úrnak gondja van rám.

/7/ Minden gondotokat, Őreá vessétek, mert néki gondja van reátok.

A 8-as versből kicseng az, amit látnunk kell, hogy az ördög, mint ordító oroszlán keresi azt, hogy kit nyelhet el. Ha Istennek a mindenható, oltalmazó szárnyai alatt el vagy rejtve, akkor az ördög nem képes megtalálni téged, mint ahogy a tyúknak a szárnyai alatt elrejtőznek a kiscsirkék, úgy rejt el minket Isten.

Nekünk is feladatunk van ebben az oltalomban, nekünk azt ki kell mondanunk! Miután kimondtuk, hogy Isten a mi oltalmunk, Ő a mi várunk, és hogy Őbenne bízunk, azt követően tudja Isten megtenni, hogy megszabadít, oltalmaz minket. És ha az Úr szárnyai alatt vagy elrejtve, akkor az ellenség hiába keres, nem talál meg. Visszakanyarodva a 91-es Zsoltárra megnézzük az

/5/ Nem félhetsz az éjszaki ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal.

Bátran kijelenti az Ige, hogy nem fogsz félni az éjszakai ijesztéstől. Ez egy nagyon nagy terület. Ki az, aki irányítja, hogy félsz vagy nem? Igaz-e az, hogy ez csupán tőlünk függ, hogy félünk, vagy nem félünk? Sokan nem hiszik, pedig ez csak tőlünk függ, a mi döntésünk, hogy félünk, vagy nem félünk.

Az újaknak most elmondom, hogy itt van nagy szerepe annak, hogy Isten Igéjét beépítjük a szívünkbe hit formájában. Tehát kell, hogy legyen egy Bibliánk és meg kell nézni azt, hogy valóban ezt mondják-e az Írások?

A Bibliában több százszor ismétli az Írás, hogy ne félj! Az izraelitáknak és a keresztényeknek is ezt mondta Isten. Ha az Ószövetségben megjelent az angyal, azzal kezdte, hogy – ne félj! Azt hinné az ember, hogy ez egy köszönési forma volt. De ez Istentől egy parancsolat volt az embernek!

Miért mondja az Úr azt az embernek, hogy ne félj, ne bátortalanodj el? Miért olvasod ezt ismét és ismét a Bibliában? A tegnapi imakonferencián is erről szóltunk, hogy a gondolatainkba hogyan férkőzik be a félelem. És a gondolataink, pedig egy alapot jelentenek a jövőre, a hit is egy alap, a kenet is alap, amire Isten épít.

A gondolataink lényegi alapot képeznek az életünkben, mert amin gondolkodunk, amin időzünk a gondolatainkban, az valóságba a jön, az közelít felénk az úton. Legyen az jó gondolat vagy rossz gondolat.

A félelem azért nagyon veszélyes, mert Istentől elveszi a jogot, hogy hozzáférhessen az életedhez. A félelem a szellemi életünkre kihatással van, mert ugyanolyan módon működik, mint a hit. Mondhatnánk, hogy a hitnek az ellentéte a félelem. És mint egy mágneses erő, a félelem odavonzza, amitől félünk.

Timótheus II. 1/7 Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk az Isten, hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét.

Szeretetnek, józanságnak szellemét, az erőnek a szellemét adta nekünk Isten. Ezt kapták meg ma a sorban állók, akik újjászülettek itt. Mi hitben élünk, és a hit aktiválja az Ige erejét, a félelem pedig az ellenség erejét hozza nekünk.

És mi döntünk, választunk, hogy megadjuk-e magunkat a félelmeknek. Ha ki is mondjuk, és újra mondjuk azokat és aszerint is cselekszünk, akkor beleplántáljuk azokat az elménkbe. És ha ezt a vonalat követjük, és az elménk tele lesz félelemmel, akkor a félelmek fognak uralni minket.

Ezt tovább is fejleszthetjük rossz értelembe, hogy a félelmek lekerülnek az értelmünkből a szellemünkbe, és teljesen elfojtják az ott elplántált Isten Igéjét. Lehet látni a félelmet az emberek szemében. Miután az emberek az orvostól visszajöttek, még inkább lehet ezt a félelmet látni a szemükben, de mielőtt az orvoshoz mentek már akkor is ott volt bennük ez.

Ma megtanítalak benneteket arra, hogy hogyan lehet legyőzni ezt a félelmet. A haláltól való félelem ez. Erről szól ez a félelem. És ha az ember megszabadul a haláltól való félelemtől, akkor az orvos nem tudja megijeszteni semmivel.

A félelem az egy elfordított hit, amikor abban fejleszted ki a bizodalmadat, hogy az a bizonyos dolog képes ártani neked. Az ellenségnek legális hozzáférést adsz az életedben a félelem által. Ha pedig Istennek adsz hozzáférést az életedhez a hited által, akkor Isten képes a hited által cselekedni az életedben.

A keresztényeknek nem lenne szabad félelmekben lenniük. Keresztény prédikátoroktól is lehet hallani, hogy egy kicsi félelem még segítségünkre is lehet, de ez nem igaz, mert a kicsi kovász megrontja az egész kenyeret.

Főleg amikor az Írások megparancsolják nekünk, hogy – Ne féljetek! A félelem által beengeded az ellenséget az életedbe, és akkor már kijöttél a rejtekhelyről és az ellenség akkor képes lesz elpusztítani téged! A 91-es Zsoltár 5-6 verseit nézzük most meg.

/5-6/ Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal, A dögvésztől, amely a homályban jár, a döghaláltól, amely délben pusztít.

Mindenki mondja: Én nem fogok félni! Hallelúja! Azt nem mondja az Írás, hogy nem leszel megkísértve a félelemre. Teljesen tőled függ majd, hogy fogsz-e félni, vagy sem, mint ahogy az is tőled függ, hogy fogsz-e hinni, vagy sem? A fejedben próbálnak majd érvek győzködni téged, hogy az nem igaz, és a megtapasztalásaid is próbálnak majd téged győzködni, hogy az nem úgy igaz: - emlékszel, amikor legutóbb azzal próbálkoztál akkor hová jutottál? Így dolgozik az elme.

Más szóval ellent tudsz állni a félelmeknek még akkor is, ha a térdeid, az egész tested remeg a félelemtől, annyira meg lettél rettentve valamitől, de a szellemedből akkor is képes előjönni az az elhatározás, hogy megtagadom, hogy féljek!

Megtagadom, hogy a félelmeknek helyt adjak az életemben még akkor is, ha a halál árnyékán megyek keresztül. Még akkor sem fogok félni. Én is voltam már a halálnak ilyen közeli árnyékában. Amikor Dél-Libanonban jártam, az a sötétség, ami ott jelen volt, sötétebb volt, mint egy barlangban. Félelem ült mindenen, olyan mértékben, hogy a kutyák nem ugattak, hanem vonyítottak, és Jézusnak az egyszerű, csodálatos neve, szabadulást hozott. Nem egy egyszerű név ez, hanem egyszerű a használata, mert mi az Igének cselekvői vagyunk.

A Zsoltárokból hatalmas tudományt fel lehet építeni. Hallottam, akik ennek szakértői lettek. Miután bevégezte az előadását, az emberek semmit nem profitáltak belőle. Mivel az ellenség le lett győzve, ezért nekünk az a feladatunk, hogy megtanuljuk, hogy miként tartsuk őt a lábaink alatt.

Az Igének a használatával, alkalmazásával tudjuk ezt megtenni, hogy győzedelmes életet élhessünk minden nap. Tagadd meg, hogy bárkitől vagy bármitől is féljél, mindegy mennyire kísért meg a félelem, mert ez fogja hozni a különbséget, hogy milyen életet fogsz élni, hogy oltalom alatt, vagy védelem nélkül fogsz élni.

Jób példáját szokták hozni, amin ő keresztül ment, a szakértők szerint kevesebb, mint egy esztendő alatt. Vallásosok mind ismerik Jób történetét. Jóbnak valóban volt egy rossz éve, ha te is mindig mondogatod, akkor olyan, vagy mint Jób. Jóbot meggyógyította az Úr a végén és multimilliomos lett, mindenét elvesztett ugyan, de utána az Úr kétszer annyit adott neki mindenből.

Tehát ha azt mondod, hogy olyan vagy, mint Jób, akkor tudd meg, hogy a végén te is meggyógyulsz és a végén mindenből dupla annyid lesz. Olyan nyomorult és szegény vagyok, mondják, mint szegény Jób volt. Jób nem volt szegény, annak a világnak a leggazdagabb embere volt. Az emberek mégis sokan úgy gondolják, hogy olyan legyőzöttségben kell élnek, mint szegény Jób. De most megnézzük, hogy mi történt Jóbbal.

Jób 3/25 Mert amitől remegve remegtem, az jöve reám, és amitől rettegtem, az esék rajtam. Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.

Jóbbal valóban borzalmas dolgok történtek egy szellemi törvény következtében, mert a félelem, mint egy mágnes vonzza oda azokat a dolgokat, amitől félsz. Jób szájából jön ez az igazság és más fordítások szerint is elolvassuk, hogy lássuk mi is történt vele. Azt mondja Jób, hogy az a dolog, amitől féltem, az történt meg velem. Egy másik fordítás szerint: - az, amitől mindig is féltem, az történt velem.

Meg tudom mondani, hogy hogyan működik ez minden esetben. El tudom mondani, hogy hogyan kaptatok rákbetegséget. Amitől rettegtem az jöve rám – mondja egy másik fordítás. Megmondom neked pontosan miként munkálkodott az ördög. Húsz, harminc éve ólálkodik körülötted, s jön egy sejtetés hozzád, ami azt érezteti veled, hogy meg fogsz halni rákbetegségben egy napon. Ismered azt az illetőt, ő is meghalt.

Emlékezetedbe hozza, hogy gondolkodjál, mi történt vele. Elmész egy pár lépésre, újra eléd hozza ezt a gondolatot, és újra felhozza ezt a gondolatot. Az évek során egyszer csak megérkezik ezzel a fájdalommal is. És akkor ugyanez a hang azt fogja sugallani, hogy itt van, most már megvan! Elszaladsz az orvosi rendelőbe, s az orvos ilyenkor kivizsgál és valamikor azt mondja, hogy semmit nem talált.

Beszéltem egyszer valakivel, aki azt mondta, hogy – én tudom, hogy én rákbeteg vagyok, az orvos nem talált nálam semmit, de hidd el, én tudom, hogy rákbeteg vagyok. Győzködött engem. Milyen ostoba az ilyen illető. Meg fogják nála találni, ha így viselkedik. Öt orvossal vizsgáltatta meg magát. Az ördög meggyőzte ezeket az embereket, mert a képzeletvilágukban, a gondolatvilágukban már mindezt kigondolták.

Nagyon fiatal koromban, amikor még nem voltam újjászületve, jött hozzám egy gondolat, hogy 33 éves koromban meghalok. Mondtam magamban, az biztos, hogy nem én leszek. Nem egyeztem bele! Mi történt? A szomszéd felesége pont 33 éves korában halt meg. Az ördög őt megszerezte magának. Mindez így működik a félelmek által.

Megismerem az ördögnek ezt a sugallatos hangját. Azonnal vissza kell vágni: - nem én, én nem! Haginhoz is suttogott. Ezért van szükség a Bibliára, hogy megismerd kinek a hangját hallod éppen. Mert ha a félelmeket teszi beléd az ördög és jön is az a fájdalom hozzád, akkor az első gondolatod az lesz, hogy – itt van, meg van.

Vannak más dolgok, amin gondolkodni kell. Megvédelmezhet minket az Úr a terrorista támadásoktól is. Ahogy mondja az Ige, hogy elesnek mellőled ezren, jobb kezed felől tízezren és hozzád nem is közelít! Ezt a következő alkalommal fogom elmondani, hogy kell ebben megállni.

Az Úr téged is meg akar oltalmazni! A legtöbb keresztény pedig visszakérdez, hogy mit gondolsz magadról, ki vagy te, hogy így beszélsz? Soha nem tudhatod, hogy mi történik veled. Aki azonban így visszakérdez, ő nem a Bibliában hisz.

Egy prédikátort nézve a TV-ben, elmondta, hogy a barátja cipőt akart vásárolni, cipőboltot kerestek. Ahogy nézelődtek a buszmegálló előtt, meglátták a cipőboltot, a barátja bent volt a boltban, ő pedig az úttesten állt, felrobbant a cipőbolt, egy merénylő bombát robbantott. Ahogy körülnézett maga körül, testrészek, karok voltak. Az Úr azt mondta, hogy te azért vagy itt, hogy segíts most nekik.

A barátjának a boltban nem történt semmi baja, egyikkőjüknek sem. A bolt felrobbant, emberek robbantak szét, de ő szent oltalom alatt megmenekült. Egy isteni szent oltalmat lehet kiépíteni az életedben, az Ige által. Nemcsak a gyógyulások területén működik az isteni erő, nincs olyan betegség, amit ne láttam volna a gyógyulások terén gyógyulni. Volt egy barátom, aki arról is beszámolt, hogy egyszer egy kar, egy hiányzó végtag nőtt ki így. Az Igével minden lehetséges.

A 91-es Zsoltárt beépítettem a szívembe. Több alkalommal történt velem, hogy egyik helyről a másikra áthelyezett az Úr természetfeletti módon. Azért tudta megcselekedni, mert a szellemembe helyeztem az Igét és minden nap tápláltam, öntöztem évek hosszú során.

Amikor Izraelbe megyek, Isten mindig emlékeztet, hogy újra vegyem elő és olvassam el a 91-es Zsoltárt, mert az egy szellemi erőt képvisel. Ha pedig nekünk adta Isten ezt a Zsoltárt, akkor éljünk is vele. Én elhatároztam a szívemben, hogy én ezt fogom hinni és eszerint is élek. Több mint 33 évvel ezelőtt történt ez. Van pedig aki azt válaszolja, hogy soha nem lehet tudni, mit történik velünk az életben. Így aztán nem is fogja tudni az illető…

Példabeszédek 10/24 Amitől retteg az istentelen az esik őrajta, amit pedig kívánnak az igazak meglesz az.

Amitől rettegünk, az majd megragad minket – mondja az egyik fordítás. Minden félelmük valóra válik – mondja megint egy másik fordítás! Amitől leginkább félsz, azt meg is kapod. Ez egy szellemi törvény! És ez pedig igaz.

Akkor mit kell tenned, ha a félelem megközelített? Abban a pillanatban rá kell ugrani és rátaposni, ráolvasni az Igét azonnal. Mert azt mondom az Úrnak, - tehát nekem kell tennem. Ha rajtakapod magad, hogy ilyen dolgokon gondolkodsz, amin nem lenne szabad, azonnal szóld az Igét. És ez egy nagyon jó orvosság, amit ma beveszünk. Ha ma a végére járunk ennek, akkor fogod tudni, hogy hogyan működünk hitben.

Zsidó 2/14-15 Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, Ő is hasonlatosképpen része lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma volt a halálon, tudnillik az ördögöt. És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok voltak.

Kötéseknek vet minket alá a halálfélelem. Szellemi törvény ez. Az egyik fordítás mondja, hogy – megszabadította mindazokat, akik rabszolgasorban éltek a haláltól való félelmeik miatt. A félelmeinket mindig vissza lehet vezetni egy alapfélelemhez, a haláltól való félelemhez. Az emberek félnek attól, hogy majd meghalnak.

Az emberek pl. félnek attól, hogy repülőre szálljanak. Attól félnek, ha nem is mondják ki, hogy a gép majd lezuhan, és ők meghalnak. Mások meg attól félnek, hogy nagy forgalomban vezessenek, mert attól félnek, hogy majd meghalnak. Mindezt úgy teszik, hogy otthon ülve képzelődnek. Elképzelik, hogy az a másik autó majd beléjük rohan, és ők majd meghalnak. Látják a saját testüket, ahogy már meghalt és látják, hogy már eltemették őket, és senki nincs ott velük, és igenis meghaltak. Ezek különböző fóbiák.

Valamelyikkőtök tudom, hogy ma ezzel a fóbiával jött és tudom, hogy elvesztette ezt a fóbiát, megszabadult tőle, de egész könyvkötegeket lehetne megtölteni a különböző félelmekkel. Van, aki a macskáktól fél, van, aki a tengeri halaktól fél, van, aki a pókoktól fél és így tovább. Ki ettől, ki attól. Van, aki attól fél, hogy mi lesz majd, ha egyedül marad, van, aki nem mer bemenni tömeg közé, mert fél a tömegtől. Megint mások attól félnek, hogy ha egyedül vannak, mi történik majd velük. Van, aki a szoros, szűk helyen fél, van, aki attól fél, hogy túl alacsonyan van, vagy túl magasan van. Ezek fóbiák.

A kereszténynek nem szabad, hogy legyen fóbiája. Mert a keresztény azt jelenti, hogy Krisztushoz hasonló. Volt-e vajon Jézusnak valamilyen fóbiája? Nem volt! Jézus, mint Ószövetségi próféta, mint ember élt itt a földön példaként, hogy mi miként éljünk. Tudom, hogy amikor a félelmek megkísértenek, az nem mulatságos, de a félelmeket ki kell nevetni, és akkor elszaladnak. Most nem kell már félni attól, hogy meghalunk. Hová megyünk, ha meghalunk? Az örökkévalóságot hol töltjük?

János 14/1 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, higgyetek Istenben és higgyetek énbennem.

Kitől függ az, hogy megengedi a szívének, hogy nyugtalankodjék vagy sem? Miért mondaná Jézus, hogy így tegyed? Ha ezt nem tudnánk megtenni, Jézus nem mondta volna itt ezeket.

/27/ Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek, nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen.

Jézus békességét kaptuk meg! Hogyan lesz meg ez a békességünk? Ugyanazt a békességet adta nekünk, amellyel ő szembesült az ördög minden kihívásával és magával a halállal, a betegségekkel szemben is. Azt a békességet adta nekünk, amellyel ő állt ezekkel szemben! Mert amíg itt a földön jártam ebben jártam, és most nektek adom – mondta. Azt a békességet adom nektek, amelyben én jártam.

Amíg a földön járt, mindenkor ebben a békességben volt. Ezt vegyétek magatokhoz, és ne engedjétek, hogy a szívetek nyugtalankodjon, ne hagyjátok, hogy aggodalmaskodjatok. Ebben a békességben működjetek, ez a békesség uralkodjék a ti szívetekben – mondja egy másik fordítás. Lehetséges-e ez?

Az ördög egy másik képet szeretne festeni neked, hogy te meghalsz, és ezen meditálj. Sok beteggel kellett az utóbbi időben időzni. Minden esetben tudom, hogyan működött ez. Minden esetben az ördög hozta a félelmet, hogy majd meghalsz ebben, és utána elmentek az orvoshoz és jelentette ki az orvos ezt. Mindenki tudja, hogy egyszer meg fog halni. Ezt mindenki jóváhagyhatja.

Ha az Úr még tovább sem jön – nem tudjuk, mikor jön – akkor szomorúan mondom, hogy egy napon a macskád is kimúlik, a kutyád is kimúlik, az aranyhal is kimúlik, a virágaid, a fák elszáradnak. Ez így lesz. Miért nem gondolkodsz valami máson? Egy nagyon fontos állítást teszek inkább helyette, mert ezt be kell építeni magadba és a szívedben emlékezni kell rá.

Mielőtt igazán tudnál élni, először fel kell magad készíteni arra, hogy bármikor kész vagy meghalni. A halállal szembe kell tudnod nézni, és tudnod kell azt mondani, hogy – én nem félek tőle! Nem fogom az egész életemet rabságban tölteni miatta, ha különböző fóbiákat hoz az ördög, mert én nem félek attól, hogy meghalok.

Mi történik az Isten [újjászületett, üdvösséget nyert] gyermekével, ha meghal? A menny az csak a tündérmesékben létezik, vagy te valóban egy olyan szellemi lény vagy, akit Isten a saját képére teremtett? Vagy csak egy test és egy elme lennél? Amikor meghalunk, akkor a szellemünk kilép a testünkből. Garantálom neked, hogy fogod látni a saját testedet, ahogy a földön fekszik, vagy ahol éppen lesz, és azt fogod mondani, hogy na hála Istennek ennek vége. Olyan jól fogod érezni magad.

Amikor körbenézel, fogod látni az angyalt, aki jött érted és azt fogja kérdezni, hogy – készen állsz-e? Mert innen [a testedből] kiléptél! Amikor meghallgatod a prédikátorokat, azokat, akik fent jártak a mennyben és azután visszajöhettek Isten kegyelméből, meghallgathatod Jesse Duplantis beszámolóját is, miért kell akkor félnünk a haláltól?

Keresztények milliói, mégis ha csak megemlíted a halált, akkor már látod a félelmet a szemeikben. Úgy gondolják az emberek, hogy a lehető legrosszabb, ami velük történik, ha meghalnak. Ez nem igaz. A halál az egy nyereség mondja Pál.

Tehát ahhoz, hogy szabadon tudj élni, először fel kell magad készíteni arra, hogy meghalsz. A halállal tudnod kell szembesülni.  Ez így van, ezt mindenkinek meg kell tenni. Amíg az emberben benne van a haláltól való félelem, addig az ember képes játszadozni az elméjében. És kötéseket jelent az életekben a halálfélelem. Az emberek nem mernek elmenni otthonról, nem mernek ételeket megenni, mert akkor esetleg meghalnak.

Megerősítem ezt a tényt – egyszer meghalsz. Úgy, hogy készülj fel rá. De jelentsd ki, hogy – nem félek a haláltól! Újjászületett vagy ugye? Isten gyermeke vagy, építik a palotádat odafenn, most is folyamatban van. Mit érzelgősködünk? Halál hol a te fullánkod? Vagyis gúnyold ki! Volt egyszer valaki, aki felhívta a figyelmemet, hogy ha temetési szertartást végzel, el ne merd magad mosolyogni, mert megköveznek.

Visszatérve: - mi az a rákbetegség? Nem félek a rákbetegségtől! Soha nem lesz nekem olyan! Ez az igazság, mert amitől félünk, az ránk jön! Vagyis kell-e, hogy munkálkodjunk rajta, hogy ne legyenek félelmeink? Ha nem akarod azt, amitől félsz, szabadulj meg a félelmedtől!

Az egyik prédikátor beszámolt arról, hogy a huszonéves fiát egy halálos lövés érte és a mennybe került. A szegények felé volt a szolgálata és annyira mélyen érintette a fiának az elvesztése, hogy nem tudta a feszültséget elviselni és belehalt ebbe a fájdalomba. Isten megengedte, hogy a pokol kapujához eljusson először, onnan visszajött és azután egy szobába vitték a testét és egy újraélesztést kíséreltek meg nála. Egy érelzáródást állapítottak meg a keringését illetően.

A szellemét pedig egy angyal vitte, aki jött érte egy angyali közlekedési eszközzel, egy arany hintóval vitte a mennybe. És ott látta az élet folyóját, gyémántok csillognak benne. A falevelek is rubin kövekből, gyémántokból vannak. Amikor odaérünk, az egy döbbenet lesz nekünk is. Tehát a falevelekben is drágakövek csillognak. A fiát megpillantotta a folyó túloldalán, a fáknak pedig akkora törzseik voltak a folyó partján, hogy tíz ember sem érte volna őket körbe. Nem mehetett úgy be, mint Jesse Duplantis, nem vitték őt körbe a mennyben. Neki kívülről lehetett egy bepillantást vennie.

Tehát a teste közben halott volt! Amikor kilépett a szelleme a testéből, először nem is tudta, hogy a saját testét látja, csak azt, hogy az illető nagyon rossz állapotban van, mert az orvosok dolgoztak rajta. Amikor visszakerült a testébe és semmi nem funkcionált a testében, az orvosok azt jelentették, hogy halott a test és nem tudnak segíteni rajta. Próbált életjelet adni magáról, hogy ő él, próbálta az ujját mozgatni. Az Úr azt mondta neki, hogy nyisd fel a szemedet. Felnyitotta a szemét és akkor az orvos azt mondta, hogy – köszöntünk ismét!

A Jesse Duplantis beszámolót meg tudjátok nézni, az rendelkezésetekre áll. Ott sok mindent hallotok majd a mennyről. Visszakanyarodván a János 14-re a 27-es verset olvassuk újra.

János 14/27 Békességet hagyok néktek: az én békességemet adom néktek, nem úgy adom én néktek amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen.

Tehát igenis lehet úgy élnünk, hogy nem félünk, mert különben az Úr Jézus nem mondta volna ezt nekünk. A félelmeket érzékelni magad körül az nem jelenti azt, hogy meg is adtad magad a félelemnek, vagy ha a félelem gondolatai megkísérelnek. Ez még nem jelenti azt, hogy te félsz is. Kaphatsz olyan rossz hírt, ami úgy súlyt le téged, mint egy tonnás tégla. A gondolatok lehengerelnek, amik akkor jönnek, a térdeid pedig összekoccannak, annyira megkísért a félelem. Az ördög mondja, hogy – látod már félsz is. De nem igaz, te nem félsz.

Zsoltár 23-ban mondja, hogy még ha a halál árnyékának völgyében megyek is át, akkor sem félek!

Legutóbbi izraeli utam során beszálltam a liftbe, egy külső liftbe, aminek minden fala üvegből volt, ahonnan kitekintést nyerhettem az egész Galileai tengerre és egy láb magasságban megállt a lift, beszorultam, egyedül voltam benne, volt időm nézegetni.

Előtte az Úr figyelmeztetett, adta a Zsoltárokból az Igét, hogy – zárd be a szád, míg előtted van a gonosz. Így egy szót nem szóltam. A félelem és vele a pánik próbálja az embert megragadni, és nem tudtam felhívni a feleségemet, mert az ő mobil telefonja is nálam volt, korán reggel volt, még a többi ismerősöm telefonja is mind ki volt kapcsolva. A biztonságiak, akik a szállodában dolgoznak, próbálták a liftet kiszabadítani, de nem igazán értettek hozzá.

Végül sikerült Jeruzsálemből az egyik barátomat felhívnom, hogy telefonáljon be a szállodába, hogy szóljanak be a feleségem szobájába, hogy szóljanak végre a szerelőknek, hogy szabadítsák ki a férjét, mert időre kellett mennünk, egy Istentisztelet előtt álltunk. A többi lift mind működött. Végül is külső szerelőket hívtak, akik ügyesen kiszabadítottak. Kijöttem és a biztonságiak vártak és mondtam, hogy minden rendben van, semmi probléma.

Ami Igét kaptam a 39 Zsoltárból, hogy amíg a gonosz előtted áll, meg ne nyissad az ajkaidat a szólásra.

Zsoltár 39/1 Mondám: nosza vigyázok útjaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel, megzabolázom szájamat, amíg előttem van a gonosz.

Az Úr figyelmeztetett engem, mert előtte is figyelmeztetett már az Úr egy kintlévőségem alkalmával és nem tudtam a számat jól csukva tartani és meg is ütöttem a bokámat. Minél jobban akarod csukva tartani a szádat, annál nagyobb lesz a feszültség belül, végül szinte felrobban az emberből.

De ez alkalommal nem mondtam semmit, csak izzadtam, mert nagyon erősen odasütött a nap. Ilyenkor ellent kell állni a gonosz gondolatoknak. Az Úr nem azért helyezett ide minket a földre, hogy itt félelmekben éljünk!! Zsoltár 56/11 olvassátok el odahaza, és most lapozzatok az V. Mózes 20 fejezetéhez. Itt Isten útmutatást ad Izrael népének a hadviselésre vonatkozóan. 

Mózes V. 20/1 …ne félj tőlük, mert veled van az Úr

Nem azt mondta, hogy imádkozz ilyenkor, hanem hogy ne félj tőlük! Az Úr újra és újra előhozza ezt. Mert ez határozza majd meg a következő lépést, hogy az Úr képes-e segíteni neked! A második versben az Úr szólítja a papokat és a pap azt mondja a

/3/ Hallgasd meg Izrael! Ti ma készültük megütközni ellenségeitekkel. A ti szívetek meg ne lágyuljon, ne féljetek és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek előttük.

Tehát sok mindent mondhatott volna a pap, de ez a kulcs a győzelemhez minden egyes csatánál! Utána felteszi a kérdéseket? – Van-e köztetek, aki most vett feleséget, menjen haza, van-e köztetek aki, most vett házat és még nem lakott benne, menjen haza, van-e akinek új szőlője van köztetek és még nem evett arról, menjen haza, és most nézzük a…

/8/ Még tovább is szóljanak az elöljárók a néphez és ezt mondják: Kicsoda olyan férfi aki félénk és lágyszívű? Menjen el és térjen vissza az ő házába, hogy az ő atyjafiainak szíve úgy meg ne olvadjon, mint az ő szíve.

Hazaküldi mindazokat, akik félnek. Az ember úgy gondolná, hogy ilyenkor inkább összegyűjt mindenkit, mert harcra készülnek. De jobb, ha kevesen vannak és nem félnek, mint ha sokan vannak és félnek köztük. Hallani ezt az emberektől, hogy ha elég sokan imádkoznak majd értem. Ez nem igaz, mert ha félelemben imádkoznak, az nem hoz eredményt.

Volt az interneten egy imakérés egy rákbetegért. Jobban járt volna az illető, ha ketten vannak és hitben imádkoznak, mintha kétezren imádkoznak és remegnek a ráktól. Én nem küldtem tovább, imádkoztam érte és itt lezárult az imádság. - Nehogy az atyafiak szíve ugyanúgy elgyengüljön a félelemtől, mint az övé.

Ez azt mutatja, hogy a félelem fertőző! Vagyis ragad a félelem a másikra, ezért ha valamiben próbálsz megállni hitben, akkor ne közösködj olyanokkal, akik félelemben vannak! Meg kell állapítanod, hogy ez nem az a nap, amikor a nagynénivel találkozol, mert tudod, hogy a nagynéni valami negatívat mond. Hatvankilencszer fogja megkérdezni, hogy hogyan érzed magad? És ne azzal a hitszöveggel gyere nekem most – mondja majd neked.

Ilyenkor a villogó fényeknek ki kell gyulladni benned, hogy ez veszélyes, ez fertőző, ezt most nem vállalom fel közösségként. Egy olyan családhoz kell tartoznod, ahol hit vesz körbe, erősítenek, ahol csak a győzelmet szólják, ahol ezt élik. És meg is élik ezt a győzelmet, és csak erről beszélnek. Tehát szeretném, ha látnátok azt a képet, hogy hogyan lehet megállni egy helyzetben félelem nélkül.

A következő Igékből biztos jó megértést vehettek. Jób vádolja Istent azzal, hogy Isten igazságtalan mindabban, amit vele tesz. Isten erre visszakérdez, a harci lovakkal kapcsolatban kérdez.

Jób 39/19 Te adsz-e erőt a lónak, avagy a nyakát sörénnyel te ruházod-e fel?

/20/ Felugraszthatod-é mint a sáskát, tüsszögése dicső, félelmetes!

A lónak a felékesítésében, ahogy prüszköl és a horkanások az orrából jönnek - dicsőséges mondja az Úr.

/21/ Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a  fegyver elé rohan.

A harci ló izmokkal teljes. A marhák terelésére lovakat használtunk, gyermekkoromban lóháton nőttem fel. A lovaink mind nagytestűek voltak. És nem volt bennük félelem. Neveti a félelmet…

/22/ Neveti a félelmet, nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől.

Kineveti a félelmet és a kard elől nem fordul vissza. A harci lovakról van most szó, a felfegyverzett lovakról. Ha a Hősök-terére lemegyünk, látjuk a szobrok között a lovakat is. Egészen a csikó korától kiképzést kap, hogy meg tudjon állni a harcban, és ezek a harcra kiképzett lovak szeretik a harcot.

/23/ Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda.

A harci zajokból meg tudja állapítani maga a ló, hogy harcba megy a gazdája, másként prüszköl a ló ilyenkor. Amikor a versenylovakat beteszik a kiinduló bokszokba és a rövidtávfutó lovak ismerik, mik ezek a bokszok, és ahogy felsorakoztatták a lovakat, az egyik kaput megrúgták, amivel be voltak zárva és a ló szinte megbolondult, mert hallotta ezt a zajt. A harci lovaknál ugyanez a helyzet. Tudják, mikor készülnek bevetésre, hogy mikor indul a háború.

/24/   Tombolva, nyihogva kapálja a földet és nem áll veszteg, ha a trombita zeng.

Nem tudja magát megadni, nem akar a ló visszajönni győzelem nélkül.

/25/ A trombitaszóra nyerítéssel felel, messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.

És félelem nélkül szalad bele, még ha kell a kardnak az élébe is. Isten ezt a fajta hozzáállást szereti, azért írta ide le. Isten azt szereti, ha valaki félelemmentesen áll, mint ezek a harci lovak. A jelen generáció pedig nagyon gyenge és elfonnyadtak. Isten pedig ezt a harcias kiállást szereti.

Tehát ne féljetek a haláltól! Mert akkor vége a félelmeteknek, ha nem féltek a haláltól. Isten nem szereti, ha visszavonulunk, elrejtőzünk és félünk. Ha meg kell halni, akkor halj meg a harci harsonákkal, félelemmentesen.

Azért hozta ezt Isten elő, mert Jób csak kesereg magában. És mondja akkor Isten Jóbnak, hogy – figyelj már, mutatok néked valamit, amit én teremtettem, ezt szeretem, az ilyen kiállást. Istennek a természetéből megmutatkozik valami, amikor ezeket a lovakat megértjük. Az egyik fordítás szerint is mondja, hogy – neveti a félelmet, a semmit neveti, mert nem szalad el a kard élétől.

És már mondtam nektek ma, hogy Isten gyermeke számára, az hogy meghalni, az semmi! Ezért hozta ezt az Úr! Ha le tudod magadban győzni a halálfélelmet, akkor életed minden napján szent egészségben lehetsz. Kinevetheted az ördögöt minden nap. Minden hazug tünetét, minden gondolatát szabadon és könnyedén kinevethetsz.

Kenneth Hagin jött a Bibliaiskolánkba és első nap arra tanított meg minket, hogy hogyan nevessük ki az ördögöt. Ez volt a lecke, semmi mással nem foglalkoztunk, mert ezáltal megszabadulsz a félelmektől. A gyülekezetben látsz nevetgélőket, csak az a különbség, hogy közben tele van a szívük félelemmel.

Mi az, amit Hagin el akart végezni a nevetéssel? Kigúnyolni az ördögöt és kigúnyolni a félelmeket. És ezért tanított meg minket nevetni az ördögre! Ha ezt megtanulod, akkor győztes leszel! Boldog életet élhetsz. Félelemmentes, félelem nélküli életet élhetsz.

Álljunk fel és teszünk egy-két megvallást:

A mai napon beteljesedett Isten akarata az életemben. És nincs félelmem Isten akaratában. Jézus hatalmat adott, hogy használjam a NEVÉT. Így amit megkötök a földön, a mennyben is kötve lészen. Amit megengedek a földön a mennyben is meg lesz engedve. Ezért az Úr Jézus Krisztus nevében megkötöm a fejedelemségeket, a hatalmasságokat, ez élet sötétségének világbíróit, levetem a magaslatokról a gonoszság szellemeit, amelyek a magasságban vannak, és ártalmatlanná teszem őket, hatástalanná teszem őket Jézus nevében!             

Ámen!



BÉKEVÁR FŐOLDAL