2006. 07. 05. 

Kenneth E. Hagin

Hitünk tápláléka napi adagokban

 NYÁR

Isten Igéje táplálék az éhes szellem számára, ami megerősíti a hívőt bővelkedő életével! Ezért tanít minket a Példabeszédek 4,21 arra, hogy őrizzük Isten Igéjét a szívünk mélyén, és hogy az első helyet Neki adjuk mindennapi életünkben.
A Hitünk tápláléka segítségedre lesz abban, hogy megelégítsd az Isten életet adó kenyere iránti éhségedet. Kenneth E. Hagin gyönyörűséges válogatása ihletet adó apró tanításokból áll, amelyek megerősítenek napról napra, ahogy Isten Igéjét táplálékként magadhoz veszed.
Kezdd el táplálni a hitedet ezzel a gazdag gyűjteménnyel, ami a mai Egyház egyik legkiválóbb elöljárója tollából született – az év minden napjára!

Előszó

F. F. Bosworth mondja: ,,A legtöbb keresztény háromszori meleg étellel táplálja a testét naponta, míg a szellemét heti egyszeri hideg élelemmel, és aztán csodálkoznak, hogy a hitük olyan gyenge.”
Naponta kellene táplálni a hitünket! Ez mindennél fontosabb az Úrral való együttjárásunkban. Azért írtam ezeket a könnyen emészthető hit adagokat, hogy segítsenek a hited naponkénti gyarapításában.
Tanulmányozd, és hangosan mondd ki a minden egyes oldal alján található megvallásokat. Ezek Isten Igéjén alapulnak. Amikor hallod magad megvallani Isten Igéjét, a szellemedben rögzülnek az Ő igazságai. Az Ő Igéje a szellemedbe lejutva hatékonnyá teszi az életedet. 

Július 1
Jézus Úr-volta

Eltemettettünk azért Ővele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.            — Róma 6,4.

A Róma 10,9 más fordítása szerint: „… ha te megvallod a száddal Jézust Uradnak, és hiszed a szívedben… üdvözülni fogsz.” Ez azt jelenti, hogy meg kell vallanod Jézust Uradnak, és el is kell fogadnod Őt életed Urának ahhoz, hogy üdvözülj. Nyilvánvaló, miért kell ezt megtennünk. Mi a sátánnak, Isten ellenségének voltunk a szolgái, az alattvalói és gyermekei. Az ördög királyságához tartoztunk. Most azonban el akarjuk hagyni azt a királyságot és Isten királyságának „hivatalos állampolgáraivá” kívánunk lenni. Mielőtt azonban megtehetnénk ezt, úgymond, állampolgársági hűségesküt kell tennünk az új hazának, teljes és feltétel nélküli szakításra van szükségünk a régi hazánkkal. Ezért kell, a Biblia szerint, Jézus Krisztust megvallani Urunknak. Ő lesz az új ura értelmi életünknek éppúgy, mint a szívünknek, a szellemi életünknek. Van, aki el akarja fogadni Jézust megváltójának, de urának nem. El akarják fogadni Őt, mint megváltójukat a pokoltól, de nem akarják elfogadni Őt uruknak és kormányzójuknak a földön. De az egyik nem lehetséges a másik nélkül. 

Július 2
Az Úr Krisztus

És valamit tesztek, szellemből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok.             — Kolossé 3,23. 24.

Amikor Jézus lesz a te Urad, bele kíván majd szólni, hogy milyen könyvet olvasol, hogy mivel töltöd a szabad-idődet, és hogy bánsz a fizikai testeddel.
Ha Jézus a te Urad, azt kívánja, hogy beleszólása legyen az anyagi életedbe, vagyis abba, hogy hogyan juss pénzhez, és abba is, hogyan és mire használd.
Ha Jézus a te Urad, megkívánja, hogy szava legyen a házasságoddal, a gyermekeiddel és az otthonoddal kapcsolatban.
Ő akar irányítani abban, hogy mi legyen a foglalkozásod, és hogy hol élj. Igen, Jézus be kíván lépni az életed minden területére, ha Ő a te Urad. Én pedig azt akarom, hogy Ő legyen az én Uram. Te nem?
Ettől lesz áldott a keresztény élet. Amikor Jézus uralkodik felettünk az élet gyengesége, gyarlósága és emberi irányítása megszűnik. Ez emeli fel az életünket a természetes szintről a természetfelettibe. 

Július 3
Az élő Ige

Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Ige és a Szent Szellem: és ez a három egy.               — 1János 5,7.
Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige… És az Ige testté lett és lakozék miközöttünk.             — János 1,1. 14.

Hogyan tehetem én Jézust az életem urává?
Jézus az élő Ige. Isten pedig azért adta nekünk az írott Igét, hogy felfedje számunkra az élő Igét. Adj Isten Igéjének — főként az Újszövetségnek — első helyet az életedben. Ha megteszed, ezzel Jézust teszed az első helyre! Engedd meg, hogy Isten Igéje irányítsa az életedet.
Engedd meg, hogy az Ige legyen az életed Ura. Engedd meg, hogy az Ige uralkodjon feletted. Ha ezt megteszed, valójában Jézusnak engeded meg, hogy uralkodjon feletted, mert Jézus és az Ő Igéje egyek.
Mi olyan korban élünk, amikor komolyan kell venni a szellemi dolgokat, és tudnunk kell, hogy mit mond a Biblia a szeretetről, az életről, az otthonról, a házasságról és a gyermekekről.
Engedd meg Isten Igéjének, hogy irányítsa az életedet. Ha Jézust teszed életed Urává, akkor az Ő írott Igéje az Ura az életednek. 

Július 4
Az Úr lámpása

Az embernek szelleme az Úrtól való szövétnek, megvizsgálja a szívének minden rejtekét.             — Példabeszédek 20,27.

Ennek a versnek egy másik fordítása így szól: „Az ember szelleme az Úr lámpása.” Ma ezt inkább így mondanánk: „Az ember szelleme az Úr villanylámpája.”
Ez azt jelenti, hogy az Úr meg akar világosítani minket — Ő akar vezetni minket — a mi emberi szellemünkön keresztül. A keresztények azonban, úgy tűnik, mindig valami más módon várják, hogy vezesse őket Isten, mint ahogy Ő kijelentette!
Isten vezetésének tekintik, amit fizikai érzékszerveik jeleznek. A Biblia azonban sehol sem mondja, hogy Isten a fizikai testünkön keresztül fog vezetni minket!
Az értelem szemszögéből nézik a dolgokat; Isten azonban sehol sem jelenti ki a Bibliában miszerint a lelkünkön, illetve értelmünkön, elménken keresztül vezetne majd bennünket.
Isten azt mondta, hogy az ember szelleme az Úr lámpása. Isten tehát a szellemünkön keresztül vezet bennünket. Isten saját szellemeden keresztül akar vezetni téged.  

Július 5
A Szellemtől vezetve

Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.               — Róma 8,14.

Isten fiai számíthatnak arra, hogy Isten Szelleme vezetni fogja őket. A hívők számíthatnak arra, hogy a Szent Szellem vezetni, vagyis irányítani fogja őket. Jézus, utalva arra az időre, amikor eljön a Szent Szellem, azt mondta: „Ő elvezérel majd titeket.”
Nem emberektől kell tehát várnunk az útmutatást — ez nem igei. Isten minden gyermekében benne van Isten Szelleme, és számíthat arra, hogy Isten Szelleme vezetni fogja.
1959 februárjában Jézus egy nyílt látomásban jelent meg nekem. Hallottam a lépteit, amint bejött a kórházi szobámba. Leült egy székre az ágyam mellé, és másfél órán keresztül beszélt nekem a prófétai szolgálatról. Ez volt az egyik dolog, amit mondott: „A prófétai szolgálat nem azért van az egyházban, hogy vezesse a híveket és megmondja nekik, mit csináljanak. Az ó szövetség alatt az emberek a   prófétához mentek, ha tanácsra, útmutatásra vagy vezetésre volt szükségük, mert csak rajta volt Isten Szelleme, őrajtuk nem. Az ó szövetség alatt senkin sem volt a Szent Szellem, kivéve a királyt, a papot és a prófétát. Az emberek semmit sem tudtak a Szellem vezetéséről. Az új szövetség alatt az Ige nem azt mondja, hogy: akiket a próféták vezetnek, azok Istennek fiai. Az Ige azt mondja: Akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.” 

Július 6
Szellemtől születve

Ami testtől született, test az; és ami Szellemtől született, szellem az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.                 — János 3,6. 7.

Az új szövetség alatt Isten minden gyermeke birtokolja Isten Szellemét. Először megszületnek a Szellemtől, azután betöltekeznek a Szellemmel, és számíthatnak arra, hogy a Szellem vezetni fogja őket.
A Szellemtől való megszületés. Az embernek a szelleme az a része, amely újjászületik. A keresztények szellemében Isten élete és természete van. A belső ember megszületik Isten Szellemétől és Isten Szelleme van benne.
A Szellemmel való betöltekezés. Az újjászületett keresztény betöltekezhet azzal a Szellemmel, aki már benne van. És amikor betöltekezik vele, az a Szellem ki fog áradni, és ő más nyelveken fog szólni, ahogy a Szent Szellem adja neki a kiejtést. (Csel. 2,4)
A Szellem általi vezetés. „Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.” Azokban az újjászületett emberekben is benne lakik Isten Szelleme, akik még nem töltekeztek be a Szellemmel — és arra is számíthatnak, hogy a Szent Szellem vezetni és irányítani fogja őket. 

Július 7
A vízforrás

Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki ezt mondja néked: Adj innom! te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet… Felele Jézus és monda néki: Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik: Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne.             — János 4,10. 11. 13. 14.

A Biblia ismerői tudják, hogy a víz a Szent Szellem jelképe. Maga Jézus nevezi meg a vizet, mint a Szellem jelképét. Amikor Jézus azt mondta az asszonynak a samáriai kútnál, hogy Ő az, aki az élő vizet adja, az asszony a kútban lévő természetes vízre gondolt.
Majd Jézus azt mondta: „…az a víz, amelyet én adok… örök életre buzgó víznek kútfeje lesz.” Ő az újjászületésről beszélt, az élő víznek forrásáról a hívőben. 

Július 8
Élő víznek folyamai

Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, amint az Írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Szellemről, akit az Őbenne hívők vesznek majd: mert még nem vala Szent Szellem; mivel-hogy Jézus még nem dicsőítteték meg.     — János 7,37–39.

Jézus a vizet a Szent Szellem jelképeként jelentette ki.
Figyeld meg: két különböző megtapasztalásra utal a tegnapi és a mai igehelyünk. Az egyik, az újjászületés: vízforrás (kútfej) tebenned, amely örök életre buzog fel. A másik, a Szent Szellemmel való betöltekezés: folyamok. Nem csak egy folyó — hanem folyamok.
A víz a kútban (az üdvösség) egy célt szolgál: téged áld meg, a te javadra van. A folyamok azonban (a Szent Szellemmel való betöltekezés), kiáradnak belőled, hogy másokat áldjanak meg. A Szent Szellemmel való betöltekezésnek az a célja, hogy te lehess áldás mások számára.
Némelyek azt mondják: „Ha újjászülettél a Szellemtől, tiéd a Szellem, másra már nincs szükséged.” Ez azonban nem így van, csak mert ittál a vízből, nem jelenti azt, hogy telve vagy vízzel. Az újjászületést követő megtapasztalás a Szent Szellemmel való betöltekezés — e betöltekezés eredményeként pedig élő víznek folyamai ömlenek az ember bensejéből (a szelleméből). 

Július 9
A szellemem imádkozik

Mert ha nyelveken imádkozom, a szellemem imádkozik, de értelmem gyümölcstelen.            — 1Korinthus 14,14.

Isten Szellem. Az ember szellem. Isten a szellemünkön keresztül érintkezik velünk. A szellemünkön keresztül vezet minket. Nem érintkezik velünk közvetlenül az elménken keresztül, mert a Szent Szellem nem az elménkben lakik, és a testünkön keresztül sem tart fenn velünk kapcsolatot.
A Szellemmel betöltekezett hívőnek viszonylag könnyen be kellene tudni határolnia az emberi szellemet. Azok a nyelvek a szellemedből jönnek, mélyen a bensődből. A szavakat fizikailag mondod ki — de nem az érzékszerveid formálják meg. Átadod a nyelvedet a szellemednek, a Szent Szellem pedig a szellemedben adja neked a kiejtést.
A nyelvek nem az elmédből, vagyis a lelkedből jönnek. Amikor nyelveken imádkozol, elméd, értelmed gyümölcstelen, nem érti, hogy mit beszélsz. Amikor nyelveken imádkozol, a szavak a legbensőbb lényedből jönnek elő — a szellemedből. Minden vezetés, amit valaha is kaptam, a  szellememből jött. És főként akkor, amikor nyelveken imádkoztam — amikor a szellemem élénk volt és Istennel volt összeköttetésben. 

Július 10
Nézz belülre

Hogy van hát? Imádkozom a szellemmel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a szellemmel, de énekelek az értelemmel is.        — 1Korinthus 14,15.

Én megtanultam az élet minden válságában a bennem lévő szellememre tekinteni. Megtanultam nyelveken imádkozni. És mialatt más nyelveken imádkozom, vezetést kapok, amely a bensőmből jön, mert a szellemem felélénkül, amikor nyelveken imádkozom. Az elmém nem aktív ilyenkor; a szellemem az, ami tevékeny. Isten pedig a szellememen keresztül ad nekem vezetést. Néha, mialatt nyelveken imádkozom, magamban értelmezem is, amit kimondtam; és az értelmezésen keresztül vezetést kapok. De többnyire nem így történik.
Legtöbbször úgy van, hogy mialatt nyelveken imádkozom, valahonnan mélyen belülről jön fel belőlem annak a tudása, hogy Isten mit akar, hogy cselekedjem. (Nehéz elmagyarázni a szellemi dolgokat természetes módon, de mindenesetre érzékelem, hogy valami áradni kezd a bensőmből.) Elkezd alakot ölteni és kiformálódni, bár nem mindig tudom szavakban kifejezni (mert az értelmemnek semmi köze ehhez), a bensőmben azonban pontosan tudom, hogy mit kell tennem. 

Július 11
Bizonyságot tesz

Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.             — Róma 8,16.

Isten irányítani fog minket. Isten vezetni fog minket. Van olyan Igénk, amely ezt mondja: „Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.” (Róm. 8,14)
Hogyan vezet Isten?
A Róma 8,16 adja a kulcsot: „Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.” Nem azért tudod, hogy Isten gyermeke vagy, mert valaki megprófétálta. Nem onnan tudod, hogy valaki azt mondta, őszerinte az vagy.
Nem így tudod meg az ilyen dolgokat. Nem azért vagy Isten gyermeke, mert volt egy látomásod. (Lehet hogy volt, lehet hogy nem, nem ez tesz téged Isten gyermekévé.) Honnan tudjuk akkor a Biblia szerint, hogy Isten gyermekei vagyunk?
Isten szelleme „bizonyságot tesz” a mi szellemünkkel együtt. Nem tudod pontosan elmagyarázni, honnan tudod, egyszerűen csak tudod, mélyen a bensődben. Van egy belső bizonyosságod, miszerint Isten gyermeke vagy. Ez az elsődleges módja annak, ahogy Isten vezeti a gyermekeit — a belső bizonyosságon keresztül! 

Július 12
Az első: a belső bizonyosság

Aki hisz az Isten fiában, bizonyságtétele van önmagában…             — 1János 5,10.

Az a mód, ahogy Isten megerősíti azokat a legfontosabb dolgokat, amelyek valaha is megtörténhetnek veled, és ahogy Isten vezeti az övéit: a belső bizonyosság.
Életed legfontosabb eseményét — azt, hogy Isten gyermekévé lettél — Isten Szelleme megerősíti neked, oly módon, hogy bizonyságot tesz a te szellemeddel együtt, arról, hogy újjászülettél. (Róm. 8,16) Ez segíteni fog, hogy megértsd: a legfőbb mód, ahogy Isten vezeti a gyermekeit, a belső bizonyosság általi vezetés.
Én is majdnem mindig így kapok vezetést. Igen, kaptam már kinyilatkoztatásokat, és Isten vezetett már más módon is engem, de legtöbbször a belső bizonyosság által vezetett. És veled is így van! 

Július 13
Természetfeletti vezetés

…És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét, akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja Őt és nem ismeri Őt, de ti ismeritek Őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.             — János 14,16. 17.

A belső bizonyosság éppannyira természetfeletti, mint a látomásokon, angyalok által és más módon való vezetés. Nem annyira látványos, de éppannyira természetfeletti.
Sokan a látványosat keresik, és közben nem veszik észre a természetfelettit, ami ott van!
Térjünk most vissza ahhoz, amit Jézus mondott, amikor megjelent nekem egy nyílt látomásban, 1959 februárjában El Pasóban, Texasban. Lépéseket hallottam közeledni a kórház folyosóján, és felnéztem, hogy lássam, ki az. Amikor megláttam Jézust az ajtóban, úgy éreztem, égnek áll a hajam és feláll a szőr a hátamon. Az egész testem libabőrös lett. Jézus fehér köntöst, és római sarut viselt. Körülbelül száznyolcvan cm magas és úgy nyolcvan kg súlyú. Egy széket tett az ágyam mellé, és leült. A másfél óra alatt, amíg beszélt hozzám, többek között elmondta nekem: „A legfőbb mód, ahogy vezetem valamennyi gyermekemet, a belső bizonyosság általi vezetés.” 

Július 14
Stoplámpa

De mikor eljön Ő, az igazságnak Szelleme, elvezet majd titeket minden igazságra.             — János 16,13.

Mielőtt látomásban láttam az Urat, három napon keresztül próbáltam megírni egy levelet egy bizonyos pásztornak, hogy időpontot egyeztessek a nála tartandó összejövetelekre. Megírtam fél oldalt, aztán összetéptem és bedobtam a papírkosárba. Másnap és a harmadnap ugyan-így. Ahogy ott ült az Úr az ágyam mellett, azt mondta: „Meg fogom mutatni neked, hogyan működik a belső bizonyosság, hogy ne kövesd el újra ugyanazokat a hibákat, amiket a múltban. Te most látsz engem, ahogy itt ülök és  beszélgetek veled. Ez a prófétai szolgálat működése — éspedig a szellemek megkülönböztetésének a megnyilvánulása. (A szellemek megkülönböztetése belelátás a szellemvilágba). Hallod, ahogy szólok hozzád, én pedig a látomáson keresztül a tudás szavát és a bölcsesség szavát adom neked.
Én azt mondom most neked, hogy ne menj el abba a gyülekezetbe. A pásztor nem fogadná el, ahogy te szolgálsz. De többé nem foglak így vezetni. (És nem is tette.)
Mostantól fogva belső bizonyosság által foglak vezetni, ami ezideig is a rendelkezésedre állt. Volt benned belül valami, ami meggátolt dolgokban, ami elbizonytalanított olykor. És így foglak ezentúl vezetni téged.”
Ez a belső gát olyan, mint a stoptábla, olyan, mint egy piros fényjelzés — mélyen legbelül. 

Július 15
A zöld lámpa

Így szól az Úr, Megváltód, Izraelnek Szentje: Én vagyok az Úr, Istened, aki hasznosra tanítlak, és vezetlek oly úton, amelyen járnod kell.             — Ésaiás 48,17.

Egyszer egy pásztor megkérdezte tőlem: „Hagin testvér, el szoktál járni kis gyülekezetekbe is?” — „Igen, elmegyek bárhová, ahova mondja az Úr, hogy menjek el” — válaszoltam. Beszélt a gyülekezetéről, aztán így szólt: „Ha Isten esetleg szólna neked efelől, mi szeretnénk, ha eljönnél hozzánk.” Akkor mégsem fogadtam el a meghívást. Néhány hónappal később azonban, amikor éppen valami mással kapcsolatban imádkoztam, eszembe jutott ez a beszélgetés. Utána napokig állandóan az eszemben volt. Végül, körülbelül a negyedik napon azt mondtam: „Uram, Te akarod azt, hogy elmenjek abba a gyülekezetbe?” Minél többet imádkoztam efelől, annál inkább éreztem a bensőmben, hogy el kell fogadnom a meghívást. (Ez nem egy fizikai érzés volt, hanem olyas-valami, amit a szellememben érzékeltem.) Jézus erre utalt, amikor ott ült az ágyam mellett. „Minél többet gondoltál erre, annál jobb érzésed támadt ezzel kapcsolatban” — juttatta eszembe Ő. „Volt egy lágyan simogató, bársonyos érzés a szellemedben. Ez a zöld lámpa. Ez az indulj jelzés. Ez a szellem bizonyságtétele, hogy menj. Most látsz engem, és én azt mondom neked, hogy menj el abba a gyülekezetbe. De nem foglak többé így vezetni abban, hogy hova menj el. Mostantól fogva úgy vezetlek téged, ahogy minden más keresztényt is vezetek, belső bizonyosság által.” 

Július 16
Bőséges ellátás

…Hadd mondják mindenkor: Magasztaltassék az Úr, aki gyönyörködik az Ő szolgájának gyarapodásában.        — Zsoltárok 35,27.

Van még valami, amit az Úr mondott nekem abban a látomásban, 1959 februárjában. Az nem csak az én érdekemben hangzott el, hanem a tiédben is.
Azt mondta: „Ha megtanulod követni ezt a belső bizonyosságot az életed minden területén, én gazdaggá teszlek téged. Vezetni foglak az élet minden területén — az anyagiakban éppúgy, mint a szellemiekben. Én nem ellenzem, hogy a gyermekeim gazdagok legyenek. Azt ellenzem, hogy kapzsik legyenek.” (Sokan hiszik, hogy az Urat csak a szellemi életünk érdekli — és semmi más — Őt azonban minden érdekli, ami minket érdekel.)
Az Úr tényleg megtette velem, amit mondott,  meggazdagított engem. Hogy milliomos vagyok-e? Nem. Az a szó, hogy gazdag nem ezt jelenti. A ‘gazdagság’ teljes ellátást jelent, bőséges ellátást. Nekem több mint teljes ellátásom van, több mint bőséges. Ez azért van, mert megtanultam követni a Szent Szellem vezetését — és ez belső bizonyosság által jött.
Isten téged is gazdaggá tesz, ha megtanulsz hallgatni a belső bizonyosságra! Jézus azt mondta nekem abban a látomásban: „Most menj és tanítsd meg az én népemet arra, hogyan vezeti őket az én Szellemem.” 

Július 17
Gyújtsd meg az én szövétnekemet!

Mert te gyújtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.                         — Zsoltárok 18,29.

Néha, bár jelez a belső bizonyosság, az emberek nem ismerik fel. Például, egy időben, amikor szokásom szerint nyelveken imádkoztam annak a gyülekezetnek a vasárnap délelőtti összejöveteleiért, amelyet éppen akkor pásztoroltam, feljött belőlem valami teher azzal a gyülekezettel kapcsolatban, amelyet azelőtt pásztoroltam. (Emlékszel: amikor nyelveken imádkozunk, a szellemünk imádkozik — az ember szelleme pedig az Úr szövétneke, gyertyája.) Folyvást ugyanez történt. Úgy harminc nap után azt mondtam: „Uram, Te szólsz hozzám, hogy menjek vissza arra a helyre? Ha így van, szólj a feleségemnek is ezzel kapcsolatban.”
Egyik reggel azt mondtam Orethának: „Drágám, ha mond neked valamit az Úr, tudasd velem.” Majd vártam még harminc napot, és megkérdeztem tőle: „Szólt hozzád mostanában az Úr?” Ő azt mondta: „Ha szólt is, én nem tudok róla.” Egy kicsit pontosítottam a kérdést. „Szólt neked az Úr valamit azzal kapcsolatban, hogy menjünk vissza…?” „Ó — mondta —, azt hittem, hogy ezt csak én gondoltam.” Vizsgáljuk meg ezt az állítást. Ha a hústestet értette ezalatt, akkor úgy nincs rendben. Ha azonban a valóságos ‘én’-re gondolt — a belső emberre, amely az Úr gyertyája — akkor nemcsak ő volt, akkor az Úr volt az, aki meggyújtotta a gyertyát! 

Július 18
Belül

Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, amelyen járnod kell: szemeimmel tanácsollak téged. Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, ezeknek kantárral és zablával kell szorítani az állát… — Zsoltárok 32,8. 9.

Tudtam a belső bizonyosság által, hogy vissza kell mennem abba a gyülekezetbe. Azt is tudtam: a feleségemnek is az a belső bizonyossága, hogy vissza kell menni. Mégis azt akartam, hogy az Úr valamilyen „természetfeletti” módon mozduljon és erősítse meg ezt. (Akkor még csak huszonhárom éves voltam.) Azt akartam, hogy Isten adjon nekem egy szót, nyelveket és magyarázatát, próféciát — vagy talán még azt is, hogy írja fel az égre, hogy: „MENJ EL ODA!” Ezért böjtöltem és imádkoztam három napig. Harmadnap már térden állva sikoltoztam, kiáltoztam és könyörögtem, mivel eddig terjedt a tudományom: „Ó, drága Istenem…” Isten pedig azt mondta nekem — mert Ő éppúgy vezet belső hang által, mint belső bizonyosság által — „Kelj fel onnan, és hagyd már abba!” Én felkeltem, de azt mondtam: „Uram, ha adnál nekem egy természetfeletti jelet, akkor jobban érezném, hogy vissza kell mennem abba a gyülekezetbe.” Ő  azt válaszolta: „Mindened megvan, amit adni akarok neked. Nincs szükséged semmilyen jelre, sem írásra az égen. Nincs szükséged nyelvekre és magyarázatára, se próféciára. Te belül tudod, hogy mit kell tenned. Akkor most tedd meg!” 

Július 19
Belső jelzések

Ki helyezett bölcsességet a belsőkbe, vagy ki adott értelmet a szívnek? (King James)             — Jób 38,36.

Isten belső bizonyosság által vezetett minket, hogy költözzünk Tulsába az 1960-as évek végén. Garlandban, (Texas) volt az otthonunk, Dallas egyik külvárosában, tizenhét éven keresztül, és egyáltalán nem terveztük, hogy elköltözünk. Sőt, mivel a   szolgálatunk növekedett, már kész terveim voltak arra is, hogyan fogjuk az egész házat irodává átalakítani (addig a dolgozószobánkból és a garázsból működtettük a szolgálatot), és hogy szükség esetén hogyan tudnánk további épületeket felhúzni a telkünkön. Aztán történt, hogy elmentünk Tulsába hivatalos ügyben. A barátom, akinél laktunk, azt mondta nekem: „Hagin testvér, költözzetek Tulsába. Megtaláltam a neked való helyet! T. L. Osborn testvér régi hivatali épülete eladó, és engem kértek meg, hogy adjam el. Gyere el velem, meg akarom mutatni neked.” (Már több ember próbálta megvenni, de valahogy sohasem jött létre az üzlet, így még mindig üres volt.) Az igazat megvallva nem nagyon érdekelt a dolog, de úgy gondoltam, hogy csupán a barátomra való tekintettel elmegyek. Abban a pillanatban, ahogy beléptem az épületbe, mintha valaki megnyomott volna egy csengőt a bensőmben, vagy mintha egy figyelmeztető jelzés szólalt volna meg belül. Néha ilyen a belső bizonyosság. Egy figyelmeztető jelzés szólalt meg ott lent, a szellememben — gyomortájon. Nehéz ezt szavakkal leírni, de az ember egyszerűen tudja, hogy ez ott van belül, a szellemében. Isten volt, aki így erősítette meg, hogy Ő ezt az épületet szánta a szolgálatomra. 

Július 20
Az üdvösség bizonyossága

Az Istent soha senki nem látta: Ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az Ő szeretete teljessé lett bennünk: Erről ismerjük meg, hogy benne maradunk és Ő mibennünk; mert a maga Szelleméből adott minékünk.              — 1János 4,12. 13.

Tinédzserként születtem újjá a betegágyamon, 1933. április 22-én. E naptól soha még csak fel sem merült bennem az a gondolat, hogy ne lenne üdvösségem. Még fiatal keresztényként találkoztam olyanokkal, akik azt mondogatták: „Neked nincs üdvösséged, mert nem a mi gyülekezetünkbe tartozol.” Vagy így érveltek: „Nincs üdvösséged, mert nem úgy keresztelkedtél meg, ahogy nálunk szokás.” És más ilyenek. Engem azonban egyik sem zavart. Nevettem ezeken — mert megvolt a belső bizonyosságom. A Róma 8,16 azt mondja: „Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.” És bennem volt a szeretet: „Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük…” (1Ján. 3,14). Megvolt a bizonyosságom — és bennem volt a  szeretet. Ezért sohasem kételkedtem az üdvösségemben. Szeretetben jártam amennyire csak tőlem tellett, és élveztem Isten Szellemének a bizonyságtételét belül. 

Július 21
Keresztény felszereltség

És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok.                         — 1János 2,20.

Bár még csak újszülött csecsemő voltam Krisztusban,  még mindig ágyhoz kötve, de tudtam bizonyos dolgokat belső bizonyosság által.
Például azt mondta nekem anyám egy nap: „Fiam, nem szeretnélek felzaklatni, de valami baj van Dubbal.” Dub bátyám elment Rio Grande Valley-be, munkát keresni. (Tizenhét éves volt akkor.) A nagy gazdasági válság napjait éltük. Mama keresztény volt, bár nem volt betöltekezve a  Szellemmel, mégis volt egy szorongató bizonyosság a szellemében, hogy baj van. — Nem tudom, mi ez — mondta. — Lehet, hogy börtönben van, vagy valami ilyesmi.
— Mama — mondtam —, én ezt már napok óta tudom. Dub nincs börtönben. Veszélyben volt az élete, de imádkoztam és minden rendben lesz vele. Dubnak nincs semmi baja, túl fogja élni.
Három éjszakával később megérkezett Dub. Nem talált munkát, ezért úgy döntött, hogy tehervonatokon potyázva hazajön. Sok ember „utazott” ilyen módon a vasúton azokban a napokban. Egy vasúti felügyelő azonban rátalált Dubra, fejbe vágta és kidobta a mintegy kilencven km-es sebességgel haladó vonatból. Dub háttal végigcsúszott a  sínek melletti szénsalak rakáson. Csoda, hogy nem tört el a gerince — az történt volna, ha mi nem tudunk erről belső bizonyosság által, és nem imádkozunk. Tudtunk róla, mert keresztények voltunk. 

Július 22
Tanulj meg hallgatni rá!

De mikor eljön Ő, az igazságnak Szelleme… a bekövetkezendőket megjelenti néktek.             — János 16,13.

Egyik szolgáló barátomnak három olyan súlyos autóbalesete is volt, alig tíz éven belül, aminek során emberek haltak meg. Felesége is majdnem meghalt, ő pedig súlyosan megsérült. De Isten keze mindkettőjüket meggyógyította. Amikor hallott engem arról tanítani, hogyan hallgassunk a szellemünkre, a belső bizonyosságra, azt mondta: „Hagin testvér, mindegyik baleset elkerülhető lett volna, ha hallgattunk volna a belső megérzésünkre.” Az emberek mégis így okoskodnak: „Egyszerűen nem értem, hogy történhettek azok a balesetek egy ilyen jó kereszténnyel, aki ráadásul prédikátor.” Nos, meg kellett volna tanulnia a szellemére hallgatni, éppúgy ahogy neked is meg kellene tanulnod hallgatni a tiédre. Az emberek Istent akarják hibáztatni, és azt mondják, hogy Isten tette. De ahogy ez a prédikátor is mondta: „Bárcsak hallgattam volna arra a belső megérzésre, hogy valami történni fog, bárcsak vártam és imádkoztam volna. Ehelyett azt mondtam: Most nem érek rá, nincs időm imádkozni.” Sok esetben, ha vártunk volna Istenre, amikor ott volt ez a belső bizonyosság, Isten megmutatott volna nekünk bizonyos dolgokat, mi pedig el tudtuk volna kerülni a nehézségeket. De ne siránkozzunk és sóhajtozzunk múltbéli hibáink miatt. Ragadjuk meg a jelen lehetőségeit és legyen gondunk arra, hogy kövessük a belső bizonyosságunkat a jövőben. Tanuljuk meg fejleszteni a szellemünket — tanuljunk meg hallgatni rá, és azután engedelmeskedjünk neki. 

Július 23
Ahol Ő van

Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.             — János 14,23.

Ahogy Jézus továbbmegy a tanításban a János 14-ben, elkezd beszélni a hozzánk eljövendő Szent Szellemről: Jézus és az Atya, a Szent Szellem személyében eljön, hogy bennünk lakjon.
Jelenleg Jézus, szó szerint — feltámadott testében — az Atya jobbján ül. A Biblia mégis arról beszél, hogy: „Krisztus bennetek a dicsőség reménysége”. Tudnunk kell, hogy Krisztus azért van bennünk, mert a Szent Szellem bennünk van. A Szent Szellem azt mondta Pálon keresztül: „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Szelleme lakozik bennetek?” (1Kor. 3,16)
A 2Korinthus 6,16-ban pedig ezt olvassuk: „…Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, amint az Isten mondotta: Lakozom bennük és közöttük járok; és leszek nékik Istenük, és ők én népem lesznek.”
Még sohasem értettük meg igazán ennek a mélységeit: Isten mibennünk lakozik! Ezért ha Isten mibennünk lakozik, akkor Isten ott fog szólni hozzánk — ahol Ő van — a szívünkben, vagyis a szellemünkben. Isten a szellemünkön keresztül van kapcsolatban velünk. A mi szellemünk megtud bizonyos dolgokat a Szent Szellemtől és továbbítja az elménknek egy belső megérzés, belső bizonyosság által. 

Július 24
A második mód: a belső hang

Igazságot szólok a Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Szellem által.                 — Róma 9,1.

A belső bizonyosság az első számú mód, ahogy a Szent Szellem vezet minket. A második számú a belső hang általi vezetés. A belső embernek éppúgy van egy hangja, ahogy a külsőnek is. A belső ember hangját ‘lelkiismeret’-nek nevezzük. Hívjuk még megérzésnek, belső vezetésnek, belső bizonyságnak vagy „a csendes kis hang”-nak is. Ez nem a Szent Szellem hozzánk szóló hangja, mert ha a Szent Szellem szól, az Ő hangja tekintélyesebb. A csendes kis hang a saját szellemünk hangja. Ám a szellemünk mégiscsak a Szent Szellemtől veszi, aki bennünk él. Elmeséltem például, a július 19-i részben, hogy miként tűnt úgy, mintha egy ‘figyelmeztető jelzés’ szólalt volna meg bennem, ahogy beléptem abba az eladó épületbe Tulsában. A bensőmben tudtam — ez az! Mégsem akartam hallgatni rá. Amikor később a feleségem megkérdezett, azt mondtam: „Nem, ott maradunk, ahol vagyunk.”
Aznap este azonban, amikor lefeküdtünk, nem tudtam elaludni. A lelkiismeretem kínzott; a szellemem tudta, hogy nem hallgattam rá. Ezért azt mondtam: „Uram, a saját fejem szerint nem akarok Tulsába költözni. De ha Te azt akarod, nem állok az utadba.” Hirtelen, a csendes kis hang a bensőmben azt mondta: „Oda fogom adni azt az épületet neked. Te csak rám figyelj.” És Isten tényleg ezt is tette! 

Július 25
A lelkiismeret

…amíg az első sátor még fennáll. Amely példázat a jelenkori időre, amikor olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem képesek lelkiismeretében tökéletessé tenni a szolgálat-tevőt… Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, aki örökkévaló Szellem által Önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.                     — Zsidó 9,8. 9. 14.

Biztos vezető a te lelkiismereted?
Igen, az, ha a szellemed már új emberré lett Krisztusban. Emlékezz a 2Korinthus 5,17-re: „Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.” A belső emberről beszél, az ember szelleméről. A   lelkiismereted a szellemed hozzád szóló hangja. Ha a szellemed új ember Krisztusban, akkor benne van Isten élete és természete, ezért biztos vezető.
Az, aki még nem született újjá, az nem követheti a szelleme hangját, vagyis a lelkiismeretét, mert a még újjá nem teremtett szellemében az ördög természete van. A lelkiismerete bármit megengedhet neki.
Ha már benned van Isten élete és természete, nem engedi meg a lelkiismereted, hogy bármit megtégy. Ha már újjászületett keresztény vagy, Isten Szelleme él és lakik a szellemedben! 

Július 26
Engedelmeskedni

Mikor pedig a tanácsra vetette szemét Pál, monda: Atyámfiai, férfiak, én teljes jó lelkiismerettel szolgáltam az Istennek mind e mai napig.              — Apostolok Cselekedetei 23,1.

Érdekes végigmenni azokon az apostoli leveleken, amelyeket Pál írt az Egyháznak, és megnézni, hogy mit mond a lelkiismeretről. Ő mindig engedelmeskedett a lelkiismeretének.
Egyszer hallottam, amint prédikátorok kérdéseket tettek fel a világ egyik vezető evangélistájának. Azt kérdezték tőle: „Tudjuk, hogy Isten hívott el és kent fel téged erre a szolgálatra — de van ezen kívül valami, amivel te magad járulsz hozzá a szolgálatod sikeréhez?”
Nagyon kíváncsian vártam, hogy mit fog mondani. Tudtam, hogy az ima embere, az imádság pedig fontos, de nem az imát említette.
Azt válaszolta: „Igen, Isten hívott el engem evangélistának. De ti azt tudakoljátok, hogy mi az, amivel én járultam hozzá a sikeremhez. Nos, ami részemről leginkább hozzájárult a sikeremhez az az, hogy mindig azonnal engedelmeskedem a legmélyebb előérzeteimnek.”
Más szavakkal azt mondta ez az evangélista: „Mindig engedelmeskedem annak, amit a szellemem mond — annak, amit mélyen a bensőmben kapok.” 

Július 27
Amikor eltéveszted

Ha szívünk vádol is minket, Isten nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez.             — 1János 3,20. 21.

Ha keresztény vagy, a Szent Szellem az, aki vádol téged, ha valami rosszat teszel? Nem. A te szellemed az, aki vádol téged. Ezt meg kell tanulnunk. Eddig nem tanultuk meg, mert rosszul tanítottak minket.
A Szent Szellem nem fog vádolni. Miért? Mert Isten nem vádol. Tanulmányozd azt, amit Pál ír a Róma 8-ban. Felteszi a kérdést: „Ki az, aki vádol? Isten vádol? Nem, Isten az, aki megigazít.” Jézus azt mondta, hogy az egyedüli bűn, amiről a Szent Szellem bizonyságot tesz a világnak, Jézus elutasításának a bűne (Ján. 16,7–9).
Úgy tapasztaltam, hogy ha elrontottam is valamit, a  bennem levő Szent Szellem az, aki mindig megmutatta a kivezető utat. Ő az, aki megvigasztal engem. Ő az, aki segít nekem. Ő nem vádol engem. Ily módon a te lelki-ismereted, a szellemed hangja az, ami vádol téged, amikor elrontasz valamit. A szellemed abban a pillanatban tudja, ha valamit rosszul tettél. 

Július 28
Belső segítség

Ebben gyakorlom pedig magamat, hogy botránkozás nélkül való lelkiismeretem legyen az Isten és emberek előtt mindenkor.             — Apostolok Cselekedetei 24,16.

Röviddel azután, hogy üdvözültem és meggyógyultam, visszamentem a középiskolába. Most már nem tudnám pontosan megmondani, hogy történt — az én családomban ugyanis senki sem káromkodott — volt azonban egy szomszédunk, aki úgy káromkodott, mint a vízfolyás, azt hiszem tőle ragadt rám. Így eshetett meg, hogy az iskolában azt mondtam az egyik fiúnak: „A pokolba is…” Abban a pillanatban, hogy ezt mondtam — pedig akkor még semmit sem tudtam a Szellemmel betöltekezett életről — a szívemben azt mondtam: „Ó, drága Istenem, bocsáss meg nekem!” Ki vádolt engem? A Szent Szellem? Nem. A saját szellemem volt az: Az új teremtés — új teremtmény, új ember nem beszél így. Az megeshet, hogy a hústest továbbra is olyasmiket akar tenni, amilyeneket szokott, vagy úgy beszél, ahogy megszokta, neked azonban meg kell ‘feszítened’ a hústestedet. Annak pedig az a legjobb módja, ha minden problémát azonnal a felszínre hozunk. Én ezt tettem, amikor rájöttem, hogy káromkodtam. Nem vártam addig, amíg „bűnbánatra indulok.” Azonnal megkértem az Urat, bocsásson meg nekem. A fiú, akinek ezt mondtam, akkor épp’ nem volt ott. Megkerestem és megkértem, hogy bocsásson meg nekem. Ő azt mondta, hogy észre sem vette, mit mondtam; hozzá volt szokva az ilyen beszédhez. Én azonban tisztázni akartam a dolgot Istennel és vele is. 

Július 29
Őrizd meg!

Hazug beszédűek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben.     — 1Timótheus 4,2.

Őrködj a lelkiismereted érzékenységén — ne kövess el rajta erőszakot — mert a lelkiismereted, a szellemed hangja az, ami továbbítja az elmédnek, amit Isten Szelleme mond, mélyen a bensődben. Ha nem őrzöd meg a lelkiismereted érzékenységét, a szellemi dolgok nem lesznek világosak a számodra. A harmincas évek alatt egy vidéki gyülekezetet pásztoroltam és a vasárnap éjszakát általában egy kedves, idős úriember házában töltöttem, aki úgy a kilencven felé tartott. Mi nem keltünk olyan korán, mint a család többi tagja a farmon, így együtt szoktunk reggelizni nyolc óra tájt.
Feltette régimódi kávéskannáját a fatüzelésű kályhára, ott fortyogott benne a kávé. Láttam, amint kiönti azt a forró kávét egy bögrébe, szájához emeli, és azonmód megissza az egészet egy hajtásra. Amikor ezt először láttam, úgy éreztem, mintha az én egész bensőm szétégne! Hogy tudta megtenni? Én biztos nem lettem volna képes rá. Az én szám és a torkom olyan érzékeny, hogy egy kiskanálnyi forró kávé megégette volna. Eleinte bizonyára ő sem tudta meginni. Az évek hosszú során azonban a forró kávé érzéketlenné tette az ajkait, a száját és a torkát, végül könnyen meg tudott inni egy egész csésze tűzforró kávét egy hajtásra. Szellemileg is így történik ez. Óvd meg a lelkiismeretedet a megkeményedéstől! Állj meg abban a pillanatban, hogy elrontasz valamit, és a lelki-ismereted vádol. Mondd azt: „Uram, bocsáss meg nekem, ezt elrontottam.” Vagy ha szükséges, mondd annak, akinek rosszat tettél: „Rosszat tettem neked. Kérlek, bocsáss meg!” 

Július 30
Ami uralkodik

…Szellem szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.             — Galata 5,16.

Én már keresztény életem elején megtanultam átengedni az uralmat a szellememnek, a belső emberemnek a külső emberem felett. Így még tinédzser koromban — amikor magányos voltam, és nem voltam közösségben olyan kortársaimmal, akik úgy hittek, mint én — sem voltak olyan problémáim, mint másoknak. Arról nem tudtam, hogy a vasárnapi iskolában rajtam kívül még valakinek lett volna üdvössége. Káromkodtak, ittak, világi helyekre jártak táncolni, és egymás között váltogatták szexuális partnereiket. Azt kérdezgették tőlem: „Te miért nem vagy benne semmiben?” Először is, a lelkiismeretem nem engedte meg, hogy ilyeneket tegyek. Egyébként azt szoktam válaszolni nekik: „Én egy új  teremtés vagyok.” Erre azt kérdezték: „Mi az, hogy új teremtés?” (Ezzel azt bizonyították, hogy ők nem azok!) Nincs szükséged arra, hogy prédikálják neked, hogy mit tehetsz meg és mit nem. Egyszerűen csak engedd meg a szellemednek, hogy uralkodjon feletted. Isten meg fog világosítani a szellemeden keresztül. Engedd meg, hogy az új, belső ember uralkodjon feletted. Ne engedd meg a testednek, hogy uraljon. A tested továbbra is ugyanazokat a dolgokat akarja majd tenni, amiket addig tett, mert a tested még nem született újjá. Helyette a szellemed szerint járj. 

Július 31
Szellem szerint járni

Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint.             — Róma 8,1.

A lelkiismeret az emberi szellem hangja. A józan ész a lélek, vagyis az elme hangja. Az érzékelés a test hangja.
A Szent Szellem nem a józan eszünk, az érzékelésünk mellett tesz bizonyságot. A Szent Szellem a szellemünkkel együtt tesz bizonyságot.
Én nagyon óvatosan használom azt a szót, hogy ’érzés’. Amikor Isten jelenlétét érzékeljük egy összejövetel alatt, az emberek gyakran azt mondják: ’éreztem’. De valójában nem annyira fizikailag, hanem inkább szellemileg érzékeljük Isten jelenlétét. Azért ügyelek arra, hogy különbséget tegyek a kettő között, mert az emberek olyan könnyen átcsúsznak az érzések világába. Amikor jól érzik magukat, azt mondják: „Dicsőség Istennek! Halleluja! Üdvösségem van! Be vagyok töltekezve a Szellemmel! Minden olyan csodálatos!” Ha viszont rosszul érzik magukat, savanyú képet vágnak, és azt mondják: „Mindent elvesztettem. Nem úgy érzem magam mint régen, biztos visszaestem.”
Ha érzések szerint járunk, bajba jutunk. Ezért van, hogy oly sok keresztény érzi úgy, hogy egyszer fent van, máskor lent, egyszer bent van, máskor kint. (Én jojó-keresztényeknek hívom őket.) Nem a szellemük szerint járnak. Nem hitben járnak, az érzéseik szerint járnak.

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK! 

Az itt közölt idézet nem tartalmazza a napi megvallásokat.
A keresztény élet nélkülözhetetlen részét képező imákat a könyvben, illetve
pdf. formátumban a www.krisztusszeretete-egyhaz.hu oldalon találod meg.

(A könyv magyar nyelvű kiadója: Krisztus Szeretete Egyház, 2002.)